Sürgöny, 1862. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1862-03-01 / 50. szám

személyi — hanem a pénzügyi kérdés is kizárólagos el­döntés végett utasittassék, s ezen állítás ellenében az ho­­zatik föl, hogy a nevezett országok az ő cultus — közok­tatás, igazságügyi és igazgatási ügyeiket önállólag és saját elveik szerint szabályozhatják; de mindazáltal hogy a vele egybekötött, az összes államkincset érdeklő pénz­kérdés a birodalmi tanács ítélete alá tartozik. Ezen és más érvekre támaszkodva az osztály, mint értesü­te­­tünk, a következő alapelveket fogadta el: hogy a há­rom udvari kanc­ellária költségvetésének megítélésébe azok egyetemlegességében be kell bocsátkozni; e mel­lett az illető királyságok és országok autonóm állására, minden befolyás nélkül azok szervi berendezésére, te­kintettel lenni, és a­mennyiben egyikben vagy másikban ezen országok közöl a költekezés aránytalan volna, a más koronaországokkal a költekezés összehasonlításá­ból eredő észrevételeket szóba hozni. Ezen alapelvekből kiindulva, az osztály az er­délyi udvari kanc­ellária költségveté­sét már megítélés alá vette. Némely bevezető megjegyzések után, az Erdély­­beni államjogi alakulás, valamint a politikai s tör­vénykezési igazgatás iránt, az e tárgybani jelentés a költségvetés egyes tételeinek megítélésére tér át. A központi vezetés 92.000 főnyi megkívántató összege, a német szláv tartományokéval öszhangzó fizetések nagysága, valamint az udvari kanc­ellár fizetése (8400 ft s 4200 ft hivatali pótlék) tekintetéből, semmi kifo­gás alá sem esik, ellenben a 20,000 ftra előlegesen ki­szabott változható kiadásoknál 10 percentnyi levonás­nak kell eszközöltetnie az előre számított összeg fe­léből. A politikai közigazgatás számára 1,164,900 összes kellék igényeltetik. Ezen rovat a hatóságok­nak 1854-dik évi organicus elrendezésén ala­pul ,­­ mivel azonban ezen hatóságok többé nem állanak fönn, s a mostani hatóságok lét­szám-kimutatása hiányzik, az 1860. évi költség s az 1861. november s december hónapokbeli eddigi tapasz­talás vétetett föl alapul. Már ezen rovatnál 1,144,156 ftnyi leszállításnak kell bekövetkeznie. A költségvetés többi összegei s tételei aránylag, se magasságuk, se az osztály által indítványozott leszállítások tekintetéből nem jelentékenyek, s végül még csak az lenne meg­említendő, hogy az osztály véleménye szerint, az er­délyi üdv. kanczellária számára előre fölszámított 3,123 500 ftnyi össz­költség 3,069,856 ftra leszállítá­sának, s e szerint 53,644 ftnyi megtakarításnak kel­lene eszközöltetnie. Intézkedések a helyhatósági szolgálatba lépett, volt rendelkezés alatti hivatalnokokra nézve. Magyarország kir. helytartója, min­den megyei és kir. kormányzó , Buda és Pest sz. kir. városok polgármestereihez körlevelet bocsátott, mely­ben azon aggodalmak megszüntetése végett, melyek a megyei és városi tisztviselők részéről a jelenlegi pro­­visorium mielőbbi megszüntetésének lehetőségéből jövő hivatalos állásuk és anyagi helyzetük iránt felme­rültek, megnyugtató biztosítások foglaltatnak az iránt, mikop a jelen kivételes kormányzat a felingerelt szen­vedélyek lecsillapítása, a kellő rend helyreállítása, a közigazgatás és törvénykezésnek kellő kerékvágásba leendő vitele végett lévén legfelsőbb helyen elrendelve, mindaddig, mig az üdvös czél elérve, illetőleg míg a közjogi kérdések országgyűlésileg tisztába hozva és a megyei rendszer szabályozva nem leend, teljes épség­ben fog fenntartatni. D exja megigéré, hogy az előírt irányban bűn, ere­ i rá n t le fi. e lh'e i o íe g g?on (B ■ sic1 ^/í'ií'h< í lüfe «Zf* Fs? á* tóSfl mulasztandja, a tisztviselők tekintélyének fenntartása felett őrködni. E végből legfelsőbb helyre előterjesztést tett, melynek sikeres elintézését reméli. A körlevélhez csatolt intézmények k­i­v­o­n­a­t­i­­l­a­g következők: Ö cs. és apost. kir. Felsége legmagasb elhatáro­zásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a megyék és sz. kir. városok hatóságai jelen­legi szerkezetének tartama alatt a tiszti és szolgai ál­lomásokon alkalmazott,rendelkezés alatt levő államszol­gák irányában, az országfejedelmi hatóságoknál szer­vezett állomások ellátásával megbízott,rendelkezés alatt levő államszolgákhoz hasonlólag, a m. évi június 15 én kibocsátott legfelsőbb határozattal jóváhagyott kegyel­mes üdv. rendelettel közlött utasítás 2., 8. és 10. §-ai­­nak határozatai alkalmaztassanak. Ezen ls. kegyelmi tény következtében a megyék és sz. kir. városok szolgálatába átlépett rendelkezés alatti államhivatalnokok és szolgák azon esetben, ha a helyhatóságoknál nyert szolgálati állomással egybekö­tött illetmények a legutóbb véglegesen viselt ál­lamszolgálati állomással élvezett évi díjnál csekélyeb­bek volnának, ez utóbbi fizetményeiknek az államkincs­tárból leendő pótlására megyei és városi szolgálatuk egész tartama alatt számolhatnak, s az ezen szolgálatban eltöltendő szolgálati időnek nyug­díjaztatásuk esetébeni beszámítását követel­hetik. Az államkincstárból fizetendő pótlékok a tiszti vagy szolgai fizetményekkel együtt a megyei vagy vá­rosi pénztáraknál utalványozandók ugyan, de ezen összegek leszámítás útján, vagy készpénzben a kincs­tár által fognak megtéríttetni. A költözködési költségek a megyék és városok kormányzati költségeinek viselésére szánt alapokból fedezendők. A mennyire továbbá az illető egyének és azok családtagjainak nyugdijral jogosítványa a megyék és városoknál eltöltött szolgálati­ időszak beszámítása ál­tal nagyobbodnék, e részben Ö cs. és Apost. kir. Fel­sége legkegyelmesebben elhatározandónak találta, miszerint m. évi augusz. 10. kibocsátott kegyelmes üdv. rendelvénnyel tudatott legf. határozatban felállított el­vek érvényben tartása mellett a fenforgó összegkü­lönb­­ség fedezése iránt egyelőre általános szabályok fel nem állítandók, hanem egyes esetekben a közigazgatási és pénzügyi hatóságok szabályszerüleg rendelkezendnek. A fizetési pótlékra csak azon jelenleg alkalma­zott volt cs. kir. hivatalnokok és szolgák tarthatnak igényt, kik rendelkezés alatti állapotban nyertek alkal­mazást a volt autonóm vagy a jelenleg újonnan szerve­zett megyék és sz. kir. városok hatóságainál. Addig, mig a költségvetés a m. kir. helytartóta­nács által megállapittatnék, a kérdéses volt cs. kir. hi­vatali személyzetnek legutóbb véglegesen viselt állami szolgálata után járó évdija a letett eskü napjára követ­kező hó 1-től fogva az illető helyhatósági pénztárnál utalványozandó. A volt cs. kir. hivatali személyzetet terhelő kincs­tári térítményeket illetőleg azok törlesztése oly módon eszközlendő, hogy a kimutatott összegek a megyei vagy városi pénztárból mint az illető hivatalnoknak adott előleg a kincstári pénztárba készpénzben befizetendők, az illetőknek fizetéséből azonban havi részletekben le­­vonandók lesznek, oly szorgalommal, mint ritka fejedelem, úgyszólván egész életét a közjóra szentelvén. Személye ezen magas túlnyomósságában gyökerezik a kormány újra vissza­nyert tekintélye, közel és távolral befolyása és a Tö­rökországban levő szerencsétlen keresztényeknek jö­­vőrei reménye, mely nektek is meghozandja a rende­zett és belátó kormányzat előnyeit és felmentendi az anarchia alól. Ő és nem más az idején jött valódi fér­fiú, kit a gondviselés nekünk adott. Idővel ezt Európában is elismerendik és oly com­binatiókba fognak beleegyezni, melyeknek említését még most visszautasítanák. Medve Imre: Napi újdonságok. * A nőegyleti jótékony hangverseny eredménye : A pesti jótékony nőegylet f. hó 23-án a Lloyd-teremben ren­dezett és '/3-ad részben az árvízkárosultak javára adott hangversenyről nyilvános számadást tesz. Ugyanis : Bevétel: ft. kr. Eladatott 150 körszék 4 írtjával . . . 600 — „ 142 zártszék 2 ft. 50 krjával . . 355 — „ 72 bemeneti­ jegy 1 ftjával . .72 — „ 3 karzati jegy 2 ftjával . . 6 — „ 15 abc-vel jelölt szék 4 ftjával . 60 — Külön ajándékozások: Cziráky grófnő ...... 6 — Zichy grófnő ...... 6 — Pejacsevits grófnő.....................................13 — Győry gróf . . . • • .16 — Orczy-Berényi bárónő ..... 4 — Atzél-Ottlich asszony . . . 4 — Összesen : 1142 — Kiadások : 250 szék kibérlése, darabját 8 krral . .20 — A terem rendezése és jegyszedők díja . .18 — Bérkocsi ....... 1­50 Zongora szállításáért ..... 9 — Nyomdai­ költség . . . . .14 — Összesen . 62­50 Ezen kiadást levonván a bevételből, marad 1080 ft. 50 kr., melynek egyharmada, azaz 360 ft. 16% kr. az árvízkárosultak javára a „Magyarország“ szerkesztőségé­nek a nőegylet által átadatott. * A londoni világkiállításra Egger dorottyaut­­cai ékszerész középkori stylben készült magyar diszöl­tözék-garniturát küld, mely smaragddal, rubinttal és igaz­gyöngygyel (a magyar háromszin) van kirakva, s­örből, forgóból, mentelánczból, kardból, kardlánczból, sarkan­tyúkból, mente- és attilagombokból áll. * N­a­g­y István , kinek Göthe „Faust“-ja jeles le­fordítását és irodalmunkba átültetését és igy mindenesetre a remek­ könyvtár egyik legjobb darabját köszönhetjük, közelebb Michelet „L’amour“-ját fogja magyarra áttenni. Szintén egyike azon könyveknek, melyek a lángész bélye­gét hordják homlokukon. * „Béla futása“ zenéjének szerzőségére nézve sub judice lis est. Az „Alföld" szintén öreg színházkedvelőktől úgy értesül, hogy ezen első magyar daljáték zenéjét csak­ugyan Ruzicska, de nem a Kolozsvárott most is élő ily nevű zenész, hanem az első magyar dalnoktársaság kar­mestere írta. Maga a szöveg Kotzebue „Bela’s Flucht“ czímű darabjából készült, de semmiesetre sem Kis Iván által, ki csak a negyedik tizedben kezdett színdarabokat fordítani, holott a fennebbi dalmű a harmadik tizedben adatott már, mint azt mi is pontos dátummal följegyez­tük. Egyébiránt a legelső előadásban Lórát Déryné s az öreg Kálmánt Udvarhelyi személyesítvén, ez utóbbi most is élő veteránunk a legtisztább felvilágosítás­sal szolgálhatna, mire nézve őt művészet­történetünk érdekében ezennel felkérjük. * Molnárt az átszivorgott tél nem forgatta ki vál­lalkozási kedvéből. Sőt úgy látszik, megkettőztetett sürgö­­lődéssel akarja a tavaszt fogadni. Az 5 fto3 úgynevezett szelvényes bérletjegyek, mint maga hirdeti, nem sikerül­tek ugyan, de Molnár mint hajdan Ábrahám fia, hat cso­portra szokta seregét osztani, s ha az egyiket megverik, öt még mindig fenmarad, mely a vesztett positiót vissza­szerezheti. Egy jelentése, melyben a jövő bérlet érdeke­sebb előadásait hirdeti és a közönséget a játékrendbe fölvett újdonságokra figyelmezteti, legelőbb is a régebben nem adott Szigligeti drámát „II. Rákóczy Ferencz fogsá­gát" hirdeti, é­s mindjárt nyomban mint az új bérlet első előadása, Sardounak „Az utolsó levél“ szerzőjének sokat dicsért újabb vígjátéka van kitűzve, melynek a bu­dai színpadon ez a czíme lesz: „Sok pajtás, kevés jó barát,“ fordította Tarnay Pál. Ugyancsak Tar­naytól, kinek első vígjátékát a kritika­s közönség áta­lában tetszéssel fogadta, a félebbi hirdetés egy második vígjátékot jelent be; czíme: „Censura“ vagy „A pa­pucs-kormány.“ Ezenkívül még számos új darab, részint eredeti, részint fordítás várakozik itt előadásra , azaz a „várakozik“ szó a nemzeti színház szótárába való, a budai népszínháznál azt helyesebben így kell kifejezni: „követendi gyorsan egymást.“ Úgynevezett pénztári darab­ról is gondoskodva van, s mint ilyet az igazgató a pesti városi színpad tömérdek ismétléseiből ismert „Orpheus az alvilágban“ czímű Offenbach-féle 2 felvonásos daljáté­kot szemelte ki. Orpheus, mely zenéjével a regekorban cso­dákat mivelt, úgy hisszük, a budai színházat sem fogja cserben hagyni, és bár alig van már ember Pest-Budán, a­ki kívülről ne dúdolná, azért még itt is fog egypár tele házat csinálni, kiváltképen, ha valami új leleményes kiállítás ál­tal új vonzerőt is tudnak neki adni. * Biztos kútfőből értesülünk, hogy azon sorsjáték, melyet a magyar írói segélyegylet javára szándékoztak rendezni, s melynek főnyerője azon 12,000 frt értékű ezüst készlet lett volna, mely a szűkölködő horvátok részére lefolyt sorsjátékból az ismeretlen nyerő nagylelkűségénél fogva az írói segélyegyletnek ajándékoztatok, egyelőre el­marad. * A városi tanács az itteni reál­iskolában betöltendő német­ nyelvi és irodalmi, úgy a földrajz előadását is magá­ban foglaló tanszékre február végére kitűzött pályázatá­nak határidejét jónak látta, i. e. april végéig meghosszab­bítani. * A kolozsvári kisegítő pénztáregyesület Kolozsvárt m. hó 9-kén tartotta közgyűlését. Elnökök Tauffer Ferencz igazgató, jegyző Gámán Zsigmond. A nyomtatott jelentés­ből, mely az 1861-ks év egész üzletét magában foglalja, úgy értesülünk, hogy a gyarapodás a nevezett évben 249 tag — 55 tag­ veszteséggel szemben. 1860-ban volt 888 — jelenleg van összesen 1082 tag. A lefolyt évben kiköl­csönzött összeg 354,232 ftot tett. Kölcsönzési eset 2369 fordult elő. A kölcsönök 50 fttól 1000 ftig terjedtek, 1-től 3 hóra. * Ó-Becséről írják a „M. D.“-nak, hogy a tiszai ko­rona-kerület itten tartott gyűlésében következő hazafias adakozásokat szavazott meg : A magyar akadémia palo­tájára 3000 frtot; a budai népszínházra 2000 frtot; a magyarországi árvíz által károsultaknak 1000 frt; Szé­chenyi szoborra 500 frt; szerb akadémiára 3000 frt; szerb színházra 2000 frtot. — Biztos forrásból írják, hogy Ó­­Becse községe legközelebb szinte 1000 frtot fog a magyar akadémia palotájára megajánlani , adván már ezelőtt a szerb akadémiára ugyanannyit. * Offenbach egy új operettjében, mely Tschin Tschin név alatt a chinai világ tréfáival ismertetend meg bennünket s a városi színpadon nagy előkészületü fényes kiállítással m­a kerül színre, 20 dem­ó chinai hangszere­ken, melyek Bécsből rendeltettek meg, hangversenyt fog rendezni chinai módra és szokás szerint. Mondják, a Tschin Tschin dallamai kedvességben Orpheuséval versenyeznek. * Az egyetemi rector­m nagyságának pályadíjakra tett ajánlata folytán az illető karok által következő kér­dések tűzettek ki : A jog és államtudományok köréből : „Fejtessék ki a nádori és országbírói hi­vatal eredete és hatásköre“. — Jutalomdija 8 arany. — A természettudományok köréből : „Adassa­nak elő a szaporodás különféle nemei az állatoknál“.— Jutalomdija 8 arany. Ezen di­jakra csak egyetemi tanulók pályázhatnak. — A munká­latok, melyekre nézve a szokásos alakszerűségek az egye­tem fekete táblájára kiszegezett hirdetéshez képest meg­­tartandók, beadási határideje május 31-re. A díjak ün­nepélyes kiadása június 25. az egyetem újjáala­kítása emlékünnepén megy végbe. — A Pannonia magyar viszontbizto­sító intézet igazgatósága emlékezteti a társu­lati részvényeseket a múlt évi dec. 1-én kibocsátott s e la­pokban is megjelent körlevél azon pontjára, miszerint az alapszabályilag elrendelt 20% második felének, vagy­is minden egyes részvény után 100 ftnak befizetésére nézve kitűzött határidő jövő mártius hó 1—31-ig ter­jed. Ezenkívül figyelmezteti a helybeli részvényeseket arra is, hogy a pénz befizetésekor — mely tőlök ez intézet hivatali helyiségén (Erzsébet tér 4-ik sz. 2-ik emelet) na­ponkint délelőtti 10 órától 12-ig fogadtatik el, —■ az első részlet befizetéséről szóló ideiglenes nyugtát a további nyugtatványozás eszközlése végett mutassák be; — a vi­dékiektől a pénz bérmentesen váratván el. KM A balatoni gőzhajózási társulat közgyűl­ése. A balatoni gőzhajózási társulat részvényesei f. hó 1­8-kán Pesten közgyűlést tartottak, — elnök mlgos Örményi József ur távollévén, — alelnök mlgos Janko­­vich László ur előkése alatt. Az elnöki üdvözlet után a választmány jelentése olvastatott fel. Ez az 1860-és 61 ki üzletévekre szól. Megemliti a gőzösnek a Kisfaludy- és Berzsenyi ünne­pélyek alkalmával tett, továbbá az 1860-as fürdőidő­szak alatti járatait; fölemlíti, hogy a gőzös mennyi időre volt a vasútépítő vállalkozóknak bérbe adva; azután a gőzösnek 14 évi használat után történt kijavíttatását; végre kiemeli azon jótékony hatást, mit a buda-kani­­zsa-triesti vasút megnyittatása e gőzhajózási vállalatra is gyakorolt­­tatván ki: Az 1860. év bevétele tett 7033 fr. 23 kr. „ „ „ kiadása „ 6646 „ 24 „ Ebből az üzletre 4768 fr. 46 kr. a hajóigazitásra 1877 „ 78 „ fordittatott. Az 1861. bevétel tett 9333 fr. 17 kr. „ „ kiadás „ 9645 „ 89 „ Ebből az üzletre 4010 fr. 80 kr. a hajóigazitásra 5635 „ 9 „ fordittatott. Pénztári készlet van : a két év jövedel­méből! maradvány 74 fr. 27 kr. ea Az elsőbbségi részvényekre befizetett összegekbeli maradvány 1879 „ 39 „ Összesen : 1954 fr. 66 kr. mely a még hiányzó hajómunkák végrehajtására, vagy a függő adósságok törlesztésére fordítható. A vállalat összes pénzügyi állapota követ­kező : I. Régi adóssága fenáll a társulatnak még kettő, u. m. mélt. gróf Zichy Károly urnák 3000 pfo­­rinttal, Hertelendy Károly urnak 1800 pfttal tartozik; de e tisztelt hitelezők hálás elismerést érdemlő hazafi­­ságból kamatokat nem kívántak. Ellenben régi kinlévő követelése van a társulat­nak, a magas cs. kir. kincstárnál, a még 1849-ben tett katonai szállításokért, 1690 írt 6 kr. pp. hátralékos ennek azótai kamatja, melyre nézve azonban az eddigi folyamodások utján kielégítést nyerni nem lehetett. II. Újabb fenálló tartozása van a társulatnak, a gőzhajó helyrehozására kiszolgáltatott anyagokért, ösz­­szesen 2549 frt 61 kr. De ez szintén fedezettnek tekinthető, ha a fen­tebbi pénztárkészlet erre fordíttatnék, hozzáadatván még a kenesei épületért, az ottani kövekért, a szétbon­tandó vas­rakhatókért, s az ezeken lévő gépekért be­jövendő összegek. Azonban minthogy a gőzhajó teljes helyrehozása sokkal sürgetősebb, az említett pénztári készlet inkább erre fordítandó, s ama tartozás törlesztése, ha lehet — az év végéig elhalasztandó. A múltakból a jövőre következtetést vonván, — miután ezen, az 1853-ik évben már az örvény szélén állott vállalat azóta, a mostoha idők daczára is, uj részvényesek hazafiai közbejötté, s a közönség buzgó pártolása föl­­tán a bejött összegek által nemcsak ön­magát fentartani, de több mint 35.000 ftra menő, ré­szint adósságait, részint szükségleteit fedezni tudta, s miután most már a déli vasuttali érintkezés folytán évről-évre több jövedelmezésre számíthat, s minthogy a gőzös most teljesen helyrehozatván, előreláthatólag több évekig lényeges kiadásokat nem igénylend , en­nélfogva vállalatunkról most már hazafiai örömmel el­mondhatni, hogy biztos remény van, mikép annak ál­lása további hazafiui közpártolás mellett, mind inkább megszilárduland. Ezen jelentés nyomán a közgyűlés több határo­zatokat hozott, melyek közül következőket véljük ki­­emelendőknek : 1. Osztja a közgyűlés a választmány által nyil­vánított azon nézetet, miszerint a jövőre nézve biztató megnyugtatásul szolgál a jelennek a múltakhoz képest kedvező állapotra, s osztja azon reményt is, miszerint a folyó 1862. év valószínű bevételeivel nem­csak a vállalat sürgetési terhei leróhatók lesznek, de a tiszta jövedelmezés is megkezdődik. 2. Minthogy egy biztos és kényelmes kiszálló­helynek létesítése a mily halaszthatlan, ép oly költ­séges is , s a déli vasútnak épen úgy, sőt talán még inkább érdekében áll mint a gőzhajózásnak, ennélfogva a közgyűlés megbízza a választmányt, hogy a déli vasút főigazgatóságát erélyes közremunká­­lásra kérje fel, és pedig a kiszálló­helynek épen a szántódi vasúti állomásnál leendő készíttetésére, mint­hogy mind az utazó közönségnek, mind e két vállalat­nak jól felfogott érdeke a kiszálló helyet ott, nem pe­dig Siófoknál igényli, miután ez utóbbi hely és Füred között a viziút sokkal hosszabb lévén, a a gőzhajó a kitűzött órákra állomására meg nem érkezhetvén, sok elkésés okoztatnék, de e vonal a szeleknek egészen kitéve is lévén, mig a szántódi a hegyek által fedve van, az utazás ott alkalmatlan is lenne; végre mindkét vonalai a szanioar ullomasnev osszenovetel mellen nagyobb bevételt kap. 3. Közkívánatra elhatároztatott, hogy minden évben nyár folytán Balaton­ Füreden egy rendkívüli közgyűlés tartassék, azonban a rendes évi közgyűlé­sek, az alapszabályok rendelete szerint, ezután is Pes­ten tartandók. 4. A bemutatott közelebbi két évről a számadások megvizsgálására, úgy­szintén a vállalat jelenlegi álta­lános pénzügyi állásának constatírozhatása végett, az eleitől fogva eddig vezetett minden számadások átné­zésére bizottmány neveztetett. 5. A társulatnak a választmányi jelentésben fel­említett­, a magas cs. kir. kincstárnál még fennálló kö­vetelésére nézve a közgyűlés minden reményét egy, magához Ő cs. k. Felségéhez intézendő legalázatosabb folyamodásban helyezi, melynek személyesen leendő benyújtására az elnökség megkéretik. 6. Minthogy az első kibocsátású részvények kö­zül, az 1860-ik évben tett nyilvános felszólítás daczára, eddig alig egy negyedrész mutattatott be, azok szá­mának constatkrozása pedig mulhatlanul szükséges lé­vén ennélfogva azon régi részvények tulajdonosai, melyek még be nem mutattattak, lapok útján felszólí­­tandók, hogy folyó évi július 1-je napjáig tartandó zárhatáridőn belül, részvényeiket Pesten Gál János ezennel megbízott tagtárs urnái (lakik ujvilágutcza 16. szám II. emelet) vagy személyesen bemutassák, vagy hozzá postán térítvény mellett bérmentesen annál bi­zonyosabban beküldjék, minthogy az addig be nem mutatandó részvények, azután a szokott módon ér­vényteleneknek nyilváníttatván, megsemmisítendők lesznek. Végre még néhány kisebb érdekű határozat ho­zása után, több tanácskozási tárgy nem lévén, az ülés eloszlott. Megyei tudósítások. — Kraszna megye. A köztiszteletet már első fölléptével kiérdem­lett főispáni helytartónk, Nábráczky Antal ur ő méltósága jan. 30-án érkezvén a megyébe, bölcs tapintattal legelőbb a kedélyek megnyugtatására munkált, egy falragasz kiadása által, melyben :­ felséges urunk iránti hódolatot és imádott hazánk lán­goló szeretetét lehelte forró szavakkal, szabatos és vi­lágos következetességgel m­utatta ki, hogy jobb jövőnk egyetlen biztos­ítja a nyert téren­ ildomos, törvény- és szabályszerű haladás. — Szives szavakkal hívta fel a megyei értelmiséget segédkéz nyújtására — és a me­gye szervezéséhez fogván, hogy azt mily sikerrel vé­gezte, tanúsítja a megyei tisztikar itt következő név­sora, mely a törvénykezési szakmában jogtudorokat, a közigazgatásiban a társadalom középosztályából vá­lasztott, s a közszolgálatban számos évek tapasztalá­sával­ bíró, s gyakorlatilag képzett derék egyéneket foglal magában. Krasznamegye új tisztikara : 1- ső alispán Márkus Flórián. 2- ed alispán Gyulai Károly. Főjegyző Erőss István. 1-ső aljegyző főjegyzői ranggal Tunyogi Sándor. Tiszti főügyész Zachariás János. Alügyész Papp János. Pénztárnok Rothmayer Lajos. Számvevő Farcádi Mihály. Mérnök Andrási Sándor. Törvényszéki ülnökök : Virág Károly, Nyárádi Lajos, Benkő Lázár, Arad Ernő, Allán János. Föszbirák Angyal János, Péntek Miklós. Alszbirák Blásek János, Péntek Farkas, Kádái József, Benedikti Róbert. Esküdtek Szilágyi Sándor, Sándor Pál, Krajcso­­vics Ferencz, Bogdán József. Baromorvos Turóczy Sándor. Szülésznő Swannik Katalin. Várnagy Keller Róbert. Kiadó Virág Lajos. írnokok Mártonfy Miklós, ifj. Csóka Sándor, Ki­rály György, Balogh Károly. Csendőr-hadnagyok Farkas Ferencz, Koroknay Sándor. A kezdettel mindig és mindenütt nehézségek köt­­nék össze, és valamint nincs fény árny nélkül, úgy min­den politikai intézménynek van ellenzéke is, s van ek­ként ezen szervezésnek is. Hisszük azonban, hogy azon nemesi elem, me­lyet Kraszna megyében ellenzéknek nevezhetünk, meg­győződésből az. Ezen értelmileg és politikailag müvelt elemtől, — épen mert az, — s mint ilyen az infallibi­­litás barátja nem lehet, — méltán kivántathatik, hogy, mint az a maga meggyőződésére nézve követeli, — ellenfelét szintén tisztelje, — és miután a politikai jósla­tok nevetséges voltát a gyakorlati élet naponta iga­zolja , legfelebb annyit mondhatunk kölcsönös combi­­natióinkra egymásnak: .... vedrremo ! Hogy a megyei szervezés oly szabatos, s minden rázkódás nélkül vitetett keresztül, főispáni helytar­ Közegészségi ügyek. Keleti marhavész. Legutóbb beérkezett jelen­tés szerint Békés megye egész területén a keleti marha­vész megszűnt, a zárlat ott, Füzes-Gyarmat helység kivé­telével, mindenütt megszüntetett, és a szabad közlekedés helyreállíttatott. Jelenleg tehát csak Arad és Csongrád vármegyében és a Jászkun kerületben van aránylag cse­kély számú járványbeteg, s remélhető, hogy e járvány nem sokára tökéletesen megszűnik. Az eddig beérkezett kimu­tatások szerint a vész kezdete óta 17 megyének 130 jár­ványmeglepte helységeiben 73,930 darabnyi összes mar­halétszámból megbetegült 15,057, meggyógyult 5626, el­hullott 9200, agyonveretett 117 és beteg maradt 114, azonkívül még 38 darab gyanús marha vétetett bunkó alá, úgy hogy az összes marhaveszteség 9366 darabra rúg. A járvány meglepte helyeken a harm­ászrendőri intézkedé­sek erélyesen fönntartatnak. Kelt Budán, 1862. febr. 27-én. Grosz Lipót tr.

Next