Sürgöny, 1862. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1862-04-01 / 75. szám
sszerkeszti-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadóhivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. mm ________ mm SURGONT Előfizetési árak austriai értékben. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden postahivatalnál. Budapesten házhoz hordva. ft kr , ft kr Egészévre 16— Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr , ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — 2-dik V* évi ápril-juniusi folyamára. Előfizetési ár: Vidékre postán küldve , évnegyedre 4 ft. Helyben házhoz hordva „ 4 „ A„Sürgöny‘ kiadó hivatala. Előfizetési fölhívás -SÜRGŐKV“ HIVATALOS KÉS/. Gojdics Tivadar királyhelmecz-városi jegyző vezetéknevéül k „Kázmériára kért átváltoztatása legfelsőbbig megengedtetett. A m. k. helytartótanácstól Buczány János szabómesternek, a női ruhák szabásának javításra, az 1858-ik évi jul. 8-án kiadott kizárólagos szabadalma, a f. é. bőjtelő hó 10 én kelt 2301. számú kegyelmes udvari rendelettel, a negyedik évre is meghosszabbittatott; mi ezennel országszerte közhírré tétetik. Csongrádmegyében a keleti marhavéz tökéletesen megszűnvén, az egész megye a zárlat alól fölszabadittatott és a szabad közlekedés helyreállittatott. A nagyvárad-budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Udránszky Lajost, Rieger Vilmost és Blum Frigyest, eddigi ideiglenes harmadosztályú pénzügyi fogalmazókat véglegesen ezen minőségben megerősítette, és a rendelkezés alatti cs. k. törvénykezési segédet Béler Frigyest és a rendelkezés alatti cs. kir. szolgabirói tollnokot Bontilovics Józsefet , továbbá a keblebeli fogalmazó gyakornokot Staudtner Emilt és Adriány Vilmost ideiglenes harmadosztályú pénzügyi fogalmazókká kinevezte. A budai cs. kir. pénzügy igazgatósági osztály Kozumplik Fülöp számvevői segédet és Bund Manó irodai segédet ideiglenes hivatali tisztekké kinevezte. MÜNNV A TALON KÉSZ. Bécs, márt. 30. L. A pénzügyi kérdésre nézve nagy vajudasíján van a bíred, tanácss még nem mondhatja senki, mit fog szülni. Tudja az olvasó, hogy Plener úr tervei a bankszabadalomnak megújításán nyugosznak és annak idejében megemlítettük, hogy a bankterv azon osztályban megbukott, melyet a budget-bizottmány ez ügynek megvizsgálására kiküldött vala. Azóta egy kis hadicsel volt tervben, mely által a bank barátai azon osztálynak szavazatát kéz alatt megmásítani akarták. Inditványoztatott ugyanis, hogy miután a bankterv oly fontos szerepet játszik a fenforgó pénzügyi kérdésben, szaporítsa a bizottmány az illető osztály tagjainak számát, azaz a „pair-schubb“-ok módjára az osztálynak szellemét változtassa meg. Az ötlet épen nem volt rész, mert az osztálynak szavazata, ámbár a bizottmányban még kisebbségben maradhat, mégis nagy nyomatékkal bir. Az volt tehát a kérdés : sok rokonszenvvel találkozik-e a bankterv a bizottmányban? A válasz nemleges volt. A bizottmány az indítványt nem pártolta s igy eleve bizalmát nyilvánította az osztály irányában. Az indítvány megvitatásánál a bizottmány valószínűleg van alkalmat a banktervről való nézetét kifejteni s ezen körülménynyel hozzák most azon hirt összeköttetésbe, miszerint Plener úr uj alkudozásokat kezdett legyen a bank igazgatóival. Mily alapokon ? az még titok és a szárnyaló hírek e tekintetben oly bizonytalanok, hogy azokkal komolyan foglalkozni még nem lehet. Bizonyos az, hogy a bank Plener úr első ajánlatait, melyekből a jelenlegi bankterv keletkezett, igen kedvetlenül fogadta vala s a pénzügyér ur ennélfogva kénytetve is látta magát, eredeti feltételeiből többeket leengedni; hogy azonban most, mióta bankáraink megismerkedtek a hangulattal , mely e tárgyban nemcsak a birodalmi tanácsban, hanem az egész birodalomban uralkodik, financz-köreink egészen más nótát kezdenek fújni. Eddig a „Botschafter ", a bankárok közlönye, mindig nagy fennhangon beszélte a világnak, hogy a bankrészvényesek mily rész geschäftet csinálnak ismét s mily nagy áldozatot hoznak az államnak. Most ezen lap hangjával egy kissé alább szállt, csak azt kérdi: akarják e a bankszabadalmat meghosszabbítani és gyaníttatja, hogy a feltételekre nézve ezúttal tractabilisabbak lesznek krósusaink, mint voltak az első alkalommal. A „Botschafter" természetesen egyúttal sok okot talál arra nézve, hogy milyen ajánlatos dolog a bank szabadalmának megújítása ; vannak azonban sokan , kik ezen ajánlatosságról épen nincsenek meggyőződve és a kormánynak azt tanácsolják, segítsen magán, ahogy tud, csak a bankkérdést hagyja függőben, míg azzal a birodalom valamenyi képviselői foglalkozhatnak. Ez utóbbi nézetet osztja-e a birodalmi tanács alsó házának többsége is, nem tudhatni. Hogy a jelenleg szőnyegen lévő bankterv a ház többségének nem tetszik, az köztudomású dolog , de más kérdés, vájjon ezen tervnek modalitásait ellenzi-e csupán, vagy magát az alapeszmét is, azaz : a bankszabadalomnak meghosszabbítását? Egyelőre megemlítésre méltó, hogy a pénzügyi előterjesztmények egyenként s összesen nagy nehézségekre akadnak a birod. tanácsban. A bírod. tanács alsóházának utóbbi ülésében az államadóssági ellenőrködésről szóló törvény volt napirenden, amidőn maga a bizottmánynak tudósítója ajánlá a háznak , hogy ezen törvényjavaslatnak tárgyalását napolja el, míg majd az államadósságokra általában rákerül a sor. Miután a bizottmánynak ebbeli dolgozata már hetekkel ezelőtt a lapokban közzé tétetett, az elnapolási ajánlat igen feltűnő volt. Most ezen sajátságos eljárást akként magyarázzák, hogy a kormánynak nagyon visszatetszettek a változtatások, melyeket a bizottmány az illető kormányjavaslaton tett vala , hogy az államminiszer úr a ház előkelő tagjainak kijelentette, miszerint a ministérium ezen másításokat kabinet-kérdésekként tekinti. Ezen kinyilatkoztatásra a majoritás vezérei abban egyeztek meg, hogy egyelőre a kérdéses törvényjavaslatnak tárgyalását elnapolják. Ennyi nehézség, — daczára annak, hogy az ellenzék a házból egészen kivonult! TÁRCZA. Mutatvány*) b. Humboldt Sándor magyarított a Kosmoss-ából. I. könyv 48—72 lap. V. (Folytatása és vége. ) Még távol vagyunk azon időponttól, mikor lehetséges lehetend összes érzéki nézetünket egy egységes természeti fogalommá öszpontositani. Talán szabad a felett kétségünket is nyilvánitanunk, hogy azon idő valaha elérkezzék ; a feladat bonyolódottsága és a világegyetem mérhetlensége ehhez még a reményt is csaknem tökéletesen meghiúsítják. Azonban, ha már az egészet elsajátítani lehetlen is , a feladatnak részletes megoldása, a világjelenetek megértésére való törekvés, mint a természetvizsgálódás legfőbb és örök czélja, mindenesetre fönnmarad még. Híven előbbi irataim jelleméhez, valamint foglalkozási módomhoz, melyek eddig kísérleteknek, méréseknek, vizsgálódásoknak és tényeknek valának szentelve, jelen munkámban szintén a tapasztalati szemléletre szorítkozom. Ez azon egyedüli tér, melyen magamat kevésbé érzem mozgásomban bizonytalannak. A tapasztalati tudománynak , vagy inkább ismeretek halmazának ilyképeni kezelése épen nem zárja ki a felfedezett dolgoknak vezéreszmék szerinti beosztását, a különrészletek általánosítását és a tapasztalati természettörvények folytonos kutatását. A világegyetemnek gondolatmentes felismerése, észszerű felfogása mindenesetre még magasabb czélul szolgálnának. Én igen távol vagyok attól, hogy oly törekvéseket, melyekben erőmet még nem kísérlem meg, csak azért, mert eredményök mindekkorig igen kétes maradt, gáncsoljak. Különféleképen félreértve és a mélyen és hatalmasan gondolkodóknak, kik ezen, már az őskor által különösen ápolt törekvéseket újra feléleszték, egészen szándéka és tanácsa ellenére, kezdettek a természetbölcsészeti rendszerek, sokakat hazánkban, bár rövid időre, a komoly és az államok anyagi jólétével oly közelrokonságban álló mathematikai és physikai tanok tanulmányozásától elvonni. A nyert birtok feletti kábító balhiedelem, egy saját, kalandorszerűleg symbolizáló nyelv, egy tervszerű alak, sokkal silányabb, mint miilyent a középkor valaha az emberiségre tukmált, jelezik a nemes erők ifjontai visszaélése mellett, a tisztán eszményi természettudásnak víg és rövid szaturnáliáit. Ismétlem ezen kifejezést: erőkkeli visszaélés, mert komoly, és a bölcsészet, valamint észlelet iránt egyenlő hajlamú szellemek ezen szaturnáliákban részt nem venek. A tapasztalati ismeretek észfoglalatja, és a maga minden ágában jól kifejlett természetbölcsészet, (ha az ilyen kiképzés valaha mégis elérhető lenne) nem állhatnak ellenmondásban, feltéve, hogy a természetbölcsészet ígéretéhez híven, a világegyetemes valódi jeleneteknek észszerű foglalatja. Hol ellenmondás mutatkozik, ott az ok vagy üres szemlélődésben, vagy a tapasztalászat (empirie) túlmerészkedésében rejlik, mely talán azt hiszi, hogy tapasztalt által többet bizonyított, mintsem reá építve volt. De állittassék bár a természet a szellemiekkel ellentétbe, mintha t. i. a szellemi nem foglaltatnék a tér*) Lásd a folyó évi .Sürgöny* 49. 55. 64. 67. sz. és az 1877-iki „B u d a p es ti Hi r lap“ 188. 189. 194. és 195. számait, mészetegrészben, vagy ellentétbe a művészettel, emezt nem, mint az összes teremthetési erő egyetemes foglalatját, de magasabb szempontból tekintvén, ezen ellentéteknek sohasem lesz szabad a természettaniakat az értelmiektől olyformán elkülöníteni, hogy a világ természettana csupán tapasztalatilag gyűjtött részletek száraz halmazává sülyedjen. A tudomány csak ott kezdődik, hol a szellem az anyagnak tökéletesen urává válva, a tapasztalatok csomózatát észismeretekké feldolgozni megkísérti; a tudomány a szellem, mely a természethez alakul. De a külvilág csak annyiban létezik reánk nézve, amenynyiben azt magukba felfogjuk, és amennyiben az bennünk terrmészetnézletté képződik. A milyen titokszerűleg elválaszthatlan a szellem és nyelv, a gondolat és ezt kifejező szó : épen úgy, tökéletesen tudtunkon kívül, olvad a külvilág az ember belsejével, gondolattal és érzettel egygyé. Hegel történelmi bölcsészetében azt mondja, „hogy a külső jelenségek ezen módon alakulnak képletekké.“ A tárgyilagos világ, tőlünk elgondolva, bennünk visszatükröződve, szellemi létünk örök, szükséges és mindent feltételező alakjává idomul. Az értelmi működés azontúl az érzéki észlelet következtében felfogott anyaggal foglalkozik. Ennélfogva az emberiségnek már festő korában, a természet legegyszerűbb szemléletében, az első felismerésben és fogalomban rejlik a természetbölcselmi nézetek iránti gerjedelem. Ezen gerjedelem különböző, többé kevésbbé élénk, a népek kedély hangulata, nemzeti egyedisége és műveltségi fokozata szerint. A szellemi működés, mihelyt a gondolkodás, belső szükségességtől ösztönöztetve, az érzéki észleletek anyagát felfogja, azonnal kezdődik. A természettani jelenetek világának sokasága iráni felfogása, egy egységes, az egész világegyetemet átható, mozgató, felbontó (entmischende) világerőnek felismerése iránti sokszorosan merészlett kísérleteket a történelem fentartotta számunkra. Ezen kísérletek a klassikus őskorban egész a római bölcsészet élet- és ősanyagtanáig emelkedtek, amidőn a csekély terjedelmű tapasztalat mellett (a tények hiányos anyaga miatt) az eszményi törekvés, a tisztán észszerű ismeretek szerinti természetmagyarázat szerepelt. De mennél inkább szaporodott az összes természettudományok fényes elterjedése mellett a bizonyos tapasztalati tudományok anyaga: annál jobban hidegült lassan-lassan az ösztön a tünetek egységének és lényegének, mint természetegésznek, az észszerű ismeretekből szerkesztett fogalmak általi leszármaztatása iránt. Legújabb időkben a természetbölcsészet mathematikai része nagyszerű és felséges kimiveltetésnek örvendett. A módszer és eszközök egyidejűleg tökélesbit tettek. Amit így sokféle utakon, a parány-előzmények értelmes alkalmazása mellett, a természetteli általánosabb és közvetlenebb érintkezés, új közegek előidézése és kimivelése által megnyertünk , azt váltakozó alakzataiban, valamint őskorban, úgy most sem kell, mint közös tulajdonát az emberiségnek, a bölcsészet legszabadabb feldolgozása alól elvonni. Persze, hogy ezen feldolgozásnál az anyag sérthetlensége némileg veszélyben forgott, és az eszményi nézetek folytonos váltakozásánál legkevésbé sem lehet csodálni, ha, mint Brúnónál igen szépen írva áll: „sokan a bölcsészetet csak légtüneti jelenetekre tartják képesnek, és ezért is azon magasabb alakok, melyekben az nyilatkozott, a népnél az üstökösök sorsára jutottak, mely ezeket nem a természet maradandó és örök miveihez, hanem a tüzes gőzök múlékony jelenetei közé sorolja.“ Azonban a szellemi működésseli visszaélés, vagy ennek lábas iránya sohase vezessen ama minden értelmiséget nélkülöző nézetre, mintha a gondolat egyetem, természeténél fogva az ábrándos csábképek körébe tartoznék, mintha az annyi századokon keresztül gyűjtött igen gazdag kincse a tapasztalati nézeteknek, a bölcsészet, mint valami ellenséges hatalom által fenyegetve volna. Épen nem illeti meg korunk szellemét, hogy a fogalmak minden általánosítását, minden kísérletet, mely következtetéseken és hasonlatosságokon alapíttatik, hogy így a természettünetek lánczolatába mélyebben behassunk, mint alaptalan kényállítmányt elvet; és azon nemes tehetségek közül, melyekkel a természet az embert felruházta, majd az okszerű összefüggés után fürkészkedő elmét, majd a munkás és minden felfedezés és teremtésre szükséges és ösztönző képzelőtehetséget kárhoztatja. Mikss Imre, fordító. Napi újdonságok. * Magyarország prímása, bibornokérsek ő eminentiája márt. 29 én a reggeli gyorsvonattal Esztergomba viszszatért. Rövid ittléte alatt a királyi helytartó ő excjával több ízben értekezett, s a m. kir. helytartótanács egyházi bizottmányában elnökölt. * Józsika Sámuelért a jelentett egyházi gyász-mise megtartatott; az engesztelősz -mise-áldozatot Lonovích érsek ő excja mutatta be ; az Üdvözültnek tisztelői számosan jelentek meg s a magas aristocratián kívül különösen fényesen vala képviselve a m. királyi curia, melynek élén az Üdvözültnek legbensőbb barátja áll. Az árvízkárosultak javára a magyar kir. helytartó tanácshoz befolyt adományok további jegyzéke, melyek fősommái az illető kimutatásokba szintén fel voltak véve: Szenczy Ferencz megyés püspökilzsgától 50 ft. Bittnicz Lajos nagyprépost 10 forint. Szaniszló József 10 forint. Krancz István 10 ft. Lipovits István 10 ft. Fekete J. 10 ft. Kopsz J. kanonokok 10 ft. Szombathelyi kir. gymnasium tanárháza 15 ft. Salamon testvérektől 5 ft. Rechnitzer Salamon izraelita község elöljáró 10 ft. Csendes Péter Szt Domonkos szerzett perjel 4 ft. Weisz József ügyvéd 10 ft. Összesen 154 ft. Egy másik ivén : Pauler Tivadar 10 ft. Palásthy Pál 2 ft. Schopper György 2 ft. Pollák János 5 ft. Samassa József 2 ft. Ruzsicska János 2 ft. Konek Sándor 5 ft. Karvasy Ágoston 5 ft. Wenzel Gusztáv 5 ft. Kautz Gyula 1 ft. Virozsil Antal 2 ft. Reisinger János 2 ft. Horváth Cyrill 2 ft. Télfy János 2 ft. Nékám Sándor 1 ft. Vizkelety Ferencz 10 ft. Jedlik Ányos 3 ft. Zevich Tivadar 1 ft. Laubhaimer Ferencz 1 db arany. Összesen 62 ft és 1 db arany. A 3-dik ivén : A szathmári püspök 100 ft. Obermayer András prépost 20 ft. Majerhold Antal kanonok 10 ft Biró László kanonok 10 ft. Pelikán József kanonok 8 ft. Némethy József kanonok 10 ft. Rudolf Pál kanonok 10 ft. Günther József t. kanonok 2 ft. A szathmári jezsuiták 10 ft. Szabó Antal 1 ft. Novák Antal 2 ft. N. N. 1 ft. Keszler Ferencz 1 ft. Schweinitzer Rudolf 2 ft. Culen Márton 5 ft. Gáspárdy Rudolf 1 ft. Frank József 1 ft. Kropper József 1 ft. Tóth Antal 1 ft. Haas Benedek 1 ft. N. N. 50 kr. Posch Ferencz 50 kr. Összesen 200 ft. A 4-dik ivén : Somogymegye főispánja ő méltósága által rendezett zeneestélyre eladott belépti- és sorsjegyekből bejött 403 ft. 44 kr. Szabad adakozás utján, és pedig : Főispán ur ő méltósága adott 20 ft. Ranolder János veszprémi püspök önmltga 30 ft. Folly József megyei főjegyző ur 2 db arany. Hg Eszterházy urad. főmérnöke Freystädtler ur 100 ft. Az uradalmi tiszt urak 37 ft. 50 kr. Szigetvár mváros ifjúsága által rendezett tánczvigalomból 152 ft. 30 kr. Szigetvári casino gyűjteménye 44 ft. 50 kr. Nagy Miklós marczali főszbiró ur gyűjteménye 33 ft. Herman István ur korpádi gyűjteménye 20 ft. 22 kr. Csók Imre marczali mváros birájától 9 ft. 95 kr. Simon Károly szbiró ur gyűjteménye Kercseligetről 28 ft. 70 kr. Herman István csurgói főszbiró ur gyűjteménye, Bodvicza, Balhás, Henész, N. Attád, Ötvös és Konyi helységekből 40 ft. 64 kr. Központi főszbitó úr gyűjteménye, Toponár, Jutta, Szenna, K. Füred, K. Mérő, Sántos, Szt. Jakab és Újlakról 47 ft. 31 kr. Kaposvár mváros helyettes polgármestere gyűjtéséből 56 ft. Összesen 1023 ft. 56 kr. és 2 db arany.■“Nadar, a hires párisi rajzoló és photograph, ki előbb a léghajókról vett fel photograph-képeket, most a föld alatt is dolgozik. Villanyvilág segélyével a párisi katakombák igen jól rendezett kriptáit veszi föl. * Új zenemű. Megjelent : Megvirrad még valahai Eredeti csárdás zongorára, szerző Edvi Illés Károly: Manheimer Vilmos tulajdona. Ára 50 kr. * Az utazási egylet, mely nem sokára tartja első alakító közgyűlését, igen czélszerűleg rendezett alapon fogja tevékenységét kifejteni. Alapszabályai szerint többféle fokozatú ajánlóleveleket osztogat. Az átalános ajánlólevelek kevésbé ismert egyéniség által is megnyerhetők, és kivált ha valaki speciális szempontból utazik, mint gazdász, művész, vagy tudós, ez ajánló levél nagy hasznára leend. Általa az illetőnek az utazási egylet minden hivatalos egybeköttetései szolgálatjára állanak. Általa igen sok időt, fáradságot és kellemetlenséget megkímélhet magának. A másod és harmad fokozatú ajánlólevelek ismertebb egyéneknek adatnak a társaság 3/1 szavazat többsége határozata folytán, s hosszabb időre utazóknak teendenek igen jó szolgálatot. Ugyanis általuk az utazó azon fontos nyereményben részesül, hogy a társaság egyes tagjainak magán egybeköttetései az illető javára fordulnak. Az utazási egylet másik nevezetes feladata: oly utazókat, kik külföldről jővén , Magyarországot megismerni óhajtják, az ország belsejében utaztatni. A főczél tehát : megismertetni Magyarországot a külfölddel. * A drámai jutalom az akadémia tegnapi kis ülésében a „Bűn és bűnhödés“ czímű pályaműnek ítéltetett oda. Szerzője : Dobsa Lajos. * Irodalmunkban első jelenség a következő most megjelent „Magyar postázsebkönyv“, irta Guzman Dénes , postakezelő. Nyomtatta Emich Gusztáv. E zsebkönyv nyomán minden, a postaügylet s annak gyakorlati kezelésében előforduló dolgok, esetek, a posták szerkezete, használata részletesen megismertetik. Ezenkívül bennfoglaltatik a díjak jegyzéke, a helyek távolsága stb. úgy hogy mind a kezdő postakezelők, mind a nagyközönség igen czélszerűen használhatja. Ára 1ft. * A „Gyó gy ás za t" cz. orvosi szaklap közli, miszerint a Domján, Poor és Solenszki által kitűzött 3 arany pályadijat legjobb diagnosisával Machik Béla ötödéves orvosnövendék nyerte, s a Sauer orvostudor úr által kitűzött másoddíjat pedig Knopp Ferdinánd . Kimer József jeles puskaművesünk szíves velünk tudatni, hogy a londoni világkiállításra gyárában készült fegyverek ma és holnap raktárában a szerviták terén megtekintés végett ki lesznek állítva. * A „P. N.“ illetékes oldalról felszólítást kapott kinyilatkoztatni, miszerint a „P. L.“ azon hite, hogy Imkei Ádám és gr. Zichy Jenő politikai lapot szándékoznának szerkeszteni , teljesen alaptalan. * Smalkovits Laura k. a. zongoraművésznő Vidéki levelek. — Csongrád, mart. 28.1862. Nem örömest nyúlunk tollunkhoz, a mennyiben városunk köznépéről kellene írnunk. Valóban kellemetlen a helyzetünk, midőn népünk nagyrészének kissé elhamarkodott s igy rész szemüvegen nézett, eléggé meg nem latolt, a rendezett tanács megszüntetése végett a megyei alispán úrhoz benyújtott kérvényét rosszalólag bonczkés alá vesszük. De tesszük ezt azért, hogy népünket a következményektől megóvjuk s egyszersmind, hogy a megszentesített törvények hiv megőrzésére és jogainak tiszteletben tartására serkentsük. Csongrád városának az 1848-ik évben jutott az a kitűnő szerencse, mely szerint rendezett tanácsot állíthata fel, mit azonnal létesített is. Azonban az akkori válságos állapotban a haza ügye a városi ügyeket teljesen háttérbe szobta. 49-ben megszűnt és azután vagy 12 évig nem csak Csongrád, de királyi városok se kérkedhetének egészenrendezett tanácscsal; okat registrálnunk fölösleges... Állításunk igazolására csak is azt hozzuk fel, mikép meglevén a városi tanács keze kötve, általában olyan nótán tánczolának, amilyent nekik a Stulbezirks-Amt vagy a Comitats-Vorstand húzott. És igy népünknek kevés fogalma van a rendezett tanácsról, mert őszintén kimondva , a lefolyt 12 év alatt kevés különbség való hatáskörére nézve a városi és falusi elöljáróság között. Mely epochában nem is tartottuk volna bűnnek, ha népünk az egyszerű (paraszt tanács) életbeléptetését kérte volna, mert: a) akkor az állam hivatalnokait saját pénztárából fizette; b) mert az akkori tanács octrogált volt, a nép ügyeit csakis a kiszabott szűk korlátok között vezethette ; c) mert akkor vagyona felett se rendelkezett ; d) bírói hatalmat nem gyakorolhatott stb. De most, midőn minden rendezett tanács bírói hatalommal bir, — vagyont szerezhet, szabadon eladhat, — iskolát, vagy bármi középületet építtethet minden felsőbb engedély nélkül, mig a paraszt tanács mindenben a szolgabirótól függ, ellenben a rendezett tanács ügyeit a királyi táblához felebbezi. Szóval a nép szellemi és anyagi boldogságát akadály nélkül előmozdíthatja s munkálhatja. Ily kedvező és valóban igen is megbecsülendő, a népre nagyon is hasznos körülmények közepette a rendezett tanács megsemmisítését kérni olyannak tartjuk, mint ha az albioni ember, mert szabad polgár, Szibéria iszonyú tartományába kivankoznék, hol kedvező levegő helyett menyesztő hideget, szabadság helyett pedig vasjármát lelne fel. Véghetetlenül rosszaljuk népünk azon része eljárását, mely meg nem kérdezve a józan gondolkozású embereket.