Sürgöny, 1862. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1862-04-01 / 75. szám
sötét tanácsokra s észnélküli beszédek után indul el, és hírneve szégyenére a rendezett tanács megszüntetését, a mostani kivételes állapotban kéri. A jámbor emberekkel, mint értesülve vagyunk, elhitették tanácsadóik, hogy ha rendezetlen tanácsuk lesz, az esetben nem fognak városi adót fizetni. Csalatkoztak polgárbarátaink, higyétek nekünk, mi bizonyosan állíthatjuk, hogy az országbírói értekezlet értelmben egy öt tagú bíróságnak kell lennie, mely ügyeiteket vezesse; márpedig azok az urak, igen valószínűnek tartjuk, hogy nem 400 fttal, mint tanácsnokaink vannak — lesznek fizetve. Ezenkívül legalább 4 írnok, kiadó, igtató vagy két törvényszolga igénybe fog vétetni. Vásárhely, Szentes mint olyan városok, melyek rendezett tanáccsal dicsekszenek, nem fogják a ti hivatalnokaitokat fizetni. Majd az év végével meglátjátok, hogy mennyivel rúg többre vagy kevesebbre kiadástok. Azért édes polgárbarátaink kérünk titeket, tegyetek le azon álhiedelemről, őrizzétek meg az ország közvéleményét, melyet a törvényes térhez vett ragaszkodástokért oly igen kiérdemeltetek és birtok. Becsüljétek meg a jogot. Haladjatok a korszellemmel folytonosan előre. Tartsátok meg a mit a költő mond . Ha a magyar szavát szegi: Az Isten is megbünteti. Csatár Zsiga. — Eperjes, márt. 29. Négy nap alatt ötször tűz ! kedden reggel a szebeni utón, ahol két ház égett le; szerdán délelőtt az alsó kapunál, kéménybőd kigyulás, mely még jókor elfojtatott; pénteken délelőtt a csigánysoron két ház, délben a lőcsei után egy perez alatt hat ház és három csűr lángban, délután három óra felé ismét a czigánysoron a végház. A rémülés általános a szándékos gyújtogatás erős gyanúja miatt. Egy roszhirű, bujdokló nőszemélyt el is fogtak. Katonai patrouille járja az utczákat; az éjjeli őrség is megkettőztetett. A nagy szárazság s a viharos tavaszi szelek az aggodalmat még nevelik. Isten velünk! Külföld. V. (Legújabbak szemléje.) Közöljük alább Ratazzinak körlevelét, melyben politikáját a küludvarok előtt kifejteni igyekszik. Leginkább érdekelhet abban a Rómára és Velenczére vonatkozó rész. Ámde mi az elsőt illeti, nem találunk ismét egyebet mint szóharczot melynek czélja csak az lehetne, Antonelli blokot rávenni, hogy a non possumus merevségétől elálljon; azonban nem az a dolog bibéje. Ez abból áll, rábírni Napóleont, hogy őrségét Rómából vonja vissza; ámde a franczia császárt erre rávenni épen oly nehéz, mint Angliának az e visszavonulásért netán kívánandó kárpótláshoz beleegyezését kiszerezni. Ennél több érdekkel bír a Velenczét illető rész, azonban csak különösségénél fogva. Nem tagadhatni, hogy Ratazzi itt bizonyos eredetiséget fejtett ki, mennyiben azt állítja, hogy Austria joga Velenczére az által semmisült meg, mert csak erőhatalommal képes azt fentartani, s ezt ugyanakkor állítja, midőn az olasz kormány a maga hatalmát Nápolyban majdnem naponkénti agyonlövések és helységek elhamvasztásával illustrálja. Az is igen eredeti, hogy Ratazzi nem lát ugyan semmi okot azon föltevésre, miszerint Austria Velenczét másként mint kényszerűségből valaha kiadja.; mindamellett mégis el bírja gondolni, hogy Austria, már csak azért is, hogy a roppant tehertől menekedjék, Velenczét mégis ki fogja adni; s ha ez aztán megtörténnék, ez esetre Ratazzi elég nagylelkű, Olaszország szövetségét és barátságát fölajánlani. Talán még arra is hajlandó lenne Ratazzi, hogy Olaszország hódítsa meg azon területet, mely Austria kárpótlására szolgálna. Ily nagylelkűség gyakorolhatására azonban Ratazzi még sokáig várhat. A római kérdés egyébiránt még mindig előtérben áll. Beszélnek a császárnak különös nyilatkozatáról, mely szerint a franczia csapatok Sz. Péter örökségét minden körülmények közt védeni fogják s még az uj pápa választása végetti conclave alatt is Rómában fognak maradni. Ámde ebben bizonyosan egy politikus fő sem kételkedett, mert hisz épen egy ily conclave alatt akarná a franczia kabinet az eddigi oltalom gyümölcsét élvezni. Párisban épen a conclavétól remélik a római kérdés békés megoldását, s ez magyarázza meg egyszersmind azon ellenrendeletet is, melyet Garibaldi körútjára vonatkozólag kapott, minélfogva azt fel is függesztette. Feltűnő ez irányban a „Patrie“ magyarázata Lavalette visszahivatásáról, mely azt nemcsak nem rész,ez igen kedvező értelemben fejti meg. Szerinte Lavalette és Antonelli közt sokkal észszerűbb, békülékenyebb hangulat fejlett ki. Általában nem is Antonellit állítja föl a semmi áron nem engedés képviselőjéül, hanem Merodét, ki Francziaország iránti ellenséges szelleméről nagyon is ismeretes; sőt a „Patrie“ azon reményét fejezi ki, hogy épen Antonelli blok lesz még a szabadelvű és mérsékelt politika oltalmazója, melynek oly sokáig rettentő ellenzője volt. E félhivatalos hízelgés valószínűleg szintén a föntemlített czél felé néz. A herczegovinai csatatérről a „D. Z.“ az események átnézetét közli, azon utolsó közléshez fűzve azt, mely szerint Dervis pasa a zulizsi csata után Grahovót megszállta, és egy hadosztályt előre küldött a Vukalovich által elfoglalt Svi felé, hol f. hó 17-kén egy 800 felkelőből álló csapat visszavezetett. A három nappal később Ragusa és Zárából küldött sürgönyök azt mondják, hogy Dervis pasa egészen Montenegró határáig nyomult elő, és hogy a törökök Grab felé kémszemlét tartottak és ismét állásaikba vonultak vissza. A Vukalovich alatti felkelők is az időben állásukat Settenicza és Grava magaslatain, valamint a Suttorinávali összeköttetésüket megtarták. Derűs pasa kémszemléje Grab irányában azt látszik mutatni, hogy a Czernagórábai betörés esetlegességét komolyan figyelemre vették. Grab a Trebinje és Grahovóba vezető határ útban fekszik, mely Dervis basa hadműveleti vonalának legrövidebb útja; — oly vonal, mely 6—7 mértföldnyi kiterjedésű és közel van Drágai austriai erősséghez. Luka Vukalovich bizonyosan igyekszik Montenegro és a Suttorinával való összeköttetését fönntartani; mutatja ezt az is, hogy a montenegróiaktól erősítéseket vár. Raguzai legújabb hírek márt. 26-ról bizonyítják, mit a felkelők jelenlegi állásáról fenntebb elmondank, mert Kojuskóban — igy van a legjobb földabroszon e helység feljegyezve és nem Kojusko, mint a lapok írták — 4000 bazibázsuk és 2000 felkelő közt összeütközés történt, melynek következtében az utóbbiak a közel hegyekbe (a montenegrói határokhoz közel) visszavonultak. Komsko mintegy 12 mértföldre fekszik Trebinjétől kelet felé és alig 70 mértföldnyi távolban Zubzitól, a Suttorinától éjszakra, melyet innen kevés órák alatt lehet elérni. Minden oda mutat, hogy a dolgok a herczegovinai csatatéren Omer basa részéről a legközelebbi hetek alatt határozott fordulatot veendnek, habár előre nem látható is, hogyan fogja a porta a Herczegovinának Montenegróval határos országrészeit tartósan pacifikálni, s a mindig harczkész czernagoraiakat mikép fogja végkép legyőzni. A porta feladatának nagyságát és fontosságát ismerve, Omer basa hadseregét nemcsak a redifek beszólításával igyekszik erősbíteni, hanem úgy tengeren mint szárazon intézkedett, a török albániai partok védelmére, így Antivari új kormányzója e várost 3000 miriditával szállta meg, míg ezen part hosszában a török flotta nevezetes osztálya őrködik és a tengeri rendőrség kezelésében az austriai ágyunaszádok által segíttetik, melyek a dalmát partok hosszában czirkálnak, s mint halljuk, a Cap Glossáig (Linguettaig) terjesztik ki őrködéseiket. ANGOLORSZÁG. Mint már említik, a felsőház f. hó 25 -i ülésében Carnarvon lord fölhozza a Lengyelországra vonatkozó szerződéseket, e szerződések folytonos megsértését, az orosz hatóságok kegyetlen és igaztalan eljárását, s végül reményét nyilvánítja, hogy a czár az elnyomott jogokat helyre fogja állítani. Lengyelország helyreállítását nem tartja lehetlennek, egyelőre azonban valószínűnek sem kérdi a kormánytól, közöltetett-e vele Gorcsakoff hg. márt. 20-dikai körlevele? Russell 1. előrebocsátja, hogy neki hivatala még nagyobb tartózkodást parancsol, mint a minő tartózkodással Carnarvon 1. szólott. Való — folytatja aztán — hogy Lengyelország a bécsi szerződés erejénél fogva alkotmányos kapcsolatba jutott Oroszországgal , de a bécsi congressus a Sándor által a lengyeleknek adott engedmények közül egyet sem említett és szentesített, ennélfogva egyik sem soroztatott az európai kötelezettségek közé. Nemes barátom (Palmerston) W eseham hegedűművész társaságában ma délután 2 órakor rendezi második hangversenyét az Európa teremében Közreműködnek még az olasz baritonista Monari Rocca ur és nemz. színházunktól Markovits Ilka k. a. * Erdélyi Vazul, nagyváradi gör. egy. szerz. püspök, a szt. István rendének vitéze és v. b. t. tanácsos mart. 27-kén Nagyváradon, végelgyengülés következtében meghalt. * Egy gyászlap honleányaink egyik jelesének szomorú elhunytét jelenti. A gyászjelentés így hangzik:tápió györgyei és füzes megyeri Bencsik György maga és kisded gyermekei : Sára, György, Mária, Clauda és Amália nevében szívrepesztő fájdalommal jelenti feledhetetlen szeretett nejének, illetőleg anyjuknak, tápió györgyei és füzes megyeri Bencsik Györgyné, szül. ürményi Örményi Claudiának, súlyos mellbetegség folytán bekövetkezett tüdőszélhűdés által, távol a szeretett haza földjétől, Egyptomban, Kairóban, hova gyógyulás reménye vezérlé, a haldoklók szentségeinek példás, szivet emelő áhítattal és erős lélekkeli fölvétele után, életének 29 ik. boldog házasságának pedig 8 ik évében, vigasztalhatlan férje és édes apja karjai közt f. évi mart. 15-én történt gyászos kimultát. — A boldogultnak hideg tetemei már Kairóban a r. katholika anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetvén, ideiglen Vál mezővárosában, az Ürményi nemzetség sírboltjában letétetni, később férjének birtokába nyitravármegyei Czabaj helységbe fognak örök nyugalomra általvitetni. Az engesztelő egyházi szertartások részint Valban folyó hó 29-kén, részint annak idejében Czabajon fognak megtartatni. — Pest, martius 2*, 1862.“ Áldás a példás nő, gyermek, anya és honleány hamvaira! * A Zemplén unghimegyei gazdasági egyesület i. é. május 12 kén .sátoralja Ujhelyen gazdasági kiállítást rendezend. kiállíthatok a gazdasági termények minden nemei, boruk, hasznos háziállatok főbb nemei, gépek és gazdasági eszközök Ugyan e kiállítás alkalmával versenyszántás is tartatik melyben minden Zemplén és ungmegyei gazda maga vagy cselédje által résztvehet. A legjobb szántó 3, a második 2, a harmadik 1 arany díjan részesíttetik. A versenyzők felett egy 5 tagból álló bíróság ítél. Kívánatos, hogy a londoni nagy kiállítás mellett e hazai szép vállalatról se feledkezzenek meg az illetők. * Szegeden fi hó 25-kén ment végbe az árvízkárosultak javára rendezett nagy hangverseny A helyek a fölemelt árak mellett is mind elkeltek s a nyereményekre 20,00 darab sorsjegy adatott el. Szeged közönsége tehát megmutatta, hogy ínségre jutott sn mit társaink bal sorsa enyhítésére a legszebb áldozatkészség lelkesítette. Az első nyereménytárgy volt : kettős tányéra ezüst csemege állvány, hat kávés kanállal s egy czukorfogóval. 2 ik : nagy olajfestvény arany keretben; 3 ik : ezüst kenyérkosár * A debreczeni gőzmalom társulat igen hazafiasan sáfárkodott a tavalyi nyereménnyel. A magyar írói segélyegyletnek 200, a debreczeni polg. kórháznak 200, a debreczeni emlékkerttársulatnak 40, a debreczeni szintei egyletnek 200 frtot adományozott, s még fen van tartva, hogy a fentebbi összegeken kívül 100 ft., a mennyiben közbejöhető szerencsétlenségek enyhítése igénybe nem venné, szintén hazai jótékony czélokra fordíttassék. A Rosty Pál úr által az írói segélypénztár javára rendezett második phharmóniai hangverseny, mely vasárnap délután tartatott a múzeum teremében, ismét a legnemesb zeneelvet nyújtó. Tökéletes kivitel tekintetében e hangversenyek bármely európai fővároshoz méltók lennének, amint is Budapest legműveltebb köreinek elismerésében részesülnek, s valódi légyottját képezik mindannak, a mi fővárosunkban szép s választékos. A harmadik és utolsó áprilikán délután 4 órakor fog tartatni. A programmjában történt változtatásra előre figyelmeztetjük a közönséget, mely is abból áll, hogy Beethoven D dur symphoniája az első szakaszba tétetett át, végül pedig Berlioz Rákóczyja fog játszatni. * Windischgrätz tábornagy temetési szertartásáról Prágában, így imák az ottani lapok : „Miután Ferdinánd császár ö Felsége az elhunyt tábornagy herczeg koporsójánál a szt. Adalbert garnizontemplomban ájtatosságát végezte . Ő Felsége tábornoki egyenruhát viselt s mintegy fél óráig időzött a templomban s miután ö Felsége eltávozása után a tábornagy ravatala photographiailag levétetett, du 2 órakor az egyház a nagy közönségnek is meg lön nyitva. A tódulás késő estig rendkivüli volt, úgy hogy nagy erőfeszítésbe került a templomba bejutni. A parancsnokló tábornok gr. Clam Gallas egy napi parancsot adott ki, melyben a többi közt igy szól : Sajátszerű végzetből holnap a boldogult hős emlékének ugyanazon helyen fog az utolsó tisztesség megadatni, a melyen ő hajthatatlan bátorságával és erejével a trón megszilárdítására és a birodalom fentartására az alapot megvetette. Ugyanazon lövegek dördülendenek meg itt, melyek pusztító tüzét egy parancs szavával elnémította,— és ezt a legmélyebb, legigazságosabb, legszentebb fájdalom, a legnemesebb, párját nem ismerő önfeláldozás perezében maga magának a valódi nagyság legszebb emlékét emelte." A Reményi hegedűművész Berlinbe érkezve, a Gusztáv Adolf egylet elnöksége által fülkéi esett, hogy egy mart. 28-kan adandott hangversenyében közreműködjék. A J Usztáv Adolf egylet, mely hazánk protestáns egyházait kitűnő segélyezésben részesíti, a magyar művész „igen“ szavára bizton számolhatott. * Párisban az ott lakó magyarok közöl néhányan egy „Magyar olvasókör" t alakítanak, mely a Boulevard Sebastopulon (Café de l’aigle blanc) tartja szállását, s szívesen látja mindazokat, akik a hazából P Párisba utaznak. Az említett olvasókör jelenleg csak 16 tagból áll, s azok is jobbára iparosok ; remélik azonban, hogy a párisi magyarok közöl a többiek sem fogják részvétüket ez olvasó körtől megvonni. A társságnak, mint Szász Zsigmond urnak a „M. S.“ hoz intézett párisi leveléből értjük, politikai czélzata .inus. * Rott Dávid ékszerárus, kinek boltját a bécsi utczában kirabolták, a tettesek fölfedezőjének 5000 ft. jutalmat igér. A londoni kiállításra utazók érdekében. A londoni kiállításra utazók érdekében tervezett vállalatot alakultunk jelenteni. Nem íratták ugyan be magukat annyian, mennyien a mellőzhetlen költségek fedezésére kivántatnának; tekintetbe véve azonban azon számos megkereséseket, melyk a vállalat el nem ejtését sürgetik, továbbá híven, hogy ezentúl is lesznek még jelentkezők, végül némi áldozattól sem riadván vissza, szolgálni fogjuk kiutazó hazánkfiai érdekeit. Azok, kik nálam bejegyeztették neveiket, szíveskedjenek 25. oszt. értékű forintot legrövidebb idő alatt beküldeni hozzám, s egyúttal, ha tehetik, tudtomra adni, körülbelül mikor szándékoznak indulni. Bejegyzéseket ezentúl is elfogadok, 25 írt befizetés kíséretében. Térey Pál úr április közepe táján fog indulni. Az újabban jelentkezett kiutazók ime ezek: Belovány Ferencz viszlói ref. pap, Leicht Menyhért, Deszáthy István Eszékről, Bignió József Pestről, Györöcskey Mihály Győröcskéről, b. Podmaniczky László Pestről, Hegyessy Kálmán Pestről, Ujváry Kálmán Bátyáól, Berenczey Kovács Eduárd, Kovács Ágoston, Esze Gábor Szathmárról, Kégl Ferencz ny. plébános O-Barokról, Rosty Pál, Ledniczky Mihály Pestről, Pósa Gusztáv Török Becséről, Braun József, Gschwindt M., James Egan Pestről, Fáy Sándor Hevesből, Hegedűs József Nagy-Kanizsáról, Farkas István Pestről, Telegdi László Debreczenből, Lőrinczi Ferencz Sár-Penteléről, Goriupp Ferencz Újvidékről, Gorove Jakab N.-Váradról, Gencsy Ferencz, Katona Lajos Balkányról, Szontagh István Losonczról, Finkman Justus, Farkas József Előszállásról, Huszár László Tereskéről, Reiser Lipót és fia, T.Becséről, Kismartony Ede Pestről, Janky József N.-Volvadról. Érkövy Adolf: A londoni világkiállitás ügyében. A nagym. magy. k. helytartótanácsnak f. é. mart. 19 én kelt intézménye szerint, f. é. márt. 13 án kelt kegyudvari rendelettel, a Londonban ápril 1-től május 15 ig működendő osztrák birodalmi felállítási bizottmányhoz Magyarország részéről gróf Waldstein János, annak akadályozása esetére pedig helyettesül gróf Széchenyi Ödön urak ; — a kiállítási tárgyak rendezésével s különösen az azok iránti felvilágosítások adásával megbízandó rendező biztosokat pedig, a kiállítás egész tartamára, egyetemi tanár dr. Szabó József, és az országos központi bizottmány eddigi titkár,» Jankó Vincze urak neveztettek ki. Pesten, márt. 29-én 1862. Az országos központi bizottmány elnöksége megbízásából: Péczey Ferencz. A londoni világkiállításra küldött tárgyaknak annak idején a köztelken történt kiállítására nézve több bejelentők, sőt hírlapok is azon téves felfogásban látszanak lenni, hogy az ott közszemlére kiállított tárgyak az országos bizottmányhoz szállított küldeményeket, s Londonban az országos tárgyak közt kiállítandókat képezték. E részben figyelmeztetnek az illetők az 1861-iki december 23 án tartott bizottmányi ülésről felvett s annak idején hirlapilag közzétett jegyzőkönyvre, mely szerint az országos bizottmány, eltérve a Programm 38. szakaszától, az előleges közszemlére határozott kiállítástól elállótt, és a köztelken kiállítva volt tárgyak csakis Jankó Vincze úr gyűjteményes kiállításának csoportozatát képezték ki az országos kiállítás irányában csak mint egyes kiállító jelenik meg. Pesten, mártius 30 án 1862. Az országos központi bizottmány elnöksége megbízásából Péczey Ferencz. A negyedik szállítás mártius 22 én a következő kiállítók küldeményeit foglalta magában, u. m. vámsuly fontokban: Benczúr József, czement-tárgyak . . 149 Birnbaum Jakab, apathini kender . . 57 Brandl Károly, 2 hegedű ... 30 Chladek János, kefekötőmunkák . . 22 Dépold József, férfilábbeliek ... 12 Dréher Ignácz, sebészi eszközök . . 21 Egger Dávid, magyar úri disz-ékszer . 69 Festetics György gróf famutatványok . 116 Fleischl S. D., pehely és ágy toll . . 19 Ferenczy János, biliárd palcták . . 47 Gál Dénes, búza ..... 29 Gácsi posztógyár, gyári készítmények . 624 Goldberger Soma, gyapotszövetek . . 290 Goldstein A. és fia, nyersbőrök (prémek) 105 Gucker József, album .... 41 Hannig M. L, gyékényfonatok . . 147 Hevesmegyei gazd. egylet, gazd. termények és iparczikkek .... 587 Jankó Vincze, gyűjteményes kiállítása . 13622 Kappel Frigyes, gazd. termények . . 100 Kossuch János, üveggyári készítmények. 76 Kraetschmar C. A., gazd. termények és ruhaneműek................................230 Králik Soma, órák ..... 277 Lauffer és Stolp, egy utazási album . 48 Mayer György, fényképek . . . 114 Molnár György, gazd. termények, dohány 64 Morgenthaler Károly, tbeakészület . . 74 Napholcz Mátyás, téglamutatvány . . 11 Nitsch József, férfilábbeliek ... 43 Riedl János, fúvó hangszerek ... 97 Rigyitzky Pál, kukoricza ... 27 Scholcz Károly Ágoston, különféle lóvakarók..........................................100 Stettner J., kefekötőmunkák ... 14 Soupper Teréz, hímzések ... 40 Szepessy Antal, lovag és vadász-ostorok. 7 Wilde József, 2 db. ittalmáriom . . 658 A negyedik szállítás sulyja . 18981 v. f. Ezen szállításhoz hozzászámittatnak még azon tárgyak, melyek a kiállítók által egyenesen Bécsbe küldettek továbbszállitás végett; ilyenek: Bokor Ferdinand, gazd. eszközök Mészáros János, gazd. eszközök A nagy ezenki selyemfilanda selyemterményei és Posner Károly Lajos, diszalbum. Közegészségi ügyek. Váczi siketnéma intézet, fegyház. A váczi siketnéma intézet növendékei számának, a fölmerült szükséglethez képest, huszszal leendő szaporítása tárgyában az ország főorvosa a nagym. m. k. helytartótanács által az intézet helyiségeinek egészségi szempontbóli megvizsgálása végett a helyszínére küldetett ki, mely alkalommal figyelmét egyszersmind az ottani fegyházban sűrűn mutatkozó s ügyre is fordu, s remélhető, hogy e betegség, főleg ha a készülőben levő fürdő gyógyhasználat végett megnyittatik, nem sokára megszűnik. A hólyagos himlőnek ugyanez intézetben mutatkozott két esetén kívül, más nem fordult elő, s e betegség is megszűntnek tekinthető. Keleti marhavész. Nyitramegye Rudnó községében újabb keleti marhavész-eset nem mutatkozván, s e járvány megszűntnek nyilváníttatván, az egész megye jelenleg járványmentes. — Az erdélyi főkormányszék megkeresésére, miszerint a keleti marhavésznek Erdélyországban történt megszűnte alkalmából Bihar megyében feleslegessé vált azon intézkedés, — mely szerint a Magyarországba hajtandó szarvasmarha 48 órai vesztegidőnek vetendő alá, — megszüntessék; a nagym. m. kir. helytartótanács a nevezett megyét ezen jelenleg csupán a közlekedést akadályozó intézkedésnek azonnali megszüntetésére utasította. — Kelt Budán, martius 27. 1862. Grósz Lipót tr. 1832-ben nyomós okokkal bebizonyította, hogy az 1831-diki fölkelés által a lengyel igények nem lehetnek eljátszva. Miklós czár kormánya azonban nem hallgatott azon okokra. II. Sándor trónraléptével változás történt az orosz személyes jobbágyok állapotában, s erre kellett következni a Lengyelország irányában teendő engedményeknek. Ez engedmények ki voltak fejtve Gorcsakoff hg. körlevelében, melyet az orosz követ nekünk fölolvasott, de másolatban nem adott át. Az orosz czár tehát ez által elismerte, hogy a bécsi szerződésnél fogva kötelezve érzi magát, hogy a lengyeleknek szabadelvű kormányt adjon. A lengyelek, fájdalom, tüntetéseik által azon aggodalomra szolgáltattak okot, hogy a rendet megzavarják. De azért — mint akkor a másik házban mondtam — mégis kegyetlenség volt a fegyvertelen népet előleges intés nélkül katonákkal megtámadni, s mondásomat nem vehetem vissza. A herczeg, ki akkor Varsóban parancsnokolt, egy velem közlendő levelet irt valakinek Angolországban s abban ki igyekszik mutatni, hogy a népség kiáltvások által kellően meg volt intve. Meg vagyok győződve, hogy Gorcsakoff bgnek a kegyetlenkedés nem volt szándékában. De azért meg kell maradnom azon véleményem mellett, hogy az akkori eljárás méltán ingerültséget szült. Az izgalom nőtt, s tudjuk, mi történt. Nem csodálkozom, hogy a nemzeti irányú énekek éneklését meg akarták akadályozni, de a módot, amint az embereket a templomokba rekesztették, nem lehet menteni. Örülök, hogy mind fenn, mind fenn jobb hangulat terjed, s osztozom a nemes lord reményeiben. Különösen jó jelnek nézem a módot, amint Wielopolski marquist az orosz udvarnál fogadták, s ha tanácsait nem követik is azonnal, de azok, gondolom, nem hullottak terméketlen földbe. Ha maguknak az oroszoknak korszerűbb kormányzatuk lesz, ez hatni fog Lengyelország állapotára is. 1831. az oroszok még némi irigységgel viseltettek azon kiváltságok iránt, melyek 1815 ben a lengyeleknek igértettek ; most már nem ellenséges indulatnak a lengyelekhez. Végül ki kell nyilatkoztatnom, hogy se közvetlen beavatkozás, se örökös fölszólalgatások — s ez utóbbiak még kevésbbé vezethetnek óhajtott czélhoz. A „Times-1 igen hidegen nyilatkozik a lengyelekről. A „Daily News“ helyesli, hogy Russell oly tartózkodással nyilatkozott s a lengyeleket nem kecsegtette határozatlan reményekkel, melyeket úgysem teljesíthetett volna. Egyébiránt megjegyzi a „Daily News,“ hogy Angolországnak joga van követelni Oroszországtól, hogy a lengyelek iránt igazságos legyen, s e jogáról nem is fog soha letenni. OLASZORSZÁG. Ratazzinak Turinból márt. 20 -ó kelt körlevele, melyben az, külföldön levő képviselői előtt a kormány politikáját kifejti, először is „az újabb szellemi műveltség hona“ számára az európai nagyhatalmak elismerését veszi igénybe. Az olasz népben fölébredt nemzetiségi öntudat — úgymond — elég erős volt arra nézve, hogy az 1815-öi rendet lerontsa, s annak minden helyreállítását lehetetlenné tegye. Az „olasz ösztön“, mely a félsziget összes népeit vezeti, a Zürichben kötött olasz szövetség-állam ellen is tiltakozott, s azóta semmi olyas sem történt, mi megengedné az olaszok állhatatosságát kétségbevonni, egységi törekvéseikre vonat