Sürgöny, 1862. november (2. évfolyam, 252-276. szám)
1862-11-01 / 252. szám
részt vegyen; azonban, ha törésre kerülne a dolog, beleegyeznék, hogy megossza az állammal azt, amit 6 vagy 7 percenten felül nyer; de arra, hogy a 80 milliónyi kölcsöntől semmi kamatot ne kapjon (a bank két percentet követel), semmi áron nem akar ráállani. E pontra nézve többféle javaslat történt, de a fináncz club hatalmas phalánxként lépett fel a dologban, úgy hogy a kérdés már tegnap eldöntetett volna, ha az ügyes elnök úr, még 24 órát nyerendő, nem siet a gyűlést befejezettnek nyilvánítani. A fegyverszünetnek azonban semmi sikere nem volt s midőn ez ma az ülés folyama alatt meglehetős határozottsággal tűnt fel, akkor az államminiszer ő excellentiája lépett a résre. Ámde most az egyszer a szokott győzelem nélkül. Az államminister úr ugyanis azon megjegyzést téve, hogy a gyülekezetekben száznál alig több szavazat gyakorolja a határozási jogot és hogy ezen száz taggal szemközt a bankbizottmánynak száz tagja áll. A ház e megjegyzés által sértve érezte magát: odókiáltások, melyekből e szavak hallatszottak ki: „mi népképviselők vagyunk!“ szakíták félbe a minister úr beszédét. Hein úr csendre inti a házat, mire az államminiszer úr mentegeti magát, hogy ő senkit sem akart sérteni, hogy „ő szívből óhajtaná, ha a negyedfélszáz követ együtt volna már; de figyelmezteti a házat, hogy ha a negyedfélszáz követ együtt volna, akkor alkalmasint a bankot decentralizálni és a középponti bank helyett országos bankokat fognának állítani.Ha tehát a gyülekezet akarja, hogy legyen középponti bank,akkor feltételeit is akként kell szabnia, hogy a bank azokat elfogadhassa.“ Államminiszer úr beszédét mély csendben végezte s midőn aztán szavazatra került a dolog, túlnyomó többséggel, a kormány és a bizottmány javaslatainak ellenében, elfogadtatott az indítvány, miszerint meg nem engedtetőnek nyilváníttatik, hogy az állam a bank nyereményében részesüljön, ellenben követeltetik, hogy a 80 milliónyi kölcsön kamat nélküli legyen. És igy az ülést két irányban lehet nevezetesnek mondani. ' Napi újdonságok. * Császár ő Felsége, mint Bécsből October 8- ról jelentik, tegnap az „arany bárány“ szállodában meglátogatta az oldenburgi nagyherczeget. * B. Hübner Páriából Bécsbe váratik. Gr. Apponyi cs. k. austriai követ Londonból Bécsbe érkezett. Ugyancsak tegnap esti hírek kétségtelennek állítják, hogy a követi ház elnöke dr. Hein az ülések bezárta után az igazságügy-ministeri tárczával fog megbizatni. — Az új csődrend iránti javaslat már kész. Benoni ministeri tanácsos dolgozta ki, s éles szemmel tarta szem előtt az eddigi csődtörvénynek a hitelezők érdekeit megrövidítő árnyoldalait. * Mint hitelt érdemlő kútfőből értesülünk, a m. kir. helytartó tanács borászatuak érdekében az országos pénzalapból bizonyos összeget utalványozott híresebb külföldi borvidékeken a pinczemesterség kezelésének megtanulása végett s e czélból a Rajna és Bordeaux vidékére dr. Entz Ferencz és jágócsi Péterffy József urak mint e szakmányi a kitűnő képességű egyének fognak közelebb kiküldetni. * Tolnán a Pestről Tolnára menő s Szegszárddal kapcsolatban Baján keresztül a Bánságba vezetendő vaspályatervezet résztvevői folyó hó 25-kén ülést tartottak, s egyszersmind tudtul adatott, hogy Tolna megyére 5916 ölnyi vonal és 71,500 ft. költség esik. Angusz báró, ki egyike a vállalat főrészvevőinek, különösen Szegszárd fontosságát emelte ki, és adatokkal kimutatta, hogy innen évenkint 80,000 akó bor és 150,000 mázsa különféle termény szállítmányoztatik a Bánságba. * A gazdasági- és kerti termények kiállítása nemzeti múzeumunkban ma, f. hó 1-jén délben 12 órakor nyittatik meg. A megnyitás napján, valamint a tárlat tartama alatt kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken a bemenetdíj 40, szombaton, vasárnap és hétfőn 20 kr. A kiállítás november 15-kéig tart, mindig reggeli 9 től d. u. 4 óráig. * Az Érmelléken, Diószegen tartott bortermelők gyűlésében határozattá lett egy borkereskedő társulat alapítása, s ennek elnökéül egyhangúlag gr. Zichy Ferencz választatott meg. Az illető alapszabályokat egy 12 tagú bizottmány fogja kidolgozni. A társulat első teendője lesz, egy fiatal embert utaztatni külföldre, hogy ott magát a pinczemesteri szakban kiképezze. * Aradon egy újonnan építendő állandó nemzeti színház érdekében felhívás intéztetett a város polgármesteréhez. * A német színpadon jelenleg vendégszereplő híres törpe triumvirátus: Jean Petit, Jean Piccolo és Kiss Józsi — oly nagy vonzerőt gyakorolnak, hogy előadásuk estvéin a színház rendesen sírnig megtelik. E kis emberek komikai alakjukkal még kitűnő színpadi gyakoraltot is párosítanak. * Az állam-vasúttársaság főigazgatósága a mai legnazelebb kibocsátott hirdetvény szerint a Pestről Temesvárra pénteken és Szegedről Pestre szombaton induló gyorsvonatok e hó végén megszüntettetnek, azonban a hétfőn Pestről Temesvárra és kedden Szegedről Pestre induló gyorsvonat menete a Baziást érintő gyorshajók menetének tökéletes felfüggesztéséig továbbra is fenntartatik. * Jankovszka Eleonóra k. a. a magyar írói segélyalap növelésére holnap, november 2 -án d. u. 4 órakor az Európa szálloda teremében hangversenyt ad, melynek programmja következő: Első szakasz: 1. Hármas (F.-dúr) zongora, hegedű és gordonkára Volkmann R.-tól; előadják Stocker Gyula, Huber Károly és József urak. 2. a) „Mazurka“ Chopintől; b) „Mazurka“ Nowakovszkitól; énekli Jankovszky Eleonóra. 3. a) Meditatio Bach S. Preludejére, Gounod-tól; b) Reverie, Vieuxtempstől, hegedű, hárfa, gordonka és physharmonikára; előadják Huber Károly, Duber Péter (a nemzeti színház hárfajátszója), Huber József és Bognár Ignácz urak. 4. Ária „Ernani“ operából, Verditől, énekli Jankovszka Eleonóra. Második szakasz: 5. „A hársfa", Schuberttől, énekli Bignio Lajos nr. 6. „Concert Allegro,“ Schulhofftól; előadja Stocker Gyula ur. 7. „Ajánlás,“ Fuchstől; ének hárfakisérettel; előadják Pauli Richard és Dubez Péter urak. 8. a) „Melyiket szeressem,“ dal, Sosnowszkytól;és b) „Ez a világ,“ Egressy Bénitől; énekli Jankovszka Eleonóra. Bemenetár : Körszék 3 ft. Számozott szék 2 ft. Bemenet 1 ft. o. é. Jegyek válthatók Rózsavölgyi és társa , és Treichlinger József urak műkereskedésében, a hangverseny napján a pénztárnál. A kellemes zeneestélyt s a kitűzött czélt a közönség szives pártfogásába ajánljuk. A Wedianer kiadó hozzánk intézett soraiban igazolja és megerősíti azon előföltevésünket, miszerint neki nem volt és nincs szándékában a „Magyarország“ előfizetőit egy szépirodalmi lappal kárpótolni. A lapokban közlött erre vonatkozó hírt merőben alaptalannak állítja s kijelenti, hogy előfizetőinek kárpótlására nézve szorosan a „M. D.“ utolsó számában kifejtett nyilatkozata szerint fog eljárni. A hamis hírekkel is nem ritkán nyugtalanított közönség megnyugtatására tudatjuk , hogy a kismányoki csárdás rablói közül ötöt már befogtak a pandúrok , mindent bevallottak. A dupla puska is megkerült, a pénzosztályból egyre egyre 9 ft. esett. Vettük a „Zalasomogyi Népnaptárt“ 1863-ik évre. Szerző Nagy Jani. Kiadja s nyomatja Vajdics József Nagy-Kanizsán. Czéljának megfelelő hasznos, s mulatságos tartalmú. * Az „Ő“ értesül, hogy Bánffay Simon a megszüntetett „Pécsi Lapokat“ uj évkor ismét megindítja. * Szilágyi Virgilné azt jelenti, hogy miután férje a katonai bíróságok által 10 évi súlyos várfogságra ítéltetett, kötelességének tartja értesíteni mindazon t. er.feleket, kiknek férjénél pörös irataik vannak, hogy azokat 1. évi nov. 1-től ugyan, hó 15-ig délutánonkint 2—4 óra között lakásán (magyar utcza 2-ik sz. a.) átvenni szíveskedjenek. — November 16 án az összes peres iratokat Faltay Antal ügyvéd urnak (Józsefváros, vas-utcza 8. sz. a.) adandja át, a midőn is az illető felek nevezett ügyvéd úrhoz szíveskedjenek fordulni. — Miksits tare ur, a pesti kir. főgymnasium-tan tanár, mint 1861-diki volt pestvárosi képviselő, a pesti árvaleányház számára, az akkor hivatalosan kapott 154-ik szivén, azon üdvös intézet alaptőkéje növelésére a következő befizetett adományozásokat volt szives gyűjteni, melyekről az illetőknek nyilvános nyugtául szolgáljon. 1. Prebsztl Mária alsz. nőnövelde tulajdonosné, növendékeivel együtt (Kristóftéren 1. sz.) 11 ft. 2. Ádám-Váczy Emilia asszony nőnövelde tulajdonosné (József tér 12. sz.) 5 ft. 3. Straub Karolina kisasszony nőnövelde tulajdonosné (Dorottya-utcza 2. sz.) 5 ft. 4. Janisch Hermina nőnövelde tulajdonosné (tükör-utcza 2. sz.) 5 ft. 5. Uhri Josepha nőnövelde tulajd. (nádor-utcza 19. sz.) 5 ft. 6. Sztanko Csapliczky Lilla asszony, nőnövelde tulajd. (városháztér) 5 ft. 7. Schmitt Erzsébet asszony, nőnövelde-tulajd. (ujfér 9. sz.) 3 ft. 8. Kohn Cicelle asszony, izrael., nőnövelde-tulajd. (2 sas u.) 3 ft. 9. Treuer Dániel ur, izrael. nőnövelde tulajd. (2 sas u.) 5 ft. 10. Pollák Karolina, izrael. nőnövelde tulajd. (Zitterbarth ház) 2 ft. 11. Naschitz Karolina, izrael. nönövelde-tulajd. (országút, Huszárház) 5 ft. 12. Bayer Karolina, reform, nőnövelde-tulajd. (Sebestyén téren Havasház) 3 ft. 13. Beer Adelhaide, izrael. nönövelde- tulajd. (váczi út Balassa ház mellett) 2 ft. 14. Saphir Karolina , izrael. nőnövelde tulajd. (országút Huszárház ) 1 ft., összesen 60 ft. * A határjárás f. hó 30-kán kezdetét vette. Az e czélra kijelölt, körülbelől 50 egyénből álló városi bizottság 20 kocsival indult ki a városháztól a soroksári vonal elé, hogy munkálatait megkezdje. Mint az „Ung. N.“ értesül, Pest város határvonalai szederfasorok által fognak megjelöltetni. * A Pesten foganatba vett új cselédrend december elejéig Budán is életbe léptetik. * A gazdasági kiállítás Kolozsvárott i. é. november 1-től 5-kéig tartana, mire 6-kán a nyilvános jutalmak kiosztása megy végbe. * Az „Alföld“ Boros Jenőről azon borzasztó tudósítást kapja, hogy f. hó 24-kén reggel, nem messze az említett várostól, a görög-kath. lelkész (Gross) és kocsijának hulláit találták meg az ut mellett. A kocsi fel volt döntve s a lovaknak semmi nyoma. Mind a lelkész mind kocsisa baltával verettek agyon, s a vérnyomok után ítélve a gyilkos áldozataival még egy mértföldre hajtatott. A bűntett gyanúja egy becri oláh molnárt terhel, ki különben sem a legjobb hírben áll, és tudta, hogy a meggyilkolt lelkész, kivel azelőtt estve Boros Jenőn beszélt és kérte, hogy magával Pankotára vinné, 106 ftot hord magával. Sőt egy pár tanú állítja, hogy a papot a befogott molnárral Boros Jenőről elindulni látták. * A pesti városkapitányság tegnapelőtt Szegedről táviratot kapott, hogy pesti lakos Schmitt Sámuel f. hó 29-kén Szeged közelében az országúton meggyilkolva találtatott. A megöltek Pesten lakó rokonai mindjárt tegnapelőtt leutaztak Szegedre, a holttest eltakarítására. A rokonok állítása szerint a meggyilkolt Pestről elutazása után tárcsájában mintegy 200 ft összeget hordott magával. * Elhunyt néhai Schordann Zsigmond cs. k.tanácsos és egyetemi volt tanár fölött f. évi nov. 3-án d. e. 10 Va órakor az egyetemi nagy díszteremben ünnepélyes gyászemlékbeszéd fog tartatni az elhunytnak tanszékében; utóda Jendrassik Jenő ny. r. tanár úr által. A b. e. tanár barátait és érdemeinek tisztelőit figyelmeztetjük e kegyeletes ünnepélyre. * Ketten Henrik mint újabban halljuk, még három hangversenyt ad a nemz. színpadon, melyek közöl az egyik ma estve menend végbe. * V és Kelemen. Tegnapelőtt estve egy magánhangversenyre hivattunk meg a Nádor szállodába. Több zeneművész és íróból álló társaság előtt V és Kelemen hegedűművész hazánkfia volt szíves nekünk jeles talentumának próbáit bemutatni. A fiatal 16 éves művész Erdély több városaiban s Bukarestben már több nyilvános hangversenyben lépett föl, s mint különféle tudósítások jelentik, mindenütt nagy mértékben meglepte a műértéket. Örvendünk, hogy ezen kedvező ítéleteket mi is igazolva találtuk. Vélis nagy reményekre jogosító művész a maga nemében, e hangszerét máris nem csak kiváló technikai készültséggel kezeli, hanem azon művészi léleknek is csalhatatlan próbáit adta, mely a költészet megelevenítő hatását képes a holt hangjegyekbe lehelni. Különösen igazolta ezt az Allardtól játszott darab. Miután a fiatal művész családjával tehetségének további kiképzése végett külföldre akar utazni, s meggyőződtünk, hogy veszteség volna, ha művészete a mesterkéz utolsó simításai nélkül maradna, s örömest támogatjuk azon óhajtását, hogy mielőtt búcsút venne, tét nyittassék neki a nemzeti színpadon fölléphetni. Erre mint művésznek és magyarnak egyaránt igénye lehet. De művészi tekintetben is érdeket ígér, hogy a képzettségének mostani fokán a közönség egy pillantást vethessen azon láthatárba, melybe a fiatal művész egy még nagyobb jövő reményével benyitni szándékozik. Az érdekes estvén ifjú hazánkfia Ketten és Reményi buzdító dicséreteit is megnyerte. Hegedűjátékát Eltér, a jogász-dalárda jeles vezetője volt szíves zongorán kisérni, és a köröket a szintén körünkben mulató Jankovszka Eleonóra tölte ki kedves lengyel népdalaival. Lapszemle. A „Donau Zeitung“ is észrevételekkel kiséri azon oct. 20-ki levelet, mely a „Pesti Napló“ hasábjain megjelent s nem titkolhatja el a feletti megelégedését, hogy e levél, mely a passiv magatartást kárhoztatja, épen azon lapban látott világot, mely eddig legjobb politikának tartotta a hallgatást. És felszólítja a „Pesti Naplót“, hogy most már nyíltan és egyenesen vallja be, miszerint az 1848. törvények revisióját ő is szükségesnek, sőt elkerülhetlennek tartja, s hogy immár Magyarország is hajlandó az egy és feloszolhatatlan birodalom kiadó ügyét közösen tárgyalni, hogy e korlátok közt egy egységes kormány létrejöhessen. Egyébiránt kiemeli, hogy a magyar politikusoknak nagyon kedves szokásuk az, a történelemből egész időunalmas dictiót monda el; — ezenközben pedig észre se vettük, hogy már alkonyodik; — az idő intett, a társaság feloszlott, kiki kocsija s felső ruhája után látott , é s rövid bucsúzás után lehető legjobb kedvben elhajtatánk a vasúthoz; s este tiz órára ismét Londonban voltunk; elmondhatván magánkról: v . i.szakot kihagyni, s a negszakasztott fonalat ott fogni fel, mely czéljaikra legkedvezőbb. így az 1861-ki magyar országgyűlés az 1848. és 1860. közt fekvő időt egészen ignorálta (?) s csupán 1848-ra emlékezett; az oct. 20-ki levél írója pedig megfordítva az 1860. és 1861 ik években történt dolgokról nem akar semmit se tudni. (?) Pedig ha akarna ezekre figyelmezni, tudhatta volna, hogy Ő Felsége 1860 és 1861-ben a kiegyenlítésre az első lépést már megtette, s nyiltan és határozottan megmondotta a birodalom érdekeinek kiegyenlíthetési feltételeit. És mi volt erre a magyar nemzet részéről a válasz? Először megtagadása a királyi czimnek, s a második feliratban félbeszakítása az alkudozásoknak, mert a„Donau Zeitung“ határozottan tagadja, mintha az alkudozás fonalát először a fejedelem nyilvánította volna félbeszakítottnak, mint ezt azoctober 20-ai levél írója alaptalanul állítja. A megszakított fonalat tehát csak az veheti fel ismét, ki azt félbeszakítottnak nyilvánította, azaz maga az országgyűlés. És a fejedelemnek csak annyiban tulajdonítandó az első lépés, mennyiben csak tőle függ az országgyűlés összehivatása. De mint kollegánk mondja, erre nem elkerülhetlen szükséges, hogy a fejedelem Budára menjen, mert azon magyar államférfiak, kik országgyűlést akarnak, Bécsben is megtalálhatják ő Felségét. És véleménye szerint Ő Felségének bizonyosan sziveghajtása lenne ez alkalmat a magyar nemzetnek megadhatni; de hogy ez történhessék, ismétli azt, mit fentebb mondott,hogy a „Pesti Nap 16“ és pártja szintén törekedjék a kiegyenlítés útját egyengetni s nyiltan mondja ki, hogy Magyarország is kész az egész fenmaradása kellékeit figyelemre méltatni, s ha ez megtörténik, tapasztalandja, hogy komoly kiegyezkedési szándék mellett a kiegyezkedésnek minden kikürtölt akadályai félelem szülte képzelődési agyrémeknek fognak bebizonyulni. (Mintha bizony a „P. N.“ volna följogosítva a nemzet orgánuma gyanánt oly apodicticus kijelentésekre a nemzet nevében, minekre a „D. Zig“ magát a kormány nevében följogosítva tartja. Egyébiránt megbocsátva a „D. Zig“ reeriminatióit, elégedjünk meg hangulata annyi szelidültségével, amennyit e czikkében mutatni kegyeskedik.) A „Vaterland“ nincs egészen megelégedve a „Donau Zeitung“nak most ismertetett czikkével. Örvendetes tudomásul veszi ugyan a félhivatalos lapnak szelídebb hangját, valamint azt is,hogy ezúttal a február 26-ai alkotmányt csak „kiegészítő statútumnak“ nevezi. Hanem másrészről kénytelen megjegyezni, hogy ha a „D. Z.“ kívánságai egészen nem teljesednének, ennek oka csak abban lenne keresendő, hogy a követelésekért viszonyos kárpótlást nem tudott ígérni a magyar nemzetnek. Sőt épen azáltal, hogy a febr. 26-ki alkotmány irányában táplált aggodalmakat csak képzelődési agyrémeknek nyilvánítja, némileg megkezdett kibékítő útjáról visszatérni látszik, miután a komolyan kibékülni akaróknak fölötelességük az ellenfél aggodalmait méltányolni, nem gyanúsítani, s ezek eloszlatására minden lehetségest elkövetni. A „Neueste Nachrichten“ szerint nagy hiba volt az államminiszer részéről, hogy azzal akarta rábeszélni a szűkebb reichsrathot az előterjesztett bankszerződés elfogadására, hogy ha teljes reichsrath találna összejönni, könnyen elvethetné nemcsak a bankszerződést, hanem még egy központi bank eszméjét is. Ezáltal államminiszer úr saját teremtményét szállította le értékében, s implicite azt adá tudtunkra, hogy a teljes reichsrath, mely az egész birodalmat képviseli, épen nem úgy intézkednék mint a jelenlegi szükebb reichsrath. Ez üdvözletét nem hiszi a „N. N.“, hogy a szükebb reichsrath megköszönné. A „Megyei Sajtó“ hasábjain szívesen üdvözöljük tegnapi czikkét, mely így szól : „A tavalyi országgyűlés feloszlatára óta egy vigasztalan év folyt le. Nem akarunk ez évnek történetírói lenni. Mindaz, ami azóta lévő, mondva és irva volt, egy egy szemory pont, amelyen az emlékezet nem akar megnyugodni. A világhelyzet átaláros alakulása, az irányadó körök nyilatkozatai, nagik a megoldásra célzó röpiratok, tétova terveikkel , kábító programjaikkal csak az egész nemzetre nyomasztó közelcsüggedést segítek súlyosabbá tenni, s e kebelfojtó légkörben minden közügy iránt oly lan hatagság állt be, aminőt életünk legrosszabb évében sem jegyeztünk még fel. Mindenki érezé, hogy ez országos csüggetegség ködét csak egy szó törheti még keresztül: az uralkodó szava. Három ízben hallottuk az uralkodót kétséges kérdésekben nyilatkozni, mindannyiszor döntő szóval egy egy fontos köztegyünk léte és nemléte fölött. Az első volt az erdélyi vasút kérdésében. A nemzet átalános közvéleménye a kolozsvári vonalt sürgető, mint két testvérországra nézve iker-életkérdést. Ellenséges befolyások ennek ellene működtek ; — a fejedelem a nemzeti köz óhajtás szerint engedélyezett. Második volt a magyar földhitelintézet kérdésében. Ez hazánk anyagi jóllétének alapköve, ez biztosítéka azon jövőnek, melyben a nemzet valódi, birtoki gyarapodását megtartva látjuk. Mindazoknak, kik a nemzet vagyoni és állami önállására féltékenyek, ellenségük volt e kérdés ; — a fejedelem a nemzet részére dönté azt el. Harmadszor hallottuk két közműveltségi intézetünk életkérdésében, melyek a nemzeti színház és múzeum. Alig van intézet, mely ellen annyi ellenséges insinuatió történnék, mint a nemzeti színház ellen; a muzeum elhagyatott állapota minden látogatója előtt szomoritóan ismeretes; — a fejedelem ez intézeteink czélszerű fenntartását mondá ki, egyúttal kíméletet tanúsítva a nemzet alkotmányos érzelmei iránt, midőn a további határozást a törvényhozás számára hagyta fenn. E napokban egy küldöttség ment fel az uralkodóhoz, egy törvényesen önálló testület részéről, a földhitelintézet iránt tanúsított kegy megköszönése végett. Az uralkodó válaszában kiemelé Magyarország múltját, állását és jövőjét, s kinyilatkoztatá, hogy hazánkat nemcsak anyagilag, de minden egyéb tekintetben kielégítve óhajtja látni. Mindenki tudja rólunk, hogy szavunkat soha sem használtuk hízelgésre, de azt be kell vallanunk, hogy hazánkban jelenleg alig ismerünk vélemény-árnyalatot, mely e szavakat félre tudja ismerni. E legmagasabb, legilletékesebb helyről jött nyilatkozatok azon reményt ébresztik, hogy ellenséges befolyás nem fog többé eltávolító gát gyanánt állani a nemzet és a fejedelem között, s hogy e szavak foganattá váljanak, az nem fog a nemzeten múlni.A bank létesíttetett közönséges népgazdászati czélokra hanem lényegesen, szorosabban vett államczélok érdekében is, nevezetesen feladatának elseje volt és mindenesetre legfontosbbika is egy tömeg beválthatatlan, érzéketlenné vált állampapír behúzása, az ő beváltható bankjegyei által. A bank ennélfogva az ezüstteli fizetés 1848-bani felfüggesztéséig az állam hitelezője jön, egy az időszerinti alapját többször s jelentékenyen meghaladó összegig. Az állam 1847-ben 126 millóval tartozott a banknak, a bankalap 10, a tartalékalap 5, összesen 35 millióval. Helyzete, ezen kedvezőtlen viszony s az ebből eredő, és a bankjegy beváltására nem fordított activum túlságossága által, minden nagy megrázkódtatás alkalmával oly rész volt, miszerint valóban csodálni lehet, hogyan volt képes a bank, 30 éven át, melyek alatt több válság fordult elő, bankjegyei beváltását szakadatlanul folytatni, és az ember hajlandó e körülményt nem csupán az igazgatás ügyességének tulajdonítani, hanem annak is, hogy állapota 1848 előtt nem tétetett közzé; a bank azonban jövőre alapjának három — vagy négyszeres összege helyett annak csak 3/4 részét kölcsönözze az államnak. A legújabb bankszabályokba, 1841-ben egy §. (43) vétetett fel, amely azt mondja, hogy azon üzletek fölött, melyeket a bank az állam számára vesz át, ezek közt mindig különös egyesség létesíttessék. Ezen §-t akként lehetett magyarázni, hogy az államigazgatás részére kötendő ügyletek nem vonandók egyátalában az illetékes szabályok alá, és az állam használta ezen kivételességet. Mindamellett nem lehet elismerni, hogy a bankkal valaha bizonyos kötés létesíttetett volna azon szándékkal, hogy az ne tartassék meg, valamint az sem áll, hogy a bankkali szerződések rendesen nem teljesíítettek. E tekintetben nemcsak a bécsi értékadósság még fennálló szerződésére, hanem újabb időkből vett példákra is lehet utalni. Nevezetesen a bécsi értékadósság iránti kötés még a legnehezebb időkben is mindig pontosan megtartatott. A banktól mindig új kölcsönök vetettek fel, a lejárt kötelezettségek nem mindig teljesíttethettek pontosan. Ezek sajnos tények voltak, melyek nyomása alatt azonban az történt, ami ama körülmények közt italában lehetséges volt. Hogy a szükségbeni segély , melyben a bank az államot csak bankjegyei szaporítása által részesítheti, a legdrágábbnak, és népgazdászati tekintetben kiszámíthatlan rész következésűnek bizonyult be, erről a kormány teljesen meg van győződve, ennélfogva el van határozva, miként ezt az előterjesztés is igazolja, jövőre a bank ügyleti függetlenségét az állam irányában teljesen biztosítni, és lemondani a banknak minden nem szabályszerű használatáról. Ezen előterjesztésben tehát nem fordul elő az előbbi 43-dik §-hoz hasonló szabály, sőt inkább az államigazgatás a bankkali üzleteit, az előterjesztés 64. §-a szerint, az általános szabályok alá helyezi. A magas ház pénzügyi bizottmánya még tovább ment, midőn az államot még a kölcsön használatából is ki akarja zárni, várjon menend e a ház ily messzire, ámbár a szabályok azon jogot nyújtják a banknak, hogy a felajánlott öszletet visszautasítsa, ez iránt majd a részletes viták alkalmával hozatik határozat. Szabad legyen az előadó nyilatkozatát, mely az értesületi forrásoktól távolabb álló körökben némi nyugtalanságot idézett elő, ami nem volt az előadó czélja, felvilágosítni, t. i. azon állítást, hogy a bankalap 110 millió összegben még nincs teljesen befizetve. Az utóbbi ötvenezer 700 ftos részvény kibocsátása alkalmával 24182 részvényt a jogosított részvényesek nem vettek fel, amely szám 1000-re szállt alá. A bank tehát ma azon 150,000 részvényből, mely a bankalapot képezi, 1000 Plener pénzügyminiszer előterjesztése. „A fővitában több észrevétel létetett, melyek alkalmat nyújtanak arra, hogy szóljak. Mindenekelőtt a bank múltbani hatálya vonatott bírálat alá. Ha a bank nemzeti múltját pártatlanság nélkül s a jövőre nézve haszonnal akarjuk megítélni, mindenekelőtt tekintetbe veendő, hogy a bank eredetileg ámbár mint részvénytársulat alapittatott, nem egyedül mint leszámítolási * 1 * * * * 6 * * * * 1 Kisfaludy-társaság. A Kisfaludy-társaság tegnapi rendes havi ülésében Arany János „Bolond Istók“ czímű elbeszélő költeményéből olvasá föl az első éneket. Új alapítókat jelentettek be: Boczkó Dániel, Madass Károly és Ordódy István Károly urak. A Kisfaludy-társaságnak több rendbeli régibb kiadványai, nevezetesen az „Évlapok“ többévi folyamaiból számos kötetek (melyek egyébiránt önálló s teljes munkákat foglalnak magukban) nem lévén többé könyvkereskedésbe bocsáthatók: a társaság elhatározta, hogy ebbeli fölös példányait a tagoknak, az irodalom barátainak s közkönyvtáraknak ingyen kiosztja. Akik tehát akár maguk, akár valamely közkönyvtár számára igénybe akarják venni a társaság ezen ajánlatát, szíveskedjenek alulírthoz fordulni, ki is a jelentkezőknek — azon sorban, amint a jelentkezések történnek — rendelkezhető példányokkal szolgálni fog. A Kisfaludy-társaság rendes havi üléseit (minden hónap utolsó csütörtök-napján) ezentúl nem délutáni 3, hanem délelőtti 11 órakor fogja tartani. Pesten, okt. 31. 1862. Greguss Ágost, titoknok.