Sürgöny, 1862. december (2. évfolyam, 277-299. szám)
1862-12-02 / 277. szám
egész vidékeknek szerencsétlenség esetébeni gyámolítása körül. Oly kormánynál, mely a népség helyzete iránt annyi kímélettel jár el s csapások eseteiben támogatását az egyes koronaországokban meg nem vonja, nem kell attól tartani, hogy egyes esetekben, midőn az adóemelés az adóviselő romlásával lenne egybekötve, midőn résztermés vagy más csapások a létezhetést fenyegetik, keménység és kimélytelenséggel fog eljárni, sőt a kormánynak igénye van azon bizalomra, hogy e rendszabály hatását gondosan ellenőrizve, a szegényebb vidékeken az adóviselőnek valóban nem ön okozta hátrányait távol fogja tartani s minden lehető kímélettel eljárni.“ Úrbéri egyezség. Midőn egy határ úrbéri rendezés alá vétetik, minden nagyobb vagy kisebb tulajdonos kénytelen tűrni azon kellemetlenséget, hogy addig birt s megszokott földjétől megválva, a helyett mást kapjon, — a közösben használt és kizsákmányolt közös legelők mértéken felüli használatáról le kell mondania, h. ekként mindenkinek gazdászata egy új korszak kezdetén áll, melyről a dűlőknek szakavatott és lelkiismeretes osztályozása mellett sem tudhatja: vájjon nyer-e, vagy veszt-e az új csere által? A legelő elkülönítésénél legtöbbnyire a vesztés előérzete szállja meg a kisebb gazdákat, mert a visszaélésből nyert hasznot jogos követelménye gyanánt tekinteni megszokta. Ily szempontból szokta felfogni a föld népe legtöbb esetben az úrbéri rendezés által előkészített változásokat, s hogy e miatt némi lázas ingerültség terjed el a nép között, azt felötlőnek nem tekinthetjük, meggondolván, mily nehéz egy darab földnek tulajdonától megválni, melyet a földmives apáitól vett át, s annak mivelése közben jó és rossz természetével úgy megismertedett, mintha testi lelki barátja lett volna. A birtokváltozásból eredő ingerültségre általában mindenütt számítani lehet, legtöbb esetben azonban akadnak hajtogatók, akik az elégedetlenség és aggályos nyugtalanságnak ezen magában véve még nem ártalmas érzetét szenvedélyes kifakadás, daczosság, sőt ellentállásig fokozzák, s ily esetben a barátságos és békés utáni rendezés mindaddig lehetlenné válik, mig az alattomos izgatásnak akármi módon eleje nem vétetik. A napokban feltűnő példában láttuk igazolva a fentebbi észleletet. Ugyanis Tápió-Süly községe még az 1816. évi november 6-ik napján, és igy 46 évvel ezelőtt több úrbéri panaszok alapján a volt földesuraság ellen pert indított, mely azután szabályozási, legelő-elkülönitési s tagositási perré alakíttatott át. Ezen per annyi éveken át a szenvedélyesség, gyűlölködés és izgatás okozója volt, s habár 1831-ben a földesuraság az úrbéri rendezés és tagosítás keresztülvitele miatt, a szántóföldek és kaszálók kiadásánál a határnak legjobb részeit saját kárával s a tagosítás érdekeinek teljes feláldozásával a volt úrbéreseknek kiosztotta, s a legelőt is elkülönítve kijelölte, még sem tudta keresztülvinni a volt úrbéreseknél, hogy a legelő közössége megszűnjék; mert azután is mint azelőtt a földesuraság részére elkülönített, kijelölt legelőt a község használta, miből aztán önkényt következett, hogy a földesuraság is a volt jobbágyok részére kijelölt legelőt használatba vette. E miatt a pernek tovább is folynia kellett, miután egyes izgatók a községet minden előnyös egyezkedéstől visszatartották , sőt a legelőnek bírói ítéletek által minden jobbigitelek után 15 holdban megállapított értékét keveselték, s újabb és újabb gyanúsítások, ingerlések tárgyául használták fel. A titokban terjesztett s időközönkint felújított izgatás okozóit kitudni s az izgalmat megszüntetni nem lehetvén, megszűnt a remény, hogy a barátságos egyezkedés létesülhessen, mindamellett, hogy a jóakaratu földesur képviselője, Várady Károly ügyvéd ur időközönkint újabb és újabb egyezkedési kísérleteket tett s egyezkedési terveit a lehető legméltányosabb alapokra fektette volt. Múlt hó 17-én azonban Pest megye első alispánja Benyovszky Vincze ur Pesko Medárd tőszeigabiró úrral és esküdt társával a barátságos egyezség megkisértése s a mérnöki munkálatok meghitelesitése végett a helyszínen megjelenvén, a helység házánál összegyűlt néphez alispán ur férfias nyugodtsággal, s meggyőző okokkal egy lelkes beszédet tartott, kiemelvén különösen a barátságos egyesség előnyeit , a perlekedés felett, azután felszólította Várady Károly urat, hogy az egyezkedés iránti tervét s ajánlatait terjessze elő. Ennek megtörténte után Peskó Medárd főszolgabíró ur a nép felfogásához alkalmazott modorban az egyezkedés tervét a népnek megmagyarázta s annak elfogadását szivére kötvén, a gondolkozásra időt engedett, mig a hitelesítés a mezőn megtörténik. Kétségtelen, hogy ezen beszédek a nép kedélyére jótékony hatással voltak s a volt földesur kovásznai Kovács Ferencz százados úr épen alkalmas időben jelent meg a nép között s pillanat alatt meggyőződvén a nép jobb hangulatáról, hogy meggyőzze a népet, miként a szives közeledés és barátságos egyezkedésre való hajlam mennyivel előnyösebb a per utjáni gyűlölködés és a jogokhozi merev ragaszkodásnál, oly ajánlatot tett, melyre a nép nem számított, t. i. a perben megállapított 15 hold legelő helyett, minden jobbágy telekre 224 hold legelő kihasitását ajánlotta fel, mely ajánlat a már több ízben felizgatott, de különben jóérzelmű magyar népet általános örömkifakadásra bírta, s néhány percz alatt a 46 évi küzdésnek, gyűlölködésnek s izgalomnak a létrejött barátságos úrbéri egyesség véget vetett. E szerint ezen viszálkodónak híresztelt községben is, az izgatók által oly gyűlöletessé tett úrbéri rendezés barátsággá és békés után elintéztetett, mely a jelenvoltakat a volt földesuraság és volt jobbágyok közötti ily szép egyetértés láttára bensőleg megindította.E benső megindulást vallásos kegyelettel tartott beszédében szivrehatón tolmácsolá a helybeli hath, lelkész úr, intőleg hiván fel a népet, hogy ezen magasztos jelenetnek emlékét őrizze meg, s gyermekeit kegyes volt földesuruk iránti hála érzetben nevelje fel. Dicsérettel kell kiemelnem, hogy a működő ügyvédek: Várady Károly és Kerek János mint urasági, és Helibán János mint községi — lelkiismeretesen közremunkáltak e szerencsés eredménynek létrehozásában. Adja az ég, hogy a nemzetgazdászati tekintetben annyira fontos úrbéri rendezés az országban mindenütt, ahol még függőben van, ily szép egyetértéssel hajtassák végre 1 g.y. Napi újdonságok. * Azon tényt, hogy Ő cs. k. Apostoli Felsége Holitschra menve, hol udv. vadászat tartatik, az ország határát átlépte, tegnapelőtt estve a Szt. Gellért-hegyről ágyulövések Üdvőzölték. * B. Meszéna István Biharmegyében egy oly hitelintézet alakítását indítványozza, mely a gazdáknak termesztményeikre az érték egyharmadának megfelelő öszszegeket kölcsönözne. A báró úr bizonyosan azok nézetét osztja, akik azt mondják, s talán nem hibás calculussal, hogy valamint több takarékpénztár, úgy több hitelintézet is fennállhat a hazában , s kivált a hitelnek oly specializált kiterjesztésével, mint a tervezett bihari. A „Bihar“ cz. lap e terményhitelintézet alaprajzát is közli. A szükséges tőke kiállításához a biharmegyei birtokosok és községek járulnának, jótállás lévén az alap, a terményre adandó kölcsönök veszélyeztetve nem lennének. Az intézet 2000 db 500 ftos részvényre alakulna meg, melyből 10% készpénzben fizetendő, a többi pedig kijelölendő földbirtok elzálogosítása által a m. földhitelintézettől 34 Újs évi törlesztésre kölcsön veendő. Intézeti tag lehet minden egy részvénynyel bíró földbirtokos, ha birtoka olyan, hogy a földhitelintézettől kölcsönt kaphat, vagy ki egy részvényt készpénzzel kifizetett. Kívánatos, hogy a szomszéd Békés megye is részt vegyen az intézet létesítésében. A termények, melyekre kölcsönt adna az intézet, következők : tiszta búza, kétszeres búza, rozs, tengeri, árpa, zab, repere, himlon, lenmag és a külföld számára termesztett dohány. A „Lt.“ e tervezett intézetre vonatkozólag azon megjegyzést teszi, hogy a gazdák által felveendő kölcsön kissé sokba — mintegy 11 perbe kerülne. * Az államminiszer úr estélyén, mint már érintettük, a montenegrói vajda Petrovich Mirkó is jelen volt. Egy másik montenegrói kíséretében teljes aranyterhelt nemzeti mezben állt a terem közepén. Középnagyságú férfi, inkább kicsinek mondható, mint magasnak, tüzes szemekkel és erélyes arczkifejezéssel. Kísérője egy fejjel nagyobb volt. Az orosz követ s több birodalmi tanácsi lengyel követ társalgást kezdtek vele, de úgy látszik, nem egészen értették egymást. Csütörtökön a fekete hegyi herczegnek audientiája volt Császár Ő Felségénél s barátságos, vigaszteljes fogadtatásán, melyben Ő Felsége részesítő, annyira megörvendett, hogy arról mindjárt távirati sürgönyt küldött Cettinjébe. Ezután, mint elébb az orosznál, a franczia és angol követeknél is látogatást tett. — Bizalmas figyelmeztetés. A hazai népnevelés azon tisztelt barátait s barátnőit, kik a „Néptanítók közlönye“ czimü, i. é. január eleje óta szerkesztésem alatt megjelenő nevelési hetilap jövője iránt érdekkelviseltetnek, — tiszteletteljes bizalommal figyelmeztetni bátorkodom, miszerint ugyanannak szerkesztését 1863-ki január 3-től kezdve, felsőbb engedély reményében, mint kiadó-tulajdonos, „Népnevelők lapja“ czim alatt folytatni szándékozom, — azon különbséggel, hogy kiadás és szétküldözés, melyek most már a szerkesztéssel egy kézben fognak öszpontosulni, a t. előfizetők részéről oly általános megelégedést iparkodandnak kiérdemelni, minővel — őszintén szólva — a lap tartalma és szerkesztése, „Néptanítók Közlönye“ czim alatt, folyvást találkozni szerencsés volt. — Szolgáljon e néhány szó azon t. honfiak s honleányoknak, kik a „Néptanítók Közlönye" körül tanúsított eddigi jóakaratomat figyelmükre méltatván, az iránt bizalmat éreznek, — netalán szándéklott lap-megrendeléseikre nézve tájékozásul addig is, mig e tárgyban felsőbb helyre benyújtott folyamodványom sorsa jobbra vagy balra eldőlvén, bizonyosat jelenthetek, vagy épen az említett czim alatt folytatni ezélzott lapnak tökélyesbitett terviratát (programmját) is közzétehetem. Pest, nov. 30. 1862. Márki József tudor. * Múlt szombaton „Linda“ előadása a nemz. színpadon új érdeket nyert Láng Paulina k. a. föllépte által, ki „Pierotto“ szerepében ezúttal első színpadi kísérletét tette. Láng Paulinak a. a hangversenyteremben minap aratott sikert szerencsésen átvitte a színpad forró deszkáira is. Föllépése, ha mindent egybeveszünk, igen szerencsés eredményű volt, és mesterét Stoll urathoroskopja most sem csalta meg, ezen tanítványa te azok sorába tartozván, a kinek a művészet geniusa mosolyog homlokán. A kisasszony hangja, mint azt az első, könnyen megmagyarázható elfogultság elmúltával kivehettük, kellemes és erőteljes, kiterjedésére azok közé tartozik, melyekből többet lehet fejleszteni egypár mély hangra szorítkozó másodrendű, alt-hangnál. Egyelőre úgy tetszik, mintha az úgynevezett hatást erőltető mély hang nem is volna birtokában, ez azonban csak azért tetszik úgy, mert ezen fiatal énekesnő hangja arányos és közbeeső fokokkal is bir, — végre mestere okosan vezette, midőn nem arra tanitá, hogy elkoptatott fogásokkal igyekezzék a publikumnál minden áron tapsot kicsikarni. Ezt rendesebb, szerényebb s több jövőre jogosító után is elérte, túl nem erőlködő s az első debüt veszélyeit nem koczkáztató éneke által, mely egyébiránt, kivált a 2 ik felvonásban már nem csak hangot, de egypár szép hangárnyalatot is mutatott. A kisasszonynak minapi sikere igen nagyszámú kiváncsi közönséget vont a színházba is, és a taps, mely eleinte csak a buzdítás színét viselte magán, később valódi tetszés-zajjá emelkedett. Ma „Linda“ ismételtetik. * Ráth Mór kiadásában megjelent: „A nyomorultak“ regény, írta Hugó Victor, francziából Huszár 6s Reviczky. Az 5. osztályból álló teljes munka ára 15 frt. A franczia eredeti kiadás 31, a német 21 frt. * W i 11 m e r s R. ur, zongorahős legközelebb ismét meglátogatandja Győr városát, ott egy hangversenyt adandó. W. ur nagyobb műutazást készül tenni az alföldön keresztül Erdélybe. W. urat régebben Léva városa (Barsmegyében) díszpolgárrá nevezte ki. Előszeretetét hazánk iránt mutatják számos szerzeményei jeles dalaink fölött; főleg pedig nagy magyar symphoniája „Hunnia“, mely múlt esztendőben Pesten a legnagyobb tetszés közt adatott elő. * Robozs István Kaposvárott egy humoristikus munkára nyitott jan. 1 ig 1ftjával előfizetést: „Daguerreotyp, vagy azon nevezetességek arczképcsarnoka, kik nem pártolják az irodalmat“. A mű Emich Gusztáv nyomdájában jelenik meg, amint a hirdetvény ígéri, már december végére elkészül. — A pesti jótékony nőegylet i. é. november 30-ától dec. 27-kéig terjedő 4 hétre, jelenleg létszámban álló 176 szegény számára — kik közül 25 új és 151 már elébb is részeltetett — 495 ft 45 kr. o. é. öszveget utalványozott; és pedig hetenkénti részesülésben álló szegényeknek 327 ft 45 krt, egyszer s mindenkorra segélyzett 37 szegénynek 168 fiót. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 24 vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet. * Dózsa „Oláh Judit“ cz. 1 kötetes regénye a napokban kerül ki sajtó alól Kolozsváron, Steinnál, hová, vagy a szerzőhöz az előfizetési pénzek 1 ftjával még f. hó 10 kéig beküldendők, azontúl csak bolti, nagyobb áron lévén a mű kapható. * A „Pesti Hírnök" ezentúl mint dr. Szabó Alajos és Török János közös tulajdona, utóbbinak szerkesztése alatt Vodjaner nyomdájában fog megjelenni. A vasárnapi számában kiadott új programm továbbra is állhatatosan vallja az eddig követett irányt, s új szellemi erőkkel és ügybarátokkal erősbödve fogja a korona és nemzet ősi jogait az ősi megyerendszer alapján továbbra is védelmezni. .. Fővárosi közönségünknek aligha volt valaha oly nagy alkalma a hangversenyek élvezetében, mint a mostani zenélő idényben, így értesülünk, hogy a „magyar gazdasszonyok egylete“ is szándékozik közelebbről egy hangversenyt rendezni, azonban — nem, mint a múlt évben, műkedvelők, — hanem színészek és színésznők közreműködésével indítványoztatott ezen hangversenynek létesítése az egylet egyik t. tagnője által. — Nézetünk szerint, — és tekintve az egylet által múlt évben rendezett hangverseny sikeres eredményét, helyesebbnek találnék, ha ezúttal is műkedvelők lennének a közreműködők. Az érdemes asszonyságok csak a közelebbi napokban tapasztalhatták a jó sikert, melyet például Láng Paulina k. a., Rabatinszky Mari k. a., a múlt évi hangversenyükben Heller Vilma k. a. és több jeles műkedvelőnőink és műkedvelőink kivívtak. Ezenfelül a jelenleg Bécsben időző ketten hazánkfiáról is biztosan föltételezzük azon udvariasságot, hogy a. t. asszonyságok kérelmére részt veene hangversenyükben. Tekintve a hangverseny anyagi eredményét, úgy hisszük, hogy a műkedvelők közreműködése ezt szintén emelni fogja, mert ezek mindegyikének szülei, barátjai és ismerősei — mint tavaly — az idén is rajta leendőek, hogy minél több jegyet adjanak el. * Mint hallatszik, Új Pesten egy részvénytársulat alakult, mely Pestről Új Pestre naponkénti gőzhajójáratokat fog létesíteni. * Rózsavölgyi eb társánál megjelent s hozzánk beküldetett „Deres a fa“, népdal, zongorára átírta Zách János. Ára 70 kr. * Gelenczéből Írják a „Kronstädter Ztg.“-nak nov. 2- ról: Néhány nappal ezelőtt itteni birtokos Csorna Károlynál, újonnan épült szép házában esti mulatság volt, mely alkalomra több jóbarát és ismerős vola hivatalos. Amint ez a székely jellemből foly, a társaság igen élénk volt. Mikor a vendégek jól ettek, jól ittak, igen élénk vita fejlődött ki az ország ügyeiről, politikáról és vaspályáról. A kedélyes társasági összejövetel egy szomorú ténynyel végződött. Horváth Elek, csernátoni birtokos, halva tétetett egy szekérre s azon írásbeli utasítással küldetett haza, hogy a szekeresnek 6 írt fuvarbér fizetendő, a további felvilágosítás szóval fog megtörténni. A fátyol, mely e tényt borítja, csak később fog szellőztetni. * A „K. K.“ nagy ajtai Cserei Farkasnak, az erdélyi kormányszék volt s egyik utolsó választott tanácsnokának elhalálozását jelenti élete 65-ik, hivataloskodása 46 ik évében. *A kávéforrásnál nyitott díszes kávétermet hölgyek számára — számosan látogatják. A nevezett sálon, mint említettük, igen díszes ; a kávé jó, csak a süteményekben kelne el nagyobb változatosság. A hölgyek szeretik a nyalánkságot. — Műfordítás. Valaki a Hölgyfutárban egy dán ballada ezen sorát, mely Herder fordítása szerint így hangzik: „Da tanzen die Elfen auf grünen Land“ így fordította magyarra: „Im tizenegy forg zöldön a tánczba.“ Tehát már van „Madrids-Huth“ = Madrid kalapja, Grashalm = fasisak, „Haudegen“ = generális, és most legújabban zöldben forgó tizenegy. A dán ballada fordítója ezzel halhatatlanná tette magát, a igy megy az egész ballada fordítása, melyből az „Új Nemzedék“ a következő két sort citálja meg: Herdernél : Ein Hemnd von Seide so weiss und sein, Meine Mutter bleicht's mit Mondenschein. A fentebbi magyar műfordítás szerint: És selyem-ing, oly drága, fehér, mint Mily sugarat hold édes anyám hint. Valóban hold-kóros nyelv. Az alsó-szabolcsi tiszaszabályozó társulat 1862 dik évi october 25-dikén és folytatólag 26-dikán Debreczenben tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. (Folytatás.).5. Szőnyegre kerültek. Lukács Ignácz úr, nádudvari képviselő, már a mártius 13-diki igazgató választmányi ülésben tárgyalt, s némi módosításokkal most ismét benyújtott, a társulat pénzügyeinek teljes átalakítására vonatkozó tervezete. Noha a közgyűlés teljes mértékben méltányolja is indítványt tevő tagtársának ez ügy körüli fáradozásait, s bár meg van győződve, hogy ezen javaslattételnél őt egyedül a társulat iránti hazafias tiszta szándék vezérlé, s menten minden önérdektől, javi aktával csak a társulat jelen , asságya pénzügyi helyzetén óhajta könnyíteni, mégsem hajlandó, az 1859. évi július 4-diki közgyűlés által elfogadott, s már 1860. óta kivitelben levő pénzügyi tervezet alkalmazásával felhagyni; sőt ez már az 1861-dik évi január 25-diki közgyűlésen és más alkalommal is megvitatva s elfogadva lévén, ennek végrehajtásához továbbra is ragaszkodik. Ennélfogva felhatalmazza és utasítja mind a társulati, mind az igazgató választmányi elnökséget, hogy mind az ezen pénzügyi tervez alapjául szolgáló 1 30.000 ftos kivetés pontos befizetései, mind a folyamatban levő gátjavítási munkálatokra kivetett, s most már 3 év alatt 12 részben fizetendő 250 ezer ftos kivetés évi illetékeinek rendes behajtása végett a hatóságok közbenjárása által oly eszközökhöz nyúljanak, mik a társulat jelenleg tetemesen megrendült pénzügyi helyzetét valahára lábra állítsák. Mivel azonban a 30 ezer ftos kivetés félévenkint részleteinek befizetése felette rendetlenül történik, sőt számos érdekeltségek erre még semmit sem fizettek, ezennel azt is megrendeli a közgyűlés , miszerint az 1860. és 1861-dik évi hátralékok befizetésére az illetőknek a folyó év vége azon megjegyzéssel tűzessék ki véghatáridőül, hogy azontúl tőlük a tartozásaik után eső késedelmi kamatok is be fognak a hatóság útján szedetni. Igen érezhető lévén továbbá a társulat egyetemére azon veszteség, mit az összes társulat érdekel, de leginkább a pontos fizetők azáltal szenvednek,hogy illető fizetéseiket számtalanon nem teljesítik, azt is elrendeli a közgyűlés, miszerint azok, kik a 30 ezer ftos kivetésre félévi illetékeiket ápril, illetőleg September elejéig be nem fizetik, ezen mulasztásért — a fizetendő összeghez aránylag 6% teli kamattal akként javassanak meg, mikép az illető félév végétől első július, illetőleg iső januártól számítandó, és a hatóság útján követelendő összeggel egyidejűleg ezen késedelmi kamatok is behajtandók lesznek ; igazgató és pénztárnok szigorúan utasíttatván, mikép ezen szabályt kivétel nélkül mindenkinél, már a jövő évtől kezdve alkalmazzák. 6. Az 1862-dik évi junius 18-diki igazgató választmányi ülésből kiküldött 3 tagú bizottság, folyó évi October 19-kéről keletkezett jegyzőkönyvében bemutatván , hogy a tokaji hídfőtől, a farakóhely mellett és Kis-Tokaj alatt elvonuló töltés védelme és fenntartása tekintetéből, — az ottani kincstári uradalmi kezelő hivatal és Tokaj város közönsége hajlandók a védgátak előtereit, az eddigi fel-és lejárók kihagyásával, — a társulattól nyerendő tüzesekkel, — maguk költségén beültetni, s azért a sóházak alatti vonal egyik partján két sarkantyú építését és a kis-tokaji töltés kezdetén lévő hajtás egyenes iránybani kiigazítását kérik. A közgyűlés illő méltánylattal fogadván az ültetésekre vonatkozó ajánlatokat, megbízza az osztálymérnököt és igazgatót, szolgáltassák ki annak idején a tokaji társulati füzetekből a szükséges dugványokat, és gondjuk legyen rá, hogy a kivánt favontató helyek és feljárók továbbra is fennhagyassanak. A kistokaji oldalon történő partszakadások meggátlásául szolgálandó sarkantyúk építését azonban a társulat annál kevésbé hajlandó teljesíteni, mivel sarkantyúk építése nem tartozik szabályozási feladásaihoz, de a kérdéses partszakadás nem is oly természetű, mely ottani védműveit komolyan fenyegetné. Ha tehát Tokaj városának valóban érdekében fekszik a kérdéses roncsolt partrésznek sarkantyúk általi megvédése, forduljon annak megépítése végett az illető politikai kormányhatósághoz, mint amelynek köréhez az efféle vízimunkálatok tartoznak. Ami pedig a Kis Tokaj kezdetén levő gáthajtást illeti, arra nézve az osztálymérnök utasíttatik, miszerint azon, máskép is gyenge pontnak kellő megerősítésére, s az ottani könyökhajtásnak egyenesebb vonalban való kiigazítására, a javítási munkálatok megkezdése alkalmával tekintettel legyen. 7. Jablonkai Károly gőzhajózási ügynök T. Résziből, f. hó 14-ülki kérvényében a végett keresvén meg a társulatot, hogy a Selypes-zsilip építésével foglalkozó Welcher Józsefnek az építéshez szükséges hydraulikus meszet, a rajta levő utánvett értékösszeg daczára is, — jó remény fejében kiadván, — a még fizetetlen 768 ft 76 kr értékdijt vállalkozótól mind ez ideig meg nem kaphatván, ezen összegnek a társulati pénztárból leendő utalványozását kéri. , A közgyűlés, bár részvéttel van kérvényező szorongatott helyzete iránt, még sem teheti, hogy nevezett vállalkozója kétes számlájára ily tetemes összeget most már előre utalványozzon , sőt e részbeni követelése végett a társulattól nyerendő biztosítás is Csak bizonyos fokig lévén megnyugtató, ha biztos sikert akar, bíróilag biztosítsa magát. 8. Olvastatott az utóbbi közgyűlés rendeletéből a t.-dobi átvágás helyzetére vonatkozó társulati felterjesztvényre leérkezett helytartótanácsi 22.189. számú válaszlóirat, melyben mind a t.-dobi átmetszés-szélesítési munkálatoknál nyert földből a két parton emelendő vezénytöltés szüksége és czélszerűsége, mind a megpendített felső torkolathoz alkalmazandó sarkantyú felesleges volta műtani szempontból indokoltatik. A társulat a nagy mélt. m.k. helytartótanács ezen rendelvényében más viszonyok közt tán teljes megnyugvást talált volna, jelenleg azonban ezen leirat kapcsában, a t.-dobi átvágás mélyítése végett ismételt felterjesztvényben kíván azon régóta táplált reményének nyomatékot adni, mikép ezen, a felsőbb vidék szabályozási munkálataira oly fontos factor ne csak szélesíttessék, hanem ennek mélyítése is, mint a gyors kifejlődés egyik lényeges kelléke, mielőbb rendeltessék el. Ezen felterjesztvényben az is megemlítendő, hogy miután a felső szabolcsi társulat vízszerkezetében az átvágási munkálatok újabb időben oly nagy mérvben eszközöltettek, miszerint jelenleg már 14 készen áll , s ezeken, gyors és tömeges hóolvadások alkalmával, a társulat védmüveit könnyen oly víztömegek rohanhatják meg, hogy azok lefolyása, a vízszerkezetünkben gyérebben létező átvágások hiányában, — elég gyorsan nem történhetvén, — védmüveink tétele és mentesített árterületeink biztossága is tetemesen veszélyeztetvék. A tervezett átvágásoknak a gátmunkálatokkali egyidejű megépítése a magas kormány által vállaltatván el, ezen munkálatodat befolyásunkon kívül végezteti, s nagy sajnálatunkra ezek vízszerkezetünkben anynyira elégtelenek, hogy ezeknek a felső tiszai részen oly feles számban történt elkészítése, szemben a nálunk csak gyéren épületekkel, — érdekeltjeinknél méltó és nagy aggodalmat gerjeszt, s végre is a társulat nagy megromlását idézheti elő. E tekintetben már jelenleg is, — több sürgetés teendők közt, a t.keszi és dorozsmai határban tervezett átvágások haladéktalan kiásása annál kívánatosabb, mivel ezen határokban a Tisza már védgátaink közvetlen közelébe, a kubikgödrökbe nyomulván , töltéseinket elnyeléssel fenyegeti. A vízszerkezetünkben tervezett összes átvágások, de különösen a keszi és dorozsmai határban már múlhatlanul szükségesek, gyors és rendszeres kivitele végett, ennélfogva elnök ur ő méltósága személyes támogatása mellett, felsőbb, illetőleg legfelsőbb helyre indokolt felterjesztés nyújtandó be. Külföld. ANGOLORSZÁG. A „M. Star“ jelenti, hogy a ministeri tanács elhatározó, 2 millió ft. st.nyi kevesbitést eszközölni a kiadási budgetben. E lap azt sürgeti, hogy ezen kevesbités 15 millió ft. st.re emeltessék, a Disraeli javaslata szerint. E nélkül a ministérium nem fegyverzendi le az ellenzéket. A „M. Post“ constatkrozza, hogy a „Constitutionnel“ elismeri a görögök jogát, fejedelmüknek szabadon választására. Ezen jog általánosan el lévén ismerve, Alfréd herczeg megválasztatása nem gerjeszthetene Francziaország részéről irigységet. A „Post,“ tagadja ama nehézségeket, mikre a „Const.“ szerint, Görögország leendő királya fogna találni. — „Ha a görögök“ — úgymond — „Alfréd herczeget választják meg, kötelességünk leene meghatározni, hogy mit kell tenni a görögök a szomszédjaink érdekében, s hogy minek e tekintetben saját szükségeink. — Ezen kérdés iránt a nagyhatalmasságok tanácsát is megkérdendjük. FRANCZIAORSZÁG. Az „Esprit public“ így nyitva«.