Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-03 / 2. szám

Harmadik évi folyam. 7. szám. — 1863. Szerkesztő-hivatal: Uri-uteza Libasinasky-ház. kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kia. hivatalban, barátok-tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postás Félévre 8 ft 60 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Félévre 10 forint Negyedévre 6 . Előfizetési fölhívás „SÜRGÖNY“ 1*03 ik évi folyamára Előfizetési ár: január—júniusi félévre 10 írt. január-mártiusi negyedévre 5 frt. A „Sürgönyt” kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. Iegalázatosabb előterjesztése a legengedelmesebb államadóssági bizottmánynak, 1862. nov. 28-ról, 137. sz. a. az államadósság Ügyeiről, az 1862. első félév végével. Felséged! Az 1859. dec. 23-ról {11. §.) kelt legfelsőbb nyíltparancs rendelete értelmében, a legengedelmesebb államadóssági bizottmány az állam-adósság igazgatósága által, az állam-adósság Ügyeiről, az 1862. első félév végével, 1862. sept. 2- ről 2620. sz. a. tett jelentés bírálatának eredményeit a következőkben bátorkodik Felségednek legkegyelmesebb tudomására juttatni. Az ezen bizottmány által, az általa pontosan megvizsgált könyvviteli kimutatások alapján szerkesztett s ide csatolt kimutatás tartalma szerint, melyben az öszszes álalános állami, valamint a lombard-velenczei, s végre a földtehermentesitési adósság egyes kategóriáiban 1861. October vége óta előfordult összes változások részletesen föl vannak tüntetve, az 1862. első félév végével, a névérték szerint tényleg fönnállótt: A. Az általános államadósságból. I. Töke visszafizetés nélkül: 1. A régibb adósság : ft. kr. 62790794 32% részint bécsi értékben kamatozva, részint nem kamatozva, kb 14485100 — conv. pénzben kamatozva s kisorsítható. 2. Az újabb adósság : ft. kr. 1078195871 12 és conv. pénzben, s 89940419 92 austr. értékben. II. Visszafizetés mellett: ft. kr. 186789849 bécsi értékben, 140797632 — -% conv. pénzben s 116670634 94 anstr. ért., végre 3. A függő államadósság : ft. kr. 408936342 69 anstr. ért. B. A lomb. velenccei királyság adósságából : a) A tőkésített. I. Tőke-vissza fizetés nélkül: ft. kr. 268790049 conv. pénzben s 1188960 — austr. ért. H ILI,8 krat etér megött: 9437290 39 con ég 30000000 — austrDtvz'e b) a függő adósság: ’’ g ft. kr. 1210034 78%, austr. ért. A fölebb kijelölt adósságok: ért. 5 peres tökére átszámítva, kitesznek : \ 'v a) Az általános államadósságot illetőleg összesen . . . 2381564789 36 b) A lomb. velenczei királyság adósságát illetőleg . . . 70446287 55%, e szerint összesen 2452011076 91%, ft. kr. miből, a . . . 2271846 23 '.'v . N állam letét - pénztár /$& activ vagyonának, /tf/ 'és a......................... 4304663 bit Cr 1 lomb. velenczei törlesztési pénzalapnak, V , ■ összesen --6276409 leszámítása után, még 2445434667 10%, marad, még pedig : a) az általános államadósságot illetőleg.............................. 2379292943 13 b) a lomb. velenczei királyság adósságát illetőleg . . . 66141723 97%, Az általános államadósságnak 2,381,564,789 ft 36 kinyi összegéből, s a lomb. velenczei adósságnak 70,446,287 ft 55% kvnyi összegéből, anstr. ért. k ft. kr. az előbbiből..............................220097350 26 1 s a másikból.............................. 70095892 9 összesen . 2281493242 35 1 háromféle értékben különböző procentual-tételekben kamatozott, ellenben a . . 170167439 10 s illetőleg a lomb. velenczei adósságnak ............................................ 350395 460/i ^ összege, s e szerint összesen . 170517834 565 részint egészen, részint csak ez időszerint kamatozalanok. Végre 1862. april végével, az összes földtőke mentesítési adósságok álladéka 497,239,380 ft conv . pénzben, vagy 522,101,349 ftra austr. ért. ment föl, s mely összegben azonban azon 30,379,311 ft 68 ftaustr. ért. földtehermentesitési kötelezvények is benn foglalvák, melyek az állam által kamatolandó s annak idejében visszafizetendő, s ezért az általános függő államadósságba is beszámitott landemiai kártérítési tőkék födözésére adattak ki. Az általános államadósságnak az 1862. első félévben történt.......................... 30699392 ft. 53 kr. szaporodásának, az ugyanak- kori....................................... 13451364 „ 22%. . j Összes kevesbülésseli össze- * hasonlításából kitűnik, hogy Az.pn .w1 hm.f 1724110211UP „ II az állam letét-pénztár activ vaginának.......................... 33914 „ Is, 10 „ törti* szaporodásárai tekintett ....... 17214114 . 29 „ aus- ért. 1861. October vége óta nagyobbá lett. A fölebb kijelölt 30,699,392 ft 53 krnyi növekedési, austr. ért, esik : a) A vissza nem fizetendő adósságra : A régibb államadósság kisorsolásai által, köteleények kiadása által, a nemzeti kölcsönrel utólagos adás-befizetésekért, s liquidált dar. kártérítési rentétért, végre átalakítások által , ft. kr. ) conv. pénzben . . . 1188800 9 I ) austr. ért. .... 5310567 65%, I) Az austr. értékű visszafizetendő osságra: Jonv. pénzbeli kötelezvények átakitása, valamint az 1859. éviani kölcsön kötelezvényeinek részles elidegenítése,az 1860. évi álvisorsjáték-kölcsönrei aláírási beetések, végre a hátralékok szakadása által ezekből már kisorolt, de mégis föl nem vett tőkék s vereményekben . . 9996228 20 c) A függő államadósságra : A jelzálogi utalványok széles liszt kibocsátása s a letét-üzletek sötét-pénzek szaporodása következzen .......................................... 14203796 68s/ius e szerint összesen : 30699392 53. Ellenben az 1862 első félévben eresbült: 1. A régibb kisorsolható, részint bécsi értékben, révnt conv. pénzben kamatozó adósság: 6412358 ft 3 krral, az elévült tőkéknek pátens-szelleg végrehajtott kisorsolásai s legtörtént átíratásai által; továbbá 2) a visszafizetendő conv. pénz éri adósság . 4799345 23-as, tett visszafizetések s az ausz. ért.ötelezvényekre átváltoztatás köetkeztében; 3) a függő adósság . 2239660 96%, visszafizetések s beváltások, valamint földtehermentesítési pénzalap c. részérel újabb előlegezések kö-_______________é vkeztében, s e szerint összesen a 13451364 22%.. főbb említett összeggel. A lomb.-velenczei királyság adóssága az 1802.ö féléve alatt, visszafizetések s törlesztések által üresen ..... 277661 It 46 krral jetesbult, osztr. ért. Hasonlókép az összes földtehermentesitési adósságok álladóira (tekintettel a laudemiai kártéritési török födözése végett továbbra kiadott földtehermentestési kötelezvényeknek történt szaporítására) 1862. ,pril végével .... 524925 ft 38010val levesebbnek tűnik föl, austr. ért. a börzeszertt beválások,visszafizetések s megsemmisítések következtében. A legtiszteletteljesebben Felséged elé fölterjesztett kimutatásban csupán az 1862. ápril végéig tény (b. kr. I T Á R CZ A. Magyar liliományos Akadémia. A f. évi dec. 22 diki ülés, melyben Rosty Pál lev. tag széket foglalt, egyszersmind összes ülés volt. Előbbi tudósításunkat pótolva, ime közöljük főbb tárgyait : Olvastattak Wenzel Gusztáv és Szalay László r. tagok bírálatai Benkő Károly urnak „Marosszék leírása“ czimü munkájáról. Wenzel Gusztáv r. tag e munkát, melynek kiadása szerinte, a magyar irodalomra nézve nevezetes nyeremény volna, általában ajánlja az akadémia pártfogásába. Szalay László r. tag szintén úgy vélekedik, Benkő Károly ur kérdéses műve, az első kötet után ítélve, mely t. az akadémiának benyujtatott , a Szirmay monographiának szellemében készült, historico topographiai becses munka, s méltó, hogy a szék által, mely tárgyát képezi, közrebocsáttassék; azonban megjegyzi, hogy az akadémia által, úgy amint előttünk fekszik, nem adathatnék ki pongyolasága, grammatikai és statistikai gyengéi, s egyes értéktelen hosszadalmasságai miatt. Ha segédkezők kivetkőztetnék a munkát ezen bajokból, akkor az akadémia általi kiadatását is indítványozná bíráló rendes tag, de ez esetben előbb talán még geographusnak is kellene kiadni a munkát bírálat végett. Az akadémia, miután pénzereje saját rendes kiadásai által is szerfölött igénybe van véve, a fenti rt mű kiadására maga nem vállalkozhatik. A bírálatok azonban szerzővel oly kijelentés mellett lesznek közlendők, hogy az akadémia illető osztálya e bírálatok alapján Benkő Károly ur monographiáját becses műnek tekinti, s méltónak tartja, hogy a szék által, melynek historico topographiai leírását közli, vagy bármely más után, némi szerkezeti és nyelvbeli javítások után kiadassák. Olvastatott azon bizottság jelentése, mely a magyar egyetemes tárgymutató ügyében véleményadás végett kiküldetett, s melynek tagjai voltak: Toldy Ferencz r. tag elnöklete alatt, Érdy János, Hunfalvy Pál és Wenzel Gusztáv rendes, s Hunfalvy János, Nagy Iván és Römer Flóris lev. tagok. A kérdéses indítványt illetőleg az elnök megmutatá, hogy még jelenleg az indítvány, eredeti fogalmazása szerint, kiszámíthatlan nehézségekkel jár, s majd kivihetetlen; ellenben igen kívánatos egy általános magyar leltár, mely mindazt magában foglalná, amit a külön nyelvű folyóiratok és gyűjteményes munkák Magyarhonban tartalmaznak. Ezen módosított indítványhoz a bizottság mindegyik tagja tüzetesen hozzászólvan határoztatott, hogy a bizottság maga, mihelyt az anémia által ilyféle munka szerkesztésével megbizia az akadémia több felszólítandó tagjaival együtt csakugyan hozzá fog egy oly tárgymutató készítéhez, s azt felelőssége alatt fel is állítja. A munka civil ez lenne: „Hazai folyóiratok és gyűjteményes munkák leltára.“ — E magyarhoni általános leltár levégeztével a külföldi folyóiratokban előforduló czikekre kerülne a sor, melyet mint az előbbeni kiegészző részét kívánná a bizottság tekintetni, így lelki méretesen gyűjtve és szakemberek által rendeztetvé, mindaz, ami akár elszórt értekezésekben, akár a tudmány tekintetéből érdekes czikkecskékben, sőt jeletekben is foglaltatik, nemcsak hasznos, hanem egysorsmind nélkülözhetlen segédkönyvül fog szolgáln és egy jelenleg igen érezhető hiányt fog egyes re utolni. E jelentés ezúttal csak egyszeűen tudomásul vétetvén, visszautasíttatott a jelentő bzottsághoz a végett, hogy a szóban forgó leltár késztetésének és kiadatásának pénzügyi oldalát illetőig is terjessze elő véleményét. A történeti osztály jelentése azon kérdést illetőleg, miként véli lehetőnek, hogy az archaeologiai bizottság teendői a tervezett országú műemléki bizottság szabályzattervének lényeges pontjaival kiegészíttessenek, s minő felterjesztést kián az osztály tétetni ez ügyben a nagymélt. m. k. helytartó tanácshoz, az archaeologiai bizottsággal véleményadás végett még egyszer közöltetvén, a nevezett bizottság ennek folytán előterjeszti :„Az archaeologiai bizottság kénytelen elismerni, hogy napról napra növekedő részvét, s így folytonosan szaporodó teendői mellett a bizottságnak kezében levő pénzerő elégtelen ; a levelezések rendes menetét pedig Kubinyi Oviának köszönheti, ki eddig, mint a múzeum igazgatója, azokat a múzeumi személyzet által végeztette, éi jövőre szintén nehézségekkel fog járni. Ha tehát a flünk az, hogy az archaeologiai bizottság szaporodó és a javaslati fölterjesztvényben igenis gyarapítottteendőit mind pontosan végezze, szükséges, hagyja tud, akadémia elnöksége kerestessék meg, hogy az akadémiai írnokok számát egygyel növelvén, ezt, mikor a teendők kívánják, az archaeologiai bizottság elnöke igénybe vehesse, különben pedig a titolicoki hivatalnál alkalmaztassák. Határozta további a bizottság, hogy ha váratlan kiadásokra szorulna, az ajkhoz szükséges költségek a dolgok időszerinti fejleménye nyomán, minden külön esetben az akadnának jelentessenek be, s az elnökség által a szakségetek utalványozása keressék“. Az archaeologiai bizottság ezen jelentése, a menji nyiben egy új moki állomás rendszerezéséről van, mely a titoknoki hivatal által is szükségesnek^ a (e.j tik, az akadémia által ajánlat mellett tété*'1 kint. igazgatóság elé. A történelmi osztály által készített s fentebb érintett javaslat pedig, miután az archaeologiai bizottság lényegében szintén elfogadta, teljesen helybenhagyatott, s a nm. m. kir. helytartótanácshoz fölterjesztetni határoztatott. E javaslat szövege felterjesztési alakjában a következő : „Nagyméltóságu magyar királyi helytartótanács! Méltóztatott a nagyméltóságu m. kir. helytartótanács m. évi ápril 17-kén 15,228. szám alatt kelt k. intézménye által azon kérdést intézni a m. tud. akadémiához : lehetne-e egy országos műemléki bizottságnak a múlt évi júniusban fölterjesztett alapszabálytervezetben foglalt teendői lényegét a m. akadémia archaeologiai bizottságára ruházni, s az ez irányban teendő költségek mily összeggel s mely alapból lennének fedezendők ? Az akadémia hazafiui hálás tisztelettel örvend a nmélt. m. kir. helytartótanács dicső szándékának : a haza műemlékei kikutatását, czélszerű megújítását a maga részéről tekintélye, intézkedései és költségeivel előmozdítani, s igy e részben is eszközölni azt, mit ma már minden mivelt s fensebb szellemtől ihletett kormányok a nemzeti dicsőség s a tudományok érdekében székiben eszközölnek , azon alakban mindazonáltal, mely a k. intézvényben kérdésbe tétetik, a dicső és közhasznú ügyhöz nem járulhat. Ugyanis a m. akadémia más akadémiákétól eltérő szervezeténél s alapítói szándékánál fogva sem közvetlenül, sem közvetve a kebelében működő bizottság által, sem most, sem bárminő más viszonyok közt kormányi orgánummá nem lehet ; pedig ilyenné válnék archaeologiai bizottmánya által, ha ez egy országos központi, műemlék-fenntartó intézet tekintélyével és gyakorlati hatáskörével hibáztatnék fel, s ehhez képest egyfelől intézkedőleg és rendelkezőleg lépne fel hatóságok és egyes birtokosok irányában, másfelől állami segélyezéssel láttatnék el , minek folytán több betekintést s közvetlenebb befolyást igényelhetne az állam az akadémia les“13““ egyik bizottsága kezelésébe, mint a mentori az alapszabályok értelmében eddig gyakorlott . Arra azonban rendeltetése adtán 18 kész az akadémia, hogy arch*- \°gia' bizottmányának teendőit, a javaslatba . országos műemléki bizotmány szabályzattervé"? lényeges pontjaival k--gé- J » sikló. •» tettleges intézkedések irái'k ész szitse, s a szükségletes jelentésp101 es Javaslatokat a um. m. ur helyt tó-tanának annyiszor amennyiszer fölerjeszszen. ruhez képest a szóban forgó szabáyzatterv, az .némiai archaeologiai bizottmány hasításába még pontok mehetnének : 1) Az archaeologiai bizottmány figyelemmel leszen a Lazában létező és feltalálható minden ó és középkori mű és történeti becsű emlékekre és maradványokra, milyenek : a régi épületek, ezek romjai, kőfaragványok, szobrok , domborművek, síremlékek , képek, festvények, régi bútorok, edények, fegyverek, pénzek, s általában e nemű tárgyak és eszközök; s oda igyekszik hatni, hogy azok épségben fenntartassanak, az enyészettől, szétdarabolástól és széthordástól megőriztessenek, s az úgy megóvottak a nemzeti tudomány és művészet számára minél alkalmasabban elhelyezve, a tudomány és vizsgálat számára hozzáférhetőkké tétessenek , mely végre e nemű műemlékekről magának tudomást szerez, azoknak fellelhetése és fenntartása módjairól tanácskozik; róluk minden egyes esetben a nm- magyar királyi helytartó tanácsnak kimerítő, formulázott jelentést terjeszt föl elnöki utón, s ahol az intézkedést sürgetősnek látja, ezt jelentésében különösen kiemeli. E mellett ez emlékek ismertetéséről, azoknak, vagy csak rajzaiknak gyűjtéséről gondoskodik, s azáltal a tudomány és művészet érdekébeni hasznosításukat eszközli, vagy elősegíti .) Megkeresi az illető kormányhatóságokat, hogy az alattuk levő orgánumokat, a megyei, városi és községi hatóságokat és hivatalokat, különösen a járásból* főszolgabirákat, valamint az építészi és mérnöki **?*hivatalnokokat a felmerülő régiségi fölfedezések rendes és kimerítő jelentésekben tudósítják. ,,J.e * hiíftHmanvnal t Iwlpn .1 fí t • ptrva? prffffljlld fö »a a bizottmánynyal közlendők;egyszersmindtságokat a körükben létező emlékek m45« zes r® «uj»« sikerük legyen, kívánj k' tanács az egyházi, ° 1^° *1'' taná fel körlevél ált;'* n,lszemt «* akadémia archaeologiai bizottmáiv rtt, ez ügyben teendő megkeresései nyomán sámon"4*111 és segéllem hazafias kötelességüknek tartják 3) Minden adandó alkalommal viszonyba lép, czéljához képest, akár egyenesen, akár pedig, ha sikeresek véli, vagy pedig előbbi lépései sikeretlenek T,ltak, a kormányhatóság útján, mindazon világi s egyházi hatóságokkal, melyeknek gondjai, felügye- lése alatt, vagy birtokában nevezetesben és történeti, különösen pedig építészeti emlékek vannak, hogy őket figyelmeztetve az illető emlékek kellő fontosságára, reábírja, miszerint azok lerombolását vagy csak elhanyagolását is meggátolják, a netán történendő változtatásoknál s újításoknál azoknak megfelelő és szélszerű javítását eszközöljék. Ezen irányban, a nemzeti becsület érdekében, különösen számot tart a bizottmány a hatóságok közremunkálására, mely szerint minden egyes esetben az ily emlék fenntartása, megváltoztatása, vagy épen megsemmisítése iránt való s az ese Szombat, január 3. leg kiadott kötelezvények s a váltópénzek a pénztári maradvány levonása után fenmaradt észlettel vannak fölvéve. Ellenben azon a hitelkönyveket ugyan terhelő, azonban jelenleg nem kamatozó kötelezvények, melyek egyenlő nagyságú s ugyanazon adóssági kategoriákbeli tőkékkel! kicserélésre, vagy a nemzeti kölcsönre újabban tett befizetésekért! kiadatásra voltak szánva, s a cs. k. egyetemes állami s bankadóssági pénztárban, az 1862. apr. 30. az államadóssági bizottmány részvétele mellett eszközlött vizsgálat alkalmával megtaláltattak, illetőleg a kölcsön-pénztárakban készletben voltak, egy az említett kimutatáskori különös pótlékban vannak följegyezve, nyilvánosságban tartás végett. Az átalános államadósságnak 1862. ápril végével már lejárt, azonban föl nem vett kamatjai iránt, a legengedelmesebb államadóssági bizottmány azért nem kívánt kimutatást az állam hitel udvari könyvvivőségtől, mivel azt az erre megkivántató tetemes idő a előtékozlás daczára sem lehetne teljes megbízhatósággal szolgáltatni, a szelvények melletti kamat-fizetések tekintetéből ott gyakorolt s ezen bizottmány által gyakrabban említett hiányos ellenőrség mellett Az állam-központi pénztár ideiglenes bevételi s kiadási számláin az 1862. évi első félév folytában beállott változások iránt, eddig még a nevezett udvari könyvvivőség hátralékban maradt az államadóssági bizottmány által kívánt szükséges kimutatással. Végül az államadósságibizottmány még megemlitendőnek hiszi, hogy ama kötelezvények, melyek az 1861. közigazgatási évre pátensszerű törlesztésre vannak szánva, már az állam-letét-pénztárban vannak, azonban az illető kötelezvények álladékéból majd csak az 1862. második félévben fognak átírathatni. Bécs, nov. 28. 1862. Herczeg C o 11 o r e d o-M a n n s f e 1 d József s. k. Marquis P a 11 a v i c i n i Alfonz s. k. Báró Rothschild Anselm g. k. Báró P o p p Zenobius Konstantin s. k. Lovag Wodi aner Mór g. k. Lovag D ü c k A. s. k. ' Lovag M u r m a n n Péter g. k. XEMHIYATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Wiener Zeitung“ e*tiíapja Sylveater-nap ján következő czikkei közül: „Austria örömteljes, emelkedett érzülettel lát ma ismét egy évet vége felé közeledni. Némely kétség, amely azelőtt nyugtalaníthatott, mögöttünk áll; az akkor habozó ma csaknem megszégyenítve érzi magát, és a bizalom, amely még nehéz viszonyok közt sem akart kétségbe esni Austria csillaga iránt, ma azon eredményben találja jutalmát, hogy egyedül maga volt a helyes nyomon. És hasonlóképen továbbra is csak a bátornak leend igaza, aki a nagy haza jövője iránti hitét mindenféle körülmény közt sem veszítendi el. Császárja szájából értesült az austriai a dolgok örvendetes fordulatáról, melyet már eredményekből is észreven. Austria alkotmányélete megszilárdult, az anyagi zavarok nyomása a közös áldozatkészség ált.." leküzdve, s az állampolgár önbizalma a becsületteljes szabadság által fokozva van.