Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)

1863-01-03 / 2. szám

Harmadik évi folyam. Z. szám. — 1863. Szombat, január 3. Szerkesztő-hivatal: Uri-uteza Libasinasky-ház. kiadó-hi«atal: Barátok-tere 7. az. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kia. hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál. SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postás Félévre 8 ft 60 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Félévre 10 forint Negyedév re 6 , Klófizetési fölhívás „SÜRGÖNY“ 1*03 ik évi folyamára Előfizetési ár: január—júniusi félévre 10 írt. januái^-niártiusi negyedévre 5 frt. A „Sürgönyt* kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. I.egalazalosabli előterjesztése a legengedelmesebb állam adóssági bizottmánynak, 1862. nov. 28-ról, 137. sz. a. az állam-adósság Ügyéiről, az 1862. első félév végével. Felséged! Az 1859. dec. 23-ról {11. §.) kelt legfelsőbb nyílt- parancs rendelete értelmében, a legengedelmesebb ál­lam adóssági bizottmány az állam-adósság igazgató­sága által, az állam-adÓBság Ügyeiről, az 1862. első félév végével, 1862. sept. 25 röl 2620. sz. a. tett jelen­tés bírálatának eredményeit a következőkben bátor­kodik Felségednek legkegyelmesebb tudomására jut­tatni. Az ezen bizottmány által, az általa pontosan meg­vizsgált könyvviteli kimutatások alapján szerkesztett s ide csatolt kimutatás tartalma szerint, melyben az ösz- szes áyalános állami, valamint a lombard-veleuczei, s végre a földtehermentesitési adósság egyes kategóriái­ban 1861. October vége óta előfordult összes változá sok részletesen föl vannak tüntetve, az 1862. első félév végével, a névérték szerint tényleg fönnállóit: A. Az általános állam-adósságból. I. Töke visszafizetés nélkül: 1. A régibb adósság : ft. kr. 62790794 32% részint bécsi-értékben kamatozva, részint nem kamatozva, ób 14485100 — conv. pénzben kamatozva s kisor- “f. Iható. 2. Az újabb adósság : ft. kr. 1Ö78195871 12Vs conv. pénzben, s 89940419 92 austr. értékben. II. Visszafizetés mellett: ft. kr. 1867898 49 bécsi értékben, 140797632 — -% conv. pénzben s 116670634 94 anstr. ért., végre 3. A fllggő állam adósság : ft. kr. 408936342 69 anstr. ért. B. A lomb. velenriei királyság adósságából : a) A tőkésített. I. T ö k e-v i s s z a tí z e t é 8 nélkül: ft. kr. 26879004 9 conv. pénzben s 1188960 — austr. ért. leg kiadott kötelezvények s a váltópénzek a pénztári maradvány levonása után fenmaradt öszlettel vannak fölvéve. Ellenben azon a hitelkönyveket ngyan terhelő, azonban jelenleg nem-kamatozó kötelezvények, me­lyek egyenlő uagyságn s ugyanazon adóssági katego riákbeli tőkékkel! kicserélésre, vagy a nemzeti köl­csönre njabban tett befizetésekért! kiadatásra voltak szánva, s a es. k. egyetemes állami s bankadóssági pénztárban, az 1862. apt. 30. az állam adóssági bizott­mány részvétele mellett eszközlött vizsgálat alkalmá­val megtaláltattak, illetőleg & kölcsön-pénztárakban készletben voltak, egy az említett kimutatáskori külö­nös pótlékban vannak följegyezve, nyilvánosságban tartás végett. Az átalános államadósságnak 1862. april végé­vel már lejárt, azonban föl nem vett kamatjai iránt, a legengedelmesebb állam-adóssági bizottmány azért nem kívánt kimutatást az állam-hitel udvari könyvvivő- ségtöl, mivel azt az erre megkivántató tetemes idő a erőtékozlás daczára sem lehetne teljes megbízhatóság­gal szolgáltatni, a szelvények melletti kamat-fizetések tekintetéből ott gyakorolt s ezen bizottmány által gyakrabban említett hiányos ellenörség mellett Az állam-központi pénztár ideiglenes bevételi s kiadási számláin az 1862. évi első félév folytában be­állott változások iránt, eddig még a nevezett udvari könyvvivőség hátralékban maradt az államadóssági bizottmány által kívánt szükséges kimutatással. Végül az állam adóssági (bizottmány még meg- emlitendönek hiszi, hogy ama kötelezvények, melyek az 1861. közigazgatási évre pátensszerü törlesztésre vannak szánva, már az állam-letét-pénztárban vannak, azonban az illető kötelezvények álladókéból majd csak az 1862. második félévben fognak átírathatni. Bécs, nov. 28. 1862. Herczeg C o 11 o r e d o-M a n n s f e 1 d József s. k. Marquis P a 11 a v i c i n i Alfonz s. k. Báró Rothschild Anselm g. k. Báró P o p p Zenobius Konstantin s. k. Lovag Wodi aner Mór g. k. Lovag D ü c k A. s. k. ' Lovag M u r m a n n Péter g. k. XEMHIYATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Wiener Zeitung“ e*tiíapja Sylveater-nap­jáa következő czikket közül: „Austria örömteljes, emelkedett érzülettel lát ma ismét egy évet vége felé közeledni. Némely kétség, a mely azelőtt nyugtalaníthatott, mögöttünk áll; az ak kor habozó ma csaknem megszégyenítve érzi magát, és a bizalom, a moly még nehéz viszonyok közt sem akart kétségbe esni Austria csillaga iránt, ma azon eredményben találja jutalmát, hogy egyedül maga volt a helyes nyomon. És hasonlóképen továbbra is csak a bátornak leend igaza, a ki a nagy haza jövöje iránti hitét mindenféle körülmény közt sem veszitendi el. Császárja szájából értesült az austriai a dolgok ör­vendetes fordulatáról, melyet már eredményekből is észrevön. Austria alkotmány-élete megszilárdult, az anyagi zavarok nyomása a közös áldozatkészség ált..' leküzdve, s az állampolgár önbizalma a becsületteljes szabadság által fokozva van. T Á R C Z A. Magyar 1 liliomán) os Akadémia. A f. évi dec. 22 diki ülés, melyben Rosty Pál lev. tag széket foglalt, egyszersmind összes ülés volt. Előbbi tudósításunkat pótolva, ime közöljük főbb tár­gyait : Olvastattak Wenzel Gusztáv és Szalay László r. tagok bírálatai Benkö Károly urnák „Marosszék le Írása“ czimü munkájáról. Wenzel Gusztáv r. tag e munkát, melynek kiadása szerinte, a magyar iroda­lomra nézve nevezetes nyeremény volna, általában ajánlja az akadémia pártfogásába. Szalay László r. tag szintén úgy vélekedik. Benkö Károly ur kérdéses müve, az első kötet ntán Ítélve, mely t i. az akadémi­ának benyujtatott — a Szirmay monographiának szel­lemében készült, historico topographiai becses munka, s méltó, hogy a szék által, mely tárgyát képezi, köz- rebocsáttassék; azonban megjegyzi, hogy az akadó mia által, ngy amint előttünk fekszik, nem adathat­nék ki pongyolasága, grammatikai és statistikai gyen géi, s egyes értéktelen hosszadalmasságai miatt. Ha segédkezek kivetköztetnék a munkát ezen bajokból, akkor az akadémia általi kiadatását is indítványozná bíráló rendes tag, de ez esetben előbb talán még ge ographusnak is kellene kiadni a munkát birálat végett. Az akadémia, miután pénzereje saját rendes ki­adásai által is szerfölött igénybe van véve, a fentirt mü kiadására maga nem vállalkozhatik. A bírálatok azon ban szerzővel oly kijelentés mellett lesznek közlendők, hogy az akadémia illető osztálya e bírálatok alapján Beukö Károly ur monographiáját becses műnek te­kinti, s méltónak tartja, hogy a szék által, melynek historico topographiai leírását közli, vagy bármely más utón, Démi szerkezeti és nyelvbeli javítások ntán kiadassák. Olvastatott azon bizottság jelentése, mely á ma­gyar egyetemes tárgymutató ügyében véleményadás végett kiküldetett, s melynek tagjai voltak: Toldy Ferencz r. tag elnöklete alatt, Érdy János, Hnnfalvy Pál és Wenzel Gusztáv rendes, s Hunfalvy János, Nagy Iván és Römer Flóris lev. tagok. A kérdéses indít­ványt illetőleg az elnök megmntatá, hogy még jelenleg az indítvány, eredeti fogalmazása szerint, kiszámíthat lan nehézségekkel jár, s majd kivihetetlen; ellenben igen kívánatos egy általános magyar leltár, mely mindazt magában foglalná, a mit a külön nyelvű fo­lyóiratok és gyűjteményes munkák Magyarhonban tartalmaznak. — Ezen módosított indítványhoz a bi­zottság mindegyik tagja tüzetesen hozzászólvái *a- tároztatott: hogy a bizottság maga, mihelyt az ané­mia által ilyféle munka szerkesztésével megbizs8) az akadémia több felszólítandó tagjaival együttcsak- ugyan hozzá fog egy oly tárgymutató készité hez, s azt felelőssége alatt tel is állítja. A munka cmc ez lenne: „Hazai folyóiratok és gyűjteményes uunkák leltára.“ — E magyarhoni általános leltár bvégezté vei a külföldi folyóiratokban előforduló czikekre ke rülne a sor, melyet mint az előbbeni kiegés-tö részét kívánná a bizottság tekintetni. így lelki méretesen gyűjtve és szakemberek által rendeztetvéi mindaz, a mi akár elszórt értekezésekben, akár a tuomány te­kintetéből érdekes czikkecskékben, sőt jel ietekben is foglaltatik, nemcsak hasznos, hanem egysersmind nél- külözhetlen segédkönyvül fog szolgáin és egy jelen­leg igen érezhető hiányt fog egyel re ótolni. E jelentés ezúttal csak egyszeüen tudomásul vétetvén, visszantasittatott a jelentő bz.ottsághoz a vé­gett, hogy a szóban forgó leltár késztetésének és ki­adatásának pénzügyi oldalát illetőig is terjessze elő véleményét. A történeti osztály jelentése ;zon kérdést illető­leg, miként véli lehetőnek, hogy a* archaeologiai bi­zottság teendői a tervezett országa műemléki bizott­ság szabályzattervének lényeges pontjaival kiegészít­tessenek, s minő felterjesztést ki án az osztály tétetni ez ügyben a nagymélt. m. k. helytartó tanácshoz, az archaeologiai bizottsággal véleményadás végett még egyszer közöltetvén, a nevezett bizottság ennek foly tán előterjeszti : '„Az archaeslogiai bizottság kényte­len elismerni, hogy napról nspranövekedö részvét, s igy folytonosan szaporodó teendői mellett a bizottságnak kezében levő pénzerő elégtíleu ; a levelezések rendes menetét pedig Knbinyi ö »iának köszönheti, ki eddig, mint a mnzeum igazgatója, azokat a múzeumi sze­mélyzet által végeztette, ni jövőre szintén nehézségek­kel fog járni. Ha tehát «flank az, hogy az archaeolo­giai bizottság szaporodó éí a javaslóit fölterjesztvény ben igen is gyarapitott /teendőit mind pontosan vé­gezze, szükséges ■: hagjfa tud. akadémia elnöksége kerestessék meg, hogy az akadémiai Írnokok számát egygyel növelvén, ezt, mikor a teendők kívánják, az archaeologiai bizotttág elnöke igénybe vehesse, külön­ben pedig a titoircoki hivatalnál alkalmaztassák. — Határozta további a bizottság, hogy ha váratlan ki­adásokra szorulná, az ajkhoz szükséges költségek a dolgok idöszerinfi fejleménye nyomán, minden külön esetben az akadnának jelentessenek be, s az elnök­ség által a szükiémetek utalványozása kéressék“. Az archaeologiai bizottság ezen jelentése, a menj-i nyiben egy uj fnoki állomás rendszerezéséről van^' mely a titokneki hivatal által is szükségesnek^ a (e. j tik, az akadémia által ajánlat mellett tété*'1 kint. igazgatóság elé. A történelmi osztály által készí­tett s fentebb érintett javaslat pedig, miután az ar chaeologiai bizottság lényegében szintén elfogadta, teljesen helybenhagyatott, s a nm. m. kir. helytartó- tanácshoz íölterjesztetni határoztatott. E javaslat szö­vege felterjesztési alakjában a kővetkező : „Nagyméltóságu magyar királyi helytartóta­nács! Méltóztatott a nagyméltóságu m. kir. helytartó- tanács m. évi april 17-kén 15,228. szám alatt kelt k. intézménye által azon kérdést intézni a m. tud. aka­démiához : lehetne-e egy országos műemléki bizottság­nak a múlt évi júniusban fölterjesztett alapszabály- tervezetben foglalt teendői lényegét a m. akadémia archaeologiai bizottságára ruházni, s az ez irányban teendő költségek mily összeggel s mely alapból lenné­nek fedezendők ? Az akadémia hazafiui hálás tisztelettel örvend a nmélt. m. kir. helytartótanács dicső szándokának : a haza műemlékei kikutatását, czélszerü megújítását a maga részéről tekintélye, intézkedései és költségeivel előmozdítani, s igy e részben is eszközölni azt, mit ma már minden miveit s fensöbb szellemtől ihletett kor mányok a nemzeti dicsőség s a tudományok érdekében székiben eszközölnek : azon alakban mindazonáltal, mely a k. intézvéuyben kérdésbe tétetik, a dicső és közhasznú ügyhez nem járulhat. Ugyanis a m. akadé mia más akadémiákétól eltérő szervezeténél s alapitói szándokánál fogva sem közvetlenül, sem közvetve a kebelében működő bizottság által, sem most, sem bár­minő más viszonyok közt kormányi orgánummá nem lehet ; pedig ilyenné válnék archaeologiai bizottmá­nya által, ha ez egy országos központi, műemlék-fenn­tartó intézet tekintélyével és gyakorlati hatáskörével Hibáztatnék fel, s ehhez képest egyfelől intézkedőleg és rendelkezöleg lépne fel hatóságok és egyes birtoko­sok irányában, másfelöl állami segélyezéssel láttatnék el ; minek folytán több betekintést s közvetlenebb be folyást igényelhetne az állam az akadémia le»“13““ egyik bizottsága kezelésébe, mint a menivr;i az alap szabályok értelmében eddig gyakorlott . Arra azonban rendeltetése %dWán 18 kész az akadémia, hogy arch*- \°gia' bizottmányának teendőit, a javaslatba . országos müemléki bízót- mány szabályzattervé-"? lényeges pontjaival k--gé- J » sikló. •» tettleges intézkedések irái'/ész szén a Lazában létező és feltalálható minden ó és kö­zépkori mü és történeti becsű emlékekre és maradvá­nyokra, milyenek : a régi épületek, ezek romjai, köfa- ragványok, szobrok , dombormllvek, síremlékek , ké­pek, fcstvények, régi bútorok, edények, fegyverek, pénzek, s általában e nemű tárgyak és eszközök; s oda igyekszik hatni, hogy azok épségben fenntartas­sanak, az enyészettől, szétdarabolástól és szétbordás- tól megőriztessenek, s az úgy megóvottak a nemzeti tudomány és művészet számára minél alkalmasabban elhelyezve, a tudomány és vizsgálat számára hozzá­férhetőkké tétessenek : mely végre e nemű műemlé­kekről magának tudomást szerez, azoknak fellelhetése és fenntartása módjairól tanácskozik; rólok minden egyes esetben a nm- magyar királyi helytartó tanács­nak kimerítő, formnlázott jelentést terjeszt föl elnöki utón, s a bol az intézkedést sürgetősnek látja, ezt je­lentésében különösen kiemeli. E mellett ez emlékek is­mertetéséről, azoknak, vagy csak rajzaiknak gyűjté­séről gondoskodik, s azáltal a tudomány és művészet érdekébeni hasznosításukat eszközli, vagy elősegíti 2) Megkeresi az illető kormányhatóságokat, hogy az alattok levő orgánumokat, a megyei, városi éskö'z; ségi hatóságokat és hivatalokat, különösen a járásból* főszolgabirákat, valamint az építészi és mérnöki **?*- hivatalnokokat a felmerülő régiségi fölfedezése r rendes és kimerítő jelentésekben tudósítsák, ,,J.e * hiíftHmónvnral t Iwlpn .1 fí t • ptrva? prffffljlld fö »a a s az ese­szitse, s a szükség - letes íelentésp101 es Javaslatokat a um. m. ur hely- t tó-tanö uak annyiszor amennyiszer fötMrieszszen. ruáez képest a szóban forgó szab*yzatterv‘, az .uémiai archaeologiai bizottmány hasításába még pontok mehetnének : 1) Az archaeologiai bizottmány figyelemmel le­bizottmánynyal közlendők;egyszersmindtf Ságokat a körükben létező emlékek m45« zes r® «uj»« sikerok legyen, kívánj k' tanács az egyházi, ° 1^° *1'' taná fel körlevél ált;'* n,lszemt «* akadémia archae- oloeiai bizoizmáiv rtt> ez ügyben teendő megkeresései nyomán iámon"4*111 és segéllem hazafiul kötelességük­nek tartsák 3) Minden adandó alkalommal viszonyba lép, czéljáhóz képest, akár egyenesen, akár pedig, ha si­keredek véli, vagy pedig előbbi lépései sikeretlenek T,itak, a kormányhatóság utján, mindazon világi s egyházi hatóságokkal, melyeknek gondjai, felügye- Iése alatt, vagy birtokában nevezetesb mü és történeti, különösen pedig építészeti emlékek vannak, hogy őket figyelmeztetve az illető emlékek kellő fontossá­gára, reábirja, miszerint azok lerombolását vagy csak elhanyagolását is meggátolják, a netán történendő változtatásoknál s újításoknál azoknak megfelelő és stylszcrü javítását eszközöljék. Ezen irányban, a nem­zeti becsület érdekében, különösen számot tart a bi­zottmány a hatóságok közremunkálására, mely szerint minden egyes esetben az ily emlék fenntartása, meg­változtatása, vagy épen megsemmisítése iránt való I azállam letét-pénztár activ vaginának.......................... 33914 „ Is, 10 „ törti* szaporodásárai tekin­tett ....... 17214114 . 29 „ aus- ért. 1861. October vége óta nagyobbá lett. A fölebb kijelölt 30,699,392 ft 53 krnyi növeke­dési, austr. ért, esik : a) A vissza nem fizetendő adósságra : A régibb állam adósság kisorsolásai által, köte- leények kiadása által, a nemzeti kölcsönrei utólagos apás-befizetésekért, s liquidált dar. kártérítési ren- tétért, végre átalakítások által : ft. kr. ) conv. pénzben . . . 1188800 9 I ) austr. ért. .... 5310567 65%, I ') Az austr. értékű visszafizetendő osságra: Jonv. pénzbeli kötelezvények át- .kitása, valamint az 1859. évian- l kölcsön kötelezvényeinek részle- s elidegenítése,-az 1860. évi ál- insorsjáték-kölesönrei aláírási be- etések, végre a hátralékok sza- irodása által ezekből már kisor- dt, de mégis föl nem vett tőkék s yereményekben . . 9996228 20 c) A függő állam-adósságra : A jelzálogi utalványok szélesbi- stt kibocsátása s a letét-üzletek s ítét-pénzek szaporodása következ­zen .......................................... 14203796 68s/iu s e szerint összesen : 30699392 53. Ellenben az 1862 első félévben evesbült: 1. A régibb kisorsolható, részint bécsi értékben, ré- únt conv. pénzben kamatozó adósság: 6412358 ft 3 krral, az elévült tőkéknek pátens-sze- lleg végrehajtott kisorsolásai s legtörtént átíratásai által; továbbá 2) a visszafizetendő conv. pénz éli adósság . 4799345 23-al, tett visszafizetések s az aust. ért. ötelezvényekre átváltoztatás kö- etkeztében; 3) a függő adósság . 2239660 96%,. visszafizetések s beváltások, vala­aint földlebermenteaitési pénzala­>c; részérei újabb előlegezések kö-_______________^ v keztében, s e szerint összesen a 13451364 22%,. f ibb említett összeggel. A lomb.-velenczei királyság adóssága az 1802. (ö téléve alatt, visszafizetések s törlesztések által üresen ..... 277661 It 46 krral jetCsblllt, osztr. ért. Hasonlókép az összes földtehermentesitési adós- •Igok álladóba (tekintettel a laudemial-kártéritési tö­rök födözése végett továbbra kiadott földtehermente- itési kötelezvényeknek történt szaporítására) 1862. ,pril végével .... 524925 ft 38Vi0‘al levesebbnek tűnik föl, austr. ért. a börzeszertt bevál­ások,visszafizetések s megsemmisítések következtében. A legtiszteletteljescbben Felséged elé fölterjesz- Btt kimutatásban csupán az 1862. april végéig tény­H ÍLÍ,8krat etéB meU6tt: 9437290 39 con ég 30000000 — austrDtvz'e b) a függő adósság: ’’ g ff. kr. 1210034 78%, anstr. ért, A fölebb kijelölt adósságokv ért. 5 petes tökére átszámítva, kitesznek : \ 'v (b-. kr. I a) Az általános államadós­j ságot illetőleg összesen . . . 2381564789 36 b) A lomb. velenczei király­| ság adósságát illetőleg . . . 70446287 55%, e szerint összesen 2452011076 91%, ft. kr. miből, a . . . 2271846 23 '.'v . N állam-letét - pénztár /$& activ vagyonának, /tf/ 'ö s a ......................... 4304663 bti Cr r lomb. velenczei tör­lesztési pénzalapnak, V , ■ összesen --6&76409 leszámítása után, még 2445434667 10%, marad, még pedig : a) az általános állam-adós­ságot illetőleg .............................. 2379292943 13 b) a lomb. velenczei király­ság adósságát illetőleg . . . 66141723 97%, Az általános állam adósságnak 2,381,564,789 ft 36 kinyi összegéből, s a lomb. velenczei adósságnak 70,446,287 ft 55%„ krnyi összegéből, anstr. ért. ^ ft. kr. az előbbiből ..............................22US9735U 26 1 s a másikból .............................. 70095892 9 összesen . 2281493242 35 r háromféle értékben különböző procentual-tételekbe * kamatozott; ellenben a . . 170167439 10 s illetőleg a lomb. velenczei adós­ságnak ............................................ 350395 46‘/i ^ összege, s e szerint összesen . 170517834 565 ' részint egészen, részint csak ez időszerint kamatoza lanok. 1 Végre 1862. april végével, az összes földteke mentesítési adósságok álladéku 497,239,380 ft conv \ pénzben; vagy 522,101,349 ftra austr. ért. ment föl, I mely összegben azonban azon 30,379,311 ft 68 kt \ austr. ért. földtehermentesitési kötelezvények is benn foglalvák, melyek az állam által kamatolandó s annak idejében visszafizetendő, s ezért az. általános függő ál­lamadósságba isjbeszámitott laudemial kártérítési tőkék födözésére adattak ki. Az általános állam-adósságnak az 1862. első fél­évben történt.......................... 30699392 ft. 53 kr. szaporodásának, az ugyanak- 1 kori....................................... 13451364 „ 22%, . j Összes kevesbülésseli össze- * hasonlításából kitűnik, hogy Az.pn ;w1 hm-.f 1724ÍÍ02ÍÍ 'UP „ I

Next

/
Thumbnails
Contents