Sürgöny, 1863. június (3. évfolyam, 125-146. szám)
1863-06-03 / 125. szám
addig az érintett kegyelmes kir. rendelethez, míg három kérdésére az administrátortól feleletet nem nyer. Az első kérdés : Hogy esik az, hogy néhány meg nem jelent bizottmányi tagok helyét póttagok nem pótolják? 2-or. Mi az oka annak, hogy az Ő Felsége által teljes amnestiát kapott bizottmányi tagok ez alkalommal meg nem hivattak ? 3-ér. Hogy történhetik az, hogy a múlt bizottmány által megválasztott és felesketett szolgabírák és jegyzők még e mai napig is állomásaikat el nem foglalták ? Ezen kérdésekre az administrator úr körülbelül következendőképen felelt meg : 1-er. A nagybirtokosok osztályából hiányzik ugyan két tag, de ezeknek kimaradásukról előre tudomása nem lévén, másokat helyettük nem hívhatott meg. 2-ér. Ha az amnestiát nyert egyének jövőre bárminő állomásra megválasztatnak, semmi sem fogja többé akadályozni azoknak elfoglalásában, de az amnestia a múltra hatással nem lévén, az ily egyének rendes bizottmányi tagoknak ezúttal nem tekintethetnek. 3-or. Maga is sajnálja ugyan, hogy a megválasztott tisztek még ez ideig alkalmazásba nem jöhettek, de e részben a főkormányszéktől rendeletet nem kapván, a bizottmányok ezen határozatát még nem foganatosíthatta- Ezekre rövid heves szóváltás után áttért gróf B. F. a M. B. által indítványozott feliratra, és kijelentette, hogy maga is feliratot óhajtván Ő Felségéhez küldeni, egy ilyet már formulázott is, és azt felolvasván kívánja, hogy ha a többség által elfogadtatik, az ő Felsége legmagasabb személye eleibe felterjesztessék , ha pedig kisebbségben maradna, az szóról-szóra jegyzőkönyvbe igtattassék , mire Sz. L kijelentette, hogy ő jól tudja azt, miszerint a jelen bizottmányban ezen felirat, melyet maga is teljesen pártol, kisebbségben fog maradni, de azért megkívánja, mint ez más megyékben történt, hogy a minoritás felirata is őfelsége eleibe terjesztessék. Még néhány szónok után administrator úr azon kérdést bocsátotta szózatolás alá : Akar-e a bizottmány a M. B. indítványa értelmében ő Felségéhez hála feliratot intézni, vagy nem? Erre gr. B. F. megjegyzi, hogy miután a történt nyilatkozatokból úgy látja, hogy az egész bizottmány felírni óhajt, úgy kívánja a status questiót felállíttatni, hogy: M. B.indítványa értelmében akar e felírni, vagy a gróf B. F. feliratát fogadja-e el a bizottmány ? melyet az elnök hosszabb vita után is kitűzni teljességgel nem akarván, maradt az elsőbben kitűzött kérdés mellett. Erre azonban azon kisebb része a bizottmánynak, mely a gr. B. F. feliratát pártolta, nem szavazott. Ezek után a központi választó bizottmány minden nehézség nélkül megválasztatván, újra gr. B. F. emelt szót azon eljárás ellen, mely szerint a megye ereje olyan utak építésére pazaroltatik, melyek a megye érdekeivel egyenes ellenkezésben állanak, és kijelölte egyszersmind azon vonalakat, melyeknek felépítésére és kijavítására kell a fő figyelmet fordítani. A teljes bizottmány által pártoltatván ezen indítvány, határozatta is jön, azon megjegyzéssel, hogy administrátor úr ellenkező véleményét adta jegyzőkönyvre, és többeknek azon kérése, hogy engedje a megyét saját belső dolgainak elintézésében akadálytalanul intézkedhetni, siker nélkül maradván, az ülés eloszlott. Holnap jegyzőkönyv-hitelesítés, feliratok és óvások beadása. — Udvarhelyszék. A „Kolozsvári Közlönyének a következőket írják : Anyaszékünk ideiglenes administratora által az ideiglenes bizottmány tagjai május 23-án a következő elnöki felszólítással hivattak össze: „T. ur ! Az országgyűlési követválasztás keresztülvitele érdemében az ideiglenes országgyűlési alapszabály 35. és 36 §§. értelmében alakítandó központi választmánynak megválasztása végett folyó hó 23-kán délelőtti 9 órakor Sz.-Udvarhelyt a nemes szék gyültelmében bizottmányi gyűlés fog tartatni, minek folytán a t. urat, mint rendes képviselő bizottmányi tagot az itt napon és helyen leendő megjelenésre hivatalos tisztelettel felhívom.“ Mely elnöki felhivás következtében a bizottmány tagjai e mai napon valósággal is összegyűltek a szokott tanácskozási teremben, s miután a főkirálybirói helyettes úr a gyűlésben megjelent, s elnöki megnyitó beszédét a tagok számbavétele után felolvasta, a kir. főkormányszéknek azon rendelete olvastatott fel, melyben a legfelsőbb helyen történt elhatározás folytán a július 1-je napján Nagy-Szebenben kinyitandó külön erdélyi országgyűlésre e törvényhatóság kebeléből is megjelenni kellett 3 képviselőnek a rendelet mellett leküldött s hasonlóan felolvasott ideiglenes alapszabály értelmében megválaszthatására szükséges előintézkedések sietős megtétele, legelőbb is pedig egy középponti bizottmánynak megválasztása rendeltetett el. E kormányszéki rendeletre általános megjegyzéssel nyilatkozat határoztatott jegyzőkönyvbe íratni, — —■— Nádasdy-pályázat. F. é. május 31-ig, mint határnapig, a néhai gróf Nádasdy Tamás nevére ifj. gróf Nádasdy Ferencz által alapított eposzi díjra, — négy, a magyar történetből, vagy magyar mondavilágból vett tárgynak költői elbeszéléssé feldolgozása kivántatván.“ — tizenkét pályamű érkezett be, ily sorban: 1. A nagyváradi torna és Tököli. Jelige : „Nunquam te fallant animi sub vulpe latentes.“ Hoz. 2. Berta. Költői elbeszélés. Jelige : „Elhulltak, elvéreztek ők, de győzedelmesen ; tettük Bugára átragyog időn, enyészeten.“ Bajza. 3. Kálmán király. Költői beszély. Jelige : „Hol ész, erő, jog egyesül, az akarat nagyságot szül.“ Szerző. 4. Buda halála. Hunrege. Jelige : „Ethela Budám fratrem suum manibus propriis interfecit, eo quod metas inter fratres stabilitás transgressus fuerit dominando.“ Sim. de Kéza Chron. hung. 5. Ős idők. Regényes eposz tiz énekben. Jelige : „A kort embereiből, az embert isteneiből lehet megítélni.“ 6. Simonyi: Költői beszély. I. rész. Jelige: „Vitéz, erős bajnok volt. — Bárcsak nála most se volna erőtlenebb a nótája.“ 7. A hontámasztó király. Hősköltemény. Jelige : „Honfi erőfeszítést üdv nélkül az Úr kegye nem hagy." 8. Apa és fiú. Költői elbeszélés. Jelige : „Múltadban nincs öröm, jövödben nincs remény.“ Wesselényi. 9. Jagy el király. Költői elbeszélés. Jelige : „Oly rég elhervadt a babér a magyaroknak homlokán, hazám ! oly rég voltál te nagy, hogy nagyságod hire csak mese talán.” Petőfi. 10. Rozgonyi Erzsébet. Költői elbeszélés. XIV. énekben. Jelige: „A szellem csarnoka ritkán jutalmaz jól, járjunk mégis utján, ha bizalma ránk szól, mert akkor csalódik benne csak reményünk, ha pongyolán bánik vele érzeményünk.“ 11. Kinizsi bal karja. Költői beszély. Jelige : „I pede fausto.“ 12. Emléktelen múlt. Költői beszély. XI. énekben. Jelige : „Minden honfi csak egy követ hengerítsen a letörpült nagyság roskadó hegyére, s ha a haladó nép színvonaláig ért, felszáll a dicsőség ismét tetejére.“ Közülök a 8. szám alatti mint prózai mű, pályázatra nem bocsáttatván, miután „a versbeli technica szigorú, tiszta és szabályos megalkotása“ is tűzetett ki a pályaművek egyik kellékéül, a többiek mellett volt jeligés levelek az akadémia és Kubinyi Ágoston ig, s tiszt. tag. pecséteivel borítékba zárva a levéltárba adattak, a pályaművek pedig megbiráltatás végett a nyelv- és széptudományi osztályhoz tétettek által. — A jutalom a legközelebbi nagygyűlésből adatik ki. — Kelt Pesten, a magyar tudományos akadémiának 1863. junius 1-jén tartott üléséből. Szalay László, titoknok, ö főigazgató M A nem választatott meg, miután Salvador leköszönt Mánuel javára. Az 1862-ik évre a 25 frankos kamatokon kívül nem adatik részvényosztalék ; az ily módon megtakarítandó összeg a rendkívüli tartalékalaphoz csatoltatik, a mely ez intézkedés által tetemes gyarapodásnak örvend. *Gr. Széchenyi özvegye, irja a „Sz. L.“ megérkezése után azonnal meglátogatta a tornyai Schossberger családot, mely a szerencsétlenül járt Béla grófot vendégszerető hajlékába fogadta, és gondosan ápolta. A grófnő a családnak legforróbb köszönetét nyilvánitá. • Gr. Széchenyi Béla egésségi állapota már annyira javult, hogy már holnap a városba költözhetik. A fiatal gróf múlt évi amerikai utazásának tapasztalatait „Amerikai utam“ czim alatt egy diszes kötetben adta ki, és útitársának gr. Károlyi Gyulának ajánlotta. • Az „Észt. Ujs.“ szerint hg-primás eminentiája az esztergomi kath. legényegylet helyiségei beruházására 500 frtot adományozott, ide nem számítva a szintén ő eminentiája által megajánlott tetemes lakbért. A hg primán ez egyletnek még díszes lobogót is ajándékozott, mely pünkösd első ünnepén szenteltetett föl. • B. Baldacci Antal, a zugligeti vaspálya tervezője a neszmélyi borkereskedő társaságnak ajánlatot tett, hogy ő egy e czélra kijelölendő egyénnek 200 ft. útiköltséget iszolvál, hogy Német- és Svédországgal kereskedelmi összeköttetéseket létesítsen. • Fehérvármegyéből írják a „P. N.“-nak, hogy a magyar földhitelintézet vidéki bizottmánya ott m. hó 26-án következőleg alakult meg . Elnök : gróf Zichy Nándor, alelnök : b. Miske Imre, tagok : Décsey Lajos, Kenessey Kálmán, Kolozsváry Sándor, Kozma Ferencz és Micsky Zsigmond; a központi, azaz székesfehérvári teendők, s ottani szükséges felvilágosítás-adás stb. elintézésére pedig Horváth László kéretett fel e vidéki bizottmány részéről. • A magyar földhitelintézet albizottmánya a Liptó-, Árva- és Turócz megyék részére Alsó-Kubinban megalakult. Elnök: Szentiványi Márton;jegyző Abaffy Ágost; bizottmányi tagok : Rakovszky Mór, Kubinyi Mihály, Szerecsinyi Máriás, Beniczky Bertalan, Justh György, Justh József és Rakovszky Iván, azonban Justh József úr a választást fontos okok miatt el nem fogadhatván, leköszönt. * A „P. Lt.“ értesülése szerint a magy. kir. helytartótanács helybenhagyta azon a város által fölterjesztett tervet, hogy az aldunasoron a rakpart szabályozásával uj házsor építtessék, mely közben közben szabad terek által leend megszakítva. Ez uj házsor egyik, legszebb telkét a város a nemzeti színház számára tartja fenn, a feldunasoron régebben megszavazott telek helyett odaadományozván. A redout-épület előtt tér, az „angol királynő“ elé pedig a nemzeti casino szándékozik pompás palotát építtetni, a melynek tervét Y b 1 már készíti. * A pesti kath. legény-egylet egy iparműkiállitást rendez, mely f. é. September havában fog megnyittatni. * Az egyetemi joghallgatók f. hó 11-kére kirándulást terveznek a visegrádi romokhoz. Egy családjegy 10, személyjegy 3 ft A gőzhajó e menetért 400 ftot kíván. A mulatság létrejöttére már eddig mintegy másfélszáz aláíró van. A múlt csütörtökön tartott zeneegyleti gyűlésben igazgatóvá Mátray Gábor, aligazgatóvá Brauer Ferencz, a főpénztár főnökévé : Weisz Bernát, pénztárnokká : Barabás Antal urakat választották. Választmányi tagokká lettek : Beregszászi Lajos, Blaskovics Sándor, Czanyuga József, gróf Festetits Leo, Fleischl Dávid, Figdor Zsigmond, Göndöcs Benedek, Hunyady János, Hupf Ágoston, gróf Karácsonyi Guido, Kár Mátyás, Kléh István, Kiczei Jakab, Kubinyi Ágoston, Meszner József, Mildner Ferencz, Neuhofer János, Patachich Károly, Deutsch János, báró Podmaniczky Lajos, Ráth József, Reményi Ede, báró Révay Simon, Rock Konstantin, Rosti Pál, Szabó Béla, Szabó József, Szekrényessy József, Thill Ferdinánd és Wrchovszky Mihály urak. * A karinthiai pályát m. hó 31-kén nyitották, meg igen kedvező idővel. * A császárfürdői idény első tánczvigalma a folytonos hűvös napok miatt jövő hétre halasztatott. Miután épen a két lóverseny-nap közé esik, igen czélszerű volna azt f. hó 8-kán megtartani. A Gounod „Faust“-jának első előadása június végén fog megtörténni. A pompás diszitményeket a híres darmstadti diszitvényfestő Brand utasítása és összeállítása szerint Horn úr fogja készíteni. A caschirozó (lemezeid) munkák készítésére a nemz. színház egy budai hazánkfiát szerződtette, ki egyszersmind mint segéddisziő fog a nemz. szinháznál állandóan foglalkozni, és mesterségében igen ügyes egyéniségnek mondatik. * A „Kol. Közi.“ értesülése szerint gr. Mikó Imre ő excja a nagy-enyedi collegium elpusztított könyvtárának helyreállítására saját könyvtárából 400 kötet classicus munkát ajándékozott. * A „Szepesi Értesítő“ írja, hogy Göllnitzbányán takarékpénztárt szándékoznak alapítani, mely czélra 500 darab 50 frtos részvény bocsáttatik ki. * Nagyszeben községe az erdélyi országgyűlés számára és tartamára a „római császárhoz“ czimzett fogadó termeit helyiségül minden dij nélkül felajánló. * Magyar tad. akadémia, mely az erdélyi országgyűlés, a bizottmány összealakitása stb. tárgyában a császári királyi Apostoli Feleségéhez egy alázatos felterjesztést határoz ; azonban ezen nyilatkozat tétele mellett, nehogy az alapszabály 39-dik §-sza szerint a követ választás önkényűleg vitessék véghez, ezennel a választásbani részvételre azon határozott kijelentése mellett ajánlkozik segédkezni, hogy ezen eljárásból jövőre semmi névvel nevezhető törvényszerű vonatkozás ne történhessék. Ezen jegyzőkönyvi tétel következtében a felirat elkészítése végett Ugrón Lázár, gróf Bethlen János, Gálfi Sándor, Berzeviczi József és Henter János személyeikben egy fiók bizottmány neveztetett ki a határozott feliratnak még e gyűlés folyama alatti elkészítésére, mi is elkészülvén, a bizottmányi gyűlés azt egyhangúlag elfogadta s a cs. kir. Apóst. Felségéhez felterjesztendőnek határozta. Ezek után a központi bizottmány a következőleg alakíttatott össze: elnök: Lukács Gusztáv főkirálybirói helyettes úr; tagok Ugrón Zsigmond, Török Ferencz, Szabó Márton, Ferenczi Miklós, Dimény Zsigmond, Farczádi Sándor, Henter János, Jakabházi Zsigmond, Szentkirályi Ferencz, Ferenczi József, Szabó Károly, Máté Lajos, Ugrón János, Tibád Antal, Fodor Károly, tollvivő Henter Antal. Olvastatott még a kir. főkormányszéknek azon rendelete, melyben a birodalmi tanács által hozott s mellékeik személyes szabadság és házi jog védelméről szóló törvényczikk el vagy nem fogadásáról véleményt rendel felküldeni, mely kormányszéki rendeletre az ideiglenes bizottmány jegyzőkönyvileg következőleg nyilatkozott: „A bizottmány már többször kimondott elveihez újból is ragaszkodva, nem tartja magát jogosítva a felolvasott rendelet tárgyalására, annyival kevésbbé, mert e felolvasott rendelet országgyűlés körébe tartozó tárgyat tartalmaz, utasítás-adhatási jogot pedig a bizottmány nem gyakorolhat.“ Végre a jegyzőkönyv felolvastatott, hitelesíttetett és a gyűlés a főkirálybirói helyettes úr által bezáratott. Követeink lesznek : A parajdi kerületben : gróf Bethlen János, a homoródi kerületben: Dániel Gábor, a keresztúri kerületben : K. Horváth János, Sz.-Udvarhelyről : Boér János. A szász székek nagy része a központi bizottmányt szintén megválasztotta. Mégpedig a városok külön, és a székek ismét külön, anélkül, hogy a városi kommunitás képviselve lett volna. Választottak már Beszterczevidék, Segesvár, Medgyesszék és Brassó városa, de csakis Brassóban és Medgyesen látunk két-két románt, a más kettőben egyet sem. Brassóban egy magyar név is megakadt. A „H. Z.“ vezérczikket hoz arról, hogy a „magyar propaganda“ Szebenben is elharapódzott, s a fiatalság magyar szellemű követet akar az országgyűlésre küldeni, követjelöltjéül Strauszenburgi Arz Albertet nevezi meg. Az orsz. magyar gazdasági egyesület i. é. május 16-án tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. (Folytatás.) *) Vll. Felolvastattak a nm. m. kir. helytartótanács több rendbeli leiratai; u. m. a) 17,045 sz. a. egy átalános termény- és iparműkiállítás rendezése ügyében: „Azon örvendetes jelenségek következtében, melyek a múlt év folytán Londonban tartott világkiállítás alkalmával a hazai termények, sőt ipar- és kézműczikkekre nézve is kedvezőleg felmerültek, — czélszerűnek tartván a királyi helytartótanács a külföldiek figyelmét ugyanazokra nézve folytonos éberségben tartani, sőt nagyobb mérvben és feltűnőbb választékosságbani megismertetésükre alkalmat szolgáltatni; ez által pedig mind kézműveink, főleg azonban sokféle jeles terményeinknek minél nagyobb kelendőséget szerezni; — azon legalázatosabb kérelmet terjesztő legfelsőbb helyre, hogy Pesten egy átalános termény- és iparműkiállítás rendezése legkegyelmesebben engedélyeztetnék, illetőleg pedig, miután az egyesület egy magyar terménykiállítást rendezni óhajt, ennek iparczikkekre is leendő kiterjesztése jóváhagyatnék; egyszersmind pedig, hogy egy ilyetén kiállítás minél nagyobb mérvben s igy a hazai gazdászat és ipar nagy horderejű czéljainak annál eredményesebb előmozdításával létesittethessék, — az erre szükséges költségek födezésére az országos alapból megfelelő gyámolitás engedélyeztetnék. *) Lásd lapunk 121. sz. Mely az ország közjavára őszintén czélzott legalázatosabb fölterjesztés legfelsőbb kegyes méltánylatra találván, f. é. bőjzelő hó 17-én 21,316. sz. a. kelt kegyes királyi udvari rendelet szerint legkegyelmesebben megengedtetett, hogy az egyesület által Pesten a folyó évi nyári hónapokban rendezni szándékolt állat- és terménykiállítás a mezei gazdaság előmozdítására szolgáló iparczikkekre is kiterjesztessék, s ezen czél gyámolítása végett az egyesület az országos alapból aránylagos segélylyel elláttassék. Mihez képest, midőn ezen legkegyelmesebb jótékony gondoskodás felől az egyesület értesittetik, ugyanaz egyszersmind bizalomteljesen felhivatik, hogy a mennyiben az általa rendezni óhajtott kiállítás — az idő rövidségénél fogva ez idén megtartható nem lehetne, ugyanannak a jövő évben a fentebb kifejtett értelemben leendő megtartása felől most eleve kellőleg gondoskodni, s egy kimerítő tervezet és költségvetés felőli vélemény elkészítése s előterjesztése végett kebeléből egy bizottmányt olyformán kiküldeni szíveskedjék, hogy az — az e tekintetben egyúttal értesített Pest és Buda szab. kir. városok tanácsait, nem különben a pesti ipar s kereskedelmi kamarát kellő közreműködés végett felkérvén, s a mezőgazdasági czikkek készítésével foglalkozó iparosok köréből is némely kitűnőket felszólítván, oly kiállítási tervezetet s költségvetést készítsen, melynél fogva egy hazai viszonyaink és érdekeinkhez méltó kiállításnak rendezése ha nem is a jelen, legalább a jövő 1864-ik évben bizton kivihető, s azon idő, mely alatt a kiállító felek illőleg hozzá készülhessenek , annál bizonyosabban megnyerhető legyen. Az egyesület teljes ülésében megbírálandó tervezet és költségvetés kora idején leendő felterjesztését a királyi helytartótanács annál inkább elvárandja, mert az országos alapból legkegyelmesebben engedélyezett gyámolítás iránt a bemutatandó tervezet s,előleges kimutatás alapján az országos alap pénzerejéhez képest gondoskodni, s amennyiben szükségesnek mutatkoznék, valamint az igénybe veendő országos segély, úgy a kiállítási határidő iránt is, legfelsőbb helyre kora idején további javaslatot tenni óhajt.“ Az igazgó választmány annál hálásabb köszönettel fogadta a főkormányszék gondoskodását, minthogy az egyesületnek különben is szándéka volt országos kiállítást rendezni, melyet azonban több oknál fogva a jelen évről a jövőre halasztott, s miután e kiállítás rendezésére nm. gróf Károlyi György ur ő excja elnöksége alatt már régebben egy külön bizottmányt nevezett ki, a főkormányszéki leirat értelmében kivánt kiállítási tervezet s elöleges költségvetés elkészítésére e bizottmányt kérte fel. b) Folyó évi böjtmás hó 17-kén 3944. sz. a. kelt k. udv. rendelet szerint a cs. kir. Apostoli Felsége azon legkegyelmesebb akaratot méltóztatván nyilvánítani, miként az 1865-ik évben vagy legalább az erre legközelebb következő évek egyikében a birodalmi fővárosban nemzetközi ipar- és gazdasági kiállítás tartassák, mely a képzőművészet terén alkotott tárgyakra is kiterjedjen ; e legmagasabb határozathoz képest, hogy a szándéklott nemzetközi kiállítás kellő részvétre találjon, a cs. k. kereskedelmi ministérium a német, szláv és olasz korona-tartományokban létező különféle gazdasági, erdészeti s egyéb társulatok és egyesületekhez közvetlen felhívást intézett, s egyúttal a magyar királyi udv. kanczelláriát is megkereste az iránt, hogy a birodalmi ipar kellő képviselete érdekében az illető magyarországi társulatok s egyesületek alkalmas módon s különösen hasonló előleges felhívások által a kitűzött czél előmozdítására buzdittassanak. Minélfogva a nm. m. kir. helytartótanács a főkanczellár ur önagyméltóságai. é. szent-Györgyhó 4-én 5172. sz. a. az ország királyi helytartójához intézett üzenete folytán az orsz. magyar gazdasági egyesületet eleve is tudomás végett oly hozzáadással értesíti, miszerint e tárgyban a további intézkedések felől az értesítés annak idején következni fog; addig is azonban a termesztő, kézműves és gyáros osztályok tagjait ezen fontos körülményről tudósítani, felvilágosítani, s kellő részvétre buzdítani, szóval oda törekedni igyekezzék, hogy e nemzetközi kiállításon is kiváltképen a hazai termények, főleg a külföldön oly figyelmet nyert boraink minél választékosabban legyenek képviselve. Az igazg. választmány e főkormányszéki felhivás értelmében, a magyar terményeknek a szándéklott nemzetközi kiállításon legalkalmasabb módoni képviseltetése iránt véleményt adni — ugyancsak a kiállítási bizottmányt utasította. c) Felolvastatott a nm. m- kir. helytartótanács fé. ápril 3-án 19,234. sz. a. kelt, a vadászati és halászati jog szabályozását ezérz a következő leirata: „Azt, hogy a vadászati jog régidők óta folyvást a törvényhozás és az országos kormányszék őrködése alatt állott, az 1802-ki 24. törv.-czikken kívül számos kormányszéki intézmények tanúsítják. Nem csak mint egy lovagias, és a nemzet jellemével összehangzó nemes időtöltés, de tekintve az ártalmas vadak minél eredményesebb pusztítását, — ellenben az étkezésre használt nemes vadak szaporítását — nemzetgazdasági szempontból a vadászati jog a kellő gondoskodást s szabályzatot méltán igényli. Mihez képest, miután az utóbbi években sok tekintetben lényegesen változott viszonyok a vadászati jognak szabályozására is lényeges behatással vannak , — másrészt pedig téves fogalmakból a vadászati jog irányában számos visszaélések merültek fel, melyeknek fékezése nem csak közgazdasági, de közbiztossági, egy mező- és erdőrendőrségi tekintetben is kívánatossá vált : a kir. helytartó tanács, a közérdeknek minden ágára kiterjedő figyelme által indíttatva, a vadászatra nézve, a fenálló törvények és intézmények alapján, egy a jelen viszonyokkal öszhangzó ideiglenes szabályzatot felállítani, részint pedig e tárgynak a jövő törvényhozás általi rendezésére nézve, kellő alapok felől gondoskodni óhajtván, bizalomteljesen felhivandónak találta az orsz. M. Gazd. Egyesületet, hogy egyetértőleg a nemzeti lovarda-egyesülettel, mindazon pontokat, melyek a vadászati jog idő- és czélszerű szabályozására vonatkoznak, tanácskozás alá vévén, annak minden oldalaira s ágazataira nézve egy gyakorlatilag czélszerű, s a jelen viszonyokat kellőleg számbavevő javaslatot mielőbb előterjeszteni, s illetőleg a törvényhozás útján erre nézve megállapítandó pontokat is indítványba hozni szíveskedjék. E tárgy fonalán nem mellőzhető azon elhanyagolt állapot felemlítése, melyben annyi folyókkal és tavakkal bővelkedő hazánkban az étkezési, de közgazdasági szempontból is oly igen figyelemre méltó halászati jog ez időben találtatik, mely midőn más országokban a reája kiterjedő közgondoskodás oltalma alatt naponkint emelkedő lendületnek örvend, sőt mint jelentékeny közgazdasági tényező tűnik fel, hazánkban a szabálytalan kezelés miatt utóbbi időkben annyira alászállott, hogy a közgondoskodásnak e pontra leendő hatályos kiterjesztése mellőzhetlenné vált. Ismeretes lévén az Egyesületnek a hazai közgazdászat minden ágazata iránti buzgó részvéte, a k.helytartó-tanács ugyanazt bizalomteljesen felhívja, hogy kebeléből egy bizottmányt kinevezvén, s abba a természetvizsgáló társulat tagjait s más, e szakban avatott ügybuzgó férfiakat megkiván, d e fontos tárgyat beható tanácskozás alá vétetni, s a halászati jog szabályozására átalában, különösen a haltenyésztés előmozdítására, az ezt gátló visszaélések fékezésére, s minden, e közgazdasági ág lehető gyarapítására vezető gyakorlati módokra vonatkozó javaslatát, ha lehet, minél előbb felterjeszteni szíveskedjék.“ Az igazg. választmány a vadászatra nézve addig is, míg a törvényhozás érdemlegesen intézkedhetnék, a fennálló vadászati törvények szigorú végrehajtását óhajtja; egyébiránt a vadászat nagyon kívánatos szabályozása felett behatólag tanácskozni a közgazdasági szakosztályt megbízta, s egyszersmind különösen a haltenyésztés bővebb tanulmányozása végett, a külföldön tett tapasztalatok összegyűjtésére dr. Pólya József választm. tag urat felkérte, ki e tárgyban a Gazd. Lapok utján már évek előtt tüzetesen értekezett. (Folyt. köv.) Alunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. A ref. főtanoda tanácsteremében m. hó 28-án d. e. 10 órakor kezdődött a dunamelléki ref. egyházkerület ez évi első közgyűlése. Főt. Török Pál, superintendens ur buzgó imája után gróf Ráday Gedeon főgondnok úr nyitotta meg a gyűlést rövid velős beszédével. Utána II. Török superintendens úr püspöki előterjesztésében értesítette a közgyűlést a kerület egyházi állapotáról, a múlt év october havában tartott gyűlés óta létrejött változásokról, s egyszersmind kijelölte a tanácskozás alá veendő nevezetesebb ügyeket s megoldandó kérdéseket. Ez első napi ülés nagyrészben csak a tárgyalandó ügyek berendezésével, azok fontosabbjainak tüzetesebb megvizsgálására és véleményezésre bizottságok kinevezésével volt elfoglalva, úgy hogy e miatt igen keveset is határozhatott, s inkább csak az egyes esetekben kiindulásul fölveendő általános elveket mondá ki. Mindamellett sietünk a tanácskozás folyamában feltűnt érdekesebb dolgokat a közönséggel tudatni. Sőt, superintendens úr előterjesztésében különösen két kegyadomány hálás fölemlítésével kellemesen lepte meg a népes közgyűlést. Nevezetesen boldog emlékű Csontos Lajos felső-dabasi mérnök végrendelete-