Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-01 / 147. szám

Harmadik évi folyam, 147. - 1863. Szerda julius 1. Hserkesitő-hivatal: K*nUok-tere 7. 8* a fi>ld**int. kiadó-hivatal: ><«*rátok -tere 7 as. a. föld**iut. Előfizethetni Budapesten a kiadó- hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értekben. Budapesten háshos* hordva. félévre » t 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 r Vidékre, naponkint pnatái Félévre 10 foriut. Negyedévre f» ; klőtlzetési felhívás „SÜRGÖNY“ Julias—decemberi félévi és Julius—September! negyedévi folyamára. Előfizetési ár j alias—decemberig '/, évre 10 forint, jnlius—septemberig l/t évre 6 forint. A „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS HESZ Az erdélyi kir. ndv. kanczellária Szalánczy Sámuel eddigi számfölötti kormányszéki titkárt s P 0 r n t i u Sámuel kormányszéki fogalmazót, az er­délyi királyi kormányszék valóságos titkáraivá ne­vezte ki. A kassai cs. kir. országos 'pénztlgyigazgatósági oszály della Torre Antal cs. kir. II. osztályú irodai­tisztet, első osztályú és scharfenbergi báró Ut- t e n r 0 d t Ágoston cs. kir. segédet, harmadik osztályú cs. kir. irodai tisztekké kinevezte. A főldtebermentesitési országos alap 1864-ik közigazgatási évi költségvetése m. hó 7 ről 8819. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelvény által megállapittat- ván, annak szükségei fedezésére a jövő 1863/a övre is minden adóforint után &2 kr tog számíttatni, melynek annak idejébeni rendes beszedése iránt a szüksé ges intézkedések megtétettek. \EMHIVATALOS KÉSZ. Birodalmi tanács. A bir. tanács jun. 27-ki ülésében folytat- tatván a fölirati vita, Schindler a 12-ikfeje­zet alkalmával egy közoktatási ministerium kí­vánatosságát fejtegeti s aztán áttér a vallásfe­lekezetek egymáshozi viszonyai szabályozására. 1861-ben megigéré az államminister 0 Felsége nevében, hogy a katholikusok s akatholikusok közti viszony megfelelőleg fog szabályoztatni. Ez ekkorig nem történt meg, erre vonatkozó előterjesztés nem tétetett s a vegyes házasságok kötésére nézve most is fennállnak a régi akadá­lyok. Szónok ezután megemlíti a trienti her- czeg-érsek utolsó pásztori levelét, melyben az evangélikus egyház elleni támadásokat vél lát­ni, melyek a 302. §-us szerint büntetőjogi eljá­rást követelnének. Továbbá mondja szónok, mi­szerint ő, habár nem hivatalos, de biztos forrás­ból azon tudósítást nyeré, hogy az államminis- terium keblében a vallásfelekezeti ügyek sza­bályozására egy bizottmány létezik, melynek többsége kath. főpapokból áll. A Rómával a con- cordatum revisiója ügyében folyó alkudozáso­kat is görbe szemmel nézi szónok; neki a római követ erre sokkal hivatottabbnak látszik, mint egy katholikus püspök. Schmerling államminister ur felelvén, megjegyzé,miszerint a trienti pászt jri levél tartal­ma épen nem kerülé el figyelmét, s ő azt gondos vizsgálat alá vévé. Ha ennek daczára sem történt a kormány részéről az ellen intézkedés, ennek oka, mert ragaszkodik azon elvhez, hogy alkot­mányos intézmények alatt sem szabadd bármily módon valamelyes kabineti igazságszolgáltatás­sal eljárni, hogy tehát a kormány nem tarthat­ja kötelességének, valamely ügyben kezdemé­nyezéshez nyúlni, míg az arra hivatott közegek részéről nem történt meg az, a minek a kor­mány nézete szerint történnie kellett volna, hogy ennélfogva a kormányra nézve nem forgott fönn semmi ok, a trienti püspök pásztori levelét az előtte szóló által jelölt módon tevékenysége kö­rébe vonni. Mi az államministeriumban létező bizottmányt illeti, sajnálja az államminister, hogy előtte szóló fáradságot vett magának hír­lapi tudósitásokkól meriteni, holott ő tőle sze­mélyesen leghamarabb kaphatott volna felvilá­gosítást minden adatok iránt, mikre nézve épen semmi titok sem forog fönn. Ama bizottmány hat tagból áll az én elnökletem alatt, s a hat tag közt van három protestáns és három ka­tholikus. Én ugyan katholikus vagyok, s en­nélfogva e perczben nem vetkőzhetem le katholikus jellememet , hogy a túlsúlyt pro­testáns részre hajtsam. — A bizottmányban mindkét fél részéről két pap van, s e szerint aiifisk összealkotása minden elfogultság nélkül történt; valamint a bizottmánytól sem lehetend megtagadni, hogy ragaszkodva a jogegyenlőség elvéhez, a legszabadelvüebben járt el elveiben. Mi Fessler püspök tárgyalásait illeti, biztosit az államminister, miszerint annak jelentései csak ő hozzá érkeznek, s ezek őt csak megerősítik azon meggyőződésben, hogy e tárgyalások kétségte­lenül eredményre fognak vezetni. Az azonban nem igaz, mintha a római curia részéről ellen- követelés állíttatott volna föl; a patronatusijog szabályozásáról egy szó sem fordult elő. Ki pe­dig az ily tárgyalások természetével ismeretes, fel bírja fogni, hogy azok miért adattak egy püspök kezébe. Fessler püspök elfogadá az uta­sításokat, ennélfogva méltán föltehetni, hogy ő csak azok szellemében fog eljárni, s hogy maga részéről mindent el fog követni, hogy küldeté­sének sikert szerezzen. Ily fontos kérdések kü­lönben is csak akkor oldathatnak meg kielégi— tőleg, ha a világi s egyházi hatalom közt egyet­értés jön létre, s azért a kormány azon eljárása csak méltányoltathatik, hogy egyelőre e tár­gyalások útjára lépett, s ha ezek keresztül lesz­nek vive, az ügy második stádiumában a bír. tanács alkotmányos közreműködését igénybe veendi. Erre a 12-ik fejezet elfogadtatik. A 13-ik fejezetnél Schin dler kiemeli az uzsoratörvények eltörlésének szükségét A 14-ik fejezetnél Skene változtatási indítványt tesz, mely az uj népgazdászati források szükségét hangsúlyozza ; nagyobb takarékosságot ajánl s az eddigi kezelés fölötti megelégedést igen lan kadt hangon fejezi ki. Ezen indítvány nem fo- gadtatik el. Követválasztási mozgalmak Erdélyben. A „K. K.“-ben még a következő választá sokat olvassuk : K. Fejérvártt: tanár Veszély Károly és b K e m é n y Gábor; M.-Vásárhelytt: id. gr. Teleki Domokos,jogtn- dor és tanár Dósa Elek; Kolozson : gr. B á n f i Béla; B.-Hunyadon: Z e y k Károly; Fogarasvidékén: A1 d u 1 i ájn János, D n n b a Pál, főkorm. tanácsosok; Szászsebes városon: Binder Mihály és L a s- sel Ágoston, szebeni főtörvényszéki tanácsosok. Brassóvidékén:gr. M1 kes Benedek, B r e nu en- bergés Trauscbenfels; Verespatakon .-Ebergényi Mózes; Abrudbán yán : S z i 1 v á s i Miklós. Dobokamegyében lesz legutóljára a vá­lasztás jövő hó 14-én. Nagy-Szeben, jun. 27. Az erdélyi or­szággyűlésbe megválasztattak : a talmatsi fiókszékben D u n k a Pál kormány­szék! tanácsos; a szelistyei választókerületben báró S h a g u n a püspök. Besinar faluban ; P 0 p 0 v i c s kormányszéki titkár. Medgyes városában : B r e 0 h 11 tanácsnok; a másik követ választása később fog történni. Medgyes-székben : F a b i n i József, Buperinten- dentialis helyettes, Obere Ferencz lelkész. Be8ztercze városában : W i 11 s 10 c k gymnasiumi igazgató, L i n g orator. A beszterozei kerületben: T h i e m a n u kér. ka­pitány, Bndacker lelkész. Szászsebes székben : Herbert főtvszéki alel nők, B a 1 o m i r i szolgabiró. Uj-Egyházén : b. Friedenfels, Bologa kormányszéki tanácsos. Kolozsvárt: báró Kemény Ferencz, gr. M i- kes János. Szamosujvárt: Simái Gergely, G aj tágé Sámuel. Szász-régen városában : B a r t b 1 e r polgáraié» ter, S c h n 1 e r Liblor tanár. A nagy-sinki székben : Eitel királybíró, Her- bért főtvszéki alelnök. Szerdahely-székben : M a c e 11 a r i u királybíró és Hány a főesperes. Csik-székben : Miké Antal, Mihály György, Mikó Mihály, Ferenczy György. Szászváros székben : A n g y a 1 ndv. titkár, Ba- lomiri senator. Kőhalom-székben .- Nagelschmidt polgár- mester és Transchenfels Ödön tudor. Fogaras városban : Haupt kormányszéki ta­nácsos. Felső-Fejérvármegyében : id. gr. Bethlen Gá­bor és L á d a y főispán. Tordavármegyében : Mastéj Miklós főügyész, Snlutz Dénes táblabiró. Naszód-vidéken : B 0 h e c z e 1 főkapitány és M a- r u s á n Jakab táblabiró. Segesvár városban : G n 11 József és Schuller Mihály városi plébános. Brassóban : Schmal Károly tanácsnok; (a második képviselői székre uj választás leend szüksé­ges, mintán sem Maager, sem Vek tér általános többséget nem nyert.) Hossznfaln mezővárosban: gróf Mikes Be­nedek. Ulyefalva mezővárosban : Berze Mózes. Vízakna mezővárosban : Tímár. Udvarbelyszékben: Dániel Gábor, Ugrón Lázár és id. gr. Bethlen János. A szebeni követválasztás előzményekép írják, hogy m. hó 25-én az orator összegyüjté a választókat s Schmidt Konrád és Rannicher Jakab urakat jelölvén ki, felszólitá a gyűlést, hogy ha jobbat tudnak, áll­janak elő. Több szónok beszélt, elvül állitván fel, hogy kormány emberei választassanak. Este pla­kát volt az utczaszegleteken látható, melyben elő volt állítva, hogy a választógyülésen mint szebeni ország­gyűlési követjelöltek terjesztettek elő: Schmidt Kon­rád kormányszéki tanácsos, comesbelyettes és Ranni­cher Jakab kormányszéki tanácsos. Törvényjavaslati előmunkálatok. A bárom országos nyelvnek a közhivatali közleke­désben való használatáról, a főkorm. bizottmány bead­ványa szerint. 1. ez. A helyhatóság képviselete, határozza meg a helyhatóság területén a közhivatali közlekedésben használandó hivatalos nyelvet. 2. ez. Bármely az országban divatozó három, u. m. a magyar, német és román nyelvek közül batároz- ta8sék a helyhatóság képviselete által hivatalos nyelv­nek, ez a következendő megszorításokkal léptettetik életbe: a) Minden egyesnek vagy községnek szabadsá­gában áll, az országban divatozó, fenn megnevezett bá­rom nyelv akármelyikén bármely helyhatóság terüle­tén beadványokat adni be, és az ezekre hozandó ha­tározatok ugyanazon nyelven adandók ki. b) A felekkel felveendő jegyzőkönyvek, tanuval- latások, szakértők nyilatkozatai, szóval minden ma­gánügybeli dolgok a felek, illetőleg a tanuk s szakértők választása szerint a fennebbi nyelvek akármelyikén veendők fel. c) Azon peres ügyekben, vagy az azokon kívül előforduló oly törvénykezési tárgyalások alkalmával is, a melyekben több mint egy fél van érdekelve, az érdeklett feleknek hasonlólag szabadságában áll, a fennirt nyelvek közül akármelyikével élni, de a bíró­ság ez esetben köteles határozatát, valamint indokait is mindenik félnek a felperes által használt nyelven adni ki. d) A szóbeli végtárgyalásnál az alperesséli érte­kezésnek, az ítélet kihirdetésének és kiadváuyozásá- nak a fennirt nyelvek közül azon kell történnie, a mely az alperes nyelve. e) Mindennemű rendelet, parancsolat és több ef­féle, a mely közvetlenül a helyhatóság területén fekvő községekhez intéztetik, azon nyelven adandó ki, a mely a község ügyleti nyelve, haszintén a helyhatóság képvsielete által megállapított hivatalos nyelv más volna is. 3. ez. A kir. fökormányszékbez és országos má­sod folyamodása bírósághoz az illető helyhatóság kép viseleti gyűlése, tisztsége, vagy törvényszéke által köz­dolgokban teendő mindennemű felterjesztések, tudósí­tások sat. a helyhatóság képviselete által megállapított hivatalos nyelven teendők, és az irt kir. fökormány- szék szintúgy mint az országos másod folyamodásu bí­róság is azon nyelven intézik rendeleteiket, ezeknek bevezetéseikkel és befejezéseikkel együtt a helyható­ság képviseleteihez, tisztségéhez,vagy törvényszékéhez, mely a helyhatóságnak választott hivatalos nyelve; a magán kérelmekre és ügyekre nézve a kir. főkormány­szék és az országos másod folyamodáBU bíróság is a 2. tj-ban megirt eljáráshoz alkalmazván magokat. 4. ez. A kir. fökormányszék az egyházi hatósá­gokkal és az illető püspökökkel azon nyelven közleke­dik, a mely nyelv az illető egyház hivatalos nyelve. 6. ez. A kir. főkormányszék és az országos leg­főbb törvényszék kekli hivatalos nyelve czélszerüsóg tekintetéből a magyar, e nyelven teendik 0 Felségé­hez is legalázatosabb felterjesztéseiket, tudósításaikat, és e nyelven folytatják értekezödéseiket az országban létező más országos hatóságokkal is. 6. ez. Az országos másod folyamodásu bíróság kebli hivatalos nyelve szintén a magyar és a szász egyetemnek (Universitásnak) mint másod folyamodá­su bíróságnak, míg t. i. ezen másod folyamqdásu bíró­ság fennáll, kebli hivatalos nyelve a német, de vala­mint a helyhatóságokhoz ezek hivatalos nyelvén törté­nik az intézkedés, ngy a kir. fökormányszékhez és az országos legfőbb törvényszékhez a helyhatóságok fel- terjesztése következésében teendő felterjesztések és tu dósitások ezek hivatalos nyelvén, különben pedig az or­szágos másod folyamodásu bíróság által magyar, a szász egyetem (Universitás) másod folyamodása bíróság ál­tal pedig német nyelven írandók. 7. ez. A másod folyamodásu bíróságnál, a kir. fökormányszéknél és az országos legfőbb törvényszék­nél az ezen törvény 2. § áuak a. b. c. és d. pontjai alatt felhozott és felsőbb ellátás végett a fennirt országos hatóságokhoz felkerült ügyek előadása azon nyelven történhetik, a melyen azok első biróságilag elláttattak. 8. ez. A helyhatóságok képviseleti gyűléseiben, ide értetvén a szász nemzet egyeteme is, az egyes ta­gok, a helyhatóság területén divatozó három országos nyelvek közül akármelyikével élhetnek, de a jegyző­könyv azon nyelven vitetik, és a felterjesztések azon nyelven tétetnek, a mely a helyhatóság hivatalos nyelve. 9. ez. Az országgyűlés tanácskozásaiban az egyes tagok az országban divatozó három nyelv közül akár­melyikkel élhetnek, és az országgyűlési jegyzőköny­vek szintúgy, mint az országgyűlésnek határozattá emelt törvényjavaslatai, Ö Felségéhez intézendő felira­tai és a kir. biztossali értekezletei hasonlólag mind a három országos nyelven szerkesztetnek, kétséges ese- tekbeni döntő szerkezetűnek biztonság tekintetéből a magyar szerkezet állapíttatván meg. 10. ez. Minden e részben eddig fennállott törvé­nyek, a mennyiben azok a jelen törvénynyel ellenkez­nek, valamint minden kormányi utón e részben tett in tézkedések ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak. Az orsz. magyar gazdasági egyesület f. 1863. évi jnnins 2-kán tartott igazg. választmányi ülésének jegyzőkönyve. (Folyt.) IX. Kedvesen fogadtatott ilj. Eszterházy Pál ő herczegségének, mint a magyarországi erdészegylet elnökének következő válasza : Tekintetes országos gazdasági egyesület 1 Folyó évi febr. 5-én kelt felhívása nyomán a magyarországi erdészegylet választmánya nem késett n. Lőnyay Gá­bor urnák jól megérlelt nézeteit gondosan megvizs­gálni, s azontúl általánosan erdészetünk fejlődése kér­dését alaposan s minden oldalról tárgyalni. Midőn ezúttal tárgyalásainak eredményét a mel­lékelt emlékiratban további eljárás végett tisztelettel közöljük, egyszersmind abbeli meggyőződésünket fe jezzflk ki, hogy ilynemű barátságos összemüködé* leg alkalmasb mód hazánk jólléte emelésével egybevágó kölcsönös érdekeinket kellőleg előmozdítani. Használ jnk ez alkalmat a t. egyesület által megnyitott testvéri közlekedés feletti örömünk kifejezésére, s bizton re méljük, hogy kölcsönös viszonyaink tartósak marad nak. PozBon, 1863. május 3. stb. Az igazg. választmány a köszönettel vett emlék­iratot, úgyszintén a nm. m. k. helytartótanácstól a ha­zai erdészet ügyében már régebben érkezett leiratokat, mielőbbi érdemleges tárgyaltatbatás tekintetéből, s azon oknál fogva, mivel az erdészeti szakosztály tag­jait messze vidékekről összehívni nagyon bajos, az elnökség utján a vidéki tagokkal betekintés, s ba ne­talán a tanácskozásra személyesen meg nem jelen­hetnének, Írásbeli véleményadás végett közöltetni el­rendelte. X. Korizmics László alelnök ur előterjesztő, hogy Francziaországból Lecns E., ngy is mint Hnart Henrich képvisélője, az egyesület erkölcsi pártfogását kéri azon, különösen Magyarország érdekében fontos válla­latra, miszerint nagyobbszerü pénzerővel Pesten, a az ország főbb rakodó helyein raktárakat szándékoznak állítani, hova a termesztők terményeiket beadhatnák, s az érték 2/3 részéig előlegezéseket kapnának, az előle­gezett összegtől, az illető tulajdonosok által megha­tározott árakon eszközlendö eladásig, 5",„ kamatot fizetvén. E fontos vállalat, mely a terményekre nézve azon hitelközvetitő szerepet játszaná, melylyel a földhitelin­tézet az ingatlan vagyon irányában működik, minden­esetre nagy mértékben megérdemelvén a figyelmet, a vállalkozók tervezetének beható tárgyalása végett a közgaztasági szakosztályhoz tétetett által. XI. A nyitramegyei gazd. egyesület jegyzőköny­ve tudomásul vétetett, sa „Gszd. Lapok“ szerkesztősé­gének közlés végett kiadatott. XII. Dr. Entz Ferencz felügyelő urnák a budai szőlő- és faiskolában történt tavaszi munkáról szóló kö­vetkező jelentése tudomásul vétetett: Valamint máskor, úgy az idén is csak iopva te­hettük meg a tavaszi munkákat; mi azért történik rendesen igy, mert mibelyest a tavaszi napfény első sugara mutatkozik, fel szokott azonnal országszerte a kertészkedési és ültetési ösztön ébredni a haza legtá­volabbi zugaiban ngy, miDt az országos szőlő és fa-isko­lában is- Ez már január és leginkább februárban volt napi renden, mely havakban idei tavasznak legbájo- ióbb képeit mutatá be. Harmincz éve már, hogy a szölészkedö és pouio- log publicummal, mint e szakok mivelöje összekötte­tésben vagyok, s úgy látszik, mintha ezen körülmény a hazai közönség előtt ismeretlen dolog nem lenne, mert minőségileg a legritkábo tárgyakra, s mennyisé­gileg szokatlan nagy qnantumokra intéző az idén hoz­zám megrendeléseit a szőlészet és kertészet körében; — mit elismeréssel fogadok el, sajnálván csupán azt, hogy megfeledkezni látszanak többen arról, bogy a harmincz év alatt sysiphnsi mnnkálataimat e téren már harmadszor valók kénytelen megkezdeni njból, és hogy csak harmadik éve annak most, hogy ismét mint két dő törekszem az elém állított súlyos sziklát — ha­bár némi practicus logások birtokában, de mégis ne hézségekkel küzdve — a tökély magaslata felé gör­díteni. Daczára a természet-adta e téreni szenvedélyem sürgetéseinek, bele kellene fáradnom e munkába, ha sok felöl elismeréssel nem találkoznám az illetékesek részéről. Ily buzdító elismeréssel találkoztam több. íz­ben az idei megrendelésekkel járó levelezések alkal­mával. Az idei megrendelések ismét túlhaladták számra a tavaliakat. Értékük eddig többre rúg 1700 ftnál, ha­bár ezen érték több tétele még jó kezekben künn áll. A bevétel mindeddig jelentékenyebből még nem növekedhetett, mintán ez ideig az egész terjedt válla­latnak jobbadán s majdnem egyedül csak a szőlőisko­lából volt jövedelme, s mintán a többi 27 hold a kez­deményezés állapotában állván, sok beruházási és ápo­lási költséget vett igénybe, jövedelmet pedig eddigelé csak ígért, de nem adhatott; — igen természetes en­nélfogva, ha az 5 holdas szőlőiskola — tekintve az eladásra kellő eddigi berendezés hiányosságát is — a többi 27 holdra szükséges költségeket eddig nem bírta födözni. De most egészen máskép alakult az arány ; a gellérthenyi szőlő mostantól kezdve a.ár termőre for­dult, és képes leend — ha termését valami vész nem éri, már most is maga magát feutartani, Bőt képes lesz szép jövedelmet is adni, ha majd a pinezénk felsze­relve leend, és borainkat magunk fogjuk kezelni, s nem fogjuk többé faj-mustjainkat dobszó mellett po­tom áron eladni. A faiskolák csemetéi, melyek részben nemesittet- vén, mindjárt kezdetben közvetlenül igy Ultettettek ki, annyira felserdültek három év alatt, hogy a jövő el­adásra kiállithatók száma már 20,000 dbra rug, me lyek jobbára szálas nemes csemeték s melyek fajra s Iára képesek lesznek a szakembert mindenkép kielé­gíteni. — Pusztít ugyan már harmadik év óta egyre a szárazság, kutjaink kiapadtak, — szélvész növeli mind­untalan a szárazság nyomorát és semmisiti meg a ké­szet ; — vállalatunkhoz nőtt továbbá ismét 6 hold, mely legalább is 3—4 évig élödni fog beruházási és mnnkabeli költségeivel a többiek jövedelmén; de da­czára mindezen mostoha körülményeknek, meghozta az idő — észrevétlenül tartós folyamában — a biztos jövedelmezés áldását, melyet az egyesület pénze és fáradozásim előmozdíthattak ugyan, de megér­lelni ezen áldást csak egyedül az időnek lehetett feladata. Az elmúlt három évnek tehát érlelő ha­tása egészen megváltoztatta a jövedelmezés és a fo­gyasztás arányát területeinkben; eddig csupán 5 hold jövedelmezett: a régi szőlő iskola, — és élődött ezen forrásból 21 hold, t. i. a 10 holdas faiskola a görög templom földjén, mindeddig fejletlen gyermekkori ál­lapota folytán; a 6 holdas gellérthegyi mintaszölő, mely termőre csak most fordult valódilag, kiültetése 6 ik évében, és az 5 holdas anyafaiskola, mely adott ugyan eddig nemes galyakata magunk szükségére, de

Next

/
Thumbnails
Contents