Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-01 / 147. szám

gyümölcsben még kóstolót sem szolgáltatott; pedig 1600 nemes gyümölcsfa nem fog megvetendő jövedel­met adni, ha egykor termőre fordnl. Tavai adta jöve- delmezésének első próbáját, a mennyire a sárga ba- raczkért 40 ftot szolgáltattam be. A jövő ősztől kezdve tebát vállalatunk jövedel­mező és nem jövedelmező területei közt már az arány kővetkezendökép fogállani: jövedelmezni fog többet annál, a mennyi a maga fentartására szükséges, a ré­gi szőlőiskola = 6 bold, a tenyész-faiskola zz 10 bold és a gellérthegyi szőlő = 6 bold, tebát összesen 21 bold; de élödni fog ezek jövedelmén még pár évig az anyaiskola és a 6 holdas Paulovits-féle bérlett föld, mely a vállalat kiegészítésére az idén csatoltatott a többihez. 1 Folyt. köv.) Megyei tudósítások. — Kassa, jnn. 24. 1863. Folyó hó 16-án tarta­tott meg Abaujmegyének felsőbb helyen engedé­lyezett negyedik közgyűlése. — A gyűlésnek több na­pon szándékolt tartása, az e megyében babár arány­lag sokkal csekélyebb mérvben mutatkozó silány ter­més, különösen pedig a takarmány-hiány miatt a kö­zönség által haladéktalanul telterjesztetni kívánt ösz- szeirás, és ennek nyomán várandó kormányszéki in­tézkedés felkérésénél fogva, csak ezen egy napra szo­rítkozott. Elnök főispáni helytartó ur ö méltósága az eddig ily számosán megjelenni nem tapasztalt egyházi főrendü, megyei tekintélyesb birtokosok, és rendezett tanácscsal bíró mezővárosok küldöttein kívül, az értel­miség különféle osztálya által képviselt nagyobb kö­zönséget szívélyesen köszöntvén, egy ékes, alkalom­szerű és a közönség osztatlan tetszésével fogadott je­les szónoki beszéddel a gyűlést megnyitottnak kije­lentette. A tanácskozás nevezetesebb tárgyai között meg- emlitendök első alispán urnák a megye közigazgatási, törvénykezési, közbiztonsági és egészségi állapotára és ezek szakkörébe tartozó tüzetes jelentése, melyből a közönségnek kielégítő, s megnyugtató tudomást sze­reznie valamint a megyei kormányzó és a tiszti kar tevékenyen erélyes közreműködéséről meggyőződni alkalma volt. — A gyűlési közönség mindkettőre nézve méltó elismerését nyilvánította. Az alispáni jelentés tüzetes tartama következő: Folyó 1863-ik évi közigazgatási és egyéb folyó tárgyban bejött beadvány 3619. Úrbéri beadvány ugyanez évi 341, összesen 4128 szám. Ebből elintézte- tett közigazgatási 3644. Ebből elintéztetett úrbéri 323. összesen 3967 szám, maradt elintézetlen 161 szám, mi nagyobb részt oly tárgyakból áll, hol még egyes szolgabirák jelentéseit be kell várni, vagy pedig olya­nokból melyek legnagyobb részt a gyűlés előtti na­pokban érkeztek be. Folyó 186s/3 közigazgatási évre összeirt közmnn- kaerö tesz összesen: A kassai járásban 9044 igás, 10161 gyalognap­számot. A csereháti járásban 8282 igás, 10687 gyalog napszámot. A szikszai járásban 7182 igás, 10726 gya­lognapszámot. A gönczi járásban 9006 igás, 18288 gyalognapszámot. A füzéri járásban 8222 igás, 9885 gyalognapszámot, összesen 41736 igás, 59646 gyalog­napszámot. Ebből az állami utak fentartására átada­tott : A kassai járásban 5046 igás, 5634 gyalognap­szám. A cserebáti járásban 2798 igás, 4482 gyalog­napszám. A szikszai járásban 2390 igás, 5328 gyalog napszám A gönczi járásban 722 igás, 2271 gyalog­napszám. A füzéri járásban 2668 igás, 3279 gyalog­napszám, összesen 13624 igás, 20994 gyalugnap- azám. Maradt tehát a megyei országos utak fentartá­sára : A kassai járásban 3998 igás, 4527 gyalognap­szám. A csereháti járásban 5484 igá^, 6105 gyalog­TÁRCZA. Napi KjdoDttágok. * Ö es. kir. Apostoli Felsége f. é. junius 22-ki leg- magasb elhatározásával a tűz által károsult szerda helyi lakosoknak Erdélyben 1500 ft segélyösszeget méltőztatott legkegyelmesebben adományozni. * Császár ő Felsége a jövő hét elején váratik Karlsbadba. Gróf Pálffy Mór királyi helytartó ur ő excja mint Írják — hétfőn audientián volt Császár ő Felsé­génél és közelebb Pestre érkezik. —- R a n 01 d e r János veszprémi püspök ö nagy- méltósága az uralkodó Ínség enyitésére ezer forintot 0. é. küldött a magyar kir. helytartótanács elnökségé­hez. Mely emberbaráti tény, a szükölködők nevében nyilvánított köszönet mellett, ezennel közhírré tétetik. A magyar kir. helytartótanács elnöksége. * Gr. Károlyi Lajos ö excja Tóth*Megyeren, Nyit- raniegyében 15,000 ft áldozattal megfelelő népiskolát építtet, melyhez az alapkövet maga tévé le. * Junins 28-kán estve 5 órakor hg Észté r h á z y Pál hütteldorfi nyári lakában egy nagy diplomatiai ebé­det adott, melyhez a többi közt Thiers ur, az angol követ Bloomfield, a szász követ b. Könneritz, az orosz követ Balabine, b. Hübner és többen hivatalosak voltak. Ebéd után a társaság Schwender „Uj világ“-át látogatta meg Hietzingben. Szombaton Grassalkovich hgasszony rende­zett ebédet, melyben Thiers, b. Hübner, az orosz követ és Eszterbázy Pál herezeg vettek részt. — Örömmel értesültünk, hogy az egyetemi dalegy­let julius hó 4-kén a pávaszigeten az alföldi elszegényül- tek javára dal estélyt rendezend, annál is inkább, miután reméljük, hogy a lelkes ifjúság példája másokat is hason­ló áldozatokra fog buzdítani. Hisszük, hogy a közönség ezennel is bebizonyitandja hazafiuságát élénk részvéte által. * Fülöp Lajos ministere és a consnlatus s a csá­szárság történetírója Thiers jelenleg Bécsben időzik. Meg­jelent a birodalmi tanács ülésében is Goldschmied Móricz lovag kíséretében. A hires történész nagy figyelem tárgya. Élénk érdekkel hallgatta az államminister beszédét; né­hány szót váltott b. Hübner volt franczia követtel, és gr. Rothkirch beszéde alatt hagyá el az idegenek páholyát ; az előcsarnokban a követek közöl többeket bemutattatott magának. Bergert, Müblfeldet, Giskrát, Herbstet, gróf Kinskyt és Doblhoff bárót. * A „Tárogató“ írja : Berzenczei Kovács Ágos' ton ur, főispáni helyettes és királyi biztos ö méltósága városunkba megérkezvén, mint köztiszteletben b becsü- lésben álló férfiúnak, kit városunk is szerencsés volt pol­gárai közé sorozni, és a kit városunk polgárai bizalmuk­kal megtisztelve, a képviselő testület tagjának több Ízben megválasztottak, úgy a fötisztelendő clerus, mint a városi hatóság tagjai, és a kitünöbb polgári egyének őszinte ki­napszám. A szikszai járásban 4792 igás, 5397 gyalog- napszám. A gönczi járásban 8284 igás, 16017 gyalog­napszám. A füzéri járásban 5554 igás, 6606 gyalognap­szám. Öszvesen 28112 igás, 38652 gyalog napszám. A megye által az állami utak fentartására ada­tott közmunka erő pénzértéke. — A nagy méltóságú helytartótanács által megbatározott megváltási ár sze­rint egy igás napot 1 ft 20 krral, egy gyalog napot 27 krral számítva : — tészen öszvesen 22017 ft 18 krt. A közmunka megváltásból ez évben bejövendő 1083 ft 18 kr. szintén az állam építészeti alaphoz át- dandó lévér., öszvesen munka-értékben és kész pénzben ad a megye az állam-épitészeti alapnak 23100 forint 36 krt. A megszüntetett cs. k. vámok helyett a fennálló szabály szerint mérttöldenként 800 ft 0. ért az állam- kincstár a megye által kármentesítendő lévén, a me­gyén átvonuló 19,4l>8',ooo mértföldért tartozna a me­gye adni 15699 ft 24 krt. E szerint a megye többet ad 7401 ft 12 krral. Mely többletből az államkincstár viszont a me­gyei országos utakra szükséges készpénz-költségeket fedezi. A megyei országos utakra rendelkezhető mnn- kaerő : A kassai járásban az országos ntak fentartására fennmaradt 3998 igás és 4527 gyalog napszámból eddig csak 850 igás és 954 gyalog napszám dolgoztatott le, a mely is az országos utakra szükséges kavics bordására és anbak szétterítésére fordittatott. A csereháti járásban rendelkezés alatt lévő 5484 igás és 6103 gyalog napszámból eddig csak 1636 igás és 1319 gyalog napszám dolgoztatott le, de ezen fel­fogyasztott erővel a járáson átvonuló szikszó-szo- molnoki országos útra 1268 kavics-garmada hordatott, melyből már 690 garmada el is téríttetett és mintegy 5500 ölnyi sáncz is ásatott. A szikszai járásban rendelkezhető 7484 igás és 5397 gyalog napszám a járáson átvonuló országos uta­kon kavics-Bzállitásra és annak szétterítésére forditta- tik, eddig az igás erőnek fele, a gyalog erőnek pedig harmad része dolgoztatott le. A gönczi járásban rendelkezhető 8284 igás és 16017 gyalog napszám alig egy tized része dolgoztat­hatott le , mi a gyalog munka felfogyasztását is hát­ráltatja , a kavics-hordás és annak szétterítése azon­ban szünet nélkül folytattatik. A ftlzéri járásban rendelkezhető 5554 igás és 6606 gyalog napszámból eddig 3065 igás és 3005 gya­log napszám dolgoztatott le, mely felfogyasztott erő a kassá újhelyi hid-épitésekhez és kavicsoláshe z fordit­tatott. A fennálló szabályzat szerint az országos köz­munkaerő leginkább a téli hónapokban letudandó lé­vén, az eddigi eredmény annál is inkább csekélynek mondható, mert a közigazgatási év csaknem három negyedrésze letelvén, a bekövetkező mezei munkák a tartozások lodolgoztatását a közigazgatási év végéig alig teszik már lehetővé. A marhavész, mely múlt év folytán a megye több helységében dühöngni kezdett, folyó évi martins hóban végkép megszűnt ; az okozott veszteség 208 darab szarvasmarhára rúg. Nevezetes marba-veszteség mu­tatkozott ezen felül a legközelebb lefolyt időben több helységben, de az csak a folytonos szárazság káros következménye volt. A tűz esetek a megye egész területén gyérültek, és folyó évben csak hat eset adta elő magát, mely ál­tal okozott kár 5676 ftra becsültetett. A vagyon- és személybiztonság sehol nagyobb mérvben vagy vakmerőén megtámadva nem volt. A közegésségi ügy eléggé kedvező, a múlt évben uralgott két járvány, egyes torok-gyik és veres himlő hanyatlóban van. A megyei fegyenczek egésségi állapota szintén kedvező, halálozás egy történt, egy tfldövészben szen­vedő nő fegyenczen. A megyei kórházban 15 betegségi eset fordult elő : tudniillik 6 különféle könnyű gyomorbeli baj, 4 váltóláz, két lábfekély, két szemlob és egy tüdővész. Orvos-törvényszéki esetek következők fordul­tak elő : Könnyű sérelem 37, súlyos sérelem 15, halálos ", törvényszéki bonczolás tétetett 7, melyek között erőszakos halálozási bonczolás 4, hirtelen balál miatti bonczolás 3, tüdő-próba újszülött gyermeken 1. öngyilkosság egy esetben fordult elő, Szinán egy napszámos felakasztván magát; viz-iszony nem for­dult elő. A himlő-oltás jó eredménynyel és akadály nélkül folytattatik. Folyó évben véghezvitt ujonezozásra vonatkozó föadatok következők : A kassai járásban az ez évi jutalék és múlt évi hátralék tett 101 embert, hadköteles találtatott az állí­tás alá jött öt korosztályban 876 legény, ebből felmen­tetett 167 legény, alkalmatlannak találtatott 331 le­gény, az ujonczállitástól elmaradt 298 legény, beso- roztatott 80 legény, tartozik még a járás kiállítani 21 legényt. A cserebáti járásban ez évi jutalék és múlt évi tartozás tett 75 legényt, hadköteles találtatott az állí­tás alá jutott öt korosztályban 977 legény, ebből fel­mentetett 151 legény, alkalmatlannak találtatott 279 legény, az ujonczozástól elmaradt 448 legény, beso­roztam» 72 legény, meghalt 27 legény, tartozik még e járás kiállítani 3 legényt. A szikszai járásban az ez évi jutalék s múlt évi tartozás tett 74 legényt, hadköteles találtatott az állí­tás alá jött öt korosztályban 979 legény, ebből fel­mentetett 165 legény, alkalmatlannak találtatott 265 legény, az állítástól elmaradt 470 legény, besorozta- tott 68 legény, meghalt 11 legény, tartozik még e já­rás kiállítani 6 legényt. A gönczi járásban az ez évi jutalék és múlt évi tar­tozás tett összesen 99 legényt, hadköteles találtatott az ujonezozás alá jött korosztályban 1194 legény, eb­ből felmentetett 274 legény, alkalmatlannak találtatott 335 legény, az ujonczozástól elmaradt 427 legény, be- soroztatott 92 legény, meghalt 66 legény, tartozik még e járás kiállítani 7 legényt. A füzéri járásban az ez évi jutalék s mnlt évi tartozás tett összesen 93 legényt, hadköteles találta­tott az ujonezozás alá jött öt korosztályban 1072 le­gény, ebből felmentetett 181 legény, alkalmatlannak találtatott 288 legény, az ujonczozástól elmaradt 353 legény, besoroztatott 92 legény, szám feletti elbocsát­tatott 76 legény, meghalt 82 legény, tartozik még e járás kiállítani 1 legényt. Ezek szerint a megye összes jutaléka volt 442 legény, kiállíttatott 404 legény, marad hátra kiállítan­dó 38 legény, ezen hátralék lerovására április 1-től kiállított mostanáig : A kassai járás 11 legényt pót-állitás alá állított, ebből besoroztatott 1 legény, a cserháti járás 1 legényt állított, a szikszói járás állított 3 legényt, besoroztatott 1 legény, a gönczi járás állított 6 legényt, besorozta­tott 2 legény, a füzéri járás állított 9 legényt, besoroz­tatott 4 legény, pótállitáshoz jött összesen 30 legény, ebből besorozts.tott 8 legény, alkalmatlannak találta­tott 22 legény. Tekintve a föállitásnál hátralékban ma­radt 38 legényt, s levonva ebből a pótállitásnál beso­rozott 8 legényt, tartozik még e megye kiállítani 30 legényt. (Vége köv.) — Ingmegye. Alig két hava, hogy e lap hasáb­jain az ungmegyei gazd. egyesület megalakulását je­vánatokkal üdvözlésére siettek. Hallomás szerint a me­gye több jeles és értelmesb férfiaival értekezletet tartott. * Rimaszombatból írják nekünk jun. 27-ről: Épen most dúlják az emésztő lángok a Rima vize által városuntól elválasztott szomszéd Tamásfalut. A tűz 3/t háromra délután támadt, ’/4 négyre a falunak valami V3 da minden mellékes épületekkel hamuvá lett. Épen, midőn a tűz felé siettem, egy szerencsétlen asszonyt ak kor hoztak városunkba, össze volt égve, de még életben volt; odaérve a színhelyre, egy asszony és egy gyermek­ről beszéltek, a kik egészen a lángok martalékává let tek. A szél kétfelé szakította a tüzet. Száraz minden, a nép a mezőn volt. Szivrenditő látvány '. Ha a rimaszom­bati polgárság segélyre nem siet, az egész falu hamuvá lesz. Az itt állomásozó gyalogság a csendőrökkel együtt gyorsan a tűznél termett. — Egy derék katonatiszt rend­kívüli erélyt fejtett ki az oltásban, neve Szlávi. * A legszebb rózsakert ez időben a gr. Batthány Keresztélyé, vasmegyei birtokán. Itt 336 rózsafaj pom­pázik, illat- s színgazdagságban minden ehhez hasonló gyűjteményt fölülmúlva. A legritkább s legújabb fajok is itt képviselve vannak. A kaméliához hasonló Unica, a Laura Davouat multiflora számos szirmaival, a Souve­nir de Maimaison pompás színű virágaival, a gyöngéd mad. Schmidt, a teljes pompájú Pio nono, röviden szólva, minden található itt, a mi a rózsák illatos országába tar­tozik. E ritka gyűjtemény eddig 1700 példányt, tartalmaz, melyek Kotschar ur, az intelligens kertész szakadatlan buzgalma által bizonyára szaporittatni fognak, mintán e czélra külön „rózsa-iskolát“ állított fel. * A „K. K.“ Írja : Tegnap reggeli 9 órakor Giro kuti P. F. barátunktól következő távirdai tudósítást kaptunk: Lévai a pesti, Knlisseki az erdélyi biztosító társaság igazgatója barátságosan együtt reggelizik. * Az eosedi láp, mely ember-emlékezet óta soha­sem száradt ki, szathmármegyei tudósítások szerint, az idén egészen száraz s jó legelőül szolgál. * A debreczeni csere-erdőben savanyuviz-forrást fe­deztek fel. *Simonffy Kálmántól, ki a magyar közönség egyik legkedveltebb dalköltője lön, egy nagyobb kötet je­lent meg „Dalvirágok“ ozim alatt. Ez negyven eredeti dalt tartalmaz a zeneszerző válogatott müveiből, jobb költőink vers szövegeire. Sok kedves, vidor és busongó dalt találunk e bokrétában. Itt vannak.- a „Hej iharta,“ „Szomorufttz- ága,“ „Búsan, búsan szól a harang, temetnek,“ „ÖBzre fordul már az idő,“ „Száraz ágon vad gerlicze,“ „Ha meg- halok, csillag leszen belőlem,“ „Te vagy barna kis lány,“ „Zöld vetés közt,“ a toborzószerü „Árpád apánk,“ „Fü- työl a szél,“ s a vidor menetű „Szállj le, szállj le kis pil­langó“ czimü dalok, melyeket mind jól ismernek és sze­retnek a magyar nóták barátai. A 43 lapra terjedő kötet­ben még eddig ismeretlen dalok is vannak. A kiállítás diszes. A czimlapon egy falusi élénk jelenet rajzát, s vig- netteket találunk. A kötet Vojnits Ti vadamé ur- hölgynek van ajánlva. E dalvirágok bokrétáját most kül­dözik szét az előfizetőknek, nem sokára könyvárusi utón is kapható lesz — három forintért, Pesten egyedül í Demjén és Sebesnél. Ajánljuk a magyar dal-ked­velőknek. * A karlsbadi fürdő idei előkelőbb vendégei közt van a porosz ministerelnök Bismark is. * A debreczeni kereskedelmi és iparkamra köze­lebbi ülésében, írja a „H—gy“, több folyamodó közöl Si- m onffy Imre választatott meg titkárrá. * A „H—gy“ mint furcsaságot említi föl, hogy még ma is akadnak, a kik gyermekeiket „német szóra“ kül­dik, miiig pedig Biharmegyébe, t. i. Rézbányára is, hol, mint tudva van, németek művelik a bányákat. Nincs biz ebbarj semmi furcsa — a hány nyelv, annyi ember; a tu­dom,ánynak mindig jó hasznát lehet venni. * M. hó 28-kán a esászárfürdö uszodájában szivet re-.iditő szerencsétlenség történt. Leitersdorfer kereskedő két fiával az uszodába ment fürdeni, s a vízben hirtelen a guta ütötte meg, és rögtön meghalt. A fiuk rémület és jajgatás között emelték ki atyjukat a vizből. A jelenvol­tak a leggondosabb ápolással akarták életre hozni, de nem sikerült. A két fiú kétségbeejtő jajgatása közt vitték a hullát lakására. * A pesti takarékpénztár jelenti, miszerint a f. évi 1-ső júliustól kezdve, minden ezen pénztárba tett pénz­nek, habár csupán hét hétig maradna is az a pénztár­ban , kamatozása a betétei előtti naptól fogva kezdődik, s a kivétel előtti napig számítolva adatik ki. A könnyebb számitolás végett minden hónapra 30 nap számittatik. * A magyar biztositó társaság és a magyar viszont­biztosító „Pannónia“ részéről értesittetnek a részvénye­sek, hoi*y az 1862-dik évre eső osztalékukat, egy rész­vény ut/in az első intézetnél 38, az utóbbinál 24 ttjával, f. évi jv.l. l-jétöl az illető szelvények előmutatása mellett, és pedi g a pesti részvényesek az illető kőzp. pénztárnál reggeli. 9 órától déli 12 óráig, a vidéki részvényesek pe­dig a magyar biztositó társasát fő- és alügynökeitől ve­hetik át. * Vasárnap — Írja a „P. L.“ — egy küldöttség ér­kezet t a fővárosba Gyöngyősvárosa részéről, mely a pest- losor ,cz beszterczebányai vaspályatársulattal egyesülni óhaj l, hogy e pályát Hatvantól Gyöngyösig tovább foly­tass a. A város a maga részéről késznek nyilatkozott je­lent .ékeny áldozatot hozni. * Arad városában m. hó 24-kén bizottmány alakult, el őször is azon vidék ínséges állapotára vonatkozó ada­tó k egybegyűjtése, továbbá véleményezés végett, mily mó­don járulhatna a város e súlyos szükség enyhítésére. * Reményi Ede hegedűművész sikerdus olasz- országi müutazása után fővárosunkba érkezett és két hangversenyt szándékozik rendezni. * Bogdásáról Írják a „P. H.“-nek: Hogy hely­ségünkben m hó 1 jén D u z s ref. tanító Bergám rablófő­nököt és 2 társát, u. m. : Szép Ferkó és Rudits rablókat kézrekerité, annak az egéBZ vidék örült, s mindenki hitte, hogy a rablók keg yetlen zsarolásaitól megszabadultunk. Csalatkoztunk. M. hó 24 kén esti 7 órakor Bergám szét­oszlott csapatjából 6 rabló ismét helységünkbe tört, és pedig Pap József idevaló polgár emberhez, ki Duzs só­gora lévén, Bergám^ s két társa elfogatásában tevékenyen lentém, s jelenleg már annak ünnepélyes és eredmíny- dns fellépéséről irhatok. Az egyesület — hogy a megye különböző osztá­lyaiban önmaga iránt érdekeltséget gerjeszszen, s hogy legközelebbi feladatának: a megye jelen gazdasági viszonyait s tényezőit felismerni, megfelelhessen — juD. 15-re Nagy-Kaposon versenyszántást s léfuttatást rendezett Én, ki oly szerencsés voltam, az országos gazd. egyesület s több vidéknek is e nembeli működéseit gyakrabban észlelhetni, bátran állíthatom, hogy egye­sületünk f. hó 15-ki mozzanata a magyar gazd. egye­sületek történetében kiváló lapot tölthet be. Az egyesület, mely szerényen állapította meg költségvetését, csekély 3 forintnyi évdijához képest, lelkesebb tagjainak adakozása folytán a versenyszán­tásra 17, a kifuttatásra 6 különböző, s nem jelentékte­len dijakat tűzhetett ki. Az elrendezés, mely közös költségen s erővel történt, kellemes hajlékot s alkalmas működési tért varázsolt elő az egyletnek Kapóson, ott, h 1 az saját ellátására lévén utalva, az állást a közebéd helyiségé­vé, a korcsmát pedig a hölgyek számára kellett átala­kítania; ott, hol a szántás helyiségét előbb még elegyen­getni, a lófuttatási téren pedig utakat elrekeszteni, s árkokat behúzni kellett. E megye birtokosai, a kik képezik nagyobb részt az egyletet, kevesen vannak ugyan; de az által, hogy — kivéve nehányat, kik akadályozva voltak, vagy azon keveseket, kiket a megye úgy az egyesületi, mint a közéleti téren hiányozni Játni megszokott — nem­csak teljes számban jelentek meg; hanem felvilágosí­tás s buzdításuk által a megye 8 Ungvár városa egyéb közérzflletü férfi közönségét, lelkes hölgyeit, s a föld- mivelö néposztály nagyját apraját, 4—5000 re méuő számban gyűjtötték maguk köré; ez által, s a fent em­lített előzmények után megmutatták: hogy az egyesü­letnek mindenütt ngyan, de főleg ott — mint nálunk — van gyakorlati .eredménye, hol aránylag szükebb kiterjedésben kevesebben is vagyunk. Itt az egyesülés­ben az egyesek különben csekély hatásköre kitágul; itt a gyakoribb s fesztelenebb érintkezési alkalmak kö­vetkeztében az egyesülésből felmerült eszme gyor­sabban valósul. A versenyszántásra 29 eke jelent meg, ezek kö­zül 15 mezei, s pedig különböző helységekből való gazdák tnlajdona. Egyenletes s tiszta munka valóban nehézzé tették a bíráló választmány ítéletének kimon­dását. A sok közül az első 3 db arany jutalmat Kovács János gazda nyerte Vajánból; a másodikat, 2 Napo­leon d’ort, Vezerle János bérese Gereny István; a har­madikat, 2 aranyat, Szabó János gazda Csepelből. A többi nyertesek közül felemlítem gr. Buttler Aladárt a 7-ik nyerőt, gr. Buttler Sándornak hazafias s a gaz- dászatban nemesebb fejlődésre törekvő legelőkelőbb birtokosaink egyikének magyar szellemben nevelt szép reményű fiát. A nép, mely az egész szántás folyama alatt bíráló csoportokban hullámzott fel alá, s minden egyenes barázda kihúzásával érdekelte, azonosította magát a szántóval, leginkábba grófi szántó köré gyüle­kezett. Önmaga a munka megtiszteltetését látta ez ese­ményben, s benső elismeréssel tekintett velünk együtt az apára, kit különben is sokféle, de legújabban is az egyesület iránt tanúsított érdekeltsége s áldozatkész­sége miatt becsülni tanultunk. Az ezen vidéken soha nem látott lóverseny mint­egy a munka fűszeréül szolgált. Ungmegye dobórnszki járása, hol Kapos fekszik, jeles lovairól mindig jó hír­rel dicsekedett, s igy nem csoda, ha e helyt e megye minden osztálya nagy érdekeltséggel várta a versenyek lefolyását. Az első futás a mezei gazdáké volt, s 9 meg­termett magyar fajuló közül az első 3 db arany s 2 ft dijt (Csepelből) Szabó István 7 éves, a második 1 ar. s 2 ft jutalmat Erdei János (Cicserből) 6 éves s a har­közremüködött. Pap Józsefnek egész házát kimotozták, a mi pénzt találtak, elszedték, s a 70 éves embert 42 éves fiával együtt iszonyúan megkinozták. Ujjaik között felha­sogatták a bőrt, s e kínzás után mindkettőt az utczára vezették. Itt valami 30 lövést tettek. Eleinte a levegőbe, majd a két áldozat mellének szegezve, mind Pap József, mind fia halva roskadtak össze. Bogdásán körülbelül 800 ember lakik, a legnagyobb rész nem mert kijönni lakhelyé­ből, a ki oda is jött a rablás színhelyére, fegyvertelenül nem mert a fegyveresekkel szembeszállni. Midőn a két ál­dozat összerogyott, az egyik rabló holt tetemeikről beszé­det tartott az ott összegyűlt néphez, hogy „igy fognak meg- boszulni mindenkit, ki a szegény legényt elárulja. “ Aztán eltávozván Bogdásáról a köcsönyi pusztára mentek. Itt az ispánnál vacsorát parancsoltattak, e közben folyvást lövöl­döztek, s a hajdúnak meghagyták, hogy menjen Selyéra csendőrökért, nehogy az ispán urnák baja legyen. A hajdú el is ment, de Selye a pusztától % órányi távolra van, a mig a csendőrök esti 10 órakor megérkeztek, a rablók az uraság kocsijain már elhajtattak, és semmi nyomukat sem lehetett eddig feltalálni. * Reviczky Szevértől a „Magyar Sajtó“ 143 dik számában egy „Felhívás a nemzeti színház érde­kében“ czimü czikk jelent meg, melyben az írók, művé­szek és színészek arról értesittetnek, hogy a nemzeti színház igazgatóságát illetőleg ö Felsége elé egy, eddig- elé 34 iró és művész által aláirt petitio szándékoltatik fölterjesztetni; felszólittatván mindenki, a ki ez intézet ügyét, melyet a petitio a jelen igazgatás alatt veszé- lyezettnek mond, szivén viseli, hogy junius 28-kától kezdve a Kör helyiségén azon petitió aláírásához járul­jon. Ezen felhívás ellenében a nemz. színháztól 136 tag egy nyilatkozatot bocsátott ki a „Színházi Látcsőében, — hol ama petitiót szükségtelennek s a mennyiben a mostani igazgató működése fölött már most döntő Ítéle­tet akar hozni, méltánytalannak és időelőttinek mondják és kijelentik, hogy ahhoz neveik aláírásával járulni nem fognak. Ezntán elősorolják az indokokat. A nemz. szín­ház fentemlitett 136 tagja m. hó 27-én egyszersmind egy fáklyás zenével is tisztelte meg az igazgató Radnótfay Sámuel ő méltóságát. Mondják, hogy egy ellendemonstra- tió is történt, ennek részleteiről azonban semmit se tudunk. * A nagyhid-utozai 14. sz. házban ogy hangszert mutogatnak, Írja a „M. 8.“, mely az emberi énekhangot a csalódásig természetesen utánozza. A gép hangja sop- rán, csengő, folyékony és erőteljes ; különösen felső hang­jai meglepőleg hasonlitnak a női hanghoz. Opera-ariákat és népdalokat igen sikerültén ad elő. A hanggép kaucsuk- ból van, a a tüdőt fúvó képviseli, mig a két-oktávás kla- viátura a hangcsőt szükebbre vagy tágabbra nyitván, a különböző hangokat idézi elő. E gépet egy öreg gépész, Faber készítette, ki a Kempelen Farkas pozsonyi Bzüle- tésü kir. tanácsos által egykor föltalált beszélő-gépet is tökélyesitette, s Európa több fővárosában nagy figyelmet ébresztett vele, azonban a szegény öreg jövőjét nem biz­tosíthatta, s a beszélő gép egy szerencsétlen eset követ­keztében elromlott.

Next

/
Thumbnails
Contents