Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-01 / 147. szám

madikat 5 ezüst forintot, Krik János (Dobónuszkáról) 5 éves lova (mind a három bérért) nyerte. A lovász­­díjra 7 földbirtokos saját nevelésű lova jutott. A két első díjat (2 Napóleon d’or­s 2 arany) Csi­­cserből Orosz Márton, e vidék legjelesebb lótenyész­tőinek egyike nyerte, két félvér 5 éves kanczáival; a harmadik 6 ezüst­öt dijat pedig Homokról Budaházy Károly 5 éves ménlova. Még Drávetzky Anrel s gr. Sztáray Antal futtatták azután telivér versenylovaikat, de a lovak kitörtek a gyepről, a közbejött eső pedig megakadályozta a futás ismétlését. A dijak kiosztása után száz terítékű lakoma kö­vetkezett, bol az alkalmi felköszöntésekkel leginkább az országos gazdasági s zemplénmegyei egyesület kül­döttségei — kiknek jelenlétét igen nagyra becsültük — lőnek kitüntetve. Majd a nap emlékét az István te­­lekrel aláírásokkal, s egy megyebeli császlóczi kovács jeles szerkezetű vas ekéjének megvásárlásával (ez jö­vőre egyesületi díjul lesz kitűzve) emeltük. Az akkér leélt napról nemcsak egy eredménydús működés visszaemlékezését, hanem azon meggyőződést is vittük magunkkal, miszerint az ungmegyei gazda­egyesület gyökeret vert a közönség kebelében, s ennek közreműködésére minden körülmények közt támasz­kodhatva, ekkér — ha valaha, bár most szükséges — gazdászati fejlesztését a megyének valósithatja. (P. N.) Vidéki levelek. Deéa, jun. 27. Deés városa követválasztási munkálatát e peretben bevégezte, a szavazók száma százötvenegy, egypár kivételével, minden szavazatot V­e­é­r Farkas, Belső Szolnok megye volt alkotmányos főispánja kapta. A szomszéd Szamosújvár városában tegnap vé­geztettek be a választások. Követek lettek Simai Gergely, és Gajzágó Salamon, volt alkotmányos polgármester az egyik, s ugyanekkor annak vágytársa a másik. Kolozsvár városa képviselői lettek, a tegnapi választás folytán : báró Kemény Ferencz és gr. Mi­­k­es János, eddig ezen öt választás jött tudomásunkra, mindnyájan az ellenzékihez, vagyis alkotmányközi párthoz tartoznak. r. I. — Felegyháza, jun. 25. A megpróbáltatás nap­jait éljük. — Mi, kik ahhoz vagyunk szokva, hogy minden kívánságunk szerint menjen, kik, ha nem is mind, a földi létünk feletti hatalomról megfeledkezünk, látjuk most: az ínség és nyomor mily közel áll hozzánk. Szorongó kebellel nézzük a terjedelmes kopár földeken ácsorgó s csontvázzá sorvadt barmokat, a ki­aszott, eltörpült vetéseket, a csekély szalmájú, szem nélküli gabonákat, s ott, hol máskor vastag rendek szél­korbácsolta hullámként látszottak, az éhséggel küzdő jószág alig bír óránként maroknyi füvet szede­getni, pedig vagy két hét óta már voltak esőink; volt múlt vasárnap, 21 hén , délelőtti 11 órakor délnyugat felől tornyosultak a keblükben vészthozó felhők és a város éjszaki részén lakók örvendettek a szép nagy esőnek, míg a déli részen a jég által bevert ablakok csörömpölése és a zugó jégvihar rémülésbe ejte a la­kosságot, s csak hamar sírás és jajgatás hangzott min­denfelől, mert lapáttal kelletett hányni sok helyütt a töméntelen jeget, s jött a híre, hogy a város déli ré­szén fekvő „közel szőlők“ le vannak tarolva, fák tő­ből kicsavarva, hogy az agyonvert verebeket, s egyéb madarakat százankint lehet szedni. A csapás, a kár szivszaggató. A Monostor felől kelet felé tódult vihar elvágta a „Halesz“ és „Selymes“ egymástól távol fek­vő szőlőket, Ferenczszállás puszta egy részét, s irá­nyát egy kissé éjszak felé véve fordult a városnak, az innét délnek fekvő földeket leverte, s aztán egyen­e­sen keletnek tartva Csongrád éjszaki határán a Ti­száig pusztított, baromfiakat vert le, sőt még sertést is ütött agyon. Másnap Csongrádról jött az üzenet, hogy ott az­nap, 22-kén fél fontnyi nagyságú jég is esett, szőlői­ket és földterményeik nagy részét semmivé tette. Nálunk a nagy számú károsultak sírva jelent­keztek a városházánál. Ma három rendbeli becsülő kül­döttség írja össze a szenvedett károkat, így, a­mit so­kaknak a szárazság meghagyott, elverte a jég. — A föld népe meg van rémülve, jövője iránt kétségbeesve, mert itt is vannak ezrenkint, kik más földjén teljesí­tett munka után élnek és most részes se kell. Azért eléggé hálás érzettel nem fogadható a magas kormánynak az ínség némi enyhítése czéljából tett eddigi intézkedése. A meglévő gabna készlet és reménylett termés felőli jelentés felsőbb helyre már el­­küldetett. De kell is, hogy a mostoha időjárás sújtotta népen segítve legyen. Ily sanyarú körülmények közt nem épül fel már gymnasiumunk, pedig minden készületek megvoltak, hogy a tanodai épület egy emelettel bővíttessék. E hó 8-án az elemi osztálybeli tanító-választás al­kalmával hárman, kiknek jeles bizonyítványaik valá­­nak, terjesztettek az esperességhez, a pályázók közül egynek kinevezése végett, de az algymnasium harma­dik osztályára tanár nem választathatott, mert folya­modó csak egy volt, az is mérnök, ezért a pályázat ideje aug. 24-kéig meghosszabbíttatott. Leánynevelő­intézetet is akarunk létrehozni, de alkalmas tanítónőt alig bírunk ide édesgetni, hanem egy kitűnő férfiú, nagy­váradi képezdai tanár gondoskodása folytán, úgy hisszük, lesz már nőnevelőnk. Éljük tehát a vezeklés napjait, ránk fér a láto­gatás ; nagy a mi elbizakodottságunk ! Mikor fogunk kiábrándulni ? — Hat is the question. k. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház f. hó 24-ei ülésé­ben Griffith jelenti, hogy ő pénteken interpellare fog előterjeszteni, a Murawheff tábornoknak adott utasítások tárgyában. Megkérdendi, ha vájjon igaz-e, hogy az orosz kormány a vilnai főkormányzót fölha­­talmazá arra, miként — ha szükségesnek látná — in­tézkedéseket tehessen ama családok ellen, melyeknek némely tagjai a fölkelők közt vannak, s miszerint szi­gorúan járhasson el ama lengyel hölgyek irányában, kik Oroszország ellen demonstrátiókat rendeznének. Az angol lapok csak tétovázva nyilatkoznak a legutóbbi franczia ministeri válságról. A „M. Post“ e tárgynak egy czikket szentel ugyan, azonban csak a dolog helyszínén állapodik meg, csupán a neveket ve­szi tekintetbe, s igen könnyelműleg azt következteti, hogy az új ministérium átmeneti ministérium. Eddigelé egyedül a „Daily News“ s a „Daily Telegraph“ he­lyeslik a legutóbbi rendeleteket, melyek — szerintük — egy lépést képeznek a ministeri felelősség felé. Mint az „Indep.“-nak Londonból írják, Roe­­ducksLindsay utazása következtében, D r o u y n de Lhuys Gros báróhoz levelet írt oly czélból, hogy az amerikai hadfolytató felek közt újabb közben­­járási kísérlet­tétessék. Az angol kabinet ezen közlés iránt 29 én este tanácskozott, s a többség hajlandónak mutatkozott, nem vetni el Francziaország ajánlatait. Egy más versió szerint Gros báró azzal bízatott volna meg, hogy az angol kabinetnek a déli államok elvile­ges elismerését javasolja, azon esetre, ha a két had­folytató fél közt közvetlen egyezkedés nem létesülne ez év végéig, s azon határozott föltétel alatt, hogy az új állam­szövetség a népek fölszabadítása iránti ha­tározatot fogadjon el. Ha az angol kormány Franczia­ország javaslatához csatlakoznék, a két hatalmasság­nak határozatáról értesítnie kellene a washingtoni ka­binetet. Azonban újabb tudósítások szerint, a felsőház jún. 26-ai ülésében Russell lord kijelente, hogy a kormány Francziaországtól semmi újabb felhívást sem kapott, az Amerikábani közbenjárás, vagy a déli álla­mok elismerése iránt. Szerinte az angol kormány ra­gaszkodik a be nem avatkozás elvéhez. Egyébiránt Roebucknak a déli államok elismerésére vonat­kozó indítványa legközelebb tárgyaltatni fog, s ekkor megtudandják a kormánynak e tárgybani nézeteit. Az alsóház jun. 25-ei ülésében Layard — Brightnak válaszolva — kijelenté, hogy a kor­mány csak 24-én kapta meg a belgák királyának vá­lasztott bírói ítéletét, a brasiliai viszályra vonatkozó­lag. Ezen ítélet ki fog nyomatni s a p­arliamenttel kö­­zöltetni. A „Daily News“ így nyilatkozik : „Ha a czár el­fogadja a 6 pontot, Angolország helyzete igen ko­­molylyá válik. Mi le fogjuk kötni magunkat egy oly terv mellett, melyet senki sem tekint olyannak, mi a lengyel kérdést megoldhatná. A czár akkor jogosan megkívánhatná támogatásunkat, mivel ő megtette azt, mit tőle kívántunk.“ A „M. Post“ kijelöli ama föltételeket, melyek — a „Czas“ szerint — a lengyel nemzeti kormányt a fegyverszünet elfogadására bírhatnák. „A lengyelek hangulata ilyen lévén“, — úgymond — „nem várhat­juk, hogy Oroszország elfogadja a fegyverszünetet. Az orosz kormány — bárminek legyenek is óhajai — nem fogadhatja el a fegyverszünetet, ha azt maguk a len­gyelek is el nem fogadják. Vájjon készek-e a hatal­masságok értekezletet fogadni el más javaslatok alap­­ján, azon esetre, ha Oroszország beleegyeznék az ér­tekezletbe, a fegyverszünet előleges föltétele nélkül ? Nem valószínű ugyan, hogy Oroszország ekkor járjon el, azonban ezen eshetőség megérdemli a tekintetbe­vételt. Az értekezlet ily föltételek alatt, se a békére, se az emberiség érdekeire nézve nem lenne hasznos. Oly értekezlet, melyből a lengyelek ki lennének árva, nem vezethetne eredményre. E szerint a hatalmassá­goknak egyetértésre kellene jutniok, a további műkö­dés collektiv alakja iránt A császár kész velünk köz­reműködni. Képzelhető egy oly combinatio, mely a há­borút inkább névlegessé, mint valódivá tenné, s mely­nek legkomolyabb következménye a diplomatiai viszo­nyok félbeszakadása lenne. Ha Austria megengedné a fegyvereknek határain átvitelét, s 6O,CK 0 főnyi figyelő­­hadtestet állítna föl Gal­éziában, s ha az orosz hajó­had zárolva lenne, hogy igy Samogitia partjai nyitva tartassanak, a lengyelek a többit maguk is elvégez­hetnék. Franczia-­s Angolország egyetlen katonát sem küldenének, s csupán tengereni manifestatióra szorít­koznának.“ FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Patrie“-nak Var­sóból f. hó 1- ről írják, a porosz kormány naponkint újabb bizonyítványait adja a lengyel ügy irányábani ellenséges indulatának, így legújabban több porosz ügynökök érkeztek Varsóba, a porosz rendőrség által azzal bízatván meg, hogy a nemzeti kormány székhe­lyét fölfedezzék. Noha czéljukat nem érhették is el, mindemellett is sok bajt okoztak, s alattomos fondor­lataik s föladásaik által több sajnos elítéltetéseket idéztek elő. Ugyanezen lap azt állítja, hogy még eddig semmi sincs elhatározva, egy a görög ügyre vonatkozó 4-ik jegyzőkönyv szerkesztése tárgyában, azonban épen nem lenne lehetetlen, hogy legközelebb egy oly újabb okirat fogna a londoni értekezlet tagjainak aláírásával elláttatni, mely nem a róniai szigetek átengedésére vo­natkoznék. A „Moniteur“ hivatalos részében jelenti, hogy Vaisse, Rhone megyei főnök a becsület-legio nagy­­keresztesévé neveztetett ki. A Loiret- i felső Saone megyei főnökök activitáson kivül helyeztettek. Ezen­kívül a hivatalos lap 2 megye­főnök, 15 al főnök s 12 megye főnöki tanácsos kineveztetését hozza. Ez ama változások kezdete, melyek a legutóbbi ministeri vál­ság következtében, a felsőbb hivatalnoki körökben fog­nak történni. A „France“ azt állítja, hogy a­­ hatalmasság a lengyel ügy elintézésére vonatkozó javaslatain kívül, még az orosz hatóságok által Lengyelországban léte­sített túlzottan szigorú rendszabályok ellen is intézett észrevételeket Sz. Pétervárra. Az „Indep.“ lehetőnek tartja ugyan, hogy Páris-, London- s Bécsben egy ily lépés terve fölmerült, azonban kételkedik a felől, hogy az már végre is hajtatott volna. A „Times” legközelebb egy meglehetősen föl­riasztó czikket közlött azon esetleges bonyodalmak iránt, mikbe Angolország a lengyel ügybeni részvéte miatt sodortathatnék. Az angol lap különösen kiemeli azon aggodalmakat, miket ő benne Francziaország ger­jeszt, mely az Angolországéitól különböző szándékok­kal, ellenkező érdekekből s ismeretlen czélokból mű­ködik. — A „Pays“ most ezen insinuatiókra azt vála­szolja, hogy az alkudozások kezdete óta Francziaország a legnagyobb önzetlenséget tanússta, hogy az szándé­kait világosan kijelenté, s hogy végre az minden más hatalmasságnál többet tett egy, a lengyelek melletti európai egyetértés előidézésére, s hogy nem szünendik meg ezen eredmény fönntartására működni. Mindazon hirek, melyek annak ellenkező eszméket tulajdonitná­­nak, előre meghazudtoltatnak. A párisi lapoknak egy Londonból kelt távirata, Havannából érkezett tudósítások alapján, miknek azon­ban még megerősítésre van szükségük, azt jelenti, hogy Bazaine tábornok, Marquez­­ Wolf me­­xicói tábornokok kíséretében, Mexicó elé érkezett, s egy a város fölött uralkodó állást foglalt el. OLASZORSZÁG: Turinból jan. 26-tól kelt sü­r­­gönyök szerint alaptalan azon közlés, mintha Gari­baldi legközelebb egy franczia fürdőbe fogna utazni. — Aquila, Lecce s Trapaniból kelt sürgönyök jelentik, hogy nagyszámú brigantik fogattak el. Mint a „Patrie“-nak Rómából írják, C­h i g i her­­czeg legközelebb Sz. Pétervárra induland, mint a sz. atya nunciusa. Ezen főpap már előbb ki volt jelölve ezen állomásra, s érseki méltóságra emeltetett. Egye­dül oly akadályok késlelteték elutazását, melyek"— mint mondják — Oroszország részéről eredtek, s me­lyek jelenleg többé nem léteznek. OROSZORSZÁG. Mint a franczia lapoknak Bo­roszlóból jun. 24-től távirják, Krasinski, wilnai püspök Sz.-Pétervárra küldetett. F­e­­­i­n­s­k­i érsek Gazsinába vitetett, a zarskoj-selloi császári palota közelében, ügyében még eddig semmi határozat sem hozatott. A nemzeti kormánynak egy kiáltványa Varsó lakosait óva inti az orosz kormány tervei ellen, mely a fővárosban fölkelést kívánna előidézni. —A dünaburgi erődben jelenleg 869 fogoly van. M o­h i l­e­w-ben 600 hivatalnok s földbirtokos záratott be a laktanyákba. Több lánczokkal terhelt aggok s nők vitettek Mohilew­­be őrkiséret mellett. Krakóból jun. 27-től távirják . Mint a „Czas“ je­lenti, az augustówi kerületből érkezett tudósítások a fölkelésre nézve kielégítőleg hangzanak. A fölkelők A­n­d­r­u­s­z­k­i­e­w­i e­z­alatt megszállák Lomzát, Sty­­czynt s Grajewót. Az oroszok Suwalkiba vonultak vissza. Podlachiában a fölkelés szilárdul tartja magát; ott 7 fölkelő osztály működik. A már jelentett widawai ütközetre vonatkozólag,­­ mely városocska Sieradztól két mérföldnyire esik,­­ a Kalimon át jött tudósítások még most nem szabato­­­­sak. Hír szerint az oroszok ott mintegy 2500 főnyi had­­s erőt öszpontosítottak. A fölkelőket Taczanowski vezérli, több kisebb csapatok által támogatva. Sie­­radzból 20-an ágyúzást hallottak. Vilnában M­u­r­a­w­­­e­ff mindenkép oda akarja­­ vinni a dolgot, hogy a lakosokat magában a városban ■ fölkelésre bírja. Ha kivégzések s minden kigondolható­­ durvaságuk által nem sikerült eddig neki tervét léte­­­­sitni, most e czélból titkos izgatásokhoz folyamodik. : ügynökei által a városban mindennemű híreket­­ terjesztet el maga Varsóban kiütött fölkelésről, s az­­ utczákon a fölkelést hirdetteti, s mig ez az utcza egyik­­ végén történik, a másik végén békés egyéneket korbá­csoltál s kivégeztetéseket hajtat végre. Legközelebb­­ egy Plater nevű kisasszony is kivégeztetett, a hires­­ grófi családból. A legújabb, azonban még megerősítésre váró tu­dósítások szerint Muracheff megöletett. A tudósítá­sok röviden oda mennek ki, hogy azon parancs követ­keztében, miszerint néhány előkelő hölgy, köztük Pla­ter kisasszony is kivégeztessék s a már a város köze­pén fölállított bitófát látva, a nép kétségbeesésre jutott s a katonaságot megrohanta; hogy továbbá a házlako­sok minden bútoraikat, szekrényeket, zongorákat sat. az ablakokon át a katonákra hajigálták s a házfede­leket leszaggatták, hogy igy legalább cserepeik s kö­veik legyenek védelmükre. A legújabban befogatott s Viriába vitetett sze­mélyek relstt vannak : B­rocbacko, Lubanski, Lapa­s Plater Ádám gróf nemességi marsallok, továbbá Oskierko s Jelenski földbirtokosok s Kurkowski tanár. A már Szibériába deportált egyének közt van többek közt R u­d­o­w i­n­a földbirto­kos is, ki még a lithvániai fölkelés kiütése előtt foga­tott be. Dünaburgba jun. 14-én nagyobb számú nők vitet­tek fogságba. Ezen várral bíró város polgármestere Andrewicz, ki Dlotowski tábornok fölszólitá­­sa daczára sem akart lojalitási föliratot rendezni, állo­másáról elmozdittatott s helyébe egy orosz kisebbség által egy orosz polgár választatott „város­főnök“-ké. 15-én 150 földbirtokosnak kelle a witebski-i kormány­zóságból fogva Dünaburgba vitetnie. Nemrég a gazdag P­o­t­o­c­k­i Ágoston gróf wil­­lanow-i, sluziewói s­zawady­i palotái látogatást kap­tak néhány szobnia kozáktól, kik egy hetman vezérlete alatt a szobákban fegyvereket stb. kerestek, azonban semmit sem találtak. Az említett birtokok Varsótól egy mérföldnyire esnek, Lazienki mögött. A „Krónika“ ezen házmotozáshoz megjegyzi, hogy a kozákok ez al­kalommal „udvariasan“ viselték magukat. A „Straz polska“ lengyel folyóirat szerint Her­zen saját „O Roz8zagni!“ (előre Oroszországi) cz. forradalmi röpiratának 20,000 példánybani újabb kia­dását Svédországba akarja vitetni, a honnan ezen irat Sz. Pétervárott s a keleti tengeri tartományokban is el fogna terjesztetni. AMERIKA, New Yorkból f. hó 13-ról kelt tudó­sítások szerint, Vicksburg ostroma kielégítő eredmény­­nyel folyt. Azt állítják, hogy Bragg separatista se­regének 3 hadosztálya útban van, hogy Johnston­­n­a­l egyesüljön. Breckenridge már csatlakozott ez utóbbihoz. Másrészről a szövetségi kormány erősbí­­téseket küld Grant seregéhez. Ez utóbbinak egész vesztesége, mióta a Mississipin átkelt, 7000 főre megy. Az unionisták folytatják Port Hudson ostromát. Az illinoisi törvényhozó­ testület a kormányzó által fölosz­­lattatott, 65 republicánus elhagya a tanácskozási ter­met, de a demokraták vonakodtak a föloszlatási tényt elismerni, s tiltakoztak a kormányzó ellen, mint a­ki alkotmány ellenesen járt el. Az állítják, hogy Hoo­ker megtámadá Leet, s hogy a Rappahannock mel­lett csata volt. Pemberton tábornok jelenté, hogy ő Vicksburgban tarthatja magát. Johnston haderőt szervez, hogy segélyére menjen. Mint mondják, K­i­r­­b­y-S­m­i­t­h 10,000 emberrel elfoglaló M111­i­h­e­n­s- B­end-et, s ekkér elvágta Grant-nak az éjszakkali közlekedését. Az unionisták által Port-Hudson-nál fölállított ütegek tüzelésének 6 án kelle megnyittatnia. Lee tetemes erősítéseket nyervén, azt hiszik, hogy haladéktalanul támadólag lépend föl. Pennsylvaniában két újabb katonai osztály állíttatott föl, Conch és Brooks tábornokok igazgatása alatt. Ott minden 18—60 éves polgár az ország védelmére hivatott föl. Indianából az ujonczozással megbízott egyének elűzet­­tek, s ott az ingerültség folyvást tart. — Éjszaki Ca­­rolinában szintén ellentállásra talál az ujonczozás. Azt állítják, hogy Vallandigham egy déli kikötőbe érkezett, honnan Nassauba mehetend. Esti posta. A „Times“ újólag kijelenti, hogy bárminő sorsuk legyen is az Oroszországhoz intézett javaslatoknak, Angolország sohasem gondolt arra komolyan, hogy Lengyelországért háborút indítson, s hogy lehetőleg ugyanez áll a Francziaországban uralkodó közvéle­ményt illetőleg is. E szerint Angolország oly állást foglalt el, mely se hozzá nem méltó, se nem észszerű, mivel annak sohasem kellene oly valamit kívánnia, mi jogos s méltányos nem lenne, s visszautasíttatás ese­tében nem kellene tétlenségben maradnia. „Midőn — úgymond — nem kárhoztatjuk Angol- s Francziaor­­szágot azért, mivel nem hajlandók Európát háborúba dönteni oly kétségbeesett ügy miatt, mint a lengyel fölkelés; de kétségkívül jogunk van bírálgatni oly ja­vaslatokat, melyek azonkívül, hogy az érdeklett felek­re nézve elfogad­atlanok, s a viszály elintézése szem­pontjából hatálytalan­­, vagy egy oly háború alternatí­vájának tesznek ki bennünket, melyet nem kellene meg­kezdenünk, vagy oly békének, mit saját eljárásunk becstelenítővé teendett.“ A rM. Post" szerint a lengyel nemzeti kormány a fegyverszünetet csak azon föltétel alatt fogadná el : 1) ha az az 1772-ki első fölosztás előtti egész lengyel királyságra kiterjedne ; 2) ha a nemzeti kormánynak egy meghatalmazottja is fölvétetnék az értekezletbe, Lengyelország érdekének védése végett; 3) ha egy, a tartományok s a lengyel királyság küldöttjeiből alakí­tandó nemzeti gyűlés összeülne, nem csak Európa, ha­nem a nemzeti sereg garantiája alatt is, mely az egész határt megszállaná. A „Post“ azt hiszi, hogy Oroszor­szág nem fogadná el ezen feltételeket. Napóleon császár cherbourgi útja elha­­lasztatott. Hírszerint Oroszország válasza a lengyel ügybeni jegyzékekre egy hét múlva fog megérkezni. Slidell az amerikai viszálybani közbenjárás tárgyában Páriából Londonba fog utazni. A „Sürgöny“ magántávirata. Pária, jan. 30. A „Constitutionnel“ egy mai czikkben felelvén a „Times“ és „Morning­ Post“-nak, még reményli, hogy a diplomatiai közbenjárásnak a lengyelek ügyében kedvező eredménye lesz; ezen czikkből a legjobb siker­­rel kilátást meríthetni, mint a­mely kijelenti, hogy egyedül a diplomatiai közbenjárás az, a­mi lehetséges. Szükséges — u. m. e lap — hogy a diplo­mata mögött a hatalmak rendithetlen akarata legyen látható. Mivel, ha az egyetértés bizto­­sítva van, akkor nem valószínű a háború; vagy a netaláni háborút csak azon hatalomra nézve leendne veszélyes, a­mely oly ildomtalan lenne; egyedül küzdeni akarni mindnyája ellen. Francziaország minden hátsó­ gondolat és becsvágy nélkül akarja Lengyelországot saját magának visszaadni és a dolgok mostani álla­potát megszüntetve látni, mint a­melynek elvi­­selhetlenségét az összes kabinetek elismerik. Táviratok: London, jan. 29. A jegyzékek átadásának meg­történtét megerősítő tudósítás Szt.-Pétervárról tegnap­előtt megérkezett. Francziaország semmi új javaslatokat sem tett Angliának, az Amerikában való beavatkozás iránt. A „Herald“ jelenti, hogy Persigny szt.-pétervári s Walewsky londoni követté neveztetett ki. Palmerston köszvény baja jelentékenyen csökkent. Páris, jun. 28. A „Moniteur“ a császárnak az államtanács elnökéhez intézett iratát közli, mely egy előterjesztést parancsol megtétetni az iránt, hogy az administratív­ rendszabályozások körüli visszaélések keveskeztessenek, melyek a központosítási rendszer mellett, ennek előnyei daczára, fölmerülnek. T n r i n, jan. 27. A senatusban a költségvetési deficit fölött vitáztak. A pénzügyőr constatkrozza, hogy a megtakarítások ezen évben 20 millióra mennek s az év végéig 25 millióra emelkedhetnek. Hozzáteszi, hogy az új adózási törvények 4 év alatt előidézendik az általa a pénzügyi jelentésben jósolt jó eredményt. Berlin, jan. 28. A lengyel határokról a mai ke­lettel jelentik . A lengyel nemzeti kormánynak a há­rom hatalmasság javaslataira adott válasza, illetékes helyről jövő jelentés szerint, ma expediáltatott." Ez diplomatiai uton fog megérkezni. A lapok e tekintetbe­ni tudósításai haszontalanok. Murawheff visszahívása nem valósul; ő csak ural­kodója akaratát teljesiti s annak teljes bizalmát bírja. Pestvárosi leányárvákat gyályolitó intézet javára történt adományozások. (Folytatás.) A „Falusi Gazda“ szerkesztősége idén: Hull Sán­dor, urad. gyakornok (bodoki vár) 1 forint, Lakner János, gazdatiszt (Csillár) 1 ft, Kovách Rezső, gazdatiszt (Kis-Vuszkán) 1 ft, Gönczöl Gáspár (Pereszlény) 20 kr, Werner Károly, urad. Írnok (Pereszlény) 20 kr, Fodor Sándor lovász 1 ft, Janda György (Pereszlény) 40 kr, Kominek János, gazdatiszt (Pereszlény) 1 ft, Lindler Zsu­zsi (Bodokvár) 1 ft, Scháfár Örzsi (Bodokvár) 1 ft, Ko­­minik Antonia (Pereszlény) 50 kr, mélt. pándi és pilisi Szilassy György (Pándról) 5 ft, Tek. Kenessy Kálmán (Velencze Nyékről) 2 ft, Zaklukál Imre (Szemerén) 4 ft 50 kr, Stollár Ferencz gyűjteménye Új-Szőny helységből : Huber Ferencz 1 ft, Stollár Ferencz 2 ft, Lestár János 1 ft, Kied­le Katalin 1 ft, Fischer János 1 ft, Varjú János 1 ft, Manczel Anna 1 ft, Degaspari Paulina 1 ft, Palko­­vits Mihály 50 kr, Dorn Ferencz 1 ft, Neumann József 1 ft, N. N. 1 ft, Cseremiszky Irma Pest 1 ft, Csorba Her­min, özv. Cseremiszkyné 2 ft, főtiszt. Légin Mihály, (alsó­­domborai plébános) 1 ft, Antalfy Zsiga (Kolozsvár) 2 ft, Szákonyi István (Nemes Szalók) 2 ft, Beödy (Buda) 1 ft, Pécsi Ferencz, tiszttartó (Széplakon) 2 ft, Bittó Mária (Nyitra-Sártó) 1 ft, Markó Dienes (Rozsnyó) 40 kr, mél­­tóságos Kozma Istvánná, szik­. Miksa Róza 2 ft, Szabó Józsefné (Herkály) 1 ft. — Tek. Preissner József 183-dik számú gyűjtő ivén : Hausner Károly 6 ft, Preissner József 5 ft. — T. Walther Gyuláné asszony 537-ik számu gyűj­tő ivén : Walther Lajos 1 ft, Walther Gida 1 ft, Walther Géza 3 ft, Walther Germin 2 ft. — Méltóságon Bohns Szőgyényi Antonia úrhölgy 642-dik számú gyűjtő ivén : Bohns János és neje 100 ft. Folt­­ói szerkeastó: VÉRTES Erika. Színházi előadás julius I. Nemzeti színház Permielion­ úr utazása. Vígjáték 4 felv. Pesti német szinház. • Das Pensionat. Komische Oper in 1 Aufzug. List und Phlegma. ______ Posse mit Gesang in 1 Anfzng. Távirati tudósítás a bécsi börzéről janiur 30-ról. 5°/, Metalliques 76.90 nemzeti kölcsön 81.36 bankrészvények 800, hitelintézeti részvények 190.70 evart-app 110.60 londoni váltók 09.50 arch­, db 1d.2____________________­ ___________________

Next