Sürgöny, 1863. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)

1863-08-01 / 174. szám

Harmadik évi folyam, 174. - 1863. Szombat angusztus 1. v Sierbesitó-hivatal: irAtok-fcere 7. az. h. földezint. Kiadó-hivatal: **rátok-tere 7. az. a. földszint. r Előfizethetni Budapesten a kiadó- hivatalban, barátok-tere 7- szám földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál. * X SÜRfiÖNY Előfizetési árak austrlai értékben. Budapesten házhozgbordva. J Vidékre, naponkint postéc Félévre Ö t 50 kr. Félévre 10 forint Negyedévre 4 „ 50 „ Negyedévre 5 „ Előfizethetni „SÜRGÖNY“-re. Augustas—September 2 hóra 3 ft 50 kr. Augustus—October '/, évre 5 ft. Augustus— december 5 hóra 8 ft 40 kr. A Sürgöny" kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége Császárné ő Felségé­vel jul. 30 áu délelőtt SchOubrunnba érkezett. Tekintve, hogy a Bosnyákországban uralgó ke- leti marhavész következtében tömegesen összebalmo zott és igen olcsó áron megszerezhető száraz marha bőrök folytatólagos beviteli tilalom mellett minden óv intézkedések ellenére mégis becsempésztethetvén, az egészségi jólét veszélyeztetnék: a zágrábi cs. kir. országos főbadiparancsnokság czélszerttbbneb találta a száraz bőröknek bevitelét azon óvintézkedés szoros al kalmazása mellett megengedni, hogy azok elébb meg nedvesittetvén , és kénsavas (Schwefel - Säure) gőznek kitétetvén, 8 uapig szellőztessenek, a bevitel azonban csupán a veszteg hivataloknál eszközöltet­hessék. A szarvasmarháknak és azoktól származó nyers­anyagoknak az anconai tartományból! behozatalára feuállott tilalom megszüntettetek. \EMHIVATALOS RÉSZ. Ors/.ággj ölési tudósítás Erdélyből. Nagy Sieben, jul. 28. A mai Vll-dik gyűlés igen érdekes és meglepő volt, mert tárgyát többi közt egy váratlan és minden­esetre fontos esemény képezé. Az elnök t. i. mintán a jegyzőkönyvek bárom nyelven bitelesittettek, mely alkalommal a szokásos, de jelentéktelen, mindamellett 8/» órát igénybe vett szóváltások fejlődtek ki, az országgyűlési kir. biztos nr ő exeljáuak német nyelven hozzá érkezett kővetkező levelét olvasá fel: „Az országgyűlés t. elnökségének helyben. 13. sz. 1863. k. b. Az erdélyi ndv. kanczellária n. m. elnökének f. hó 23-án 686. elnöki szám alatt kelt értesítése folytán dr. Haynald Lajos püspök, erdé­lyi országgyűlési tagnak történt legfelsőbb meghiva- tása Ő os. kir. Apostoli Felsége legfelsőbb parancsára megszűntnek nyilvánittatik. Az országgyűlés elnöksége az országgyűlést erről haladéktalanul értesíteni fogja. N. Szeben, 1863. jnlius 26. A kir- országgyűlési biztos Cr enne vilié“. Ez átirat a szász majoritás által élénk brávók- kal üdvözöltetett; a románok tartózkodtak a tetszés nyilvánításától. Ezntán felolvastattak a királyi hivatalosok nevei, majd M o g a Döme terjeszté elő a jegyzők megválasz­tására beadott szavazatok eredményét következőleg : Flórián János, naBzódvidéki k. nyert 94 sza­vazatot, dr. Ratiu, tordamegyei k. ugyanannyit, Lászlófy Antal, k. hivatalos szintén, Pnskariu János, fogarasvidéki k. 93, 0 b e r t Ferencz, med- gyesszéki k. 92, Marosán Jakim, naszódvidéki k. 92, Maier János, alsófebérmegyei k. 92, Trau scbenfels Ödön, köhalomszéki k. 91, Brennen­berg Ferencz 90, Eitel Frigyes nagysinkszéki k. 87, Bohetieln Mihály, dobokamegyei k. 61, Brants Károly, medgyesvidéki k. 49-et. így megválasztattak összesen tizen ke tten. Szavazatot nyertek még Oaetán Miklós alsó- fehérmegyei k. 41, Witts took Mihály, beszterczei k. 37-et. Most Sagnna András görög n. e. püspök, k. hivatalos és képviselő a szószékre lépvén, következő­képen beszélt : „Magas országgyűlésI Feladatunkhoz kell lát­nunk , ama feladatunkhoz, mely reánk mint népképvi­selőkre nehezül. Eme feladatunk, a haza régi alkot- mányát feleleveníteni, megnjitni s bővitni úgy, hogy az uj alkotmányos életbe minden hazafi beférhessen. E feladatunkat Róma egyik legnevezetesebb államférfiénak s legkitűnőbb szónokának Cicerónak szavai szerint így foglalom egybe ; épitnünk kell „templom sanctitatis, amplitndinis, mentis, consilii publici, capnt orbis, aram sociorum, portom omnium gentinm, sedem ab nniverso popnlo Transilvaniensi concessam nni ordini.“ Hogy ezen nagyszerű feladatnnknak megfelel­hessünk, lelkűnk mélyéig át kell hatva lennünk azon meggyőződéstől, mikép ez csak akkor sikerülend, ha mindenkit egyenlő bajiammal átölelő átalános hazafiui szeretettel, szeplőtlen jellemmel, s a leghiggadtabb megfontolással járulunk megoldásához. Ámde mondhatná valaki, hogyan foghatnnk ily feladat megoldásához, oly mű létesítéséhez, midőn a legkevertebb zűrzavarban vannak hazánk minden ügyei? fogunk-e tisztán láthatni, midőn oly sűrű fel­hők borítják hazánk politikai egét? fognok e dolgoz­hatni, midőn a haza épen annyira van zaklatva, mint a hajó, melyet a felzudnlt tenger hullámai ide s tova csapkodnak ? De erre én azt mondom : ez nincs igyl s ha igy volna is, ne tartóztasson az fel minket, mert hisz a munkára fölséges császárunk s nagyfejedelmünk hi fel, b mi a hazai népek bizalmából gyűltünk ide egybe a munkára; munkálkodni kell tehát! Előre tehát uraim, előre 1 Én azon meggyőződés­ben vagyok, hogy azon férfiak, kik ma még nem vesz­nek részt mnnkálatainkban, szintén hozzánk fognak csatlakozni s recta tneri viribns nnitis ve­lünk működni, bogy a hazának megnjitandó s megna­gyobbítandó alkotmányos épülete fölépittessék. És e mnnkában törvényes utón vágjunk mi, mert hiszen törvényes fejedelmünk hívását, a haza megbi zását s a mindnyájunk által megértett szükség paran­csoló hangját követjük I Csak törekedjünk is araim 1 de vigyázzunk, hogy működésűnkben az erkölcBiség által Tegyünk áthatva. Hibáznék mindenki, ki azt ten­né fel rólunk, hogy mi a tabula rasa barátai s a történelmi jog ellenségei vagyunk; hiszen mondtam: hogy feladatunk nem más, mint hazai ősi alkotmá­nyunkat löleleveniteni, megújítani, bővíteni; ennélfogva tehát mindazt, mi tiszteletre s életrevaló a régiből, meg tartani. És hogyan tekintem én magam ? hogyan kí­vánom,! hogy tekintsen másjis ? Úgy, hogy no vonjon következtetést rám nemzetiségem vagy vallásom sze­rint, hanem tekintsen mint hazafit, s remélem, hogy minden tettemben annak fog felismerni a haza és az országgyűlés. Sok igazságot mondott nekünk fejedelmünk utóbb kiadott diplomatikai okmányaiban. Olyan igazság pél­dául az 1860. oct. 20-ki nyilatkozata, melynélfogva ki­mondja, hogy midőn ősei trónjára lépett, majdnem min­den tartománya s Európának igen nagy része polgárhá­borúba volt keverve, minek következtében kénytelen volt a kormányzás gyeplőit saját kezében öszpontositni. Ugyanazon napon még egy legfelsőbb diplomát is adott ki, melyben fejedelmi kívánságát oda jelentette ki, hogy mi idén tartománya alkotmánynyal bírjon. Ennélfogva tehát a tartományok, melyek ezelőtt a nél­kül voltak, njat kapjanak, a lajtbán inneniek pedig a régit kapják vissza. Tekintve ö Felsége még azon kö­rülményre is, mikép a köz organikus intézmények ele­mei a legújabb időkben oly módon fejlődtek ki, s erő­södtek meg, hogy azokat figyelem nélkül hagyni nem lehetett, tekintve továbbá ngy uralkodó házának, mint összes népeinek jövendő állandó boldogságát, paran­csoló szükségnek ismeré fel a pragmatica sanctio alap­ján, még egy, úgyszólván harmadik alkotmányt ala- pitni meg, mely összes tartományainak egymásközti feloldhatlan kötelékeit uj alakban tünteti fel, abban t.i. hogy mindazon tárgyak, melyek természetes kifolyásai ama köteléknek, hogy mindazok, mondom, a közös bi­rodalmi tanácsban tárgyaltassanak. — És ba valaki mondja, mikép egybe vagynnk gyűlve, de nem alkot­mányos vá:asztó törvény, hanem octroy ntján, annak azt felelem, bogy igen is ngy van, de ezt szintén csak a legvégső szükség idézte elő, s azért abban bo'rányt találni nem lebet. Én meghivatásnnkat, ittlétünket törvényesnek tartom, mert hiszen állásunk az uj idő- viszonyoknak, nj helyzetünknek természetéből folyik. De megsérteném a kir. leiratot, ba felőle még bő­vebben nyilatkoznám; röviden tebát: Minthogy Ő Fel­sége kegyeskedett visszaadni a hazának régi alkot­mányát, kegyeskedett ezen országgyűlést egybehívni, hogy hazánknak ugyanazon régi alkotmányát felé- leszszük, megújítsuk, megbővitsük, és pedig az egyen­jogúság elveinek alapján, bátorkodom ezek folytán a tisztelt ház elé azon előterjesztést tenni, méltóztassék az Ő Felségétől leérkezett jnnius 15 diki kegyelmes kir. leiratra válaszfelirat alakjában feleletet megsza­vazni s annak szerkesztése végett bizottmányt válasz­tani.“ Jelen beszéde végeztével e következő, — több k. hivatalos által aláirt — együttes indítványt olvasta fel ö exclja román, majd német nyelven. „Határozza el az országgyűlés: 1-ör. hogy az erdélyi nagyfejedelemség képvise­lőihez f. évi jun. 15-én intézett legf. kir. leiratra egy a korona jelentékeny szózatához méltó felirattal alázato­san válaszoljunk, melynek tartalma s alakja az Ideigl. Ugyrendtartás értelmében egy választmány által tár­gyaltatván, annak eredménye javaslat alakjában mi hamarább az országgyűlésnek határozás végett előter­jesztendő ; 2 or. hogy ezen most benyújtott indítvány sürgős­nek nyilváníttassák s ennek folytán az Ugyrendtartás 53 ik § a szerint tárgyaltatása olykép rövidittessék, miszerint: a) a választmánynak a fölirati javaslat elő­terjesztésére lebetö legrövidebb és Iegfölebb bétnapi ha­táridő tűzessék ki; b) a bárom országos nyelven ki­nyomatott fölirati javaslatnak szétosztása utáni har­madnapra megvitatása megkezdessék ; c) hogy ezen in­dítvány kinyomatását mellőzzük.“ (Következnek az aláírások.) Ezen indítvány élénk és hosszasan folyt vitára adott alkalmat, a mely a kőiül forgott: az ideiglenes ügyrendtartás 27. § a szerint megalakulandó osztályok válaszszák-e a válaszfelirat megvitatására s megálla­pítására kihüldendö bizottmányt, vagy pedig az osztá­lyok mellőzésével maga az országgyűlés ? Ez ntóbbi értelemben Schmidt Konrád szász gróf tőn indítványt. Véleményét oszták T h i e m a n Ká­roly, főleg azon indokból, mert az osztályok nincsenek egyenlően felosztva;b. Rosenfeld Lajos, mert még nincsenek megalakulva; továbbá Bran János, A n- g y a 1 György ésPuskarin János. Rannicher Jakab nem lát abban nehézséget, hogy az osztályok még nincsenek megalakulva. Igaz ugyan úgymond — miszerint azok elmaradása ál­tal, kiknek be kellett (müssen) volna lépni az ország­gyűlésbe, 8 osztály helyett, mennyit a 27. §. rendel, csak 6 fog alakulhatni, de ezek alakulhatnak és kell is alakulniok, mert már legközelebb jöhetnek elő tár­gyak, melyeket tanácskozás alá kell venniök. Szer­kesszük tehát össze az osztályokat, a melyek aztán két-két tagot válaszszanak a válaszfelirati bizottmány­ba, minek folytán ez 12 tagbél álland. Megemlitendőnek tartom, hogy az emlitett 27. §. szerint meg van határozva, a 8 közül melyik osztály­ba mily megyék, székek, városok képviseli! Boroztas­sanak. Ezen § rendelete a magyarok eltávozása által szó szerint nem teljesíthető. Dr. T e n t s c h György arra szavaz, hogy az osz­tályok válaszszák a válaszfelirati bizottmányt, ba még nincsenek alakulva , megalakulhatnak délután. B aló mir i Simon e tárgy befejezését sürgeti. Azok, kik az osztályokból kívánták a válaszfel­irati bizottmányt választani, egész erővel támaszkod­tak a „Geschäftsordnung“ra, a mely világosan rendeli ezt; mire Schmidt Konrád megjegyzé, hogy a loya- litás érzelmei nem engedik magukat az Ugyrendtartás §§-ai közé szorittatni (einzwingen.) (Bravókt) Schalle r M-bály pártolja a szász nemzet grófját. B. Friedenfels Ödön ujegyházi k. figyel­mezteti a házat, bogy az ügyrendtartás szerint min- denki csak kétszer szólhat. Binder Mihály a szász comest pártolja s azt kívánja, hogy ne az osztályok, banem maga a ház vá- laszsza meg a válaszfelirati bizottmányt. Az adresse — úgymond — az országgyűlésnek nem ügylete (Ge­schäft), hanem rendkívüli tárgy, melynek megvitatá­sára a legderekabb (tüchtigsten) férfiak választandók; pedig könnyen megtörténhetik, hogy mintán minden osztály csak két-két egyént választhat a bizottmányba, bennök azonban több jeles férfi van, mindnyájakat nem érheti a választás, mit a fontos tárgy érdekében bizonyára csak sajnálni lehetne; holott ba a báz maga választ, nincs megszorítva, hogy legkitűnőbb tagjaira adja szavazatát. Válaszszon tebát az országgyűlés 12 tagot. F a b i n i József az előtte szólóval szavaz. Még többen lévén följef yezve, az elnök figyel­mezteti a házat, hogy a kérdés eldöntésének siettetése tekintetéből azok, a kik pro, valamint azok is, kik contra akarnak nyilatkozni, válaszszanak keblük­ből egy-egy szónokot. RaDnich er Jakab— mintán a többség azt látszott óhajtani, hogy a válaszfelirati bizottmányt ne az osztályok, hanem maga az országgyűlés válaszsza, — mint többnyire mindig, most is parlamentáris eljá­rásra figyelmezteté a házat, megjegyezvén, mikép ki­rívó inparlamentaris következetlenség volna, ba ugyan­azon tagok, kik az együttes indítványt (collectiv An­trag) aláírták és igy nébány perez előtt a mellett vol­tak, miszerint a válaszfelirati bizottmány az osztályok által választassák, most önmaguknak ellentmondva, arra szavaznának, mikép azon bizottmány maga a báz által választassák. Figyelmeztetése azonban nem termé meg az ál­tala óhajtott gyümölcsöt, mert szavazásra kerülvén a sor, a jelentékeny (szász, román) többség oda dönté el a kérdést, hogy az adresse-bizottmányt maga a ház válaszsza. Ezen — az együttes inditványnyal ellentétben álló eredmény magnk az országgyűlési tagok közt is vidor- ságot gerjesztett. A 12 tag választása dr. T e n t s e h indítványára a holnapi ülésre halasztatott, melynek teendője lesz még a kérvény- és jegyzökönyv-vizsgáló-bizottmányok megválasztása is. A d. n. L*/t órakor eloszlott ülésben déli 12 éra felé királyi biztos nr ö excellentiája is megjelent. R. F. L Nagy-Szeben, jnlins 29 én. A tegnapi VIH-dik ülésben, mintán a tegnap- előttröl szóló jegyzőkönyvek szokás szerint bárom nyel­ven hitelesíttettek, az elnök felolvasá azon leveleket, melyek kíséretében az elnök- s alelnök-jelöltek névsora gr. Crenneville Folliot Lajos kir. biztos árhoz fog TÁRCZA. Harsány! Pál igazgató elnöki Jelentése a magyar képzőművészeti társulat f. évi Julius 5 én tartott közgyűlésében. Midőn csaknem barmadfél év előtt, az akkor ala­kult magyar képzőművészeti társulat igazgató választ­mányt állított össze, ennek hivatása egy évre terjedt ki. Azonban, minthogy a társnlat első alapszabályai csak a helyi közhatóság által, nem pedig legfelsőbb helyen hagyattak volt jóvá, egy év múlva törvényesen létezőnek el nem ismervén e társulatot a magas kor­mány, s közgyűlés tartását meg nem engedvéD, — az igazgató-választmány sem jelentését meg nem tehette egy évi működéséről, sem a társnlat ügyeinek reá ru­házott kormányzásáról le nem köszönhetett. Hivatása ugyan megszűnt volna, mintán megbízatása csak egy évre szólott, de egyfelől erkölcsi kötelességének érzé fenntartani a társnlatot, másfelöl a társulati elnök gr. Andrássy Gyula nr közbejöttével, meg is nyerte tovább- müködbetésére a jogfolytonosság elvét. A társulati el­nök ugyanis magát a társulatot képviselvén, hol az tes­tületileg jelen nincs, ugyanazon napon, melyen a köz­gyűlésnek kellett volna tartatnia, az igazgató-választ­mányt nemcsak személyes jelenlétével, de elnökleté­ben kimondott határozattal is felhatalmazta, hivatását tovább folytatni, a miért minden további eredmény ki- válólag ö neki köszönhető, úgy kelletvén öt ez esetben tekinteni,mintha a társnlat maga testületileg hatalmazta volna fel az igazgató-választmányt működésének foly­tatására , mitől a társulat fennmaradása feltételez- tetett. A második év lefolytéval ismét nem tehetett az igazgató-választmány működéséről a közgyűlésnek je­lentést, se le nem köszönhetett, mivel a felterjesztett társulati alapszabályok legfelsőbb megerősítése le Dem érkezvén, közgyűlés nem tartathatott; de ekkor már ngy intézkedett az igazgatóság, hogy az évkönyvet ki­adván, s két évi működéséről abban általam jelentést tétetvén, ezt legalább ezen Hton a társulati tagoknak tu­domására hozta. A f. évi martins utolsó napján kézbesittetvéD az ö cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebb jóváhagyó sával megerősített alapszabályok, ekkor a közgyűlés megtarthatásának ngyan már a magas kormány részé ről semmi gát nem állott ellen, de igen is állott a tár­sulati jogviszonyok s a körülmények megváltozása miatt; mert már csak az uj alapszabályok lévén érvé­nyesek, melyek csak a választmány által terjesztettek volt fel, a nélkül, hogy a társnlat által elfogadtat­hattak volna; ezek pedig nagy részben lényegesen kü­lönbözvén azoktól, melyek szerint a társnlat kezdetben alakult vala, — most az eredeti társulat nem létezett többé, vagy legalább az eredeti szabályok értelmében közgyűlést nem tarthatott, hanem át kellett alaknloia a legkegyelmesebben megerősített nj alapszabályok szerinti társulattá, ez pedig csak nj aláírások ntján tör­ténhetett. — Mielőtt tehát közgyűlés hirdettethetett volna, uj aláírást kellett nyitni; még azért is, mert ám­bár az nj alapszabályok sokkal czélszerübbek és job­bak, a választmány meggyőződése Bzerint, mint a kez­detbeliek voltak, az emberi vélemények különbfélesé- génél fogva fel kellett tenni, hogy a társnlat előbbi tagjai közt találkozhatnak olyanok, kik ezen nj alap szabályok szerinti társulatba átlépni nem fognak, mi a tapasztalás által igazoltatott is, mert a régi tagok kö­zül elég számosán nem írván alá, csakugyan kimarad tak, kimaradásuknak pedig más oka a választmány előtt tndva nincs. De a közgyűlést rögtön megtartani még azért sem lehetett, mivel a leendő tagok száma egyáltalában bizonytalan lévén, mig e tekintetben nj aláírás utján valami bizonyosság ki nem derült, azt sem lehetett tudni, kik hivassanak meg mint társnlati tagok, s legalább megközelítőleg mennyi tagra szá mitva teendje a közgyűlés oly intézkedését, mint pél- dánl a hivatalnokok Sietésének meghatározása. Ügy tekintetbe veendő volt az is, hogy most már 3 évre vá­lasztandók lévén mind az igazgató tagok, mind a hiva­talnokok, a társnlati tagok szaporodására, kiket előbb ngy sem lehetett a társulatba lépésre nyilvánosan fel­hívni, időt kellett hagyni, hogy legalább a már most belépni akarók ily hosszabb időre ki ne zárattassanak a választásokból, de a választás maga is minél alkal- matosabb egyénekre irányoztathassék a számosabb tagok között. Ezen uj aláírási 3 havi időszakban úgy is tekinthető már magát az igazgató-választmány, mint nj társulatot kezdeményezők őnjogu kis kőre; mind­azonáltal megtartó működési formáját, részint mint már megszól ottat, részint mivel az nj társulatba átlé­pő régibb tagok jóváhagyását e részben feltenni, kik által eredetileg választatván, a kitűzött czélra működ­ni megbizatott volt, — nem tartó szerénytelenségnek. Most immár szerencsés lévén a választmány e közgyűlést üdvözölhetni, mindenesetre kötelességének érzi, azokhoz, miket két évi működéséről már az év­könyvben elmondott s főleg az ntóbbi hónapokban foly tatott eljárásáról pótlólag még jelentést tenni. Ha eljárása általában kevésbé kielégítő, mint a nagy czél megkívánná, ennek oka először is az, hogy az egész bosBzu idő alatt magára volt a választmány hagyatva, mert közgyűlések által nem támogattatván eljárásaiban, annyival inkább csak saját belátása után tette, a mit tett, mivel alapszabályokat is magának kel­letvén alkotni, oly törvények sem voltak elébe Írva, melyek eljárását határozottan szabályozták volna; az eredeti b njabb alapszabályok legfeljebb csak iráDy adók lehetvén. Közgyűlések nem tartatásával, a tár­snlati elnök is kizáratott azon tevékenységből, melyet a közgyűlésekben s azok által gyakorolhatott volna, az igazgató választmány működésében pedig ö már azért sem vehetett részt, mivel az igazgató-választmány sem önbatározataiért, sem egyéb eljárásaiért nem le­hetne többé a társulatnak felelős, mihelyt a társnlati elnök közvetlenül maga vezetné működéseiben. Másik oka a választmány talán kevéssé kielégítő eljárásának abban keresendő, hogy magára hagyatása mellett még a legmostohább viszonyok közé is volt szorulva, milyenek közt valaha egy társulat választ­mánya lehetett, mert a társulat tagjai első évben alig mentek százra, a második évben pedig már a társnlat léteiének bizonytalansága miatt is csak alig szaporod hattak, s igy összes jövedelme a társulatnak nem egy titkár, de egy Írnok és szolga fizetésére és aprólékos kiadásaira sem volt elegendő, annál kevésbé valamely társnlati helyiség kibérlésére s felszerelésére, nemhogy még valódi ezéljaira is fordíthatott volna valamit. Azon- I felöl az állami közhatalom által sem ismertetvén el a társulat törvényesen alaknltnak, a választmánynak már igy is el volt zárva hatályosabb müködhetése, de az első választó közgyűlésnek egy nem szerencsés vá­lasztása miatt önkebelében is meg lévén bénítva eré­lye, csak nehezen mozoghatott. Végre a hosszas idő alatt némely választmányi tagok akadályoztatván to­vább fáradozni, már határozat hozatalára is alig ma radt elég száma tagja a választmánynak. Ily parányi I segédeszközökkel a igy megzsibbasztva és megcson- knlva állott a választmány az első év ntán, azon óriási czéllal szemben, hogy a képzőművészetet felvirágoz­tassa e hazában, és pedig a bazai közállapot legked­vezőtlenebb viszonyai között, mely czéloak elérésére másutt a nemzet s álladalmi közhatalom közvetlenül magok hozták a roppant áldozatokat Valóban ábrán- dozónak tekintethetett e néhány tagn választmány, ba ugyan valaki figyelmére méltatta; de ez mégis meg­állotta helyét, s nem igényelt bizodalmát maga iránt senkitől; hanem maga bízott a nemzetben, s erősen élt kebelében azon meggyőződés, bogy a nagy és szent ügy melletti Bzilárd kitartásnak el fog egyszer jönni eredménydús kora, mely nemcsak a küzdelmeket jutal- mazandja meg, banem más hasonló nemes törekvése­ket is példaképen vigasztaland a szebb jövő reményé­vel. így midőn már sokak által hallgatagai s némán feloszlottnak gyanittatott, uj erőt lehellvén s szerencsé­sen választott póttagokkal egészítvén ki magát, oly te­vékenységet fejtett ki a második egy év alatt, melynek eredményét most lehetőleg teljesített hivatása öntuda­tos érzetével számlálhatja elő. (Vége köv.) Napi újdonságok. * Ferdinánd Császár és király ö Felsége a krakói szt.-Adalbert templom kiujitáBira 500 ftot ado­mányozott. »Császár sCsászárnéÖ Felségeik teg­nap reggel 73/* órakor érkeztek Regensbnrgból a pen- czingi indóházba s azonnal Schönbrunnba utaztak. — A penczingi indóházban ö Felségeiket a Bécaben lévő összes Föherczegek fogadták.— Császárné ö Felsége a leg- kivánatosb jólétben van, külseje viruló. — Rudolf koro- naherczeget és Gizella főherczegnöt is tegnap Keichenau- ból Schönbrunnba várták. » A bajor király jul. 29-én reggeli 7 érakor kü­lön-vonaton utazott el Regensbnrgba, hogy ott osztrák Császár Ö Felségét üdvözölje.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents