Sürgöny, 1863. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)

1863-08-01 / 174. szám

át k. biztos or­ó excjának az elnök- s alelnök-jelöltek névsorát, vagy az országgyűlés ideiglenes elnöksége ? — ez utóbbi határoztatott el. Fekete János g. e. kanonok és kolozsmegyei követ mintegy nehezteléssel veszi hosszabb beszédé­ben, hogy az országgyűlés elnöksége az eldöntendő kérdéseket csak német s magyar nyelven teszi fel, va­lamint a hozott határozatokat is csak ama nyelveken mondja ki, nem pedig egyszersmind románul is; kéri tehát felszólalását jövőre tekintetbe venni és minden kérdést, valamint határozatot románul is köztudomásra juttatni. Elnök megjegyzi, mikép­p ezt eddig is koránt­sem tette azért mintha a román nemzet nyelve iránt nem viseltetnék tisztelettel, hanem, mert ha ezt is ro­mánul, magát e nyelven tökéletesen kifejezni nem tudja; jövőre azonban majd az illető jegyző urak segítségét veendi egész készséggel igénybe. (Brávók.) Ezen megnyugtatás után a válaszfelirati­ bizott­mányra szóló szavazatok beadására szól­ta fel a házat, mielőtt azonban ez megtörtént, dr. T­e­u­t­s­c­h György kérése folytán, mely szerint épen most adta magát elő oly fontos körülmény, minélfogva a ház tagjai épen a válaszfelirati bizottmányt illetőleg értekezni akar­nak egymással, — az Ülés 6 perczre felfüggesztetett. Beadatvá: ezután az illető szavazatok, Schwarz János követ mint a szavazatszedő bizottmány elnöke következő jelentést tön: „Összesen szavazott 91 országgyűlési tag. S­tor­ka S­u­r­u­e érsek (nem volt jelen) nyert 91 szavaza­tot, S­a­g­u­n­a András püspök (nem volt jelen) 91, B­a­­r­i­c­z György gyárigazgató s regalista 91, Angyal György udv. titkár s követ (jelen volt s szavazott) 91, Bannicher Jakab gub. tanácsos és követ (jelen volt s szavazott) 91,­­ gr. B­é­­­d­y György, az orszá­gos pénzügyigazgatóság elnöke s regalista (jelen volt és szavazott) 91, b. Ro­s­en­feld Lajos regalista 90, Ar­d­u­­­­­á­n Ján. gub. tanácsos s követ 90, Schmidt Konrád szász gróf és követ 88, gr.Nemes János gub. alelnök.87, dr. Teutsc­h György lelkész s regalista 67, Zimmermann József ministeri tanácsos s rega­lista 63 szavazatot. Választatott összesen 12 tag, köz­tük 1 szász, 1 román, 2 magyar, 8 hivatalnok, 3 lel­kész, 1 gyárigazgató.“ A gyorsírói napi­óbíráló­ választ­­m­á­n­y tagjaivá lőnek : Pap Péter 78, Dragosan Codru János 78, Schn­ef­er Libl­y 77,Soh­n­e­rt Károly 77,But­ty­á­n László 76, Muntyán Gábor 73, Batz János 73, Brecht János 73, D­e­m­j­á­n Péter 64, M­o­g­a Döme 62, L­á­s­z­l­ó­fy Antal 61, Schmidt Henrik 42 szava­zattal, összesen 12, u. m. 7 román, 4 szász és 1 ma­gyar. A jegyzőkönyvet vizsgáló bizott­­mányba megválasztottak : Popasu János 87, Su­­­uc József 87, Balo­­miri János 87, Macellariu Illés 87, Ciparin Timotheus 87, Gajetanu Miklós 86,K. Bedeua 86, Schnell Károly 85, Gull József 84, T­r­a­u­schenfels Ferencz és Frriscsa János 79, Bada­­ker Gottlieb 73 szavazattal. Összesen 12, még­pedig 6 román és 6 szász. A kérvénybizottmány tagjai lőnek : B­o­­lo­g­a Jakab 88, P­o­p­e­a Miklós 87, Boheczel An­drás 87, B­in­d­e­r Mihály 87, Se­h­u­sf­e­r Libl­y 86, Ciparin Timotheus 87, b. Friedenfels Ödön 81, F­a­b­i­n­i József 80, L­á­z­á­r Sándor 74, Bran János 73, L­á­s­zl­ó­fy Antal 58, gr. Nemes János 53 szava­zattal, összesen 12, ugyanis 6 román, 4 szás­z és 2 magyar. Ezen választások befejezése után az elnök felol­­vasá k. biztos ő exja két rendbeli átiratát, melyek mel­lett az 1-ső és 2 dik­k. előterjesztés küldetik meg oly utasítással, hogy azok haladéktalanul országgyűlési tanácskozás alá vétessenek. Az első k. előterjesztés, miként tudva van, a ro­mán nemzet és annak vallási egyenjo­gúságának keresztülviteléről, a második a három országos nyelvnek a közhi­bogy például az egyik osztály, melyben a magyarok eltávozása folytán csak 3 tag van, kettőt válaszszon kebeléből és igy csaknem önmagát; ezen aggodalom azonban akként oszlattatott el, hogy ha mindjárt csak két tag volna is egy osztályban, éo ipso mindkettő belépend az illető bizottmányba és ezen alapon mon­datott ki a fölebbi végzés. A napló és jegyzőkönyv iránt akként intézkedett az országgyűlés, hogy ez utóbbi minden nyelven k­ü­­lön, amaz, t. i. a gyorsírói napló pedig egy kötetben és azon nyelveken, melyeken a beszédek egymásután mondattak, fog kinyomatni. Eleinte arról volt szó, hogy a napló szintén min­den nyelven külön adassék ki, ma azonban a félebbi mód szerint történt a megállapodás. Ma alakulnak az illető bizottmányok, holnap lesz ülés, azonban igen rövid, mert tárgyát csak a bizott­mányok miképeni megalakulásáról szóló jelentések képezendik. A válaszfelirat aligha kerül 8—10 nap előtt nyil­vános tárgyalás alá. R- F. I. — Az Ínség enyhítésére következő újabb adako­­zás érkezett a m. kir. helytartótanács elnökségéhez: A pesti hengermalmi részvény-társulattól egy ezer (1000) forint v. é. Mely emberbaráti adomány a szükölködők nevé­ben nyilvánított köszönet mellett közhírré tétetik. * Wodiáner Móricz, valamint Erdődy János grófról is említettük volt, szintén járult segélyadományok­kal a gyomai és endrődi szükölködők segélyezésére. * Gr. Blankenstein Károly, a békésmegyei Körös- Tarcsa egykori földesura 100 mérő gabonát ajándékozott az ezen község szükölködői közötti kiosztásra, ezenkívül 200 mérő búzát előlegezvén az ottani mezei gazdáknak vetőmagul. * A „Gy. K.“ úgy értesül, hogy gróf Eszterházy Miklós ur ő méltósága tatai uradalma részéről Rónay Gyulát Francziaországba küldi jövő hó közepén , hogy Páriában és vidékén a franczia borkezelési módot és a mesterséges haltenyésztést három év alatt elsajátítsa, mit aztán haza jőve gyakorlatba helyezzen. * Karczagról tudósítják a „Pesti Naplót“ . Kar­­czagon folyó hó 28-án tartatott a heves nagykunsági ref. egyházvidéki tanács gyűlése, melyben az esperesválasztó szavazatok bontattak fel. 31 szavazatból beérkezett 30. A harmincz szavazatból 21 Könyves Tóth Mihály kar­­czagi lelkészt választotta; kilencz szavazat három egyén között megoszlott. E szerint heves nagykunsági esperessé nagy szótöbbséggel Könyves Tóth Mihály jön. * Nyitravárosában julius 30-kán egy cs. k.­­ távirdai állomás nyittatott meg. A hivatalos órák 9—12 , és 2—7-ig. * A „Divatcsarnok“ részvéthiány miatt megszűnik. * A pápának Lisztnél tett látogatásához következő részleteket csatolunk: Liszt rövid idő óta a Róma melletti Mariohegyen lakik, hol az illető helyiségeket a rózsafü­zérről nevezett Madonna templomának plébánosa engedte át. A szentsége látogatását monsignor Hohenlohe adta a művész tudtára. Mindketten a templom bejáratánál vár­ták ö szentségét, ki egész kíséretével, a svájczi gárdával lóháton jött, a templom oltáránál imádkozott, s ezután másfél órát töltött a művésznél. Mint jette, úgy tá­­voztakor ő szentsége Lisztnek apostoli áldását adta. * A pesti takarékpénztárral szemközt egy uj kávé­­ház nyilt meg. Tulajdonosa K i e h­e ur. — A magyar írók segélyegylete. A ma­gyar irók segélyegylete igazgató választmányának jul. 27. b. Eötvös József ő méltósága elnöklete alatt tar­tott ülésén e következő közérdekű tárgyak fordultak elő : 1. Olvastatott a pénztárnoki évnegyedes jelentés, mely, mint rendesen, a lapokban közzététetni határoztatott. 2. Azon rendkívüli módokról folyt a tanácskozás, hogy mi­kép lehetne közelebbről az egylet jövedelmét szaporítani, minthogy a rendes bevételt az özvegyek és árvák évdíjai majdnem egészen fölemésztik, s kevés marad a rendkí­vüli segélyre, bár az ezt igénylő esetek gyakoriak. Hatá­­roztatott, hogy a jövő october és november hónapokban rendeztessen a választmány részint népszerű tudományos, részint szépirodalmi felolvasásokat, s e mellett kísértsen meg egy pár hangversenyt is. A tudományos felolvasások tárgyát a legközérdekűbb tárgyak fogják képezni, legin­kább a természettudományok körében, experimentumok kíséretében, a szépirodalmi felolvasásokét pedig nagy­részt még meg nem jelent költői művek. Amazok rende­zésére Csengery Antal ur l­emezekére Jókai Mór urak kérettek föl, a hangversenyek rendezése továbbra is R­o­s­t­y Pál urra bízatott. A maga idejében minderről bő­vebben fog értesittetni a közönség. Pest, jul. 28. 1863. Gyulai Pál, id. titkár. * Wagner Richard tegnap már eltávozott kö­rünkből. Hogy Wagner szerzeményein kivül is solid művész, azt ittléte alatt többszörösen bebizonyította. Ő nem tett úgy, mint más itt futólagosan megjelenő virtuó­zok és színpadi hősök, (a közéletben is), a­kik egy kis tapsért, egy pár virágbokrétáért mindenben hízelegni igyekeztek, még legelfogultabb gyöngéinknek is. Nemzeti szalagokat csókdostak, szédítő magyar toasztokat rögtö­nöztek, hosszú csizmát húztak, vagy fölmentették magu­kat, csak azért, hogy pár nap múlva a könnyű siker és hódítás szánó mosolyával tegyék le ismét. Mindent dicsértek, a­mit itt láttak, ájuldoztak a czigányzenén, színházunknál és színészeinknél soha jobbat a földkere­kén nem ismertek, tetszett nekik a szt. Gellérthegytől le az utolsó pitykegombig minden, s alig értek más határba, már enthusiasmusuk le volt hűlve, sőt az ellenkezőbe csapott át. Aus dem Auge aus dem Sinn. Wagner Richard ily gyöngeségre egy perczig sem hagyta magát ragadtat­ni, azért hisszük, hogy ő őszintébben becsül bennünket sok másoknál. — Halálozás. Szilágyi István, gomb­hütőmester, Pestváros választott polgára , városi képvi­selő f. hó 31-én 77 éves korában meghalt. — Végrende­lete tegnap kihirdettetvén, kitűnt, hogy jelentékeny va­gyonának legnagyobb részét jótékony intézeteknek ha­gyományozta s különösen a magyar tud. akadémiának több ezer frtot hazai történelmi művek jutalmazására hagyott. * Pest lakosszáma : 1779-ben volt Pestnek 13350 lakosa, 1799-ben 29870, 1809 ben 35340, 1819-ben 17400, 1829 ben 62471, 1839-ben 65225, 1845-ben 95520 és 1857 ben 137425.­­ A lakosság mostani lélekszámát nem lehet határozottan tudni, miután 1857 óta nem történt lakossági összeirás. * Bécsből távirják a „P. Lloydsnak, hogy gróf Zichy Edmund jul. 30 kán a kolozsvári vasút ügyében a kereskedelmi miniszer úrral tanácskozott. Egyelőre azonban csupán átalános előzmények körül forgott a ta­nácskozás, a további értekezletek f. hó 24-kén fognak megtartatni. * Aradon m. hó 26 kán hangversenyt adtak a szükölködők javára, melynek tiszta jövedelme 127 fo­rint volt. * P­a­u­­­i, a pesti nemz.­színház tagja, ki közelebb Bécsben németül vendégszerepel, az operaházban mint Raimbant lépett föl az „Ördög Robert“ ben; a „W. Zig“ azt mondja róla, hogy igen csinos tenor hanggal kellő is­kolát köt egybe. A harmadik felvonásban éneke mele­gebbé és szabadabbá válván, tartós hatást tudott elő­idézni. * A budai polytechnikum tanulóinak segélyegylete a múlt iskolai évben 1664 ftot vett be és 523 frtot adott ki. A maradvány gyümölcsözőleg van elhelyezve * A pesti német színpadon tegnap Henk­on würtem­­bergi üdv. színész kezdte meg vendégszereplését. * A bécsi prater-népü­nnepre, mely, mint tudjuk, a magyarországi szűkölködők javára rendeztetik, Prága, Salzburg, Triest és Pestről indulnak kéjvonatok. A Pest­ről Mahler úr által rendezett kéjvonat f. hó 17-kén 8 óra­kor indul el és az utazók 26-káig mulathatnak Bécsben. A menetdíj a második helyen 13 ft, a harmadikon 9 ft 50 kr. Az utasok visszajövet a gyorsvonatokon kívül bárme­lyik pályavonatot használhatják. * Wagner Richard a nemz. színház intendánsához, itteni fogadtatásáért köszönő levelet intézett. * A kolozsvári színház karmestere Káldi Gyula a téli idényre Institoris Kálmánt szerződtette a kolozsvári operához. Mizsei Mari k. a. vendégszerepekre ígérkezett. * A pest-losonczi vaspálya társaság Pest városa községével több városi telek kisajátítása iránt néhány nap óta tárgyalásokat folytat, melyek jövő szerdán befejez­tetnek. * A pesti kir. egyetem magnificus rectoráus ft. Jedlik Ányos, a természeti tudományok r. tanára vá­lasztatott meg. * A szellemalakok első mutatványakor a budai nép­színházban valami garázda pajkosságból vagy ártani akarásból egy kövecset dobott a színpadra, valószínűleg, hogy a mutatványhoz használt drága tükröt összetörje. Ez azonban szerencsére nem sikerült. A kő koppanását a színpadon többen hallották.­­ Tegnapi első tárczánk 4-dik hasábja első sorá­ban kétszer is hibásan áll gróf Apponyi Antal­­ György helyett. Idei búzatermelésünk. A „Hon“-ban Jelanek Mór következő érdekes ösz­­szeállitást közöl: Az aratás nagyobb részt be­végeztetett. Az ered­mény ugyanazon helység határában, sőt egymás mel­lett fekvő földeken is különböző. A szárazság által kü­­lönösen meglátogatott vidékeken, — az előttünk fekvő számos jelentés szerint — alig adott valamint az elve­tett magon felül. Ezen vidékek kedvezőbb helyein fek­vő földeken sem termett több 3—5 mérőnél hol­danként. A második osztályba tartoznak azon vidékek, melyeknek termés-eredménye búzában holdankint 6—8 mérő. — A harmadik osztályt pedig képezik azon me­gyék, melyek szerencsések voltak időszakonként esőt nyerhetni, ezen helyeken atalán 12—15 mérőt számí­tanak holdankint, — nem hiányzanak azonban itt is oly helyek, melyek ezen átalános eredményt nem mu­tath­atják fel. Ily különböző eredmény közepett felette nehéz idei búzatermésünket határozottan számokban kifejez­ni. — A másik nehézség pedig azon körülményben rejlik, — hogy szorosan véve a búzával bevetett föld összes területét sem tudjuk határozottan kijelölni Erre vonatkozólag Lónyay Menyhért úr érdekes ada­tokat közölt. E szerint Magyarországban — a hozzá tartozó részek kivételével — a búzával bevetett föld mennyisége részen 1,341,125 katasztrális holdat. A kétszeressel bevetett föld 912,262 k. holdat, rozszsal 1.874,131 k. holdat. Az őszi vetésekkel bevetett föld részen tehát ezek szerint összesen 4,127,518 kataszt. holdat. Ha ezen adatokat egyes gabonaneműekre néz­ve külön vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy ezek a ter­melés és kereskedelmi forgalomban lévő mennyiség­gel nincsenek kellő arányban, — így az 1861-dik év tiz millió mérőnél többre becsült búzakivitele azt mu­tatja, hogy az ezen gabonaneművel bevetett szántó­föld sokkal nagyobb területet vesz igénybe, mintsem fenntebb említve volt; másrészről pedig azon körül­mény, hogy kétszeres a kereskedésben alig fordul elő és termesztése évről évre fogyott, azt bizonyítja, hogy az ezen gabnaneművel bevetett területet, ellenkezőleg, felette magasan számították. Épen nem helyes a rozs­­mivelési terület nagyságának felvett száma, mely még a búzáét is túlhaladja, jóllehet tudjuk, hogy sokkal kevesebb rozs vettetik és a kereskedésben is 120 házi arányban fordul csak elő.*) *) L­ó­n­y­a­y Menyhért úr maga kételkedik ada­tainak valódiságában, azt mondván : „Hogy ezen adatok egészen megegyeznek a valósággal, azt alig állíthatnak Ezen adatok a földadó-provisorium behozatala alkalmá­val készültek, s ámbár sok kiigazításon mentek keresz­tül, számos vizsgálat tárgyait képezték, azon természetes indokoknál fogva, hogy az adózók igyekeztek a mivelési ágakat úgy bevallani mint érdekük kivánó, viszont az adóbiztosok a magasabb megadóztatott mivelési ágakat igyekeztek szaporítani.O­roszul ütött ki, a másodikba, melyi­k középszerű, a harmadikba, mely jó eredményt mutat fel. Ezen felosztás szerint az eredmény következő : A terület '/s részében átalában adott holdja 2 mérőt, V, részben 6 mérőt, és ’/s részben 13 mérőt. E szerint esnék 3 holdra 21 mérő, vagyis 1 holdra általán 7 mérő. Ezen átlagot 2'/1 millió hold területére szá­mitva, esnék összesen 17'/* millió mérő. — ebből vonjunk le 4l/s millió mérőt vető magnak, marad még a fogyasz­tásra 14 millió mérő, melynek egy része, minthogy némely vidékeken más terményneműek szolgálnak élelmi­szerül, szintén nem fogyasztatik el, és így ebből méltán azt következtethetjük, hogy daczára az idei rész­termésnek, a fogyasztásra szükségelteken felül még marad fenn bizonyos, habár mérsékelt felesleg, mely kivihető leend. A „Wiener Kaufmannshalle“ t. cz. szerkesztősé­gének aziránti aggodalma tehát, mintha Magyarhon­ból ez évben Bécsbe semmi búza sem vitethetnék ki, alaptalan volt, és e tekintetben a magyar udvari kor­­látnokság, melynek jelentését e szerkesztőség megtá­madja, sokkal jobban van az itteni körülményekről értesülve, a­miről eléggé tanúskodik azon körülmény is, hogy a „Wiener Kaufmannshalle“ t. ez. szerkesz­tősége f. évi jul. 20-án 163-ik számában tudatja, mi­szerint július 19-kén csupán gr. Zichy Ödöntől magától egyszerre 26.000 mérő új búzát vásárolt egy bécsi ke­reskedő­ház, és ezenfelül tudtunkkal tetemesebb men­nyiségű új búzára is történt szerződés Bécs számára, pedig még ez ideig a cséplének és nyomtatások nem történtek oly mérvben meg, hogy a kereskedelembe már most is nagyobb mennyiségű kész termény bo­­csáttathassék. Minden félreértés kikerülése végett végül még vé­leményünk szerint határozottan ki kell jelentenünk, hogy jóllehet a mostoha aratás daczára Bécs városát elláthatni képesek leszünk, ezen körülmény szorult állapotunkon mit sem változtat, melyet most sem látunk kedvezőbb színben, mert ha a legfényesebb eredményű búzaaratásban részesültünk volna is, mindazonáltal ez nem nyújtandott elegendő kárpótlást a példátlan ta­karmányhiányért. Földbirtokosaink és gazdáink panaszai — fájda­lom — nagyon jogosultak, és ismételjük, — gyors se­gélyre van szükségünk. Az erdélyi udv. kanc­­ellária budgete. 1. Központi igazgatás . . 2. Országgyűlési kiadások . 3. Politikai igazgatási ható­ságok .............................. 4. Fegyintézetek .... 5. Építészeti hatóságok . . 6. Útépitészet.................... 7. Vizépitészet.................... 8. Állami pótlék kath. vallá­sos intézetekre .... 9. Alapítványok és adomá­nyozások cultus-czélokra. 10 Egyenértékek és szerző­désszerű­ befizetések . . 11. Iskolai tanácsosok. . . 12. Állami pótlék iskolai inté­zetekre ......................... 13. Alapítványok és adomá­nyozások oktatási czé­lokra .............................. 14. Törvénykezési és közigaz­gatási tanács . . . . 15. Csendőrség .................... összesen : 2880891 446670 Egészben: 3,326,661 ft o. é. Ezen számok az államkö­ltségvetés felvilágosítá­sában a következő jegyzésekkel kisérvék, melyek egy­szersmind előtüntetik az idei szükséglet arányát a ta­valyihoz képest: természetbeni szállás helyett, továbbá a magyar s ru­­mán nyelv két fordítójának járandósága, mely 2800 frtra rúg, a kiknek­­szükségességét az udvari kanczel­­lária bebizonyitá, aztán a szolgaszemélyzet szándék­­lott szaporítása 1246 frt kiadási többlettel stb.); végre az átalános igazgatási kiadások részenkinti szaporí­tása, és 2310 frtból álló múló szükséglet felvételén a rendelkezés alatti hivatalnokok részére. A politikai közigazgatási hatóságoknál kevesebb a kiadás 284,581 írttal. A kormányszéknél az udvari kanc­ellária által a fogalmazói személyzet fizetésének javítására tett ja­vaslat folytán a folyamatban lévő illetékek mintegy 11,000 írttal szaporittattak. Továbbá szaporittatott a szükséglet egy 16,500 írtból álló összegnek felvétele által a tartományi biztosság részére, mely hivatalos tevékenységénél fogva mint kormányhatóság műkö­dik ; összesen tehát 27,500 írttal több kiadás véte­tett fel. Ellenben a megyei, vidéki és székhatóságok já­randóságai 47,500 fttal kevesebb összegben vétettek föl, mert a sedriák felállítása folytán a politikai ható­ságoknál ezért eső szolgálati állomások többé tekin­tetbe nem vétettek. Továbbá a szász municipális hatóságok activitási járandóságai is leszállított létszámuknál fogva 43,300 fttal kevesebbre tétettek. Az átalános igazgatási kiadások az összes munici­pális hatóságokra a tavalyihoz képest szintén mintegy 116,700 fttal keresbedtek. Végre a volt cs. kir. hatóságok rendelkezés alat­ti egyéneinek járandóságai is körülbelül 104,000 fttal kevesebbre tétettek. Minthogy ezen leszállítás összesen 311,500 ft tess, összehasonlítva ezt a fennebb em­lített ....................................................... 27,500 ft szaporítással, kevesebb vétetett fel a költségvetésben................................... 284,000 ft. A fegyintézetekre 19,961 fttal történt kevesebb kiadást a kezelési költség kevesbülése okozta. A cultus czélokra való alapítványok és adomá­nyozások többlete 33,968 frttal kiválólag a f. é. január 8-án kelt legfelsőbb elhatározás által ez erdélyi görög kath. clerus részére utalványozott 30000 frt évi segély­­­zési összegen, aztán a balázsfalvi görög cath.­érsekség részére való adományozáson , három kanonoknak 3780 ftnyi fizetéssel történt kinevezése folytán való szaporodásán, és végrg az érseki irodának I&C0 frinyi irodai átalánya felvételén alapszik. Az oktatási czélokra történt alapítványok és ado­mányozásoknál is 35,828 írttal nagyobb a kiadási több­let. Ez a következőkön alapszik: A nagyszebeni jogakadémia dotatiójának éven­­kénti 3000 frttali megszaporitásán, ez intézet nagyob­­bitása miatt; 18,267 frtnyi illeték felvételén a kolozsvári jogakadémia tervezett felállítása miatt, mely ügyben folynak már az alkudozások ; a brassói g. n. e. gymnasium három évre leg­­felsőbbleg helybenhagyott 4000 frtnyi dotatióján ; a Naszódon felállítandó g. e. gymnasiumra for­dítandó 4000 fton; a Naszódon felállítandó tanító képezdére fordí­tandó 2000 fton; végre a legfelsőbbig jóváhagyott 4200 ft évenkinti aequivalensen a Theresianum nevű nagyszebeni árva­intézet számára. Az igazságügy- és közigazgatásnál szintén 127,258 ft az igény többlete, mi a következő okokban találja magyarázatát: A királyi Ítélő­tábla követelménye a legfelsőbb­ig helybenhagyott ideiglenes új szervezet folytán 21,000 fttal többre terveztetett. A megyei sedriák illetéke 113,000 fttal azért je­lentkezik többre, mert 1864. számára a teljes személy­zet a megfelelő illetékekkel számíttatott, míg az 1863- diki költségvetésben az illető követelménytől 107,730 ft az akkor még a megyei, kerületi és székely székha­tóságoknál beosztott szolgálati állomásokra a jogügy­letekből levonatott. Kiadások: rendesek rendkívüliek. 106202 62310 100000 — 804646 121137 82763 487764 6273 8695 117168 3545 6360 347 140696 60000 124197 — 628969 385828 126000 67764 Kisfaludy-társaság. A Kisfaludy-társaság ma tartott havi ülésében következő adományok nyújtattak be: Kisfaludy Károly sajátkezüleg irt jegyzőkönyve, melybe különféle gondolatait irta be, és tintatartója, Fáy András társasági tagtól, ki e tintatartót maga is 32 éven át használta; Sárosy Gyula munkája: „Manfrédi“, szomorujá­­ték, Monti után olaszból fordítva a königgrätzi fogsága alatt, rajzonnal leírva, az elhunyt költő egyik tisztelő­jétől , a „Népnevelők lapja“ Márki József úrtól. A magyar népdalok, regék és közmondások újabb gyűjteményének szerkesztőjéül Gyulai Pál tag választatván, a szives gyűjtők felszólittatnak, hogy küldeményeiket­­ hozzá intézzék. A mai ülésben végleg megállapított fölszólitás a népdalok, regék és közmon­dások gyűjtése iránt legközelebb megjelenik s a hazai közönséget ez ügyben bővebben fölvilágosítja. Szabó István tag „Virágok a ‘görög anthologiá­­ból“ czim alatti műfordításait nyújtotta át. Szász Károly tag Shakespeare „Macbeth“-jéből a boszorkányjelenetek fordítását mutatta be. A társaság legközelebbi ülése sept. 24-kén lesz. Pesten, júl.80-kán 1863. G­r­e­g­u­s­s Ágost, titkár.

Next