Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-01 / 223. szám

m - 1863. Csütörtök October-1 Harmadik évi folyam. Sjf'kesitWilvital: rátok taré 7. sx. ». fBldxxint. 1 I kiadó-hivatal: :i«i ttok-t re 7. sx. x. földexim. | Elöfixethetni Budapesten x kiadó­hivatalban, barátok-tere 7 szán, fóldsziit. Vidéken béroientes levelekben minden posta hivatalnál. SÜRGÖNY Előfizetési arak austríat értélbe«. Budapesten háshos{,hordva. Vidékit i:i.io..k Félévre 8 t 50 kr. i Félévre lO^forint. Megyenévre 4 „60 , Negj lív.-t* („ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ October—decemberi évnegyede« folyamára. Előfizetési ár 5 ft. A. „Sürgöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Á magyar kir. udv. kanczellária S a 1 a m i n Leó helyettes tanárt a lőcsei kir. fögymnasiumnál, ugyan- a/,on tanintézetnél valóságos gymnasinmi tanárrá ne­vezte ki. Az erdélyi főkormányszéknek értesítése szerint a keleti marhavész a szomszédos Moldva nagyfejede­lemségben njra nagy mérvben ütvén ki, az onnan Er­délybe hajtandó szarvasmarhákra nézve a veszteg- lísi időszak busz napra emeltetett föl. »HIVATALOS KÉSZ. A provizórium. A jelen állapot Magyarországon oly poli­tikai sakkhuzás, mely a magyar túlzók és cen­tralista bureaucratia ellen egyaránt volt in­tézve. Mindenki tudja, minő anarchikus viszo­nyok közt volt az ország ezelőtt két évvel. Igaztalan vád volna azért a magyar nemzetet hibáztatni; ez anarchikus állapot a dolog természetéből folyt, miután az országban két különböző forrású és eredetű hata­lom létezett, melyek hatóságai egymással folytonos összeütközésben voltak. Ez állapot logicai következése volt a működő faotoroknak és mindannyiszor meg íogújúlni, mig csak a közjogi kér- désekAustria és Magyarország közt megoldva nincsenek. A provisoriumczél- ja tehát: e benső harezot megszüntetvén, a ren­det fenntartani, a kedélyeket megnyugtatni, hogy a közvélemény higgadt felfogást nyerhes­sen ti dolgok állásáról. Ezenfelül minden ország­ban a nagy tömeg békét és rendet óhajt, és minden rendezett kormánytól ezt követelni jo­ga is van. E nagy tömeg az egyes pártok erősza­koskodása által engedi ugyan magát terrorizál- tatni ; de, mint a példa mutatja, mihelyt a reá gyakorolt intimidátió megszűnik, azon köz­pontot képezi, mely minden józan kormány- rendszer alapja és támasza. E nézetből kiindulva, melynek igazságát a közel múlt események eléggé bizonyítják, cso­dálkozva olvasunk még jóak aráinknál is oly véleményt, mely minden baj okát a provi­zóriumban keresi. — így például egy bécsi lap azt mondja : „hogy a provisorium megszűnése annyira óhajtatik, miszerint ez árért a ma­gyar minden áldozatra kész, mely alapjogaival összefér.“ (Előrebocsátjuk, hogy e tágas és diplomatikus kifejezések he- yett szeretnénk tiszta beszédet hallani, mert a : ány párt, annyi felfogás az iránt, mit értünk lapjogaink alatt, és ba e szó alatt a48-iki aparatisticus tendentiákat érti a nevezett lap, kkor a minden áldozatrai készség ,'nen semmire olvad le.) Tehát a fenntebbi idézet szerint a provi- jfrinm Magyarországon oly valami rém séges volna, mely minden áldozatot megérdemel! Az avatatlan e kifakadásban egész murawieffi gaz­dálkodást sejt és azt hiszi, hogy valami hősi bátorságra van szükség, olykor — mint bizo­nyos gazdasági egyesület — ez irtóztató rend- izer ellen demonstrálni. Pedig a provisorium hatóságai Magyaror­szágon született magyar hazafiakból állanak, kiknek elég bátorságuk volt a válságos percz- ben fellépni és kik eléggé szerették hazá­jukat, hogy népszerüségök feláldozásával azt az anarchikus állapotból kiragadják. Egyet­len különbség a mostani és a megyék által vá- "\sztott hivatalnokok közt az, hogy a mosta- , iák nem tartoznak egyik politikai párthoz sem i's igy ez átmeneti állapotban semmiféle localis vártfogást és megyei notabilitások iránti kedveskedést nem ismernek,ezért azonban a megyék alsóbb néposztályai nem kevésbbé szeretik őket. Ha ma megszüntetnék a provisoriumot, ugyanazon jelenetek, melyeknek 1861-ben ta­núi voltunk, ismételtetnének, talán loyalisabb iormák közt, de a lényeg ugyanaz maradna. — Egyik megye a másikat licitálná haza fi­ságban, e szó alatt azt értvén, mit óhajt). a magyar, nem pedig', mit érhet el. Már pedig ez két nagyon különböző dolog. A hatóságok tekintélye érdeké­ben is szükséges aziránt tisztában lenni, hogy a kormány a közjogi kérdések ország­gyűlési megoldása előtt a provisoriu- mon nem fog változtatni, — arról is meg lévén mindnyájan győződve, hogy a magyar nemzet törvényes orgánuma által tudni fogja báláját bebizonyítani azon férfiak iránt, kik hazájukat jobban szerették, mint az olcsó népszerűséget. Gr. Bethlen Miklós. Bées, sept. 29. L. A midőn a bir. tanács alsóházának mai üléséről akarom önt értesíteni, végén kell kez­denem a dolgot, mert ez vala a legérdekesebb. Tudják olvasóink, hogy a budget-bizott- mány a napokban azon kérdéssel foglalkozott, mi módon, és mikor hozza munkálatait a ház elé. — A bizottmány feladatát ugyan még nem fejezte be egészen, de minthogy az uj közigaz­gatási év november 1-én kezdődik, szükséges, hogy addig a költségvetés tisztában legyen, kü­lönösen, miután több adónemek csak egy évre szavaztattak meg. Az alkotmányos munkát tehát siettetni kelle, s ennélfogva a budget-bi- zottmány elhatározá, hogy munkálatait róezle- tenkint fogja a gyülekezetnek előterjeszteni, így a ház és a bizottmány egy időben dolgoz­hatnak. A midőn azután azon kérdés került sző­nyegre, hogy az előterjesztések mikor kezdes­senek meg, a kormány részéről azon óhaj nyil­váníttatott, hogy ez ne történjék a legközelebbi napokban, mivel Ő Felsége egy királyi leirat­ban azon'felszólitást intézendi az erdélyi ország­gyűléshez, hogy követeit már a mostani budget- tárgyaláshoz küldje el. A bizottmány ennek kö­vetkeztében elhatárzá, hogy előadásait oct. 1-e előtt nem kezdendi meg. Azóta a követeknek tudomásául esett, bogy a kir. leirat leküldése néhány nappal késett; a felett is támadtak ké­telyek, vájjon az erdélyi országgyűlés meg­felelhet-e ő Felsége felszólításának , hogy követei a budget-tárgyalásboz még jókor el­jöhessenek ? — Ezen indokoknál fogva a bud­get - bizottmány tegnapelőtt azt határozá, hogy előterjesztéseit október 1-énél továbbra halasztani nem fogja. Taschek ur ma ezen ha- tározmány nyomán a bizottság nevében holnap- utánra ülést kért, melyben a ház nyilatkozzék, vájjon kész-e a budget-munkálatokat részleten- kint elfogadni ? Ez ellenében az elnök a jövő hétfőre indítványozza az ülést, azon megjegy­zéssel, hogy ezt politikai okok is ajánlják, me­lyek az erdélyi ügyekre vonatkoznak. Ta- scliek ur azonban indítványát fentartván, az államminiszter ur emel szót. -— „Nagyon kell a házat kérnem, — úgymond -— hogy az elnök ur ajánlatát fogadja el. Kérnem kell ezt annál inkább, mivel hétfőn a kormány képes leend a házat körülményesen értesíteni azon lépésekről, melyeket az alkotmány lehető leggyorsabb ke­resztülvitelre tett, és mivel ezen lépéseknek lényeges hátrány okoztatnék, ha a budget-tár- gyalás még e héten kezdetnék meg.“ Ezen kijelentés következtében a ház egy­hangúlag elfogadá az elnök ur indítványát. A mi az ezen kivül történteket illeti, szintén '""tnp’inister ur támogatása következtében BergoiUwk c-y indítványa fogadtatott el, mely szerint a ház egy kilencz-tagu bizottmányt vá­lasztott oly czélból, hogy ez indítványokat dol­gozzon ki, 1-ör azon tényleges bajok orvoslá­sára, melyek az engedélyezett vaspályák- és gőzhajó-vállalatoknál netalán léteznének, ellen­kezve a vaspálya-engedélyezési törvénynyel, az adott engedélyekkel s a kötött szerződvé- nyekkel; 2-Bzor azon netaláni változtatásokat illetőleg, melyeket vagy a vasút-engedélyezési törvényben, vagy a vasutakkali szerződésnél gyakorolt eljárásban szükségeseknek találna. Másolata a magyar földhitelintézet követeléseinek gyors behaj­tása iránt kibocsátott, a királyi kúriához intézett s az ország összes törvényhatóságaival is közlött legkegyel­mesebb királyi leiratnak. 16,209. sz. ELSŐ FEREXCZ JÓZSEF, Isten kegyelméből austriai császár, Magyar-, Cseh-, Halits- és Lodomérországok Apostoli, úgy Lombardia, Velencze és Illyria királya, Austria Főherczege stb. Fötisztelendö, tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő kedvelt híveink! Azon végből, hogy az Általunk Magyarország számára legkegyelmesebben engedélyezett magyar föld­hitelintézet léte és fennállása annál biztosabb és szi­lárdabb alapot nyerjen, s a nemzeti gazdászatríak, je­lesül pedig a földiparnak emez intézet közvetítése ál­tali felvirágzása mielőbb s minél nagyobb mérvben eszközölhető legyen, szükséges, hogy ezen intézet a közönség és pénzpiacz föltétien bizalmával találkozzék, mi leginkább azon meggyőződés átalános elterjedése által érhető el, ha az intézet minden biztosítékaival el lesz látva azon képességnek, miszerint hitelezői irá nyában vállalt kötelezettségeit minden körülmények közt pontosan és fennakadás nélkül teljesíthesse. Ezen czélnak elérhetése végett legkegyelmesebben indíttat­va éreztük magunkat legfelsőbb királyi batalmnnknál és hatóságunknál fogva, melyet az igazság kiszolgál­tatása körül is gyakorlunk, a magyar földhitelintézet üz­leteiből eredhető jogügyleteknek biróBági tárgyalásánál és elintézésénél zsinórmértékül szolgálandó következő szabályokat kibocsátani: 1. §. A magyar földhitelintézet mint alperes, minden válté-, ngy a leszámítolási és ntalványozási üzletekből eredhető, valamint azon perekben is, me­lyek az általa kibocsátott záloglevelek, vagy jövedék­jegyek alapján, vagy az alapszabályok 172. g-sa ese­tében ellene indíttatnak, a pesti királyi első biróságu váltótörvényszéknek van alávetve. Ugyanezen biróság itil az intézet és annak egyes tagjai közt támadó, az intézeti szövetkezésből származott viszonyokat tárgys­zó perekben is. 2. §. Azon perek, melyekben a magyar földhitel- intézet mint felperes lép fel, és melyek a.-, adott köl csönt, vagy az általa szerzett jelzálogot tárgyazzák, következőleg mindazon esetek, melyekben az intézet kérelmére, adósa ellen, és pedig annak bármily ingó va^y ingatlan vagyonára, vagy az intézet által szer zett jelzálogra a birói végrehajtás elrendelendő, szin­tén a pesti királyi első biróságu váltótörvényszék ille­tékességéhez tartoznak; hacsak az intézet maga in­kább nem Kíván adósának rendes bírósága előtt az el­len fellépni, vagy ba más biróság a jelen szabályok­ban kijelölve nincsen. (25.) — Az intézet által kibo­csátott záloglevelek és jövedékjegyek, valamint > z azokhoz tartozó szelvények és jövedékrészletek birói megsemmisítése basonlólag a pesti királyi első biró­ságu váltótörvényszéknél kérelmezendő. 3. §. Az intézetnek az 1840. 16. t. ez. értelmében vezetett főkönyvei s azoknak kivonatai, a végrehajtás ntján behajtandó követelés mennyiségére nézvo, teljes bizonyerövel bírnak. 4. §. A magyar földhitelintézet jogosítva van a részére kiállított kötelezvény, vagy más kötelezettségi nyilatkozat és főkönyvi kivonatainak alapján, késedel­mes adósa, vagy a jelzálog birtokosa ellen azonnal a birói (kielégítési) végrehajtás elrendelését kérelmezni, ha az illető lekötelezettségi okmány biróilag hitelesít­ve van. 6. §• A magyar földhitelintézetnek a kielégítéséül szolgálandó tárgyakra nézve szabad választása van a nélkül, hogy a jelzálogra szorítkozva, vagy az ideigl. törvényi:, szabályok 115. § a rendeletéhez kötve volna. — Az intézet tehát a végrehajtást személyes adósának ingó vagyonára, vagy az intézetnek lezálogositott in­gatlan jószágra vezetheti. Mindkét esetben a pesti ki­rályi első biróságu váltóiörvényszék, a felhozott bizo­nyítékok alapján, a végrehajtást elrendelendi; s a mennyiben a Buda- s Pestvárosok területén létező in­góságokra intéztetett, azt foganatositandja is; más ese­tekben pedig foganatositás végett az illető hatóságot keresendi meg. 6. §. Ezen megkeresés, a végrehajtás alapjául vett vagyon fekvése szerint,az illető megyei vagy vidéki, vagy szabad királyi városi (ide értve a XYI. szepesi városokat is) törvényszékhez, a jász-, knn- és hajdú- kerületekben pedig az illető községi tanácshoz inté­zendő. — A megkeresett törvényszék, illetőleg tanács, ha ingatlanok vétettek végrehajtás alá, a megkeres- vényt a legközelebbi ülésben elintézendi, illetőleg a végrehajtási végzés telekkönyvi bekeblezését megba- gyandja, és a végrehajtás teljesítésével egyik tagját megbizandja; — ha pedig a végrehajtás ingóságokra vezettetik, ennek foganatosításával a törvényszék egyik tagja az elnök által azonnal megbízandó. Azon esetben, ba a végrehajtás csupán ingóságokra rendeltetik el,— annak foganatosítása végett, a végrehajtás alapjául szolgálandó tárgyak holléte szerint, a rendezett ta­nácsosai ellátott mezővárosi törvényszék, vagy az illető szbiró közvetlenül is megkerestethetik;az utóbbi esetben azonban szükséges, hogy a szolgabirói járás, melyben a végrehajtás alá veendő tárgyak léteznek, a végre­hajtási kérvényben kijelölve, és a szolgabiró s annak hivatali székhelye megnevezve legyen. — A megkere­sett mezővárosi törvényszék elnöke a végrehajtás esz­közlésével azonnal egy törvényszéki tagot bizand meg. A szolgabiró pedig vagy maga teljesiten- di a végrehajtást, vagy annak foganatosítására es­küdttársát kttldendi ki. — Mindezen esetekben a tett intézkedésről a magyar földhitelintézetnek a megkere­ső levélben megnevezett képviselője egyidejűleg érte­sítendő, és a végrehajtási eljárás késedelem nélkül megkezdendő s véghezviendö. 7. §. A magyar földhitelintézet a végrehajtási folyamodványban,vagy későbben kérelmezheti, hogy a lezálogolt ingóságok — a mennyiben azok a bíróság­nál letéteményezhetök, vagy a végrehajtást szenve­dett félnél zár és pecsét alatt őrizhetök nem volnának, — egy, az intézet által ennek veszélyére és fe lelősségére kinevezett gondnoknak őrzés végett áta­dassanak. 8. §. A személyes adós ingóságaira vezetett vég­rehajtás esetében a becslés, külön folyamodvány nél­kül, a lezálogolással egy időben, vagy ha becslök kéz­nél nem volnának, közvetlen az árverés előtt is eszköz- lendö. — Ha a becsárt az első árverés alkalmával senki sem Ígéri, a tárgy ezen alul is eladandó. Egyebekben — a mennyiben ezen szabályokban kivétel nem tétetik, az ingóságok végrehajtási lezálogoiása, becslése és ár­verése tekintetében, valamint a bíróságok és bírósági tagok által eljárásaikban megtartandó határidőkre nézve az 1840-dik évi t. ez. II. R. 11. fejezetének ren­deletéi szolgálnak zsinórmértékül. 9. §. A végrehajtás a lezálogositott ingatlan va­gyonra nézve, annak vagy lezárolása vagy eladása ál­tal eszközöltetik. — A magyar földhitelintézetnek jo­gában áll a végrehajtás egyik vagy másik nemét foga­natosíttatni, mindenesetre pedig az eladást szorgal' mázhatni, ba a lezárulás, követelésének idejekorán1 behajtására elégtelennek mutatkoznék. 10. §. A magyar földhitelintézet a jilzálog lezá- rolását választván, azt vagy annak valamennyi jöve­delmeire kiterjesztheti, vagy a jövedelmek c.ak egy nemére szoríthatja, sőt az intézet elhatározásától függ, hogy a jövedelmek a zárgondnok által közvetlenül kezeltessenek-e, vagy pedig haszonbérbe adassanak. 11. §. A zárt rendelő határozat, ba a zár alá veendő jószág telekkönyvezre van, a telekkönyvbe szintén beiktatandó. — Az intézet által kijelölt zár­gondnokot a biróság köteles az intézet veszélyére s felelősségére kinevezni. Ha a kijelölt z. rgondnok sze­mélye ellen a bíróságnak alapos kifogásai volnának, az intézet agyán más zárgondnok kijelölésére felszólí­tandó, azonban az njabbi kijelölés megtörténtéig a zár alá vett vagyon az előbb javaslatba hozott zár :ondnok kezelésére bízandó. 12. §. A zár alá vett jószág birtokosa ellenve téseit az intézet kijelölésére rendelt zárgondnok ellen legfeljebb 14 nap alatt nyújthatja be. — E en idő alatt beadott ellenvetések felett a biróság mindkét felet egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál kihalJgatandja, s ha barátságos egyesség nem sikerül, hivatalból neve- zend ki zárgondnokot; ennek megtörténtéi, azonban az intézet által kijelölt zárgondnok hivatalában aka­dálytalanul eljárand. 13. §. Az intézet által kinevezett zárgondnok el­járásáért az intézetet terhelő felelősség megszűnik, ba a 12 ik §-ban meghatározott batáridő elmúlik a nélkül, bogy a lezárolt jószág birtokosa a zárgondnok szemé­lye ellen kifogásokkal élt volna; valamint azon idő­ponttól kezdve is, midőn a zárgondnok személye iránt egyesség sikerült, vagy a zárgondnok a biróság által hivatalból lett kinevezve. 14. A zárgondnok köteles az elsőbbséggel bíró tételek, a. m. közadó és más adóbeli tartozások, az előbb betáblázott követeléstől járó kamatok stb. lefize­tése után maradandó, agy a hátralékban lévő, valamint a folyó jövedelmeket is közvetlenül az intézetnek, és csak a maradandó fölösleget a biróság mindenkori in­tézkedése szerint kiszolgáltatni. — Ennélfogva a biróság vagy mindjárt a végrehajtás alkalmával, vagy későbben a zárgondnoknak a jövedelmek hová- forditása, őrzése vagy letétele iránt határozott utasítást adand. 15. §. A zárgondnok az év lefolyta után legfel­jebb 30 nap alatt, vagy ba a lezárulás egy évig nem tartott, annak megszűntétől számítva 14 nap alatt szám­adásait okmányokkal együtt azon bírósághoz tarto­zik bemutatni, mely öt zárgondnokul kirendelte A be­adott számadás felett a bíróság egy <fivid időre kitű­zendő tárgyalásnál a lezárolt jószág birtokosát és a földhitelintézet képviselőjét kiballgatandja, és a szám­adást minden késedelem nélkül eiiniéztndi. Ha pedig a számadás ellen az intézet vagy a lezálogolt jószág birtokosa vagy miudkét részről nyomós észre­vételek emeltetnek, melyek jó móddal ki nem egy em­líthetők, és melyek feleit azonnal ítélni sem lebet, az illető fél utasítandó: bogy a számadásra telt észrevéte­lek során keresetét világosan és határozottan adja elő, mely ez esetben a keresetlevél helyét pótolja, s mely felett aztán a rendes eljárás az 1840. XV. t. ez. II. R. 7. fejezetének a váltó-perekre vonatkozó rende­letéi szerint meginditandó leend. — Ha a zárgondnok számadását kellő időben be nem adta, az intézet kép­viselője vagy az adós azon bíróságnál, mely a zárgond­nokot kinevezte, annak számadásra vonatását, s ellene addig is biztosítás eszközlését kérelmezheti, a mit a bi­róság késedelem nélkül teljesíteni köteles. 16. §. Ha az intézet a lezárolt jószág valamennyi jövedelmeit, vagy azoknak egy nemét haszonbérbe adni kívánja, ez — ha csak a felek maguk közöti másként nem állapodtak meg — közárverés ntján esz- közlendö. E czélra az intézet az árverési föltételeket be fogja nyújtani, melyeket a megkeresett biriokbiró- ság, a lezárolt jószág birtokosának meghallgatása nél­kül, megvizsgálaudja, és ha aggálytalanok, helybenha­gy andja ; ellenkező esetben azok felett, a lezárolt jó­szág birtokosának egy rövid időre kitűzendő tárgya­lásnál! meghallgatása után, valamint azon esetben is, ba az utóbbi a tárgyalásra meg nem jelen, határo- zand. A haszonbérbeadást engedélyező végzés a telek­könyvbe beiktatandó. — A megkeresett birtokbiróság ezután az árverési hirdetményt külön folyamodvány nélkül kibocsátandja, és az árverésre két külön — 30 napra terjedő batáridőt oly hozzáadással tűzend ki: hogy ha az első árverés alkalmával a kikiáltási árt senki sem Ígéri, a második árverésnél a jószág azon j alul is bérbejfog adatni. — Az árverés kihirdetési mód­ijára nézve az átalános rendeletek tartandók meg.— ; A jószágnak haszonbérlő kezére lett bocsátá a, illető­leg átadása alkalmával egyszersmind megb tározandó, hogy a haszonbéri járulék fölöslege a 14 §-ban emlí­tett elsőbbségi tételek kiegyenlítése és a magyar föld­hitelintézet számára teljesítendő fizetései alán, kinek leszen kiszolgáltatandó. 17. Ha a magyar földhitelintézet a 1< zálogosított jószág végrehajtási eladását szükségesnek tartja (9. §.), ez esetben az illető jószágnak, a kölcsön engedé­lyezése által fölvett érléke, beesérléklll és ki iáltási árul lévén veendő, — a végrehajtási becslés szük- ség télén. 18. §. A magyar földhitelintézet fel van jogo­sítva az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ba a lezálogositott jószág kiadatása más hitelez'- kérel­mére lett elrendelve, és e mellett főfigyelmét ana for­dítani, hogy az intézet követelése lehetőleg leghaata- rább elégittessék ki. Ezen joggal a magyar földhitel­intézet azon esetbea is élbet, ba a lezáróit jószágnak haszonbérbe adása kérelmeztetik egy más hitelező ál­tal, vagy ha a jószág a csőd folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbiróság (csődbíróság) mindezen esetekben az árverési feltételeket, ezekre nézve egye­dül a betáblázott hitelezőket — egy rövid időre kitű­zendő tárgyalásnál meghallgatván, fogja megvizsgálni, és ha aggálytalanok, azonnal helybenhagyni. 19. §. A birtokbiróság az árverés elrendelését a telekköuyvben feljegyeztetendi, az árverési h:.‘aznapo­kat az id. törv. szab. 183 és 134. §§-ai rendeleté sze-

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents