Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-01 / 223. szám

k­et, mindazonáltal a hitelezők meghallgatása nélkül, meghatározandja, a hirdetvényt kibocsátandja, és an­­nak az országban hivatalos hirdetésekre szánt lapok­ban háromszori beiktatását eszközlendi. Az elrendelt árverésről egyúttal a telekkönyvekben ezen időpontig bevezettetett, s azokból kiveheti záloghitelezők is, a végzés kézbesítése által kulön értesitendik; azok számára pedig, kiknek lakhelye nem tudatik, vagy a birodalmon kívül tartózkodnak, gondnok rendelendő, és ez külön hirdetvény utján tudomásokra adandó. 20. §. A vételár-felosztási sorrend iránti tárgya­lásnak a jószág eladatása után van helye, mely tár­gyalás azonban legfelebb 8 nap alatt megtartandó. E végett már az árverési hird­­tmény­ben mindazok, kik noha az árverésről külön nem értesittettek, még­is azt hiszik, hogy a nyilvános könyvekben eszközlött beiktatás által az eladandó jószágra zálogjogot sze­reztek, felszólítandók , hogy azt a jószág eladása előtt a bíróságnál bejelentsék; ellenkezőleg csak önmaguk­nak tulajdoníthatandják, ha a vételár felosztása nélkü­lük foganatosíttatván, a­mennyiben az kimeríttetnék, abban a részesülésből kizárva maradnak. Eme hirdet­ményben egyszersmind az is tudtul adandó a hitelezők­nek, hogy azok számára, k­ik zálogjogaikat bejelen­­tendik ugyan, de képviselőt a bíróságnál nem nevez­nek, veszélyükre és költségükre hivatalból fog képvi­selő rendeltetni. — Az elrendelt árverésrőli külön ér­tesítés elmulasztása egyébiránt az árverés megsemmi­sítésének okául nem szolgálhat. 21. §. Ha a magyar földhitelintézet személyes adósának oly ingatlan vagyonára kivánná a végre­­hajtást intézni, a­melyre az intézet követelése betáb­lázva nincs : az intézet számára a végrehajtás engedé­lyezendő ugyan, de ez esetben mindenekelőtt a rendes zálogolás , a végrehajtási végzésnek telekkönyvi be­­keblezése és ha az intézet úgy kérelmezte, a becslés­nek a zálogolással együttes teljesítése lesz elrende­lendő ; ezek megtörténtével a végrehajtás további fo­lyama az itt szabályozott eljárás alá esik. 22. §. Midőn más hitelező által oly jószágnak árverés utjáni végrehajtási eladása vagy haszonbérbe adása szorgalmaztatik, melyre a magyar földhitelinté­zet követelése betáblázva van, a végrehajtó fél részé­ről kijelölt árverési f­ltételek az árverés elrendelése előtt, a bíróság által a magyar földhitelintézettel oly felhívás mellett közlendők ,­ hogy a 18. § ban engedé­lyezett árverési feltételek kijelölhetési jogát egy, 14 és 30 napok közt kiszabandó határidő alatt érvényesít­se; ellenkezőleg az általa ezen határidő lefolyta után netán kijelölendő árverési feltételek nem fognak figye­lembe vétetni, az ily közlés mellőzésével foganatosított árverés érvényessége azonban ezen egyedüli okból meg nem támadtathatik. 23. §. Ha a magyar földhitelintézetnek lezálogo­­sított jószág más hitelező által végrehajtás alá véte­tik, de a végrehajtási lépések 14 nap alatt nem foly­tattalak , az intézet jogosítva van, a végrehajtást sa­ját nevében külön folyamodvány nélkül, a már teljesí­tett végrehajtási lépések alapján folytatni. 24. §. Az árverés bevégzése után a birtokbiróság a vételár felosztása végett hivatalból rövid határidőre (20. §.) tárgyalást rendelend, melynél az ideigl. törv. szab. 130., 131, 132., 136, 137, 141. §-saiban foglalt rendeletek, a­mennyiben ezekre nézve a jelen szabá­lyokban kivétel nem létetett, szolgálandnak zsinórmér­tékül. 25. §. Ha valaki az elrendelt végrehajtás eszköz­lése által saját birtok- vagy tulajdoni, vagy más dologi jogait megsértetteknek véli, mind a végrehajtató, mind pedig jó végrehajtást szenvedett fél ellen intézendő ke­resetbén a végrehajtás megszüntetését, vagy korláto­zását kérelmezheti, a nélkül azonban, hogy ily igények bejelentésére külön felszólítás, vagy hirdetmény szük­ségeltetnék. Az e tekintetbeni keresetlevél, ha a végre­hajtásnak tárgya ingó, a végrehajtást foganatosító bí­rósághoz, ha pedig a végrehajtásnak tárgyát az inté­zetnek lezálogosított ingatlan vagyon képezi­, a pesti királyi első bíróság a váltótörvényszékhez nyújtandó be. Ezen kereset a végrehajtás további folytatását meg nem gátolja, azonban fölperesnek szabadságában áll, ugyanazon bíróságnál, melyhez a keresetlevél benyúj­­tatott, kérelmezni , hogy a tárgyalás tartama alatt, az igénybe vett tárgy iránt a végrehajtás annyiban füg­­gesztessék fel, a­mennyiben különben neki a végrehaj­tás foganatosítása által megtéríthetetlen kár okoztat­­nék. Ezen kérelmére az említett feltétel alatt a végre­hajtás a bíróság által csak akkor függeszthető fel, ha felperes elsőbbségi jogait elegendőképen igazolta, vagy ha a felfüggesztés által okozandó minden károkért ele­gendő biztosítékot nyújtott. 26. §. Az intézet személyes adósa, vagy a lezálo­gositott jószág birtokosa ellen csőd nyittatván, az in­tézet tartozik ugyan követelését a hirdetvényi határ­idő alatt a csődbíróságnál bejelenteni; azonban e be­jelentés felett a tárgyalás azonnal, még a hirdetvényi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakítá­sa előtt is megtartandó, a csődpelügyelő erre nézve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt a hitelezői választmány­t, vagy ha ez még alakítva nem volna, a helyben lakó ismeretes hi­telezőket hallgassa meg. Az intézet követelésének va­lódisága felett haladéktalanul ítélet hozandó és abban egyúttal az intézet zálogjoga felett is határozandó. 27. §. A követelés valódisága iránti ítélet jog­erőre tett emelkedése után, az intézet jogosítva van azonnal — be sem várva a betáblázott és megítélt kö­vetelések feletti osztályozási ítéletet — kérelmezni, hogy a lezálogosított jószág tüstént árverés alá bocsát­tassék, a második árverésnél becsértéken alul is el­­adassék, és követelése a vételárból kifizettessék. Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitűn­nék, hogy az intézetnek járandóságán túl teljesíttetett a fizetés, az intézet a felvett fölösleget, késedelmi ka­matokkal együtt, a csődtömegnek megtéríteni köteles. Egyébiránt a csődtömeg, a hitelintézeti alapszabályok 116. §-hoz képest, a csőd tartama alatt is köteles a magyar földhitelintézetnek, annak végkielégítéséig, a szerződési kamatokat­­, meghatározott időre pontosan fizetni. 28. §. A végrehajtási költségek az intézet által előlegezendők , de a végrehajtást szenvedett fél által, az intézeti képviselő munkadíjával együtt megtérí­tendők. A végrehajtás tehát mindenkor a költségekre nézve is teljesítendő, és annak befejeztével ezek is le­­fizetendők. 29. §. Ha a végrehajtást szenvedett fél állítja , hogy a magyar földhitelintézet követelése egészen vagy részben jogosan fenn nem áll, és ha e tekintet­ben teljesen bizonyító okiratoknak van birtokában, kellőleg fölszerelt beadványában a végrehajtás meg­szüntetését vagy korlátozását a pesti királyi első bíró­ság a váltótörvényszéknél kérelmezheti. A váltótörvény­szék ilyetén, kellőleg fölszerelt beadványra a végre­hajtás további folyamát ideiglenesen felfüggesztendő s erről az intézetet értesítendi, egyúttal pedig a végre­hajtást szenvedett fél beadványa iránti tárgyalásra rö­vid határidőt tűzend ki, és annak befejezése után vég­zés által határozand­ó váljon a végrehajtás megszün­­tetendő-e vagy sem, vagy korlátozásának van-e, és mennyiben helye ? — Ha pedig a végrehajtást szenve­dett fél teljes bizonyítéka okmányokkal nem bír igé­nyeinek biztosítá­sa végett, ugyancsak a pesti első bí­róság a váltótörvény­székhez nyújthat be keresetlevelet,­­ mely iránt rendes szóbeli eljárás indítandó. Ezen eljá­rás folyam­a alatt azonban a végrehajtás csak akkor függeszthető fel, ha a végrehajtást szenvedett fél utó­lagosan külön beadványban teljes bizonyítékú okmá­nyokat mutat be, mely beadvány folytán, a keresetle­­vélrel figyelem nélkül, ugyanazon eljárás követendő, mely ezen szakasz első részében állapíttatott meg. 30. g. Ha az adósnak, kinek az intézet az alap­szabályok 143. §-ja szerint követelését fölmondotta, a fölmondás ellen észrevételei volnának, köteles ebbeli kifogásait, a fölmondásnak a hírlapokban tett utolsó kihirdetésétől számítva 14 nap alatt a pesti királyi első bíróság a váltótörvényszékhez benyújtani, különben a felmondás érvényre emelkedik.­­ A törvényes idő alatt benyújtott kifogások fölött sommás szóbeli eljárás in­dítandó, melyben a kifogásolt alperes válaszaként te­kintendők , és afölött, hogy a felmondás jogérvényes e vagy sem , a tárgyalás befejezése után határozandó. 31. §. A pesti királyi első bírósági váltótörvény­­széknek, valamint a 24. §. esetében, a végrehajtást fo­ganatosító bíróságnak határozatai ellen, törvényes idő alatt közbentett felebbezések vagy folyamodványok folytán második fokozatban a királyi váltófeltörvény­­szék, a harmadik fokozatban pedig a hétszemélyes tábla váltóosztálya határozand. 32. g. A felfolyamodás az előrebocsátott gg-ban szabályozott eljárás folyama alatt azon bíróságnál nyújtandó be, melynek határozata ellen van az intézve; a felfolyamodás azonban a felebbezett végzés fogana­tosítását nem gátolja, kivéve egyedül azon esetet, mi­dőn a felfolyamodás a vételár felosztásának megálla­pítása ellen, a végzés kézbesítésétől számítva, három nap alatt benyújtatott, de ez esetben is csak a felfo­lyamodás tárgyát képező tételek kifizetése függeszt­hető fel. 33. g. A­mennyiben ezen szabályokban kivétel nem létezett a magyar földhitelintézet ügyeit illetőleg is, az ország egyéb törvényeiben szabályozott eljárás követendő. 34. g. Azon bírósági hivatalnok, ki az itt szabá­lyozott eljárásban, vagy azon kívül is hivatali köteles­ségének megszegése, vagy vétkes elmulasztása által egyik vagy másik félnek kárt okoz, a károsítottnak — a­mennyiben a kártérítés más módon el nem ér­hető — teljes kártalanítással tartozik. Ezen kötelezett­ség kiterjed nem csak a bíróságokra és hivatalokra, hanem az utóbbiaknál szolgálatban lévő, vagy bírósági hivataloskodásra rendelt valamennyi személyekre, a­mennyiben kötelességük teljesítésében vétkesek. Ily kártalanítási igénykövetelések a felek által a királyi Ítélő­táblához, vagy ha annak, úgy a váltófeltörvény­széknek, vagy azok egyik tagjának vétkéről van szó, a hétszemélyes táblához nyújtandók be; az e részbeni nyomozások az érintett bíróságok által hivatalból esz­­közlendők, és a polgári anyagi jog határozatai szerint megítélendők.­­ A királyi tábla ebbeli határozata el­len felfolyamodásnak a kiszabott törvényes idő alatt a hétszemélyes táblához van helye. Kikhez egyébiránt császári királyi kegyelmünk és kegyelmességü­nkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Austriá­ban, szent-Mihály hó 18-án ezer nyolczszáz hatvanhar­­m­adik évben. Ferencs József a. k. Gróf F­o­r­g­á­c­h Antal s. k. gesnek, hogy annál az eszmék tisztázásához n­i is hoz­zájáruljunk. Azok, kiknek e törvény fennállása iránt kéte­­lyeik vannak, ezeket főleg némely újabb magánjogi reformok, u. m. a telekkönyvek, ősiség eltörlé­se, a nemesi javak birtalásának nem-nemesekrei k­i­te­rj­e­szt­é­s­e, törvény előtti egyenlőség stb. tételéből látszatnak meríteni, míg mások arra érveiket a concordatum s id. törv. szabályok tar­talmából is szármasztatják. Midőn mi az érintett magánjogi intézmények fo­galmában s természetében sem találunk alapokat a lex amortisationis tétele tagadhatására, egyszersmind azon kételyekben világos tévedést is látunk azon okból, mert az illetők annak valódi jellemét , hivatását fi­gyelmen kívül hagyva, kételyes kiindulásukban egye­dül annak magánjogi természetére szorítkoznak. Aziránt nincs kétség, mikép a lex amort, va­lódi magánjogi intézményt képez,, mint olyan, mely a magán­tulajdonjogra vonatkozó szabályokat tartalmaz, s mint olyan, mely által eltávolitandó volt azon ma­gánjogi hátrány s veszteség, mely éré a hű­bérnököket, ha a hűbéri javak vazaljaik kezeiből a „boltkezek“ birtokába jutottak, mi által t. i. t. hűbéri javakból va­zaljaik részéről őket illetendett javadalmaikat, jöve­delmeiket elvesztették.1) Azonban elvitázhatlan az is, mikép a l. amort, mind keletkeztében, mind történeti kifejlődésében lé­nyegesen különbözve a magánjogi törvényektől, azo­kat fontosságával messze túlszárnyalta. Azt viszonyai az állam­szerkezettel lényeges kapcsolatba hozták , az az állam­ lét lényegéül szolgált hűbériség kiegészítő részét képezé, tehát állami jelentősége s érdekeltsége a magánjogi intézményekét tetemesen felü­lhaladta, s benne a magánérdekeket túlhaladó állam­ politikai tulnyomóság lényegül szolgált. E politikai tulnyomóságát eléggé tanúsítja kelet­­keztének korából azon tény,mikép egyenesen az állam szervezetéül szolgált hűbériség fenntartása é s biztosítá­sára hozattatott.Az ország honvédelmi ereje a hűbéri bir­tokon nyugodott, miért a legelső állami czélok igénye­­sék, hogy a jószágok a hűbéri kapcsolatban megtartas­sanak. A nemesi családok épségben fenntartása, va­gy­onosságuk megőrzése, a katonai erő kellő kiállítha­­tása végett, az államrendszer alapelvét képezi, miért a jószágnak a családoknál­ megtartása, 3) valódi állami szükségek közé tartozott. Mindezek pedig meghiú­sulnak, ha a jószágok a nemesi családoktól, a hűbéri kötelékből elvonhatók; mi történik, ha azok­­ e­x amott, hiányában az egyházi testületek által megsze­­reztethetőnek, mint a melyektől mint holt­testektől, azok elvárhatlanok leendettek. Ezek túlnyomóan köz-é­­s nem magán­érdekek, inkább politikai, mint jogi tényezők. És innen van, mikép korunk codexei is, melyek a lex amott, in­­tézményét megtartották, annak érvényesíthetését vagy egészen a politikai közigazgatás határozataira bízták, vagy a legfelsőbb hatalom intézkedéseinek hagy­ták fenn. A porosz­­könyv rendeli, mikép az egyházi testületeknek fekvő jószágot csak állami engedély mellett lehet szerezni (alig. L. Recht. IV. B. II. Th. 11. u­t. §. 194.) sőt csak úgy bármily ajándékokat s hagyo­mányokat is 600 tall. összegen túl. (§. 197.) *) Francziaországban, hol a testületek ösz­­szes ingatlan szerezhetési s elidegeníthetési joguk sza­bályozása a közigazgatási jognak van fenntartva, az egyházi testületek azon jogot fejedelmi engedély mel­lett gyakorolhatják (1817. jan. 2. törv.) Hasonlóan az osztrák törvények is,­ ily tes­tületeknél az ingatlan-szerezhetésre országfejedelmi engedélyt szükségeltek a concordatum előtt. És az Stojakovics György s. k. TÁEGZI Napi újdonságuk. * Innsbruckban sept. 28-kán délután számos lövi­­szi bevonulás tartatott, estve megérkezett a bécsi küldött­ség, melyet a roppant néptömeg zeneszóval és taraczk­­durrogással üdvözölt. A díszelőadás után a főherczeg ö­cs. fensége megtekinté a kivilágítást.. Utána nagy estály volt ö ca. fenségénél. 29-kén Császár Ő Felsége reggeli 6 órakor a legszigorúbb incognitóban érkezett oda aa Ká­roly Lajos főherczeg ő es­ fensége által fogadtatott. Csak nagy nehezen lehetett megakadályozni, hogy a császári fogat lovait ki nem fogták és a polgárság által nem vo­natott a váriakba. Az átalános diadalöröm leírhatatlan volt. * Innsbruckból Császár Ő Felsége ottmulatásáról jelentik továbbá, hogy Ő Felsége Bept. 29 -én reggeli 9 órakor a hatóságok ünnepélyes isteni tiszteletén, 10 órakor a lövészek tábori miséjén volt jelen és ezután a császári palota erkélyéről a nagyszerű díszmenetet tekin­tő végig, melyben az ország minden részeiből lövészek ezrei nemzeti öltözetükben vettek részt és melyhez a tiro­­li tartományi bizottmány és az innsbrucki városi képvise­let is csatlakozott. Erre ő cs. kir. Felsége a lövészházat látogatta meg és a czéllövész ünnepben személyesen is részt vett. 3 órakor ő Felsége a népünnepet látogatta meg. A közlelkesedés mindenütt a legfényesebben nyilatkozik, valahányszor Ő cs. kir. Felsége a nép előtt megjelenik. * A mexicói küldöttség, mely Ferdinánd Miksa cs. föherczegnek a notablek határzatát lesz átnyújtandó, a „Presse“ szerint 29-kén váratott Bécsbe és a „Mansch“ hotelbe száll. A „Gen. Corr.“ Triestből közli : A tíz tag­ból álló mexikói küldöttség oct. 1-jére váratik ; egyéb­iránt fogadtatásukra nem a triesti várostanács, sem a fan­­tasie cs. gőzös nincs felszólítva, ■ ünnepélyekről sincs szó, melyeket Triest városa adna. * A mexicói küldöttség Páriából múlt hé­­29 én d. e. 10 órakor a nyugoti pályával megérkezett. A császár­­küldöttség 30 án még Bécsben tölté a napot és estve a vonattal Triestbe és Marimaréba megy. A küldöttséggel együtt Debranz de Saldapenna lovag is megérkezett Pá­riából Bécsbe, mily minőségben ? még nem tudatik. * A városi színház igazgatója azon széps kegyele­ten eszmével foglalkozik, hogy a nem épen fényes viszo­nyok közt élő H­u­g­ó Károlynak egy jutalomjátékot ren­dezzen a pesti színpadon. Megváltjuk, mi a nevezett költő irányában a méltányos segélynek ily kezdeményezését a magyar írói segélyegylettől vártuk volna. Tudjuk, hogy­­ az egylet, ha nem rendelkezik is százezrekkel, mindamel­lett annyi tehetséggel bír, hogy figyelmét oly íróra kiter­jessze, a­ki a magyar nemzeti színpadnak egykor ünne­pelt költője volt, a­kitől, hogy egyebeket ne említsünk, a legmostohább írói díjazás korszakában adtak oly nagy sike­­rü Bainműveket mint a „Világ színjátéka“, az „Egy magyar Urtly“, »Brutus és LacreU*“,» a még most is műsorolaton­­ lévő „Báró és Bankár.“ Igaz, hogy a költő ezen műveiből egy pár német nyelven is megjelent részint a külföldi és itteni színpadokon, részint nyomtatásban. Ez azonban nem enyésztetheti el érdemét, melyet a magyar irodalomban szerzett magának és melyet a magyar műkritika is nagy mértékben elismert. Ha tehát akkor büszkék tudtunk lenni a magyar-német költő érdemeire, hogy ha akkor pompáztunk vele, miért tagadjuk meg most, midőn se­gélyre szorult és midőn módunkban van ez a múltért né­mileg méltányolni ? * A „Comoedie infernale“ azon új, a költő saját jel­­legzése szerint diabolikus dráma czime, mely közelebb Hugo Károlytól nyomtatásban fog megjelenni és a melyre előfizetéseket Wigand vécsi utczai könyvkereskedése fo­gad el. * A pesti polgári kereskedelmi testület kebelé­ben az ország szű­kölködői javára eddig bég­­ült adomá­nyok épülete 10,105 ft. 38 krt tesz, mi a m. kir. helytar­tótanács elnökségének kézhezittetett. * Gr. K­á­r­o­l­y­i Alajos ez. k. osztrák követ a berlini udvarnál, a közelebb elhunyt gróf Károlyi Lajos fia, a szárazság által leginkább sújtott csongrádmegyei mágocsi jószágában, hol saját vetni valóját és cselédei gabna­bérét is pénzen kell bevásároltatnia, a következő intézkedéseket rendelte el: 1) a feleslegessé vált pásztor­­cselédségből mindazokat, kik erre vállalkoznak, már jó­szágaiba rendelte saját költségén átszállíttatni ; 2) az al­földi jószágai körében létező földészeknek közel 1000 m. vetni való búzát adatott, nehogy földjeik bevetetlen ma­radjanak ; 3) részint földészei, részint más szökölködők közt 100 kenyeret rendelt kiosztatni hetenkint novembe­r­től kezdve martius végéig. 4) Hold­mező vásárhelyi bér­lőinek 40,000 frtra menő bérlet-halasztást engedett, mit a jövő, talán szerencsésebb év utolsó negyedeiben kiván befizettetni; 5) a csongrádmegyei szűkölködők számára 3000, a szathmármegyeiekére 2000 ftot tett le a helytar­tótanács rendelkezése alá. „H.“ * A „P. L.“ egy távsürgönyt kapott Pécsről, mely szerint Gerster és Henszlmann urak az ottani sírboltban új reliefeket fedeztek föl. * A nemz. színpadon közelebb Angier „Les effron­­tes“ czímű öt felvonásos színművét adták elő, Feleki for­dítása szerint. A „P. L.“ és „F.“ felszólalnak a nemz. színpad játéksorozatának franczia fordítmányokkal való elárasztása ellen. Egy ily­en mint Angieré is, nem érde­kelhet bennünket közvetlenül. A szerző itt azon társadal­mat ostorozza, mint az a polgárkirály alatt fennállt és azon társadalmat érti, mint az a második császárság alatt létezik. A társadalmi hanyatlás feletti megütődés alap­hangját, mely e költemény megelevenítő elvét képezi, itt legfeljebb reflexió útján érthetjük meg , de közvetlenül éreznünk nem lehet, minélfogva a hatás nagy része kárba vesz. A polgárság mindazon kinövései, melyek itt a darab főtárgyát képezik, a magyar szinpad közönsége előtt ép oly érthetetlenek, mint a polgárság maga, mely mint nélkü­lözhetetlen tényező bele van ugyan művészileg a nemzet testébe oltva, de oly bensőleg vele összenőve még sincs, hogy minden jelenségeiben nemzeti legyen, s igy a nem­zeti színház közönségére annyira folyékonynyá váljék,mint az egy modern dráma igaz hatásához szükséges, és en­nélfogva akármily szorgalom fordíttassák is reá, közönsé­günknek idegen marad. * A minap lapunkban is dicsérve volt „Vadász­­tudomány“ (írta Pák Dénes) két kötetben 29 ívvel még folyvást kapható Rapos József árnál Pesten Valera­­ntera 1. sz. a. *A kisdedévé-intézeteket Magyaror­szágban te­rj­e­sz­­­ő e­gy es­üt­et részéről, a hazai óvodákban állítandó nevelési könyvtárnak gyarapításául és az óvodák létrehozatala körüli tudnivalóknak megismer­­tetéséül kijelölt nyomtatványok a létező óvodák elöljáró­ságainak és a nyitandók apostolainak kezébe mindenfelé már szétküldettek ; az aláirt térítvények is nagyobb ré­szint és pedig többnyire a sziven fogadás kétségtelen je­lesül ígért vagy küldött becses adatokkal együtt vissza­­érkettek. A még hátralévők megküldetését, beszámolhatás végett, tisztelettel kérem. Ha találkoznék létező vagy ala­kuló óvoda, mely még e nyomtatványokat meg nem kap­ta, szíveskedjék irántuk mihamarább jelentkezni, hogy ezen eljárás befejezettnek tekintethessék. Pest , 1863. sept. 16-án. Rapos József, igazgató. * Az első magyar átalános biztosító társasághoz f. évi sept. 1-től ugyane hó 20-áig beküldött tetemesebb tüzesetek kimutatása szerint 20 nap alatt 26 városban és helységben 2047 ház égett le. — A legnagyobb égések voltak Nagy-Kállón, 300 ház és a megyeház; Hodermar­­kon Szepesm­. 225 h.; Mahlenb­chban Szepesm. 116 h.; Hlubokán Nyitram. 246 h.; Győrött 160 h.; Gyarmaton (melyik a sok közül?) 160 h.; Szebenben Sárosm. 115 h.; Alsó-Szőllős Nyitram. 80 h.; Kapuváron Sopronm. 88 h.; Pápán 80 h. * Szegeden e­só 22 én nagy tűzvész dühöngött. Ép­pen a roppant viharos órákban ütött ki a tűz több helyütt a város különböző külső részeiben,­­ a délután negyedfél óra tájban támadt tűzvész számtalan házat hamvasztott el, a legszabálytalanabb utczák tömkelegében, a leggon­­datlanabbul épült házak között; hasztalan volt a mentő sokaság, a legszegényebb kenyérfélén nép fosztatott meg egyetlen viskójától. — A „Sz. H. “ ezen elemi csapásról így ír : Délutáni 3 órakor ismét megkondultak a vészha­rangok, a felsővároson tűzvészt jelölvén. — Mire mi a helyszínére a tabánba értünk, már vagy 40 ház lángolt, s a tűz roppant sebességgel 2—3 utczán keresztül terjedt tovább. A károsultak nagyobb része vagy otthon, kis kerti szőlőjében, vagy kint a homokon szüreteléssel volt elfog­lalva s örült, hogy fáradozásainak csekély gyümölcsét arathatta, s im azalatt mindenéből kipusztította az ádáz elem. Kínos volt hallani a szerencsétlenek jajga­tását, kik apró gyermekeiket karjaik közé szoritva látták lángok között házaikat, s most, mivel a házak többnyire beégtek s a csekély gabona és takarmány is elhamvadt, véginségre jutottak. A tüzet 5 órakor, midőn a szél csen­desedni kezdett, nyomták el. Mondják, hogy emberélet is esett áldozatul. * Özvegy Csábi Pogány Józsefné, szül. pereni báró Perényi Borbála, végelgyengülés következtében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 21-én, életének 74 dik évében elhunyt. Holt teteme Búcsúban e hó 23-án adatott át a sir nyugalmának. Béke poraira I . St. Pöltenből jelentik, hogy az ottani püspök dr. Feigerle Ignácz Bept. 27 ki éjjel pohsenburgi nyári palo­tájában meghalt élete 69-ik évében. — Értesítés. A pesti m. k. állatgyógyinté­zetben a következő 1863—64. évi tanfolyam f. évi oct. 6-én nyittatik meg, s tart két év, vagyis négy féléven át. Az előadások két, azaz : magyar és német nyelven fog­nak tartatni. Ezen tanfolyamra felvétetni kívánó köteles legalább is az elemi iskoláknak jó sikerrel lett bevégzé­sét kimutatni. A felvételre megszabott életkor az elért 17-ik életév, ennél fiatalabb fel nem vehető, de idősebb igen. A beiratások történnek a pesti m. k. állatgyógyin­tézet irodájában f. é. okt. 1-től egész 16-ig. Kelt Pesten, 1863- évi sept. 28-án. Dr. Szabó Alajos, igazgató. * Régi nemzeti képek másoltatása, az ős­magyar jelmeztár érdekében. A „Színházi Látcső”ben olvassak. A színház belső felszereléséhez tar­tozik, hogy a színművészet által föltámasztott régi hősö­ket, kitűnő egyéniségeket, sőt egész ivadékokat úgy ál­lítson a jelenkor elé, hogy e kép híven tükrözze a tör­téneti valóságot, külső viselet tekintetében is. Azonban intézetünk művezetése kezdet óta sajnosan érzi szükségét egy oly képgyűjteménynek, mely teljes hitelességű ada­tok nyomán mutatná föl legrégibb őseink viseletét, s azon változásokat vagy módosulásokat, melyek e részben ko­­ronkint bekövetkeztek. Nemzeti jelmez-ismeretünk hiteles adatok lépcsőzetén alig bir Mátyás koriig fölhatni. Azon­­tuli jelmezeink sokkal szabadabb, s ha lehet igy szóla­nunk, költőibb analógiával vannak összeállítva, semhogy mint­ett másolatok a tudomány próbáját kiállhatnák. E bajon segitve lesz : Rómer Flóris tanár úr közelebb előadá, hogy a tárnicsei templomban maradtak fenn régi falfestvények, melyek majd ötszáz év előtt, 1383-ban készültek, s az Árpádok korabel­i nemzeti vi­­seletünket ábrázolják. A tisztelt tanár úr e templomi festvények maradványait „nemzeti művészetünk egyik ritkább, történetileg nagy becsű, ruházatunkra nézve pedig legjelentékenyebb műkincsnek tartja“. Tár­gyaikat illetőleg látott azon képeken: keresztyén templo­mot, oltáron álló szentekkel; virilis főpapot; csatázó magyar sereget; szent­ László királyt életének többféle momentumaiban; tatárüldözést, koronázást; az élet vi­szonyainak változatos ábrázolatát. Előjött ott a magyar és tatár főurak közötti különbség; a női ruha; különféle fegyver; sajátságos csuklya forma löveg a harczosoknál; a bárdok, pajzsok, zászlók, lószerszám; a főpapi öltözet; templomok, paloták szerkezete sat. „Szóval — úgymond — ott a festő, építész, a ruhacsináló, a fegyverkovács, a színházi rendező többet tanulhat, mint a külföldiek ábrán­dos, képzelményes compozitiói után.“ Alig hiszi a t. tanár úr, hogy léteznének nemzeti festmények azon korból, melyeken annyi változatosság, oly­an előállítással talál­tatnék, s melyek művészeink tanulmányozását az eddig ismertek közül jobban megérdemelnék, mint a turnicseiek. Radnótfay Sámuel ur e műkincs felfedezése által a legélénkebben s közvetlenül érdekelve, T­e­­­e­p­y Károly festész urat azon megbízással küldötte rögtön Turnicsébe, hogy ama régi festvényeket színházunk, s ezáltal összes hazai művészetünk használatára minél előbb lemásolja. A „Lex amortisationis“*) I.­ligy látszik, különbözők a nézetek azon kér-­­­dés iránt: vájjon az u. n. lex amortisationis hazánkban érvényben maradt-e? Nem tartjuk felesle­

Next