Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-01 / 250. szám

szintén nehézségekre talált 1 millóról teszek érintést Nem szükséges nyilvánítani, hogy az ínséges területnek 1.600.000 lélekszámnál többre menő lakossága között a munkára képeseken kívül igen sokra megy az aggok, betegek, gyermekek, koldusok és efféle tehetetlen em­berek száma is, kik ily nyomor idején az ébbalálnak legközelebb vannak kitéve. Ezen osztály számára vé­tetett föl az az 1 millió forint, azon esetre, ha —mint már fölebb érintetttik — a magánadakozások ele gendö segélyt ném biztosítanak, mivel e terhet ily rendkívüli időkben a községek sem bírják elviselni. A magvar királyi udvari kanezellária itt azon föltevésből indult ki,bogy a mennyiben a magyarországi ínségen va­ló segítés birodalmi Bgynek vétetik, bizonyára az egész birodalom szívesen vesz részt azon alamizsnák adásá­ban, melyek a legszükölködőbbeknek és a szó szoros értelmében ínségben lévöknek jnttatandék. Ha egyéb­iránt nehézségekbe ütköznék ezen szándék valósítása, ezen összeg kieszközlésébez épen nem ragaszkodom oly nagyon, meg lévén bensMeg győződve, miszerint ez esetben az ország lakossága minden erejét flsszr fogja szedni és szűkölködő polgártársait az éhhaláltól meg­mentendő Előadó nr azáltal vél az ínség enyhítésére leg- ezélszerttbb módon kielégítő segélyt nyújtani, hogy az állam a községek közreműködése és kezessége mellett azon ínségeseket kamatozó előlegekben részelteti, kik nek birtokok egy egész teleknél többre nem terjed. A segélyre jogosító birtok maximumát tehát csak egy te­lek tenné. Ily kölcsönök eszméje mór a kormány javasla­tokban is feltalálható, s a föntebb említett 11, illetőleg 13 millió forint erre vala szánva, melyhez azon számí­tás vétetett alapul, bogy az Ínség területét képező 4 millió holdból körül-belöl egy mil iő a 100 hold föld­nél kevesebbel bíró kis gazdák és bárom millió a kö­zép birtokos gazdák kezeiben van, kiket csak kölcsö­nökkel lehet fölsegitoi, mely kölcsön, holdjára átmérő- lég 2—3 forintot számítva, összesen 11 millió összegre ütött fel. Ellenben előadó nr e czélra csak 3,250,000 ttot javasol engedélyezni. Hogy miért szállittatik le ennyi­re a kölcsön szükséges mennyisége, annak oka ngyan fel nem bozatik, hanem, mint látszik, abban fekszik, hogy ily kölcsönök csak azoknak adassanak, kik leg fölebb egy egész telekkel, mely körülbelül 50 holdra megy, bírnak. Ezen alapon előadó arat még más egyéb megta­karításokra is BPgithetnök ; mert az 50 holdnál keve sebbel bíró tulajdonosok összes birtok területe 6— 800.000 Lóidnál többet alig tevén, — ba minden egyes holdra átméröleg 2—3 ft számittatik — e czélra 3 mii lióoál kevesebb is elegendő; s igy körülbelül öt millió nelkülözbetövé válnék és igénybe sem vétetnék. Ha előadó arat a közmunkákra vonatkozólag követett gya- nnskodása utján kisérni akarnék , közclfckvönek lát­szanék azon vélelem, hogy a kiránt 30,000,000 ból mellékutakon még további öt milliót lealkudozni szán­dékszik. Én azonban ezt csapán a téves számításnak aka­rom felróni. Eltekiutve mindazáltal ettől, az ellen, bogy egy telek mint maximum állapíttassák meg, határozottan fel kell szólalnom. Az 5U—300, de 400holduyi birtoko­sok is ugyanazon , — sőt gyakran még szornltabb helyzetben vannak, mint az egy telekkel bírók. Azok gazdaságát az idei igen rósz termés, a takarmány hiá­nya, és barmobbaui veszteség épen ngy tönkre tette a e miatt ök is ép oly kevés lé képesek saját bajukon segíteni , mint emezen. Mert magánosoktól a szüksé­ges összegeket szokásos kamat mellett meg nem sze rezhutik, az alig éleibe léptetett földhitelintézet pedig a nagy számban jelentkezők kívánalmainak elégetnem tehet s alapszabályai értelmében , melyek szerint köl­csönöket 1000 forinton alól nem is adhat, ezen kie­sebb birtokosok kérelmének, kiknek fclsegélésére né hány száz forint is elegendő, ép oly kevéssé felelhet meg, mint az osztrák nemzeti bank. Ezen körülmények által kényszerittetve tehát vagy az uzsorások karjai közé kell magukat vetni 8 ezáltal lagsankint végbuká suk elé menni, vagy már eleve gazdaságuk jövendőbeli újra felvirágoztatásának reményéről is végkép lemon dani. Azt hiszem, alig lesz szükséges megemlíteni, vaj jón Dcmzetgazdászati s pénzügyi szempontból igazol­ható volna-e, hogy ekként a közép-osztály, ezen az or­szág lakosságának legfontosabb része, úgyszólván mag­va, adófizetésre igazán képtelenné tétessék s tökéletesen megrontassék. A terület nagysága itt helyütt nem esik a Morva­ország- vagy Ansztriabelivel ugyanazon mérték alá. Ezen tartományokban, hol egy hold ötször s hat szór többet jövedelmez, már egy 300 boldnyi gazdaság birtokosa azon nagy birtokosok közé Bzámittatik, ki más segélyére nem szorulva, mindenkor képes önma­gán segíteni. Magyarországon, bol egy hold az adó be­számítása nélkül alig jövedelmez 8 ftot, 300 hold tulaj­donosa ily nagy birtokosnak még nem tekinthető. A nemzeti bank a legbiztosb tudósítást nyújthat ná arról, hogy mennyi haszonbért vesz be középszá- mitás szerint egy hold után. S ba ezen osztály segély­ben nem részesiltetik, hátrányosan fog lehatni a nép legalsó rétegeire; megérzendik ezt mindazok, kik ennél­fogva a nagyobb biriokoBok által különben nyújthatott keresetforrástól megúsztatnak , miáltal azután csak a kormány baja gondja fog növekedni. Ha valamely iparüzleti helyet cr ily nyomor, bizonyára nem csak a mesterlegények, hanem n.agnk a mesterek is igényien- dik a segélyt. Föltétlenül s elkertlihetlenül szükségesnek mu­tatkozik tehát efféle előlegek által a kisebb földbirto­kosokat is fölsegélni, mi ellen annál kevésbbé forog­hatnak fenn nehézségek, minthogy azok részére — mint már említve volt — 2—3 millió forint több mint elégséges. A földhitelintézet közbenjárása itt czélirá- nyosan volna fölhasználható. Azon föltevés, melyből előadó nr indul ki, bogy t. i. a jövő aratás bősége által fogja az idei termést pó­tolni, egy kissé merésznek látszik. Ezen eset minden jelenségek szerint alig fog bekövetkezni, sőt az aszály okai, mint évek óta, ngy ezután is uralkodni fognak. Annálinkább pedig parancsoló szükség, nem csak palliativ, de gyökeres segélyt nyújtani, nehogy a jövő évben netalán előforduló nyomor s a lakosság kétség- beesése még nagyobb mérvben tűnjenek elő. Azon 10 millió ft, mely itt megtaki.rittatni szándékoltatik , az összes javaslatban lévő pénzügyi operatiónál alig leend oly káros hatással, tekintve különösen, hogy a kérdé­ses kölcsön valódi kiadást nem képezne, hanem job­bára ismét csak tőkésítésre, még pedig oly tőke-elhe­lyezésre fordittatnék, mely bizonyára legbőségesebb kamatozást eredményezne. Mi végül ezen előlegek risszsfizetését illeti, czél- szeiübb volna a visszatérítést 10 évre akképen fölosz­tani, hogy évenkint egyktersu infl'egy megfelelő tőke­részlet is törlesztessék, mivel ez könnyebben esik, mint több tőkerészletek egyszerréi lefizetése A midőn ezen megjegyzéseimet bevégezném, nem mellőzhetem hallgatással azon körülményt, miként Magyarország összes lakossága, mely Ö Felségének ez ügyben már eddig is tanúsított atyái a nagylelkű gon- doskodásét a legforróbb kösz! nettel fogadá, bizonyára igen keserű csalódás- s a legBzomornbb hangulattal len- ne eltelve, ba Ö Felsége ezen atyai szándékának teljes életbeléptetése más oldalról, nem gyanított akadályok által hátráltatnék. Pest-Pilis és Solt megyék fölirat« Ö cs. k. Apostoli Felségéhez. Felséges Császár és Apostoli Király 1 Legkegyelmesebb Ur! Alig hegedtek be azon sebek, melyeket a Dana árja közgazdasági viszonyainkon ejtett, már is aj ele­mi csapások nehezedtek édes hazánk földjére. Ember emlékezetét tnlhaladé rendkívüli száraz- ság Magyarország legtermékenyebb vidékeit sivatag­gá változtatia, és a fáradalmiban csalatkozott—ínség gél küzdő gazda — reményleni sem merte, hogy jövö éri termésének biztosítására veteilen földjét önerejéből maggal ellátni képes lehessen. A baj óriási mérvénél ép oly nagyszerű, mint rögtöni segedelemre vala szükség, hogy százezernyi gazdáink a pusztulástól megmentessenek. Ez aggodalomteljes helyzetben császári és Apostoli királyi Felségednek azon legmagasabb intéz­kedése, hogy a vetőmagban szűkölködő gazdák egy millió pozsonyi mérő álladalmi vetőmagban részesittes- Benek, valóban fejedelmi, — népei iránti atyásko­dó gondoskodását fennen hirdető, nagyszerű tett valal Milliók bálafuhászai emelkednek Felséged e ma gasztos tettéért a mennyek Uráboz. A kétségbeesés könnyeit öröm-könnyek váltották fel, mert a minden­ható végheteilen kegyelméből id. járásunk is meg­változván, az elvetett mag szép reménynyel biztat. Mi, kik felebaráti és baz&fiui kötelességünk ér­zetében embertársaink ínsége enyhitésére csekély erőnket s legjobb akaratunkat felajánlottak, azon bi zulummal, melyet nagylelkű tettek a kebelben feléb resztének, császári és Apostoli királyi Felséged legma- easabb színe elé járnlui, és mélyen érzett legalázato­sabb bálánkat kifejezni bátorkodunk. Kétszeres örömmel teszünk érzelmeinkről tanúsá­got, mert Felséged magasztos tette nem csak a bálát, de a legboldogabb visszaemlékezést is felélesztő keb­lűnkben. Felségednek magyar népe iránti legkegyclme- sebb gondoskodása visszavarázsolja szivünkbe azon elragadó jelenetet, midőn császári és Apostoli királyi Felséged, ifjúságának első tavaszán, egy a nemzet em­lékében örökké élő ünnepély alkalmával, az 1847 évi October hó 16 ón Pest Pilis és Solt törvényesen egye­sült vármegyék közönsége előtt, annak kitörő és szűn­ni nem akaró örömérzései között édes anyai nyelvűn- kön megszólalván — ekként nyilatkozni kegyeske­dett: „Magam pedig ünnepelni fogom mindig e napot, melyen a magyar nemzetheti élénk ragaszkodásomnak nyilvános jeleit adbatäm.“ LegalázatosabD bála- nyilvánitásnnkD&k keblünk ezen érzelmei közötti ismétlésénél Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megyék Ínséggel küzdő lakosait Császári és Apostoli királyi Felséged legmugasb ke­gyelmébe mindazon jótéteményekre nézve, melyekben Felséged legmagasb kegyelméből hazánk többi ínség­gel küzdő lakosai részesülni fognak, ajánlván, legmé­lyebb hódolattal öröklüitk. Kelt Pesten, az 1863. évi October hó 14 én, az Ínség ügyében tartott központi választmány üléséből. Császári királyi Apostoli Felségednek legalázatosabb bü szolgái: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyékben alakult segélyezési köz­ponti választmány. Magyar földhitelintézet. A magyar földhitelintézet részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy az intézet forgalomban lévő zálogle­veleinek első kisorsolása 1863 évi October bó 31 én, a királyi biztos és két felügyelő bizottmányi tag s az igazgatóság kiküldötteinek jelenlétében, a következő eredménynyel hajtatott végre: Az A) sorozatú 1000 frtos záloglevelek közül kihúzattak a 269, 843, 1171, 374, 1121 és 577 számnak. A C) sorozata 100 forintos záloglevelekből pe­dig : a 126, 56, 217. és 63. sorszámmal jegyzettek. Ez i rcdméDyröl oly megjegyzésekkel értesittetik a t. közönség, hogy : a) a kisorsolt záloglevelek félév mnlva, azaz 1864. év májns 1-jén a kamatukkal együtt teljes név­szerinti értékben készpénzben kifizettetnek : Pesten az intézet pénztáránál; B é c s b e n Wodianer Móricz nrnál; Frankfurtban Bctbmsn testvéreknél; Berlinben Mendelsohn és társainál; s Brüsselben Langrand Dnmoncean és tár­sainál ; b) bogy az intézet a kisorsolt zálogleve’eket le­számítolás ntján a kitűzött batáridő előtt is kész bevál­tani; c) hogy a kisorsolt záloglevelek birtokosai, a fizetésre kitűzött batáridőn túl, kamatot nem követel­hetnek ; d) hogy a kisorsolt záloglevél, hae hirdetés után 10 év alatt be nem mntattatik, az elveszett okiratok megsemmité8ére nézve fenálló eljárás alá esik. Kelt a magyar földhitelintézet igazgatósági ülé­séből. Gr. Dessewffy Emil, Csengery Antal, elnök. titoknok. Vidéki levelek. Debrecien, városa tanácsa kővetkező közle­ményt küldött be hozzánk: A debreczeni István gőzmalom-társulat a hely­beli Ínséggel snjtott szegény sorsú lakosok fclsegélé­sére, illetőleg sorsuknak enyhítésére következő aján­latot tett, jelesül: 3000 á. é. forintot határozott arra fordittatni, hogy a munka tehető, de az inségesebb idők beálltával folytonos munkát nem kapható hely beli napszámosok és lakosok, városunk és közvetlen környéke, például telhető-kertjeink rendezése és csino8bitásarkörül telje­sítendő kézi munkák által foglalkozást nyerjenek. A mnnkatebetetlen szegény során lakosok szá­mára pedig folyó évi november 4 tői kezdve 34 hétig, he'enkmt kétszer 60— 60 és igy 34 hét alatt 4060 ke­nyeret rendelt kiosztatni, melynek értéke 1142. á. é. írt 40 krt tesz. Ezen igen kegyeleten és példásan jótékony nagy­jelentőségű ajánlatot a városi taDács szives örömmel és tiszteletteljes elismeréssel fogadta, a ebből kifolyó­lag a tisztelt társulatnak ezen nemes irányn ajánlatai ért az Ínség által snjtott helybeli városi lakosok nevé­ben szívből folyó köszönetét szavaz, s örömmel tekin­ti ett agy mint a szükölködők szánandó sorsa iránti kegyelmes részvét és helyzetök enyhítése érdekébeni bnzgó törekvés igen nevezetes eredményét, és a köz­érdekek elősegítése iránt mindenkor nyilvánult lelkes készségüknek kitűnő tanúbizonyságát.^ Debreczenben, 1863 october 26-án tartott tanács- ülésből. Szőllősy János, polgármester. A s z a 1 a y József, főjegyző. Külföld. ANGOLOHSZÁG. Legközelebb Granville lords minister egy emlék-szobor fölavatása alkalmával, a kormány külpolitikájáról igy nyilatkozott: „Ö telsége ministerei — ez iránt biztosíthatom önöket — minden tetteikben azon őszinte óhajtás által vezéreltetnek, miszerint benn hónak jólétét s fölvirág zását, s künn becsülete s méltóságának fönntartását előmozdítsák; noha a politikai helyzet olyanná lett, hogy a ministerekre nézve nem volt könnyű, kielégítő s biztos irányt követni. Mindé kire kebellázitólag kell hatnia ama két polgár-bábom látványának, melyek je­lenleg a világ különböző részeibin dühünkének. Ezen báhornk nálunk kétségkívül különbőz' szempontokból tekintetnek. Lengyeloiszág tekintetében a kormánynak nagy nehézségeket kelle legyőznie. Az a diplomatiai al kndozásokból (igyekezett erőt meritui, s azokból könnyű volt azon következtetésre jutnia, bogy Angolországnak — bármily legyen is különben a lengyelek irányi báni roknnszenve — tökéletesen távol kell magát tar tania a viszálytól. Ezen következtetéssel maguk a len gyelek irányában nagy kegyetlenség lett volna, azon bitben ringatni őket, hogy Angolország ügyük védel mére fegyvert fogandna. A mi Amerikát illeti, ezeu tárgy megérintése rám nézve igen kellemetlen. A kor­mány fájlalja ama csapásokat, mikkel ama szerencsét len ország Bujtatott; azonban lehetetlen meg nem je gyeznem, bogy szerencsét kell magunknak kívánni ah­hoz, mikép piaczaink megnyitása következtében, An golország —as egyetlen lancasteri grófság kivételé­vel — nem szenvedett az amerikai bábom miatt.“ A lapok közük ama hivatalos levelezést, mely a tnrini britt követ, Sir J. Hudson lemondása alkal­mából váltatott. Knssell gróf sept. lOröl azt irta 11 udsónnak, bogy a ministerium többsége elfő gadja lemondását, nyugdijt szabván ki számára, s minden tetteit helyeselvén. A kormány maga llndson óhajtása folytán határozó el érre magát. Russell gr. Hűd sont arra kéri, bogy adja át az olasz királynak vissza hivatási iratait, g azt biztosítsa arról, bogy Angolorszig mindig szilárdul s őszintén lámogatand ja Olaszország lüggeilcnségét. Hudson Knssell grófhoz oet. 4-én igy ir : „A király azt kérdé tőlem, hogy miért hagyom el udvarát. Én azt válaszolóm, bogy lordságod iráuyá ban leköteleztem magamat lemondásom beadására, mivel 186--ben előléptetési ajánlatot kapván, enge­délyt Dyerteni arra, hogy Torinban maradhassak ad dig, míg jogom leend nyugdíjra.“ Egy S i r 0. E 11 i o t- h o z intézett sürgönyben Russell gróf tagadja, hogy Hudson ő irányában ily kötelezettséget vállalt volna. Ö ez utóbbit ama követséggel kínálta meg, mitazvisz- szautasitott; de soha sem kívánta Hndsontól, bogy le­mond isra kötelezze magát; ö soha sem tévé föl, bogy Hndson ilyet képzelhessen. Elliot Russell gróf­nak oet. 11 én azt Írja, bogy 6 érteBÍté a királyt a Rus­sell lord s Hudson közt létezett félreértésről. Mint Plymoutbból oet. 27-ről távirják, tengeré­szeti körökben azon bir szárnyalván, hogy a Mersey lolyamon visszatartott pánezélos bajók a lezárulás da­czára, cl akarják hagyni a kikötőt, — a kormáDy egy fregátot küldött Liverpoolba, azok eltávozásának meg- gátlása végett. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ megczáfolja azon köz'ést, mintha Sartiges egyenesen Rómába fogna menni; miután La tonr d’A n vergne ber- czeg Turinon átutaztában útadandotta neki a császár azon iratát, mely öt a pápai udvarnál meghitelezi. El lenkezőleg e lap tndni hiszi, bogy Sartigest legköze­lebb Parisba várják, hol a császártól s a kUlügymiuis tértől személyesen átveendi azon utasításokat, mikhez fontos uj állomásán tartania keilend magát. L - t o n r d’A n v e r g n e berczeg — kinek oet. 28-án kelle visszahívási leveleit a pápának átadni — november első napjaiban térend vissza Páiisba. A ber­czeg csak rövid ideig feg Páriában maradni, s erre Londonba menend, hogy ott átvegye a franczia követ­ség személyes igazgatását. OLASZORSZÁG. Mint Tnrinból oet. 27-ről jelen­tik, a hajóraj lölötti szemle Nápolyban nov. 10-én leend, s 24 olasz sorhajó fog abban résztvenni. A ki­rály 7 én indnland el Tnrinból. A diplomatiai testvet megbizatott, hogy a királyt kísérje el, s hogy jelen le­gyen a szemlén. Messinába a görögök királya oet. 27 én megér­kezvén, a polgári s katonai hatóságok által fogadta- tott, s csak 4 óráig mulatott ott. NÉMETORSZÁG. A müncheni vám-érte­ke zl e t eredményére vonatkozó jegyzőkönyv tartalma következő: „1) Az összes meghatalmazottak azon meggyő­ződésüket fejezik ki, hogy a vám-egylet tönotartása kormányaik törekvésének változhatlan czélja fog ma­radni. 2) A porosz kormány, a vám-egylet megújítása végett küszöbűn álló berlini értekezlet számára tett njabb javaslataiban ismételve indítványozó a közte s Francziaország közt megállapított szerződések bei be­leegyezést. Másrészről az Austriávali kereskedelmi po­litikai összeköttetés fönntartása s további kifejtése a legutóbbi általános értekezleten, szinte az összes egy­leti kormányok által, óhajtásaikkal s szándékaikkal öszhangzónak jelöltetett ki. Az austiiai kormány e te­kintetben — az 1853. febr. 19-ki szerződéire támasz­kodva — egy, több egyleti kormányok által már vilá­gosan elismert’jogot vesz.igénybe. 'Azonban' Ja léíízö tényleges viszonyok szerint, egy Anstriávaii politikai­kereskedelmi szorosabb összeköttetés folytatása, • to­vábbi kifejtése a Francziaországgali szerződések által kérdésbe lenne helyezve. Hogy ezen magas érdek te compromittáltaasék, s hogy egyszersmind az egyletnek a többi német államokra kiterjesztése léteBÍttcssék,nii az 1853. apr. 4 ki egyleti szerződés 38 s 42 czikkeiben ki­látásba helyeztetett, az Összegyűlt biztosok megkívánta­iénak tartják, hogy a porosz javaslat ellenébe, a vám- egyletnek, mint egy, egész Németország számára szánt intézetnek jellemére, s a közbenfekvő szerződésszerű ha­tározatokra utalás mellett, azon indítvány állíttassák, miszerint tüstént alkudozások nyittassanak meg Aus- trióval, anoak m. évi jul. 15 ki javaslatai alapján, g hogy ezen indítvány az itt képviselt kormányok iltai lehetőleg béklilékeny modorban ugyan, de egész háló­zottsággal s következetességgel is támogattássék. 3) Ennek szükséges következményéül, Franczia- országgali njabb alkudozások esetére, az adott nyilat­kozatokra! vonatkozás, s az elfoglalt álláspont megőr­zése mellett, különösen ahhoz kellene ragaszkodni, hogy Anstriával, s a vám egylethez még nem csátla- kozott német államokkal különös közlekedési könnyeit- ütések Iránt lehessen egyezkedni, a nélkül, hogy azok tüstént Francziaországra is alkalmaztatnának. 4) A közős s egyforma eljárásnak nagyobb bizto­sítása végett óhajtandó, hogy az itt képviselt kormá­nyok által a küszöbön álló berlini alkudozásokra el­küldendő biztosok ott minden oly fontos kérdésnél, — mely a 2 s 3 sz. alatt említett pontokra vonatko­zik — csak egymás közti elöleges egyezkedés után járjanak el. 5) Azon esetre, ba a 2. sz. alatt szükségesnek el­ismert indítvány más egyleti kormányok részéről hatá­rozott ellenzésre találna, s ba a berlini tanácskozás a közös törekvések 1. sz. alatt elismert czéljinaTt bizto sitáBát nem idézné elő, az itt képviselt kormányok szá­mára ngyan fönntartatik atoiábbi működésűk fráuti elhatározás; azonban azon remény fejeztetik ki, hogy azok akkor másnemű lanáesko/ásba fognak bocsáikoz- ni, a további közös eljárás iiánti lehető egyezkedés végett.“ A „Kr. Ztg“ utólagosan még némely újabb ada­tokat hoz a nürnbergi értekezletről. E szerint az ott képviselve volt 10 állam közül a tanácskozásoknál ren­desen 7—8 au szavaztak B eus t s Rechbcrg gróf javaslatai ellen ; kik eleinte azt indítványozták, bogy a porosz király válaszára ngyanazonos sürgönyökben küldessék viszon-válasz. Ezen indítvány mellett a no- veze t urakon kívül még csupán egyetlen képviselő szavazott. Rechberg gr. második indítványa erre oda ment ki, hogy külön egyezkedés eszközöltessék további lépések iránt, La Poroszország vonakodni fogna a re­form tervhez csatlakozni. Éten indítványnál Re eb* berg gróf s Reust támogatás nélkül maradtak.— Egyébiránt azt nem tagadja e lap, hogy a porosz elöföltételek az értekezleten egyértelműiig elvéttel* tek, s bogy Austria fölbatalmaztatott, a reformhoz csat­lakozott államok nevében Poroszországgal alkudozni. A porosz választások eddigelő tudvalévő ered­ményei szerint, azokDak alig 15 petje ütött ki kedve- zöleg a oonservativekre nézve. Ezen eredmény valóban leverő a Bismark pártra nézve. A legtbbb választó ke­rületekben a választók az öszbanguságot megközelítő többséggel szavaztak a szabadelvűek mól itt, s a eon- Bervatwck szinte mindenütt roppant minoritásban ma­radtak. Az ó szab delvüek szinte mindenütt megbuk­tak ; azonban S c k w e r i n gróf mégis a megválasztot­tak közt van. Berlinben merő haladáspártiak válasz­tattak meg; u. m. : T a Ód e 1,’ W a 1 d e c k , II e y 1, Runge, Jacoby, 8 c b uiz e-D e 1 i t z s c lí, Die- slerweg, Lüning sTemme. A megválasztat­tak közül még ismeretesebb nevück : Par isi ns, Stavenbagen, PrinceSmith, Mommsen, Unruh, Sybel, Grabow, Hagen, Forcken- bcck, Carlowitz stb. A conservaliv párt vezérei közöl megválasztanak : Wantrupp, Gottberg, Blankenburg stb. Hirszerint a király ezen válasz­tási eredméDynyel széniben azt nyilvánító, hogy 6 tet­teinek semmi más bíróját sem ismeri el, a lcglelsöbb bírón kívül, A mi már a kamrábani ellenzéki többséget illeti, az ezúttal kevesebb súlyt akar helyezni formai kérdé­sekre; hanem — mihelyt lehet — a létező nehézségek lényeges mozzanatait akarja tárgyalásba venui. Előre­láthatólag mindjárt a kamra megalakulóra után oly határozatok fognak hozatni, melyek a többségnek a függő kérdésekbezi állását szabatosan kijelőlcndik. OROSZ-LENGYELORSZAG. Az augnstowótkor­mányzóságban — mióta az Mn r a wi eí f hatalma alá jutott — a lithvániai szomorú események ismétlődnek. A tulajdon sarczolása, a vagyonosok kirablása, a gya­nús egyéneknek ezrenkint befogatása, a nők megfertűz- tetése s bántalmazása, ezek a stereotyp tudósítások Lengyelország ama részéből, ß ba avarsói orosz hiva­talos lap azt jelenti, hogy ,az angustowói kormányzó­ságból kelt tudósítások szerint, a legutóbbi időben a Dök által viselt gyász-öltözet letétetett, s a nők már — mint előbb — ismét tarka szinü ruhákat kezdenek fölvenni, s hogy ezen változás a kormány rendeletének következménye volt“, önkénytelenül azt kell kérdenünk magunkban, bogy minő erőszakot alkalmaztak az orosz hatóságok a gyász-letétel kieszközlése végett, s hogy a kormányi rendszabálynak bányán estek áldozatul? s minő kegyetlenségek fognak most Varsóban is elkö­vettetni, hol — a legújabb tudósítások szerint — szin­tén ki akarják erőszakolni a gyászrnha letételét? A varsói levelek csapán a befogatások folyvást tartását jelentik. A legutóbbiak szinte csupán oly pol­gárokat sújtottak, kik egyáltalában nem tartózhatlak a forradalomhoz, baszinte ótajtják is a lengyel ügy g) őzeimét. Mint hallatszik, minden éjjel számos polgá­rok fognak befogatni, 8 minden per nélkül Oroszország távol vidékeire szállíttatni, bol rendőri föltígyelet alatt keilend maradniok a pacificatióig. Általában hirsze- rint a legközelebbi időben a terrerjmus nem is sejtett mérvet veend föl, mivel minden áron véget akarnak vetni a fölkelésnek. Mint a „Pr.“-nek Krakóból oet. 30-ról távirják, a krakói vajdaságban a lengyelek 25 én sikerrel har- ezoitak Knrnicánál az oroszok ellen. A vasút Skierne- wicénél elrontatott s a hidak elégettettek. Kalisbau,— bul Wittgenstein tábornok parancsnokol, — Pau­li n s k i fölakasztatott. AMERIKA. New Yorkból oet. I7-ről kelt tudósí­tások Bzerint, Lee Berege a bnll-rnni hareztér nagy részét megszállva tartja. Meade Alexandriába kbldó fogatait, s CeDtrevilie közelében foglalt állást. Hirsze- riut Davis elnök rövid időn maga veendi át B r a g g seregének parancsnokságát. — A parancsnokságától fölfüggesztett Felköt Longstreet helyettesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents