Sürgöny, 1864. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1864-02-02 / 26. szám

Negyedik évi folyam 26 sz. — 1864. Szer­kesztő-h­ivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bé­rmentes levelekben minden posta-hivatalnál Ha SÜRGÖNY Budapesten házhoz hordva. Fe­ldyre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 . Kedd, február 2. Előfizetési árak ausztiai értékben. Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ NEMHIVATALOS BESZ. Herbst úr és a parlamenti kormány. Nem hiszszük,hogy a mai Európa valamely körülménynek több zavart és csalódást tulajdo­níthatna, mint annak, hogy legtöbb államainak be­rendezése oly alapokra tétetett le, melyek azoknak természetes viszonyaival összeköttetés­ben nincsenek, hogy alkotmányozásuknál nem a létező országos hatalmakat és sociális erőket vették tekintetbe, hanem merőben biablonok után indultak; és pedig nem annyira az angol példát követték, hanem a demokratikus jellemű franczia parlamentáris rendszert utánozták. És ezen szolgai utánzási törekvés a fran­k kamarákban ejtett frázisok: le roi regné et ne gouverne pas, az azokban uralkodott merő formalismus, a kormány felelősségéről s a hatal­mak egyensúlyáról­ doctrinák egész komolyság­gal ismételtetnek ma is,mindamellett,hogy a 48-ai februári forradalom megmutatta, hogy azon par­lam­entarismusnak az életben semmi alapja ; hogy a fejedelmet a ministeri felelősség nem vé­di ; s hogy az egész parlamentárismus csak ve­szedelmes játék, mely a kormányt gyengiti, a népet ki nem elégíti; s igy okvetlenül forrada­lomra vezet. A parlamentárismus azonban talán sehol sem oly képtelenség, mint az austriai biroda­lomban, melynek speciális viszonyai a fejedelem fölségiségét, s annak jogi túlsúlyát követelik; — a mely jogi túlsúly abban eddig tényleg meg is van; és a mely perezben az megszűnnék, a mely perezben a Griskrák, Skenék, vagy mások az alsóházhoz rántanák az államhatalmat. Aus­tria nem parlamentáris birodalommá fogna válni, mint ők hiszik, hanem oly belharcz convulsiói* * nak zsákmányává, melynek eredménye,­­ hogy elemeire szétoszolna e birodalom. Mindamellett látunk egy pártot a birodalmi tanácsban, mely nem tekintvén a febr. 26-ki al­kotmány szellemére, sem betűire — minden al­kalommal, a­mennyire lehet, parlamentet játszik; a fejedelem korona­jogait a sürgetett ministeri felelősség alakjában a képviselők majoritásába törekszik áthelyezni; a külügy kérdésében, mely­hez semmi szavuk, bizalmatlansági volumot ké­szül adni; a felség haduri jogát a hadköltség­nek már a háború küszöbén való megtagadása ál­tal csonkítani, vagy legalább is kétségessé tenni mutat kedvet. Mindezen kevés belátásra mutató törekvé­sek koronája azon igyekezet, melyről e pártszí­­nezetű lapok gyakrabban hallattak nevezetes nézeteket, és mely szerint Magyarország köz­jogának az összbirodalom alkotmányos kor­mányzatával való öszh­angba hozását, vagyis a kiegyenlítési kérdést elintézni, a birodalmi ta­nács hivatása. Ezen a liberalizmus neve alatt árult doctri­nák ellenében igen szépen kifejté egy tisztelt szó, hogy miután a februári statútum által élet­­belépett alkotmánynak lánczai kérdésessé tétet­nek , az egyik párt azokat oly széles körbe akarja kiterjeszteni, mely nem egy birodalmi tanács, hanem birodalmi gyűlés (Reichstag) fo­galmának felel meg, s melynek a februári pá­tensben sem neve, sem lénye elő nem fordul; mig a másik párt oly korlátokat lát ugyanazon okmányban az országos autonómia előtt húzva, melyek ezt csak névlegessé teszik ; ámbár, ha szigorun veszszük, itt is csak a birodalmi tanács praxisa s nem maga a februári okmány jogosítja ezen aggodalmakat; szóval legyen bármiként, miután tény, hogy a februári alkotmány két el­lentétes irányban okoz félremagyarázatokat s kételyeket, annak értelmezésére van szükség. Ezen alkotmánynak magyarázási joga egye­dül a Felségnél van, mint ki azon alkotmányt adományozta. Mi sem természetesebb, — a mint is elismert jogtudományi axióma, — hogy a ki valamely törvényt hozott, azt magyarázni is csak ő van hivatva. A Felség valódi intenzióit, az alkotmány minémű­ségét, jogkörét, melyet eléje szabni legmagasb szándékában volt, senki más nem tolmácsolhatja, mint ő. És ebben van hazánkra nézve a kiegyen­lítés reményének garantiája. Ezen örvendetes tény mellett azonban üdvözöljük a Lajth­án túl uralkodó eszmék tisztulását is, melynek egyik legfényesebb tanúsága bizonyára H­e­r­b­s­t ta­nárnak az alsóh­ázban tett azon vallomása, mi­szerint az austriai birodalomban a Parlamenta­rismus nem alkalmazható s parlamentáris kor­mányzat lehetetlen. Ha a képviselőh­áz ezen előkelő tagjának nyilatkozata a ház s a házon kívül álló értelmi­ség többségének öntudatába megy át, sok med­dő kísérletet és veszélyes kicsist fog megelőzni s kikerülni Austria, és a Magyarországgali viszo­nyok rendezése sem fog sisiphusi mű lenni. L. Paris, jan. 27. Napóleon császár megelégedését nyilvá­nította Simonnak közelebbről tartott beszéde felett; a franczia kormány, úgy látszik, inkább szereti az ellenzék republicánus részét, mint az orleanista töredéket; ez onnét van, mert a re­­publicánusok nem kivánnak a kormánytól olyat, mi a jelen rendszer alapelveivel ellenkezik, míg az orleanisták a rendszer alapját, a császár személyes kormányzását támadják meg. Thiers és társai azt kívánnák, hogy a sze­mélyes kormányzás lassan kint alakuljon át parlamentáris kormányzássá. — Ezen kívánat teljesítése lehetetlen, mert a napóleoni dynas­­tia bukását okvetlenül maga után vonná. — Mi az oka, a­miért főként S­ik Károly és Lajos Fü­löp kormányai megbuktak? — Az, hogy e kor­mányok, szem elől tévesztvén alapelvüket, léte­zésük sine qua non-ját, azon igyekeztek, hogy a parlamentáris kormányt átváltoztassák sze­mélyes kormánynyá, így aztán láb alól veszt­vén a biztos alapot, levegőben maradtak, s a forradalom elsöpörte őket. Így történnék ez Na­póleon kormányával is, ha ez megtagadná ere­detét s a császár személyes kormányát alkot­mányos kormánynyá változtatná át. Ezt Simon, Olivier és a többi republicánus belátja, s azért nem is sürgetik olyan kívánalmak teljesítését, melyek a kormány alapelveivel el­lenkeznek. Olivier a császár felelősségét az alkotmány 5-ik pontja szerint elfogadja s ez által a ministerek felelősségét egészen máské­pen értelmezi mint Thiers és társai. — A mi­nisterek felelőssége, Olivier elismerése után, csak egyéni lehet; a felelősség nem terjed­het ki az összes ministé­riumr­a, miután a császár bírja egyedül a kormányzás vezéresz­méjét, mely parlamentáris kormányformában a ministerelnök tulajdona. Tegnapelőtt nagy sensatiót okozott itt a „Morning Post“ háborús czikke, mely Fran­czia-, Orosz-, Svédország és Anglia egyetértésé­ről szólt. — Mi nem említettük meg e czikket, mert ismervén az angol sajtó tacsk­áját, tudtuk, hogy a dolog nem úgy áll mint Palmerston lap­ja állítja, és hogy a démenti nemsokára be fog következni. — Úgy is jön. A „Morning Post“ egy újabb­­czikke oly dolgokat tartalmaz, melyek lerontják az első nagyhatású czikk állításait. Ez utóbbi czikk úgy tesz, mintha nem is emlékeznék az első czikkben hirdetett szövetségre, s azt mondja, hogy a hatalmak közt a dán ügyre nézve semmi megállapodás nincs, talán jövőben sem lesz. Egyszersmind figyelmezteti Németorszá­got a Palmerston közlönye, ne bizzék igen na­gyon amaz egyenetlenségben, melyet a congressus eszméje Francziaország és Anglia közt létreho­zott. Ezáltal a „Morning Post“ bevallja, hogy nincs egyetértés a két hatalom közt mint tegnap­előtt hirdette, hanem épen egyenetlenség. Mindezekből kitűnik, hogy a nagyhatal­mak közt oly egyetértés, mely valódi anyagi se­gélyezésben nyilvánulna Dánia mellett, nem jö­het létre és igy úgyszólván az egész ügy Aus­tria és Poroszország elintézésére van bizva. — E hatalmak pedig tudni fogják Németország ér­dekeit Európa érdekeivel és a fennálló szerző­désekkel megegyeztetni. — U. i. A félhivatalos franczia lapok azon hirt hozzák, hogy Napoleon császár, Cowley angol követnek ama kérdésére, várjon Anglia háború esetére remélh­etne-e Fran­cziaország részéről anyagi segélyt? hatá­rozott a e ra-mel felelt. Ila tehát az angol ministérium még tovább is a nagyhatalmak egyetértését pengeti Austria és Poroszország ellen, ezt csak úgy lehet érteni, hogy a nagyhatalmak , azaz Franczia­ és Oroszország, készek Anglia béke­tervét a dán ügyben elfogadni, a nélkül azonban, hogy e te­kintetben Austria és Poroszországra bármi pres­­siót is akarnának gyakorolni. t­ábora. Napi újdons­ágok. * Gr. P­á­­­f­f­y Mór kir. Helytartó­i excja Bécsből Budára visszaérkezett. * A nemzeti kaszinóban tegnap d. u. 4 órakor ezen úri gyülekezet tagjai lakomára gyűltek egybe, mely gróf Széchenyi István emlékezetére itten először tarta­tott. Az áldomást a dicsőültre b. Wenkheim Béla mondá el. Az ép oly ünnepélyes mint érdekes lakoma részleteiről, mely e sorok írása alatt még javában folyt, holnap bővebb értesítést vélünk adhatni. Addig is meg­említhetjük, hogy e lakomán először járt kézről kézre azon serleg, melyet gr. Széchenyi István a kaszi­nónak hagyományozott s örökösei épen a kaszinó leg­utóbbi közgyűlésére küldtek meg. Az aranyozott ezüst serleg remekmű; rajta e feliratok: „Nem halt meg az, ki h­onosinak emlékezetében él“, „Borúra derű 1831.“, továbbá a gr. Széchenyiek családi czimere e jelszóval : „Si Deus pro nobis quis contrario­s“, bevésve a nagy ha­zafinak 18 irodalmi műve czimeivel együtt. A dicsőült óhajtása volt, hogy e­setleg minden évben tokaji borral töltessék meg és őrittessék ki az ő emlékezetére. * A kolozsvári nemz. színház részvényesei m. hó 29-kén járták nagy­­gyűlésüket elnök gr. Mikó Imre ő nunga házánál. Az elnöki beszédből kiemeljük a követke­ző adatokat : Részvényeseink száma ötszáz körül van; alapítóink­nak — kiket a sors többet áldott meg —­­ névértékben 43,000 forint alapítványt köszönhetünk, 1861-ben pedig az intézet elkölthetlen pénzalapját névértékben 81,000 forinttal sikerült gyarapítanunk az által, hogy Ő Felsége az 184­3-as országgyűlés által királyi megerősítés alá ter­jesztett törvényczikk alapján ismételt kéréseink s felter­jesztéseinkre nem csak a színházi pénzalap által, a neme­si felkelési pénzalapnak régi időktől fennállott tartozását elengedni, de magát a most említett nemesi felkelési alapot ajándékul adni méltóztatott. Intézetünk szellemi oldaláról is mutathatunk némi — habár csekély — eredményt. Színházunkban az előa­dás a szokott időkben soha fenn nem akadt, díszítmény-, ruha- és könyvtárunk gyarapodott, a főépületet épen fenn­tartottuk, ahhoz egy czélszerű melléképületet emeltettünk, melyben könyv- és ruhatár, festő-, tanuló-, öltözőszobák A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma vannak, továbbá egy alkalmas anyagszertárt építtettünk, végre az intézetet művészeti czéljai elérésében évenkint 2000 frt rendszeres segélyösszeggel gyámolítottuk. Nyu­godt lelkiismerettel merjük mondani, hogy annyit tettünk, a­mennyit erőnk s a körülmények engedtek. * W o­r­m­s Anthony, Worms G. A. tekintélyes c­ég fő­nöke, több barátjával egyesülve Londonban aláírást indí­tott meg honunk szűkölködői javára, mely immár 3000 font sterlinget (30,000 ezüst ftot) eredményezett; ezen összeg rövid idő múlva Magyarországba fog érkezni. (H.) * Európai nevű elhunyt tanárunk B e n e Ferencz fia B e n e Rudolf, mintegy édes atyja bokros érdemeit folytatandó, az utána öröklött nem kevesebb mint 10,000 kötetből álló könyvtárt, melynek igen értékes orvosi- és természettudományi munkáit maga az érdemdús elhunyt mély tudományu alapossággal és szakismereti rendsze­rességgel gyűjtó egybe, a magyar kir. egyetem orvosi fa­kultásának ajándékozta, még pedig oly, e közkincs jó hasz­nálatát előmozdító intézkedéssel, hogy a könyvtár az or­vosi tanszak valamely alkalmas helyiségén mielőbb fölál­­líttatván, a vagyontalan, de tudomá­nyukban komoly buz­galommal búvárkodó ifjak minden nehézség nélkül a le­hető legczélszerűbben használhassák. * Kormos Béla írótársunk köz- és váltó-ügyvédi irodát nyitott a váczi­ utczában 12. sz. a. * Színházi hírek. A pályavígjátékok közöl egy, a „Balekfogók“ visszavonatván (pedig mint a Fama mondja, ennek szerzőjével a pálya­ aranyok legmeghittebb lábon szoktak állani), még csak egy pályavígjáték van hátra : „Az első nyilatkozat“, (2 felv.) mely péntekre tűzetett ki. A bírálók mindjárt szombaton összeülnek, hogy a két jutalmat a nyertesek közt kiosszák. Kiváncsiak vagyunk az eredményre. Holnapra Katona „Bánk bán“-ja kerül színre, az eredetit megközelítőbb szöveg szerint. A czímszerepet ezúttal Lendvai tanulta be. — 12-ben „Bru­tus és Lu­­reezia“ Hugo Károly szép drámája adatik, melyet különösen a közönség figyelmébe ajánlunk, miután a jövedelem felét a generosus igazgatóság a Bécsben nyo­masztó körülmények közt tengődő szerző javára ajánlá föl. Hálátlanabb alig volt kor és sors egy költő iránt, illő, hogy ezt a végszükség perczeiben némileg reparál­­juk. — Az előkészületekre kitűzött drámák közt két új eredeti mű is van : „A gályarab“ Némethy Györgytől és „Fel és le“ Szigligetitől. — Neruda k. a., a nálunk is is­mert s a Neruda csárdással ünnepelt hegedűművésznő egy svéd karmesterhez ment férjhez. * Budai népszínház. Szerdán a hazai szükölködök és a kass­ai magyar színészet állandó megalapítására jótékony czélú előadásul az „Ö­r­­dö­g p­ilulái" adatnak. Figyelmeztetjük reá a két szép jótékony czél pártolását előmozdítani óhajtó közönséget. — Múlt hó 17-én reggeli 3 óra tájban A. István szabadságos katona, s B. István napszámos V. János szűcs­­mestert a mohácsi piaczon megtámadták, egy téllkéssel nyakán több szúrást ejtettek, s tárczáját 40 fttal elrabol­ták. A kirablott szücsmester másfél óra múlva sebeiben meghalt; a tettesek elfogattak, s a hatóságnak átszolgál­tattak.­­ A „PestBudinske Vedomosti“ 1. évi 3 ik számá­ban egy trencsini tudósítás közöltetik, mely szerint Tren­­csén megyében állítólag a múlt évben a hüvelyes vetemé­­nyek, a burgonya és gyümölcs mint azon vidék főtermé­­ke­i csak nagyon csekély termést hoztak, a marhának ára pedig oly alacsony, hogy annak eladása nem nyereséges. Biztos forrásból merített tudomás alapján állíthatjuk, hogy Trencsén megye felsőbb vidékein az említett termékek múlt évben h­a nem is bőven, de mégis oly mennyiségben termettek, hogy e miatt ínségtől tartani nem lehet, a mar­ha ára pedig napról napra emelkedik, s e részben az ér­­­dekelt tudósításnak semmi alapja sincs. Ezt annál inkább sietünk közzé tenni, minél igazolhatatlanabbnak tartjuk azon hírlapi tudósítók eljárását, kik — meg nem foghat­juk, minő okból — az Ínség terjedelmének túlságos rajzai­ban gyönyörködnek, s ezáltal alaptalan aggodalmat kel­tenek. * Mint Bécsbe­­­jelentik, a Duna jegének állása ott akkér alakult, hogy az árvíz iránti aggodalmak napról napra fogynak. Pozson és Greifenstein közt a jégen nyí­lások támadtak. A víz apadóban. Január 30-kán reggel Nuszdorfnál a vízállás 4' 2" volt, a nagy Dunaradnál 2' 2", a bécsi dunai csatornában a Ferdinaildhídnál 6' 0" 0 felül, a szimeringi mezőnél 10' 10", Pozsonból 2- ról es­tek­ 9 órakor 4' 3" vízállást jelentettek. * A pesti állatkert ügyével megbízott választmány a pesti városház gazdaság­hivatal- helyiségeiben Gamperl tanácsos úr elnöklete alatt gyűlést tartott, a­melyben fő­kép a városerdejében kijelölendő s a város által az egy­letnek ingyen átengedendő tér meghatározása képezte a főtárgyat. * Mint halljuk, a „bolondok estéje“ jövő vasárnap lesz a lövölde tánctteremében. Igen számos látogatásra számítanak. * A kolozsvári közönség váratlan meglepetésben részesült. Az ottani ev. ref. főtanoda m. hó 24-én tartott nyilvános próbatételén az ifjúság az első zeneszakasz zá­csu­lm­unkan­k. Iit 4-ben jelenik meg i­radékául a Dunanant játszotta, ugyanazon Dunanant, me­lyet pár hóval azelőtt kifütyöltek. Hiába, a­mi „classicus“, előbb-utóbb kiküzdi diadalát. * A „Nefelejts“ czimü képes divatlap egy nemzeti érdekű nagy műlapot ígér előfizetőinek a folyó félévben. * Vesztei­ Sándor, az elsők egyike, ki egy ma­gyar társasággal a magyar tánczot megismerteté külföl­dön s három évtizeden át tanítá az ifjú nemzedéket daliás tánczunkra, január 22-én Debreczenben elhunyt élete 53. évében. Veszter szepességi születésű volt. * Az „Arad“ pesti levelezőjét figyelmeztetjük, hogy Szigligeti már igen régen akadémiai tag. Vagy a t. leve­lező is azt tartja: „ez már oly régen volt, hogy tán nem • •­gU is igaz ! * A pesti evang. magyar gyülekezet holnap, f. hó 3-án d. u. 6 órakor az iskolai teremben osztályos köz­gyűlést tart. * Abdallah és Sadik Tunisból raktárt nyitottak Pes­ten, az „Európa“ szállodában első emelet, 11. és 12. sz. a., keleti áruczikkekből, u. m.: valódi tunisi női bál-bur­­nusz, persiai fickoux és echarpe, keleti drágakő- és ék­szeráruk, japáni varró és ékszer-szekrénykék és kertyű­­­katulyák, chinai legyezők és érez service. Csak rövid ide­ig tartózkodnak itt. * Megjelentek „A hazai fenyitó eljárásra vonatkozó szabály­rendelete­k“, hiteles adatok, nyomán összeállította Rése Ensel Sándor, pestm. t. ügyész. A mun­­kácska igen díszes zsebkiadás, 6­/2 iv. Ara 50 kr. u. p. Közöljük a tárgymutatót, mely legjobb fogalmat ad e mű­­ről és egyszersmind ajánlásul is szolgál. Tárgymutató: 1. Az ideiglenes törvénykezési sza­bályoknak a bünfenyitő eljárásra vonatkozó része.­­ 2. Azon büntettek és vétségekről, melyekben a felperesség ideiglenesen a polgári hatóságok köréből a katonai bíró­ságok törvényhatóságához utasittatott. 3. A mezei rendőr­ség pontos kezelése tárgyában kibocsátott körrendelet. 4. A magyar kir. kúria kebeléből alakítandó kegyelme­­zési tanács iránt kibocsátott kir. leirat. 5. Az austriai alattvalók által Törökországban elkövetett büntető cse­­lekvények illetősége iránt kibocsátott helytartótanácsi in­tézmény. 6. A bűnperbeli elítélteknek felebbezési jogukra való kitanításukra vonatkozó udvari rendelvény. 7. Rögtönbir­ósági szabályok. 8. A nő és férfi fegyenczeknek a kitűzött állami fegyhnázakbani elhelyezési módja iránt m. kir. helytartó tanácsi intézmény. 9. Az állami fegyin­tézetben letartóztatott fegyeneznek bűnügyi tárgyalások­ra! idézése tekintetében a nmg. magy. kir. helyt. tanács engedélye kikéréséről. 10. Az erdei kihágást tárgyaló- A birodalmi tanács jan. 29-ki ülésében folytattatok a 10 millió póthitel tárgyábani vita. V r­­­n­­­s a bizottmány javaslata ellen szólt; — nem látja át a rászólás czélját, a kormány politikáját a helyzet parancsolta 10 év óta a nagyhatalmak a meg­támadottak, Austria czélja mindig a jog védelme volt, mit szónok az 1846 óta követett politika fejtegetésével bizonyítgat. Mig az alkotmány meg nem sértetik, nincs ok a bizalmatlansági szavazatra. A londoni szerződés nem ellenkezik Austria becsületével. A londoni szövet­séghez­ viszonyt illetőre a szavazatokat mérlegelni is kell, nemcsak megszámlálni. Rechbauer:A népképviselet nem riad visz­sza az áldozatoktól, ha ezek szükségét belátja , de a jóváhagyást megtagadni kötelessége, midőn a meggyő­ződés ezt követeli. Ha Ausztria és Poroszország elvon­ják magukat a szövetségtől s ennek akarata ellen cse­lekednek, megsértik a szövetségi kötelességet. Ha nem engedhetjük magunkat majorisáltatni, nincs szükség szavazásra és szövetségi gyűlésre. A szövetség illetékességét a két hatalom az isme­retes indítvány benyújtásával elismerte. Austria s Po­roszország mindig csak a szövetség megbízásából cse­lekednek, a­miből eredő jogok s kötelességek szövet­ségiek. Austria nagyhatalmi állásából sem származtat­ható beavatkozási jog. Austria elidegeníti magától egyetlen biztos barát­ját , és azáltal, mert Keresztélytől az alkotmány visz­­szavonását követeli, már holsteini herczegül ismeri el őt. A mexikóiaknak megengedtetik a fejedelemválasz­tás, és egy német törzsnek nem akarják megadni hoz­zátartozó uralkodóját. A herczegségekbeni mozgalmak forradalmiaknak mondatnak, váljon a bajor meg szász királyok s ministerek forradalmároké­ . Csatlakozik a resolutióhoz, ámbár ennek tüzetesebb formulázását óhaj­totta volna. B. Tinti: Fődolog a béke fenntartása. Míg a kormány a szerződések terén marad, nem lehet azzal vádolni, hogy nincs czélja. A bizottmányi javaslat első részével egyetért, de a 10 millió praeliminálását helyes­nek tartja. A kormány ezen összeget a holstein-lauenbur­­gi szövetségi executióra és nem a schleswigi expeditióra kéri. Ha attól tartana,hogy a pénz másra fordíttatik, szin­tén a megajánlás ellen szavazna. A kiadás jóváhagyásá­nak népképviseleti jogával szemközt a korona hadüze­neti s békekötési joga áll, összeütközést nem remél. A kormány czélja a kétségbevonhatlan jog biztosítása. A resolutió, melynek nincs gyakorlati értéke, veszélylyel fenyeget. Azonban ellenei sem akarnak a kormánynak föltétlen bizalmat szavazni, ugyanazért 80 társával na­pirendre térést indítványoz, annak kijelentésével, mi­szerint a kormány, felelősségének érzetében mindent el­­követene, hogy a herczegségeket jogaikhoz segítse. A vita ezáltal ne szakíttassék meg, sőt­­­ inkább azt óhaj­taná, hogy az államminiszer az összes ministérium ne­vében nyilatkoztassa ki, s nyugtasson meg az iránt, mi­szerint a Poroszországgali együtt-tartás nem lesz befo­lyással Austria belviszonyaira. (Bravok.) Kuranda: A napirendre térés ellen szól. Aus­

Next