Sürgöny, 1864. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1864-02-02 / 26. szám
Negyedik évi folyam 26 sz. — 1864. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál Ha SÜRGÖNY Budapesten házhoz hordva. Feldyre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 . Kedd, február 2. Előfizetési árak ausztiai értékben. Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ NEMHIVATALOS BESZ. Herbst úr és a parlamenti kormány. Nem hiszszük,hogy a mai Európa valamely körülménynek több zavart és csalódást tulajdoníthatna, mint annak, hogy legtöbb államainak berendezése oly alapokra tétetett le, melyek azoknak természetes viszonyaival összeköttetésben nincsenek, hogy alkotmányozásuknál nem a létező országos hatalmakat és sociális erőket vették tekintetbe, hanem merőben biablonok után indultak; és pedig nem annyira az angol példát követték, hanem a demokratikus jellemű franczia parlamentáris rendszert utánozták. És ezen szolgai utánzási törekvés a frank kamarákban ejtett frázisok: le roi regné et ne gouverne pas, az azokban uralkodott merő formalismus, a kormány felelősségéről s a hatalmak egyensúlyáról doctrinák egész komolysággal ismételtetnek ma is,mindamellett,hogy a 48-ai februári forradalom megmutatta, hogy azon parlamentarismusnak az életben semmi alapja ; hogy a fejedelmet a ministeri felelősség nem védi ; s hogy az egész parlamentárismus csak veszedelmes játék, mely a kormányt gyengiti, a népet ki nem elégíti; s igy okvetlenül forradalomra vezet. A parlamentárismus azonban talán sehol sem oly képtelenség, mint az austriai birodalomban, melynek speciális viszonyai a fejedelem fölségiségét, s annak jogi túlsúlyát követelik; — a mely jogi túlsúly abban eddig tényleg meg is van; és a mely perezben az megszűnnék, a mely perezben a Griskrák, Skenék, vagy mások az alsóházhoz rántanák az államhatalmat. Austria nem parlamentáris birodalommá fogna válni, mint ők hiszik, hanem oly belharcz convulsiói* * nak zsákmányává, melynek eredménye, hogy elemeire szétoszolna e birodalom. Mindamellett látunk egy pártot a birodalmi tanácsban, mely nem tekintvén a febr. 26-ki alkotmány szellemére, sem betűire — minden alkalommal, amennyire lehet, parlamentet játszik; a fejedelem koronajogait a sürgetett ministeri felelősség alakjában a képviselők majoritásába törekszik áthelyezni; a külügy kérdésében, melyhez semmi szavuk, bizalmatlansági volumot készül adni; a felség haduri jogát a hadköltségnek már a háború küszöbén való megtagadása által csonkítani, vagy legalább is kétségessé tenni mutat kedvet. Mindezen kevés belátásra mutató törekvések koronája azon igyekezet, melyről e pártszínezetű lapok gyakrabban hallattak nevezetes nézeteket, és mely szerint Magyarország közjogának az összbirodalom alkotmányos kormányzatával való öszhangba hozását, vagyis a kiegyenlítési kérdést elintézni, a birodalmi tanács hivatása. Ezen a liberalizmus neve alatt árult doctrinák ellenében igen szépen kifejté egy tisztelt szó, hogy miután a februári statútum által életbelépett alkotmánynak lánczai kérdésessé tétetnek , az egyik párt azokat oly széles körbe akarja kiterjeszteni, mely nem egy birodalmi tanács, hanem birodalmi gyűlés (Reichstag) fogalmának felel meg, s melynek a februári pátensben sem neve, sem lénye elő nem fordul; mig a másik párt oly korlátokat lát ugyanazon okmányban az országos autonómia előtt húzva, melyek ezt csak névlegessé teszik ; ámbár, ha szigorun veszszük, itt is csak a birodalmi tanács praxisa s nem maga a februári okmány jogosítja ezen aggodalmakat; szóval legyen bármiként, miután tény, hogy a februári alkotmány két ellentétes irányban okoz félremagyarázatokat s kételyeket, annak értelmezésére van szükség. Ezen alkotmánynak magyarázási joga egyedül a Felségnél van, mint ki azon alkotmányt adományozta. Mi sem természetesebb, — a mint is elismert jogtudományi axióma, — hogy a ki valamely törvényt hozott, azt magyarázni is csak ő van hivatva. A Felség valódi intenzióit, az alkotmány minéműségét, jogkörét, melyet eléje szabni legmagasb szándékában volt, senki más nem tolmácsolhatja, mint ő. És ebben van hazánkra nézve a kiegyenlítés reményének garantiája. Ezen örvendetes tény mellett azonban üdvözöljük a Lajthán túl uralkodó eszmék tisztulását is, melynek egyik legfényesebb tanúsága bizonyára Herbst tanárnak az alsóházban tett azon vallomása, miszerint az austriai birodalomban a Parlamentarismus nem alkalmazható s parlamentáris kormányzat lehetetlen. Ha a képviselőház ezen előkelő tagjának nyilatkozata a ház s a házon kívül álló értelmiség többségének öntudatába megy át, sok meddő kísérletet és veszélyes kicsist fog megelőzni s kikerülni Austria, és a Magyarországgali viszonyok rendezése sem fog sisiphusi mű lenni. L. Paris, jan. 27. Napóleon császár megelégedését nyilvánította Simonnak közelebbről tartott beszéde felett; a franczia kormány, úgy látszik, inkább szereti az ellenzék republicánus részét, mint az orleanista töredéket; ez onnét van, mert a republicánusok nem kivánnak a kormánytól olyat, mi a jelen rendszer alapelveivel ellenkezik, míg az orleanisták a rendszer alapját, a császár személyes kormányzását támadják meg. Thiers és társai azt kívánnák, hogy a személyes kormányzás lassan kint alakuljon át parlamentáris kormányzássá. — Ezen kívánat teljesítése lehetetlen, mert a napóleoni dynastia bukását okvetlenül maga után vonná. — Mi az oka, amiért főként Sik Károly és Lajos Fülöp kormányai megbuktak? — Az, hogy e kormányok, szem elől tévesztvén alapelvüket, létezésük sine qua non-ját, azon igyekeztek, hogy a parlamentáris kormányt átváltoztassák személyes kormánynyá, így aztán láb alól vesztvén a biztos alapot, levegőben maradtak, s a forradalom elsöpörte őket. Így történnék ez Napóleon kormányával is, ha ez megtagadná eredetét s a császár személyes kormányát alkotmányos kormánynyá változtatná át. Ezt Simon, Olivier és a többi republicánus belátja, s azért nem is sürgetik olyan kívánalmak teljesítését, melyek a kormány alapelveivel ellenkeznek. Olivier a császár felelősségét az alkotmány 5-ik pontja szerint elfogadja s ez által a ministerek felelősségét egészen másképen értelmezi mint Thiers és társai. — A ministerek felelőssége, Olivier elismerése után, csak egyéni lehet; a felelősség nem terjedhet ki az összes ministériumra, miután a császár bírja egyedül a kormányzás vezéreszméjét, mely parlamentáris kormányformában a ministerelnök tulajdona. Tegnapelőtt nagy sensatiót okozott itt a „Morning Post“ háborús czikke, mely Franczia-, Orosz-, Svédország és Anglia egyetértéséről szólt. — Mi nem említettük meg e czikket, mert ismervén az angol sajtó tacskáját, tudtuk, hogy a dolog nem úgy áll mint Palmerston lapja állítja, és hogy a démenti nemsokára be fog következni. — Úgy is jön. A „Morning Post“ egy újabbczikke oly dolgokat tartalmaz, melyek lerontják az első nagyhatású czikk állításait. Ez utóbbi czikk úgy tesz, mintha nem is emlékeznék az első czikkben hirdetett szövetségre, s azt mondja, hogy a hatalmak közt a dán ügyre nézve semmi megállapodás nincs, talán jövőben sem lesz. Egyszersmind figyelmezteti Németországot a Palmerston közlönye, ne bizzék igen nagyon amaz egyenetlenségben, melyet a congressus eszméje Francziaország és Anglia közt létrehozott. Ezáltal a „Morning Post“ bevallja, hogy nincs egyetértés a két hatalom közt mint tegnapelőtt hirdette, hanem épen egyenetlenség. Mindezekből kitűnik, hogy a nagyhatalmak közt oly egyetértés, mely valódi anyagi segélyezésben nyilvánulna Dánia mellett, nem jöhet létre és igy úgyszólván az egész ügy Austria és Poroszország elintézésére van bizva. — E hatalmak pedig tudni fogják Németország érdekeit Európa érdekeivel és a fennálló szerződésekkel megegyeztetni. — U. i. A félhivatalos franczia lapok azon hirt hozzák, hogy Napoleon császár, Cowley angol követnek ama kérdésére, várjon Anglia háború esetére remélhetne-e Francziaország részéről anyagi segélyt? határozott a e ra-mel felelt. Ila tehát az angol ministérium még tovább is a nagyhatalmak egyetértését pengeti Austria és Poroszország ellen, ezt csak úgy lehet érteni, hogy a nagyhatalmak , azaz Franczia és Oroszország, készek Anglia béketervét a dán ügyben elfogadni, a nélkül azonban, hogy e tekintetben Austria és Poroszországra bármi pressiót is akarnának gyakorolni. tábora. Napi újdonságok. * Gr. Páffy Mór kir. Helytartói excja Bécsből Budára visszaérkezett. * A nemzeti kaszinóban tegnap d. u. 4 órakor ezen úri gyülekezet tagjai lakomára gyűltek egybe, mely gróf Széchenyi István emlékezetére itten először tartatott. Az áldomást a dicsőültre b. Wenkheim Béla mondá el. Az ép oly ünnepélyes mint érdekes lakoma részleteiről, mely e sorok írása alatt még javában folyt, holnap bővebb értesítést vélünk adhatni. Addig is megemlíthetjük, hogy e lakomán először járt kézről kézre azon serleg, melyet gr. Széchenyi István a kaszinónak hagyományozott s örökösei épen a kaszinó legutóbbi közgyűlésére küldtek meg. Az aranyozott ezüst serleg remekmű; rajta e feliratok: „Nem halt meg az, ki honosinak emlékezetében él“, „Borúra derű 1831.“, továbbá a gr. Széchenyiek családi czimere e jelszóval : „Si Deus pro nobis quis contrarios“, bevésve a nagy hazafinak 18 irodalmi műve czimeivel együtt. A dicsőült óhajtása volt, hogy esetleg minden évben tokaji borral töltessék meg és őrittessék ki az ő emlékezetére. * A kolozsvári nemz. színház részvényesei m. hó 29-kén járták nagygyűlésüket elnök gr. Mikó Imre ő nunga házánál. Az elnöki beszédből kiemeljük a következő adatokat : Részvényeseink száma ötszáz körül van; alapítóinknak — kiket a sors többet áldott meg — névértékben 43,000 forint alapítványt köszönhetünk, 1861-ben pedig az intézet elkölthetlen pénzalapját névértékben 81,000 forinttal sikerült gyarapítanunk az által, hogy Ő Felsége az 1843-as országgyűlés által királyi megerősítés alá terjesztett törvényczikk alapján ismételt kéréseink s felterjesztéseinkre nem csak a színházi pénzalap által, a nemesi felkelési pénzalapnak régi időktől fennállott tartozását elengedni, de magát a most említett nemesi felkelési alapot ajándékul adni méltóztatott. Intézetünk szellemi oldaláról is mutathatunk némi — habár csekély — eredményt. Színházunkban az előadás a szokott időkben soha fenn nem akadt, díszítmény-, ruha- és könyvtárunk gyarapodott, a főépületet épen fenntartottuk, ahhoz egy czélszerű melléképületet emeltettünk, melyben könyv- és ruhatár, festő-, tanuló-, öltözőszobák A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma vannak, továbbá egy alkalmas anyagszertárt építtettünk, végre az intézetet művészeti czéljai elérésében évenkint 2000 frt rendszeres segélyösszeggel gyámolítottuk. Nyugodt lelkiismerettel merjük mondani, hogy annyit tettünk, amennyit erőnk s a körülmények engedtek. * W orms Anthony, Worms G. A. tekintélyes cég főnöke, több barátjával egyesülve Londonban aláírást indított meg honunk szűkölködői javára, mely immár 3000 font sterlinget (30,000 ezüst ftot) eredményezett; ezen összeg rövid idő múlva Magyarországba fog érkezni. (H.) * Európai nevű elhunyt tanárunk B e n e Ferencz fia B e n e Rudolf, mintegy édes atyja bokros érdemeit folytatandó, az utána öröklött nem kevesebb mint 10,000 kötetből álló könyvtárt, melynek igen értékes orvosi- és természettudományi munkáit maga az érdemdús elhunyt mély tudományu alapossággal és szakismereti rendszerességgel gyűjtó egybe, a magyar kir. egyetem orvosi fakultásának ajándékozta, még pedig oly, e közkincs jó használatát előmozdító intézkedéssel, hogy a könyvtár az orvosi tanszak valamely alkalmas helyiségén mielőbb fölállíttatván, a vagyontalan, de tudományukban komoly buzgalommal búvárkodó ifjak minden nehézség nélkül a lehető legczélszerűbben használhassák. * Kormos Béla írótársunk köz- és váltó-ügyvédi irodát nyitott a váczi utczában 12. sz. a. * Színházi hírek. A pályavígjátékok közöl egy, a „Balekfogók“ visszavonatván (pedig mint a Fama mondja, ennek szerzőjével a pálya aranyok legmeghittebb lábon szoktak állani), még csak egy pályavígjáték van hátra : „Az első nyilatkozat“, (2 felv.) mely péntekre tűzetett ki. A bírálók mindjárt szombaton összeülnek, hogy a két jutalmat a nyertesek közt kiosszák. Kiváncsiak vagyunk az eredményre. Holnapra Katona „Bánk bán“-ja kerül színre, az eredetit megközelítőbb szöveg szerint. A czímszerepet ezúttal Lendvai tanulta be. — 12-ben „Brutus és Lureezia“ Hugo Károly szép drámája adatik, melyet különösen a közönség figyelmébe ajánlunk, miután a jövedelem felét a generosus igazgatóság a Bécsben nyomasztó körülmények közt tengődő szerző javára ajánlá föl. Hálátlanabb alig volt kor és sors egy költő iránt, illő, hogy ezt a végszükség perczeiben némileg reparáljuk. — Az előkészületekre kitűzött drámák közt két új eredeti mű is van : „A gályarab“ Némethy Györgytől és „Fel és le“ Szigligetitől. — Neruda k. a., a nálunk is ismert s a Neruda csárdással ünnepelt hegedűművésznő egy svéd karmesterhez ment férjhez. * Budai népszínház. Szerdán a hazai szükölködök és a kassai magyar színészet állandó megalapítására jótékony czélú előadásul az „Ördög pilulái" adatnak. Figyelmeztetjük reá a két szép jótékony czél pártolását előmozdítani óhajtó közönséget. — Múlt hó 17-én reggeli 3 óra tájban A. István szabadságos katona, s B. István napszámos V. János szűcsmestert a mohácsi piaczon megtámadták, egy téllkéssel nyakán több szúrást ejtettek, s tárczáját 40 fttal elrabolták. A kirablott szücsmester másfél óra múlva sebeiben meghalt; a tettesek elfogattak, s a hatóságnak átszolgáltattak. A „PestBudinske Vedomosti“ 1. évi 3 ik számában egy trencsini tudósítás közöltetik, mely szerint Trencsén megyében állítólag a múlt évben a hüvelyes vetemények, a burgonya és gyümölcs mint azon vidék főtermékei csak nagyon csekély termést hoztak, a marhának ára pedig oly alacsony, hogy annak eladása nem nyereséges. Biztos forrásból merített tudomás alapján állíthatjuk, hogy Trencsén megye felsőbb vidékein az említett termékek múlt évben ha nem is bőven, de mégis oly mennyiségben termettek, hogy e miatt ínségtől tartani nem lehet, a marha ára pedig napról napra emelkedik, s e részben az érdekelt tudósításnak semmi alapja sincs. Ezt annál inkább sietünk közzé tenni, minél igazolhatatlanabbnak tartjuk azon hírlapi tudósítók eljárását, kik — meg nem foghatjuk, minő okból — az Ínség terjedelmének túlságos rajzaiban gyönyörködnek, s ezáltal alaptalan aggodalmat keltenek. * Mint Bécsbejelentik, a Duna jegének állása ott akkér alakult, hogy az árvíz iránti aggodalmak napról napra fogynak. Pozson és Greifenstein közt a jégen nyílások támadtak. A víz apadóban. Január 30-kán reggel Nuszdorfnál a vízállás 4' 2" volt, a nagy Dunaradnál 2' 2", a bécsi dunai csatornában a Ferdinaildhídnál 6' 0" 0 felül, a szimeringi mezőnél 10' 10", Pozsonból 2- ról estek 9 órakor 4' 3" vízállást jelentettek. * A pesti állatkert ügyével megbízott választmány a pesti városház gazdasághivatal- helyiségeiben Gamperl tanácsos úr elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyben főkép a városerdejében kijelölendő s a város által az egyletnek ingyen átengedendő tér meghatározása képezte a főtárgyat. * Mint halljuk, a „bolondok estéje“ jövő vasárnap lesz a lövölde tánctteremében. Igen számos látogatásra számítanak. * A kolozsvári közönség váratlan meglepetésben részesült. Az ottani ev. ref. főtanoda m. hó 24-én tartott nyilvános próbatételén az ifjúság az első zeneszakasz zácsulmunkank. Iit 4-ben jelenik meg iradékául a Dunanant játszotta, ugyanazon Dunanant, melyet pár hóval azelőtt kifütyöltek. Hiába, ami „classicus“, előbb-utóbb kiküzdi diadalát. * A „Nefelejts“ czimü képes divatlap egy nemzeti érdekű nagy műlapot ígér előfizetőinek a folyó félévben. * Vesztei Sándor, az elsők egyike, ki egy magyar társasággal a magyar tánczot megismerteté külföldön s három évtizeden át tanítá az ifjú nemzedéket daliás tánczunkra, január 22-én Debreczenben elhunyt élete 53. évében. Veszter szepességi születésű volt. * Az „Arad“ pesti levelezőjét figyelmeztetjük, hogy Szigligeti már igen régen akadémiai tag. Vagy a t. levelező is azt tartja: „ez már oly régen volt, hogy tán nem • •gU is igaz ! * A pesti evang. magyar gyülekezet holnap, f. hó 3-án d. u. 6 órakor az iskolai teremben osztályos közgyűlést tart. * Abdallah és Sadik Tunisból raktárt nyitottak Pesten, az „Európa“ szállodában első emelet, 11. és 12. sz. a., keleti áruczikkekből, u. m.: valódi tunisi női bál-burnusz, persiai fickoux és echarpe, keleti drágakő- és ékszeráruk, japáni varró és ékszer-szekrénykék és kertyűkatulyák, chinai legyezők és érez service. Csak rövid ideig tartózkodnak itt. * Megjelentek „A hazai fenyitó eljárásra vonatkozó szabályrendeletek“, hiteles adatok, nyomán összeállította Rése Ensel Sándor, pestm. t. ügyész. A munkácska igen díszes zsebkiadás, 6/2 iv. Ara 50 kr. u. p. Közöljük a tárgymutatót, mely legjobb fogalmat ad e műről és egyszersmind ajánlásul is szolgál. Tárgymutató: 1. Az ideiglenes törvénykezési szabályoknak a bünfenyitő eljárásra vonatkozó része. 2. Azon büntettek és vétségekről, melyekben a felperesség ideiglenesen a polgári hatóságok köréből a katonai bíróságok törvényhatóságához utasittatott. 3. A mezei rendőrség pontos kezelése tárgyában kibocsátott körrendelet. 4. A magyar kir. kúria kebeléből alakítandó kegyelmezési tanács iránt kibocsátott kir. leirat. 5. Az austriai alattvalók által Törökországban elkövetett büntető cselekvények illetősége iránt kibocsátott helytartótanácsi intézmény. 6. A bűnperbeli elítélteknek felebbezési jogukra való kitanításukra vonatkozó udvari rendelvény. 7. Rögtönbirósági szabályok. 8. A nő és férfi fegyenczeknek a kitűzött állami fegyhnázakbani elhelyezési módja iránt m. kir. helytartó tanácsi intézmény. 9. Az állami fegyintézetben letartóztatott fegyeneznek bűnügyi tárgyalásokra! idézése tekintetében a nmg. magy. kir. helyt. tanács engedélye kikéréséről. 10. Az erdei kihágást tárgyaló- A birodalmi tanács jan. 29-ki ülésében folytattatok a 10 millió póthitel tárgyábani vita. V rns a bizottmány javaslata ellen szólt; — nem látja át a rászólás czélját, a kormány politikáját a helyzet parancsolta 10 év óta a nagyhatalmak a megtámadottak, Austria czélja mindig a jog védelme volt, mit szónok az 1846 óta követett politika fejtegetésével bizonyítgat. Mig az alkotmány meg nem sértetik, nincs ok a bizalmatlansági szavazatra. A londoni szerződés nem ellenkezik Austria becsületével. A londoni szövetséghez viszonyt illetőre a szavazatokat mérlegelni is kell, nemcsak megszámlálni. Rechbauer:A népképviselet nem riad viszsza az áldozatoktól, ha ezek szükségét belátja , de a jóváhagyást megtagadni kötelessége, midőn a meggyőződés ezt követeli. Ha Ausztria és Poroszország elvonják magukat a szövetségtől s ennek akarata ellen cselekednek, megsértik a szövetségi kötelességet. Ha nem engedhetjük magunkat majorisáltatni, nincs szükség szavazásra és szövetségi gyűlésre. A szövetség illetékességét a két hatalom az ismeretes indítvány benyújtásával elismerte. Austria s Poroszország mindig csak a szövetség megbízásából cselekednek, amiből eredő jogok s kötelességek szövetségiek. Austria nagyhatalmi állásából sem származtatható beavatkozási jog. Austria elidegeníti magától egyetlen biztos barátját , és azáltal, mert Keresztélytől az alkotmány viszszavonását követeli, már holsteini herczegül ismeri el őt. A mexikóiaknak megengedtetik a fejedelemválasztás, és egy német törzsnek nem akarják megadni hozzátartozó uralkodóját. A herczegségekbeni mozgalmak forradalmiaknak mondatnak, váljon a bajor meg szász királyok s ministerek forradalmároké . Csatlakozik a resolutióhoz, ámbár ennek tüzetesebb formulázását óhajtotta volna. B. Tinti: Fődolog a béke fenntartása. Míg a kormány a szerződések terén marad, nem lehet azzal vádolni, hogy nincs czélja. A bizottmányi javaslat első részével egyetért, de a 10 millió praeliminálását helyesnek tartja. A kormány ezen összeget a holstein-lauenburgi szövetségi executióra és nem a schleswigi expeditióra kéri. Ha attól tartana,hogy a pénz másra fordíttatik, szintén a megajánlás ellen szavazna. A kiadás jóváhagyásának népképviseleti jogával szemközt a korona hadüzeneti s békekötési joga áll, összeütközést nem remél. A kormány czélja a kétségbevonhatlan jog biztosítása. A resolutió, melynek nincs gyakorlati értéke, veszélylyel fenyeget. Azonban ellenei sem akarnak a kormánynak föltétlen bizalmat szavazni, ugyanazért 80 társával napirendre térést indítványoz, annak kijelentésével, miszerint a kormány, felelősségének érzetében mindent elkövetene, hogy a herczegségeket jogaikhoz segítse. A vita ezáltal ne szakíttassék meg, sőt inkább azt óhajtaná, hogy az államminiszer az összes ministérium nevében nyilatkoztassa ki, s nyugtasson meg az iránt, miszerint a Poroszországgali együtt-tartás nem lesz befolyással Austria belviszonyaira. (Bravok.) Kuranda: A napirendre térés ellen szól. Aus