Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1864-03-01 / 49. szám

nyokban részesítették ugyan, de az inségi bizottmány el­járása nem volt a szükségnek megfelelő. A b­o­n­y­i helyt, tanácsos s k. biztos ő nagysága megérkezvén, ezen hiányokat rögtön megszüntette; el­rendelte a szükséges összeírásokat, a várost öt tizedre osztván, minden tizedben három inségi bizottmányi tag által; a levesfőző konyha a ferencziek udvarában fel­­állittatik, s holnapután a főzés megkezdetvén, 3000 sze­mélyre fog naponta egy adag leves s félfont kenyér ki­szolgáltatni; ezen 3000 adagból ezeret a gazdasszonyok egylete adand, 2000 pedig a község által fog kiállíttat­ni. A helybeli kórház kegyes adományokból újra szer­veztetett kir. biztos úr által, s a tizedbiztosok hetenkint kétszer bejárandnak minden szegény házat, s a bete­ges szegény a kórházba vitetik, hol meleg szobát s ágyat kap. A munkára képes egyéneknek már több idő óta nyujtatott foglalkozás a tiszai töltéseknél, azonban ezeknél Szolnokról alig 40 ember vett részt. Különösen következő munkálatok vannak már folyamatban: a) Varsánynál 6000 öl, foglalkoztatna 2000 mun­kást, most dolgozik 940. b) Márkfőtől Czibakházáig 7000 öl, dolgozhatna 2500 ember, foglalkozik 1000. c) Nagyrévtől Tiszakü­rtig 5000 öl, munkát kap­hatna 2000 ember, dolgozik 1200. A munkában állók többnyire Békés- és Csongrád­­megyéből valók. Ezenfelül a jobb parton most kezdetik meg a mun­kálat, mely ismét 6000 embernek fog nyújtani kere­setet. Királyi biztos úr o­ngy intézkedett, hogy a mun­kaképesek a munkának dobszó általi kihirdetése mellett utasíttassanak dologra. A már folyamatban lévő, fentebb elősorolt mun­káknál foglalkozhatnának és pedig : az a) alattinál szolnokiak, várkonyiak, vezsenyi­­ek, török-szt.-miklósiak, püspökiek és szajoliak, a b) alattinál tiszaföldváriak, czibakháziak, me­­zőturiak, fegyvernekiek, kenderesiek, a c) alattinál nagyrécsiek, t.-kürthiek, inokiak, unghiak, sassiak, csépaiak, szelvényiek. A mi már most az „Idők Tanújáéban Tanács mint zárdafőnök úr által közlött részleteket, illeti és pedig : 1-et. Az éhenhalás eseteit. Ezen közlött esetek következő személyekre vonatkoznak : 1. Egy Horvátné nevű asszony. 2. Ennek gyermeke. Ezek állítólag nem is Szolnokból valók, könyör­­adományért nem jelentkeztek , s egy reggelen elalélva a szemétdombon találtatván, onnan a kórházba vitet­tek, hol a nő már élelmet nem volt képes magához ven­ni, s kimerültségből meghalt, gyermeke még egy zsem­lét megevett, s néhány órával később kimúlt. 3. Egy Bátoriné nevű asszony. Ez kórházban lévő férjének mondása szerint már 3—4 hét óta a várostól kenyeret kapott, hanem halála előtt mintegy 14 nappal megbetegedett, s egy reggel halva találtatott. 4. Egy 64—70 éves aggastyán. Ez már 6 héttel halála előtt beteg volt, s özve­gyének állítása szerint még halála napján is kenyeret és burgonyát evett, s az özvegy azt véli, hogy a bur­gonya ártott meg neki. Mindezen esetek csak is oda mutatnak, hogy szegénység és nyomor következtében a kellő táplálék­ban nem mindenki részesülhet, s hogy ennek folytán a halál talán gyorsabban következik be, mint ha ren­des táplálék kellő bőségben szolgáltathatnék ki minde­­niknek ; de ez nem speciális baj , ez a szegényügy or­szágos és nagy társadalmi kérdése ; a kellő minőségű vagy mennyiségű táplálék hiánya elgyengülést és kimerültséget idéz elő a legboldogabb időkben, s a leggazdagabb országokban sem szokatlan eset a sze­gény néposztálynál. 2- or. Egy családfő, állítólag család­ját élelmezni nem lévén k­é­p­e­s, fe­l­a­k­a­sz­­totta magát. A­nélkül, hogy e lap hasábjain alkalmasint köz­zéteendő hivatalos vizsgálat eredményét megelőzni akarnám , annyit majdnem bizonyossággal állíthatok, hogy az illető lopást követett el, s midőn ez kiderült, s ő büntetéssel fenyegettetett, ezt annyira szivére vette, hogy egész délután s éjjel folyvást nyögött, s pa­naszkodott, mig reggel felé a szobát elhagyta s ekkor akasztotta fel magát. 3- szor. Hogy a kórházakba tömege­sen hordálnak az áldozatok, az valóban igen nagy túlzás, mert a hivatalos kimutatás szerint, me­lyet szerencsénk volt látni, 1863. december 10-től f. évi febr. 25-ig bezárólag a kórházba összesen 7 egyén ho­zatott, ezek közül azon Horvátné és fia, kiket fennebb 1. és 2. alatt emlittetünk, — más kettő lábfekély­ben szenvedett s ezek egyike már fel is gyógyult, kettő hasmenésben szenved, egy pedig tuberculosisban meghalt jan. 30-án. A kórház másik osztályában pe­dig van 16 agg nyomorult egyén, kik hetenkinti pénz­osztalékból s könyöradományokból élnek, 4- szer. Hogy az utczákon ima s ének mellett vonult sok éhező halálra vált, ez már épen olyan túlságos érzelgés, melynek valóban semmi alapja sincs. Az előadottakat összefoglalva, a közönség meg­nyugtatására szolgálhat, hogy Szolnokon az inségi bi­zottmánynak rendelkezésére annyi pénzösszeg már is van, mely a munkaképtelenek életének fenntartására elegendő, hogy az intézkedések megtétettek, hogy a segélyre jogosított munkaképtelenek felkerestes­senek, összeirattassanak s élelmeztessenek, hogy a munkaképeseknek kereset nyujtatik, s végre, hogy az innen közlött rémhírek túlzottak voltak. Közlöm végül a munkások keresetére s kiadá­saira vonatkozó adatokat : egy öl földmunka 1 ft—1 ft 50 krral dijaztatik; egy ember naponta 3/4— 1 öl munkát vége­het. Az élelmiszerek ára következő : 1 font kenyér az önök és önök földjei által régóta viselt csapásoknak. Az önök ügyéért tett áldozatok nagysága új biztosítékot szolgáltat önöknek arra nézve, hogy országuknak nem múló könnyebbülés, hanem jogos igényeire nézve tartós kielégítés fog nyúttatni. A gondviselés reám kötelessége­ket rótt, melyeket teljesítenem kell. Biztosan remélem, hogy a herczegségeknek becsületteljes és biztosított, a jog elveinek és jóllétük föltételeinek megfelelő jövő fog adatni." * Gr. P­á­­­f­f­y Mór kir. Helytartó ur ő excja Bécs­­ből visszaérkezvén, tegnapelőtt estve a főváros előkelői és notabilitásai közöl számos meghívott vendégeket fogadott.­­ Bécsben tegnapelőtt délben tartatott meg a nagy előkészületekkel rendezett jótékony akadémia a magyar szűkölködők javára a nagy operaházban, melynek minden zugát ellepte a roppant közönség. Az első szakaszt az udvari zenekar nyita meg „Ist­­ván király“ zeneművei Beethoventől. Sonnenthal Lenau „Toborzás“-át szavalta. Carina k. a. Erkel „Báthori Má­riájából énekelt. Továbbá részt vettek még Wachtel két dallal, a Doppler testvérek két fuvolával, Tausig Károly a magyar rhapsodiát adta elő Liszt pesti carnevaljából. Bettelheim k. a. udvari énekesnő az „Olaszok Algir“ban czímű operából énekelt. A második szakaszt „Ilka“ nyitá­nyával kezdték Dopplertől. Mire Deckner Sarolta egy ma­gyar ábrándot játszott Ridley­ Kohnetól hegedűn.E szakasz­ban részt vettek még Bognár k. a. egy szavalattal, Bignio Doppler egy dalával „Alkonyodik a csillag“. Carina k. a. végre „Don Juan“-ból a levél áriát énekelte. A befejezést a magyar tanulók egy kardala képezé : Kidőlt a fa mandulástól.. Hej ! haj ! magyar ember. Mindezen előadások érdemlett tapssal és éljenekkel fogadtattak. Császárné Ő F­elsége, ki a hangverseny végéig jelen volt, a technikusok közöl választott rendező bizott­ságnak legmagasb megelégedését magyar nyelven méltóztatott nyilvánítani. Megtisztelték még jelenlétük­kel az akadémiát Karolina Augusta Császárné, Hildegard főherczegné fenséges leányaival. Továbbá a páholysorok­ban észrevehetők voltak még : gr. Apponyi György, Me­cséry b., Plener, Barkóczy, Auersperg hg elnök, gr. Szé­­csen, b. Sennyey stb. , exciáik. * A katonai érdemjelek kiosz­tása ünnepélyéről febr. 22 -én a következő érdekes adatokat olvassuk : B. Gablenz altábornagy törzskarával a helyszínen Frerupnál (nem az Oversee melletti főhadiszál­láson) megjelenvén, a katonai sorokon végig lovagolva maj­dan a csapatokhoz mintegy következő szavakat intézett: „Császár Ő Felsége legmagasb kéziratával teljha­talmat adott, az altisztek és legénység legkitűnőbb tetteit arany, nagy és kis ezüst érdemjelekkel és dicséretekkel jutalmazni. Én szigorú lelkiismeretességgel megvizsgáltam a kitüntetésre ajánlott bátrak viseletét. A ti dandártok, (Gondrecourte) vezetve a vitéz tábornok által, a hadjára­tot a legfényesebben nyitá meg. Súlyos veszteségeket szenvedtetek, de veszteség nélkül nincs győzelem; mind­egyiket közü­letek nem jutalmazhatom érdemjellel, de erős meggyőződésem, hogy mindenik közületek, mihelyt alkal­ma lesz, kivivandja érdemjelét. Lépjetek elő ti hősök, hogy a megérdemelt diszt­leket melletekre tűzhessem.“ A s­zabad tér legmagasb pontján állt egy oroszlán­bőrrel takart asztal, melyen az érdemjelek csillogtak. Előtte négysorosan a kitüntetendők állottak. Negyedik sorban azok, a kiknek a legmagasb megelégedést volt ki­fejezendő. Alig kezdé meg a tábornok az érdemjelek ki­osztását, midőn Albrecht porosz herczeg ő fensége megje­lent és az érmeket Gablenz alth­­ur kezéből átvéve, azo­kat igazi katonás kézszoritás után minden egyesnek mel­lére tűzte.­­ (A decoráltak számát a külföldi rovatban kö­zöljük.) Az érdemjelek kiosztása megtörténvén, a vezér lo­vára pattant ismét és rövid lelkes szavait „Éljen a Csá­szárral végezte, melyet szűnni nem akaró harsogó üdv­kiáltás „hoch“ és „éljen“ követett a sereg részéről és rá­­zendült a néphymnus. A herczeg következő szavakkal bú­csúzott el a tábornoktól: „Köszönöm, hoy ön engem részesített azon tiszte­letben, derék vitézeinek mellét érdemjelekkel diszit­­hetni.“ A Nostitz-dandár vitézeinek földiszitése Hadersleben­­nél ment végbe. A tábornok egyes megszólításai a vitézekhez ép oly lelkesítők voltak, így a többek közt egy arany érdemjellel díszített derék vadásznál, ki egy kopott köpönyeget viselt, igy szólt ennek kapitányához ■ Adja ön e vadásznak a legjobb köpönyeget, e de­rék vitéz megérdemli, hogy öt melegen tartsuk. Egy serkedező bajuszú altisztnek ezt mondá : Ma ön helyében szeretnék lenni, ön arany érdemjelére ép oly büszke lehet, mint én Terézia-rendkeresztemre, melyet még ön is kiérdemelhet magának. Egy őrmesterhez, a­ki a 48-ban kapott kis ezüst érdemjeléhez most a nagyot kapta : „Remélem, hogy a legközelebbi alkalommal az aranyat is „kivágja“ ma­gának“. Albrecht porosz herczeg Gablentz tábornokot így köszönte : „A vezérre, a­kit a Császár becsül és hadserege szeret.“ A GondreCourt dandár „vas­dandár“ czíme itt a herczeg éltetése által megerősíttetett. Az érdemjelek által történt kitüntetések az egész hadjáratra kiterjesztettek, az első lövéstől az utolsóig, a Kronwercktől Overseeig , időre rövid történeti szak, de gazdag dicsőségben és vitéz tettekben. * Dr. Korányi Frigyes m. hó 20-án tartotta a m. kir. egyetem orvosi karánál első próbaelőadását. Melyről egy szakértő egyéniség ezt írja nekünk : „A próbaelő­adás nagyszámú hallgatóság előtt nem csak teljesen si­került, hanem szokatlanul megnyerő is volt. A hang nem érctes, de egy előadási tanteremre elég erős, kellemes, tisztán érthető és a mintegy 3/4-ig tartó beszéd folytán mit sem veszített. A nyelv választékosan correct, túlter­heltség nélkül­ imitt-amott apró provincialismus a kiejtés­ben, egyébként meglepőn tiszta, annyira, mikép merem állítani, hogy a purificált magyar tudományos nyelvet ennyi kritika és otthonossággal kevés orvos kezeli. Az előadás tárgya a Vittáncz volt. A sok időt igénybe vevő bevezetés pittoresque­s részletező, s kevés tért enge­dett az aetiologicus momentumok közé, — tán ép ez ok­ból — kissé erőszakosan bevont kór lényegének érinté­sére. Mindazáltal mégis elégséges volt megérteni, hogy­­ előadó értelmes, gondolkozó fő, kiindulási pontja azonos a­­ tudomány jelen színvonaláéval, iránya a jelenkori, s az olvasottakat nemcsak tudomásul vette, de önálló reflectá­­lás által sajátjává tenni is iparkodott." — Alkalmunk volt a következő levelet lemásolni, melyet minden kommentár nélkül közlünk : „Egy úr, ki­nek a vezetésem alatt lévő törvényszék előtt több rendbeli perei folynak, nem mondom, hogy megvesztegetési szán­­dékból, de rám nézve mindenesetre kellemetlen hatással B­en kelt levelébe rekesztve énnekem az ide zárt száz, azaz 100 o. é. sokat küldötte; minthogy azonban én a magas kormány kegyességéből becsületes fizetéssel vagyok ellátva, s törvényt és igazságot szolgáltatni bol­dognak és boldogtalannak egyformán, minden mellékes adomány nélkül is lelkiismeretes kötelességemnek lenni mélyen érzem, ugyanazért ezen összeget, nem úgy mint sajátomat, de mégis úgy mint rendelkezésem alatt lévőt azon legalázatosabb kéréssel juttatom kezeihez, hogy azt a példátlan ínséggel sújtott éhező alföldi szegény néposz­tály országos felsegélési pénzalapjához számíttatni kegye­sen méltóztassék“. * Szenvedő rokonunk nevében forró hálával jelent­jük, hogy a hazafias érzelmű méltós, és főt. Szabó Jó­zsef pápai praelatus ur Pesten, a schleswigi harertéren megsebesült magyar testvéreink gyámolitására 25 ftot, s ugyanazon czélra főt. Zsik­ovics József ur, a közp. kir. papnövelde buzgó lelki igazgatója egy aranyat szer­kesztőségünknél letenni méltóztattak. — Szintén e percz­­ben veszünk főt. Szántóffy Antal jótékony szivü esztergomi kanonok és prépost a nga részéről öt aranyat azon rendeltetéssel, hogy abból öt magyar sebesült fejen­­kint egy darabbal tüntettessék ki. A nagyszivü adomá­nyok azonnal rendeltetésük helyére küldetnek el. (P. H.) * Tizenkét bérkocsis késznek nyilatkozott a beteg vagy sebesült harczosokat a vaspályától a kórházakba vagy egyedüvé ingyen szállítani. Szép vonása a népszel­lemnek. * A táviratilag jelentett vasúti szerencsétlenségről Wloclaweknél a „Bromb. Zig“ ezt írja: Varsóból jövő utasok beszélik, hogy Nieszava és Wloclawek közt egy tehervonat siklott le a sínekről s részben egy 20 láb ma­gas töltésről bukott le. A vonat 17 teherszállító kocsiból állott. Némelyek szerint a felkelők a pályát elrontották, a szerencsétlenség után egy sínt felszakítva találtak.­­ Mások e szerencsétlenséget földmozgásnak tulajdonít­ják. Történtek e sebesülések és mily mértékben, nem tudatik.­­ (B e k a l d e t e 11.) Az első m. biztositó társaság igazgatóságának e lapok tegnapelőtti nyilatkozatára vála­szolván, örvendünk, hogy az igazgatóság ez ügy felvilágo­sítására törvényes lépéseket intézett ellenünk , így legalább törvényszékileg erősíttetik meg mindaz, a­mit f évi jan. hóról szóló körlevelünkben a biztosító társaság azon igaz­gató hivatalnokairól, kikkel ügyünk elintézésénél érintke­zésbe jöttünk — szólottunk, és kiderülend, hogy a mon­dottak tényeken alapulnak s azokban semmiféle rága­lom nincsen. A gyógyszerészi s müvegytani vállalat Pesten. — Liszkay János zongoratanító 1. évi mártius hó 5-én a budai reáltanoda­ épület nagy teremében az alföldi szűkölködők javára zene­ estélyt fog rendezni, mire a közönséget ezennel figyelmeztetjük. * M­o­l­n­á­r György színigazgató a budai nép­­színházzal a Kisfaludy-társaság alapító tagjai közé lépett. * A b.-füredi színkört az ottani színházi bizott­mány a pályázók közöl­t a­t­a­b­á­r Endre színigazga­tónak adta ki. * Az erdélyi lova­r-egylet f. hó utolsó napján tartja közgyűlését Kolozsvárit a kasinó tere­mében. * Színházi hírek. Follinus kolozs­vári színigazgató több rendbeli pályadíjt szándékozik ki­tűzni dráma-, népszínmű és vígjátékra. — Ugyanő nagy előkészületeket tesz a „Próféta“ opera látványos kiállítá­sára.. A Pesten pályadíjt nyert „Az égben“ czímű vígjá­tékot Boer a kolozsvári színház tagja jutalomjátékául vá­lasztá. — M­u­r­s­k­a Irma k. a. ma „Luciát“ utolsó vendégjátékául énekli a nemz. színpadon. — A pesti né­met színházban K­o­t­s­i­s Irma k. a., ki mint műkedvelő Ernámból Elvira bevezető cavatináját énekelte, zajos taps- és többszörös kihívásban részesült. A kisasszony erőteljes csengő sopronnal szépen előhaladt énektanul­mányt párosít, s ha előadási, illetőleg drámai játék­képes­sége is e fokon sikerül, a színpad egy jeles énekesnőt nye­­rene benne. — Nagyszombatban egy tót­színi előadást akartak rendezni, de mindenféle megbuktató terveket for­raltak ellene s ennek következtében az előadás elmaradt, — ez alkalomra Kotzebue „Feledékenyei“ voltak kitűz­ve. — Voggenhube­r-K­o­v­á­c­s Vilma assz. a nemz. színháztól, mint halljuk, h­úsvét után Münchenben fog debutu­rozni. — A „Zw.“ szerint Bulyovszky Lilla Rigából szerződést kapott az ottani színházhoz 3400 rubellel, játékdíj és jutalomjátékkal, — azonban nem fo­gadta el. * Az első fecskék szombaton jelentek meg a Dunán, két, az ó­budai kikötőből kifutott gőzhajó képében, melyek közöl az egyik a felső, a másik az alsó Dunára ment, szem­lét tartandó, mennyire biztos már jövendő pályájuk. A jég, mint több helyről írják, szabályszerűen takarodik el, az enyhe időjárás által segíttetve; a víz is csak mérsékelten emelkedik. *A kolozsvári kisegitő pénztár­egylet 1863-as üzlet­ eredményéről nyomatott kimu­tatást közöl, mely szerint a bevételek tesznek 7195 ft 5 krt, a kiadások 7105 ft 5 krt. Tagjainak száma jelenleg 1648—1714 betételi könyvecskével. A mérleg szerinti vagyonálladék 224,905 ft 58 kr. — Eperjesről azon gyászhírt veszszük, misze­rint Fischer Zsigmond sárosmegyei első aljegyző m. hó 18-án hosszabb betegeskedés után meghalálozott; — az elhunyt erélyes és szorgalmas hivatalnokul volt isme­retes s a közrészvét iránta nagyszámú közönségnek az­1. év febr. 21-én történt eltakarításánál megjelenése által fe­jezé ki magát. * A Lembergből vizsgálati fogságából elillant Sapieha herczeg, — legújabb hírek szerint, — Jassyba érkezett. * Tegnapelőtt két férfi hulla hozatott a kórházba, kik felakasztva találtattak, az egyik 45 éves hajtsár, a másik 50 éves kosárfonó. Szintén ugyanazon nap egy 17 éves­­ gymnasiumi növendék hullája is szállíttatott be, ki igen hih­­­hetőleg öngyilkossági szándékból a vízbe ölte magát. Végre ■ még egy 22 éves nő hozatott be, ki gyufa­mérgezés kö-­­ vetkeztében, daczára a czélszerű orvosi kezelésnek, egy­­ negyed óra múlva kimúlt. 6—7 kr, 1 font szalonna 38—40 kr, 1 font hús 8 kr, 1 iteze bor 6—8 kr, egy itere pálinka 16—20 kr. P. F. A pesti Lloyd-társulat február 27-dikén Feszi Ágoston városi tanácsnok mint országfejedelmi biztos jelenlétében és Jalics A.Ferencz elnöklete alatt tartott közgyűlésében, melyet ez utóbbi rövid beszéddel nyitott meg,az évi jelentés olvasta­tott fel. Belőle arról értesülünk, hogy a Lloyd-társulat va­gyona múlt évben 1813 ft 22 krral gyakorodott. E mel­lett a társulat a kereskedelmi akadémiának 2900 ftot, az ínséggel küzdőknek 1000 ftot, a magyar aka­démiának 500 ftot, a lipótvárosi templomra 100 ftot­ adott, s összesen 4500 ftnyi tetemes összeget szentelt közczélokra; továbbá tágas helyiségeit jótékony bálok s a bazar rendezésére dij nélkül engedte át, sőt a gab­­nacsarnokra, melyet ez idén a rosz termés miatt leszállt kivitel folytán főleg idegenek kevesebben látogattak, szintén 1700 ftot, végre a múlt hó 18-dikán megnyílt áru és értékbörze fölszerelésére 900 ftot költött. A lap­vállalat folyvást igen kedvezőnek s kielégí­tőnek állíttatik. A jelentés ezután a gabnacsarnoknak múlt év­ben a kedvezőtlen időviszonyok daczára is elért er­kölcsi sikerét konstatálja, minden nagyobb kereske­delmi piaczot illetőleg a börze fontosságát s jelentősé­gét tünteti fel, ugyanazért azt a Lloyd-társulat résztve­vő gyámolításába ajánlja. A tagok részvényeit a folyó évre, mint a társulat fönnállása ötödik hároméves fo­lyamának elsejére, az alapszabályok 6. § -ára történt utalás mellett 25 fzban ajánlja megállapíttatni a jelen­tés, a­mely, miután még az általános tetszést említi fel, mellyel a múlt évek példájára az idén is rendezett zene­estélyek találkoztak, köszönetet mond a mai napon mű­ködni megszűnt igazgatóság részéről a társaság által iránta tanúsított bizodalomért. A felolvasott jelentést a közgyűlés tetszéssel fo­gadta, mire a különféle bizottmányok választottak meg az idei zárszámadások megvizsgálására, a válasz­tási eredmény megtudására, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére, az évi tagjárulék az indítványhoz képest 25 főban állapíttatván meg. A tárgyalás befejezése után Kern J. igazgató szólt, fölemlítvén azon örvendetes tényt, mikép a társulati tagok létszáma 12 éves fennállása óta szakadatlanul egyforma (mintegy 500), hogy a társaság ezen idő alatt több nemes czélt mozdított elő, és óhajtandónak nyilvánítja, miszerint a Lloyd-társulat tagjait jövőre is mindig e szellem lengje át. Megyei tudósítások. — Zala-Egerszeg, febr. 15. 1864. Főispáni helytartó ur előterjesztése a megye közügyeit illetőleg igy szól továbbá: (Folytatás.) 6. A polgári társaság fennállásának főalapját, — a személy-és vagyon-­biztosságot illetőleg, —kénytelen vagyok bevallani, hogy daczára a tett intézkedések­nek és a közbiztonsági közegek fáradhatatlan őrködé­sének, a múlt évben 28. rabló-gyilkolási és erőszakos fosztogatási szomorú eset fordult elő , s elborzad az emberi kebel annak kimondásán, hogy a megyében felállított katonai rögtönítélő bíróság egy év alatt 29 boldogtalan egyénen hajtatta végre a halál-itéletet; a 30-ik szerencsétlen kivégzettre nézve pedig, rendes se­gítő per után, legfelsőbb jóváhagyás által engedtetett meg a törvénynek szabad menete. Némi megnyug­tatá­sul jelenthetem mégis, hogy Hajnal és Kulics több czimbora- társakkal kiirtatván, és rabló-­bandáik szét­­rezzentetvén, múlt évi deczember óta rablási merény­let által a közbátorság háborítva nem jön. 7. A közadó különféle nemeinek beszolgáltatása nem kevésbé fontos, de kellemetlen foglalkozását ké­pezi a megyei közigazgatásnak; igen kedvetlenül kell­ tapasztalnunk, miszerint a megsokasult adóhátralékok behajtása végett a súlyos katonai végrehajtásnak al­kalmazása igen gyakorta szükségessé vált; ennek több­­helyütt rendetlenül történt illesztése miatt panaszok is tétettek hozzám­; ugyanazért a nagyméltóságú magyar kir. helytartótanácshoz felterjesztést, a kerületi pénz- ügyigazgatósághoz pedig megkeresést intéztem, a túl­­szigorúak s netalánt visszaéléseknek meggátlása vé­gett; egyébiránt az adózó közönségnek előrelátó okos megfontolása és a velük érintkező tisztviselő urak eré­lyes közbenjárása által ezen baj is elhárítható ; vajha elérnék azon boldog időszakot, melyben a lehetőség és beismerés lenne mindörökké az adókivetésnek igaz mérlege. 8. Az egész évre terjedő megyei ügykezelésről és igazságszolgáltatásról összegyűjtött pontos adataim szerint, számokkal számolok. a. ) A megyei központi hatóságnál beérkezett ös­­­szesen 13,857 egydarab, u. m. főispáni helytartói hiva­­talt érdeklő 7233, megyei közgyűlést illető 4258, alis­­páni 2366 ; mindezek, 40 kivételével, a lefolyt évben el is intéztettek. b. ) A bünfenyitő törvényszék elé került 2294 da­rab ügy, melyekből elintéztetett 397 fenyitőper, függő­ben maradt 248 darab hasonnemű, a többi kezeléshez tartozandó ügydarab, 44 kivételével, szintén bevégez­tetett. c. ) Bűntény vagy kihágás miatt befogatott, r­észint feljelentetett 1202 egyén; a letartóztatva lévőkből elítéltetett 503, a szabad lábon lévő vádlot­takból 465, és így összesen elítéltetett 968 egyén ; el­­ítéletlenül maradt 54 raboskodó és 180 szabad lábos. d) A megyei polgári törvényszéken előfordult 9510 beadvány, melyek közé 528 darab első folyamo­­dása és 190 darab másod bírósági perek is tartoznak, elintéztetett 8318, függőben maradt 1192 darab per és egyéb Ügydarabok. e) Az alispáni bíróságoknál befolyt 618 darab, melyek közül előfordult 46 úrbéri per, 7 sommás visz­­szahelyeztetési ügy és 545 kezelési folyó tárgy, 1 visszahelyeztetési és 19 kezelési ügydarabon kívül a többi mind elvégeztetett. f) A nagykanizsai rendezett városi törvényszék­nél befolyt 2378 Ügydarab és peres tárgy, elintéztetett 2224, függőben maradt 154. g) A megyebeli 24 szolgabirói hivatal elé ke­rült 34,828 darab peres és különféle tárgyú egydarab, melyekből elintéztetett 32,675 darab, hátralékban ma­radt 2153. Ezen átnézetből a tisztelt megyei közönség meg­győződhetik : mennyire veszik igénybe a bokros teen­dők minden egyes tisztviselőnek nem csak erélyét és szorgalmát, hanem magán dolgaik és anyagi érdekeik teljes feláldozását is ; ennélfogva csak az igazságnak és méltányosságnak teszek eleget, midőn alispán uraknak, a törvényszékek tagjainak, fő- és alszolgabiró uraknak, egyszóval az egész megyei tiszti karnak, fé­nyesen bebizonyított tevékenységükért, becsületes, részrehajlatlan s gyors eljárásukért köszönetet, a többi hivatalbelieknek és segédszemélyzetnek pedig elisme­rést nyilvánítok, ám ítéljen felettünk az utókor és

Next