Sürgöny, 1864. augusztus (4. évfolyam, 175-198. szám)

1864-08-02 / 175. szám

kop aradi püspök, Kne­evits István dalmatiai püspök és Grace Nikofor felszentelt püspök. — Követ a con­­gressusra 75 helyett csak 73 fő és pedig a karlovi­­c­z­i egyházmegyéből az egyházi osztályból: Angyelics G­ermán gergetegi archimandrita, Nikolics Pál karlovi­­czi esperes, Milutinovics Uros mitroviczi esperes; a ka­tonai osztályból: Georgievics György alezredes, Mile­­tics János nyug. őrnagy, Radovanovits Demeter száza­dos, Matics József nyug. őrnagy, dr. Radossits Milos orvos; a polgári osztályból: blaczkói Kussevits Svetozár szerémi főispán, Mikovics János szolgabiró, Davidovics Lázár szolgabiró. — A bácsi megyéből és pe­dig az egyházi osztályból: Kolarevics Izidor kovili archimandrita, Popics Maxim józseffalvai esperes, Bran­­kovics György zombori esperes ; a katonai osztályból: Davidovacz Izsák százados; a polgári osztályból: dr. Hadzsits János orsz. főtörv. tanácsos; Konjovics Antal mérnök, Branovácsky István orsz. törv. tanácsos ; Mi­­letits Svetozár ügyvéd. — A verseczi megyéből, és pedig az egyházi osztályból: Zvetics Gedeon mesicsi archimandrita; Marko János lugosi esperes; Andreje­­vics Miklós lelkész ; a katonai osztályból: Milovanovics N. őrnagy, Karapancsa Demeter százados; a polgári osztályból : Volics Sándor ügyvéd; Pasku Fülöp me­gyei főügyész; Athanasievics Sándor ügyvéd; Maniu Aurél ügyvéd; Hatzegan Demeter ügyvéd. — A t­e­­m­e­s­i megyéből, és pedig az egyházi osztályból: Mihalovits István sz. györgyi archimandrita; Gruics Konstantin hossziási esperes ; Zsivkovics Vazul lel­kész; a katonai osztályból: Rigó Péter ezredes; a polg. osztályból: Mocsonyi András földbirtokos, Babesch Vincze kir. táblai ülnök, Fogarassy György lipovai polgár, Petrovics István torontáli főispáni helyettes, Trifunácz Pál torontáli alispán. — A k­á­r­oly­vár­o­s­i megyéből és pedig az egyházi osztályból : Petrovits Gervárius gombri archimandrita, Popovics Sámuel esperes, Matievics Mihály esperes; a kato­nai osztályból: Milensvich Izidor őrnagy, Zavtav­­nikovits Vazul czimz. őrnagy, Prodanov ezredes, Látás István százados, lovag Zavtavnikovich Gedeon ezredes, Ruzics Sztanka százados, lovag Gyurics Péter ezredes, Csudits Miklós őrnagy, Davidovacz Szabbasz őrnagy, Bugarin Arzén százados.—A budai megyéből s pedig az egyházi osztályból: Jovanovits Mihály graboczi pro­­tosinczei, Militsits János budai esperes, Stosics Svetko lelkész ; a polgári osztályból: Ludaics Maxim ráczke­­vei szolgabiró, Stojevits Pál mohácsi polgár. A pakrá­­c­z­i megyéből, és pedig az egyházi osztályból: Jova­­novics Antal lepovinai archimandrita, Csupovits Sándor esperes, Loncsarevits Péter esperes, Loncsarevits De­meter esperes; a katonai osztályból: Kovacsevics Mar­kus százados, Osztoics Konstantin százados, Bojcseta Sándor alezredes, Markovics András százados, Vuce­­tics Rafael százados, Knezevits Mózes százados ; a pol­gári osztályból: Milankovits Tamás szolgabiró, Gyur­­gyevits István járásbiró Cottoriban. A cs. k. biztos se­gédéül működik Trnsky János, határőrségi igazgatási százados. Kínal leíi (ihróm)­ímeíí. Kí»rajz­a A magyar orvosok és természet­vizsgálók 1864-b­e­n M­a­r­o­s-V­ásár­helyt tartandó X-ik nagygyűlésének. 1. Ezen nagygyűlés idei augusztus 27-én kezdő­dik, és September 2-án végződik. 2. A nagygyűlés tagja az alapszó értelmében le­het az egyetemes orvosi és gyógyszerészi karhoz tarto­zó minden elméleti vagy gyakorlati ( jelesen természe­ti) tudománynyal foglalkozó, és általában minden tudo­­mánykedvelő férfiú nemzetiség-, nyelv- és valláskülönb­ség nélkül,­­ a­ki magát mint ilyen beiratja. 3. A tagok lehetőleg jutányos áron ide szállításá­ról a pest-nagyvárad-kolozsvári vonalon az ügyvivőség gondoskodván, az elérhető előnyök minél előbb ki fog­nak hirdettetni. Valamint a tagok elszállásolása és el­látása iránt is vendégszerető intézkedések létettek. 4. A Kolozsvár felöl idei augusztus 26-án töme­gesen érkezendő tagokat egy városi küldöttség, a főbí­ró vezénylete alatt a város határán fogja ünnepélyesen fogadni, és a városba bekísérni. 5. A beiratás egy külön bizottmány előtt a város­ház nagy termében augusztus 24, 25. és 26-án (szer­dán, csütörtökön s pénteken) reggeli 9 órától 12 óráig és délutáni 3 órától 5-ig történik. Az elkésett tagok a nagygyűlés egész tartama alatt beíratnak.­­ Minden személyesen jelentkező tag sajátkezűleg beírja a nagy­gyűlés főkönyvébe vezeték- és keresztnevét, polgári ál­lását, a szakosztályt, melyben részt venni akar, tartan­dó tudományos értekezletének czímét, rendes lakhelyét, és e városi szállását. A beiratási díj egyenként 5 új fo­rint. Minden beirott tag kap: a) fölvételi, az­az tagsági jegyet, mely által minden a nagygyűléssel összekötött kedvezményekben részesülni, gyüléstermekbe, tárla­tokba, intézetekbe stb. szabadon bejárni és a kirándu­lásokban részt­ venni jogosítva van, a miért is ezen je­gyeket a tagok mindig magokkal hordani kéretnek; b) az 1863-ki pesti 9-ik nagygyűlésnek évkönyvét, és az itteni nagygyűlés alatt kiadandó ,„Napi Közlöny“­-t minden dij nélkül; c) a város által aug. hó 26-án ren­dezendő ismerkedő estélyre, úgy az augustus 27-én adandó diszebédre jegyeket; d) egy külön bizottmány által kiosztandó,a városi közönség által ezen nagygyű­lés emlékére veretett új ezüst­érmet és szállás­jegyet minden díj nélkül, mely utóbbival a tagokat a kijelölt szállásra külön biztosok fogják elvezetni. 6. Az ismerkedő estélyre augustus 26-án (pénte­ken) esti 7 órától 10-ig az Apollo-teremben jönnek össze, melynek czélja kölcsönös ismerkedés, és tájékozó csoportulása a szakférfiaknak, mi a szak­osztályok megalakulására előkészítésül szolgál. 7. Megnyitó közgyűlés augusztus 27-én (szom­baton) az ev. ref. várbeli nagy templomban délelőtt fél 10 órakor kezdve délután 1-ig, melyben az elnöki megnyitó beszéd, város-főbirói üdvözlet, a bejött átira­tok, a múlt gyűlésről erre átjutott közlemények, a kö­zelebbi évben elhunyt jeles­ tagok fölötti emlékbeszé­dek és tudományos értekezletek tartatnak. D. u. 1 órától 3-ig a gr. Teleki-könyvtár megtekintése, 1­3 órakor a város által adandó diszebéd, és ennek végez­tével az orsz. kórház meglátogatása. 8. Kirándulás augusztus 28 és 29-én (vasárnap és hétfőn) nemes Marosszék birtokossága által rendezve, a szováti sóhegyekhez, parajdi sótelepekhez és aknába, úgy a köröndi fürdőre, a Nyárád völgyén fel és a Kis­­küküllő völgyén vissza. Ha az időjárás ezen kirándu­lást gátolná, a szakgyűlésre szánt napokkal felcserél­hető. 9. A szakgyűlések augusztus 30, 31. és Septem­ber 1-én (kedden, szerdán, és csütörtökön) az e czélra külön kijelölt termekben tartatnak, lehetőleg úgy be­osztva, hogy a tagoknak több osztályokban részt venni alkalmuk lehessen. Egyelőre az alapsz. értelmében öt szak van ugyan megállapítva: a) u. m. orvos-sebész, élet és boncztani, b) fü­vész és állattani, c) természettani és archäologiai- d) ásvány-, föld- és vegytani, és e) gaz­­dászat, állatgyógyászat és műipari, mely beosztás azon­ban a tagok számához és minőségéhez képest szaporít­ható vagy kevesbíthető. A szakgyűlések helyiségeit és óráit a „Napi Közlöny“ fogja hozni. 10. Tárlat rendeztetik következő osztályok sze­rint : a) állatok, b) ásványok és kövületek, c) Erdély ásványvizei, d) erdélyi gazdasági czikkek és eszkö­zök, e) erdélyi és különösen székelyföldi gyártmányok és iparczikkek, melyekről a szakgyűlések napjain dél­utáni órákban részletes előadások, népszerű ismerteté­sek fognak tartatni. Ennek helyiségeit és óráit a „Napi Közlöny“ fogja részletesen tudatni. 11. Bezáró nagygyűlés September 2-kán ugyanaz ev. ref. várbeli nagy templomban fél 10 órakor, mely­nek tárgyai részint a hivatalos kezelések, részint tudo­mányos értekezletek. Ugyanez alkalommal a követ­kező évi nagygyűlés helye is meghatároztatik. 12. Tudományos értekezletek köz- és szakgyű­­léseken akármely miveit nyelven előadhatók. 13. A városi casino-egylet termei minden tagnak az egész nagygyűlés tartama alatt rendelkezésére ál­lanak. 14. A nagy­közönség számára kijelölendő karza­tokra és külön helyekre szóló jegyek részint a beírást vezető bizottmánynál, részint az első titkárnál minden dij nélkül kaphatók, melyek a mindenkori használat­nál csak előmutatandók, — de nem átadandók. 15. A tárlatba a tagok családjukat, vagy egy is­merőst is vezethetnek be. Kelt Maros-Vásárhelytt, 1864. juli 13. A magyar or­vosok és természetvizsgálók X-ik nagygyűlésének ügyvivősége, közileg Láng Gusztáv tr. helyett, ki a magyar királyi tudományos egyetem tanársegédévé lön kinevezve, — intézeti segédül Hajnal Albert tr. urat vette föl. A füzetből értesülünk arról is, hogy az intézet a ma­gyar orvosi tudomány ápolására és kifejtésére is hasznos szolgálatokat tett, a­mennyiben több orvos-és sebésznö­vendék jelent meg az intézetben oly czélból, hogy a se­bészetnek azon külön ágát, mely a testegyenészetet fog­lalja magában, a hely­színén gyakorlatilag tanulmá­nyozhassa. Az előttünk fekvő évi kimutatás statiszikai részéből e következő adatok közlését találjuk érdekes­nek : A lefolyt ötödik évben gyógysegélyt keresett az intézetben összesen 300 beteg; ezek között 215-en jár­­orvoslatilag , 85-en pedig az intézet helyiségében gyógyittattak. Az intézetben gyógykezelt betegek kö­zött 41 fi- és 44 nőnemű volt. Ezek korát tekintve: 1—5 évesig 7 ; 5—10 évesig 10; 10—15 évesig 9; 15 —20 9 ; 20 —30 évesig 13 ; 30—40 évesig 12 ; 40—50 évesig 17 ; 50—60 évesig 7 ; 60—70 évesig 3. — Az elősorolt betegeken kiinl több szülő, rokon, s több ef­féle kísérő hosszabb, rövidebb ideig kényelmes elhelye­zésben és teljes ellátásban részesült az intézetben. A betegek között hazánkfiain és a magyar korona egyéb tartományaihoz tartozó polgártársainkon kívül több külföldit, szerb-, morva-, törökországit is találunk. A gyógykezelt betegek közül 42-en a testegye­­nészi, 43-an pedig az elkülönített orvos-sebészi osztá­lyon gyógyittattak. Az osztályon számos kisebb s na­gyobb sebészi műtétet a legjobb eredménynyel hajta­tott végre. Az intézetben kezelt 85 beteg közül távo­zott gyógyultan 39, javulva 31, nem javulva 3, s az év bejártával további ápolásra maradt 12. Halálozási eset ez év folytán sem fordult elő. Az intézetnek kórtani készítményei, gépei, kötszerei, gyászmintái és fényraj­­zai ez évben is tetemesen szaporáztattak. Az intézet he­lyiségeiben még azon czélszerű intézkedés is létezett, hogy a nehezebb betegek számára a hátulsó, de a bu­dai hegyekre szép kilátással bíró gyógytermek, a köny­­nyebb, üdülő­s szórakozást inkább óhajtó betegek szá­mára pedig a pezsgő életű király­ utczára néző termek rendeltettek. Azon kívül az intézetnek számos politi­kai, tudományos és szépirodalmi lap jár, és a régeb­ben­ szervezett könyvtára a betegek üdítésére szolgáló hasznos és mulattató könyvekkel gyarapodott. A gyóg­ytestgyakorlati órákat a test erősítése és edzése czéljából a múlt évben szép számmal látogatták. Az itt közlöttek nyomán is ajánljuk a szépen fejlődő intézetet a közönség figyelmébe. * Schmerling lovag altábornagyot azon baleset érte, hogy jelenlegi állomásán Veronában, midőn a had­gyakorlatból hazajönne, kocsija egy mély árokba for­dult és karját törte. * Uj könyvek. Stekenaszt Gusztáv kiadásá­ban megjelentek. Gróf Széchenyi István politikai is­kolája saj­át műveiből összeállítva. Har­­­madik kötet. Ara 2 ft 50 kr. Mint a szerkesztő Török János jelenti, a hazafias részvét mértékétől fog függni, hogy a kiadó „Szé­chenyi nemzetgazdasági iskolájának“ cyclusát is köz­rebocsátani buzdítva legyen. „Függelék az ideig­­. törvénykezési szabályokhoz. " Az új törvénykezési rendszer behozatala óta kibocsátott szabályrendeleteknek hiva­talos felhívás és hiteles adatok nyomán összeállított teljes gyűjteménye. Első folyam. Második ujonan át­vizsgált kiadás. (1861 — 63). Ugyane mű második folyamának első füzete. 1864 január—jun. 1. Az előbbi ára 2 ft, az utóbbié 1 ft 40 kr. H i t r e g­e t­a n. Az egyiptomiak, phöniciaiak, perzsák, rómaiak és görögök hitregéje. Iskolai és magánhasználatra irta Báttaszéki Lajos. 20 fametszvénynyel. Ara 80 kr. A minap emlitett „Statistika“ Kőnek egyetemi tanártól 1 teljes kötetben bolti áron 5 ftért szerezhető meg. * S a r d 0 u, a franczia udvar kedvencz vaude­­ville-irója a „Don Q­uixotte“ regényből egy nagy látványos színművet irt, meglepő diszitvényekkel, gé­pezettel és táncz­okkal Don Quixotte a Gymnase-ban adatik. Mily jó falat lenne ez a budai népszínháznak. Egy uj pilula, mely gyöngélkedéséből lábra állíthatná. * A bécsi cs. kir. szab. keresk. és ipar hitel­intézet f. hó 1-je óta pénztári elismervények mel­lett kamatozásra pénzeket vállal el. Ezen elismervé­nyek az intézet forgatmányi­ osztálya által névre és rendeletre 100, 500 és 1000 ftos categóriákban állíttat­nak ki. * A Maros-Vásár­helyit rendezendő ipar­­kiállításra a helybeli kereskedelmi- és iparkamara szét­­küldötte Erdélynek minden iparosaihoz a felszólítást.­­ Az erdészettani nyilvános vizsgálatok­nak — mint halljuk — némi módosítása szándékolta­­tik, s minthogy ez azonnal alkalmazásba veendő, az idei vizsgák a szokottnál valamivel későbbre halasz­tottak. — Mint a „M. S.“-nak Z­i­l­a­h­r­ó­l Írják, Közép- Szolnokmegyében, Zilahtól alig 2 mérföldre fekvő Bréd nevű­ tiszta oláh ajkú helységben, m. hó 11-én d. u. 4—5 óra közt gr. Andrássy László uradalmi tisztje, B­a­c­z­ó László, ezen helységbeli mintegy 24 részeg egyén által, épen midőn e tulajdonos erdeje vágás-részében tilalom ellen legeltetett marhákat 3 kerülővel behajtatni ki­ment, a legborzasztóbb módon meggyilkoltatott.— A tény részleteinek közlésére nézve be akarjuk várni a hivata­los tudósítást. * A nem­zeti színházban, mely 1-én Dopp­ler „Ilka“ czímű daljátékával nyílt meg, s kellemesen lepte meg renovált nézőtere által a belépőket, a M­a­­yerbeer-emlékünnep e napokban fog megtar­tatni. Ez alkalommal a nagy maestronak „Ördög Ro­­bert“-je adatik. Alice-t Carina k. a. énekli. * A pesti német színházban a szükségessé vált újítások eszközlése végett két hétre megszüntet­nek az előadások. Uj vendégekül a falragaszok Kr­á­g­e­r és leányát jelentik, kik leginkább a társa­dalmi vígjátékban fogják magukat bemutatni. * Mint egy közelebbi értekezlet — melyben ma­gunk is részt vettünk — eredményesen előkészítő — az általunk említett nagyszerű estély a császárfürdőben ,V­elenczei és B­ezsme alatt — ha egyéb gátló körülmény közbe nem jö, csakugyan létesülni fog. A gyógyudvar és a fürdőépületek dumaparti ol­dalai tündérfényben fognak úszni. Az udvar maga szt. M a r k­u­s terét ábrázolandja nem csak arszlánokkal, a­kik ott a szépeket szemüvegezni fogják, hanem a két híres oroszlánnál is. Három zenekar fog különböző ponto­kon játszani. A táncziig álmát álarczos menet érde­­kesítendi. A Dunán egy gondola-séta lesz Adria királynéja és ennek kíséretével énekkar által kisérve. A nagy tűzijátékot a vizen egy mu­tatvány előzendi meg, t. i. az á 1-B 1 0 n d i n tűzfényben sétáland keresz­tül a 90 lábnyi árboczokra kifeszített kötélén. A tánczvigalom végén a rendezőség virágesővel fog kedveskedni a megjelenő szépeknek. A vidékről ez alkalommal kéjvonatok rendeztetnek. Az ünnepély napja közvetlenül Szent­ István napja után 21-kére határoztatott. 11 A sárospataki jogakadémia igazga­tósága beküldte tantervét a következő évre. Az iskolai év sept. 1. napjától a következő juh 20-ik napjáig tart. A beírás, érettségi bizonyítvány előmutatása mel­lett csak September 1­8 napjain történhetik. Iskolai dijak: beírásért 3 ft, tandíj félévre 10 ft 50 kr. Minden félévről bizonyítvány 1 ft, a pecsételés dija 20 kr., tör­vény 10 kr, az akadémiai törvények aláírásáért 3 ft 68 kr, más iskolából jöttektől 1 ft. * A pesti vakok intézete növendéke­­i­n­ek vizsgálata f. hó 4-én reggeli 9 órakor tartatik meg az intézet házában, melyre a szenvedő emberiség minden barátját meghivja az igazgatóság. Az előadandó tárgyak rendsora: 1. Vallástan. 2. Olvasás, írás. 3. Ma­gyar nyelv. 4. Természetrajz és tan. 5. Német nyelv és egészségtan. 6. Számtan. 7. Történet és földleírás. 8. Zene. 9. Kézi­munka. 10. Testgyakorlat. * A müncheni vendégek — számra 600-an — tegnapelőtt, 31-en érkeztek meg a nyugati vaspályán különvonattal Bécsbe, s a pályaudvar csarnokában több bécsi egylet által zenével és énekkel ünnepélyesen fo­gadtattak. * A debreczeni új színház már annyira előrehaladt, hogy rém­esi reménynek megnyithatását már a bekövetkező őszi idényre várják. * A Beleznay-kerti vendéglő számára szervezés alatt lévő második magyar dalnoktársulatot mint magától tudjuk, nem Bokor, a budai népszín­ház tagja alakítja össze. Ez eszme ugyan foglalkoztatta egy ideig, de a népszínház ügyei kibontakozásuk felé haladván, az említett derék operette-énekes továbbra is ez intézetnek ajánlja fel tehetségét és szolgálatát. '■ Juli 27-én d. u. 5 óra tájban orkánszerű ziva­tar támadt hirtelen Aradon, mely kertekben és mezőkön nagy pusztítást vitt véghez. Az egész csak hat perczig tartott, de a zápor oly erővel esett, villám és menydörgés között, mintha csak el akarta volna seperni a várost. * B­o­n­fi­­­i, az ismert római festész Perugiában meghalt, hol Pietro Peruginonak több oltárképét má­solta. Előbbi szolgája, úgy látszik megánbosszúból — egy estre, midőn a kávéházból kijött, utána sompoly­­gott és leszúrta. * Házassági ajánlat. A házassági ajánla­tok az indusoknál is divatban vannak. Egyik lapban a következő h­irdetvény olvasható: „A hayn­te-törzs fő­nöke 1000 lovat ajánl azon tiszteletreméltó fehér férfi­nak, ki 18 éves leányát nőül akarja venni. Az illető­nek az indusok területén kell letelepednie, a földmű­velést kell értenie, és az indusokat kell abban oktatnia. A lovak 50—80,000 dollár értékűek. A fiatal indusnő középtermetű, rendes arczvonásu, fekete szemű s hajú, erős testalkotásu és kellemes!“ * Győrött 3 — magát nápolyinak nevezett bojár utczáról utczára jár és sajátságos nemzeti zenéjükkel (egy duda és két síp) akarva nem akarva mulattatják a lakosságot. Engedélyük 3 napra van, mi nagyon is elég. K­isfaludyi tár* *$aság­. A Kisfaludy-társaságnak juli 27-dikén tartott ren­des havi ülésében a tanácskozás egyik főtárgyát a tár­saságnak rövid idő alatt elhunyt három jeles tagja, K­a­­z­i­n­c­z­y Gábor, S­z­a­l­a­y László és F­á­y András em­lékezetének méltó megölése képezte. Kik és mikor fog­nak emlékbeszédeket mondani felettük a Kisfaludy-tár­­saságban, még nincs végleg megállapítva. Erről a kö­zönség annak idején hivatalosan értesittetni fog. Camoensnak Greguss Gyula fordította „Luziá­­dá“ja ez ülésben végleg elfogadtatván, a pártolóknak, járó kiadványok között fog megjelenni. Minthogy a munka teljesen kész, azonnal sajtó alá megy, s bizton remélhető, hogy az új pártolók még ez idén több mint egy évi könyvilletményben fognak részesülni. (A „Lu­­ziáda“ mintegy 25, Abonyi Lajos „A mi nótáink“ czímű regénye pedig, mely már szintén sajtó alatt van, mintegy 50 évre fog terjedni.) A társaság pénz- és gazdasági ügyeinek vitelére állandó gazdasági bizottság állíttatott föl, melynek el­nöke Csengery Antal, tagjai pedig a társaság ügyésze és pénztárnoka, Hin­ka József és Szat­­i­m­­ár­y Lajos urak; továbbá a társaság tagjai közül Hunfalvy Pál, Kiss Károly, Tóth Lőrincz. A társaság legközelebbi havi ülése nem augustusi­ban, hanem septemberben fog tartatni. Kelt Pesten, juli 30-án 1864. Greguss Ágost, titoknoki külföld. ANGOLORSZÁG, Londonbanjul. 27-én tartatott meg a lord-major lakomája. A lord-major a Londonban meghitelezett külföldi követek, s különösen a svéd kö­vetért emelt poharat. Szerencsét kívánt a gyülekezet tagjainak ama barátságos viszonyokhoz, miket Angol­ország az összes külországokkal, s különösen az éjsza­kiakkal tart fönn. Wachtmeister gróf, a londoni svéd kö­vet, megköszöné a lord-major jóindulatú szavait a kül­országok irányában, s azt állítá, hogy az általa kifeje­zett jó egyetértés iránti óhajtások kölcsönösek. Erre a lord-major a ministerekért, s különösen Palmerston lordért emelvén poharat, Palmer­ston lord így válaszolt: „A jóindulat s helyeslés oly érzelmeinek kifejezé­sét hallottuk, melyek kétségkívül azon, mint remélem, mindenki által osztott meggyőződésből erednek, hogy mi minden lehetségest megtettünk. Biztosíthatom a lord­major urat arról, hogy a miniszerek mindig örömmel jelennek meg a City első hivatalnokának asztalánál, nem csak társadalmi, hanem politikai tekintetekből is, mivel jó, ha a kormányzással megbízott egyének képe­sek megismerkedni s barátságos viszonyokat tartani fönn azokkal, kik a kereskedést űzik, melytől az or­szág gazdagsága s jóléte függnek. Kétségkívül minden­kire nézve kielégítő azt tudni, hogy az ország jóléte igen nagy. A kormány s a parl­ament szerencsét kíván­hatnak maguknak ahhoz, hogy ezen eredményt előmoz­­díták. Mi megsemmisítni igyekeztünk amaz akadályo­kat, mikkel egy kevésbé bölcs politika hajdan a keres­kedés útját elhalmozá. Ön poharat emelt a seregért s tengerészeiért, azonban a békének szintúgy megvan­nak győzelmei, mint a háborúnak. Vannak oly orszá­gok, melyek jelenleg s hajdan aggressiv czélból szét­szórták seregeiket, intézmények fölforgatása, területek meghódítása, s versenyző népek megalázása végett, mindenütt nyomort s pusztulást terjesztvén nyomaik­ban. Mi szintén nyertünk diadalokat, mi is követtünk, s most is követünk el megtámadásokat, de egészen kü­lönböző jelleműeket. Angolország tőkéje s ipara min­denütt el vannak terjedve. A világ minden pontján, hol a tőké s ipar a nemzetek jólétét előmozdíthatják, talál­hatók angolok, kik nem az emberek, hanem a termé­szet nehézségei fölött akarnak diadalmaskodni; nem az emberi intézményeket igyekezvén ledönteni, hanem ama nehézségeket elenyésztetni, miket a természet az emberi kereskedés elé gördít, ekkor előmozdítván azon nemzetek gazdagságát s jólétét, melyek őket alkalmaz­zák, s azon országokét, hol ők tevékenységüket gyako­rolják. Már az az angolokra nézve kielégítő gondolat, hogy az­ angol kereskedelmi közösség ily győzelmeket nyert.“ Erre a lord-major a felsőházért, s Russell grófért emelvén poharat, Russell gróf válaszában — miután az angol aristokratiát összehasonlító más országok aristokratiájával — így nyilatkozott : „Úgy látszhatnék, hogy lordságod oly bókot mon­dott nekem, mely engem nem igen illet meg, ha meg­gondoljuk, hogy a felsőház nem tanusitá irányomban a bizalom ama fokát, melyet — mint hivém — attól némi joggal megvárhatok, azon módért, melyen a külügyeket vezetem. Azonban megelégedésemre szolgál azon gon­dolat,­­ hogy a felsőház aggodalmai igen túlzottak vol­tak. Örömömre szolgál azt hinni, s úgy hiszem, önök ezen pont iránt egyetértenének velem, hogy Angolor­szág sohasem volt büszkébb állásban, s hogy az soha­sem gyakorolt nagyobb befolyást az összes külorszá­gokra, mint jelenleg.“ Az alsóház júli 28-ai ülésében L a y­a­r­d — K­i­n­g J­a­k­e interpellációjára válaszolva — a minis­­térium nevében kijelenté, hogy az angol kormány már előbb értesíté a franczia kormányt arról, miszerint kész Miksa Főherczeget mexikói császárul elismerni, mi­helyt az Mexicóba meg fog érkezni, s a hatalmakat ér­tesíti arról, hogy a birodalmi főváros birtokában van. Most a kormány csupán a hivatalos értesítésre vár Me­­xicóból, hogy akkor, a fölkelt tartományokra­ tekintet nélkül, Miksa császárt tüstént hivatalosan elismer­hesse. FRANCZIAORSZÁG. Hir sz­erint F 0 u­n­d mi­nister Vichyben az iránt értekezett a császárral, hogy miként lehetne megszüntetni a civillistenek oly magasra fölnőtt adósságát. NÉMETORSZÁG: Mint Münchenből juli 30-ról jelentik, a ministeri válságra vonatkozó hírek aggodal­mat gerjesztenek, mivel azt hírlik, hogy M u 11 z e r és Neumayer szabadelvű ministériumi tagok állása meg van ingatva. Bizonyossággal állítják, hogy M u 1­­1 z e r igazságügy-, s Zwehl cultusministerek el­­bocsáttatási kérvényei elfogadtattak, s hogy Bon­­h­a­r­d fő-államügyész igazságügyi, s Koch felsö­­frankeni kormány­elnök cultusministerré neveztettek ki. DANI A. A „Flyveposten“ juh 28-ról jelenti : A fölirati bizottmány jelentést tett a landsthingnek. A többség a fölirati javaslat változatlan elfogadását ajánlja; a kisebbség (Andrli, Stemann, Tsche­­m­i­n­g) nem tanácsolja a fölirat elfogadását, mint a­mely idő előtt i­s káros. A Tscheming részletesen indokolá véleményét, s A­n­d­r­ä­ és S­t­e­m­a­n­n­al több változtatási javaslatot terjesztett elő. SPANYOLORSZÁG. Mint Madridból juh 27-ről jelentik, a hivatalos lap egy oly kir. rendeletet közöl, mely egy igazgató-bizottmányt nevez ki, a C­o­l­u­m­­bus Kristófnak emelendő emlékszobor tárgyában. M­o a legközelebb Asturiába fog indulni. BELGIUM. Az ellenzéki pártnak egy manifes­­tuma jelent meg, melyben ez mondatik : „Az ellenzéki párt az ülésbeni részt­emvétel ál­tal tiltakozott egy oly párt-rendszabály ellen, mely, mint nyíltan be van vallva, meglepetés által próbáltatott meg behozatni. A politikai eljárás loyalitica ast arra ké­­szeri­i, hogy válaszoljon ezen szélső aggressiv rendsza­bályra. A nép akarata egy oly politika mellett fog nyilatkozni, mely a hazafiasság fölgerjesztése által az intézmények iránti szeretetet növeli, a haladást előmoz­dítja, s a kiadások szaporítását megtagadja, s mely az alkotmányt teszi egyesülési ponttá. Vajha mérséklett­­ség vezetné a pártokat, hogy így a kormánynak sike­rüljön, az egyetértést helyreállítni.“

Next