Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-01 / 199. szám

199. sz. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Buda-Pesi. Csütörtök, September 1. 1864. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. az. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Gyb'ri Pál papirkereskedíseben (hatvani-utcia, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. ________________ —| Hluumi-tiirtl«-Icxt-li : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be- iktatástíál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban VIolien Ottó; H a m b u r g - A 11 ó n á b a n Hnnsensiein és Vogler; Hsmbur;- ban Türlih'-iiii Jakab; Lipcsében Bugler H., lllgen és Furt uraknál. ' Előfizetési árak > Naponta! postai ssétküldéssel. Budapesten házho* hordva. Félévre ........................10 frt. Félévre.....................8 írt. 50 kr. Negyedévre....................5 „ Négye iévro .... 4 „ 50 H Folyó év September 1-töl uj előfizetés kezdődik a 9&ürgönyi6re septembertől—decemberig 4 hóra, naponkénti postai küldéssel . . 6 ft. 70 kr. helyben naponk. házhozhordással 6 „ 10 „ HIVATALOS RÉSZ. O cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 23-ról kelt legfelsőbb határozatával, a zágrábi hétszemélyes táblá­nál megürült tanácsosi, s egyszersmind elnöki titkári állásra B a r a c Jenőt, az ottani megyei törvényszék elsö-osztályu ülnökét legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ó cs. k. Apostoli Felsége folyó évi augustus 7-én 13,669. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelettel Krisztián Imre, cs. k. sóhivatali mázsamester vezetéknevének „K eresztény i“-re kért átvál­toztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. udv. kanczellária Nagy Vin- ezét, a szathmári elemi főiskola tanárát s igazgatóját, az ottani tanitó-képezdénél tanárrá nevezte ki. Fehérmegye kir. biztosa, a nméltóságu m. kir. helytartótanácsnak f. évi junius hó 25-én 44,024 sz. a. kelt intézvényével újonnan rendszeresített két megyei imoki állomásra E i n b e k Mihály, cs. kir. r. a. me­gyehatósági ésKudlovich Lajos r. a. szolgabirói írnokokat nevezte ki. Bibarmegye főispán! helytartója F e k e t e Lö- rincz eddigi megyei napdijnokot rendszeres írnokká, Balogh Jánost pedig megyei dijnokká nevezte ki. NEMHIVATAL0S RÉSZ. Curiosumok tör vény kezesünk teréről. (A csendbiztosok mint bírói személyek.) (R—y) Most, midőn felsőbb helyen tör­vénykezési eljárásunk átalakításáról folynak a tanácskozások, talán nem fölösleges megpendí­teni egy-egy tárgyat, a mely ha közvetlenül nem is, de közvetve mindenesetre az „igazságügy“ körébe vág, — bogy törvénykezésünk némely hiányait kiemelvén, a gyökeres szervezés szük­ségességére nézve kézzelfogható bizonyítékok­kal szolgáljunk, és hogy előtérbe szorítsunk oly kérdéseket, — a figyelmet ezáltal rájok vezet­vén, — melyek jelentékteleneknek látszanak ugyan, de tüzetesebb szemlé ödés után fonto­saknak fognak elismertetni, és a melyek, épen látszólagos alárendeltségüknél fogva, másoknak talán nem is, s leginkább csak azoknak tűnnek fel, kiknek megfutott hivatalos pályájukon a kötelességből az jutott osztályrészül, hogy az államgépezet alsóbb kerekeinek működését fi­gyeljék. Szóljon más egyéb kérdésről; én ezúttal törvénykezésünk némely curiosumairól s külö­nösen a „csendbiztosokról mint birói szemé­lyekről“ értekezem röviden. X« A megyei csend-, vagy miként több vi­déken nevezni szokták: bátorsági bizto­soknak, pandúr hadnagyoknak, mint ilyeneknek, csak e következőkre terjed ki szo­rosan vett hatáskörük; u. m. : 1. A gonosztettek megakadályo­zás á r a. Azaz oly rendőri intézkedések megtételére, melyek a személy- és vagyonbiztonság elleni merények elkövetését lehetőleg gátolják. 2. A gonosztettek éselkövetőik kifürkészésére. Ha t. i. hivatalosan, vagy bár magán-utón értesül is arról a csendbiztos, miként bizonyos helyen bármily névvel nevezendő gonosztett követtetett el, de még nem tudni ki által,—ennek kipuhatolása az ő köréhez tartozik. 3. A gyanúval terhelt egyén el­fog at ás ár a. 4. Ugyanennek az illető tiszt­viselőhöz vagy halósághoz leendő elszállíttatására'; mely alkalommal hiva­talos jelentéséhez kell mindig mellékelnie a tényállás leírását, (species facti) és a netaláni bűnjeleket, (corpus delicti.) Ismétlem, hogy a csendbiztosok szorosan vett teendője csak a fölebbiekre szorítkozik; né­mely megyékben azonban a gyakorlat szente- sité azon szokást, melynélfogva még rabokat vallatnak, és tanukat is hallgatnak ki, a mi tu­lajdonképen a szolgabirák, esküdtek, illetőleg a tisztiügyészek hatásköréhez tartoznék. Mindamellett ezen eljárásuk birói értékkel, hogy úgy mondjam, sulylyal épen nem bir, mert ugyanazt a szolgabiráknak stb. is ismételniök kell és leginkább csak arra szolgál, hogy általa ezeknek szereztessék némi könnyebbség. Mert a esem biztos eiőlegesen végrehajtván a vallatást s kihallgatván a tanúkat, az ide vo­natkozó iratok összeállítása által mintegy vezér­fonalat ad a tisztviselőnek, melynek segélyével, miután a fennforgó körülmények néha megle­hetősen s gyakran tökéletesen is kiderittettek, sokkal kevesebb idő igén) éltetik az ügy befe e- zésére, semmint haaszolgabirónak vagy esküdt­nek kellene abban elejétől kezdve eljárni, azaz, ha ezeknek a tettesen, és a tényállás rövid le­írásán kívül más útbaigazító eszközök nem nyit­tatnának. ) . Ám a hatáskör ekképeni kiterjesztése, ha nem is mindig, de gyakran történik a közbátor­ság rovására. Ha t. i. nincs a csendbiztosnak más dolga, melyben a jelenlévő pillanatot rögtön iöl kell használnia — különben minden későn van — akkor károsabb következmány nélkül bajlódha- tik Íróasztala mellett a hosszasb kihallgatások­kal; de ha sürgős munka adja magát élőhely­hez azonnal hozzá kell látnia, mert csak igy le­het eredményhez jutni, ő azonban épen ak­korra már — például — tömérdek tanút ren­delt magához, a kiket ki kell hallgatnia, és igy nem távozhatik a baj színhelyére,— bizonyosan csak is a közbátorság rovására teszi ezt. Azaz igen sokszor juthat oly helyzetbe, hogy mig az úgynevezett kis tolvaj által elkö­vetett csínyt a legügyesebben kideríti, addig a nagyobb tolvajnak bőségesen enged időt odább állni. > • Ezen megjegyzés már a régi megyei élet­ben is gyakr m volt hallható. Es mit hoztak föl ellene ? Azt, hogy a csendbiztos „midőn szorosan véve nem is hatás­köréhez tartozó munkát végezvén, arról értesül, miszerint itt vagy ott, ilyen vagy olyan gonosz­tett követtetett el, és ha rögtön intézkedik, ki­megy a helyszínére : elfoghatja a tetteseket,“ nyomban aSbanhagyhatja a folyamatban lévő munkát, a mely különben sem időhöz kötött, hogy a másik — sürgősebb elintézésére siessen. Ez — tagadhatlanul — megtörténhetett Volna, sőt talán meg is történt ; de mi követke­zett ily eljárásból? Először: A távolabbi községekből beren­delt tanúk kihallgatás nélkül kénytelenittettek hazamenni, vagy a csendbiztos lakhelyén ho- szabb időt, néha napokat is eltölteni, mert ez nem tudván, minő intézkedéseket teendnek a más oldalon felmeiült körülmények szükségesekké, visszaérkezésének idejét sem határozhatá meg előre. Pedig a mint magunkra nézve drága az idő, úgy bizonyára az illetők, — ez esetben a tanúk — sem fogják azt pazarolni akarni, mert ezáltal otthon temérdek miuikát mulasztanak el, és igy tetemes kárt szenvednek. Másodszor : Hogy a csendbiztos által ekképen már fölvett s megkezdett ügy befeje­zetlen marad, még pedig bizonytalan időre, mi alatt a vádlott, — kinek büntelensége a vizsgá­lat folyamában talán kisülne — továbbra is ár­tatlanul szenvedi fogságát. Harmadszor : Hogy a csendbiztos a já­rásbeli szolgabirót vagy esküdtet már előre ér­tesítvén bizonyos tárgynak valamely meghatá­rozott időre hozzá leendő áttételéről, azok, mert abban például rögtön vizsgálatot kell végrehaj- taniok, a kijelölt s az ezt követő napokra nem tűznek ki más hivatalos teendőt; azonban a csendbiztos egész figyelme a más oldalon elő­fordult uj tény által lévén igénybe véve, elfe­ledi őket a közbejött halasztásról értesíteni, mi­nek következése aztán : hogy a gyorsan eljárni óhajtó szolgabiró vagy esküdt több napon át is várja a bejelentett tárgy megérkezését, de biz ez elmarad, mi alatt közölök egyik sem dolgo­zik, tehát akaratuk ellenére is időpazarlókká lesznek. Pedig a ki tudja, mily sok teendője van átalában véve minden tisztviselőnek, de főleg a szolgabirónak, ha hivatalát kellőleg be akarja tölteni, és kötelességének szigorún megfelelni, tudni fogja egyszersmind azt is, hogy ily időpa­|zarlás csak a többi ügves-bajosfelek, és közvet­ve a „köz“, az állam rovására történik. Ezen anomal helyezetet, melylyel főleg a régi időkben, sőt néhol még ma is találkozunk, már 48 előtt több megye átlátta, és elhatározá lehetőleg segíteni a bajon. Hogy miként? erről jövő czikkemben szólandok. A pécsi bányatelepen felépült ház utáni jövedelem ............................... 233 „ 33% „ Telekkönyvi dij és javak eladá­si bér fejében ........................................2911 „68% „ Cselekvő hátralékok .... 51983 , 18 „ Öszvesen . 176759 „83 „ Kiadások: Városi tisztviselők fizetései s szolgák bérei.................................... 74664 „80 „ Nyug- és kegydijak . . -. . 2981 „ 73), „ Szálláspénzek ...... 439 „ 3), „ IJnpi pénzek dijnokok részére . 2044 „ — „ Árva- és lelenczgyermekek tar­tására .................................................. 840 „ — „ Utazási költségekre s napi di­jakra .............................. 466 „ 66% „ Segedelmekre.......................... 466 „ 66% „ Gyógyszerekért aszegényekszá­mára . . . .................................... 99 „ 67% „ Irodai s hivatali kellékek be­szerzésére . . ...............................H 66 „ 66% „ Perköltségekre ...........................175 „ — „ Postabérekre.......................... 16„17„ Bélyegdijakra.......................210 „ — „ Iktatási dijakra .............. 29 „ 16% „ Hírlapok-, időszaki iratok- s könyvekre ......................................... 93 „ 33% „ Városi épületek fentartására . 1500 „ —• „ Termesztmények, anyagok és eszközök beszerzésére ..... 1500 „ — „ Gazdasági szükségletekre . . 1166 „ 66% „ Bikák és lovak vételére s tar­tására .............................................. 291 „ 66% „ Városi napszámosokra . . . 583 „ 33% „ Városi hajdúk és csőszök ru­házatára ..........................: . . . 3086 „ 76% „ Fegyenczek ellátására ... 614 „ 49% „ Kutak és vízvezetéki csatornák föntartására ................................... . 1750 „ — „ Utak tatarozására és hidakra . 412 „ 39% „ A város világítására .... 4383 „ — „ A város tisztogatására . . . 778 „ 76 „ A város kövezetére .... 4000 „ — „ Tűzoltó eszközökre .... 134 „ 66% „ Erdészeti kiadásokra . . . 9384 „ 63% „ Téglaégetési kiadásokra . . 3600 „ — „ Mértékhitelesitési kiadásokra . 245 „59 „ Reáltanoda, elemi mintafötano- da, valamint a szigeti s budai külvá­rosi elemi iskolai épületok fóntartásá- ra és egyéb iskolai szükségletekre . 3000 „ — „ Kegyúri segélyezések a tem­plomok és plébániák szükségletére . 624 „ 41% „ Szekerezésekre .............. 1 „ — „ Ujonczozási kiadásokra . . . 150 „ — „ Országfejedelmi adóra . . . 8661 „11 „ Illeték egyenértékére . . . 1318 „39 „ A budai cs. kir. hegykapitány­ságnak a városi köszénbányáért meny­nyisógleti bér fejében..................... 73 „ 50 „ 331,397 ft. 1 kr. szenvedő tőkék 3%, 5% s 6% kamataira .... 19890 „ 18% „ Adózások elengedésére . . 1200 „ — „ Rendkívüli kiadásokra . . 1700 „ — „ Tolonczi költségekre ... 83 „ 26 „ A pécs-kanizsai vasút előmunká­latainak elkészítésére..................... 1250 „ — „ A szenvedő hátralék . . . 54353 „ 3 „ A pécsi gymnasium javítására 4000 „ — „ Összesen 213 <29 ft 77 kr. egybevetvén a bevétellel , 176759 ft 83 kr. mutatkozik hiány . . . 366o9 ft ''4 kr., melynek fedezésére megengedtetett, a váró 4 lakosság által, szintén az összes 14 havi idő-tartam alatt fize­tendő 75452 ft 80 krnyi egyenes adó minden forintja után 47 krnyi községi pótlékot kivetni. Vidéki levelek. JH.-Szlffetli. aug. 28. E havasok hona élet­kérdései közé tartozik évek hosszú sorain a m a r h a- tenyósztós. És ime a szarvasmarha létszáma lön e megye területén a keleti marhavész fel­merültével legújabb időkben megtámadva! A megyei kormány éber figyel ne, ereje minden súlyával e nagy orderejü ragály megszüntetésére lön fordítva, 8 a jelen he'yzet viszonyai nyomasztó befő lyása laczára, a folytonos munka, küzdés, örökös gond és erömegfeszités mellett, sikerült valahára f. hó 26-kán (többszöri fő-bizottmányi tanácskoz is után, melyben a megye legfőbb notabilitásai is részt vettek) határozottan kimondhatni, hogy a marha­vész megszűnt. ..E zázkaru szörny t hát, mely e meg e életét nagyban fenvegette, hála az ellen­állhatatlan akaratú istennek, ez idő sz rint legyőzve lé­vén, a lakosság ismét könnyebben lélegzik. Köszönet a magas kormánynak, < mely e részben minden n e- hézségekkel szembeszállt. Horvátországi ügyek. Zágrábmegyének aug. 25-ikén, Kukul- j e v i c s főispán elnöklete alatt tartott kisgyülósé- ben Dorain ügyvéd azon indítványt tette, hogy a főis­pán ur hívná minél előbb ös:ze a közgyűlést és pedig annál inkább, miután a többi megyében a közgyűlések rendesen megtartatnak s azon hir terje It el, hogy Zág- rábmegye vétett valamit, miután csak e megyében — nem tartatnak közgyűlések. A főispán erre azt felelte, hogy elvileg a közgyűlés összehivatása ellen semmi ki­fogása sincs. Az ok azonban, hogy miért nem hivatott össze eddig, egyedül abban rejlik, hogy óhajtotta vol­na, miszerint a legutóbbi közgyűlésben felhevült kedé­lyek lecsillapodtak volna, s hogy belássák, miszerint a kormány az elvek értelmezésének oly módját, mint Megyei tudósítások. Csanádinegye főispáni helytartójá­nak körirata a megyebeli minden vallásfelekeze­tü lelkészekhez. A múlt évi rendkívüli aszály-szülte Ínséget az is­teni gondviselés kedvezése, a nagylelkű Fejedelem, és a nemes emberbarátok kegyes segély zései vei, véghetet- len sanyaruságunk daczára, mondhatjuk, szerencsésen átéltük. Sőt a mindenek Ura malasztos áldását reánk ter­jesztve, verejtékes föld- iparunkat bő s gazdag aratás­sal jutalmazván, az éhség kínjaival gyötrő Ínségünket, óhajtjuk hinni—örökre elenyésztette. Csanádmegye közönsége nem késett apostoli ki­rályunk atyai gondoskodása, s a felebaráti szeretet ke­gyeletéért legmélyebb köszönetét kifejezni; — ugyan­az a keblébe mélyen vésett isteni félelo-n árjától áthat­va, bizonnyal mitsem óhajt inkább, mint hogy az Isten örök dicsőítésére hála-imáját kiszenvedett szenvedései­hez mért ünnepélyes alkalommal, buzgó fohászai között elrebeghesse. Hogy ekkép megadván a Császárnak a mi a Csá­száré, megadhassa az Istennek is, a mi az Istené. Teljes bizalommal kérem fel tehát ez. üraságodat, h°i?y jövő September hó 4-én az Ínség megszűnése al­kalmából, saját egyházában, elöbocsátandó közhírré té­tel mellett, ünnepélyes hála isteni tiszteletet tartani szíveskedjék. Ugyanez iránt a megyebeli minden vallásfeleke- zetü lelkész urakat felkértem, s igy afenkitett nap leend az, melyen Csanádmegyének összes népe a nehéz na­pokban vett jókért, s áldásdús kegyelemért az egek urának örök háláját teljes áhítattal bemutatandja. Midőn ez iránti kérésem megújítanám, egyszers­mind minden félreértés megelőzése tekintetéből kinyilat­koztatom, hogy jelen felhívásommal távolról sem szándé­koztam, s nem is szándékozom ez. uraságod hatásköré­be avatkozni, egyedül megyekormányzói állásom zsen­ge korában az egyházzal és népneveléssei kötött, s az­óta kegyelettel ápolt szent frigyre támaszkodva, magam és a nép áhitatteljes buzgóságáoól fakadt óhajtásnak kívántam szavakat kölcsönözni. Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését, melylyel vagyok Makón 1864. augustus 25-én lekötelezettje C s ö r g e ö Antal, fÖispáni helytartó. Városi ügyek. Pécs, augustus 26. Nem lesz talán érdektelen, ha Pécs szabad kir. városnak az 186)«-ik évre szóló és fólsöbbileg már helybenhagyott közköltség-előirányza­tát e lapok tisztelt olvasóival megismertetem. Bevételek 1863. nov. 1-töl 1864. deczem- ber 31-ig. Haszonbér a városi földek ntán 4612 ft 20% kr. „ „ kőbányák után 757 „ 86% „ „ „ köszénbánya ut. 1225 „— „ Bevétel a városi homokbányák „ 311 „ 56 „ „ „ téglaégetés „ 4221 „ 51% „ „ „ házbérokből „ 4418 „81 „ Erdő utáni bevétel épület- és öl­fából ................................................... 21272 „ 41% „ Legelöbér és folyatási dij . 2690 „99 „ Büdöskuti erdei legelő bére . 42 „ — „ Vízvezetési bér..................... 375 „ 14% „ Bevétel a nagykaszárnya és szál­litóház után ........................... . 266 „ 64% „ Tűzálló agyag-foldásásért . . 86 „ 39 „ Balokányi tó utáni haszonbérlet 24 „ 50 „ Pálinkaarulási jogért . . . 7116 „ 66% „ Bor-accisa ....... 10527 „26 „ Sőr-accisa ...................................3617 „ 59% „ Vásári helypénz, súly és ürmér­ték-pónzek..................................... 9346 „ 1C% „ Gesztenyeszedós bérlete ... 86 „ 66% „ Vadászati haszonbérletből . . 233 „ 91% „ Makkoltatási „ . . 101 „ 30 „ Temető és sétatéri fiiért . . 106 „ 1 „ Termesztmények , anyagok és eszközök eladásából ................................142 „ 15% „ Halottszái itásból .................... 870 „ 89 „ Árvapénzörzósi díjból ... . 186 „ 66% „ Büntetési pénzekből a magánle­geltetésért ...............................................184 „ 64 „ Marhaeladásból ...........................186 „ 28 „ Mértékhitelesitési díjból . . 1253 „46 „ Katonai butorpótlási pénzekből 690 „70 „ Reál- és föelemi-iskolai beirási pénzekből ......................................... 1435 „58 „ A városházán Összeszedendő ha­muért ................................................... 6 „ 78% „ A városi gyümölcsfaiskolából el­adandó nemesített fákért .... 129 „ 21% „ A kir. kincstárnál lévő 4200 ft cselekvő töke utáni 2% % kamat . . 122 „ 50 „ 1083998 ft28kr követelő tökék utáni 'ó%, 5% s 6% kamatokból . . 38968 „17 „ Telek-eladásokból .... 48 „ 56% „ Tolonczi költségek .... 62 „ 79% „ Magszakadási öröködésekböl . 33 „ 83% „ Különféle rendkívüli bevételek 835 „68 „ Jövedelem a vágóhíd után . . 917 „ 42% „ Anyagi és természetbeni készle­tek értéke..................... ..... . . . 4115 „ 69% *

Next

/
Thumbnails
Contents