Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-01 / 199. szám

199. sz. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győ­ri Pál papirkereskedésében (hatvani-utc­a, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. ________________ Hluumi-tiirtli-text-li : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­­iktatástról. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Violien Ottó; H­a­m­b­u­r­g - A 11 ó n­á b­a­n Hansenstein és Vogler; Hamburg­­ban Türich'­illi Jakab; Lipcsében Bugler H., Illgen és Furt uraknál.­­ Buda-Pest. Csütörtök, September 1. 1864. Naponta­ postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre........................10 frt. Félévre.....................8 frt. 50 kr. Negyedévre....................5 „ Negye­dévre .... 4 „ 50 H Előfizetési árak . Folyó év September 1-től uj előfizetés kezdődik a 9 bürgönyi­re septembertől—decemberig 4 hóra, naponkénti postai küldéssel . . 6 ft. 70 kr. helyben naponk. házhozhordással 6 „ 10 „ HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 23-tól kelt legfelsőbb határozatával, a zágrábi hétszemélyes táblá­nál megürült tanácsosi, s egyszersmind elnöki titkári állásra B­a­r­a­c Jenőt, az ottani megyei törvényszék első­ osztályu ülnökét legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. a cs. k. Apostoli Felsége folyó évi augustus 7-én 13,669. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelettel Krisztián Imre, cs. k. sóhivatali mázsamester vezetéknevének „K­eresztény­­“-re kért átvál­toztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. udv. kanczellária Nagy Vin­­czét, a szathmári elemi főiskola tanárát s igazgatóját, az ottani tanitó-képezdénél tanárrá nevezte ki. Fehérmegye kir. biztosa, a nméltóságu m. kir. helytartótanácsnak f. évi junius hó 25-én 44,024 sz. a. kelt intézvényével újonnan rendszeresített két megyei irnoki állomásra E­­­n­b­e­k Mihály, cs. kir. r. a. me­gyehatósági és Kudlovich Lajos r. a. szolgabirói írnokokat nevezte ki. Biharmegye főispán­ helytartója F­e­k­e­t­e Lö­­rincz eddigi megyei napdijnokot rendszeres írnokká, Balogh Jánost pedig megyei dijnokká nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Curiosumok tör­vény­kezésünk teréről. (A csendbiztosok mint bírói személyek.) (Réy) Most, midőn felsőbb helyen tör­vénykezési eljárásunk átalakításáról folynak a tanácskozások, talán nem fölösleges megpendí­teni egy-egy tárgyat, a­mely ha közvetlenül nem is, de közvetve mindenesetre az „igazságügy“ körébe vág, — hogy törvénykezésünk némely hiányait kiemelvén, a gyökeres szervezés szük­ségességére nézve kézzelfogható bizonyítékok­kal szolgáljunk, és hogy előtérbe szorítsunk oly kérdéseket, — a figyelmet ezáltal rájok vezet­vén, — melyek jelentékteleneknek látszanak ugyan, de tüzetesebb szemlé­­dés után fonto­saknak fognak elismertetni, és a­melyek, épen látszólagos alárendeltségüknél fogva, másoknak talán nem is, s leginkább csak azoknak tűnnek fel, kiknek megfutott hivatalos pályájukon a kötelességből az jutott osztályrészül, hogy az államgépezet alsóbb kerekeinek működését fi­gyeljék. Szóljon más egyéb kérdésről; én ezúttal törvénykezésünk némely curiosumairól s külö­nösen a „csendbiztosokról mint birói szemé­lyekről“ értekezem röviden.­­« A megyei csend-, vagy miként több vi­déken nevezni szokták: bátorsági bizto­soknak, pandúr hadnagyoknak, mint ilyeneknek, csak e következőkre terjed ki szo­rosan vett hatáskörük: u. m. : 1. A gonosztettek megakadályo­zás­á­r­a. Azaz oly rendőri intézkedések megtételére, melyek a személy- és vagyonbiztonság elleni merények elkövetését lehetőleg gátolják. 2. A gonosztettek és elkövetőik kifürkészésére. Ha t. i. hivatalosan, vagy bár magán-utón értesül is arról a csendbiztos, miként bizonyos helyen bármily névvel nevezendő gonosztett követtetett el, de még nem tudni ki által,—ennek kipuhatolása az ő köréhez tartozik. 3. A gyanúval terhelt egyén el­fog­at­ás­ár­a. 4. Ugyanennek az illető tiszt­viselőhöz vagy hatósághoz leendő elszállíttatására", mely alkalommal hiva­talos jelentéséhez kell mindig mellékelnie a tényállás leírását, (species facti) és a netaláni bűnjeleket, (corpus delicti.) Ismétlem, hogy a csendbiztosok szorosan vett teendője csak a fölebbiekre szorítkozik; né­mely megyékben azonban a gyakorlat szente­­síté azon szokást, melynélfogva még rabokat vallatnak, és tanukat is hallgatnak ki, a­mi tu­lajdonképen a szolgabirák, esküdtek, illetőleg a tisztiügyészek hatásköréhez tartoznék. Mindamellett ezen eljárások birói értékkel, hogy úgy mondjam, sulylyal épen nem bir, mert ugyanazt a szolgabiráknak stb. is ismételniök kell és leginkább csak arra szolgál, hogy általa ezeknek szereztessék némi könnyebbség. Mert a­z sem biztos előlegesen végrehajtván a vallatást s kihallgatván a tanúkat, az ide vo­natkozó iratok összeállítása által mintegy vezér­fonalat ad a tisztviselőnek, melynek segélyével, miután a fennforgó körülmények néha megle­hetősen s gyakran tökéletesen is kideri­tettek, sokkal kevesebb idő igény­eltetik az ügy befe­j­­zésére, semmint ha a szolgabírónak vagy esküdt­nek kellene abban elejétől kezdve eljárni, azaz, ha ezeknek a tettesen, és a tényállás rövid le­írásán kívül más útbaigazító eszközök nem nyit­tatnának. ) . Ám a hatáskör ekképeni kiterjesztése, ha nem is mindig, de gyakran történik a közbátor­ság rovására. Ha t. i. nincs a csendbiztosnak más dolga, melyben a jelenlévő pillanatot rögtön föl kell használnia — különben minden későn van — akkor károsabb következmény nélkül bajlódha­­tik íróasztala mellett a hosszabb kihallgatások­kal; de ha sürgős munka adja magát élőhely­hez azonnal hozzá kell látnia, mert csak így le­het eredményhez jutni, ő azonban épen ak­korra már — például — tömérdek tanút ren­delt magához, a­kiket ki kell hallgatnia, és így nem távozhatik a baj színhelyére,— bizonyosan csak is a közbátorság rovására teszi ezt. Azaz igen sokszor juthat oly helyzetbe, hogy míg az úgynevezett kis tolvaj által elkö­vetett csínyt a legügyesebben kideríti, addig a nagyobb tolvajnak bőségesen enged időt odább állni.­­ • Ezen megjegyzés már a régi megyei élet­ben is gyakr­a volt hallható. És mit hoztak föl ellene ? Azt, hogy a csendbiztos „midőn szorosan véve nem is hatás­köréhez tartozó munkát végezvén, arról értesül, miszerint itt vagy ott, ilyen vagy olyan gonosz­tett követtetett el, és ha rögtön intézkedik, ki­megy a helyszínére , elfoghatja a tetteseket,“ nyomban abbanhagyhatja a folyamatban lévő munkát, a­mely különben sem időhöz kötött, hogy a másik — sürgősebb elintézésére siessen. Ez — tagadhatlanul — megtörténhetett volna, sőt talán meg is történt ; de mi követke­zett ily eljárásból? Először: A távolabbi községekből beren­delt tanúk kihallgatás nélkül kényteleníttettek hazamenni, vagy a csendbiztos lakhelyén ho­­szabb időt, néha napokat is eltölteni, mert ez nem tudván, minő intézkedéseket teendnek a más oldalon felmerült körülmények szükségesekké, visszaérkezésének idejét sem határozható meg előre. Pedig a­mint magunkra nézve drága az idő, úgy bizonyára az illetők, — ez esetben a tanúk — sem fogják azt pazarolni akarni, mert ezáltal otthon temérdek milikát mulasztanak el, és így tetemes kárt szenvednek. Másodszor : Hogy a csendbiztos által ekképen már fölvett s megkezdett ügy befeje­zetlen marad, még­pedig bizonytalan időre, mi­alatt a vádlott, — kinek büntelensége a vizsgá­lat folyamában talán kisülne — továbbra is ár­tatlanul szenvedi fogságát. Harmadszor : Hogy a csendbiztos a já­rásbeli szolgabirót vagy esküdtet már előre ér­tesítvén bizonyos tárgynak valamely meghatá­rozott időre hozzá leendő áttételéről, azok, mert abban például rögtön vizsgálatot kell végrehaj­­taniok, a kijelölt s az ezt követő napokra nem tűznek ki más hivatalos teendőt; azonban a csendbiztos egész figyelme a más oldalon elő­fordult új tény által lévén igénybe véve, elfe­ledi őket a közbejött halasztásról értesíteni, mi­nek következése aztán , hogy a gyorsan eljárni óhajtó szolgabíró vagy esküdt több napon át is várja a bejelentett tárgy megérkezését, de biz ez elmarad, mi­alatt közölök egyik sem dolgo­zik, tehát akaratuk ellenére is időpazarlókká lesznek. Pedig a ki tudja, mily sok teendője van átalában véve minden tisztviselőnek, de főleg a szolgabírónak, ha hivatalát kellőleg be akarja tölteni, és kötelességének szigorún megfelelni, tudni fogja egyszersmind azt is, hogy ily időpa­­zarlás csak a többi ügyes-bajosfelek, és közvet­ve a „köz“, az állam rovására történik. Ezen anomál helyezetet, melylyel főleg a régi időkben, sőt néhol még ma is találkozunk, már 48 előtt több megye átlátta, és elhatározó lehetőleg segíteni a bajon. Hogy miként? erről jövő czikkemben szólandok. Megyei tudósítások. Csanádm­egye főispáni helytartójá­nak körirata a megyebeli minden vallásfelekeze­tü lelkészekhez. A múlt évi rendkívüli aszály-szülte ínséget az is­teni gondviselés kedvezése, a nagylelkű Fejedelem, és a nemes emberbarátok kegyes segély­zései­vel, véghetet­­len sanyaruságunk daczára, mondhatjuk, szerencsésen átéltük. Sőt a mindenek Ura malasztos áldását reánk ter­jesztve, verejtékes föld­­iparunkat bő s gazdag aratás­sal jutalmazván, az éhség kínjaival gyötrő ínségünket, óhajtjuk hinni—örökre elenyésztette. Csanádmegye közönsége nem késett apostoli ki­rályunk atyai gondoskodása, s a felebaráti szeretet ke­gyeletéért legmélyebb köszönetét kifejezni; — ugyan­az a keblébe mélyen vésett isteni félelo­n árjától áthat­va, bizonnyal mitsem óhajt inkább, mint hogy az Isten örök dicsőítésére hála­ imáját kiszenvedett szenvedései­hez mért ünnepélyes alkalommal, buzgó fohászai között elrebeghesse. Hogy ekkér megadván a Császárnak a mi a Csá­száré, megadhassa az Istennek is, a mi az Istené. Teljes bizalommal kérem fel tehát ezt uraságodat, h°igy jövő September hó 4-én az Ínség megszűnése al­kalmából, saját egyházában, előbocsátandó közhírré té­tel mellett, ünnepélyes hála isteni tiszteletet tartani szíveskedjék. Ugyanez iránt a megyebeli minden vallásfeleke­­zetü lelkész urakat felkértem, s igy a senkitett nap lrend az, melyen Csanádmegyének összes népe a nehéz na­pokban vett jókért, s áldásdús kegyelemért az egek urának örök háláját teljes áhítattal bemutatandja. Midőn ez iránti kérésem megújítanám, egyszers­mind minden félreértés megelőzése tekintetéből kinyilat­koztatom, hogy jelen felhívásommal távolról sem szándé­koztam, s nem is szándékozom ez­ uraságod hatásköré­be avatkozni, egyedül megyekormányzói állásom zsen­ge korában az egyházzal és népneveléssel kötött, s az­óta kegyelettel ápolt szent frigyre támaszkodva, magam és a nép áhitat teljes buzgóságából fakadt óhajtásnak kívántam szavakat kölcsönözni. Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését, melylyel vagyok Makón 1864. augustus 25-én lekötelezettje C­s­ö­r­g­e­i Antal, főispáni helytartó. Városi ügyek: Pécs, augustus 26. Nem lesz talán érdektelen, ha Pécs szabad kir. városnak az 186­­-ik évre szóló és felsőbbileg már helybenhagyott közköltség-előirányza­tát e lapok tisztelt olvasóival megismertetem. Bevételek 1863. nov. 1-től 1864. deczem­­ber 31-ig. Haszonbér a városi földek után 4612 ft 20% kr. „ „ kőbányák után 757 „ 86% „ „ „ kőszénbánya ut. 1225 „„ „ Bevétel a városi homokbányák „ 311 „ 56 „ „ „ téglaégetés „ 4221 „ 51% „ „ „ házbérekből „ 4418 „81 „ Erdő utáni bevétel épület- és öl­fából ................................................... 21272 „ 41% „ A pécsi bányatelepen felépült ház utáni jövedelem............................... 233 „ 33% „ Telekkönyvi díj és javak eladá­si bér fejében ........................................2911 „68% „ Cselekvő hátralékok .... 51983 , 18 „ Öszvesen . 176759 „83 „ Kiadások: Városi tisztviselők fizetései s szolgák bérei.................................... 74664 „80 „ Nyug- és kegydijak . .­­. . 2981 „ 73), „ Szálláspénzek ...... 439 „ 3), „ N­api pénzek dijnokok részére . 2044 „ — „ Árva- és lelenczgyermekek tar­tására .................................................. 840 „ — „ Utazási költségekre s napi di­jakra .............................. 466 „ 66% „ Segedelmekre.......................... 466 „ 66% „ Gyógyszerekért a szegények szá­mára . . . .................................... 99 „ 67% „ Irodai s hivatali kellékek be­szerzésére . . ................................ 66 „ 66% „ Perköltségekre ...........................175 „ — „ Postabérekre.......................... 16„17„ Bélyegdijakra.......................210 „ — „ Iktatási dijakra.............. 29 „ 16% „ Hírlapok­, időszaki iratok- s könyvekre......................................... 93 „ 33% „ Városi épületek fentartására . 1500 „ —• „ Termesztmények, anyagok és eszközök beszerzésére ..... 1500 „ — „ Gazdasági szükségletekre . . 1166 „ 66% „ Bikák és lovak vételére s tar­tására .............................................. 291 „ 66% „ Városi napszámosokra . . . 583 „ 33% „ Városi hajdúk és csőszök ru­házatára ........................... . . . 3086 „ 76% „ Fegyenczek ellátására ... 614 „ 49% „ Kutak és vízvezetéki csatornák föntartására................................... . 1750 „ — „ Utak tatarozására és hidakra . 412 „ 39% „ A város világítására .... 4383 „ — „ A város tisztogatására . . . 778 „ 76 „ A város kövezetére .... 4000 „ — „ Tűzoltó eszközökre .... 134 „ 66% „ Erdészeti kiadásokra . . . 9384 „ 63% „ Téglaégetési kiadásokra . . 3600 „ — „ Mértékhitelesítési kiadásokra . 245 „59 „ Reáltanoda, elemi mintafőtano­­da, valamint a szigeti s budai külvá­rosi elemi iskolai épületek fentartásá­­ra és egyéb iskolai szükségletekre . 3000 „ — „ Kegyúri segélyezések a tem­plomok és plébániák szükségletére . 624 „ 41% „ Szekerezésekre.............. 1 „ — „ Ujonczozási kiadásokra . . . 150 „ — „ Országfejedelmi adóra . . . 8661 „11 „ Illeték egyenértékére . . . 1318 „39 „ A budai cs. kir. hegykapitány­ságnak a városi kőszénbányáért meny­nyiségleti bér fejében..................... 73 „ 50 „ 331,397 ft. 1 kr. szenvedő tőkék 3%, 5% s 6% kamataira .... 19890 „ 18% „ Adózások elengedésére . . 1200 „ — „ Rendkívüli kiadásokra . . 1700 „ — „ Tolonczi költségekre ... 83 „ 26 „ A pécs-kanizsai vasút előmunká­latainak elkészítésére..................... 1250 „ — „ A szenvedő hátralék . . . 54353 „ 3 „ A pécsi gymnasium javítására 4000 „ — „ Összesen 213­729 ft 77 kr. egybevetvén a bevétellel , 176759 ft 83 kr. mutatkozik hiány . . . 36669 ft '­4 kr., melynek fedezésére megengedtetett, a váró­s lakosság által, szintén az összes 14 havi idő­tartam alatt fize­tendő 75452 ft 80 krnyi egyenes adó minden forintja után 47 krnyi községi pótlékot kivetni. Legelőbér és folyatási dij . 2690 „99 „ Büdöskuti erdei legelő bére . 42 „ — „ Vízvezetési bér..................... 375 „ 14% „ Bevétel a nagykaszárnya és szál­litóház után ........................... . 266 „ 64% „ Tűzálló agyag-foldosásért . . 86 „ 39 „ Balokányi tó utáni haszonbérlet 24 „ 50 „ Pálinkaárulási jogért . . . 7116 „ 66% „ Bor-accisa ....... 10527 „26 „ Sor-accisa...................................3617 „ 59% „ Vásári helypénz, súly és ármér­ték­ pénzek..................................... 9346 „ 10% „ Gesztenyeszedés bérlete ... 86 „ 66% „ Vadászati haszonbérletből . . 233 „ 91% „ Makkoltatási „ . . 101 „ 30 „ Temető és sétatéri fűlért . . 106 „ 1 „ Termesztmények , anyagok és eszközök eladásából................................142 „ 15% „ Halottszár­­tásból.................... 870 „ 89 „ Árvapénzőrzési díjból ... . 186 „ 66% „ Büntetési pénzekből a magánle­geltetésért ...............................................184 „ 64 „ Marhaeladásból ...........................186 „ 28 „ Mértékhitelesítési díjból . . 1253 „46 „ Katonai bútorpótlási pénzekből 690 „70 „ Reál- és főelemi-iskolai beirási pénzekből ......................................... 1435 „58 „ A városházán összeszedendő ha­muért ................................................... 6 „ 78% „ A városi gyümölcsfaiskolából el­adandó nemesített fákért .... 129 „ 21% „ A kir. kincstárnál lévő 4200 ft cselekvő töke utáni 2% % kamat . . 122 „ 50 „ 1083998 ft28 ft követelő tökék utáni­­6%, 5% s 6% kamatokból . . 38968 „17 „ Telek-eladásokból .... 48 „ 56% „ Tolonczi költségek .... 62 „ 79% „ Magszakadási öröködésekből . 33 „ 83% „ Különféle rendkívüli bevételek 835 „68 „ Jövedelem a vágóhíd után . . 917 „ 42% „ Anyagi és természetbeni készle­tek értéke.......................... . . . 4115 „ 69% * Vidéki levelek. JH.-Sziffetk­. aug. 28. E havasok hona élet­kérdései közé tartozik évek hosszú sorain a m­a­r­h­a­­tenyésztés. És ime a szarvasmarha létszáma jön e megye területén a keleti marhavész fel­merültével legújabb időkben megtámadva! A megyei kormány éber figyel­me, ereje minden súlyával e nagy erderejű ragály megszüntetésére lön fordítva,­­ a jelen helyzet viszonyai nyomasztó befo­lyása laczára, a folytonos munka, küzdés, örökös gond és erőmegfeszítés mellett, sikerült valahára f. hó 26-kán (többszöri fő­bizottmányi tanácskoz­ás után, melyben a megye legfőbb notabilitásai is részt vettek) határozottan kimondhatni, hogy a marha­vész megszűnt. ..E zárkarú szörny­­­hát, mely e meg­e életét nagyban fenyegette, hála az ellen­állhatatlan akaratú istennek, ez idő sz­rint legyőzve lé­vén, a lakosság ismét könnyebben lélegzik. Köszönet a magas kormánynak, a mely e részben minden n­e­­hézségekkel szembeszállt. Horvátországi ügyek. Zágráb megyének aug. 25-ikén, Kukul­­j­e­v­i­c­s főispán elnöklete alatt tartott kisgyűlésé­­ben Dorain ügyvéd azon indítványt tette, hogy a főis­pán ir hívná minél előbb össze a közgyűlést és pedig annál inkább, miután a többi megyében a közgyűlések rendesen megtartatnak s azon hir terje­dt el, hogy Zág­­ráb megye vétett valamit, miután csak e megyében­­ nem tartatnak közgyűlések. A főispán erre azt felelte, hogy elvileg a közgyűlés összehivatása ellen semmi ki­fogása sincs. Az ok azonban, hogy miért nem hivatott össze eddig, egyedül abban rejlik, hogy óhajtotta vol­na, miszerint a legutóbbi közgyűlésben felhevült kedé­lyek lecsillapodtak volna, s hogy belássák, miszerint a kormány az elvek értelmezésének oly módját, mint

Next