Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-01 / 199. szám
199. sz. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utca, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. ________________ Hluumi-tiirtli-text-li : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatástról. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Violien Ottó; Hamburg - A 11 ó ná ban Hansenstein és Vogler; Hamburgban Türich'illi Jakab; Lipcsében Bugler H., Illgen és Furt uraknál. Buda-Pest. Csütörtök, September 1. 1864. Naponta postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre........................10 frt. Félévre.....................8 frt. 50 kr. Negyedévre....................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 H Előfizetési árak . Folyó év September 1-től uj előfizetés kezdődik a 9 bürgönyire septembertől—decemberig 4 hóra, naponkénti postai küldéssel . . 6 ft. 70 kr. helyben naponk. házhozhordással 6 „ 10 „ HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 23-tól kelt legfelsőbb határozatával, a zágrábi hétszemélyes táblánál megürült tanácsosi, s egyszersmind elnöki titkári állásra Barac Jenőt, az ottani megyei törvényszék első osztályu ülnökét legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. a cs. k. Apostoli Felsége folyó évi augustus 7-én 13,669. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelettel Krisztián Imre, cs. k. sóhivatali mázsamester vezetéknevének „Keresztény“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. udv. kanczellária Nagy Vinczét, a szathmári elemi főiskola tanárát s igazgatóját, az ottani tanitó-képezdénél tanárrá nevezte ki. Fehérmegye kir. biztosa, a nméltóságu m. kir. helytartótanácsnak f. évi junius hó 25-én 44,024 sz. a. kelt intézvényével újonnan rendszeresített két megyei irnoki állomásra Enbek Mihály, cs. kir. r. a. megyehatósági és Kudlovich Lajos r. a. szolgabirói írnokokat nevezte ki. Biharmegye főispán helytartója Fekete Lörincz eddigi megyei napdijnokot rendszeres írnokká, Balogh Jánost pedig megyei dijnokká nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Curiosumok törvénykezésünk teréről. (A csendbiztosok mint bírói személyek.) (Réy) Most, midőn felsőbb helyen törvénykezési eljárásunk átalakításáról folynak a tanácskozások, talán nem fölösleges megpendíteni egy-egy tárgyat, amely ha közvetlenül nem is, de közvetve mindenesetre az „igazságügy“ körébe vág, — hogy törvénykezésünk némely hiányait kiemelvén, a gyökeres szervezés szükségességére nézve kézzelfogható bizonyítékokkal szolgáljunk, és hogy előtérbe szorítsunk oly kérdéseket, — a figyelmet ezáltal rájok vezetvén, — melyek jelentékteleneknek látszanak ugyan, de tüzetesebb szemlédés után fontosaknak fognak elismertetni, és amelyek, épen látszólagos alárendeltségüknél fogva, másoknak talán nem is, s leginkább csak azoknak tűnnek fel, kiknek megfutott hivatalos pályájukon a kötelességből az jutott osztályrészül, hogy az államgépezet alsóbb kerekeinek működését figyeljék. Szóljon más egyéb kérdésről; én ezúttal törvénykezésünk némely curiosumairól s különösen a „csendbiztosokról mint birói személyekről“ értekezem röviden.« A megyei csend-, vagy miként több vidéken nevezni szokták: bátorsági biztosoknak, pandúr hadnagyoknak, mint ilyeneknek, csak e következőkre terjed ki szorosan vett hatáskörük: u. m. : 1. A gonosztettek megakadályozására. Azaz oly rendőri intézkedések megtételére, melyek a személy- és vagyonbiztonság elleni merények elkövetését lehetőleg gátolják. 2. A gonosztettek és elkövetőik kifürkészésére. Ha t. i. hivatalosan, vagy bár magán-utón értesül is arról a csendbiztos, miként bizonyos helyen bármily névvel nevezendő gonosztett követtetett el, de még nem tudni ki által,—ennek kipuhatolása az ő köréhez tartozik. 3. A gyanúval terhelt egyén elfogatására. 4. Ugyanennek az illető tisztviselőhöz vagy hatósághoz leendő elszállíttatására", mely alkalommal hivatalos jelentéséhez kell mindig mellékelnie a tényállás leírását, (species facti) és a netaláni bűnjeleket, (corpus delicti.) Ismétlem, hogy a csendbiztosok szorosan vett teendője csak a fölebbiekre szorítkozik; némely megyékben azonban a gyakorlat szentesíté azon szokást, melynélfogva még rabokat vallatnak, és tanukat is hallgatnak ki, ami tulajdonképen a szolgabirák, esküdtek, illetőleg a tisztiügyészek hatásköréhez tartoznék. Mindamellett ezen eljárások birói értékkel, hogy úgy mondjam, sulylyal épen nem bir, mert ugyanazt a szolgabiráknak stb. is ismételniök kell és leginkább csak arra szolgál, hogy általa ezeknek szereztessék némi könnyebbség. Mert az sem biztos előlegesen végrehajtván a vallatást s kihallgatván a tanúkat, az ide vonatkozó iratok összeállítása által mintegy vezérfonalat ad a tisztviselőnek, melynek segélyével, miután a fennforgó körülmények néha meglehetősen s gyakran tökéletesen is kideritettek, sokkal kevesebb idő igényeltetik az ügy befejzésére, semmint ha a szolgabírónak vagy esküdtnek kellene abban elejétől kezdve eljárni, azaz, ha ezeknek a tettesen, és a tényállás rövid leírásán kívül más útbaigazító eszközök nem nyittatnának. ) . Ám a hatáskör ekképeni kiterjesztése, ha nem is mindig, de gyakran történik a közbátorság rovására. Ha t. i. nincs a csendbiztosnak más dolga, melyben a jelenlévő pillanatot rögtön föl kell használnia — különben minden későn van — akkor károsabb következmény nélkül bajlódhatik íróasztala mellett a hosszabb kihallgatásokkal; de ha sürgős munka adja magát élőhelyhez azonnal hozzá kell látnia, mert csak így lehet eredményhez jutni, ő azonban épen akkorra már — például — tömérdek tanút rendelt magához, akiket ki kell hallgatnia, és így nem távozhatik a baj színhelyére,— bizonyosan csak is a közbátorság rovására teszi ezt. Azaz igen sokszor juthat oly helyzetbe, hogy míg az úgynevezett kis tolvaj által elkövetett csínyt a legügyesebben kideríti, addig a nagyobb tolvajnak bőségesen enged időt odább állni. • Ezen megjegyzés már a régi megyei életben is gyakra volt hallható. És mit hoztak föl ellene ? Azt, hogy a csendbiztos „midőn szorosan véve nem is hatásköréhez tartozó munkát végezvén, arról értesül, miszerint itt vagy ott, ilyen vagy olyan gonosztett követtetett el, és ha rögtön intézkedik, kimegy a helyszínére , elfoghatja a tetteseket,“ nyomban abbanhagyhatja a folyamatban lévő munkát, amely különben sem időhöz kötött, hogy a másik — sürgősebb elintézésére siessen. Ez — tagadhatlanul — megtörténhetett volna, sőt talán meg is történt ; de mi következett ily eljárásból? Először: A távolabbi községekből berendelt tanúk kihallgatás nélkül kényteleníttettek hazamenni, vagy a csendbiztos lakhelyén hoszabb időt, néha napokat is eltölteni, mert ez nem tudván, minő intézkedéseket teendnek a más oldalon felmerült körülmények szükségesekké, visszaérkezésének idejét sem határozható meg előre. Pedig amint magunkra nézve drága az idő, úgy bizonyára az illetők, — ez esetben a tanúk — sem fogják azt pazarolni akarni, mert ezáltal otthon temérdek milikát mulasztanak el, és így tetemes kárt szenvednek. Másodszor : Hogy a csendbiztos által ekképen már fölvett s megkezdett ügy befejezetlen marad, mégpedig bizonytalan időre, mialatt a vádlott, — kinek büntelensége a vizsgálat folyamában talán kisülne — továbbra is ártatlanul szenvedi fogságát. Harmadszor : Hogy a csendbiztos a járásbeli szolgabirót vagy esküdtet már előre értesítvén bizonyos tárgynak valamely meghatározott időre hozzá leendő áttételéről, azok, mert abban például rögtön vizsgálatot kell végrehajtaniok, a kijelölt s az ezt követő napokra nem tűznek ki más hivatalos teendőt; azonban a csendbiztos egész figyelme a más oldalon előfordult új tény által lévén igénybe véve, elfeledi őket a közbejött halasztásról értesíteni, minek következése aztán , hogy a gyorsan eljárni óhajtó szolgabíró vagy esküdt több napon át is várja a bejelentett tárgy megérkezését, de biz ez elmarad, mialatt közölök egyik sem dolgozik, tehát akaratuk ellenére is időpazarlókká lesznek. Pedig a ki tudja, mily sok teendője van átalában véve minden tisztviselőnek, de főleg a szolgabírónak, ha hivatalát kellőleg be akarja tölteni, és kötelességének szigorún megfelelni, tudni fogja egyszersmind azt is, hogy ily időpazarlás csak a többi ügyes-bajosfelek, és közvetve a „köz“, az állam rovására történik. Ezen anomál helyezetet, melylyel főleg a régi időkben, sőt néhol még ma is találkozunk, már 48 előtt több megye átlátta, és elhatározó lehetőleg segíteni a bajon. Hogy miként? erről jövő czikkemben szólandok. Megyei tudósítások. Csanádmegye főispáni helytartójának körirata a megyebeli minden vallásfelekezetü lelkészekhez. A múlt évi rendkívüli aszály-szülte ínséget az isteni gondviselés kedvezése, a nagylelkű Fejedelem, és a nemes emberbarátok kegyes segélyzéseivel, véghetetlen sanyaruságunk daczára, mondhatjuk, szerencsésen átéltük. Sőt a mindenek Ura malasztos áldását reánk terjesztve, verejtékes földiparunkat bő s gazdag aratással jutalmazván, az éhség kínjaival gyötrő ínségünket, óhajtjuk hinni—örökre elenyésztette. Csanádmegye közönsége nem késett apostoli királyunk atyai gondoskodása, s a felebaráti szeretet kegyeletéért legmélyebb köszönetét kifejezni; — ugyanaz a keblébe mélyen vésett isteni félelon árjától áthatva, bizonnyal mitsem óhajt inkább, mint hogy az Isten örök dicsőítésére hála imáját kiszenvedett szenvedéseihez mért ünnepélyes alkalommal, buzgó fohászai között elrebeghesse. Hogy ekkér megadván a Császárnak a mi a Császáré, megadhassa az Istennek is, a mi az Istené. Teljes bizalommal kérem fel tehát ezt uraságodat, h°igy jövő September hó 4-én az Ínség megszűnése alkalmából, saját egyházában, előbocsátandó közhírré tétel mellett, ünnepélyes hála isteni tiszteletet tartani szíveskedjék. Ugyanez iránt a megyebeli minden vallásfelekezetü lelkész urakat felkértem, s igy a senkitett nap lrend az, melyen Csanádmegyének összes népe a nehéz napokban vett jókért, s áldásdús kegyelemért az egek urának örök háláját teljes áhítattal bemutatandja. Midőn ez iránti kérésem megújítanám, egyszersmind minden félreértés megelőzése tekintetéből kinyilatkoztatom, hogy jelen felhívásommal távolról sem szándékoztam, s nem is szándékozom ez uraságod hatáskörébe avatkozni, egyedül megyekormányzói állásom zsenge korában az egyházzal és népneveléssel kötött, s azóta kegyelettel ápolt szent frigyre támaszkodva, magam és a nép áhitat teljes buzgóságából fakadt óhajtásnak kívántam szavakat kölcsönözni. Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését, melylyel vagyok Makón 1864. augustus 25-én lekötelezettje Csörgei Antal, főispáni helytartó. Városi ügyek: Pécs, augustus 26. Nem lesz talán érdektelen, ha Pécs szabad kir. városnak az 186-ik évre szóló és felsőbbileg már helybenhagyott közköltség-előirányzatát e lapok tisztelt olvasóival megismertetem. Bevételek 1863. nov. 1-től 1864. deczember 31-ig. Haszonbér a városi földek után 4612 ft 20% kr. „ „ kőbányák után 757 „ 86% „ „ „ kőszénbánya ut. 1225 „„ „ Bevétel a városi homokbányák „ 311 „ 56 „ „ „ téglaégetés „ 4221 „ 51% „ „ „ házbérekből „ 4418 „81 „ Erdő utáni bevétel épület- és ölfából ................................................... 21272 „ 41% „ A pécsi bányatelepen felépült ház utáni jövedelem............................... 233 „ 33% „ Telekkönyvi díj és javak eladási bér fejében ........................................2911 „68% „ Cselekvő hátralékok .... 51983 , 18 „ Öszvesen . 176759 „83 „ Kiadások: Városi tisztviselők fizetései s szolgák bérei.................................... 74664 „80 „ Nyug- és kegydijak . .. . 2981 „ 73), „ Szálláspénzek ...... 439 „ 3), „ Napi pénzek dijnokok részére . 2044 „ — „ Árva- és lelenczgyermekek tartására .................................................. 840 „ — „ Utazási költségekre s napi dijakra .............................. 466 „ 66% „ Segedelmekre.......................... 466 „ 66% „ Gyógyszerekért a szegények számára . . . .................................... 99 „ 67% „ Irodai s hivatali kellékek beszerzésére . . ................................ 66 „ 66% „ Perköltségekre ...........................175 „ — „ Postabérekre.......................... 16„17„ Bélyegdijakra.......................210 „ — „ Iktatási dijakra.............. 29 „ 16% „ Hírlapok, időszaki iratok- s könyvekre......................................... 93 „ 33% „ Városi épületek fentartására . 1500 „ —• „ Termesztmények, anyagok és eszközök beszerzésére ..... 1500 „ — „ Gazdasági szükségletekre . . 1166 „ 66% „ Bikák és lovak vételére s tartására .............................................. 291 „ 66% „ Városi napszámosokra . . . 583 „ 33% „ Városi hajdúk és csőszök ruházatára ........................... . . . 3086 „ 76% „ Fegyenczek ellátására ... 614 „ 49% „ Kutak és vízvezetéki csatornák föntartására................................... . 1750 „ — „ Utak tatarozására és hidakra . 412 „ 39% „ A város világítására .... 4383 „ — „ A város tisztogatására . . . 778 „ 76 „ A város kövezetére .... 4000 „ — „ Tűzoltó eszközökre .... 134 „ 66% „ Erdészeti kiadásokra . . . 9384 „ 63% „ Téglaégetési kiadásokra . . 3600 „ — „ Mértékhitelesítési kiadásokra . 245 „59 „ Reáltanoda, elemi mintafőtanoda, valamint a szigeti s budai külvárosi elemi iskolai épületek fentartására és egyéb iskolai szükségletekre . 3000 „ — „ Kegyúri segélyezések a templomok és plébániák szükségletére . 624 „ 41% „ Szekerezésekre.............. 1 „ — „ Ujonczozási kiadásokra . . . 150 „ — „ Országfejedelmi adóra . . . 8661 „11 „ Illeték egyenértékére . . . 1318 „39 „ A budai cs. kir. hegykapitányságnak a városi kőszénbányáért menynyiségleti bér fejében..................... 73 „ 50 „ 331,397 ft. 1 kr. szenvedő tőkék 3%, 5% s 6% kamataira .... 19890 „ 18% „ Adózások elengedésére . . 1200 „ — „ Rendkívüli kiadásokra . . 1700 „ — „ Tolonczi költségekre ... 83 „ 26 „ A pécs-kanizsai vasút előmunkálatainak elkészítésére..................... 1250 „ — „ A szenvedő hátralék . . . 54353 „ 3 „ A pécsi gymnasium javítására 4000 „ — „ Összesen 213729 ft 77 kr. egybevetvén a bevétellel , 176759 ft 83 kr. mutatkozik hiány . . . 36669 ft '4 kr., melynek fedezésére megengedtetett, a várós lakosság által, szintén az összes 14 havi időtartam alatt fizetendő 75452 ft 80 krnyi egyenes adó minden forintja után 47 krnyi községi pótlékot kivetni. Legelőbér és folyatási dij . 2690 „99 „ Büdöskuti erdei legelő bére . 42 „ — „ Vízvezetési bér..................... 375 „ 14% „ Bevétel a nagykaszárnya és szállitóház után ........................... . 266 „ 64% „ Tűzálló agyag-foldosásért . . 86 „ 39 „ Balokányi tó utáni haszonbérlet 24 „ 50 „ Pálinkaárulási jogért . . . 7116 „ 66% „ Bor-accisa ....... 10527 „26 „ Sor-accisa...................................3617 „ 59% „ Vásári helypénz, súly és ármérték pénzek..................................... 9346 „ 10% „ Gesztenyeszedés bérlete ... 86 „ 66% „ Vadászati haszonbérletből . . 233 „ 91% „ Makkoltatási „ . . 101 „ 30 „ Temető és sétatéri fűlért . . 106 „ 1 „ Termesztmények , anyagok és eszközök eladásából................................142 „ 15% „ Halottszártásból.................... 870 „ 89 „ Árvapénzőrzési díjból ... . 186 „ 66% „ Büntetési pénzekből a magánlegeltetésért ...............................................184 „ 64 „ Marhaeladásból ...........................186 „ 28 „ Mértékhitelesítési díjból . . 1253 „46 „ Katonai bútorpótlási pénzekből 690 „70 „ Reál- és főelemi-iskolai beirási pénzekből ......................................... 1435 „58 „ A városházán összeszedendő hamuért ................................................... 6 „ 78% „ A városi gyümölcsfaiskolából eladandó nemesített fákért .... 129 „ 21% „ A kir. kincstárnál lévő 4200 ft cselekvő töke utáni 2% % kamat . . 122 „ 50 „ 1083998 ft28 ft követelő tökék utáni6%, 5% s 6% kamatokból . . 38968 „17 „ Telek-eladásokból .... 48 „ 56% „ Tolonczi költségek .... 62 „ 79% „ Magszakadási öröködésekből . 33 „ 83% „ Különféle rendkívüli bevételek 835 „68 „ Jövedelem a vágóhíd után . . 917 „ 42% „ Anyagi és természetbeni készletek értéke.......................... . . . 4115 „ 69% * Vidéki levelek. JH.-Sziffetk. aug. 28. E havasok hona életkérdései közé tartozik évek hosszú sorain a marhatenyésztés. És ime a szarvasmarha létszáma jön e megye területén a keleti marhavész felmerültével legújabb időkben megtámadva! A megyei kormány éber figyelme, ereje minden súlyával e nagy erderejű ragály megszüntetésére lön fordítva, a jelen helyzet viszonyai nyomasztó befolyása laczára, a folytonos munka, küzdés, örökös gond és erőmegfeszítés mellett, sikerült valahára f. hó 26-kán (többszöri főbizottmányi tanácskozás után, melyben a megye legfőbb notabilitásai is részt vettek) határozottan kimondhatni, hogy a marhavész megszűnt. ..E zárkarú szörnyhát, mely e mege életét nagyban fenyegette, hála az ellenállhatatlan akaratú istennek, ez idő szrint legyőzve lévén, a lakosság ismét könnyebben lélegzik. Köszönet a magas kormánynak, a mely e részben minden nehézségekkel szembeszállt. Horvátországi ügyek. Zágráb megyének aug. 25-ikén, Kukuljevics főispán elnöklete alatt tartott kisgyűlésében Dorain ügyvéd azon indítványt tette, hogy a főispán ir hívná minél előbb össze a közgyűlést és pedig annál inkább, miután a többi megyében a közgyűlések rendesen megtartatnak s azon hir terjedt el, hogy Zágráb megye vétett valamit, miután csak e megyében nem tartatnak közgyűlések. A főispán erre azt felelte, hogy elvileg a közgyűlés összehivatása ellen semmi kifogása sincs. Az ok azonban, hogy miért nem hivatott össze eddig, egyedül abban rejlik, hogy óhajtotta volna, miszerint a legutóbbi közgyűlésben felhevült kedélyek lecsillapodtak volna, s hogy belássák, miszerint a kormány az elvek értelmezésének oly módját, mint