Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-01 / 199. szám

azt a legutóbbi közgyűlésen nehány egyén gyakorolta s nyilvános, s arra nem alkalmas helyeken terjesztő, nem engedheti meg. Másrészről a közgyűlés egybehivatásá- nak sürgetös szükségességét nem tapasztald. Kész azon- ba/h, ha a szükség és fontos ügyek igénylik, a közgyű­lést azonnal összehivni. Külföld. FR ANCZIAORSZÁG. A császárnak a chalonsi táborba elutazása aug. 30-ra halaszta- tott el. Tuniszból- aug. 21-röl kelt tudósítások jelentik, hogy 14 törzs meghódolt, s 40, még meg nem hódolt törzs a khasnadar visszalépését kivánja. Persigny beszédét különfélekép magyaráz­zák. A „France“ azt mondja, ha a hg semmit sem ki- ván már a szabadság érdekében, hogy a mozdulatlanság tanáthirdeti,holottacsászárl852-benaztállitá,h‘ogymüve egyszer meg lesz koronázva, s ez irányban mindig előre haladt. Az „Ind. beige“ reméli, hogy a hg nem jó- pró­féta, s a mii megkoronáztatása nem fog még 15—20 évig várakoztatni magára. Persigny halogatási kedvét nem osztja a kormány; Behic minister legközelebb is a törvényhozás haladásáról beszélt Marseilleben. NÉMETORSZÁG. A „Mém. dipl.“ némely köz­léseket hoz egy, Gasteinból aug. 9-röl kelt porosz sür­göny tartalma iránt, mely nyilatkozatokat foglal magá­ban a béke-előzetekröl. Eszerint Bismark nem tartja fölöslegesnek, a franczia kormányt kimerítőbben érte- sitni a porosz kormány nézeteiről; noha a párisi porosz követ már némely nyilatkozatokat tett a béke-előzetek­röl. Poroszország teljesen elismerő, hogy a franczia kor­mány bölcs s tartózkodó állása könnyité a kérdésnek Németország javárai végszabályzását; oka van, a tör­téntekre megelégedéssel tekinteni vissza, s reméli, hogy a dán-német viszály megoldása csak elömozdithatja a Franczia- s Poroszország közt uralkodó jó viszonyok fönnmaradását. • • • Mint Kiéiből aug. 29-ről távirják, az épen akkor oda érkezett porosz hajóraj, t. i. a „Nympha“, „Vineta“, „Arcona“ corvette-ek, s a „Grille“ aviso-gözös, 4 ágyú-naszáddal, —- a palota-kerttel szemben hor­gonyzik. DANIA. Ama bizottmány, mely a hadfolytatás vizsgálata végett neveztetett ki, a volksthing aug. 24-ki ülésében benyújtó jelentését, s kővetkező indítványt terjesztett elő: „1) A hadügyministerium arra szólittassék föl, miszerint egy, politikai, közigazgatási s katonai tekin­télyekből összeállított, s mind hatóságoktól, mind ma­gán-személyektől nyilatkozatok kikérésére felhatalma­zott bizottmány által vizsgálatot eszközöltessen az iránt, ha vájjon a katonai igazgatóság megtevé-e a hadfolyta- tásrai összes előkészületeket azon hatálylyal s erélylyel, mit a nép ily veszélylyel fenyegető viszonyok közt mél­tán megvárhatott, s miszerint ezen vizsgálat eredmé­nyeit, további határozat-hozatal végett a törvényhozó- gyűlés elé terjessze. • 2) A hadügyministerium arra szólittassék föl, mi­szerint de Mez a altábornagy ellen vizsgálatot esz­közöltessen az iránt, ha vájjon ő minden pontban telje- sité-e az activ sereg főparancsnokának rája háruló köte­lességeit; névszerint, ha vájjon ő, mint főparancsnok, megkisérlé-e azon önmaga által kiemelt aránytalanság megszüntetését, mely a sereg létszáma s védelmi ereje és az az elé kitűzött föladat, a Dannewirk megvédése közt létezett, s ha vájjon 8 a Dannéwírknól, s az onnan! visszavonulásnál elegendő gondosságöt tanusitott-e, a reábizott sereg harczképességének megőrzése végett, s miszerint ezen vizsgálat eredményét a törvényhozó-gyű­lés elé terjessze. 3) A kormány arra szólittassék föl, miszerint a megkivántató vizsgálatokat eszközöltesse annak con­statirozása végett, hogy miért gyakoroltatott fölülről befolyás a főparancsnokság szabad elhatározására, a düppeli hadállás s Fridericia odahagyatásának legked­vezőbb időpontja iránt, s hogy mennyiben voltak meg- téve a szükséges intézke ések a Fridericiában lévő anyagszerek megmentése végett, s még most ezen vizs­gálat eredményét a törvényhozó-gyűlés elé terjessze.“ Miután Steen, mint előadó, a bizottmány in­dítványát indokolá, R e e névszerint annak második pontja ellen nyilatkozott, melynek elfogadását ö legna­gyobb hálátlanságnak tekintené, egy a dán nemzet kö­rül oly nagy érdemekkel biró egyén irányában. A hadügyminister, noha még nem ismeri eléggé a tárgy anyagszereit arra nézve, hogy a bizottmány indítványa ellen fölléphessen, mégis annak el nem fo­gadását tanácsolja. 0 attól fél, hogy ezáltal a háború netaláni újra kitörése esetében, a katonáknak vezéreik irányában! bizalma csökkenni fogna. Nem akarja két­ségbe vonni, hogy az említett vádak közül némelyek valóban alap (fsak. Erre M ó nr a d tartott hosszas beszédet, mely­ben erős szavakkal kárhoztatja a bizottmány eljárását. Szerinte a háború szerencsétlen kimenetelét ama szellem­nek kell tulajdonitni, mely a sereg legnagyobb részénél uralkodott. Emelt hangon jelenté ki, mikép a világon semmiféle' hatalom se fogna ő tőle csak egyetlen szót is kicsikarni egy oly bizottmánynyal szemben, mely utó­dai által lön kinevezve ; az egyedüli törvényszék, mit ő illetékesnek ismer el, a birodalmi törvényszék. Midőn Steen válaszolni akart, az elnök által félbeszakasztatott, ki— noba még nem volt nagyon ké­sőn — a tárgyalás folytatását másnapra lialasztá, hihe­tőleg azért, hogy az egymás ellenében álló nézeteknek időt engedjen a tisztulásra, mivel attól lehetett félni, hogy a vita szenvedélyes jellemet veend föl. SPANYOLORSZÁG. Az „Ind. beige“ Írja: Mad­ridból oly tudósítás érkezett, mely a spanyol ministerek csodálatos eszmezavaráról tanúskodik, a törvényszéki ítéletek iránti tiszteletet illetőleg. Öt katonát lázadás­sal vádoltak, s a hadbírók felmentették őket. Ez ítélet annyira nem tetszett a kormánynak, hogy a hadügyér a vádlottakat védő tiszteket minden további tárgyalás nélkül két havi fogságra ítélte. Pedig Spanyolországnak van alkotmánya, parlamentje és bírái. SCHWEICZ. A legújabb genfi események helyes fölfogása végett nem lesznek hasztalanok a következő megjegyzések, melyek az eddigi, részint nem-pontos, részint elfogult közléseket helyreigazítják : Elöszöris föl kell hagyni a „conservativpárt“ el­nevezéssel. Genfben nem létezik conservativ párt; a viszály különböző színezetű demokraták közt foly. Az egyik színezet, mely radicálnak nevezi magát, F a z y régi testőrsége, mely ahhoz minden viszontagság da­czára hű maradt. Ezekkel ama demokraták állanak szemben, kik — miután sokáig követték a vezér zász­laját — annak erőszakos s tékozló kormányzata által visszaijesztettek, s independens név alatt oly párttá gyülekeztek össze, mely Fazy uralmát fenyegeti, s mely a legutóbbi választásoknál valóban ki tudá vinni, hogy az nem választatott meg ismét az állam-tanácsba. Egy második, világosan fölttintetendő tény a vá­lasztási iroda szembetűnő jogsértése, mely Fazy ellen­fele, Cheneviérenek megválasztatását csak akkor nyilvánító érvénytelennek, midőn a szavazatok összeszámításából kitűnt, hogy az megnyerte a többsé­get. Ha az independensek részéről valóban törvényte­lenség követtetett volna el, annak az iroda által maga a választási művelet alatt kellett volna megrovatnia s jóvátétetnie. Hogy azonban Cheneviére párthiveit sem­mi ilyennel sem lehet vádolni, ezt bebizonyítja a vá­lasztási iroda elnöke, Amberry jelentése. Ezen ember —- ki maga is radical, de becsületes ember — tiszttársait arra szólitá föl, hogy csak egy oly körül­ményt mutassanak ki, mely a választás érvénytelensé­gét föltételezi. Ezt azok nem voltak képesek tenni, azonban már előbb abban történt megállapodás, hogy ha Fazy nem nyerne többséget, a választásnak meg kell semmisittetnie. Tudva van, hogy erre a választók tömegben, azon­ban minden erőszakosság nélkül az állam-tanácshoz mentek, s ezen hatóságtól, mint a köztársaság végre­hajtó hatalmától, a választási iroda önkényes határoza­tának megszüntetését követelték. Az állam-tanács — noha nagyrészben Fazy pártliiveiből állott -—- nem ta­gadható meg ezen jogos kivánatot. Az nem semmisité ugyan meg a választási iroda határozatát; azonban egy­előre a választás eredményét nyilvánosan kihirdetteté, annak megerősítését fönntartván magának. Régi szokás szerint Genfben a köztársaság kikiáltói, kik a válasz­tások eredményét kihirdetik, a győzelmes párt által az utczákon át kísértetnek. Ezúttal mintegy 1000 főnyi in- dependensböl álló menet csatlakozott a kikiáltókhoz, azonban egészen békés szándékkal. A kísérőknél semmi fegyver, sőt még csak bot sem volt. így haladtak St. Gervaisig, a munkások városrészéig, hol Fazy párthí­vei képezik a többséget. Itt a menet mintegy 100 főből álló leselkedő csapatra bukkant, mely öt puska-lövé­sekkel fogadá. Több holt és sebesült maradt a harezté- ren; a tömeg szétfutott, s a megtámadok által üldözte- tett. Az independensek a Rhone túlpartján fekvő felső-várost ügyekeztek ismét elérni, hol ők nagyrész­ben laknak. Ott további megtámadást várva, megszál­lották a városházat, torlaszokat állítottak föl, s az arse- nálból fegyvereket szereztek maguknak. Világos, hogy az independensek voltak a megtámadottak, s hogy csak akkor fegyverkeztek föl, midőn a St. Gervaisbeni áruló megtámadás folytán saját védelmükre kelle ezen rend­szabályhoz nyulniok. Genfben a közvélemény már kimondó, hogy ki a hibás. 24-kén a nagy-tanács öszhangiilag elhatározó, hogy a választási iroda azon nyilatkozata, melynélfogva Cheneviére választása megsemmisittetett, eldön­tés végett a szövetség-tanács elé terjesztessék. Saját vé­leményét a nagy-tanács akkép fejezé ki, „miszerint a választási iroda saját hatalmával visszaélt, s a polgárok alkotmányos jogait megsértő.“ A mi a St. Gervaisbeni vétkes megtámadást illeti, az ott történt események szintén szövetségi biztosok által fognak megvizs­gáltatni, s e szerint párt-szenvedélytől ment igazsá­gos ítélet remélhető. A zavarok gyors bevégződése a szövetség (1848 óta fönnálló) uj alkotmányának diadala. A második napon szövetségi biztosok s szövetségi csapatok vonul­tak be Genfbe, s nem csak ellentállás nélkül, hanem béke-szerzökül örömmel fogadtattak. Egészen hasonló körülmények közt történt a fölkelés Genfben 1848-ban is, de akkor, erős szövetségi hatalom hiányában, az há- boritlanul forradalommá képződött ki, mely F a z y t juttató a kormány élére. Fazy — noha ő a legutóbbi zavarok sajátképi oka —- azok alatt visszavonó magát. A nagy-tanács azon ülésében, melyben a választási iroda eljárása elítéltetett, nem mert megjelenni, s jónak vélte Francziaországba utazni el. Lehet, hogy esen férfiú po­litikai pályája már be van fejezve, kinek rendkívüli ósztehetsóge szinte 18 éven át korlátlanul uralkodott egy köztársaság fölött, s kinek számára talán csupán nagyobb színtér hiányzott arra nézve, hogy III. Napó­leonéhoz hasonló szerepet játszhassék. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Varsóból aug. 26-ról jólértesült kútfőből jelentik, miszerint komolyan foly­tatják Konstantin nagyhggel az alkudozásokat az iránt, hogy mint a lengyel királyság helytartója Varsóba visz- szatérjen. A nagyhg állítólag oly föltételeket tesz, me­lyek a dolgok autonómiai alakulására nézve kissé túl­ságosak lennének, és e mellett a nemzet követeléseire kevés tekintet lenne. SZERBIA. A „P. B.“-nak Belgrádból aug. 28-ról írják: , „Épen most nyittatott meg a szkupstina. A hg. megnyitó-beszédében legelőbb a külviszonvokról szó­lott, s a vár kérdését érintve, erre vonatkozólag körül­belül ezeket mondá : „A főváros bombáztatása követ­keztében Szerbia viszonya a portához a biztositó ha­talmak értekezleteinek tárgya lön. Azok támogatják kormányom igazságos követeléseit, s örömmel mond­hatom önöknek uraim! hogy a porta késznek mutatja magát oly engedményekre, miszerint remélhetni a vár kérdésének közmegnyugvásra leendő elintézését.“ Ez­után több törvényt jelentett be, melyek között legfonto­sabbak a vasutak épitósére, az erdők szabályozására, s a községek rendezésére vonatkozók. Az utóbbit illető­leg azt hallani, hogy annak alapján a legtágabb önkor­mányzati rendszer alkalmazható. Midőn a hg. az utolsó összeesküvést emlité, a képviselők ülései közül a kö­vetkező nyilatkozat hangzók: „Nekünk nem kell több forradalom; eleget szenvedtünk az eddigiek által is. Apáink boldogan éltek, uram! a te atyáddal, és mi a te kormányod alatt kivánunk boldogan élni. Nem en­gedjük, hogy téged, országunk napját, valami viszon­tagság érjen : éjjel-nappal készen állunk segítségedre.“ Erre viharos „zsivio“-ban fejezők ki helybenhagyásu­kat az egybegyült honatyák. Egészben véve igen szí­vélyesen fogadtatott a hg. a képviselők által; mind megjelenésekor, mind távozásakor szűnni nem akaró zsiviókkal üdvözöltetett. A gyülésterem szépen volt fel­díszítve, hallgató közönség nagy számmal jelent meg; az idegen kormányok képviselői testületileg jelentek meg. A szemle szép renddel ment végbe, s a rend ál­talában legkevésbé se háborittatott meg.“ Táviratok. Berlin, aug. 30. A „Kr. Ztg“ irja : A végle­ges béke megkötése előtt a csapatoknak, habár csak Jütlandbóli visszavonásáról is, s e szerint a csapatok visszatéréséről szó sem lehet. N.-S z eben, aug. 30. A tartományi gyűlés mai ülésében a tartomány-gyűlési rendtartás fölötti tanács­kozás bevégeztetett. A 10, 12 s 13. §-ok későbbi tár­gyalás számára tartattak fönn. A legközelebbi ülés csü­törtökön lesz. A legfőbb erdélyi törvényszék fölállítá­sára Vonatkozó megerősített törvényezikket elölegesen tárgyaló bizottmány a megerősített czikket egész szö­vege szerint elfogadta, szintúgy a birodalmi tanácsba küldés tárgyábani bizottmány is a kormány-elöteijeszt- ményt teljes tartalma szerint elfogadd. . fáiiii Napi újdonságok. ** Porosz király 8 felsége aug. 27-ikén estve 6 órakor Hohenschwangauba érkezett. Bajor király ö felségének szárnysegéde Pappenheim gróf egy postaál- lomásnyira eléje küldetett. Maga 8 felsége egy darabon szintén eléje kocsizott, s a porosz király 8 felségét ko­csijába vévén, együtt érkeztek a hohenschwangaui kastélyba. ** Komáromból vett tudósítás szerint 0 cs. kir. Apostoli Felségének legmagasb születésnapját ott is fényesen megünnepelték; reggel a vártéren tábori mi­sével, 9 órakor a plebánia-templomban ünnepélyes is­teni tisztelettel, délben a föispáni helytartó ő mltsga által adott diszlakomával, s estve tánczvigalommal, mely a tiszti casinóban rendeztetett. **JoinviIle herczeg jövő hó 2-án Pestre érkezik s innen A 1 c s ú t h r a megy, hol József föherczeg és neje ö cs. fenségeik időznek. September 5-én a herczeg a „Széchenyi“ gyorshajón Konstantiná- polyba utazik el. ** Sehmerling államminister ur ö excja augustus 27-ikén Ischlbe érkezett. ** A Pest városánál a hivatalos órák megtartá­sára vonatkozó múltkori hirünk oda módosittatik, hogy itt-ott kétség merülvén fel a délelőtti hivatalos órák kezdete iránt, ez minden városi hivatalnál 8 órára ha­tároztatok. © Megjelent: „Székesfehérvári év­könyv 1865-re. Szerkesztő Németh János. Sz.- Fehérvár. Nagy János tulajdona. 1865.“ — Ez igen ügyesen szerkesztett s nevének megfelelő évkönyv a naptáron, s szépirodalmi mulattató részen kivül tartal­mazza Sz. Fehérvármegye és város czimtárát, mind a politikai s egyházi, mind a magán nagy uradalmak gazdatiszti névsorát; szóval az egész vidéknek e nap­tár igen haszonvehető kalauza. — Felvilágosítás és egyszersmind előfizetési fel­hívás Cantu Caesarnak a Szent-István-társulat által megindított magyar kiadására. Több oldalról érkezett tudakozódásra tisztelettel értesittetik a f. ez. közönség, hogy a Cantu Caesar magyarított világtörténelméből a folyamok ekként vannak beosztva. I. folyam. (3 ft 15 krön o. é.) I. II. III. könyv és ennek pótfüzete össze­sen 100 ív. II. folyam. (3 ft 15 krön o. é.) IV. V. könyv és ennek pótfüzete, összesen 72 ív. III. folyam (3 ft 15 krön o. é.) VI. könyv annak pótfüzetével, VIII. könyv összesen 76 ív. — A IV. folyama most megjelent s részben már szétküldött X. könyvvel kez­dődik;, e folyamba fog betudatni az elmaradt VII. könyv, mely uj évre hagyja el a sajtót. A ki a megje­lent könyvekből egész folyamot rendel meg, azt előfi­zetési áron (3 ft 15 kr) kapja; egyes könyvek csak a czimlapon olvasható áron kaphatók. Miután e munka előfizetés utján jelenik meg, a tisztelt közönség felkére­tik, hogy a már megindított negyedik folyamra az elő­fizetési pénzt a Szent-István-társulat igazgatóságához (borz-uteza 3. szám) minél előbb beküldeni ne terhel­tessék. Pest, aug. 36-án. A Szent-István-társulat igaz­gatósága. ** Az egri érseki lyceumi könyvnyomda legkö­zelebb ,A pápák történetét* francziából (Histoire popu- Jaire des Papes par J. Chantrel, redacteur du Monde) fordítva inditandja meg. Az egész mű 24 füzetben, melynek mindenike magában is önálló kötetkét képe- zend, fog megjelenni. Egyes füzetek czimei követke­zők : I. Szent Péter és az apostoli korszak. — II. A pápák és a katakombák. — III. Szent Szilveszter és az arianismus. — IV. Szent Nagy Leó és a barbárok. — V. Szent Nagy-Gergely és a barbárok megtérése. — VI. A pápák és a monothelismus. — VII. Szent III. Leó és a pápa-királyság. — VIII. Szent Nagy-Miklós s százada. — IX. II. Szilveszter és a vas-század. — X. VII. Gergely és az egyház függetlensége. — XI. A pá­pák és a keresztes hadjáratok. — XII. III. Incze és korszaka. — X1H. A XIII. század pápái. — XIV. VIII. Bonifácz és korszaka. — XV. Az avignoni és a nagy egyház-szakadás. — XVI. A XV. század pápái. — XVII. VI. Sándor pápa. — XVIII. A pápák és a Pro­testantismus. — XIX. Szent V. Pius és V. Sixtus. — XX. A pápák és a jansenismus. — XXI. A pápák és a philosophismus. — XXII. VI. Pius és a forradalom.— XXHI. VII. Pius és I. Napoleon. — XXIV. IX. Pius pápasága. . . ** A fömlgu kir. hétszemélyes táblán az alábbirt polg, perek adatnak elő. közelebb : Bosch Annának el­választott férje Kunszt János e. biztosítási ügye. — Gulyás Istvánnak Nagy Kaszap Antal e. végrehajtási ügye. — Mariuka Sándornak Marinka István és neje e. osztály iránti pere. — . Krieszhaber Márknak Gyer- tyánffy József e. adóssági pere. — Varga Andrásnak Spitzer Fülöp e. haszonbérletbeni részeltetés ir. pere. — Poroszkay Frigyes, illetőleg Zsombory Imrének Ná- násy Benjámin e. végrehajtási ügye. Előadó: Gedeon Gábor ktb. — Lukacsik Amália és érdektársainak Ster- kinszky István e. örökösödési pere. — Sárközy József­nek mint többi rokonai jogfentartójának Szalay György e. jelzálog-átkebelezés iránti ügye. — Parcsanszky Vu- katinovics Annának Bebics Áron e. 87 frt 19 kr ir. pere. — Kazay-Szöllősy Pálnénak Romics János e. tu­lajdon bekebelezése ir. pere. — A pesti p. ü. ügyész­ségnek Szepesy József és Zsófia örökösei e. telekk. ügye. Előadó : Monas s terly Sándor ktb. — Karger Vilmosnak özv. Fischer Mária mint gyámanya elleni két rendbeli végrehajtási ügye. Előadó : Lázár Mihály ktb. — Sigray Jánosnak Sigray Márton e. faizásjogból eredő 352 frt. követelés ir. pere. Beretvás Lajosnak Be- retvás Albert és társai e. osztályos faizási jognak kiegé­szítése ir. pere. — Kirchbaum Mihálynak Kádai Már­ton e. perköltséget követelő pere. Tverdin Istvánné- nak Nagy Zsigmond e. adóssági pere. — Schuszter An­drásnak Meiszter Egyed e. haszonbért követelő pere. — Az eperjesi takarék-pénztárnak Piller-Semsey Anna e. adóssági pere. Előadó : Zsombor y György ktb. ** A következő gyászjelentést vettük : Kuthy Terézia, Amália, Sándor, István, Krisztina, Karolina — Szűcs Lajosné — maguk, úgy távollévő neje Kalicza Johanna, leánya Vilma — Szabó Béláné — s unokája Zsanet nevükben is szomorodott szívvel tudatják édes testvérüknek, férj, édesatya s nagyatyának, tekintetes Kuthy Lajos urnák, volt aradmegyei első biztos, most a biharmegyei bünfenyitö törvényszékhez beosztott ülnöknek, hosszas vizi-betegség következtében, életé­nek 53-dik évében I864-ik év augustus 27-én déli 1 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultalak földi maradványai a helvét hitvallás szerint f. hó 29-én dél­utáni 3 órakor fognak a közsirkertben eltakarittatni, mely végtisztelet-megadásra rokonai, barátai, tiszttár­sai s ismerősei felkéretnek. Nagyvárad, augustus 28-kán 1864. ** A budai népszínháznál szombatra van kitűzve a már emlitett „Blondin és embere“ czimü történeti (?) és regényes vígjáték. Óhajtjuk, hogy legalább is oly cassa-darab legyen, mint a pestvárosi színháznál Schönau legújabb bohózata „Blondin és Donato“. A népszínház fáradhatlan derék tagjai valóban megérde­melnék a telt pénztárt. ** Murszka k. a. csakugyan szerződtetett a bécsi udvari operához. A „W. Abendpost“ szerint ugyanis tegnap fejezte be vendégszereplését „Luciá“-ban, Béos- ből hosszabb vendégszereplésre Hamburgba megy, ja­nuárban azonban ismét visszatér és három hónapra ter­jedendő vendégjátékainak sorozatát „Dinorah“-val fogja megkezdeni. Az udvari operaház rendes tagjai közé Murszka k. a. jövő évi julius hó elsejével lépend. ** Az építészek gyülekezete Bécsben tegnapelőtt tartá első ülését. Összesen 1241 tag Íratta be magát, magából Bécsböl 421. A résztvevők összes számának fele Ausztriából került ki. Az első ülésen jelen voltak Plener, Lasser, Mecséry minister urak ö excjáik, Frank altábornagy, s a kereskedelmi ministerium képviselője báró Kalchberg. A karzatokat nagyszámú és válogatott közönség foglalta el. ** A jelenleg Bécsben ülésező mérnökök és épí­tészek egyletének több tagja — mint a „P. L.“ értesül — kirándulást szándékoznak tenni Pestre. S t ü 1 e r tanár és porosz királyi építészeti tanácsos, kinek terve szerint építtetik a magyar akadémia palotája, vállalta el az idegen mérnökök és épitészek vezetését, kik f. hó 4-ikén fognának fővárosunkba érkezni. ** Wagner Richard, ki jelenleg a bajor király ö felségénél Hohenschwangauban időz, mint a „Tb. a. B.“ egy müncheni magánlevélből értesül, érdemeinek elis­meréséül király ö felségétől 25,000 frtot nyert aján­dékul. #* Augusztus 21-én Kassára érkezett a cs. k. ke­reskedelmi minisztérium által a Kassától Oderbergig a belga ház Riche és fréres részéről tervezett vasút tech­nikai megjárására kiküldött biztos Hoffmann inspektor ur,abelgamérnök Splingard és hazánkfia Fest Imre urak, mint ezen ház képviselője kíséretében; a „P. N.“ sze­rint augustus 23-án a felső-magyarországi bányapol­gári Phönix hutáig, 24-én Iglóig érkeztek, kisérve a bányapolgárság és a számos vasgyárak képviselőitől Augusztus 26-ára Liptómegyébe váratnak. ** Ungvárotte hó 21-én tartatott meg az ott építtetni tervezett állandó színház ügyében az első értekezlet, melynek eredménye azon határozat, hogy a szükséges költség részvények utján szereztetik be. Ki- bocsáttatik 400 darab 25 forintos részvény, melyekből 200 elkelte után a társulat megalakultnak nyilvánítja magát. ** Hétfőn d. u. 4 órakor a nm. m. kir. helytar­tótanács első elnök-helyettese, Péchy Ferencz 8 mlgá- nak elnöklete alatt és Sztojakovits Sándor helytartó- tanácsi titkár jelenlétében a Pestváros által felveendő kölcsön ügyében a városi tanács-teremben tanácskoz- mány tartatott, melyben a „P. N.“ szerint a főpolgár­mester s nagyszámú tekintélyes helybeli polgárok és pénzemberek vettek részt. A tanácskozmány constatál- ta annak szükségét, hogy a város által megkezdett na- gyobbszerü építkezések, mint a redout s a duna-rak- part folytatására és bevégzésére legalább is 500,000 ítnyi törlesztési kölcsönt keilend felvenni, melynek rö­vid idő alatti engedélyezése a nm. m. k. helytartóta­nácstól várható. ” V ö r ö ä Jancsi zenebandájaBa- jorországban. Minap említettük — irja a „Vas. Újság“ — e derék győri bandának Münchenben szerzett diadalait; azóta ismét uj adatokat olvastunk e társulat bajorországi sikeres müutjáról. így a Nümberg- ben megjelenő „Fränkischer Kurier“ aug. 20-ki száma egész hosszú tárczaczikket szentel Vörös Jancsi zene­társulatának. Nem lesz érdektelen, a német zeneitész czikkéből néhány főbb pontot megismertetni. „Vörös ur kis magyar zenekara — igy ir a nürnbergi lap — oly sajátságos, e puszta fiainak (?) zenéje oly szép, hogy csak kötelességünket teljesítjük, ha elismerésünket nyilvánosan fejezzük ki. A mi e kis zenekar előadásai­nak oly sajátságos varázst ad s a mi által oly ellenáll- hatlan hatással vannak a hallgatóra, az az egyes zené­szek lelkes részvéte a működésben s játékuk merész valódisága (realismus.) A legkifogástalanabb tisztaság és szabatosság mellett ezen emberek az érzelem oly melegségével, sőt izzó forróságával, s oly meggyőző ékesszólással játszanak, hogy a hallgatót önkénytelenül magukkal ragadják. Zenészeti Ciceróknak nevezném őket, ha ennél több nem volnának, mert nemcsak káp­ráztatnak, hanem meg is győznek; az ember mindent elhisz nekik, a mit játszanak, mert látja, hogy ők is hi­szik. Bátor, erőteljes ecsetvonásokban vetik oda hang­képleteiket, melyek e tekintetben oly kellemesen hat-, nak ránk, mint egy Rubens-féle festmény vagy Kaul- bach egy-egy újabb szerkesztménye.“ — Ezután meg­dicséri a nürnbergi kritikus a társulat operazenei előa­dásait, különösen a Verdi-féle kábító, érzékekre ható zenében. Elragadónak mondja táncz-zenei előadásaikat. „Egy darab népélet merül föl előttünk — úgymond — a hol csupa öröm és vidámság üté fel sátorát $ a hall­gató csaknem kedvet érez nekivetkezni. Nézete szerint még hatalmasabb eredetiséggel játszszák a keringök dallamait mint Strausz hires zenekara Bécsben.“ — Végre áttérve a magyar zenére, erről a német tárczairó úgy nyilatkozik, hogy legeredetibb, de az ö ízlésüktől legtávolabb álló zene a magyar nemzeti táncz, a csár­dás. Erről szerényen és bölcsen bevallja, hogy e zene rytmusát és összefüggését nem érti, de azért dicséri ze­nészeink erőteljes színezését , lelkesítő játékát, mely a zenét nem értő idegenre sem téveszti el hatását. Itt látszik meg leginkább, hogy az emberek — úgy­mond — nem külső hatásra, hanem belső szükségből játszanak, valódi zenészek „isten kegyelméből“ (Musi­ker von Gottes Gnaden.) Legvégül mint e magyar ze­nészek értelmiségének kitűnő bizonyítványát említi, hogy mindent kóta nélkül játszanak, stb. ** Hiba-igazitás. Tegnapi újdonságaink rovatá­ban az első hírnél tolihibából van Ungvár emlitv' Nagyszöllös helyett.

Next

/
Thumbnails
Contents