Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-01 / 199. szám
azt a legutóbbi közgyűlésen néhány egyén gyakorolta s nyilvános, s arra nem alkalmas helyeken terjesztő, nem engedheti meg. Másrészről a közgyűlés egybehivatásának sürgetés szükségességét nem tapasztald. Kész azonban, ha a szükség és fontos ügyek igénylik, a közgyűlést azonnal összehivni. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A császárnak a chalonsi táborba elutazása aug. 30-ra halasztatott el. Tuniszból aug. 21-ről kelt tudósítások jelentik, hogy 14 törzs meghódolt, s 40, még meg nem hódolt törzs a khasnadar visszalépését kivánja. Persigny beszédét különfélekép magyarázzák. A „France“ azt mondja, ha a hg semmit sem kíván már a szabadság érdekében, hogy a mozdulatlanság tanát hirdeti,holott a császár 1852-ben azt állítá,hogy műve egyszer meg lesz koronázva, s ez irányban mindig előre haladt. Az „Ind.beige“ reméli, hogy a hg nem jó próféta, s a mű megkoronáztatása nem fog még 15—20 évig várakoztatni magára. Persigny halogatási kedvét nem osztja a kormány; Behir minister legközelebb is a törvényhozás haladásáról beszélt Marseilleben. NÉMETORSZÁG. A „Mém. dipl.“ némely közléseket hoz egy, Gasteinból aug. 9-től kelt porosz sürgöny tartalma iránt, mely nyilatkozatokat foglal magában a béke-előzetekről. Eszerint Bismark nem tartja fölöslegesnek, a franczia kormányt kimerítőbben értesítni a porosz kormány nézeteiről, noha a párisi porosz követ már némely nyilatkozatokat tett a béke-előzetekről. Poroszország teljesen elismerő, hogy a franczia kormány bölcs s tartózkodó állása könnyíté a kérdésnek Németország javára, végszabályzását; oka van, a történtekre megelégedéssel tekinteni vissza, s reméli, hogy a dán-német viszály megoldása csak előmozdíthatja a Franczia és Poroszország közt uralkodó jó viszonyok fönnmaradását. • • • Mint Kielből aug. 29-től távirják, az épen akkor oda érkezett porosz hajóraj, t. i. a „Nympha“, „Vineta“, „Arcona“ corvette-ek, s a „Grille“ aviso-gözös, 4 ágyúnaszáddal, — a palotakerttel szemben horgonyzik. DANIA: Ama bizottmány, mely a hadfolytatás vizsgálata végett neveztetett ki, a volksbing aug. 24-ki ülésében benyújtó jelentését, s következő indítványt terjesztett elő: „1) A hadügyministerium arra szólittassék föl, miszerint egy, politikai, közigazgatási s katonai tekintélyekből összeállított, s mind hatóságoktól, mind magánszemélyektől nyilatkozatok kikérésére felhatalmazott bizottmány által vizsgálatot eszközöltessen az iránt, ha váljon a katonai igazgatóság megtevése a hadfolytatásral összes előkészületeket azon hatálylyal s erélylyel, mit a nép ily veszélylyel fenyegető viszonyok közt méltán megvárhatott, s miszerint ezen vizsgálat eredményeit, további határozathozatal végett a törvényhozógyűlés elé terjessze. • 2) A hadügyministérium arra szólíttassék föl, miszerint de Meza altábornagy ellen vizsgálatot eszközöltessen az iránt, ha vájjon ő minden pontban teljesíté-e az aktív sereg főparancsnokának rája háruló kötelességeit; név szerint, ha vájjon ő, mint főparancsnok, megkísérlé-e azon önmaga által kiemelt aránytalanság megszüntetését, mely a sereg létszáma s védelmi ereje és az az elé kitűzött feladat, a Dannewirk megvédése közt létezett, s ha váljon a Dannewirknél, s az onnani visszavonulásnál elegendő gondosságot tanusított-e, a reábizott sereg harczképességének megőrzése végett, s miszerint ezen vizsgálat eredményét a törvényhozó-gyűlés elé terjessze. 3) A kormány arra szólíttassék föl, miszerint a megkívántató vizsgálatokat eszközöltesse annak constatkozása végett, hogy miért gyakoroltatott fölülről befolyás a főparancsnokság szabad elhatározására, a düppeli hadállás s Fridericia odahagyatásának legkedvezőbb időpontja iránt, s hogy mennyiben voltak megtéve a szükséges intézkedsek a Fridericiában lévő anyagszerek megmentése végett, s még most ezen vizsgálat eredményét a törvényhozó gyűlés elé terjessze.“ Miután Steen, mint előadó, a bizottmány indítványát indokolá, Ree név szerint annak második pontja ellen nyilatkozott, melynek elfogadását a legnagyobb hálátlanságnak tekintené, egy a dán nemzet körül oly nagy érdemekkel bíró egyén irányában. A hadügyminiszer, noha még nem ismeri eléggé a tárgy anyagszereit arra nézve, hogy a bizottmány indítványa ellen fölléphessen, mégis annak el nem fogadását tanácsolja. Ő attól fél, hogy ezáltal a háború netaláni újra kitörése esetében, a katonáknak vezéreik irányában bizalma csökkenni fogna. Nem akarja kétségbe vonni, hogy az említett vádak közül némelyek valóban alapossak. Erre Mó mrad tartott hosszas beszédet, melyben erős szavakkal kárhoztatja a bizottmány eljárását. Szerinte a háború szerencsétlen kimenetelét ama szellemnek kell tulajdonítni, mely a sereg legnagyobb részénél uralkodott. Emelt hangon jelenté ki, mikép a világon semmiféle hatalom se fogna ő tőle csak egyetlen szót is kicsikarni egy oly bizottmánynyal szemben, mely utódai által jön kinevezve ; az egyedüli törvényszék, mit ő illetékesnek ismer el, a birodalmi törvényszék. Midőn Steen válaszolni akart, az elnök által félbeszakasztatott, ki— noha még nem volt nagyon későn — a tárgyalás folytatását másnapra halasztó, hihetőleg azért, hogy az egymás ellenében álló nézeteknek időt engedjen a tisztulásra, mivel attól lehetett félni, hogy a vita szenvedélyes jellemet veend föl. SPANYOLORSZÁG. Az „Ind. beige“ írja: Madridból oly tudósítás érkezett, mely a spanyol miniszerek csodálatos eszmezavaráról tanúskodik, a törvényszéki ítéletek iránti tiszteletet illetőleg. Öt katonát lázadással vádoltak, s a hadbírók felmentették őket. Ez ítélet annyira nem tetszett a kormánynak, hogy a hadügyér a vádlottakat védő tiszteket minden további tárgyalás nélkül két havi fogságra ítélte. Pedig Spanyolországnak van alkotmánya, parlamentje és bírái. SCHWEICZ. A legújabb genfi események helyes fölfogása végett nem lesznek hasztalanok a következő megjegyzések, melyek az eddigi, részint nem pontos, részint elfogult közléseket helyreigazítják : Először is föl kell hagyni a „conservativpárt“ elnevezéssel. Genfben nem létezik conservativ párt; a viszály különböző színezetű demokraták közt foly. Az egyik színezet, mely radicálnak nevezi magát, az ő régi testőrsége, mely ahhoz minden viszontagság daczára hű maradt. Ezekkel ama demokraták állanak szemben, kik — miután sokáig követték a vezér zászlaját — annak erőszakos s tékozló kormányzata által visszaijesztettek, s independens név alatt oly párttá gyülekeztek össze, mely Fazy uralmát fenyegeti, s mely a legutóbbi választásoknál valóban ki tudá vinni, hogy az nem választatott meg ismét az államtanácsba. Egy második, világosan föltüntetendő tény a választási iroda szembetűnő jogsértése, mely Fazy ellenfele, Cheneviérének megválasztatását csak akkor nyilvánító érvénytelennek, midőn a szavazatok összeszámításából kitűnt, hogy az megnyerte a többséget. Ha az independensek részéről valóban törvénytelenség követtetett volna el, annak az iroda által maga a választási művelet alatt kellett volna megrovatnia s jóvátétetnie. Hogy azonban Cheneviére párthíveit semmi ilyennel sem lehet vádolni, ezt bebizonyítja a választási iroda elnöke, Amberry jelentése. Ezen ember —a ki maga is radical, de becsületes ember — tiszttársait arra szólíta föl, hogy csak egy oly körülményt mutassanak ki, mely a választás érvénytelenségét föltételezi. Ezt azok nem voltak képesek tenni, azonban már előbb abban történt megállapodás, hogy ha Fazy nem nyerne többséget, a választásnak meg kell semmisíttetnie. Tudva van, hogy erre a választók tömegben, azonban minden erőszakosság nélkül az államtanácshoz mentek, s ezen hatóságtól, mint a köztársaság végrehajtó hatalmától, a választási iroda önkényes határozatának megszüntetését követelték. Az államtanács — noha nagyrészben Fazy párthíveiből állott— nem tagadható meg ezen jogos kivonatot. Az nem semmisíti ugyan meg a választási iroda határozatát, azonban egyelőre a választás eredményét nyilvánosan kihirdetteti, annak megerősítését fönntartván magának. Régi szokás szerint Genfben a köztársaság kikiáltói, kik a választások eredményét kihirdetik, a győzelmes párt által az utczákon át kísértetnek. Ezúttal mintegy 1000 főnyi independensből álló menet csatlakozott a kikiáltókhoz, azonban egészen békés szándékkal. A kísérőknél semmi fegyver, sőt még csak bot sem volt, így haladtak St. Gervaisig, a munkások városrészéig, hol Fazy párthívei képezik a többséget. Itt a menet mintegy 100 főből álló leselkedő csapatra bukkant, mely öt puskalövésekkel fogadt. Több holt és sebesült maradt a harcrtéren; a tömeg szétfutott, s a megtámadók által üldöztetett. Az independensek a Rhone túlpartján fekvő felsővárost igyekeztek ismét elérni, hol ők nagyrészben laknak. Ott további megtámadást várva, megszállották a városházát, torlaszokat állítottak föl, s az arsenálból fegyvereket szereztek maguknak. Világos, hogy az independensek voltak a megtámadottak, s hogy csak akkor fegyverkeztek föl, midőn a St. Gervaisben áruló megtámadás folytán saját védelmükre kelle ezen rendszabályhoz nyúlniok. Genfben a közvélemény már kimondó, hogy ki a hibás. 24-kén a nagy-tanács öszhangiilag elhatározó, hogy a választási iroda azon nyilatkozata, melynélfogva Cheneviére választása megsemmisíttetett, eldöntés végett a szövetség-tanács elé terjesztessék. Saját véleményét a nagy-tanács akkép fejezi ki, „miszerint a választási iroda saját hatalmával visszaélt, s a polgárok alkotmányos jogait megsértő.“ Ami a St. Gervaisbeni vétkes megtámadást illeti, az ott történt események szintén szövetségi biztosok által fognak megvizsgáltatni, s e szerint pártszenvedélytől ment igazságos ítélet remélhető. A zavarok gyors bevégződése a szövetség (1848 óta fönnálló) új alkotmányának diadala. A második napon szövetségi biztosok s szövetségi csapatok vonultak be Genfbe, s nem csak ellentállás nélkül, hanem békeszerzőkül örömmel fogadtattak. Egészen hasonló körülmények közt történt a fölkelés Genfben 1848-ban is, de akkor, erős szövetségi hatalom hiányában, az háborútlanul forradalommá képződött ki, mely Fazyt juttató a kormány élére. Fazy — noha ő a legutóbbi zavarok sajátképi oka — azok alatt visszavonó magát. A nagytanács azon ülésében, melyben a választási iroda eljárása elítéltetett, nem mert megjelenni, s jónak vélte Francziaországba utazni el. Lehet, hogy ezen férfiú politikai pályája már be van fejezve, kinek rendkívüli észtehetsége szinte 18 éven át korlátlanul uralkodott egy köztársaság fölött, s kinek számára talán csupán nagyobb színtér hiányzott arra nézve, hogy III. Napóleonéhoz hasonló szerepet játszhassék. OROSZ-LENGYELORSZÁG. Varsóból aug. 26-ról jólértesült kútfőből jelentik, miszerint komolyan folytatják Konstantin nagyhggel az alkudozásokat az iránt, hogy mint a lengyel királyság helytartója Varsóba viszszatérjen. A nagyhg állítólag oly feltételeket tesz, melyek a dolgok autonómiai alakulására nézve kissé túlságosak lennének, és e mellett a nemzet követeléseire kevés tekintet lenne. . fánusi Napi újdonságok. ** Porosz király 8 felsége aug. 27-ikén estve 6 órakor Hohenschwangauba érkezett. Bajor király 6 felségének szárnysegéde Pappenheim gróf egy postaállomásnyira eléje küldetett. Maga 8 felsége egy darabon szintén eléje kocsizott, s a porosz király 8 felségét kocsijába vévén, együtt érkeztek a hohenschwangaui kastélyba. ** Komáromból vett tudósítás szerint a cs. kir. Apostoli Felségének legmagasb születésnapját ott is fényesen megünnepelték; reggel a vártéren tábori misével, 9 órakor a plebánia-templomban ünnepélyes isteni tisztelettel, délben a főispáni helytartó őizsga által adott diszlakomával, sestve tánczvigalommal, mely a tiszti casinóban rendeztetett. **Joinville herczeg jövő hó 2-án Pestre érkezik s innen Acsúthra megy, hol József föherczeg és neje ös. fenségeik időznek. September 5-én a herczeg a „Széchenyi“ gyorshajón Konstantinápolyba utazik el. ** Sehmerling államminister ur ö excja augustus 27-ikén Ischlbe érkezett. ** A Pest városánál a hivatalos órák megtartására vonatkozó múltkori hírünk oda módosíttatik, hogy itt-ott kétség merülvén fel a délelőtti hivatalos órák kezdete iránt, ez minden városi hivatalnál 8 órára határoztatok. Megjelent: „Székesfehérvári évkönyv 1865-re. Szerkesztő Németh János. Sz.Fehérvár. Nagy János tulajdona. 1865.“ — Ez igen ügyesen szerkesztett s nevének megfelelő évkönyv a naptáron, s szépirodalmi mulattató részen kivül tartalmazza Sz. Fehérvármegye és város czimtárát, mind a politikai s egyházi, mind a magán nagy uradalmak gazdatiszti névsorát; szóval az egész vidéknek e naptár igen haszonvehető kalauza. — Felvilágosítás és egyszersmind előfizetési felhívás Cantu Caesarnak a Szent István-társulat által megindított magyar kiadására. Több oldalról érkezett tudakozódásra tisztelettel értesittetik a f. ez. közönség, hogy a Cantu Caesar magyarított világtörténelméből a folyamok ekként vannak beosztva. I. folyam. (3 ft 15 krön o. é.) I. II. III. könyv és ennek pótfüzete összesen 100 ív. II. folyam. (3 ft 15 krön o. é.) IV. V. könyv és ennek pótfüzete, összesen 72 ív. III. folyam (3 ft 15 krön o. é.) VI. könyv annak pótfüzetével, VIII. könyv összesen 76 ív. — A IV. folyama most megjelent s részben már szétküldött X. könyvvel kezdődik, e folyamba fog betudatni az elmaradt VII. könyv, mely uj évre hagyja el a sajtót. Aki a megjelent könyvekből egész folyamot rendel meg, azt előfizetési áron (3 ft 15 kr) kapja; egyes könyvek csak a czimlapon olvasható áron kaphatók. Miután e munka előfizetés útján jelenik meg, a tisztelt közönség felkéretik, hogy a már megindított negyedik folyamra az előfizetési pénzt a Szent István-társulat igazgatóságához (borz-utcza 3. szám) minél előbb beküldeni ne terheltessék. Pest, aug. 36-án. A Szent-István-társulat igazgatósága. ** Az egri érseki lyceumi könyvnyomda legközelebb .A pápák történetét* francziából (Histoire populaire des Papes par J. Chantrel, redacteur du Monde) fordítva inditandja meg. Az egész mű 24 füzetben, melynek mindenike magában is önálló kötetkét képezend, fog megjelenni. Egyes füzetek czimei következők : I. Szent Péter és az apostoli korszak. — II. A pápák és a katakombák. — III. Szent Szilveszter és az arianismus. — IV. Szent Nagy Leó és a barbárok. — V. Szent Nagy Gergely és a barbárok megtérése. — VI. A pápák és a monothelismus. — VII. Szent III. Leó és a pápa-királyság. — VIII. Szent Nagy Miklós s százada. — IX. II. Szilveszter és a vas-század. — X. VII. Gergely és az egyház függetlensége. — XI. A pápák és a keresztes hadjáratok. — XII. III. Incze és korszaka. — XI. A XIII. század pápái. — XIV. VIII. Bonifácz és korszaka. — XV. Az avignoni és a nagy egyház-szakadás. — XVI. A XV. század pápái. — XVII. VI. Sándor pápa. — XVIII. A pápák és a Protestantismus. — XIX. Szent V. Pius és V. Sixtus. — XX. A pápák és a jansenismus. — XXI. A pápák és a philosophismus. — XXII. VI. Pius és a forradalom.— XXII. VII. Pius és I. Napoleon. — XXIV. IX. Pius pápasága. . . ** A fömlgy kir. hétszemélyes táblán az alábbirt polg. perek adatnak elő. közelebb : Bosch Annának elválasztott férje Kunszt János e. biztosítási ügye. — Gulyás Istvánnak Nagy Kaszap Antal e. végrehajtási ügye. — Marinka Sándornak Marinka István és neje e. osztály iránti pere. — Krieszhaber Márknak Gyertyánffy József e. adóssági pere. — Varga Andrásnak Spitzer Fülöp e. haszonbérletbeni részeltetés b. pere. — Poroszkay Frigyes, illetőleg Zsombory Imrének Nánásy Benjámin e. végrehajtási ügye. Előadó: Gedeon Gábor stb. — Lukacsik Amália és érdektársainak Sterbinszky István e. örökösödési pere. — Sárközy Józsefnek mint többi rokonai jogfentartójának Szalay György e. jelzálog-átkebelezés iránti ügye. — Parcsánszky Vukatinovics Annának Bebics Áron e. 87 frt 19 kr ir. pere. — Kazay-Szöllősy Pálnénak Romics János e. tulajdon bekebelezése k. pere. — A pesti p. v. ügyészségnek Szepesy József és Zsófia örökösei e. telekk. ügye. Előadó : Monassterly Sándor stb. — Karger Vilmosnak özv. Fischer Mária mint gyámanya elleni két rendbeli végrehajtási ügye. Előadó : Lázár Mihály stb. — Sigray Jánosnak Sigray Márton e. faizásjogból eredő 352 frt. követelés k. pere. Beretvás Lajosnak Beretvás Albert és társai e. osztályos faizási jognak kiegészítése i. pere. — Kirchbaum Mihálynak Kádai Márton e. perköltséget követelő pere. Tverdin Istvánnénak Nagy Zsigmond e. adóssági pere. — Schuszter Andrásnak Meiszter Egyed e. haszonbért követelő pere. — Az eperjesi takarékpénztárnak Piller-Semsey Anna e. adóssági pere. Előadó : Zsombory György stb. ** A következő gyászjelentést vettük : Kuthy Terézia, Amália, Sándor, István, Krisztina, Karolina — Szűcs Lajosné — maguk, úgy távollévő neje Kalicza Johanna, leánya Vilma — Szabó Béláné — s unokája Zsanet nevükben is szomorodott szívvel tudatják édes testvérüknek, férj, édesatya s nagyatyának, tekintetes Kuthy Lajos urnak, volt aradmegyei első biztos, most a biharmegyei bünfenyitő törvényszékhez beosztott ülnöknek, hosszas vizi-betegség következtében, életének 53-dik évében 1864-ik év augustus 27-én déli 1 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultalak földi maradványai a helvét hitvallás szerint f. hó 29-én délutáni 3 órakor fognak a közsirkertben eltakarittatni, mely végtisztelet-megadásra rokonai, barátai, tiszttársai s ismerősei felkéretnek. Nagyvárad, augustus 28-kán 1864. ** A budai népszínháznál szombatra van kitűzve a már említett „Blondin és embere“ czímű történeti (?) és regényes vígjáték. Óhajtjuk, hogy legalább is oly cassa-darab legyen, mint a pestvárosi színháznál Schönau legújabb bohózata „Blondin és Donato“. A népszínház fáradhatlan derék tagjai valóban megérdemelnék a telt pénztárt. ** Murszka k. a. csakugyan szerződtetett a bécsi udvari operához. A „W. Abendpost“ szerint ugyanis tegnap fejezte be vendégszereplését „Luciá“-ban, Bécsből hosszabb vendégszereplésre Hamburgba megy, januárban azonban ismét visszatér és három hónapra terjedendő vendégjátékainak sorozatát „Dinorah“-val fogja megkezdeni. Az udvari operaház rendes tagjai közé Murszka k. a. jövő évi július hó elsejével lépend. ** Az építészek gyülekezete Bécsben tegnapelőtt tarta első ülését. Összesen 1241 tag íratta be magát, magából Bécsből 421. A résztvevők összes számának fele Ausztriából került ki. Az első ülésen jelen voltak Plener, Lasser, Mecséry minister urak , exoraik, Frank altábornagy, s a kereskedelmi ministérium képviselője báró Kalchberg. A karzatokat nagyszámú és válogatott közönség foglalta el. ** A jelenleg Bécsben ülésező mérnökök és építészek egyletének több tagja — mint a „P. L.“ értesül — kirándulást szándékoznak tenni Pestre. Stüer tanár és porosz királyi építészeti tanácsos, kinek terve szerint építtetik a magyar akadémia palotája, vállalta el az idegen mérnökök és építészek vezetését, kik f. hó 4-ikén fognának fővárosunkba érkezni. ** Wagner Richard, ki jelenleg a bajor király ö felségénél Hohenschwangauban időz, mint a „Th. a. B.“ egy müncheni magánlevélből értesül, érdemeinek elismeréséül király ö felségétől 25,000 frtot nyert ajándékul. #* Augusztus 21-én Kassára érkezett a cs. k. kereskedelmi minisztérium által a Kassától Oderbergig a belga ház Riche és fréres részéről tervezett vasút technikai megjárására kiküldött biztos Hoffmann inspektor úr,a belga mérnök Splingard és hazánkfia Fest Imre urak, mint ezen ház képviselője kíséretében; a „P. N.“ szerint augustus 23-án a felső-magyarországi bányapolgári Phönix hutáig, 24-én Iglóig érkeztek, kisérve a bányapolgárság és a számos vasgyárak képviselőitől Augusztus 26-ára Liptó megyébe váratnak. ** Ungvárotte hó 21-én tartatott meg az ott építtetni tervezett állandó színház ügyében az első értekezlet, melynek eredménye azon határozat, hogy a szükséges költség részvények útján szereztetik be. Kibocsáttatik 400 darab 25 forintos részvény, melyekből 200 elkelte után a társulat megalakultnak nyilvánítja magát. ** Hétfőn d. u. 4 órakor a nm. m. kir. helytartótanács első elnökhelyettese, Péchy Ferencz 8 magának elnöklete alatt és Sztojakovits Sándor helytartótanácsi titkár jelenlétében a Pestváros által felveendő kölcsön ügyében a városi tanácsteremben tanácskozmány tartatott, melyben a „P. N.“ szerint a főpolgármester s nagyszámú tekintélyes helybeli polgárok és pénzemberek vettek részt. A tanácskozmány constatálta annak szükségét, hogy a város által megkezdett nagyobbszerű építkezések, mint a redout s a duna-rakpart folytatására és bevégzésére legalább is 500,000 ftnyi törlesztési kölcsönt kellene felvenni, melynek rövid idő alatti engedélyezése a nm. m. k. helytartótanácstól várható. ” Vörös Jancsi zenebandája Bajorországban. Minap említettük — írja a „Vas. Újság“ — e derék győri bandának Münchenben szerzett diadalait; azóta ismét új adatokat olvastunk e társulat bajorországi sikeres műutjáról, így a Nürnbergben megjelenő „Fränkischer Kurier“ aug. 20-ai száma egész hosszú tárczaczikket szentel Vörös Jancsi zenetársulatának. Nem lesz érdektelen, a német zenei rész czikkéből néhány főbb pontot megismertetni. „Vörös úr kis magyar zenekara — így íz a nürnbergi lap — oly sajátságos, e puszta fiainak (?) zenéje oly szép, hogy csak kötelességünket teljesítjük, ha elismerésünket nyilvánosan fejezzük ki. A mi e kis zenekar előadásainak oly sajátságos varázst ad s a mi által oly ellenállhatlan hatással vannak a hallgatóra, az az egyes zenészek lelkes részvéte a működésben s játékuk merész valódisága (realismus.) A legkifogástalanabb tisztaság és szabatosság mellett ezen emberek az érzelem oly melegségével, sőt izzó forróságával, s oly meggyőző ékesszólással játszanak, hogy a hallgatót önkénytelenül magukkal ragadják. Zenészeti Ciceróknak nevezném őket, ha ennél több nem volnának, mert nemcsak kápráztatnak, hanem meg is győznek; az ember mindent elhisz nekik, amit játszanak, mert látja, hogy ők is hiszik. Bátor, erőteljes ecsetvonásokban vetik oda hangképleteiket, melyek e tekintetben oly kellemesen hat,nak ránk, mint egy Rubens-féle festmény vagy Kaulbach egy-egy újabb szerkesztménye.“ — Ezután megdicséri a nürnbergi kritikus a társulat operazenei előadásait, különösen a Verdi-féle kábító, érzékekre ható zenében. Elragadónak mondja táncz-zenei előadásaikat. „Egy darab népélet merül föl előttünk — úgymond — ahol csupa öröm és vidámság üti fel sátorát , a hallgató csaknem kedvet érez nekivetkezni. Nézete szerint még hatalmasabb eredetiséggel játszszák a keringők dallamait mint Strausz híres zenekara Bécsben.“ Végre áttérve a magyar zenére, erről a német tárczaízó úgy nyilatkozik, hogy legeredetibb, de az ő ízlésüktől legtávolabb álló zene a magyar nemzeti táncz, a csárdás. Erről szerényen és bölcsen bevallja, hogy e zene ritmusát és összefüggését nem érti, de azért dicséri zenészeink erőteljes színezését , lelkesítő játékát, mely a zenét nem értő idegenre sem téveszti el hatását. Itt látszik meg leginkább, hogy az emberek — úgymond — nem külső hatásra, hanem belső szükségből játszanak, valódi zenészek „isten kegyelméből“ (Musiker von Gottes Gnaden.) Legvégül mint e magyar zenészek értelmiségének kitűnő bizonyítványát említi, hogy mindent kóta nélkül játszanak, stb. ** Hiba-igazitás. Tegnapi újdonságaink rovatában az első hírnél télihibából van Ungvár emlitve Nagyszöllös helyett. SZERBIA. A „P. B.“-nak Belgrádból aug. 28-ról írják: , „Épen most nyittatott meg a szkupstina. A hg. megnyitó-beszédében legelőbb a külviszonyokról szólott, s a vár kérdését érintve, erre vonatkozólag körülbelül ezeket mondá : „A főváros bombáztatása következtében Szerbia viszonya a portához a biztosító hatalmak értekezleteinek tárgya jön. Azok támogatják kormányom igazságos követeléseit, s örömmel mondhatom önöknek uraim, hogy a porta késznek mutatja magát oly engedményekre, miszerint remélhetni a vár kérdésének közmegnyugvásra leendő elintézését.“ Ezután több törvényt jelentett be, melyek között legfontosabbak a vasutak építésére, az erdők szabályozására, s a községek rendezésére vonatkozók. Az utóbbit illetőleg azt hallani, hogy annak alapján a legtágabb önkormányzati rendszer alkalmazható. Midőn a hg. az utolsó összeesküvést említi, a képviselők ülései közül a következő nyilatkozat hangzik: „Nekünk nem kell több forradalom, eleget szenvedtünk az eddigiek által is. Apáink boldogan éltek, uram a te atyáddal, és mi a te kormányod alatt kívánunk boldogan élni. Nem engedjük, hogy téged, országunk napját, valami viszontagság érjen : éjjel-nappal készen állunk segítségedre.“ Erre viharos „zsió“-ban fejezek ki helybenhagyásukat az egybegyűlt honatyák. Egészben véve igen szívélyesen fogadtatott a hg. a képviselők által, mind megjelenésekor, mind távozásakor szűnni nem akaró zsiókkal üdvözöltetett. A gyűlésterem szépen volt feldíszítve, hallgató közönség nagy számmal jelent meg; az idegen kormányok képviselői testületileg jelentek meg. A szemle szép renddel ment végbe, s a rend általában legkevésbé se háboríttatott meg.“ Táviratok. Berlin, aug. 30. A „Kr. Zig“ írja : A végleges béke megkötése előtt a csapatoknak, habár csak Jütlandbeli visszavonásáról is, s e szerint a csapatok visszatéréséről szó sem lehet. N.-Szeben, aug. 30. A tartományi gyűlés mai ülésében a tartománygyűlési rendtartás fölötti tanácskozás bevégeztetett. A 10, 12 - 13. §-ok későbbi tárgyalás számára tartottak fönn. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz. A legfőbb erdélyi törvényszék felállítására vonatkozó megerősített törvényczikket előlegesen tárgyaló bizottmány a megerősített czikket egész szövege szerint elfogadta, szintúgy a birodalmi tanácsba küldés tárgyában a bizottmány is a kormány-előterjesztményt teljes tartalma szerint elfogadd.