Sürgöny, 1864. november (4. évfolyam, 250-274. szám)
1864-11-01 / 250. szám
Külföld, ANGOLORSZÁG. Múlt szerdán Russell lord egy az evangeliumi szövetség több tagjaiból álló számos küldöttséget fogadott el, kik a keresztyénségnek Konstantinápolybani üldözői elleni panaszaikat terjeszték elő. Carlthorpe lord vezeti be a küldöttséget. A konstantinápolyi missionariusoktól legutóbb kapott több levelek olvastattak föl, kik hangosan panaszt emelnek a török kormány türelmetlensége ellen. A r. katholikusok azonban — szerintök — teljes szabadságot élveznek, s legkevésbé sem háborgattatnak. Russell lord meghallgató az eléje terjesztett emlékirat fölolvasását, s arra kitérőleg válaszolt, megígérvén, hogy mindent megteend, amit csak lehet. A „M. Herald“ azt állítja, hogy a királynő a parlamentet a jövő hó folytában föloszlatni szándékozik. Az új választások természetesen ama választói jegyzékek szerint történnének, miknek kiigazításával a felügyelő ügyészek épen most foglalkoznak. A „Times“ elismeri, hogy a Mexikóból érkezett legújabb tudósítások egészen megerősítik azon kedvező jóslatokat, melyek a birodalombani rend s közbátorság helyreállása iránt nyilváníttattak; e szerint a legutóbbi amerikai állítások, Mexikó helyzetére vonatkozólag, szintúgy mint az előbbiek merő koholmányok voltak. FRANCZIAORSZÁG. Mint Nizzából jelentik: S o n n a z tábornok oct. 27-én oda érkezett, hogy Victor Emánuel nevében üdvözölje az orosz s franczia császárokat. Napóleon császár 27-én esti 8 órakor érkezett meg Nizzába, a pályaudvarban Gavini megyefőnök által fogadtatott, erre az utóbbival kocsira ült, Julien al-admiral s Pleury tábornok kíséretében. A városon nyílt kocsiban haladt át, lelkesült üdvkiáltások közt. A megyefőnöki épületben, a nagy lépcsőzet alján, a megyében parancsnokló tábornok, a nizzai polgármester s Gavini neje által fogadtatott. Ebéd után,— mely igen rövid ideig tartott — a császár, Fleury tábornok kíséretében, gyalog sétált a teljesen kivilágított városban. 10 órakor a nizzai megyetanácsot s helyhatóságot fogadá el. Egy óranegyeddel később látogatást tett az orosz császárnál. A császár — ha az idő engedi — Villafrancába is elmenend. Az orosz császár még a délelőtt folytában visszaadá Napóleon császár látogatását a megyefőnöki épületben. A találkozás hosszas volt. 29-én Napóleon császár Toulonba érkezett, honnan a hajóraj megszemlélése után, 30-án kelle tovább utaznia. A czár 30-án szándékozott Nizzát elhagyni. A „Patrie“nak egy Algírból kelt sürgönye szerint Y ussuf tábornok oo. 21-én U 1 ed-M z i-nél elfogadd a boghar-i polgári törzsek nagy részének hódolatát. La Tour d’ Auvergne herczeg oct. 27. indult vissza Londonba, hogy ott újra elfoglalja követi állomását. A Corr. du Dimanche“ két hónapi fölfüggesztés után, oct. 29-én újra megjelent. A „Constitutionneil“ alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha Persigny herczeg jelöltül akarna föllépni az erkölcsi s politikai tudományok akadémiájánál. Szerinte Persigny semmi ilyen szándékot sem nyilvánított. A „France“ megjegyzi, hogy a „Moniteur“ még mindeddig sem közlé Nigra sürgönyét, noha azt a lapok már három nap előtt közölték. La Guéronniére a „France“-ban alaptalannak nyilvánítja azon elterjedt hírt, mintha ő lenne a sept. 45-ki egyezményre vonatkozó ismeretes röpirat szerzője, OLASZORSZÁG. Az „Opinione“ így nyilatkozik : „Egy ismeretes párt még más csoportokat is igyekszik Frauba küldeni. Garibaldit is erre csábítani törekszik, s ezen czélt elérhetni reméli, egyik fiának a mozgalomba bebonyolítása által. Mi azt hisszük, hogy az annak nem sikerülene. A sikerreli hírek valótlanok, s megcsalásra vannak szánva. A csoportok vagy szétverettek, vagy körülvétettek, s lehetetlen róluk tudósítást szerezni. A kormány kárhoztatja ezen megfontolatlan mozgalmat, s intézkedéseket teend oly czélból, hogy ne vonassék be egy oly harczba, melynek elveit ugyan nem defavouálja, melynek korszerűsége fölött azonban az egyedül akar biró maradni.“ A „France“-nak egy turini sürgönye szerint a kamra osztályai nagy többséggel az egyezmény s a fővárosnak Flórenczbe áthelyezése mellett nyilatkoztak. A megválasztott biztosok mindnyájan az elfogadás párthívei. Ezen biztosok a következők : Borgatti, Baldacchini, Andreucci, Buoncompagni, Ugdoleno, Puerto, Guerreri, Torregiani és Leopardi. A „Stampa“ szerint a ministérium a kamrák előtt azt akarja indítványozni, hogy ama közigazgatási unificatióra vonatkozó törvények, melyek a főváros Flórenczbe áthelyezésének eredményei, sürgetőleg szavaztassanak meg. Azon törvényjavaslat,melyet az olasz kabinet a főváros áthelyezésére vonatkozólag a ház elébe terjesztett, így szól: „Uraim! A jegyzőkönyvnek, mely a múlt September 45-ei szerződéshez van mellékelve, mely szerződést a király kormánya Francziaországgal kötött, s melynek czélja, hogy a pápai birtok a francziák által kiürittessék, egy záradéka azt mondja, hogy e szerződésnek csak akkor leend végrehajtandó érvénye, midőn határozat fog hozatni, hogy a királyság fővárosa Turinból más helyre tétessék által. Az okok, melyek ezen feltétel ajánlását és elfogadását szükségessé tették, ki vannak fejtve azon diplomatikai okiratokban, melyeket a külügyek ministere az elnökség asztalára tett; szükségtelen volna itt azokat ismételni, mert önök e nélkül is határozottan ítélhetnek az ügy egész folyamáról, s annak minden szakairól. A jelenlegi ministérium, elfogadván a kormányzást az önök előtt tudva lévő körülmények közt, nem vonakodott kijelenteni, hogy a szerződést azon elvárhatatlan záradékkal fogadja el, mely a főváros áthelyezéséről szól. A ministérium elfogadta, és most önök előtt védelmezi, nemcsak azért, mert meggyőződése, hogy politikailag szükségessé vált annak szentesítése, és hogy visszavetése gyászos következményeket vonna maga után, hanem azért, mert mérlegbe tevén az előnyöket, melyeket attól okszerűleg várni lehet és a kellemetlenségeket, melyeket a végrehajtás magával hoz, az előnyöket sokkal értékesebbnek találta. Nem akarjuk eltitkolni, hogy Olaszországnak ereje és bölcsesége ezen körülmények által nehéz próbákra volt téve, annyival inkább, mivel jövendő sorsa nagyrészben ezektől függ. A főváros áthelyezése nem csak sok magán- és helyi érdekeket sért, az állam súlypontját egészen más helyre tevén, mélyen rázkódtatja meg a kormányzás egész szerkezetét, s több tartományok kereskedelmi viszonyait. Ezenkívül tetemes költséget igényel, ami a jelen pénzügyi helyzetben még növeli az áldozatot, mely áldozatot mindannyiszor, miután annak eredménye az olasz terület egy pontjának idegen seregektőli kiürítése, a nemzeti kérdés végleges és illendő megoldásának előkészítése,a nemzeti méltóság, függetlenség és egység nevében követelik tőlünk. Aki ily nézpontból tekinti a kormányszék áthelyezését, ha szívéből akarja a haza jövőjét, s Olaszország rendeltetésének beteljesedését, nem fog ellentmondani, bármily nehézségeket eredményezzen a végrehajtás. A ministérium biztosan hiszi, hogy maga ez a nemes város, Turin, ki lévén téve, hogy a főváros áthelyezése által nagy károkat szenvedjen , veszteségét azon lelki nagysággal és hazafias önmegtagadással fogja hordozni, melylyel magát a nemzeti ügyben annyi érdemekkel tüntette ki, és tudja, hogy ez áldozatért az egész nemzet kiolthatatlan hálájára számíthat. A képviselők háza és a kormány, ami őket illeti, semmit sem fognak elmulasztani, ami e fájdalmas áldozatot, melyet a várostól a haza nevében követelnek, könnyítheti. E czélra a ministérium a jelen törvényjavaslat megszavazása után egy tervet fog önök elé terjeszteni, melynek tárgya az lesz, hogy Turin városának kára, melyet az áthelyezés által kikerülhetetlenül szenvedni fog, minél kevésbé érezhetővé téhessék. A kormányszék áthelyezésének kérdése e szerint el lévén döntve, az van hátra, hogy műveltségben és dicső emlékekben gazdag városaink közül kijelöljük, melyik mindenek felett legalkalomszerűbb a kormány s a ház székhelyévé lenni. Önök tudják, hogy az előbbi minisztérium Florenczet jelölte ki, mely földirati fekvésénél fogva a királyság legközpontibb városa s egy oldalon védve van az Appenninektől, más oldalon elég távol a tengertől. A jelenlegi minisztérium azt gondolta, hogy ily kényes természetű kérdés szavaztassák meg a parlament által, és mielőtt a ház elé nyújtandó javaslatot elkészítette volna, tekintetbe vette, hogy azon feltételek, melyeket Florencz városa nyújt, kedvezők a kormányzás kezelésére és a katonai oltalomra és úgy, mint a kereskedésre, s ily nagy mértékben a királyság egy városában sem találhatók fel. Nem vonakodunk tehát önök elé egy tervet terjeszteni, mely a kormányzás jövő székhelyéül Florenczet jelöli ki. Az áthelyezés az önök által ismert jegyzőkönyvi egyezmény szerint a jelen törvény kihirdetése után hat hónappal fog történni. A király kormánya az áthelyezést egész illendőséggel és haladék nélkül fogja eszközölni. Nem leend helyes és nem is lehetséges, hogy azonnal áttétessék minden hivatal, mely jelenleg a központi kormányzást képezi. Az áthelyezés azokon fog kezdődni, melyek az illető kormányzás lendítői és irányadói. Az illő helyiségek hiánya az új fővárosban és azon szükségesség, hogy az általános zavar veszélyének eleje vétessék, arra ösztönöznek, hogy fokozatosság szerint és szoros elővigyázat alatt történjék annyi érdek, annyi ügy, annyi becses okmány átszállítása. Az átszállítás költsége tehát ez alapon és e mérséklettel a legszükségesebb határok közé szorittatott. A minisztérium nem veszté el szem elöl e körülményre vonatkozólag jelen pénzügyi helyzetünket, sőt teljes figyelmét fordítá rá. A kiadás 1864. és 1865-re hét millió livrére van számítva és megállapítva, mit a kormány ezennel kér Önöktől, S miről pontvége részletes számadást fog tenni a kormányszék áthelyezése után. Ritkán fordul elő uraim, hogy egy ország képviselői ily fontos kérdésről tanácskozzanak. Önöket lelkesítvén azon nagy elvek s azon nemes érzelmek, melyek önöknek sajátjaik voltak a jelen törvényhozás legnehezebb pillanataiban és amelyek jogot adtak önöknek a nemzet dicsőítésére, önök azon méltósággal és bölcseséggel fogják megvitatni és megoldani e kérdést, mely meg fogja győzni a művelt világ többi részét, hogy rendithetlen határozatuk végrehajtani egységünket, kivívni egész függetlenségünket s érintetlenül megőrizni szabadságaink drága kincsét. E bizodalommal van szerencsém a király nevében a következő törvényjavaslatot előterjeszteni: Victor Emanuel stb. . . 1. czikk. A királyság fővárosa Flórenczbe fog áttétetni, a jelen törvény keltétől hat hónap alatt. 2. czikk. Az áthelyezés költségeire a belügyminisztérium budgetjébe és külön fejezet alatt 7,000,000 livrényi hitel nyittatik, még pedig 1864-re 2,000,000 és 1865-re 5,000,000. 3. czikk." A belügyi és közmunkák minisztere különösen meg vannak bízva a jelen törvény végrehajtásával.“ NÉMETORSZÁG. Az orosz császár jövő szerdán fog Berlinbe érkezni; a király óhajtására a Hubertusvadászaton részt vesz, s csütörtökön este fog Berlinből Sz.-Pétervárra elutazni. A király csak 30-án érkezik vissza Berlinbe. A ratzeburgi hivatalos hetilap a kormánynak egy oly hirdetményét hozza, mely a lauenburgi herczegség lakosságát kizárja a szövetségi biztosok határozata következtében dec. 3-án eszközlendő népszámlálásból. SPANYOLORSZÁG. A „Noticias“ jelenti, hogy a pénzügyministernél több tőkepénzesek gyűlést tartottak. A minister egy 600 millió reálnyi kölcsön fölvétele végett, a jelenlévők hazafiasságára hivatkozott. A gyűlés határozathozatal nélkül oszlott szét. DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Bukarestből f. hó 27-től jelentik, hogy a ministerelnök helybenhagya a főpostaigazgatónak azon indítványát, miszerint az austriai s orosz postaintézetek megszüntessenek, s a fejedelemségi kormány maga vegye át a postai szolgálatot. OROSZORSZÁG: A „Petersb. Deutsche Ztg“ a „Mosk. Zig“-nak az orosz kérdést tárgyaló czikkére így válaszol: Az orosz kérdés Oroszország hatalmi állását s irányzatát foglalja magában. Oroszország irányzata semmi hódítást, vagy befolyásának emelését sem kívánja. Más államok szövetségekben keresnek garantiát. Oroszország garantiája saját belfejlődésében fekszik. Ennélfogva Oroszország minden állammal s kivált szomszédjaival, baráti viszonyokra törekszik. TÖRÖKORSZÁG: A tunisi boy csapatjának a fölkelők fölötti győzelme, az előbbi cáfolat daczára, mégis valósul. Az „Alig. Zig“ turini levelezője szerint, Ahhmedzavek a fölkelők közti egyenetlenséget fölhasználva, G’ala-Shiva várost rohammal bevette s ott üté föl főhadiszállását. Ezen egyetlen haditett következtében a forradalmat szinte teljesen elnyomatottnak lehet tekinteni. Konstantinápolyból oct. 19-én kelt levelek szerint Ozmán pasa van kijelölve, oly czélból, hogy a portát képviselje ama bizottmányban, mely azon területét jelölendi ki, melynek a Napóleon császár által hozott, az egyiptomi alkirály által elfogadott választott birói ítéletnél fogva a suezi csatornatársulat birtokában kellene maradnia. Az angol ügyviselő— mint mondják, — kormányától parancsot kapott az iránt i J.&C$ML Holnár György viszonzása igazgatóságának ügyében.*) A „Sürgöny“ tárczája a budai népszínház keletkezése, fennállása és az én személyemről annyi ferdeséget, oly sok ráfogást tesz közzé, hogy azoknak helyreigazítását a „Sürgöny“ igazságosságának tekintetéből szükségesnek találva, a következő tényeket óhajtom tekintetes szerkesztőségednek tudomására hozni. 1 er. Nekem semminemű szerződésem sincsen Buda főváros hatóságával. 2- or. Az építkezési bizottmányt én hívtam össze, s a színház-alapítás, létesítés, vagy építtetésére nem a bizottmány, hanem én kaptam engedélyt, ezen színházban 9 egymásutáni évre oklevelet, jogot, színigazgatói engedélyt. 3- or. Épen ezért kértem föl az építkezési bizottmány férfiait a gyűjtő ívek aláírása és pénz kezelésére, az építkezés vezetésére, hogy magamtól jó előre minden önzés föltevését elhárítsan, ezért hozzám valamint nem küldethetett be építkezésre a bizottmányt illető pénzbeli adakozás, ép úgy nem is folyt az én kezeimbe. 4- et. Nem 25, hanem mint a bizottmány tagjaitól hallam, 45 ezer ft gyűlt be az építkezésre, a kiírt három helyen a gyűjtőpénztárba. Engem ezen bizottmány soha nem szólított, de föl sem is szólíthatott arra nézve, hogy valami őket illető pénzadományt adjak által, mert ez kezeimbe soha és sehonnan sem küldetett; de sőt azt sem engedtem meg, hogy valaki a népszínháznál a talán esetlegesen odaküldött, vagy hozott ilyen adakozást kézbesítés végett átvegyen. Volt eset, hogy t. Aldásy úr Harmath főpénztárnokomat fölkérte, hogy ha valaki az építkezésre gyűjtő ívet pénzzel hozna, fogadja és vegye által, másnap kézbesítendő neki; ezt megtudva később meg nem tűrtem, s pénztárnokomnak határozottan betiltottam. Volt eset, hogy Brailából nevem és czimzetem alatt 15 húszast küldött Csiky úr ezen egyszerű nevezet alatt: „a budai népszínházra“, minthogy nem volt a küldeményhez mellékelve a bizottmány által kibocsátott ismeretes gyűjtő ív, visszaírtam, hogy a küldemény határozottan jelöltessék ki, hogy a bizottmányt, vagy engem — kinek nevére küldetett — illet-e a 15 huszas; válaszul azt nyerem, hogy első szükségesség önsegélyezésre a fenntartásban, minthogy minden kezdet nehéz, tehát használjam ezt én föl. 5- öt. Nem hogy én kaptam volna, de én adtam napi jövedelmeimből. Aldásy urnák kezeibe ezer fton fölül készpénzt, valamint a személyemet illető beruházási subventio első évének ezer ft készpénzét is , neki engedtem át, e mellett pedig néhány darab dekoratión kívül, én szereltem föl a színpadot, diszítmény és requisitumok s a többivel. Volt két honfi és egy honleány, aki a fenntartásra nevem alatt, saját személyemnek adományozott nagyobb összeget; első vola egy pesti polgár; ennek kötvényt adtam, hogy idővel részletenként visszafizetem a segélyt; egy vidéki úr vala a 2-ik, a ki segélyzett; ennek is kötvényt adtam a segély egy részéről, melyet örökösei most már bepöröltek ellenem, másik részről nem fogadott el kötvényt, mivel azt bizalmas ismerőseinél gyűjtötte a fenntartásbani gyámolításomra, ez az 1- ső színházi év alatt volt; a 3-ik egy honleány volt, aki legnagyobb összeggel segélyzett, ezt is csak úgy fogadtam el, hogy visszafizethessem, ezen visszafizetést több száz forinttal már meg is kezdem, és ez folyamatban voló, de fennakasztotta a váratlanul fejemre zúdított igazságtalan csőd ügy. Ezekenkívül küldettek hozzám ezéhek és egyes honfiak honleányok által több évre szóló évi segélyalapítványok; ezek az 1-ső évben fizettettek, de a 2-diktól kezdve nem, én azokban nem szólitam föl őket, az egész csekélység volt. Épen igy történt a városi ezerezer ftos beruházási évi subventióval, melyet sem a 2- ik, sem a 3-ik évben nem kaptam ki. 6- o’. Könyveim vannak, színészeim 1864. júli 1-je napjáig sajátkezűleg aláírták számadásukat, ott vannak napi kassa-reportjaim; hogy könyveim, mint a kalmár könyvei, nincsenek oly tisztán kezelve, az a dolog természetében van, mert a népszínházat senki nem biztosítva, az csakis tagjainak számadási lajstromaiban kell, hogy felelős legyen, miután pedig szerződés szerint pontos gagé (kivéve az 1-ső évet) kiírva nem volt, ezen számadási lajstromokban a színészekkel történt pénzek részletes kivevésének egybehasonlításakor többnemű correctiók szoktak történni, azonban az illető színésztagok sajátkezű aláírása kezeskedik arról, hogy mindenki számadása a fennírt napig rendben van. A jövedelem és kiadás könyve,a napi kassa-reportok és mellékelt számlák impummaiból a 2-dik év kezdetétől,— az első év nyomtatásban jelent meg, bár ezzel senkinek sem tartozom, — a 3-ik év sept. végéig épen készülő tisztázási folyamatban való, de magam ura lévén, sürgető szükségét nem tartottam haladéktalannak, e miatt egy emberem, másnemű foglalkozások mellett csak lassan haladott; csődre nem gondolhattam, mert hitelezőimtől, mint a következés megmutatta, e részben nem volt mit tartanom, de igazságos csőd esetében is ott vannak nyomtatott kassareportjaim, pénztárnokaim könyvei, melyek jobban bizonyítanak, mint egy tiszta könyv, aztán azon kettős reportokból is igen könnyen rá lehet találni arra, hogy többet adtam ki, mint bevettem. 1 7- et. Én soha és sehol nem vitattam magamnak mint tulajdonomat a népszínházat, több vagyonom és pénzem van ugyan benne, mint a nemzetnek, de azért soha nem tévesztem szemem elől azt, hogy a nemzet építette, én eszményítettem és fenntartottam, s a város adta a telket. . . . ha idám ! Tekintetes szerkesztőség! Ám méltóztassék végig nézni, hogy mit költöttem én a népszínházra, mit fektettem a népszínházba. a) Művészetem kifejlesztésének elhanyagolását, mely nekem jobban kamatozott volna mint a színigazgatóság. b) Vidéki színigazgatói 3 éves szerzeményemet, ottani biztosított állomásaim föladását. c) Az építkezés időszaka alatt két és 3 havi gagé fizetését itt vesztegelt társulatomra, mely 8 ezer o. é. ftot tesz ki, erre kaptam ezer ftot, fennmarad még 7 ezer ft. d) Számos hasznavehetlen tagnak folyton fizetését, kiket nélkülözhettem volna, de a kik azon alapon, hogy a sors ép itt találta őket, mikor a népszínház létesittetett, itt maradának, de a kiknek helyébe mégis másokat kelle szerződtetnem, s pedig jó drága pénzen, mint Szilágyit, ki havonként 250, sőt 300 ftot is kapott tőlem , kényes szemű ragaszkodásukat látva, igazán gyönge szívvel, nem bocsátom el őket, pedig ezáltal havonkint 800 ftot megtakaríthattam volna. e) Egy fényes ruhatári fölszerelést és könyvtári beruházást, mintegy 25 ezer forintig. f) A színpad mellett egy nagy raktár építtetését kő és cserép anyagból tetőzettel, ebben egy kellék-kamarát, mintegy 4 ezer forintig. g) A szinpadon roppant decoratio összeget, zsinórpadlás nagyobb hidrásait, repülő lépcsőzeteket a souffiták közt, kötélzet, csigázásokat, vasrudak, lakatos munkálatokat; továbbá a színpad alatt földhordatás — falak emelése — gerendázások — kőmives, ács, lakatos munkálatok, műgépezetek lerakása, sat. 28 ezer forintig; ebben van a két villanytelep, Dubosque villanylámpája, a szellemalakok készletei, óriási tükör üvegek Párisbeli hozatal és tulajdonjoggal. h) Szinpadon, öltöző szobák-, raktár-, kellék-kamara-, ruhatár-, iroda-, festő-teremben gázcsövezés szaporítása, mintegy 3 ezer forintig. i) A nézőtéren asztalos, lakatos, kárpitos, ács munkálatok, páholyokban, földszint és körszékeknél, karzaton, csarnokban, három új bejárás, mintegy háromezer ötszáz forintig.) Magyar királyi nagyméltóságú helytartók excellentiájának világos rendeletére a homlokzat kiépítése, a színház előtti nagy tér átcsinálása, építése, szóval az egész előzet kidiszítésével mintegy négy-ötezer forintig. k) A padláson egy nagy festőterem építése 500 forintig. l) Különböző jótékony és hazai czélokra előadásokban, mintegy három ezer forintig. m) Sziklavölgyi karnagy, és több tagoknál lévő előlegezés, ezer háromszáz forintig. n) Az építkezési bizottmány kezeibe mintegy kétezerháromszázhatvan forintig. o) Az első évben deficitként huszonkétezer forintig. p) A 2-ik és 3-ik év tavaszi s nyári idénye alatt napi költségek deficitjeiben mintegy ötezer forintig tehet még több havi gage-deficitet is, mintegy 16 ezer forintig. (■ !i 1 q) 1862-ik év September és October havában 16 ezer forintot (tizenhatezer) készpénzben (gagé-fizetésekre) egyszerre kifizetve. r) 1862-ik év October 1-je napjától 1863-ik év május hó 1-se napjáig havonkénti pontos gagé-fizetések pótlására mintegy ötezer forintot, r) Pályázatra 100 darab aranyat, t) Díjmentes népelőadásokat a szegény lakosság használatára, és az ifjúság rendelkezésére féláru belépti jegyeket. Végre hat évrg e czélra törekvő igazgatásom éjnappali fáradalmas munkásságát, nem irigyelhető, föl nem fogott, és meg nem értett verejtékeimet. íme ezeket áldoztam én a népszínházra, sok más apróságot nem is említve. Hogy nyáron a jövedelmetlenség miatt szorultabb állapot létezik, azt a jó előre kiírt szerződés, de még a tapasztalat is világosan kifejezte, miért írta alá a színész ? én nem kényszerítem reá; ha tette, bizonyára azért tévé, mert jobbat máshol nem kaphatott. Azt mondja a tárcza, hogy a népszínháznak közönséget kelle vala teremtenie, igaza van. De hát nem tévé-e azt a 2-ik év kezdetétől, midőn lemondva az első év keserű (de tenni kelletett) próbáiról, magának új repertoirt, s ezzel közönséget igyekezett teremteni — és teremtett is. *) Molnár úr e válaszát, amennyiben tárczaczikkeink tényleges adataira vonatkozik, közölni jónak látjuk. Válasza polemikus részét, valamint azon szép álmokat, melyeket ő a színház legközelebbi fölvirágoztatására táplált, készpénzül vagy számok ellen szolgálandó érvekül el nem fogadhatván, hasábjainkon közölni semmi okunk. A „Magyar Sajtódban helyén ” lesznek. Napi újdonságok. — E napokban láttuk K Im kovics Ferencz jeles festész hazánkfia műteremében Ő Felségeik a Császár és Császárné életnagysága arczképeit, melyeket Abaujmegye számára volt főispányi helyettes, jelenleg abauji főispán Lánczy Olga festetett. Ő Felsége magyar tábornoki ruhában van,jobb kezében a buzogány, s mellette sz. István koronája, mig bal kezét kardján nyugtatja. A Császárné gyémánt diadémmal a csillagkeresztes hölgyrendi díszruhában, mint e rend nagymesternője, mellén a rendjellel. Mindkét arczkép élethű, állás és rajz, valamint a szinezet kitűnő. Annálinkább meglepett pedig e két nagy mű, miután e szerénységében visszavonult művészünktől már régen nem láttunk sem a képzőművészeti csarnokban, sem az állandó műtárlatban műveket s ime ő magányában nem pihent, hanem két nagyobbszerű mű befejezésén fáradott. A képek csaknem készek már, azért előre is ajánljuk a műértők figyelmébe, miután i. é. nov. 10-kén túl már rendeltetésük helyére szállíttatnak. (Lakása nagyhidutcza 7. sz. I. emelet.) * A bibornok-herczeg-pimán ő eminentiája ma, mindenszentek napján ünnepli nyolczvanadik születésnapját. A hódolatos tisztelet és benső rokonszenv számos közönséget vonz Esztergomba. A bécsi pápai nuntius 6 excja ma érkezik oda, s a holnapi ünnepélyes sz. misén ő excja fog pontificálni. A sz. István királyról nevezett esztergomi ősrégi papnöveldében pedig az ünnep előestéjén kegyeletteljes ünnepély tartatik következő részletekkel: 1. „Üdvözlő ének.“ Dallama Seyler Károlytól. 2. „Panegyricus in Natali Archi-Praesulis.“ Soóky Gábortól.