Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-01 / 275. szám

Ü* 275. s^í 7í; Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Budapest. Csütörtök, december 1. 1864. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. az. Fiók-kiadó-kivatal Pesten G y 8 r 1 Pál papirkereskedésében (hatvani-utca, a ci. kir. postahivatal melletti sarokháa). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. ____ I**n|rAn-»itr<!eté*«?U: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külfőldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Nullen Oltó; Hamburg-Altónában naiiienslein ét Vogler; Hambur j- ban 'Tiirhhrtlm Jaknl>; Lipcsében Engler H. , lllgeu és Fort uraknál. Előfizetési árak t Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten háshos Félévre ........................Í0 frt. Félévre..................... Negyedévre ...................5 M Negyedévre^ . . . hordva. I H 10 b. 4 . M H u— Előfizetés „Sürgöny“™ 1864. évi december hóra postán küldve...................................1 ft. 70 kr. Buda-Pesten . . . . . . . 1 ft. 60 kr. HIVATALOS RÉSZ. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztettek: B. A 1 e m a n n Vilmos altábornagy s velenczei várparancsnok táborszernagygyá, alkalmaztatásában meghagyatván; . .. « . - .« t b. Henik stein Alfréd, az 5-ik hadtest pa­rancsnoka, a föszállásmesteri törzs főnőkévé ; riedkircheni b. Bamming Vilmos altábornagy, a nyugalmi létszámban, a 6-dik gyalog- hadtest parancsnokává; a feloszlatásra szánt 6-dik hadtest parancsnoksá­gával megbízott b. Gablentz Lajos altábornagy az 5-dik hadtest parancsnokává; Schmigoz Gyula alezredes s a 3-dik va­dász-zászlóalj parancsnoka, ezredessé; herczeg Rohan Victor őrnagy a 12. sz. gr. Horváth-Tholdy-vértes-ezrednél, alezredessé a 9. sz. herczeg Liechtenstein Károly dzsidás-ezredben; e n gelshofeni lovag C 1 a n n e r Pro­kop őrnagy s a 31-dik vadász-zászlóalj parancsnoka, «lezredessé; Klein János első-osztályn százados a 10-dik vadász-zászlóaljnál, ömagygyá, s az 1-sŐ vadász-zász­lóalj parancsnokává; dr. O s z w a l t János másod-osztályú fötörzs- orvos, s a kassai helyőrségi kórház főorvosa, első-osz­tályú főtörza-orvossá, e a pesti helyőrségi kórház főor­vosává. Fölruháztattak: Gróf G r Ü n n e Károly altábornagy, Császár 0 Felsége fölovászmestere, s a testőr-csendőr ség kapitá­nya, lovassági tábornoki ranggal ad honores; Herzberg Károly- első-osztályú nyugalma­zott százados, őrnagyi ranggal ad honores. Áthelyez tét tek: • S w o b o d a József őrnagy a 40. sz. b. Rofls- bach-gyalog-ezredben, és Grodzicki Tamás őr­nagy a 65. sz. Lajos-Victor Föherczeg gyalog-ezred­ben, kölcsönösen; Z e d t w i c z Ödön őrnagy a 39. sz. Dom-Mi- guel-gyalog-ezredben, ób aggteleki B u j a n ö­vi c s Titusz őrnagy a 60. sz. herczeg Wasa gyalog­ezredben, kölcsönösen; Arthofer János őrnagy s a 6-dik hadtest fo­gat-parancsnoka, a hadseregben, a csendőrséghez. Nyugdijaztattak: lovag Z i g a n József ezredes a az 1-sö vadász- zászlóalj parancsnoka, saját kérelmére; gróf d’O r s a y-P r i m a u d Alfréd alezredes a 9-dik sz. herczeg Liechtenstein Károly dzsidás-ez­redben ; lovag H ä I b i g Antal őrnagy, az 5. ez. báró Stwrtnik tüzér-ezredben, al-ezredesi ranggal ad ho­noree; j«to 0n3L' M e 1 z e r Ferencz elsö-osztályu százados a 6. z. gr. Coronini gyalog-ezredben, s heldenstrei­ti Csavoscliky Péter első-osztályú százados a 12. sz. német-bánsági határör-gyalog-ezredben, mind­ketten őrnagyi ranggal ad honores. NEMHIVATALOS RÉSZ. B é c s, nov'. 29. Az itteni közlönyök az uj alkotmányosság mozamainak szorgos vitatásában kitelhetöleg újat, s mint annak hü ellenőreihez illik, ellen­mondani buzgólkodva, gyakran oly nézeteket is nyilvánitnak, melyeket valószínűleg csak ama körülmény szül, hogy az astaroth éhü nagy hasábos lapoknak mindennap meg kell jelen­niük, s a közönség szintén astarothszerü újdon­ság- és vita vágyának is eleget kell tenniük. E körülményből akarjuk származtatni a napi sajtó ama kifogás-kereső törekvését is, mely a felsőháznak szerintök igen is hódolattel­jes, vagy kevéssé ellenmondó felirata ellenében nyilvánul. Mert különben azt gondolnók, hogy e közlö­nyök egynémely, talán fiatalabb irói, a felsőház rendeltetését az alkotmányosság nagy építményé­ben összetévesztik az alsóházéval, s feledik, hogy az itt is,mint mindenütt, a legmegállapodottabb al­kotmányos életben is, alkotó elemei természeté­nél s társadalmi állásánál fogva, netaláni veszé­lyes túlzások mérséklésére, ■• az alulról fölfelé áramló s a kormányhajót elbontással fenyeget­hető nyomás kellő ellensúlyozására, — a nép és trón, az alsóbb és felsőbb társadalmi elem közti érdekvitában inkább ez utóbbiak támogatására, — egy szóval: az újítók, reformerek rohama elle­nében inkább conservativ szerepre van hivatva. És igy csak valódi feladatát teljesiti, csak önmagá­hoz hü, midőn az alkotmányosság terén ama trón körül seregei s fejezi ki iránta köteles érzelmeit, melynek dicsőségéhez hazája dicsőségét és saját anyagi, s erkölcsi érdekeit kötve látja. A bécsi felsőház magatartása valóban sok­kal természetesebb, s fejedelme, hazája és saját osztályérdekeinek megfelelőbb, mint a magyar felsőházé volt 1861-ben, midőn az alatta há­borgó azon elemeknek, melyeknek a trón által főléje, melyektől legalább is függetlenné ren­deltetett, — magát alávetette,sigymintegymagát magas szerepére képtelennek bizonyította. És a bécsi lapok, melyek akkoron ez eljárást Magyar- országon kárhoztatták, nem tudjuk, mi specialis különbséget találnak e két rokon elem felada­tában, hogy az ellenkezőért a bécsi felsőházat megtámadják. Rövidebb okoskodás, kevesebb szószapori- tás,és kissé több igyekezet a következetes­ségre — nem ártana. De persze a hosszú ha­sáboknak meg kell telni, és pedig lehetőleg csábos, merészen liberális, pikáns dolgokkal és ilyenkor aztán kénytelen az ember néha a ká­kán is csomót keresni. B é c s, nov. 28. A „De batte“-ot, mely mai számában másfél hasábon át bizonyítgatja, hogy velünk vitázni nem akar, annálinkább kérjük, hogy e részben szavát tartsa, mert mindaddig, míg legfőbb érveit s „parlamentaris“ irálya illatos virágait „Ekel“, „Humbug“ stb. szavak képezik, s míg fiatal iskolafolyamát kijárva, több ille­met nem tanul, —• vitába elegyedni valóban mi sem óhajtunk. Birodalmi tanács. A követek házának ülése (nov. 29-kén.) A mai ülésben szokatlanul nagy a tódulat. A kar­zatok sűrűn el vannak lepve, a páholyok majd mind elfoglalva. Felolvastatik a cavalesei törvényszéknek irata, melyből kitűnik, hogy Riccabona Károly, volt követ ellen nincs vétkes bukás miatt vizsgálat rendelve, és hogy ő nem csődben, hanem csak kiegyezkedési el­járás alatt létezik. A kereskedelmi ministerium az erdélyi v a a u t épitése kamatbiztositékának engedélyezése iránt törvényjavaslatot terjeszt elő. Napirenden afölirati vita van. Dr. G i s k r a mint jelentéstevő kifejti a néze­tekét, melyek a fölirati bizottmányt e tervezet kidolgo­zásánál vezették. Visszaemlékezik az erösitett birodalmi tanács aristokratikus többségére, miként aztán Schmerling mi­nister jutott a kormányra s bocsátá ki az ismeretes köriratot. Akkor azt hivék, hogy szabadsági reformok ut­ján ki lehetend egyenlíteni azon dissonantiát, melyet az octoberi diploma okozott; az Austria iránti bizalom növekedett így történt, hogy e házban is bizalomteljesen csatlakozott egy nagy többség a ministeriumboz. Azon­ban nem egészen úgy fejlődött a dolgok menete, mint remélék. ; , , Az alkotmányélet az államban némi erősödést nyert ugyan, fi a követi ház örömmel látta az erdélyi követek belépték Ámde ezzel vége is volt mindennek, többé semmi sem történt, bárba az alkotmány már bá­réin év óta fenáll. A régi törvények 8 intézmények, a régi bajok még folyvást tartanak. A pénzügyi helyzetről nem akar szólni, mert a házban mindenki előtt tudva van, mine- mü az. Mondhatni: „Az államhajó nem halad előre)“ nem akarja mondani, hogy az hátrafelé megy) nem, de körben forog. Szónok azon biztosítással végzi, hogy a fölirati terv vitatásánál semmi pártszenvedély, semmi szemé­lyes befolyás sem tévé magát érvényessé, ennélfogva ajánlja a háznak a fölirati tervnek elfogadtatását. (A fölirati terv felolvastatik.) Megnyittatik az általános vita. A fölirat ellen be van jelentve: M e n d e, mellette gr. Kinsky, Skene, Obert és Sadil. M ende követ: A trónbeszédben adott biztosítá­sok, hogy a teljes birodalmi tanács ülésszakának be­zárta után a szűk óbb birodalmi tanács s a magyar országgyűlés egybe fognak hivatni, eloszlaták azon aggályokat, melyek a teljes birodalmi tanács egybehiva- tása iránti pátenshez kötődtek. Szónok egy pillantást vet a birodalom helyzetére s azt hiszi, hogy a jobbra- fordulás iránti remény mindinkább enyészik s ha a leg- inagasb trónról a legmegnyugtatóbb biztosítások nem adattak volna, ö is kételkednék. Szónok a mérsékelt ha­ladás emberének vallja magát s azt hiszi, hogy a poli­tikai és vallási szabadságok mint a méregorvosságok, kis, gondosan megvizsgált adagokban ssolgáltatandék, de szolgáltatniok kell. Azon kérdésre áttérve, vájjon a szükebb birodalmi tanács az alkotmány szerint éven* kint hivandó-e egybe, azt vonja ki szónok a lehr, al­kotmány és oct. diplomából, hogy úgy a szükebb bi­rodalmi tanács, mint a magyar országgyűlés minden évben, és pedig a teljes birodalmi tanáosot megelőző­leg hivandó egybe. Ha ama két tényező a Lajthán in­nen és túl tanácskozott, akkor kell aztán a kettőből azon közegnek egybelépnie, — melynek mint teljes birodalmi tanácsnak , — a birodalmi ügyek felett ta­nácskoznia s határoznia kell. Különben a Lajtán innen és túl annyi anyag van a reformra egybebalmozfa, bogy nem lehet azon időt előrelátni, a midőn a szükebb birodalmi tanács, illetőleg a magyar országgyűlés, tár­gyalásaira anyagot nem találna. Szónok a tágasb biro­dalmi tanács külön egybehivatásában nem láthat Ma­gyarországnak tett engedményt, mint ismételve mon­datott ; hanem ezen egybehivatás az alkotmányban ta­lálja alapját. Ha ez egybehivatásban engedményt látná­nak, úgy állítania kell, hogy az semmi horderövel sem bir. Engedmények teendők, de ezeknek a katonai tör­vényszékek megszüntetésében, a magyar sajté felsza­badításában s az országgvülés egybehivatásában kell állniok. Tűzzék ki a bizalom zászlóját « azon meggyő­ződésre fognak jutni, hogy loyalis néppel van dolguk, mely a trónhoz és hazához és ősi intézményeihez híven ragaszkodik. (Egyes éljenek.) Az utolsó 16 év alatt Magyarország elidegenittetett a többi Austriától; (Igye­kezni kell ismét hozzá közeledni, ettől függ Austria megerősödése benn és kifelé. Ha egyszer az óraiig* gyűlés elismeri a közös ügyek létezését, akkor a tár­gyalás módját is könnyű lesz megtalálni. Gr. Kinsky mindenekelőtt a pénzügyi kérdést veszi ssemügyre, s e tekintetben gyors vissfalépést lát Marokko olcsóbb pénzt kap mint Austria; öt mi töb^, mi épen nem kapunk pénzt $zón?k aaon gyanút táp­lálja, hogy az angol kölcsönnek elaálogositás* a bank­nál a bankszabály 62-ik S-átél való eltérés; dt reméli, bogy a pénsügyminister azon helyzetben less, sasa gyanút eloszlatni. Szónok hasonlításokat tesz zfranoaia és austriai budget közt, hogy kimutassa, misaeriat Austria jobban van terhelve és eladósodra, mint Fran- cziaország. Ezen baj egyik föoka külügyi politikánk u. m. Bzónok, nevezetesen Olaszországra ronatkoaólag, s reméli, hogy a kormány által most, midőn a ministerium vezetésében változás történik, a kültigy tekintetében is más utak fognak követtetni. Most minden szövetség nél­kül állunk, mert azt nem lebet szövetségnek mondani, ha egy Mentornak engedjük át magunkat és érdekeért vérünket és vagyonúnkat áldozzuk. Az oot 49-ki egy­behívó pátensre áttérve, szónok azt alkotmányellenes­nek tartja; a bir. tanácsnak tágabbra ás szükebbre el­különítését a házzal kellene megái lapítani. As ostrom- állapotot Galicziában csak az alkotmány 13. f-a szerint lehetett volna elrendelni, és a kormány ennélfogva köteles annak okait és eredményeit a ház elé terjeea- teni. Szónok alkotmánysértést lát az előfordult kiadási többletekben, s nevezetesen azon sstrzödéeben, melyet a kormány az erdélyi vaspálya építésére vonatkozólag kötött. Eljött a perez, midőn a szavak megssünnek s a tények kezdődnek, midőn a háznak kötelességét kell teljesítenie, s az engedélyeséseket megfelelő felté­telekhez kötni. Dr. B e r g e r: Az állam helyzete fordulatot kö­vetel. Szónok egy tekintetet vet a külpolitikára, é* úgy vélekedik, hogy ha az eszközök tere, melyft a diploma­ta alkalmaz, nem vétethetik is tanácskozás alá, ás ered­mény tárgyalása mindenesetre a ház illetékességébe* tartozik. Austria — úgymond szónok — elkfljöaösve JHagyar tudományos akadémia. (Oct. 31-ki, nov. 7. és 14-i ülés.) (Folytatás.) Visszavonuló modora s önzetlensége okozott több pétQlhatlan hiányt életének rajzában. Egy rövid élet­rajz saját tollából megjelent a londoni „Asiatic So­ciety’s Journaléban, Kennedy századoshoz irt első levele alapján. Nincs egyén egész Indiában, ki felőle most kimerítő tudósítást adhatna; legjobb munkatársai sírba követték vagy elhagyták Indiát, adataimból azon­ban úgy tűnik ki, hogy Sabathuból Nyugati-Tibetbe utazott, s monostoraiban a legszegényebb módra 1831-ig élt, v- nem mintha segélyzési ajánlatok nem tétettek volna neki, dé mivel büszkeségének tartotta, teBti szük­ségeire a lehető legkevesebb gondot fordítani Lépteit az „ázsiai társulat“ Calcuttában a legélénkebb érdekkel kisérte, b Csornának munkálataira, mint sajátjaira büsz­keséggel tekintett, a midőn bejelenté a tudós világnak egy szegény Vándor magyar téttleges fáradozásait azon téren, melyen „sikeresen munkálkodhatni“ Klaproth az angolokat képteleneknek hiresztelte. 1829. év elején Csornánkat dr. Gerard angol uta­sé a kanumi láma-monostorban találta. A mint Csorna Britt-Indiát elhagyta, 1825. végé­vel, vagy 1826. elején Zounszkér Vagy Zangszkar mo­nostorában telepedett le, a hol egy évig lakott, b egy tanult lámát annyira magához csatolt, hogy az ötét a kanumi monostorba kisérte, b itt Csorna négy évig (1830) mulatván, hires nyelvtanát és szótárát elkészi- tette, mely a legszigorúbb bírálók egyhangú Ítélete sze­rint mindenkorra classicus mü fog maradni a tibeti philologia terén. - . , Dr. Gerard Csornával történt találkozását Mr. jFiasérbe* iitózétt levelében leírja, mely az „Asiatic Society* előtt felolVastatótt, s mily meleg érdekre ta­lált honfitársunk e tudós testületnél, következtethetni abból, hogy nemcsak a szükséges könyvek megszerzé­se, hanem havonként rendes pénzsegély is határoztatott számára, mit azonban ő, elveihez híven, elfogadni nem akart »). A társulatnak ezen határozatára azonban mindig büszke, s ez volt egyike azon czikkeknek, me­lyeket halála előtt csak nehány órával Campbell orvos- tanárnak oly megelógültséggel mutatott meg »). íme, itt következik a társulat üléséről a jelentés: „Gérard ur levelének kivonatai, melyekben Cso­rna urnák munkálkodásáról említés tétetik, a legna­gyobb órdeküek, nemcsak mivel eleven színekben fes­tik bámulatos, mondhatnék heroicus áldozatkészségét a tudomány érdekében azon rendkivülileg önzéstelen s munkára kész egyénnek, oly nehézségek között is, me­lyek egy kevésbé elhatározott embert elriasztanának; de, tekintetbe véve a tudomány azon raktárait, melyek századokon át egy elkülönzött nemzetre voltak korlá­tolva, melynek nyelve- és intézményeiről Európa oly felette keveset tudott, de a mik Csornánk és társa, a tu­dós lámának szerencsés eszközlete következtében, úgy hisszük, nem fognak soká zárt forrás maradni. Gerard ur kevés hónap előtt utazásából visszatért, Csornát meg­látogatta Kanum helységében, a hol öt egy kis kuny­hóban, könyveitől körülvéve, jó egészségben találta. Lelke egészen el volt merülve tanulmányaiba, egyéb­ként körülményei, melyek közt volt, s különösen az ég­hajlat mostohasága akadályul szolgáltak működé­seinek. — Egy telet a tenger színétől 10,000 lábnyi magasságban iró-asztalánál töltött, tetőtöl-talpig gyapjú ruhába burkolva, pihenés nélkül reggeltől es­tig dolgozott, szabad időt csak annyit engedett magá­nak, a mennyi egyszerű ebédje elköltésére szükséges volt, mely szabályszerüleg zsiros theából állott, mivel azon országban a thea a leveshez hasonlít, s készíttetik nem a levelekből egyedül, hanem a theanövényből, vegyítve vízzel, vajjal és sóval. Kanumban a tél szi­gorúsága, úgy látszik, igen csekély, hasonlítva azon 0 Lásd GoTernemet Gazette 12. nov. 1829. (Talál­ható az akadémiának adott irományok között.) *) Lásd a-„Magyar Sajtó*4uu> 1857-ben kösölt ezik kei­met. D. T. .rtá 04' vidékhez, a hol Zangszkar városa áll, a melyben Csorna egy évig mulatott, s ott harmad magával, t. i. a lámával, és szolgájával, egy 9 lábnyi négyszőgü szobában lakott. „Négy hónapnál tovább az idő nem engedte, hogy szobájukat elhagyják , —■ a hideg Fahrenheit hóvméröjén zérus alatt lévén. ’) — Ott ült bundájába takarózva, karjai testéhez illesztve, s ily helyzetben reggeltől estig olvasott; nappal melegítő tűz, alkonyat után világ nélkül; a föld képezte ágyát, s a négy fal védelmezte a hideg zúzmarája ellen. — A tél oly ke­gyetlen volt, hogy kellemetlen volt kezét a bundán kí­vül tenni a könyvlevelek forgatása végett, s mindennek daczára Csorna 40,000 szót szedett és rendezett össze. Úgy látszik, hogy ekkorig majdnem bevégezte a szó­tárt, s a nyelvtanban jó módon előre haladott, s mind­kettő, dr. Gerard ítélete szerint, bélyegét viselte rend­kívüli szorgalmának és belátásának. „Tudós társa, a láma, hirszerint terjedelmes is­meretekkel biró férfi, rendkívül szerény modorú, s egyszerű, tiszteletteljes viseletű. — Csornánk vizsgá­lódásai magukban foglalják azon országok vallását és históriáját. A pbilosophiai rendszerek, melyek Tibet roppant müveiben vannak foglalva, nagyon számosak, s olyanok, melyek, hiedelme szerint, meg fogják lepni Európát. Az orvostan 5 kötetben foglaltatik; és dr. Gerard maga látta a lajstromot, melyben 400 be­tegségnek neve és természete le van írva, s a láma azt állította, hogy a Tese-lunpoi monostorban a boneztan- hoz 60 ábra van nyomtatva, s végre azt állította, hogy a kőnyomtatás sok század óta használatban volt a ti­betieknél, b hogy Sinában a tudományok igen régtől virágoztak. „Csornánk kunyhója regényes fekvésű lámaépü­letekkel volt körülvéve, s a láma-papság vallásos szer­tartásai rendkívüli hasonlatossággal birnak a rém. kath. egyházéival; alább van egy monostor, melyben a tibeti encyclopádiának egy példánya van meg. Vannak ott asszonyi zárdák is, de fegyelmük nem szigorú. Tesse- lunpo és H’Lassa városok könyvtáraiban hirszerint sok becses mü van, melyek tartalmával a világ csak Csorna 0 46* % tárón alul Béaumur sasrint. lángesze által fog megismerkedni, ő nagyon óhajtja, hogy Mongoliába érhessen, hogy az orsság történeteit és intézményeit is megvizsgálja. „Befolyás nélkül és pénzbeli hiány mellett kül­denie kell nemcsak az éghajlat szigorúságával, ha­nem alá kell vetni magát sok kegyetlen akadálynak, melyeket a monostor lakosai részint túlbuzgóságból, részint saját tanaikban való tudatlanságuk következté­ben útjába görditnek. „A személyes függetlenség eszméit neonban Cso­rna oly féltékeny szélsőségig viszi , hogy magán­egyéntől legcsekélyebb adományt sem akar elfogadni, azon okból,* mivel hatalmáben nincs azt vissonosni; de a nyilvános testületektől jövő segedelmezésnek nincs ellene, mivel azon meggyőződésben él, bogy munkája gyümölcseivel adóját leróvandja. Dr. Gerard urtél na­hány apróságot sem akart elfogadni, mely felette hasz­nos lett volna körülménye közt, s aszal angol barátjá­nak is nagy örömöt okozott volna. Meg kall vallani, bogy a függetlenség eszméjének ez tulcsigázása, mivel az általános elv minden lelkiismeretessége mellett van­nak a barátság viszonyai körében oly csekély szivessé- gek, melyek elfogadhatók a nélkül, hogy a fö«lv sérü­lést szenvedne, s melynek visszautasítása nem hasánál egyik félnek sem.“ (Vége köv.) Napi újdonságok. * Császár 0 Felsége f. hó 28-kán délután ?i2 órakor szemlét tartott az Opern- és Burg- ringen felállított csapatok felett, melyek itteni helyőr­ségüket elhagyák. A két csatártömbben felállított csapa­tok szemléje után Császár 0 Felsége a homlokzatból kilépett tisztekhez beszédet tartott, mely után végbe­ment az elléptetés, lengő zászlókkal és harsogó zene mellett * Gr. K á r o 1 y i György koronaőr ö ezeja a li­pótvárosi templom építési bizottmányhoz intézett somi­ban készségét nyilvánító a lipótvárosi basiUka alaptő­kéjéhez évenkint 50 fttal járulni. * G a b 1 • n t z altba. 29-lrén érkezett mag

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents