Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)
1864-12-01 / 275. szám
I* 275. sz 1 71. Negyedik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Gy 8 r Pál papirkereskedésében (hatvani-utca, a cs. kir. postahivatal melletti sarokban). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el.____ I**nrAn»tirdeté*«?A: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Nullen Ottó; Hamburg-Altenában wailenstein ét Vogler; HamburgbanTirhhrilm Jaknll; Lipcsében Engler H. , Illgen és Fort uraknál. Budapest. Csütörtök, december 1. 1864. Előfizetési árak Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten háshol Félévre........................Í0 frt. Félévre..................... Negyedévre...................5 M Negyedévre. . . . at hordva. I H 10 b. 4 . M H Előfizetés „Sürgöny“TM 1864. évi december hóra postán küldve...................................1 ft. 70 kr. Buda-Pesten . . . . . . . 1 ft. 60 kr. HIVATALOS RÉSZ. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztettek: B. Aemann Vilmos altábornagy s velenczei várparancsnok táborszernagygyá, alkalmaztatásában meghagyatván. . .. « . .« b. Hennkstein Alfréd, az 5-ik hadtest parancsnoka, a főszállásmesteri törzs főnökévé ; riedkircheni b. Bamming Vilmos altábornagy, a nyugalmi létszámban, a 6-dik gyaloghadtest parancsnokává; a feloszlatásra szánt 6-dik hadtest parancsnokságával megbízott b. Gablentz Lajos altábornagy az 5-dik hadtest parancsnokává; Schmiger Gyula alezredes s a 3-dik vadász-zászlóalj parancsnoka, ezredessé; herczeg Rohan Victor őrnagy a 12. sz. gr. Horváth-Tholdy-vértes-ezrednél, alezredessé a 9. sz. herczeg Liechtenstein Károly dzsidás-ezredben; engelshofeni lovag Cranner Prokop őrnagy s a 31-dik vadász-zászlóalj parancsnoka, alezredessé; Klein János első osztályú százados a 10-dik vadász-zászlóaljnál, őrnagygyá, s az 1-ső vadász-zászlóalj parancsnokává; dr. Oszwalt János másod-osztályú főtörzsorvos, s a kassai helyőrségi kórház főorvosa, első-osztályú főtörzs-orvossá, s a pesti helyőrségi kórház főorvosává. Fölruháztattak: Gróf Grünne Károly altábornagy, Császár Ő Felsége főlovászmestere, s a testőr-csendőrség kapitánya, lovassági tábornoki ranggal ad honores; Herzberg Károly- első-osztályú nyugalmazott százados, őrnagyi ranggal ad honores. Áthelyeztettek: • Swoboda József őrnagy a 40. sz. b. Roflsbach-gyalog-ezredben, és Grodzicki Tamás őrnagy a 65. sz. Lajos-Victor Főherczeg gyalog-ezredben, kölcsönösen; Zedwicz Ödön őrnagy a 39. sz. Dom-Miguel-gyalogezredben, ab aggteleki Bujanovics Titusz őrnagy a 60. sz. herczeg Wasa gyalogezredben, kölcsönösen; Arthofer János őrnagy s a 6-dik hadtest fogat-parancsnoka, a hadseregben, a csendőrséghez. Nyugdijaztattak: lovag Zigan József ezredes a az 1-ső vadászzászlóalj parancsnoka, saját kérelmére; gróf d’Orsay-Primaud Alfréd alezredes a 9-dik sz. herczeg Liechtenstein Károly dzsidás-ezredben ; lovag Horbig Antal őrnagy, az 5. sz. báró Stertnik tüzér-ezredben, alezredesi ranggal ad honoree; joto 0n3L' Metzer Ferencz első osztályu százados a 6. z. gr. Coronini gyalog-ezredben, s heldenstrei NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, nov. 29. Az itteni közlönyök az uj alkotmányosság mozamainak szorgos vitatásában kitelhetőleg újat, s mint annak hű ellenőreihez illik, ellenmondani buzgólkodva, gyakran oly nézeteket is nyilvánítnak, melyeket valószínűleg csak ama körülmény szül, hogy az astaroth éhű nagy hasábos lapoknak mindennap meg kell jelenniük, s a közönség szintén astarothszerű újdonság- és vita vágyának is eleget kell tenniük. E körülményből akarjuk származtatni a napi sajtó ama kifogáskereső törekvését is, mely a felsőháznak szerintök igenis hódolatteljes, vagy kevéssé ellenmondó felirata ellenében nyilvánul. Mert különben azt gondolnók, hogy e közlönyök egynémely, talán fiatalabb írói, a felsőház rendeltetését az alkotmányosság nagy építményében összetévesztik az alsóházéval, s feledik, hogy az itt is,mint mindenütt, a legmegállapodottabb alkotmányos életben is, alkotó elemei természeténél s társadalmi állásánál fogva, netaláni veszélyes túlzások mérséklésére, ■• az alulról fölfelé áramló s a kormányhajót elbontással fenyegethető nyomás kellő ellensúlyozására, — a nép és trón, az alsóbb és felsőbb társadalmi elem közti érdekvitában inkább ez utóbbiak támogatására, — egy szóval: az újítók, reformerek rohama ellenében inkább conservativ szerepre van hivatva. És igy csak valódi feladatát teljesiti, csak önmagához hű, midőn az alkotmányosság terén ama trón körül seregei s fejezi ki iránta köteles érzelmeit, melynek dicsőségéhez hazája dicsőségét és saját anyagi, s erkölcsi érdekeit kötve látja. A bécsi felsőház magatartása valóban sokkal természetesebb, s fejedelme, hazája és saját osztályérdekeinek megfelelőbb, mint a magyar felsőházé volt 1861-ben, midőn az alatta háborgó azon elemeknek, melyeknek a trón által feléje, melyektől legalább is függetlenné rendeltetett, — magát alávetette,sigy mintegy magát magas szerepére képtelennek bizonyította. És a bécsi lapok, melyek akkoron ez eljárást Magyarországon kárhoztatták, nem tudjuk, mi speciális különbséget találnak e két rokon elem feladatában, hogy az ellenkezőért a bécsi felsőházat megtámadják. Rövidebb okoskodás, kevesebb szószaporítás,és kissé több igyekezet a következetességre nem ártana. De persze a hosszú hasáboknak meg kell telni, és pedig lehetőleg csábos, merészen liberális, pikáns dolgokkal és ilyenkor aztán kénytelen az ember néha a kákán is csomót keresni. Bécs, nov. 28. A „De batte“-ot, mely mai számában másfél hasábon át bizonyítgatja, hogy velünk vitázni nem akar, annál inkább kérjük, hogy e részben szavát tartsa, mert mindaddig, míg legfőbb érveit s „parlamentáris“ irálya illatos virágait „Ekel“, „Humbug“ stb. szavak képezik, s míg fiatal iskolafolyamát kijárva, több illemet nem tanul, —A vitába elegyedni valóban mi sem óhajtunk. J Magyar tudományos akadémia. (Oct. 31-ki, nov. 7. és 14-i ülés.) (Folytatás.) Visszavonuló modora s önzetlensége okozott több pótoldatlan hiányt életének rajzában. Egy rövid életrajz saját tollából megjelent a londoni „Asiatic Society’s Journaléban, Kennedy századoshoz írt első levele alapján. Nincs egyén egész Indiában, ki felőle most kimerítő tudósítást adhatna; legjobb munkatársai sírba követték vagy elhagyták Indiát, adataimból azonban úgy tűnik ki, hogy Sabathából Nyugati-Tibetbe utazott, s monostoraiban a legszegényebb módra 1831-ig élt,nem mintha segélyzési ajánlatok nem tétettek volna neki, de mivel büszkeségének tartotta, testi szükségeire a lehető legkevesebb gondot fordítani Lépteit az „ázsiai társulat“ Calcuttában a legélénkebb érdekkel kisérte, a Csornának munkálataira, mint sajátjaira büszkeséggel tekintett, a midőn bejelenté a tudós világnak egy szegény Vándor magyar tettleges fáradozásait azon téren, melyen „sikeresen munkálkodhatni“ Klaproth az angolokat képteleneknek híresztelte. 1829. év elején Csornánkat dr. Gerard angol utasé a karumi láma-monostorban találta. Amint Csorna Britt Indiát elhagyta, 1825. végével, vagy 1826. elején Zoriszkor Vagy Zangszkar monostorában telepedett le, ahol egy évig lakott, s egy tanult lámát annyira magához csatolt, hogy az ötét a kanuni monostorba kisérte, s itt Csorna négy évig (1830) mulatván, híres nyelvtanát és szótárát elkészítette, mely a legszigorúbb bírálók egyhangú ítélete szerint mindenkorra classicus mű fog maradni a tibeti philologia terén. . . Dr. Gerard Csornával történt találkozását Mr.Fiaserbe* itézett levelében leírja, mely az „Asiatic Society* előtt felolvastatott, s mily meleg érdekre talált honfitársunk e tudós testületnél, következtethetni abból, hogy nemcsak a szükséges könyvek megszerzése, hanem havonként rendes pénzsegély is határoztatott számára, mit azonban ő, elveihez híven, elfogadni nem akart »). A társulatnak ezen határozatára azonban mindig büszke, s ez volt egyike azon czikkeknek, melyeket halála előtt csak néhány órával Campbell orvostanárnak oly megelégültséggel mutatott meg »). Íme, itt következik a társulat üléséről a jelentés: „Gérard úr levelének kivonatai, melyekben Csorna urnák munkálkodásáról említés létetik, a legnagyobb érdeküek, nemcsak mivel eleven színekben festik bámulatos, mondhatnék heroicus áldozatkészségét a tudomány érdekében azon rendkívülileg önzéstelen s munkára kész egyénnek, oly nehézségek között is, melyek egy kevésbé elhatározott embert elriasztanának; de, tekintetbe véve a tudomány azon raktárait, melyek századokon át egy elkülönzött nemzetre voltak korlátolva, melynek nyelve és intézményeiről Európa oly felette keveset tudott, de a mik Csornánk és társa, a tudós lámának szerencsés eszközlete következtében, úgy hisszük, nem fognak soká zárt forrás maradni. Gerard úr kevés hónap előtt utazásából visszatért, Csornát meglátogatta Kanum helységében, ahol őt egy kis kunyhóban, könyveitől körülvéve, jó egészségben találta. Lelke egészen el volt merülve tanulmányaiba, egyébként körülményei, melyek közt volt, s különösen az éghajlat mostohasága akadályul szolgáltak működéseinek. Egy telet a tenger színétől 10,000 lábnyi magasságban ivóasztalánál töltött, tetőtől-talpig gyapjú ruhába burkolva, pihenés nélkül reggeltől estig dolgozott, szabad időt csak annyit engedett magának, amennyi egyszerű ebédje elköltésére szükséges volt, mely szabályszerűleg zsíros theából állott, mivel azon országban a thea a leveshez hasonlít, s készíttetik nem a levelekből egyedül, hanem a theanövényből, vegyítve vízzel, vajjal és sóval. Kanunban a tél szigorúsága, úgy látszik, igen csekély, hasonlítva azon . Lásd Gobernemet Gazette 12. nov. 1829. (Található az akadémiának adott irományok között.) *) Lásd a„Magyar Sajtó*4uu” 1857-ben kösökezik keimet. D. T. .rtá 04 vidékhez, a hol Zangszkar városa áll, a melyben Csorna egy évig mulatott, s ott harmad magával, t. i. a lámával, és szolgájával, egy 9 lábnyi négyszögü szobában lakott. „Négy hónapnál tovább az idő nem engedte, hogy szobájukat elhagyják , —■ a hideg Fahrenheit hóvmérőjén zérus alatt lévén. ’) — Ott ült bundájába takarózva, karjai testéhez illesztve, s ily helyzetben reggeltől estig olvasott, nappal melegítő tűz, alkonyat után világ nélkül; a föld képezte ágyát, s a négy fal védelmezte a hideg zúzmarája ellen. A tél oly kegyetlen volt, hogy kellemetlen volt kezét a bundán kívül tenni a könyvlevelek forgatása végett, s mindennek daczára Csorna 40,000 szót szedett és rendezett össze. Úgy látszik, hogy ekkorig majdnem bevégezte a szótárt, s a nyelvtanban jó módon előre haladott, s mindkettő, dr. Gerard ítélete szerint, bélyegét viselte rendkívüli szorgalmának és belátásának. „Tudós társa, a láma, hirszerint terjedelmes ismeretekkel biró férfi, rendkívül szerény modorú, s egyszerű, tiszteletteljes viseletű. — Csománk vizsgálódásai magukban foglalják azon országok vallását és históriáját. A philosophiai rendszerek, melyek Tibet roppant műveiben vannak foglalva, nagyon számosak, s olyanok, melyek, hiedelme szerint, meg fogják lepni Európát. Az orvostan 5 kötetben foglaltatik, és dr. Gerard maga látta a lajstromot, melyben 400 betegségnek neve és természete le van írva, s a láma azt állította, hogy a Teselunpoi monostorban a boncttanhoz 60 ábra van nyomtatva, s végre azt állította, hogy a kőnyomtatás sok század óta használatban volt a tibetieknél, s hogy Sinában a tudományok igen régtől virágoztak. „Csomnánk kunyhója regényes fekvésű lámaépületekkel volt körülvéve, s a láma-papság vallásos szertartásai rendkívüli hasonlatossággal birnak a róm. kath. egyházéival; alább van egy monostor, melyben a tibeti encyclopádiának egy példánya van meg. Vannak ott asszonyi zárdák is, de fegyelmük nem szigorú. Tesselunpo és H’Lassa városok könyvtáraiban hitszerint sok becses mű van, melyek tartalmával a világ csak Csorna , 46* % tárón alul Beaumursaszint lángesze által fog megismerkedni, ő nagyon óhajtja, hogy Mongóliába érhessen, hogy az ország történeteit és intézményeit is megvizsgálja. „Befolyás nélkül és pénzbeli hiány mellett küldenie kell nemcsak az éghajlat szigorúságával, hanem alá kell vetni magát sok kegyetlen akadálynak, melyeket a monostor lakosai részint túlbuzgóságból, részint saját tanaikban való tudatlanságuk következtében útjába görditnek. „A személyes függetlenség eszméit azonban Csorna oly féltékeny szélsőségig viszi , hogy magánegyéntől legcsekélyebb adományt sem akar elfogadni, azon okból, mivel hatalmában nincs azt vissonosni; de a nyilvános testületektől jövő segedelmezésnek nincs ellene, mivel azon meggyőződésben él, hogy munkája gyümölcseivel adóját leróvandja. Dr. Gerard úrtól néhány apróságot sem akart elfogadni, mely felette hasznos lett volna körülménye közt, s azzal angol barátjának is nagy örömöt okozott volna. Meg kell vallani, hogy a függetlenség eszméjének ez túlcsigázása, mivel az általános elv minden lelkiismeretessége mellett vannak a barátság viszonyai körében oly csekély szivességek, melyek elfogadhatók a nélkül, hogy a fölv sérülést szenvedne, s melynek visszautasítása nem használ egyik félnek sem.“ (Vége köv.) ii Csavoschiky Péter első-osztályú százados a 12. sz. német-bánsági határőr-gyalog-ezredben, mindketten őrnagyi ranggal ad honores. Birodalmi tanács. A követek házának ülése (nov. 29-kén.) A mai ülésben szokatlanul nagy a tódulat. A karzatok sűrűn el vannak lepve, a páholyok majd mind elfoglalva. Felolvastatik a cavalesei törvényszéknek irata, melyből kitűnik, hogy Riccabona Károly, volt követ ellen nincs vétkes bukás miatt vizsgálat rendelve, és hogy ő nem csődben, hanem csak kiegyezkedési eljárás alatt létezik. A kereskedelmi ministérium az erdélyi vasut építése kamatbiztosítékának engedélyezése iránt törvényjavaslatot terjeszt elő. Napirenden a fölirati vita van. Dr. Giskra mint jelentéstevő kifejti a nézeteket, melyek a fölirati bizottmányt e tervezet kidolgozásánál vezették. Visszaemlékezik az erősített birodalmi tanács aristokratikus többségére, miként aztán Schmerling minister jutott a kormányra s bocsátá ki az ismeretes köriratot. Akkor azt hivék, hogy szabadsági reformok utján ki lehetene egyenlíteni azon dissonantiát, melyet az octoberi diploma okozott; az Austria iránti bizalom növekedett így történt, hogy e házban is bizalomteljesen csatlakozott egy nagy többség a ministériumhoz. Azonban nem egészen úgy fejlődött a dolgok menete, mint remélék. . , , Az alkotmányélet az államban némi erősödést nyert ugyan, és a követi ház örömmel látta az erdélyi követek beléptek Ámde ezzel vége is volt mindennek, többé semmi sem történt, bárha az alkotmány már három év óta fenáll. A régi törvények , intézmények, a régi bajok még folyvást tartanak. A pénzügyi helyzetről nem akar szólni, mert a házban mindenki előtt tudva van, minemű az. Mondhatni: „Az államhajó nem halad előre)“ nem akarja mondani, hogy az hátrafelé megy) nem, de körben forog. Szónok azon biztosítással végzi, hogy a fölirati terv vitatásánál semmi pártszenvedély, semmi személyes befolyás sem téve magát érvényessé, ennélfogva ajánlja a háznak a fölirati tervnek elfogadtatását. (A fölirati terv felolvastatik.) Megnyittatik az általános vita. A fölirat ellen be van jelentve: M e n de, mellette gr. Kinsky, Skene, Obert és Sadil. M ende követ: A trónbeszédben adott biztosítások, hogy a teljes birodalmi tanács ülésszakának bezárta után a szűkebb birodalmi tanács s a magyar országgyűlés egybe fognak hivatni, eloszlaták azon aggályokat, melyek a teljes birodalmi tanács egybehivatása iránti pátenshez kötődtek. Szónok egy pillantást vet a birodalom helyzetére s azt hiszi, hogy a jobbrafordulás iránti remény mindinkább enyészik s ha a legmagasb trónról a legmegnyugtatóbb biztosítások nem adattak volna, ő is kételkednék. Szónok a mérsékelt haladás emberének vallja magát s azt hiszi, hogy a politikai és vallási szabadságok mint a méregorvosságok, kis, gondosan megvizsgált adagokban szolgáltatandók, de szolgáltatniok kell. Azon kérdésre áttérve, váljon a szűkebb birodalmi tanács az alkotmány szerint évenkint hívandó-e egybe, azt vonja ki szónok a lehr, alkotmány és pd. diplomából, hogy úgy a szűkebb birodalmi tanács, mint a magyar országgyűlés minden évben, és pedig a teljes birodalmi tanácsot megelőzőleg hivandó egybe. Ha ama két tényező a Lajthán innen és túl tanácskozott, akkor kell aztán a kettőből azon közegnek egybelépnie, — melynek mint teljes birodalmi tanácsnak , — a birodalmi ügyek felett tanácskoznia s határoznia kell. Különben a Lajtán innen és túl annyi anyag van a reformra egybehalmozva, hogy nem lehet azon időt előrelátni, amidőn a szűkebb birodalmi tanács, illetőleg a magyar országgyűlés, tárgyalásaira anyagot nem találna. Szónok a tágabb birodalmi tanács külön egybehivatásában nem láthat Magyarországnak tett engedményt, mint ismételve mondatott , hanem ezen egybehivatás az alkotmányban találja alapját. Ha ez egybehivatásban engedményt látnának, úgy állítania kell, hogy az semmi horderővel sem bír. Engedmények teendők, de ezeknek a katonai törvényszékek megszüntetésében, a magyar sajtó felszabadításában s az országgyűlés egybehivatásában kell állniok. Tűzzék ki a bizalom zászlóját , azon meggyőződésre fognak jutni, hogy loyális néppel van dolguk, mely a trónhoz és hazához és ősi intézményeihez híven ragaszkodik. (Egyes éljenek.) Az utolsó 16 év alatt Magyarország elidegeníttetett a többi Austriától. (Igyekezni kell ismét hozzá közeledni, ettől függ Austria megerősödése benn és kifelé. Ha egyszer az arangygyűlés elismeri a közös ügyek létezését, akkor a tárgyalás módját is könnyű lesz megtalálni. Gr. Kinsky mindenekelőtt a pénzügyi kérdést veszi szemügyre, s e tekintetben gyors visszalépést lát Marokkó olcsóbb pénzt kap mint Austria; ez mi több, mi épen nem kapunk pénzt szónak azon gyanút táplálja, hogy az angol kölcsönnek elzálogosítása a banknál a bankszabály 62-ik-ától való eltérés, de reméli, hogy a pénzügyminiszer azon helyzetben lesz, sasa gyanút eloszlatni. Szónok hasonlításokat tesz a francaia és austriai budget közt, hogy kimutassa, miszerint Austria jobban van terhelve és eladósodva, mint Francziaország. Ezen baj egyik fő oka külügyi politikánk n.m. szónok, nevezetesen Olaszországra vonatkozólag, s reméli, hogy a kormány által most, midőn a ministérium vezetésében változás történik, a külügy tekintetében is más utak fognak követtezni. Most minden szövetség nélkül állunk, mert azt nem lehet szövetségnek mondani, ha egy Mentornak engedjük át magunkat és érdekéért vérünket és vagyonunkat áldozzuk. Az opt 49-ei egybehívó pátensre áttérve, szónok azt alkotmányellenesnek tartja; a kir. tanácsnak tágabbra és szűkebbre elkülönítését a házzal kellene megállapítani. Az ostromállapotot Galicziában csak az alkotmány 13. §-a szerint lehetett volna elrendelni, és a kormány ennélfogva köteles annak okait és eredményeit a ház elé terjeezteni. Szónok alkotmánysértést lát az előfordult kiadási többletekben, s nevezetesen azon szerződésben, melyet a kormány az erdélyi vaspálya építésére vonatkozólag kötött. Eljött a perez, midőn a szavak megszünnek s a tények kezdődnek, midőn a háznak kötelességét kell teljesítenie, s az engedélyezéseket megfelelő feltételekhez kötni. Dr. Berger: Az állam helyzete fordulatot követel. Szónok egy tekintetet vet a külpolitikára, és úgy vélekedik, hogy ha az eszközök tere, melyet a diplomata alkalmaz, nem vétethetik is tanácskozás alá, ás eredmény tárgyalása mindenesetre a ház illetékességéhez tartozik. Austria — úgymond szónok — elkülönölve Napi újdonságok. * Császár 0 Felsége f. hó 28-kán délután ?12 órakor szemlét tartott az Opern- és Burgringen felállított csapatok felett, melyek itteni helyőrségüket elhagyák. A két csatártömbben felállított csapatok szemléje után Császár 0 Felsége a homlokzatból kilépett tisztekhez beszédet tartott, mely után végbement az elléptetés, lengő zászlókkal és harsogó zene mellett . Gr. Károlyi György koronaőr cezeja a lipótvárosi templom építési bizottmányhoz intézett somiban készségét nyilvánító a lipótvárosi basilka alaptőkéjéhez évenként 50 fttal járulni. * Gabrancaliba. 29-ben érkezett meg