Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1865-01-01 / 1. szám
'Wäf ■ |M M Ifll 1. S2. Ötödik évi folyamN&f Buda* Vasárnap, jai Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, b^csi-utcza (a várban) 184. sb. Fiók-kiadá-hivatal Pesten Q v $ r i Pál papirkereskedésében (liatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek esak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. _______________ !KA|[án*hlr(lefé«ek : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurt', an Mellen Ottó; Hamburg-Altónában BI»nneu«t**iu és Vojfler; Hamburgban TürUheijit Jakab; Lipcsében Engler fcí., Elégen és Fort araknál. Előfizetés Naponta! postai szétküldéssel. B Egész évre ....................20 frt. ] ... 10 B 1 . . . 5 « 1 Félévre . Negyedévre NEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. a HIVATALOS RÉSZ. A forgalomban lévő váltópénzek állásai Az 1864. november végén forgalomban lévő váltópénzek öszlete 4,160,670 ftból állott. Bócs, dec. 30-kán 1864. A ce. k. pénzügyministerituntól. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztetett: „ & Forencz-Károly Föherczeg Ur O es. k. Fenségénél kamrai főnökül alkalmazott czimzetes vezérőrnagy, báró Reischach Károly, valóságos vezér- őrnagygyá, jelen szolgálati állomásán meghagyatván. Nyugdíj aztattak: Gr. Paar Venczel őrnagy a hadseregben, s néhai Lajos FöherczegUr 0 cs. k. Fenségének szolgálati kamarása, és dr. F i n g e r' Gynla, elsö-osztályu főtörzs-orvos1 a nevezett Föherczeg Ur házi orvosa. < k- ------------- h Természets, hogy mindaddig, míg schleswig-holscini ügyben folyó tárgyalások szembeötlőbb eredményt nem szolgáltatnak, a legkülönbözőb combinatiék nem fognak megszűnni. Ezért nem csoda, lia a napi-sajtóban folyvást uj é uj hírek merülnek föl, melyekre aztán á czáfott el nem marad. így az „Alig. Ztg.“ egy bcsi levelezője arról akar tudomással bírni, mfeerint a szövetségnél közelebb indítvány fog tétetni, hogy a holsteini szavazatnak ideiglefis képviselete a szövetségnél Mohi urra ruháztssék, — megjegyezvén egyszersmind a levelező, niszerint „az austriai kormány ezen inditványhí valószínűleg beleegyezését adand- ja; Austri úgy látszik, Pfordten és Beustnak e szándékr vonatkozó értekezleteiről előre értesítve vo.“ A „Wien. Abendp.“ most meg- jegyzi, mzerint austriai kormánykörökben ily indítványtételének szándékáról semmi sincs tudva. Áltában óvatossággal kell fogadni minden liirtbármely táborból jöjjön, ügy látszik, hogy a ítélés positiv tények gyér volta miatt a felriaszt tudósítások csak nagyon is könnyen születni s lépnek napvilágra, még oly lapokban is melyeknek talán volna alkalmuk az igazsájak előleges kinyomozására, mielőtt még aalótlanságot rostálatlanul kibocsátanak, ha a?elfogultság őket egyszersmind néha hi- széké'ekké nem tenné. így a „N. Pr. Ztg“ liozc egy közleményt, melyszerint Bajor- és Szás>rszóg a szővetséggyülésnél indítványt akadnak tenni az augustenburgi örökös her- cze egyszerű elismerése iránt, melynek a szö- veíggyülés többsége általi előrelátható elfogadtad után Poroszország a szövetség által fel fog- nszólittatni, miszerint a szövetségi határozatig engedjen, minek folytán Frigyes herczeg jkormányt átvenné; ha aztán Poroszország határozat kivitelének akadályozólag állna útba, elhatároztatnék a szövetségi végrehajtás, s zász- és Bajorország egyesítenék csapatjaikat, avatkozván egyszersmind Európára s a német lemzetre. Nem kell kiemelnünk, miszerint ily in- litvány tétele, ha való volna, oly fokát jelölné , bonyodalomnak, melyből végzetes követ- ;ezmények könnyen fejlődhetnének. Azonban pen nem állnak még a dolgok ott, hogy ily Vá3B£SA. ! Hagyaromág bárom nádora a Pál ff nemzetségéből. E czim alatt egy érdekes történeti rajzzal tóközünk a „P. Hírnök“ tározójában; a gonddal egeillesztett életirati adatokat engedelmével átveszszüla- eábjaiakba. A nádori méltóság, a melyhez azon szép bitás kapcsoltatott, hogy a közvetítő szerepet játsza afrály és nép közt, s a mely az utóbbi időben az austrii császári ház két fenséges ivadéka által lön dicsőitv kezdet óta legfőbb czélja volt a legnemesebb magynem- zetsógek törekvésének és működésének. Ezonagas tisztséget csak azok nyerték el, kiket mind tirály, mind az összes nép képviselői egyhangúlag aigmél- tébbaknak isméitek el és valóban nem csekéljdicsö- ség, ha valakit az egész haza mint kortársaik leg- méltóbbikát oly közel emel az Uralkodó trónjéz. Magyarország legnemesebb családai kill csak kevesen léteznek még, melyek azon dicsőség! részesültek, hogy őseik közt egy-egy nádort számhatnak, például a Perényiek (Imre 1517.), a N ia s dy- ak (Tamás 1554.), az Illésházyak (Istv 1608.), aa Eszterházyak (MiklÓB 1625, Pál >81.), a Draskoviesok (János 1642.) és a Itthyá- nyiak (Lajos 1751.) — csak a Pálffjk számlálnak csnpán mostani családi ágazatukb 100 évi időközben, azaz 1649—1751-ig h á r o : elismert »agy férfit, kik ezen magas tisztséget köztöéssel vi eehékt Nem czélja e szükkeretü tárczánabzon, még sok más tekintetben nevezetes nemzetség íténetét ki- meritöleg adni, és megújítani emlékét on számos nagy férfiaknak, kik más működési kikben nagy érdemeket szereztek maguknak a drága I körül. — Elég legyen itt csak a Pálffyak tulajáképi újabb családjához tartozó azon három férfiú* életrajzát adni, kik mint Magyarország nádorai tűzkőitek. A valóban nagynak nevezhető Ni a s d y Tamás halála után, kinek nevét mindig tisdettel fogják említeni a magyarok, a nádori méltóság évig betöltetlenül maradt, mig végre 1608-ban I£ s h á z y István, ki nőül vette Pálffy Katalint, P^f Miklósnak, a győri hősnek nővérét, és a ki nagy érdieket szerzett magának az oly sovárogva várt békénebelyreállitása által hazája körül, megválasztatott nádiak. A nádori széken már 1609-ben követte öt T h u jé György, ezt meg 1618-ban Forgách Zsigmondi az említett Miklós hös&ek sgyik s-úinUn KataS n«vü leányát élükre állított indítványok keletkezhetnének; s a „Dresdn. Journ.“ kijelenti, hogy „Pfordten- és Beustnak azon állítólagos terve nem egyéb, mint a „N. Pr. Ztg“ egyik munkatársának merő képzeleti szüleménye,“ se lap ennélfogva »megkímélhette volna szép phrasisait heves porosz- gyűlöletről, Poroszország kisepréséről stb. valamint jámbor nézleteit jogellenes tények elismeréséről s végre hiányos és hézagos elméletét a szövetség nem-illetékességéről német tartományok örökösödési ügyében.“ Kurhessent illetőleg pedig Frankfurtból hoznak, egy feltűnő hirt. E szerint a hesseni ellenzékiek az ottani országgyűlésen Bismark úrhoz fordultak, hogy Poroszország beavatkozását a kurkesseni fejedelem ellen kikérjék. Ez ugyan csak hir, mely még valósulásra vár; de már mint ilyen is magán kívül ragadta állítólag a democratiát. A középállamok politikájára nézve most a „D. Nords. Ztg“ hoz igen higgadt czikkeket. Az általános béke biztosítása, úgymond, német részről legnagyobb biztosítékát a két német nagyhatalom szövetségében búja. De a középállamoknak egyszersmind kötelességük, saját önállóságukat megtartani, s e tekintetben e kötelesség teljesítése Őket közelebb hozza Austriához mint Poroszországhoz. Amannak érdeke e tekintetben, igy folytatja, párhuzamos a középállamokéval, annyira, hogy Austria természetes képviselője a középállamok önállóságának, akár a szövetségnél, akár a másik német nagyhatalom- mali szövetségben. Ennélfogva a középállamok saját érdekük ellen cselekednének, ha Austria ezen állását gyöngíteni akarnák, s ezért saját helyesen felfogott érdekükben eselekesznek, ha mindent megtesznek, a mit tehetnek, hogy saját súlyuk hozzácsatolása által Austria állását megerősítsék. Bismark ur a „Nordd. A. Ztg.“ szerint néhány napra Pomeraniába ment. Visszatérte után á király aa államministeriumot gyűlésre hivand- ja egybe, hogy az 1865-ki országgyűlési'időszaknak közelebbi megnyitására nézve a szükséges határozatokat meghozza. A megnyitás e lap szerint jan. 14-e előtt alig fog megtörténni. Mi a pártokat illeti, nem lehetséges ugyan azok csoportozatait meghatározni; azonban úgy látszik, hogy az „ó-liberalis“ párt egy része a„bal- közép“-pel egyesülni akar, míg a maradék hajlandó a kormánynyali kiegyezés iránt kezdeményezéshez nyúlni. A bal-közép a katonai- és budget-kérdésben be akarj előzékenységét, azonban se. ni, a mi a kormánynak a kiegyezem^ lépéseit nehezítené. A tulajdonképi „haladási” párt állása teljesen határozatlan s most fog elválni, vájjon annak keblében valóban uralkodik-e oly hajlandóság a compromissumra, mint ezt néha álliták. Francziaországban is nagy feszültséggel néznek a törvényhozói ülésszak megnyitása elé, mely febr. 12. vagy 15-én fog megtörténni. — Foly vást kiemelik a franczia kormánynak felette békés hangulatát. A „La France“ ennek ellenében szükségesnek tartja egyszer ismét a helyzet bizonytalan voltát tolni előtérbe. Idegen lapoknak azon állítására nézve azonban, hogy a császár februárban a törvényhozó gyűlés megnyitásakor congressusról s általános lefegyverzésről fog szólni, kiemelik, miszerint Franczia- országnak az államtitkokba legjobban beavatott férfiai ez irányban még semmit sem tudnak. Az olaszországi állapotokat a „France“ igen szomorú világban tünteti föl. Mind Toscana-, mind Emíliában s másutt is komor színben látják a jövőt. Az adókötelezettek által ez évben tett áldozatok után a közelebbi évre nem lehet hasonlót várni, s ezért czélszerü lesz, a tömegekben többé balga reményeket nem éleszteni, hanem a sept. egyezményt épen arra használni, hogy a jövő békésen alakulhasson. Az amerikai csatatérről a legújabb tudósítások oly harczi eseményeket jelentenek, melyek két különböző, egymástól 100 mértfÖldr< fekvő csatatéren egyszerre történtek. Shermann tbl hadseregéről most határozottan áll, hogy az az Össze köttetési az atlanti liajórajjal Dahlgreen admirál alat helyreállította. A sereg tehát azon veszélyeket, melyeknek az unionista expeditio az ötheti idő alatt ki volt téve, szerencsésen leküzdötte; csak az a kérdés, vájjon azon állapot, melyben a partot elérte, megengedendi-e hogy az irányában emelt követeléseknek azonnal meg feleljen, melyek Charleston haladéktalan megtámadd sáhan állnak. Mint egy tekintet a térképre mutatja, Sherman tbk Millenböl a vasút hosszában egyenesen Savannahba indult. Első támadását a Mac. Allister-eröd ellen intézte, mely, mint tudva van, a Savannah folyó torkolatát, valamint a város szárazi részét védelmezi. A folyam a tengerbe szakadásánál nagyon széles és mély, minélfogva hadihajók nehézség nélkül mehetnek he, úgy hogy az erőd eleste után az unionista szárazi és tengeri hatalom egyesítése nem gátoltathatott meg. Ezen előnyből, melyet Shermann tbk kivívott, nem következtetendő azonban, hogy Charleston tartmm •smm birta nőül, utána pedig 4646-ban Draskovics János következett, ki 1648-ban meghalt. Erdödi P á 1 f f y Pál, Vöröskő örökös ura, de- trekö-váraljai gróf, aranysarkantyús vitéz, később az aranygyapjas rend lovagja is, valóságos titkos tanácsos, kamarás és ezredes, Pozsonmegye örökös főispánja, és az ottani királyi várnak örökös kapitánya, végre nádor és királyi helytartó Magyarországban, negyedik fia volt a nagy érdemeiért átalánosan ismert hősnek, erdődi P á 1 f f y Miklós bárónak és nejének kirchbergi és weissenhorni Fugger Mária bárónőnek, ki leánya volt augshurgi Fugger Márk bárónak, és ehersteini S y b i 1 1 a grófnőnek. Pálffy Pálnak születési éve pontosan nem tudatik , de, mint látszik, leghelyesebben van az 1589. és 1590. közt téve. Már 1625-ben elnöke voltö a kir. magyar udvari kamrának, mely hivatált 1646-ig viselte. Azonkívül ugyan 1625-ben oct. 10-dikén kineveztetett főpohárnokká, ugyanazon év és hó 21-dikén udvari tanácsossá; aztán í646-ban febr. 6-dikán megválasztatott országbíróvá, 1649-ben nádorrá, királyi helytartóvá és a jászok s kunok föbirájává. Miután ugyanis Draskovics János nádor a megelőző évben meghalt, az országos Rendek mindjárt az apr. 21-dikén 1649. Pozsonyban megnyitott országgyűlés kezdetén sürgették ezen fontos méltóság betöltését, mely czélra a király négy jelöltet ajánlt, úgymint: Pá 1 ffy Pált és Forgách Adámot, kik katholikusok voltak, L ó n y a y Zsigmondot és N y á r y Lajos evangélikusokat, az elöbbeni helvét, az utóbbi ágostai hitvallású volt Ezen nádorjelöltek közül az omlitett országgyűlés első czikke szerint egyhangúlag P á 1 f f y Pál választatott meg, kinek még ezen országgyűlés folyamatában alkalma volt a vallásügyekben kölcsönös türelmetlenség által a legnagyobb elkeseredésre fokozódott kedélyek izgultságát bölcs mérsékeltség által lecsillapítani, ezáltal a vészteljes viszály elhárítására nem csekély mértékben befolyni és a legsürgösb országos ügyek tárgyalását a rendes kerékvágásba ismét visszavezetni. E közben 1646-ben, ugyanazon egy napon elhaltak idősb fivérei : István és János, és igy Pálra szállt Pozsonymegye főispánjának és a pozsonyi királyi vár kapitányának méltósága is; azonkívül érdemeinek megjutalmazásául 1651. mart. 12-dikén egy királyi adománylevelet nyert, melynélfogva épen ezen méltóságok, melyek már korábban az ö atyjának Miklós- nak a maga, fiai és unokái részére adományoztattak, most már az b összes fiutódainak örök időkre ko; rend szerint, családi senioratus alakjában lettek adományozva. — Ugyanezen idő tájban diszité bt fel IV. F ü 1 ö p aa axaaygyapja* spanyol rend jelivel is. Kortársainak állítása szerint Pálffy Pál jellemének fövonásait bölcs mérsékeltség és rendezett tevékenység képezék, és csak ezen sajátságok tették lehetségessé neki, hogy ö minden zaj nélkül, de annál nagyobb sikerrel titokban oly sokat tett, a mi még most is bámulatra ragadja az utókort. Az országos Rendek 1630-ban megbízták öt az egészen romokban hevert pozsonyi kir. vár újbóli felépítésének vezetésével és főfelügyeletével; és már az i 649-diki országgyűlés 73. czikke dicsérő bizonyitványt szolgáltatott neki a nagy munka befejezéséről, és sáfárkodásáról tett számadásának helyes voltáról. Az ö munkája volt ama nagy, szép vár, mely ezelőtt 50 évvel még dísze volt Pozsonynak és egész Magyarországnak, és a mely körülszegélyezve mosolygó szőlődombok által, mintegy uralgva emeli büszke j fejét a hatalmas Duna felett, nyájas vendégszeretettel i és oltalommal kinálván meg a vándort. E vár tanúja ; volt a legnagyobb eseményeknek, melyek azon idő óta az egész haza sorsára befolytak. Itt csak az azután következett országgyűlések maguktartását és az ország szent jelvényeinek őrzését kívánjuk megemlíteni, megjegyezvén egyúttal, hogy épen ezen várban állapíttatott meg 1687-ben az austriai- babsburg Császári-ház trónörökösödési joga, és határoztatok el 1723-ban a pragmatica sanctió elfogadása. És épen ezért azon jelentéktelen romok is, melyeket a romboló elemek az ép oly szilárd, mint díszes épületből hátrahagytak, mindig becsesek maradnak a hazai történet búvára előtt, a a vándor is szivemelő meghatottsággal fog e helyre lépni, melyhez oly nagy emlé kék tapadnak, do a mely egyszersmind arról is tanúbizonyságot tesz, hogy az emberi erők legremekebb müve is alá van vetve az idő és az elemek rombolásainak, a nagy tettek emléke ellenben, mint az emberi lélek, halhatatlan. P á 1 építtető továbbá a Pálffy-udvar nevezet alatt még most is a kir. várban létező tágas udvartelket is, valamint a Stomfán lévő urlakot; tökéletesen helyre- állittatá a malaczkai kastélyt, mely most romokban hever, cpitteté Malaczkán a Ferencz-rendiek nagy kolostorát a templommal együtt, és minthogy e kolostort szemelte ki családja temetkezési helyéül, azt jelentékeny alapitványnyal ellátta. Családjának fényéről valóban atyailag gondoskodott és e tekintetben méltán tekintethetik ö családja jóléte alapítójának, mert az örökös főispán és a pozsonyi várkapitány tisztségével összekötött senioratusi jószágokon kívül, melyek Pozsonváraljából, a pozsoni udvartelekböl és a hozzátartozó fekvőségekből és több helységből Csallóközben állnak, családja részére megszerezte a jelentékeny Detreköváralja és Malaczka jószágokat, a detreköváraijai, bajmócai és dévényi gróf czimével Magyarországban, és Marcbegget Austriában, melyeket ö később kir. jóváhagyással ellátott végren- rendeletóben, Bajmócznak kivételével, majorátussá emelt. P a 1 kitűnő tulajdonságai miatt köztiszteletben és szeretetben részesült ; meghalt az általa a pozsoni várban • építtetett udvartelken nov. 26-kán 1653. Földi maradványai ugyanazon év dec. 3-kán azon sírboltba takarittattak el, melyet atyja a pozsoni székesegyházban építtetett, szive pedig egy ezüst tartóban az általa alapított malaczkai kolostor sírboltjába helyeztetett el. (Folyt, köv.) Napi újdonságok. 9 Császár és Császárné O Felségeik a felnőtt vakokat gyámolitó és foglalkoztató egyletnek 1864-re száz-száz forintot legkegyelmesebben adományozni méltóztattak. * Az elhunyt Lajos föherczeg ö cs. fenségéért dcc. 29-én a Prágában állomásozó tüzérség ünnepélyes gyfsz-isteni-tiszteletet rendezett a Malthezi-templom- ban. A feketével bevont főoltár közelében ez alkalomból egy ravatal volt felállítva a legkülönfélébb fegyverekből, melyen égő viaszgyertyáktól körülvéve a bol- dogultuak mint fótüzérségi igazgatónak jelvényei és tábornoki kalapjával, az arany tábori szalaggal, kard- és hüvelylyel ékitett és gazdag paszománya lepellel bevont koporsó nyugodott. Az isteni tiszteleten városi és várparancsnok kellemesib. Meitzer altábornagy úrral s az országos tüzérigazgató Fabisch vezérőrnagy úrral élén a cs. k. tisztikar a templom hajója jobb oldalán fekete posztóval bevont üléseket foglalá el. A legénység a templom mellékhajóiban foglalt helyet. Isteni tisztelet után a kivonult csapatok csengő zenével léptettek el a Malthezi-téren egybegyült tábornoki és tisztikar előtt laktanyáikba. * Az Eszterbázy Pál hg fövédnöksége alatt álló „Magyarhonizenészsegélyzö egyl et“ felhívása Magyarország minden rendű emberbarátaihoz. Századunk jelszava lévén a szellemi ós anyagi jólét, elöhaladás s kifejlődés: az egyesek sorakozása által tömöritett erő hatalmát azon arányban látjuk mindenfelé működni, a minőben csak a népek, nemzetek, osztályok s egyesületek érdeke a helyi viszonyokhoz mérve ezt követeli és megengedi. Minden osztálynak vannak a sors kedvezményeiben részesülő s viszont a sors mostoha szeszélyeitől üldözött tagjai, képviselői. Ez utóbbiak száma sokkal tetemesebb. Az embernek veleszületett nemesebb érzületéből folyó felebatári részvéte és szemete, ennek köElőfizetési felhívás „Sürgöny“ napi lapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar királyi egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-liivatalnál Budán; Pesten Győri Páj papirkereskedésében, ba- rátokterén,[a posta szomszédságában, hol magános hivatalos' hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. Előfizetési árak t Vidékre naponkint küldve egész évre 20 ft. — Félévre . ................................10 „ — Negyedévre ......................................5 „ — Egy hóra ........................................... t ft. TO kr. Budapesten házhoz hordva egész évre.................................................18 ft. — kr. Félévre . . 9 „ — „ Negyedévre .......................................4 „ 50 „ Egy hóra.......................................... 1 » 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala.