Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1865-01-01 / 1. szám
A nak egészen más a helyzete és í, s ha, mint a hir mondja, megadta magát, úgy ez csak confonderáltak azon okból on, hogy Charlestonban an''tosithassanak. Savannah 'í'esen vesztett volna, ha '•»írt állást foglalni, mi, k, ezéiba van véve. 'jó része, úgy látodi ellene Hood __eiou nem volt képes megoldani. Úgy látszik, hogy ezen vezér túlságosan bízott kezdetleges fensőségében az unionisták fölött;túlmenő tervekre ragadtató magát s ennélfogva ellentámadásra nem gondolt. Miveletei oda voltak irányozva, hogy Thomas Irinkot Nashville előtt minden összeköttetéseitől elvágja. Ennek folytán szükségkép hézagok álltak elő homlokállásában, miket az ellen, úgy látszi, felhasznált, hogy egész erővel kitörjön s őt megverje. Az 1862-ki hadjáratnak ismétlése e szerint, mely hasonló viszonyok közt a confoederátiaknak Bueltlik ellen sikerült, úgy látszik, jelenleg Thomas tbk vitézsége által racghiusittatott. A nyugalom, melyet Grant tbk ekkorig Richmond előtt tanúsított, csak látszólagos volt. Alig hogy a savannahi és nashvillei csatatereken az első harczok megkezdődtek, már itt is elevenség kezd uralkodni. Hogy Lee tlk elöl az összeköttetést Winhingtonnal elvágja, egy csapatosztályt indított Grant Weldon irányában s az odavezető vasutat szétromboltatá. Egy másik hadtestet a James-folyó éjszaki partjára indított, hogy Lee figyelmét azon oldalra irányozza. Nem lenne lehetetlen, hogy ezen, a két szárnyra tett demonstrátiókat egy az ellenséges közép elleni támadás követendi. Országos kath. elemi iskolai alap. Nem egy üdvös intézkedés mutatja, mennyire kiváló tárgya a kormány folytonos gondoskodásának a népnevelés és oktatás ügye. A polgárilag és politikailag felszabadult népet kétszeres buzgósággal kell nevelni és oktatni, ha azt akarjuk, hogy ez szabadságát úgy használja, mint ezt az isteni és emberi törvények kívánják, s az egyház és haza érdekében fekszik, miszerint t. i. függetlenített helyzetében neveléshiányból s tudatlanságában erkölcsi és anyagi önjólétét ne csak ne veszélyeztesse, hanem inkább ezzelegyütt az összes társadalom javát és virágzását előmozdítsa. A kormány ez iránybani súlyos feladatának teljes érzetében megtett mindent, amit a fennálló tanügyi törvények és rendeletek nyomán és szellemében tennie lehetett, hogy az iskolákat szaporítsa és biztosítsa, a tanerőket nevelje és kiképezze, a tankönyveket és tanmódszert tökéletesítse, a tanítási segédeszközöket előállítsa s a szülőket és gyámokat az iskoláztatás kötelmének pontos és lelkiismeretes teljesítésére szorítsa. Azonban úgy tapasztalt, hogy idevágó erélyes intézkedései végrehajtás alá kerülvén, azon mértékben, melyben a foganatosítás megkísértetett, mutatkozni kezdettek elháríthatlan anyagi szükségek is, melyek a további haladásnak útját állták, vagy legalább tetemesen gátolták, s napról napra érezhetőbbé vált egy országos kath. elemi iskolai alapnak hiánya. Tudva van, mily nagy számmal léteznek szegény ügyefogyott kath. hitközségek, gyakran virágzó más vallásbeli hitközségek közt elszórva, melyeknek tagjait kall , hitükben csak is az iskola fogja megtarthatni; legalább a kormánynál sűrűn fordulnak elő folyamodványok, melyekben az iskola fölépitésére, s a tanitó díjazására épen ezen az alapon s mindig az illető egyházmegyei és polgári hatóságok erősitő bizonyítványai mellett, valamely segély kéretik a közalapokból. Valamint figyelemreméltó azon körülmény is, hogy a kapcsolt részekben, úgy az újabb időben létesített gör. kath. egyházmegyék kivált azon hitközségeiben, melyek a hitegységre az utóbbi évek alatt tértek, az iskolai ügy szembetűnőleg elhanyagolva van, csak hogy a tanítás megindíttathassék, kápolnául és iskolául egyes falubeli házakat kellett részben a vallás-, részben a tanulmányi alap terhére kibérelni. Oly országokban, hol az oktatás vallásfelekezetileg törvényesen elválasztva van, ezen oktatás terheit szükségeskép az illető hitközségek viselik, s méltányos, hogy oly esetekben, midőn egyes hitközségek ezen költségekre képtelenek, erkölcsi hivatásból az egész hitfelekezet pótolja ebbeli képtelenségüket s nyújtson segélyt az ügyefogyottaknak. A közadó alapt végre nem vétethetik igénybe anélkül, hogy a közös iskola eszméje ezen indítványnyal együtt előtérbe ne lépjen; a vallási és tanulmányi alap pedig a felséges alapítók világos rendelkezésénél fogva saját rendeltetéssel bírnak, s ebből folyó, szintén elutasíthatlan s nagy horderejű szükségeik fedezésével annyira el vannak foglalva, hogy azok a jövő évre az eddig kiszolgáltatott rendkívüli kegyelmi segélyzések folytatását is alig ígérhetik. Unámitás volna, de nem látni, hogy a népoktatás előmenetele hazánkban még mindig hiányos. S ha tekintetbe veszszük, hogy Ő Felsége legmagasb gondoskodásából már az izraelita vallásfelekezetnek is van elemi iskolai pénzalapja s a királysággal egyidős magyar kath. egyház azt még mindig nélkülözi, valóban a népnevelés és oktatás fontos ügyére nézve lelki örömmel kell üdvözölnünk azon hathatós kezdeményezést, miszerint — mint halljuk — a katholikus főpapság közelebb felszólíttatott egy ily országos kath. elemi iskolai pénzalap létesítésére. Kihez fordulhatna ez ügy meggyőző érveivel közvetlenebbül, mint épen a magyar fcdelerus férfiaihoz, midőn oly baj és hiányok orvoslásáról van szó, melyet az ország és a kath. egyház közjava iránti tekintetek sugallanak, — hozzájok, a kiknek állásához s nevéhez úgy saját, mint elődeik érdemeinél fogva a hazában valósított üdvös czésok és közjótékonyságban örök emlékű cselekedetek hosszú sora mint hervadhatatlan koszorú fűződik. S meg vagyunk győződve, hogy e téren az Ecclesia praecedita a leghathatósb értelemben fogja magasztos példájával mindazok hozzájárulását maga után vonni, a kiknek a népnevelés nagyfontosságú ügye, mint a jelen és jövő nemzedék valláserkölcsi s polgári raiveltségének előkészítő alapja honfiúi szívükön fekszik. vetkeztében lépteti életbe a mindenféle czimű és irányú philantropikus segélyző egyleteket, melyek még egyrészt kevesbítik az állam terheit és gondjait, másrészt szorosabb tánczszemekkel fűzik egymáshoz a különböző osztályok tagjait, kik a mindenség anyagi s szellemi munkásságának mezején számtalan utakon bár, de mindig ugyanazon egy czél elérésén, t. i.: az emberség jóléte, boldogsága s felvilágosítása kieszközlésénörekednek és munkálkodnak. Magyarország e részben is megérte a kor intő zavát , a jó példák követését e téren is kiválóbb teenei közé sorozza. S ha nem is mondhatjuk még el magunkról, hogy a társadalom minden osztályának sebeit már sikerült eltakarnunk , de büszkén utalhatunk sok olyan emberbaráti intézetre, melyek a civilisationak, az emelkedett nemzeti életnek legcsalhatatlanabb tanujelei. Az irodalom s művészetek virágzása egyik leghatalmasabb közvetítő világlánczszemet képezvén a különböző nemzetek közt, hazánk sem maradhatott s nem is maradt hátra ezek felkarolása s művelésében. De hol van az az osztály, melynek tagjai ki ne lennének téve a sorstól a legnehezebb megpróbáltatásoknak ? Van-e halandó, ki egész életére biztosan érezhetné magát a szükség, nyomor s szerencsétlenség rémképei ellenében? S ha még a jólét tetőpontján álló halandók is ki vannak téve a sors szeszélyeinek, mennyivel inkább mondhatjuk ezt el azokról, kik a művészet változó csillagzata mezején, saját szorgalmuk s tudományuk után, egyedül csak a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyi viszonyok nyújtotta napi keresményekre vannak utalva ! A zenészek osztálya az elsők sorában áll e szomorú tekintetben! Nincs pálya, melyen a szerencse és szerencsétlenség, a pazar bőség és a végnyomor több példájával lehetne találkozni, mint épen a zenészed pályán, melyek annál nagyobb mérvben mutatkoznak, mentői többen lépnek reá, s mentői kedvezőtlenebbekké alakulnak a társadalom viszonyai. Az e téren felmerülő sebek eltakarására alakult a „magyarhoni zenész-segélyző egylet“ is, mely jelen emberbaráti felhívásával Magyarország minden rendű és művészpártoló emberbarátaihoz fordul, elősegítését, gyámolitását kérvén azon felebaráti szent czélnak, mely a Magyarhonban élő és működő zenészi osztály érdekei képviselésére s szerencsétlen tagjai gyámolitására vállalkozott. Midőn a nevezett egylet ügyefogyott tagjai számára Magyarország nemeskebli lakosainak minden körülmény között tapasztalt páratlan nagylelkűsége és pártfogásáért esedezik, csak azon számtalan jótékony segélyforrásra utal, melyet a zenészi osztály minden alkalommal kés* * volt s eiután is kés* kend az emberiség más osztályai nyomora s szüksége enyhítésére szolgáltatni. Milliók és milliókra megy az az összeg, melylyel már a zenészek áldoztak a felebaráti szeretet és részvét oltárának, s milliókra fog az menni, melyekkel még ezentúl is áldozni fognak. A művészet gyakorlása nemesid a keblet s finomítja az érzést. A kik vele foglalkoznak, s akik benne vigasztalást, szellemi emelkedettséget keresnek, azok nem lehetnek érzéketlenek annak papjai és képviselői iránt, kik annyi szellemi nemes élvezetet nyújtottak és nyújtanak a társadalom minden rendű és rangú tagjainak. Adja az Ég, hogy a jelen emberbaráti felhivás sorai ne hangozzanak el nyomtalanul a pusztában, s hogy Magyarország minden szép és nemesért bőn lángoló fiai és honleányai keblében megérintsék a részvét húrjait azok irányában is, kik a magyar nemzet felvirulásán, a zenemüvészet mezején fáradoznak! Az Ég áldása lebegjen s nemze keze őrködjék a haza felett! Pest, dec. 1864. A „zenészsegélyző egylet“ igazgató választmánya. * Az „Eger“ Írja : Danieik János czim. püspök Ő maga azon nagy viaszgyertyával, melyet a múlt évi aprilban pápai szentsége kegyességéből ajándékul kapott, az egri magos főkáptalannak kedveskedett s az a székesegyházban fog őriztetni. A gyertya 7 láb magas, mintegy 40—50 font nehéz, átmérője 3 ujj. A gyertya műbecsét a rajta lévő mesteri virágfestmények teszik, melyek oly remekek, mintha vászonra olajjal volnának festve. Fődíszét teszi a gyertya derekán lévő sz. Péter alakja, e felett a pápai tiara, alatta a pápai czimer díszük, mind remekül viaszra festve. A tiara alatt római initialékból e felirat olvasható: Sacro sancta patriarchalis basilica vaticana. * Zágrábból Írják: Skarics zenggi káplán úr a metszésben majdnem hallatlanul tökélyest mutatott fel. Közönséges késsel, minőt a határőrök használni szoktak, 5 nap alatt egy cseresznyemagra a görög „Miatyánkot“, „Üdvözlet“-et s „Hiszek egy“-et szóról-szóra kimetszette. A három ima 293 szóból áll, melyet a művész két példányban kimetszett. Az egyik példány Ozegovics püspöknél van, a másikat Kr 8ka kapitány bírja. A betűket szabad szemmel alig lehet ugyan kivenni, de nagyító üveggel a betűk tisztán kimetszve láthatók. E rendkívüli műdarab bármely múzeumban is illő helyet foglalna. Tegnapelőtt alkalmunk volt a pesti nagy redout terem elkészült első pompás csilláját teljes világítás mellett szemlélhetni; az azon lévő 102 légszeszláng oly világosságot árasztott el az óriási mérvű helyiségben, hogy ha majd a második csillár is elkészül, s a két oldalfalon alkalmazott 240 láng is elárasztandja fényét, a világítás valóban tündérinek lesz nevezhető. A nagy terem egyik végén a kis terem, a másik végén pedig a csemegeterem van, melyek mindegyikében egy hasonló nagyságú csillár lesz felfüggesztve, mi az összhatást tetemesen növelendi. Egyébiránt a különféle mesteremberek erélyes tevékenységet fejtenek ki, hogy a termek megnyitására kitűzött közel határnapig a még hátralévő tetemes munkálatok befejeztessenek. * A pesti vakok intézete növendékei Bohus Antónia váltsága, mint a pesti jótékony nőegylet elnöke és Wodiánerné Olga által a karácsonyi ünnepek alkalmával sokféle sütemény-, gyümölcs- és játékszerekkel lépettek meg, mely kegyes adományokért a szenvedő emberiség nevében az igazgatóság a jótékonyság e két régen ismert nemzetének hálás köszönetet mond, nemkülönben a pest-losonczi vasuttársaságnak is, mely az intézetet dec. hó 29-én 20 mázsa kőszénnel megajándékozta. *A pompeji-i ásatásokat újabban Fiorelli úr, a nápolyi múzeum igazgatója vezeti; igen tevékeny és leleményes férfiú, kinek neve csakhamar ismeretes lett egész Európában. Fiorelli meg is érdemli e hírt.— Négy éve, hogy az ásatás élén áll, s e négy év alatt egy harmadrésze ásatott ki oly területnek, melynek napvilágra juttatása előtte egy évszázadot foglalkoztatott. A mi Pompejiből eddig ki van ásva, az összes város harmadrészét teszi, kétharmad még a föld alatt van, s ehhez tartozik a régi város, Pompejinek tulajdonképen magva. A munkások száma újabban tetemesen megszaporíttatott, a kiásott anyag eltávolítására vasat építtetett. Az örök is 19-ről 30-ra szaporittattak s az ásatás meglátogatása igen meg van könnyítve. Minden látogató a bemenetnél két frankért vált jegyet s aztán egy őr által kisértetik, kinek borravalót elfogadni szorosan tiltva van. Az egyedüli nyereség, mely az öröknek meg van engedve, Pompeji fényképeinek eladásából áll, melyekkel a látogatót megkínálják. Vasárnaponkint mindenki szabadon beléphet. Ekkor az egész napon át kalandozhatni e meseszerű világban, egy eltemettetett kor titkai között. Ez oly élvezet, melynek a világon nincsen hasonmássá. . . . Most nem oldalvást ásnak, mint azelőtt, hanem egyenesen fölülről lefelé. Egyetlen egy ház sem ásatott ki eddig ép tetővel, de igenis több épület egy-két emelettel. Ez emeletek a kiásatásnál összedőlnek, ha nincs jelen építész, ki az elporladt gerendákat azonnal újakkal cseréli föl. Pompéjiben alig volt tekintélyes a ház két emelet nélkül. A legtöbb terasse-al is bírt, honnan festői kilátás kínálkozott a tenger és vidékre. Fiorelli azt hiszi, hogy Pompéji csak a házfödelekig temettetett be, s hogy ezek a hamuból kimagaslottak, hogy a szomszéd vidékre menekült , visszatért lakók házaikra ismerhettek. Az első ásatásokat etetették. Valószínű, hogy becsesb hojaikba vitt. Pompejiben eddig egyetlen egy nagyobbszerü ékszkereskedés kincseit sem találták meg, s a pénzek és drágaköveket, melyek kiásattak s most a nápok múzeumban őriztetnek, a kiásott városterülethez épest igen csekély mennyiségüeknek kell mondan Újabban a festéseket nem szakítják el a házak falai s nem viszik Nápolyba, hanem a házakon hagyják,így ezek helyes színezete fennmaradjon. Mait évbi több mint 18,000 idegen látogató meg Pompejit, a kepti dijakból 37,000 frank gyűlt össze. E szám aránzat nem nagy, de az előbbi évekbeli látogatók számhz képest igen tetemesnek mondható. A Rómából Nagyba vezető vasútvonal megnyitása az idegenekek helyre tódulását lényegesen elő fogja mozdítani, s akor a belépti dijakból begyülő pénz az ásatások kölyeit fedezni fogja. Jelenleg az olasz kormány e czélraenkint 60,000 frankot költ. Semjén József könyvárus Pesten, az egyetemi útiban, kéri, hogy ahol könyvgyűjteménye részben, vagy egészben eladók volnának, sziveskenek et az illetők értesíteni. A levélforgalom Angliában. Miután mi közelin lapjainkban foglalkoztunk e tárgygyal az itthoni foalmat illetőleg, érdekes lesz az angol főpostamester a múlt évről szóló ebbeli jelentését tudomásul venni, jelentéshez mellékelt táblázatok szerint az egyesült rályságok levélforgalma 1839, mint azon év óta, min a krajczáros-posta életbeléptetett, 70 millióról 64 millióra emelkedett évenkint. 1854-ben,mielőtt a lev hitelbér Anglia és Francziaország közt mérsékeltet, a két ország levélforgalma 3 millió levélre hágótól, 1857-ben már 42 millióra, 1863-ban pedig 6,373,0 levél adatott fel. — Sínház és művészet Gounod új operája „Maille" sehogy sem akar a párisiaknak izleni. Teht alkalmasint nálunk se számíthatna a „Faust“ sikere. Graildridge — a moszkvai lap szerint jelenleg Kazvan vendégszerepei. Tambowban, hol a simbirszki böttek javára játszott, a közönségtől ezüstbeakészletrejándékoztaték meg. — A petárosi német színház az újévet, a menynyire a repertoki csalhatatlanságában hinni lehet, Sardouas vigylkával: „A szomszéd almái“ — nyitja meg. Abona a saját jutalomjátékára ismét °SJ új bohózat lép ki, s ezúttal a „szelídített oroszlányokat“ vett parodiája tárgyául. Vidéki levelek: Ungvár, dec. 20. Az ungmegyei statistikai bizottmány által folyó évi december 19-én tartott ülés jegyzőkönyve: Jelenlévők : Nehreboczky Sándor főispán tmltsága mint elnök, Pálffy István nyug.tervszéki elnök anga, Misinszky József közp. főszolgabíró, Antalóczy Péter tiszteletbeli esküdt, Paulovits Imre megyei számvevő, Szmolniczky János városi kapitány, Liszkay János polgári kereskedő, Tarnóczy Ferencz polg. kereskedő, Weimann Mór bérlő, Nehrebeczky György bizottmányi jegyző. Főispán maga a bizottmányi tagokat üdvözölvén, a gyűlést megnyitottnak nyilvánító s a napirenden lévő ügyek tárgyalása következőleg foganatosíttatott. A megyebeli 10 járás szolgabirái az 1861. évi termés eredménye felöl a helyszínen készített községenkinti és összes kimutatásokat megbirálás végett beterjesztik. A beérkezett kimutatások összehasonlítása alkalmával kiderülvén, hogy a szolgabirák — csaknem hasonló helyi viszonyok mellett, a különböző termény-, neműekbeni fogyasztást igen eltérőleg számították ki, illetőleg a fogyasztás mennyiségének kitudása végett egymástól nagyon eltérő kulcsot állapítottak meg, — a bizottmány, kellő öszhangzás tekintetéből, hosszas és alapos vitatkozás eredményeként a járásokat a helyi viszonyokhoz képest 4 osztályba sorozza és a fogyasztani szokott termények nemeit, valamint azok fogyasztott mennyiségét is az osztályok különféleségéhez képest határozza meg, és pedig olyformán, hogy az I-sö osztályba Ungvár város esik, hol is : búzából 2, gabonából (rozs) 4, tengeriből •/„ burgonyából 4, paszulyból %, káposztából % kölesből g„ lencséből ga pozsonyi mérő vétetik fogyasztási szükségletül átlagosan egy személyre; a II. osztályba a doboruszkai, minaji, vinnai, bezei, nagykaposi járások területe soroztatván, a fogyasztási szükséglet búzából 1, rozsból 4, tengeriből 1, paszulyból y2, káposztából %, burgonyából% , kölesből %, pozsonyi mérőre számíttatott ki személyenkint; a III. osztályba a szerednyei s szobránczi járás Boroztatott, hol is búzából 1, rozsból 6, paszulyból 1, káposztából ö1, burgonyából 6 pozsonyi mérő vétetik egy személy után fogyasztási szükségletül. A IV. osztályba a felvidéki sungi járások esnek, fogyasztási szükségletként pedig egy személy után burgonyából 8, zabból 8, tengeriből 1, káposztából 8, paszulyból 12 pozsonyi mérő számíttatik; más terményneműek mint fogyasztáson kívül esők, e járásokban említés nélkül hagyatnak. A hasznos baromálladék fogyasztására az istállózási 6 hónapon át valamennyi járásban átlagosan következő kulcs állapíttatott meg: 1 darab szarvasmarhára 25 mázsa szína vagy sarju. 1 „ „ 38 „ szalma 1 „ lóra 20 „ sizna vagy sarju. 1 „ „ 20 „ szama. 1 „ „ 20 pozsonyi fúró zab. 1 „ sertésre 3 „ árpa. 1 » » 4 „ , burgonya. Mely határozat a megyei számvetől oly utasítás mellett közöltetik, hogy a beérkezett imutatásokat ezen fogyasztási kulcs szerint mielőbb kijvitani, azokból az egész megyére vonatkozó összes lekutatást készíteni, ezen munkálatot pedig a bizottságnak lehető gyorsasággal bemutatni igyekezzék. Ezen jegyzőkönyv kapcsolatán sajálattal kell egyelőre is jelentenünk , hogy a leggondosbban gyűjtött hivatalos adatok tanúsításaként az lei termés eredménye a rendszerinti szükségletnek Volról sem felel meg. Ez áll a megye 8 járására néző, s csak 2 járás van kevésbé aggasztó helyzetben. Az unghi, felvidéki s szerednyei járás lakossága csakim kivétel nélkül oly sajnálandó helyzetben van, hogy elebaráti könyörület és hatósági gondoskodás nélk nem fog megélhetni, sőt azon kevés baromálladék is mely eddig a dühöngő marhavész által megkíméltek, takarmányhiány miatt áldozat leend. A hatóságok ezen ügyet komoly gondoskodásuk tárgyává tevék, és már ekkoráig egyrészre a felvidéki szegény alap tőkéjét élelmiszerek besízésére fordították, másrészről pedig a főkormányokét az állapotok aggasztó voltának feljelentése mellett intézkedésekre kérték fel, melyek alkalmasak vannak arra, hogy a felvidéket fenyegető ínség lehetősgeny- ', hittessék. (IV.) , Külföld. , ANGOLORSZÁG. A „France“ szerint Vi0-ra királynő személyesen nyitandja meg a parlarat legközelebbi ülésszakát. • A „Patrie“-nak egy Londonból dec. 27-ről írt levele egészen uj részleteket közöl azon politikaira( melyet — mint mondják — az angol kormány legközelebb a japáni kérdésben fogadott el. Ugyanis a tit kun képviselője s a 4 szövetséges hatalmasság közt iitött békeszerződés szerint, az ez utóbbiak számára fizetendő hadi kártérítés közegyetértéssel megváltothatja egy bel-tengeri kikötő megnyitása által. Azt állítják, hogy a britt kabinet, az angol kereskedők kérelmére,a szerződésben említett engedmény mellett nyilatkozik, s hogy ezen eszme létesítése végett legközelebb alkudozásokat nyitand meg Francziaország, az Egyesült Államok és Németalfölddel. A japáni egész nagykereskedés, — mely roppant segélyforrásokat tüntet föl — a belső-tengeren által történik, mely eddigelé a simonosaki-i szorulat által el volt zárva, s az angol kormány azt véli, hogy az ama tengeren valamelyik kikötő megnyitása kiszámíthatlan előnyöket nyújtani minden nemzet tengeri kereskedésének. Egyébiránt ezen kérdés tetemesen tanulmányoztatni fog az érdeklett felek közt tartandó értekezletekben. A legutóbbi postával Londonba érkezett kelet-indiai lapok hosszan tárgyalják a Közép-Ázsiábani állítólagos orosz hódítási vágyakat, s Oroszországnak ebből következtetendő fenyegető magatartását India irányában. A „Bombay-Gazette“ többek közt így nyilatkozik : „A busz év előtti csekély kezdetből Oroszország folyvást s biztosan haladt előre, úgy hogy az most már Közép-Ázsiában a legerősebb politikai s katonai hatalmasság, s e mellett kedvező alkalommal br. Afghanisztán politikai ügyeibe beavatkozni, s befolyását azon egyetlen még független államban érvényesitni, mely azt még az indiai britt birtoktól elválasztja. Mi ugyan egy perczig sem hiszszük, hogy az oroszok, még ha az afghánokat meghódítnák is, valaha kierőszakolandják az Indiába vezető utat, míg egy angol sereg őrzi a szondátokat; azonban mégis kellemetlen ránk nézve, hogy a határhoz ily közel nyomulnak oly időben, midőn hírszerint az indiai főkormányzó az Indiábani európai csapatok leszállításátajánlá, hogy így az angol katonai hatóságokat kisegítse az ujonczozás nehézségeiből. Legalább is nagyon kívánatos lenne, hogy a kormány a persa tengeröbölnéli állásunk erősbítése által előre súlyt igyekezzék szerezni Oroszországnak a Himalayán túl növekedő hatalma ellenében.“ FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint arról van szó, hogy megszabott fizetéssé alakíttassák át azon havi kártérítés, mit a törvényhozó testület tagjai húznak. Ugyanezen lap tudni hiszi, hogy a kamrai ülésszak megnyitása febr. 10—15-kén leend. Azt állítják, hogy az 1866-ki budget terve a kamra asztalára mindjárt megalakulása napján le fog tétetni, s hogy a pénzügyi törvény vizsgálatával foglalkodó bizottmány tüstént ki fog neveztetni. E szerint a budget megvitatása nem fogna többé oly elsietve történni, mint amidőn az az ülésszak végére volt halasztva. Ugyancsak a „Patrie“ azt hiszi, hogy Mon , a párisi spanyol követ, még az újévi elfogadások előtt átnyújtandja meghitelező iratait. Mint tudva van, a franczia kormány eleitől fogva hajlandónak mutatkozott minden olyat................ tolni, mely Karam József maronitaengedné a Libanon vidékén maradást, nem tudja, hogy mi lesz a folyamatban sok eredménye. Azonban remélhető, hog teljesen felismerendi a franczia kabiné hülékeny szellemét. Royer, a számvevőszék elnök átnyújta a császárnak a számvevőszék évreli jelentését. A „France“ az „Indép.“ azon közprólag, miszerint De cers legközeleb érkezni, a franczia-austriai kereskedelmötti alkudozás végett, megjegyzi, mikor nem haladt oly messze, hogy a franczia az alkudozó megválasztásával kellett kodnia. Mint a „Pr.“-nek Parisból! doc. Nigra a pápai encyelicára vonatkosszas táviratot küldött La Mar morint Victor Emanuel király iránt Napoleon herczegtől levelet kapott, melyben az illő ellen deklácsol. Folyvást az hallatszik, hogy mimalmasság hajlandónak mutatkozik hadakra; ezen körülmény igen valószínűl inni a császár újévi beszédében. A császárné Nizzába kirándulása is el van határozva. A „Constitutionnel“-ben egy,em találrt czikk kijelenti: „Az encyclici