Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1865-04-01 / 75. szám

mészetesen szót kellene a részletes tárgyalásnál a pénz­ügyi bizottmány némely indítványai ellen tennem. Erre a részletes vita kezdetik meg. Az I. czimnél: „Központi vezetés“, (ordinarium : 415,000 ft, extraordinarium : 18,790 ft), elöszöris M e n d e emel szót, hogy igen kimeritőleg nyi­latkozzék a fizető-hivatalnak a bizottmány által indít­ványozott megszüntetése ellen, s hogy a pénzügyi bi­zottmánynak 7500 ftnyi letörlését az extraordinariumba ismét beiktattassa. Ő azt indítványozza, hogy a fizető- hivatal részérei kiadások többé ne a külügyministe- rium, hanem az ott kezelt pénzalapok által is viseltes­senek. (Támogattatik.) Mendének azon további indit- ványa, miszerint az I. czim, központi vezetés, extraor- dinariuma 26,290 fttal iktattassék be, szintén támogat­tatik. A szavazás módja iránt viszály támad ; ugyanis arról van szó, hogy hol kerüljön szavazásra a kiadás­áttételek kérdése. A többség oda nyilatkozik, hogy egy­előre az egyes czimek fölött történjék szavazás, s hogy a kiadás-áttételek ezen kérdése a pénzügyi törvény fö­lötti szavazásra tartassák fönn. Erre azl. czim, központi vezetés, ordinariuma 415,000 fttal fogadtatik el. Az I. czim extra-ordinariuma a bizottmány által 18,790 fttal inditványoztatik. Az előadó Mende azon indítványa ellen szól, mi­szerint a fizető-hivatal kiadásai ismét beiktattassanak. A szavazásnál Mende indítványa megbukik, s a bizott- mányi inditvány fogadtatik el. A II. czim: „diplomatiai kiadások“-nál a bizottmány az ordinariumot 1,100,000, s az extra-or- dinariumot 55,400 fttal indítványozza megajánltatni. P 1 e n e r pénzügyminister azt hiszi, hogy ; a kül- ügyminister nyilatkozatát hamisan fogták föl. O bele­egyezését nyilvánítja a 9000 ftnyi további letörlésbe, ha a kiadás-áttétel a 3 első czimet illetőleg megajánl- tatik. A IV. czimet illetőleg (százalék-járadékok) a minister ugyan a bizottmány által beiktatva volt 100,000 ftból egy szinte 43,000 ftnyi letörléshez bele­egyezését adá, de azt kell kivánnia, hogy ezen letörlött összeg a 3 első czimhez hozzászámittassék, különben ö nem egyezhetnék bele a bizottmány letörlésébe, s a 9000 ftnyi további letörlésbe. B a r i t i u ezen alkalmat arra használja föl, hogy a concordatum megszüntetése mellett emeljen szót, az erdélyi görög egyház érdekében. Herb st kijelenti, hogy ha a ház a pénzügymi­nister nézetéhez csatlakozik, ez nem'9000 ftnyi megta­karítás, hanem 34000 ftnyi fölemelés lenne, mivel a „százalék-járadékok“ összegének csökkennie kell, mi­helyt az agio csökken. Ezen megtakarításnak minden esetre az állam-kincstár javára kell válnia; ez az oka annak is, hogy miért egyeztek bele a kiadás-áttételekbe csak a 3 első czimet illetőleg. Ha a kormány ehhez ra­gaszkodik, a bizottmánynak is ragaszkodnia kell saját számaihoz. Az ezen tárgy fölötti vitában még W a i d e 1 e s B r e s 11 vesznek részt, amaz a kormány, s ez Herbst nézete mellett. A külügyminister gr. Mensdorff kijelenti, hogy ha a pénzügyminister által kifejezett nézet nem fogadtatik el, ő kénytelen ragaszkodni a kormányi elő­térj esztmény eredeti számaihoz. A szavazásnál a II. czim a bizottmány indítvá­nya szerint fogadtatik el. A III. czim, „a consuli kiadáso k“-nál a bizottmány az ordinariumra 539,250, s az extra-ordinariumra 7330 ftot indítványoz meg­ajánltatni. B a r i t i u Erdélynek a Dunafejedelemségekhezi viszonyairól szól, s fájlalja a nevezett tartományokban az austriaiaknak rósz kereskedelmi képviseltetését. Schule r-L i b 1 o y egy, Erdély s a porta közti szerződést emlit, bizonyos legelőkre vonatkozólag, me­lyek az erdélyi marha-tenyésztésnek nagy előnyöket nyújtottak, s a gyapju-ipar fölvirágzását is maguk után vonták. Néhány hét előtt a lapokban az volt olvasható, hogy a porta fölmondá ezen szerződést, mivel ama he­lyekre a befogadott tserkeszek számára van szüksége. O a kormányt arra kéri, hogy az 1866-ki pénzügyi bi­zottmánynak adja meg a szükséges fölvilágositásokat aziránt, hogy mit tett az erdélyi marha-tenyésztésre nézve. Szónok fájlalja, hogy a consuli hivatalok inkább politikai missiók, s csak kevéssé teljesítik a kereske­delmi érdekek részérei sajátképi rendeltetésüket. Szó­nok azt indítványozza, hogy a consuli hivatalok vétes­senek ki a külügyministerium hatásköréből, s a keres­kedelmi ministeriuméhoz osztassanak be. (Támogat­tatik.) Schindler arra utal, hogy austriai bányászok a fejedelemségekbe csábittattak, s a nélkül, hogy a ve­lük kötött szerződések megtartattak volna, ismét elbo­csáttattak. Azok számára semmi elégtételt sein lehetett szerezni. Szónok úgy találja, hogy az austriaiak a kül­földön általában nem találnak elegendő oltalmat. Erre a bizottmányi inditvány elfogadtatik, és Schuler-Libloy indítványa elvettetik. A IV. czimet: „százalék-járadékok“, a bizottmány 100,000 fttal indítványozza megajánl­tatni. T a s c h e k összehasonlítja ezen összeget az előbbi években megajánlottakkal, s az illető agio-állást is ösz- szehasonliija. — A százalék-járadékokat csak 80,000 fttal indítványozza megajánltatni. (Támogattatik.) Ta8chek indítványa kisebbségben marad, s a bi­zottmányi inditvány elfogadtatik. A consuli jövedelmek födözéseül a bi­zottmány 129,600 ft beiktatását indítványozza. (Elfo­gadtatik.) Erre Berger indítványa kerül szavazásra, né­mely követségekrei kiadások megszoritása iránt. Tinti azt kéri, hogy az inditvány megosztva juttattassék szavazásra, úgy hogy a kisebb német áíla- mokbani követségek megszüntetése külön jusson sza­vazásra. Berger a második részt visszavonja. A szavazásnál Berger indítványa 69 szavazattal, 74 ellen, minoritásban marad. Kurandának azon indítványa, miszerint azon várakozás fejeztessék ki, hogy a kormány k é k-k öny- vet fog előterjeszteni, elfogadtatik, mire az ülés bezá- ratik. A vamtariffa ügyében. I. Azon jeles emlékirat, melyet az országos gazda­sági egyesület a nm. helytartótanácsnak felterjesztett, részletesen és alaposan elősorolta Magyarország főter- mékeit, s mindegyikre különösen felhordá az akadá­lyokat, melyek eddig útját állották, hogy a nagy világ kereskedelmi piaczain versenyre léphessen. Az akadályok közt természetesen első helyen ál­lanak mind a birodalom, mind az idegen államok vám- tariffái. A külföldi államok vámtariffái kevés kivétellel Magyarországnak s a birodalomnak termesztményeit magas vámokkal terhelik, melyek csak akkor szállíttat­nak alább, ha cserében az ausztriai birodalom is enged­ményeket teszen a külföldi árukra szabott vámtariffá- jában. Itt vagyunk tehát egy felette fontos, de nagyon bonyolódott kérdésnél. Bonyolodottnak mondjuk igen is, mert milliók érdekei forognak szóban, még pedig oly érdekek, melyek gyakran egymással épen ellentétesek. Mielőtt tehát az ujonan meghatározandó vámtariffa ügyében positiv véleményünket kimondanók, szüksé­ges némely általános elveket előrebocsátani, s a biro­dalmi kereskedésnek eddigi fejlődése, története és vál­tozásai felett szigorú, de részrehajlatlan szemlét tartani. Az ausztriai birodalom kereskedése igen jelen­tékeny, s ez még évröl-évre nagyobb fontosságot vív ki magának. Európa közepében feküdvén, délre az ádriai tengertől övedzve, belsejében számos hajózható folyam által keresztülmetszve, már a természettől ked­vező helyzettel bir a kereskedésre, mely helyzetet a több száz mértföldnyi vaspályák s jeles köutak még in­kább kiegészíteni törekszenek. Ide járulnak : a nyers termények bősége és különfélesége, a lakosok nagy ré­szének iparos szorgalma, műveltsége, melyek mind annyi alapjait teszik egy virágzó kereskedésnek. Az ausztriai birodalom kereskedése csak a múlt század elején kezdett fejlődni, midőn uj országutak, szabad kikötök épültek, váltójog hozatott, s különféle kereskedelmi intézetek állíttattak. Ez első század csak tanulás és jobbra törekvés korszaka volt, melyben a kormánynak közvetlen segít­séggel s gyámkodással kellett fellépni, hogy a keres­kedés talpra állhasson. Ez azonban csakhamar oly erőre vergődött, hogy nem sokára az egyenes kormányi be­avatkozást némi kivétellel egészen nélkülözhető. Ez egész korszak a kereskedelmi prohibitiv rend­szer zászlóját tüzé ki. Kereskedelmi tekintetben az ál­lam elzárta magát a külföldtől, s fejledező mü- és gyár­iparát magas behozatali vámtariíFával védelmező a fej­lettebb külföldi iparczikkek versenye ellen. A prohibitiv rendszer következtében egész 1852-ig mintegy 70 áruczikknek behozatala, és más 10 czikk- nek kivitele egyenesen tiltva, a legtöbb iparczikkek- nek behozatala pedig az értékhez mért tulmagas vámok által felette nehezítve volt. Ily eljárásnak aztán természetesen az lön követ­kezése , hogy az idegen iparos államok az ausztriai nyers termesztményekre szintén nagy vámot vetettek, s ezek közül némi kedvezésben csak oly nyers termé­kek részesültek, melyek a külföldi gyáriparnak hasz­nálható anyagot szolgáltattak. Szóval: az austriai birodalom a kereskedésre, s belmüiparának kifejlesztésére épen azon eljárást követte, melyet előtte Anglia, Francziaország, s II. Fridrik ki­rály alatt maga a porosz állam elkezdtek és sokáig hí­ven megtartották, s mely rendszertől az orosz biroda­lom és Spanyolország maiglan sem akar tágitani. Úgy hogy bízvást elmondhatjuk, hogy a múlt. században, s e folyó század első negyedében Törökországon, Svaj- czon és Hollandián kivül egy állam se pártolta a sza­bad kereskedést. Azonban az 1848-ik év több rendbeli socialis vi­szonyok átalakitásán, a feudális rendszer eltörlésén ki­vül a kereskedelmi politikában is uj korszakot idé­zett elő. A föld szabaddá tétetvén, nemcsak a gazdasági, hanem a mü- és gyári munkának, s aztán a kereske­désnek is szabadabb mozgást kellett engedni. E percztöl kezdve a birodalmi kormány intézke­dései mind oda mutatnak, hogy fokonkint lehet­séges legyen a szabad kereskedés, mit nálunk nemcsak a földbirtokosok, hanem, mint alább látandjuk, az austriai iparüzök és gyárosok nagy része is óhajtva vár, s a szabad versenytől épen nem riad vissza. De lássuk már a szabad kereskedést elökészitö intézkedéseit a magas kormánynak. Egyleti ügyeli. Jelentés a pesti takarékpénztár mart. hó 29-ki közgyűléséről. Ezen hazai intézet forgalmi kimutatása a követ­kező tételeket tünteti fel: 1863- ik évben Forgalmi töke 24,393,801 frt 83 kr Betétei 22,222 fél ált. 9,496,576 „ 94 „ Kivétel 22,303 „ „ 9,546,166 „ 20 „ 1864- ik évben Forgalmi töke 23,296,866 frt 75 kr Betétei 22,733 fél ált. 9,119,784 „ 24 „ Kivétel 25,884 „ „ 10,320,520 „ 01 „ Az 1864-dik évi forgalom az 1863-ik évihez képest ke­vesbedett.................. 1,096,935 „ 08 „ Betételek összege ......... 376,792 „ 70 „ Az 1864-ik évi kivétel az ugyan­azon évben betett összeget meghaladja .............. 1,200,735 „ 77 „ Szaporodott ezek szerint száma a Betevőknek 511-el Kivevőknek 3581-el A rendelkezés alatti tökéből elhelyezve volt: 1863- ik évben Leszámítolt váltókra..... 4,289,053 frt — kr Állam- és hitelpapírokra . . . 364,703 „ 30 „ Ingatlan javakra ......... 7,164,237 „ 36 „ Magyar földhitelint. jövjegy . . 20,400 „ — „ 1864- ik évben leszámítolt váltókra ..... 3,806,925 frt 90 kr Állam- és hitelpapirokra . . . 304,486 „ 55 „ Ingatlan javakra.......... 7,143,297 „ 06 „ Magyar földhitelint. jövjegy . . 18,360 „ — „ Megjegyezvén, hogy az ingat­lan javakra adott kölcsönök­ből Pest s szomszéd megyei földbirtokokon .... . . 3,765,011 „ 85 „ Budapesti házakon ................ 3,378,285 „ 21 „ van elhelyezve. Az 1864-ik év üzleti forgalma 84,336 „ 46 „ tiszta jövedelmet eredménye­zett. Ez összeghez hozzászámítandó lévén azon................................. 4900 „ 82 „ mennyi a tisztelt közgyűlés jóváhagyásának reményében jótékony czólokra választmá- nyilag utalványoztatott, i tisztelt közgyűlés rendelke­zése alá esik összesen . . 89,237 „ 28 „ Ennek felosztása tekintetéből ja­vasolja a választmány: hogy a tartalék-tökét szabálysze­rint illető 10% száztóli . . 8923 „ 72 „ levonása után köz- és jóté­kony czélokra következő ösz- szegek fordittassanak : 1-ször. Betudandók ezekbe a választ- nány által közgyűlési jóváhagyás remó- lyében már utalványozott, s a pénztárból kifizetett jótékony adakozások, u. m.: j A magyarországi ínségesek segélyezésére 2300 ft —• kr j Az alföldi szükölködők javára alakult pesti kenyérosztó bizottmánynak . . 2200 „ — j A pesti ferenezrendi templom kijavítására 150 „ — A pesti őszi lóverseny dijának 1-sö részlete 50 „ 19 A galaczi magyar protestáns egyháznak 200 „ 63 Összesen . 4900 „ 82 Egyszersmind kikérvén e helyütt a választmány a tiszt, közgyűlés jóváhagyá­sát azon 10000 forintra nézve, mennyivel Pest szab. kir. városa által a lipótvárosi templom építésére kiirt 100,000 ft 5 % sor­solási kölcsönben részt vett. 2- szor: marmarosmegyei szükölködőknek 600 „ — Ungiaknak ............................................. 400 „ — Árvaiaknak ............................................. 600 „ — A pesti evang. árvaintézetnek .... 200 „ — A „ hang.-egyletnél a magy. szavalati tanszék alapjához ............................. 200 „ — A pesti szegény gyermekkórháznak . . 300 „ — A „ kereskedelmi „ 200 „ — A „ kereskedelmi főiskolának . . . 300 „ — A „ evang. főgymnasiumnak . . . 300 „ — A „ reform. „ .... 300 „ — A magyar irói segélyegyletnek .... 400 „ — Az orsz. m. gazd. egyes, palotai Istv. te­lek felszerelésére ........................ 200 „ — Pesti izraelita kórháznak ..................... 200 „ — Pesti lipótvárosi templomnak ................. 300 „ — Magyar gazdasszonyok szegény gyermek növeldéjének ..................................... 300 „ — Pesti nöegyletnek ................................. 200 „ — A pestvárosi árvaleány-intézetnek . . . 200 „ — A pesti vakok-intézete ápoldájának . . 200 „ — A „ terézvárosi kisdedóvodának . . 100 „ — A pestvárosi közös temető szépítésére . 200 „ — A pesti főreáltanodai szegény tanulókat segélyzö alapítványhoz ..................... 200 „ — Pesti első bölcsödének......................... 100 „ — A kisdedóvó-intézeteket Magy. orsz. ter­jesztő egyletnek ................................. 100 „ — A magyar természetvizsgálók pénzalap­jához .................................................. 100 „ -— A nyugdíj alaphoz a tiszta jövedelem 4% száztólija ............................ 3569 „49kr A Fáy-alapitványhoz 2% száztólija . . 1784 „ 74 „ 11554 ft 23 kr 3- szor. Indítványozza a választmány, mi­szerint a tiszta haszonból 1864-ik évi osztalékkép egyegy részvény után . 100 „ — és igy 629 részvény után utalványoztas­sók összesen .................... 62900 „ — 4- er A választmány által előterjesztendő jegyzőkönyvben kijelölt tisztviselők jutalmazására ..................................... 800 „ — 5- ör. Atisztajövedelembölafentebb elso­roltak levonása után fennmaradó . . 158 „ 51 a szelvények után járó bélyeg födözésére fordittassék. Összesen: 89,237 ft28kr Külföld. FRANCZIAORSZAG. A „Moniteur de l’armée“ szerint a belgák királya elhatározó, hogy az ostendei erőditmények le fognak rontatni; minek folytán ama városnak meg lehetend adni a lakosok által élénken óhajtott kifejlődést. Ezen tényből láthatni, hogy a csá­szár által adatott példa a külföldön már követőkre talál. A törvényhozó-testületnél a v á- Iaszfölirati viták mart. 27-kén kezdődtek meg. Schneider elnök 2 órakor megnyitván az ülést, elöszöris Ollivier Emil emelt szót. Hosszas beszédét azon nyilatkozattal kezdé, miszerint a jelen kormány most az ő szive szerinti kormány, s miszerint ö ezen szellemben,, intéző ahhoz jóakaratu tanácsait s buzgó kérelmeit. Ő aggodalommal látja, hogy ama kor­mány — melynek tartósságát ö szive mélyéből óhajtja — nem veszi nagyobb figyelembe ama tanulsá­got, melyet a legutóbbi választásokból kellett volna me- ritnie, miszerint t. i. az ország óhajtásai mindenek előtt a béke s szabadság utáni vágyban öszpontosulnak, mint a melyek egyedüli eszközök arra nézve, hogy az or­szág számára biztonságot s egyszersmind tekintélyt le­hessen megadni. Szónok itt a kamra elhunyt elnökének emlékét hivá föl, kinek óhajtásai ugyanazon czélnak voltak szentelve, s kinek nyílt, őszinte, jóindulatú ar- czát itt többé nem láthatni; ö ezt mélyen fájlalja. Erre szónok szerencsét kivánt a kormánynak külpolitikájához, mind Olaszország, mind Amerika irá­gató gr. Festetics Leo ur kíséretében a tantermeket vette szemügyre. * A cs. kir. képtár Bécsben — a helyiségek tiszto­gatása következtében — f. hó 1-töl e hó utoljáig zárva lesz. * Dumas Sándor, az apa, april közepe táján Bécsbe szándékozik jönni, hol még soha sem volt, s itt felolvasásokat tartand, elhunyt kebelbeli barátja Saphir M. S. örökösei javára. E barátságos viszony­ról Dumas és Saphir közt egy színésznőnk „Uti-Napló“- jában emlékezik. * Kinszky Zdenko gr. és Dessewffy Aurél gr. a pozsonyi versenygyepre gyalogversenyt indítványoznak, mely czélra 300 ft gyűlt össze. A futás akadályokkal történik s már az idei april 29-ki pozsonyi versenyen végbemenend, ha legalább 6 versenyző jelentkezik. A sport e neme Angliában már régóta virágzik. = Az „Agr. Ztg“ m. hó 28-ki távirati sürgönye szerint a románok, a nélkül, hogy a karloviczi congres- sus eredményét bevárták volna,elutaztak. Am. hó27-ki ülésben élénk vita után aversionaliter 250,000 ft sza­vaztatott meg, a zárdák azonban nem lettek megsza­vazva. * A pesti Lloyd-társaságmart. 30-kán tartott köz­gyűlésén Wahrmann Móricz ur választatott meg igazgatóvá. * A kolozsvári Victoria biztositó társaság alakuló közgyűlésén, mint a „Ll.“-nak távirják: elnök lett báró Jósika Lajos, alelnök H i n c z György, vezető igaz­gató G a 1 g ó c z y Károly, kezelő igazgatók : Dózsa Dani, gr. Schweinicz Gyula, Köváry László és Wagner Frigyes. — A főméit, hétszem. tábla II. tanácsá­ban 1865. mart. 31. előad. Dessewffy Albertnek úgy is mint osztályos rokonai jogfentartójának gr. Des­sewffy Ferencz és fia e. oldalagos örökösödési pere. Elő: Beöthy Zsigmond ktb. (T. Cs.) * Gr. Batthyányi Iván általunk már említett halálát a gyászlap igy hirdeti: „Herczeg Batthány Fttlöp, Német-Újvár örökös ura, Strattmanni gróf, 1 0 cs. kir. Felsége belső titkos tanácsosa és aranykul­csos hive, aranygyapjas rend vitéze sat., a maga és öz­vegy Draskovics Erzsébet grófnő, csillagkeresz­tes és palota-hölgy, E r d ö d y Leopoldina grófnő, csillagkeresztes hölgy és Montenuovo Julia her- czegnö, csilllagkeresztes és palota-hölgy, mindhárman született Batthyány grófnők nevében keseredett szívvel jelenti szeretett fivérének, illetőleg atyjuknak, méltóságos gr. Batthyányi Iván, Német-Újvár örökös ura, cs. kir. kamarásnak sat., a haldoklók szent­ségének buzgó felvétele után, életének 81. évében, hosz- szabb idejű betegeskedés folytán elgyengülésben folyó 1865. évi mart. hó 26. reggeli 2% órakor Bécsben történt kimultát. — A boldogulnak hült tetemei mart. hó 28. délutáni 4 órakor lakásán beszenteltetvén , annak- utána Németh-Ujvárra vitetnek, s ottan a nemzetségi sirboltban örök nyugalomra letétetnek. — Az engesz­telő szent mise-áldozatok itten a sz. Ágostonhoz czim- zett udvari plébánia-templomban mart. 29., 10 órától 12-ig, úgy későbben Németh-Ujvárott ünnepélyes szer­tartással fognak megtartatni. — Bécs, mart 27. 1865.“ * N. - S z t. - M i k 1 ó s r ó 1 (Torontálm.) marczius 25-röl Írják nekünk: A közel múlt tél derekán egy helybeli czipész inasa, a mester gyermekeivel játsz­ván , ezeknek mulattatására tréfából kedve szottyant megmutatni „hogy akasztjákfelazembert?“ S ezen bárgyú tréfa azzal végződött, hogy a könnyel­mű inas, működései közben elájult, s későbben, miután a boldogtalannak a halállal! küzdelmein a gyermekek, semmi roszat nem gyanítva, untig eleget nevettek, mi­dőn a felakasztott megszűnt volt már mozogni, a gyer­mekek atyjukhoz mentek, s naiv örömmel beszélték el a bohó inas tréfáját; a mester aggodalomteljesen rohant a kérdéses szabába, s midőn a fatális madzagot levág­ta , az inas többé már nem élt. E gyászos esemény lassankint feledve lett, hogy egy még borzasztóbb vegye igénybe a köz-figyelmet. Körülbelül két héttel ezelőtt gyorsan terjedt el váro­sunkban a hir, hogy egy itteni (nem tudom, görög vagy szerb nemzetiségű) kereskedőnek az inasa felakasztotta I m a g á t. A róm. kath. hitfelekezetü s nagykőrösi szü­letésű ifjú, a kerületi orvos által kiállított halotti czé- dula szerint öngyilkos lévén, lelkész nélkül s a köz­temetőn kivül temettetett el este 8 órakor. A szerencsét­len atya, n gyászos eseményről értesülve, N.-Körösröl lejött s azonnal a megyei törvényszékhez folyamodva, itt várta a hivatalos vizsgálatot, mely a most említett törvényszék parancsára megtartatván, miután a halottat felásták, még mielőtt a bonczolást megkezdenék, azon­nal észrevehető volt, miszerint az ifjú feje-lágya be volt törve, mely betörés orvosi látlelet által constatálva lett, hogy halálos volt, s hogy az még a felakasztás előtt történt légyen, egyenesen megczáfolva a felakasztás által történt halált, mert mig az agyban vérfolyás volt, a szív körül vértolulás nem tapasztaltatott, következő­leg a szerencsétlen iiju feje már előbb halálosan lévén betörve, maga-magát nem akaszthatta fel. A megye által elrendelt szór s hiv. vizsgálat kö­vetkeztében, az ekkor felvett orvosi látlelet által, a kér. orvos részéről előbb kiállított halott-vizsgálati bizo- nyitványnyal ellenkezőleg, a halottnak nem öngyilkos­sága constatálva lévén, f. hó 19-én újra és pedig szoká­sos szertartással a köz-temetőben temettetett el. #) Városunk kaszinó-egylete tartós pártfogás követ­keztében folyton gyarapodik; igaz, hogy sok kívánandó van még; igy egyik, talán legjelentékenyebb kellékkel, egy jól s választékosán szervezett könyvtárral nem bir, mely valószinüleg csak a késő jövőben lesz léte­síthető , azonban a mennyire tehetségében áll, a testi és szellemi élvezetet testvériesen párosítani igyekszik. — Jelenleg a következő lapokat járatja : „Sürgöny“, „Pesti Napló“, „Bécsi Hiradó“, „Koszorú“, „Hazánk és Külföld*, „Bolond Miska“, „Üstökös“, „Szegedi Híra­dó“' „Wanderer“, „Debatte“, „Szerbobran“ és „Koma­ratz“; amultévben járatott „Hon“t és „Concordiá“t jelen­leg kiküszöbölték. Mint hallottam, többen óhajtanának *) At.lev. által közlött gyanú mennyire érdemel hitelt, a bizonyosan még folyamatban levő törvényszéki vissgálat maj­dan kidsriteadi. Ssark. I tagjaivá lenni e jó egyletnek, azonban azon alapszabály, mely szerint minden későbben felveendő tagnak köte­lességévé tétetik, hogy Írásban folyamodjék, ha azt kí­vánja, hogy felvétessék, többeket visszatartóztat. — Véleményem szerint czélirányos volna, ha az egylet e tekintetben méltányosabban intézkednék, mert elég volna, ha a belépni kívánót egy tag ajánlaná; miután nem a legkényelmesebb állapot írásban folyamodni, midőn attól tarthat, hogy találkoznának az egyletben egyesek, kik személyes érdekből a bevétel ellen emelnének szót. De különben is minden müveit emberben megvan, és kell lennie azon ambitiónak, hogy akármely müveit társaság tagjává érdemesítse magát, és nem szereti kötni ez érdemességét a kaszinó-egylet indor- sátájához. r. 1. * Treichlinger mükereskedésében megje­lent .Medikus - csárdás“, szerié Demjanovich Iván. Ara 60 kr. —g— N.-H über Ida asszony, távozó énekes­nőnk Bellini „Alvajárójában búcsúzott el a nemz. színpadtól, melynek egy ideig növendéke, később ope- rette-énekesnöje volt, mígnem szorgalma által — ad astra — az operáig emelkedett. Mert halljuk, Berlinbe Krollhoz van szerződtetve. A közönség e bucsuelőadás alatt több jeleit adá azon meleg rokonszenvnek, mely- Iyel a távozó iránt viseltetett. Ki fogja pótolni? még nincs tudva. Egyébiránt, miután Pauliné asszony szin­tén első coloratura-énekesnö, meglehet, hogy a nem­zeti színház szintén takarékosságot igénylő háztartási budgetjében egy másik coloratura-énekesnö helye t ö- rültetni fog. — Az uj színházi év ma veszi Kezde­tét. Hosszasan nem akarjuk parentálni a régit. Úgy hisszük azonban, nem rosszat kívánunk az u j n a k, ha azt óhajtjuk, hogy progressive annyi jót hozzon a nemz. színházra mint előde. Teljes subventio, conser- vatorium, Faust, segélyintézet, két uj shakspeare-darab, Egressy felgyógyulása, uj díszletek, világosság. — Le­gyen ez utóbbi az intézetnél az qj évben átalános!

Next

/
Thumbnails
Contents