Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1865-05-02 / 100. szám
lami, melyet nem szaporitni, hanem megszoritni s végre nullára kell leszállítani. Azért az idénre a bizottmányi indítvány elfogadását ajánlja, hogy a jövő évben semmit sem kelljen többé jóváhagyni. Ingram : A rendelkezési alap kérdésének kettős oldala van, egy pénzügyi s egy politikai. A követelt összeg magassága némely koronatartomány egyenes adóját fölülhaladja. Poroszország tízszer csekélyebb észletet vesz igénybe. Ami a politikai oldalt illeti, nem látja be ily kiadások szükségességét; a kormány sem okadatolta e szükségességet. Előbbi években ily alapot nem ismertek. Azon czélok, melyeket el akarnak érni, úgy látszik előtte, hogy nem ajánlják a javaslást. Szónok czéltalannak tartja, ha a kormány a külföldi lapokban a levelezéseket fizeti s megjegyzi, az mondatott, a kormány az alapot a Magyar és Horvátországgal kiegyenlítésre is használja, de ő hiszi, hogy a kormány maga át fogja látni az ily eszközök alávalóságát. A bizalom kérdésébe bocsátkozva, szónok azt hiszi, utalhat a föliratra, mely nem épen volt különös bizalom jele. Szónok ezután a ház nagy zaja között s a karzatra nézve teljesen érthetlenül az objectív büntetőeljárás következményeiről beszél. Szabel a bizottmányban következő indítványt tett: „Megfontolva, miszerint a rendelkezési alap különféle szükségletekre fordítandó; továbbá megfontolva, miszerint több oly központi helyekre,melyek rendelkezési alappal nem bírnak, ezen alapból kell segél- lyel szolgálni, s föltéve, miszerint ezen alap csak részben van a napisajtó czéljaira határozva, indítványoztatik , hogy „az átalános rendelkezési alapra 400.000 ft jóváhagyassák“. Ezen indítvány a pénzügyi bizottmányban nem került szavazás alá, mivel egy más, egy csekélyebb összegre célra előbb érkezett be. Azért most ő maga hozza elő a házban az indítványt. A házban a súlypontot nagyon is a sajtóra helyezték, mely annyival inkább helytelen, mivel a megkezdett tárgyalások után kiderült, miszerint más politikai czélok teszik ezen alapot szükségessé. A fejlődési folyamat jelleme tesz ily alapot szükségessé, s igazolja annak magasságát. Azon körülmény is, hogy az év már előrehaladt s az alap már jelentékenyen meg van támadva, ajánlja indítványának elfogadását. Az indítvány pártoltatik. Krómer: A lapoknak pénzbeli beavatkozás szüksége fölösleges lenne, ha rendezett viszonyokban élnénk, s ha a lapok saját hazafias föladatukat meggyőződés-hűséggel teljesítnék. Azonban amaz átmeneti stádium, melyben élünk, maga után vonja, hogy az egyik foederalisticus, a másik dualisticus stb. legyen. Ide járul még az egyes nemzetiségek s hitfelekezeti jogok kérdése. Ama forrongási folyamat, melyben mozgunk, szükségessé teszi, hogy a kormány a sajtó eszközét mint igen alkalmast használja föl arra nézve, hogy a helyzet fölött uralkodhassék. Szónok a független sajtó magatartására térvén át, elismeri azon befolyást, melyet a sajtó a népre gyakorol. Ő minden oly lapot becsül, mely ezen befolyását legális s hazafias módon használja föl. De azt nem lehet nyugodtan szemlélni, ha némely lapok a végrehajtó hatalom munkáit gyalázó czikkekben tárgyalják, a birodalmat a végbukáshoz közelálló gyanánt, s az alkotmányt látszólagos alkotmány gyanánt tüntetik föl, s a pártok közti űrt még szélesbítik, mi által a kiegyenlítés lehetetlenné tétetik. Ezen lapok meggondolatlan megtámadásainak lehet tulajdonítni, hogy a kormány tekintélye a bel-s külföldön gyöngül, s az kénytelenné lesz, nagy összegeket adni ki a sajtóra. Míg ily viszonyok léteznek, minden, a kormány által kivánt összeget megszavazand. Herbst a kérdés általános politikai oldalát tárgyalja. Ő már a múlt évben megmondá, hogy ezen kérdés nem bizalmi kérdés. Az államminiszer azt olyanul nyilvánítá, mire oly szavazás történt, mit ő élénken fájlal. Az idén az államminiszer világosan kijelenti, hogy az nem bizalmi kérdés, ezért őppen nem fog arról szólni, mivel általában azt hiszi, hogy nem illő, egy szavazásban bizalmat, vagy bizalmatlanságot fejezni ki. Hiszen a háznak gyakran van alkalma, szavazásaiban kifejezni bizalmának fokozatát. Ő csupán pénzügyőri álláspontból akarja a kérdést tárgyalni; itt pedig nem csak az összeg magassága, hanem a hovafordítás módja, s az elért czélok is irányadók. A Szónok a hivatalos lapok számára megajánlott összegek bírálatába bocsátkozik, s azt mondja, hogy ezen összeg még magasabb lesz, ha meggondoljuk, hogy ezen lapok bélyegmentesek. Ezen öszletet szónok szintén némileg titkos pénzalapnak nevezi, s erre megemlíti, hogy a porosz kormány ugyanazon czélokra, melyekre a rendelkezési pénzalap szolgál, csak 31,000 tallért kivánt. Szónok a félhivatalos lapokat azzal vádolja, hogy azok a nemzetiségi viszályt szítják, s azt állítja, hogy a félhivatalos lapok nem teljesítnék czéljukat, ha az ellenzékiek azok ellen nem polemizálnának. Ezen polémia nélkül a közönség sohasem tudná meg, hogy mi áll a félhivatalos lapokban. A Szónok tagadja a külföldi lapokban megfizetett czikkek hatását, s erre beszédét a hivatalnoki osztály helyzetének rajzolásával végzi, melynek számára fölemeléseket nem lehet megajánlani. Ő a bizottmányi indítvány elfogadását ajánlja, melyet ő a bizottmányban is pártolt. Toman panaszt emel aziránt, hogy az ellenzéki sajtó üldöztetik, még ha az az államjog terén áll is. Ő hiányát érzi a nemzetiségek közti egyenjogúságnak, s kijelenti, hogy a rendelkezési pénzalap közlönyei az ő szűkebb honában viszály magvait hinték el, s még az ellenzék orgánumait is előidézték. Szónok még vádakat hoz föl a félhivatalos sajtó ellen, hogy annak czéltalanságát kimutassa. Waidere válaszol Berger észrevételeire, ki az objectív büntetőeljárást a félhivatalos sajtóval hozó összeköttetésbe, s arra utal, hogy az első eset a legfőbb törvényszék által amaz eljárás mellett döntetett el. Miután Berger kijelenté, miképp csupán azt mondá, hogy a segélyezett sajtó előmozdítá az objectív eljárást, az elnök a vitát bezártnak nyilvánítja. Taschek előadó zárszava után Schmerling államminiszer szól : Az általános rendelkezési alap fölötti tárgyalás hosszas fejtegetéseket vont maga után, s én valóban az ügy érdekében csak igen megszorított mértékben hiszem azt követhetni. Egyáltalában nem lehet feladatom az austriai sajtóállapotok fejtegetésébe általában, arra, amit teljesít a hivatalos, félhivatalos s ellenzéki sajtó, szélesebben kiereszkedni, még kevésbé pedig azon fejtegetéseket követni, melyek az úgynevezett objectív büntető eljárást ma ismét megérintették. Én csak a dologra szorítkozom , arra, hogy az általános rendelkezési alap szükségét összevont rövidséggel előadjam, az összegek nagyságát igazoljam s különösen, amennyire lehet, azt kimutassam, miszerint egészen téves nézet azt állítani, hogy más államokban csekély összeg vagy épen semmi sem követeltetik a kormány oly czéljaira, melyek a számtétel alól magukat elvonják. De mielőtt ezen fejtegetésbe bebocsátkoznám, legyen nekem megengedve néhány szóval visszatérni arra, ami ma is szóba hozatott, t. i. azon kérdésre, vájjon bizalmi vagy bizalmatlansági szavazat forog-e fön, s azon állításra, hogy ezen kérdés felfogásában e kormány részéről az annyira óhajtott következetesség nem tartatott meg. Az állíttatott t. i., hogy midőn múlt évben ezen tárgy itt tárgyalás alá vétetett, személyem részéről különösen arra fektettetett a súly, hogy itt bizalmi szavazat forogjon, míg az idén e tárgymegvitatása alkalmával a pénzügyi bizottmányban egészen más véleményt állítottam föl s kinyilatkoztattam volna, hogy a bizalom vagy bizalmatlanság kérdése e tárgyat nem is érinti, hanem hogy az ügy objective tárgyalandó. Azon urak, kik az e tárgy fölötti múlt évi tárgyalásokat még emlékükben tartják, talán emlékezni fognak, hogy akkor is az egész tárgyalás s az egész beszédek alatt, melyek tartottak, a dolog mindig objectíve tárgyaltatott, hogy csak végül, előidéztetve azon nyilatkozatok által, melyek a kormány ellen ejtettek, használtam azon fordulatot, hogy egészen a kérdés eldöntését a bizalom vagy bizalmatlanság kérdésétől nem lehet elválasztani, mert, ha nem tévedek, úgy ezen szavakkal zártam be beszédemet : „Egy embernek jelentékeny sommákat rendelkezésére helyezni, annyit tesz, mint: benne bízni; azokat neki rendelkezésébre nem helyezni annyi, mint: benne nem bízni.“ Én tehát ennélfogva nem fektettem a súlypontot a bizalmi vagy bizalmatlansági szavazatra, hanem csak mellékesen érintettem s elválasztani végre még sem lehet egészen a tárgyat. Mi már ezen alap természetét illet, újólag kijelenthetem, amit már múlt évben kijelentettem s a bizottmányban ismételve kimondottam, miszerint igen téves nézet, mindig e pénzeknek sajtóczélokra s különösen az államminiszer czéljaira leendő fordíttatásáról beszélni. Ezen igénybe vett pénzek az összes államczélokra szükségesek, melyek nem egyedül az államminiszer, hanem a központi hatóságok más ágai által is keresztülviendők, melyeket minden államban követni kell, államczélok, melyek különösenAustriában, mely ekkorig a kifejtés stádiumában van, melynek alkotmánya még távolról sincs a birodalom minden részeiben keresztülvive, teljesen világosak s mindenki által beláthatók, ki a tárgyakat objective s részrehajlatlanul méltányolja. Midőn ezt ismételve kijelentem, meg lesz nekem engedve, mindazon fejtegetéseket tovább nem követni, melyek ezen irányban érvényessé tétettek, hogy az indítványozott summákkal mindig a sajtóra szándék hatni, ami tettleg nem az eset. A második kérdés az összeg magasságát illeti. Mindig arra történik utalás, hogy végre is 200.000 fttal igen jól beérketni, mert ekkorig az e pénzekkel eszközölt eredmények épen nem helyeztettek világosságba s mert némely oldalról arra történt ezélzás, mikép a háznak semmi tekintetben sem adatik felvilágositás arra nézve, hogy hová szándék ez összegeket fordítani. Erre nézve, uraim! bízvást röviden fejezhetem ki magamat. Ha rendelkezési pénzekről beszélnek, melyek minden ellenőrzés alól elvonandók, hol a betekintés számadásokban nem látszik lehetőnek, úgy azokról az államigazgatás részéről is csak érintve tétethetik szó. Ez a dolog természetében látszik feküdni. Ez absolut lehetetlenség, de nem meg nem engedett visszatartózkodás a kormány részéről, mert annyit tenne, mint az egész czélt meghiúsítani, ha a kormány a rendelkezési alap pénzeinek hová fordításáról felvilágosításokat akarna adni. Ha a monarchia állapotait s a kormány tevékenységét szemügyre veszszük, úgy a 400.000 ftnyi összeg mindenesetre szerény s igen csekély követelés. Ez világos lesz azok előtt, kik szemük előtt tartják, miként szoktak más államokban hasonló összegekre nézve eljárni. Egy tisztelt szónok ma arra utalt, miszerint Poroszországban a jelen ministérium, mely felé valóban az ország rokonszenve nincs fordítva, 31,000 tallérnyi mérsékelt követeléssel a sajtó számára megelégszik. Ismétlem, hogy ha a porosz kormány 31,000 tallért kíván sajtócélokra, ezen összeget egy bizonyos lap támogatására kívánhatja. De ki a porosz kormány tevékenységét bizonyos évek óta a sajtó tekintetéből veszi szemügyre, az előtt világos lesz, hogy ezen 31.000 tallérral a porosz kormány tevékenységét semmi tekintetben, még csak megközelítőleg sem fedezhetni. A porosz kormánynak végre is más eszközök fognak rendelkezésére állni, ennek így kell lenni, nem dolgom vizsgálni, én csak az eredményeket látom; de hogy azon eredményeket, miket a kormány Poroszországban eszközöl ,s ezek e kormányra nézve, Isten látja, elismerésre méltók, 31,000 tallérral nem lehet eszközölni, ez világos. Angliában tökéletesen nyílt titok, hogy a kormány ugyan az államköltségvetésben egy schillinget sem vesz igénybe, de mindamellett milliók adatnak ki erre, s a gyakorlati angolok, kik igen jól tudják, hogy egy kormány sem nélkülözhet ily eszközöket, nyugodtan nézik azt. Habár tehát titkos összegek felhasználása fölött erkölcsi indignatio nyilatkozik is, habár azon nézet uralkodik, hogy a czél nem szentesíti az eszközöket s hasonló más phrasisok , gyakorlati emberek rég azon meggyőződésre jöttek, hogy bármily színezethez tartozzék is valamely kormány, bármily pártból keljen is az ki, bizonyos összegeket rendkívüli czélokra nem nélkülözhet. S ezért azt hiszem, hogy a magas ház sem fogja magát azon ellenvetések által, melyek ez ügy ellen s miatt tétettek, azon meggyőződésben megingattatni, miszerint a kormány követelése a dolog természetében alapul, s a viszonyok által tökéletesen igazolva van. Mi ép oly élénken elismerjük , mint bárki más, hogy takarékoskodni kell; mi a takarékosság iránti becsületes szándékunkat minden alkalommal kitüntettük, habár végre nem jutottunk is el a megtakarítás azon összegéhez, melyet más oldalról javasoltak. De hogy nem lehet minden álladéknál oly mértékben takarékosságot gyakorolni, mint óhajtatnék, mindenki előtt világos, ki a viszonyokkal ismeretes, s én kinyilatkoztatom, hogy az adott viszonyok közt azon somma, mely a kormány részéről igénybe vétetik, valóban mérsékelt és szerény. Miután az 500,000 ftnyi általános követelésből 50,000 ftnyi összeg már kivágatott s illetőleg jóváhagyás alá terjesztetett, ennélfogva az le is vonatkozik, s én azt hiszem, nem adhatom határozottabb bizonyságát készségemnek, a megtakarításokkal ez álladékban is a lehetőnek határáig jutni, mint midőn a kormány nevében Szábel követ indítványához csatlakozom, mely indítvány további 50.000 ftnak levonását foglalja magában. Szavazásra kerül a dolog: Sz ab el indítványa 79 szavazattal 66 ellenében elvettetik, mire a pénzügyi bizottmány indítványa fogadtatik el. 16. Czim: „A montenegrói, boszniai s herczegovinai menekültek segélyezése.“ 50.000 ft az extraordinariumba vita nélkül beigtattatott. Ezzel az államminiszeri költségvetés feletti tárgyalás befejeztetett. Schmerling államminiszer erre a Poroszországgal kötött kereskedelmi szerződést alkotmányos tárgyalás végett a ház asztalára teszi s kéri, hogy ezen tárgy a legközelebbi napirenden első olvasásra fölvétessék; annak magyarázatát K. Hock osztályfőnök fogja adni. Elnök ezt megígéri, mire az ülés bezáratik. Legközelebbi ülés: hétfőn. Napi újdonságok. A „Wiener Abendpost“ m. apr. 29-ei számában írja : Mint halljuk, a cs. kir. austriai kormány Lincoln elnök meggyilkoltatása után azonnal az itteni amerikai követnek szintúgy, mint az austriai követség által Washingtonban, mely részvétét a szomorú esemény felett s azon reményét fejezte ki, hogy a megvetésre méltó tett sem az Egyesült Államok benső békéjének viszszaállítására, sem azoknak a külföldi hatalmakhozi barátságos viszonyára hátrányos hatást nem fog gyakorolni. * A „P. H.“ Kunszt József kalocsai érsek excellentiájának egy újabb nagyszerű jótékonyságát hozza köztudomásra. Ő excja ugyanis m. hó 28-tól a főt. kalocsai káptalanhoz intézett kegyes sorai mellett az elaggott papok nyugdíjintézete tőkéjének növelésére 10,000 ftot tett le. Pár héttel ezelőtt pedig több házhelyet vásárlott össze örök adományképen a végre, hogy a papnövelde kertjét tágítani lehessen, s az ifjú papnövendékek ott a tanórák fáradalmai után üditőleg pihenhessenek. — Ő excja Bartakovics Béla egri érsek a pest-lipót-templomi kölcsönre 1000 ftot irjt alá. A pestvárosi vízvezeték ügye közelebb felsőbb helyről is hathatós lendületet nyert. A nm. magyar kir. helytartótanácsnak tudomására jutván, miszerint a városnak vízvezeték létesítése által egészséges ivóvízzel leendő ellátása iránt tárgyalások indíttattak meg s a városi hatóság az e vállalat kivitelére nézve alakult társulattal is érintkezésbe tette magát. Pest sz. k. város közönségéhez egy rendelvényt menesztett, hogy ezen, a városra nézve olyannyira fontos, és sok tekintetben mulasztást nem szenvedő ügyre kiváló figyelmét fordítván,a megkezdett tárgyalások befejezését siettetve, azoknak eredményét az összes tárgyiratok és egy minden részleteiben kész tervnek bemutatása mellett oda mihamarább terjessze fel, egyszersmind kimutatván azon járulékot, melyet a vállalat létesítésének biztosítására saját részéről megajánland, valamint azon pénzalapot is, melyből eme járuléköszveget fedezhetőnek vált. * Czélszerű óvszer a pusztító rovarok ellen. A hazai gabnatermelést különféle, újonnan feltűnt s eddig ismeretlen rovarok és férgek által uj veszély fenyegetvén, ezeknek elterjedése ellen Bács vármegyében az ellepett földrész egyszerű elárkolása legczélszerübb óvszernek tapasztaltatott, miután ennek foganatbavétele által az elszaporodásnak mindenütt, s idejekorán gát vettetett. Figyelmeztetik a gazdaközönség ezen hatásosnak bizonyult óvszer helyes alkalmazására. — Ft. Drássy Mihály, Szathmár-egyházmegyében lévő felsö-domonyai lelkész urnák, a süket-némák váczi intézete alaptőkéjének javára beküldött 100 frtnyi adományáért hálás köszönetét nyilvánítja az intézet igazgatója. Tegnap, május elsejének reggelén jókora eső frissítette fel a természetet, mely ez enyhítő cseppekre már régen várakozik. Daczára annak, hogy sokan a napfény aranyos ruhájában szerették volna inkább május elsejét üdvözölni, s e helyett közbe-közbe hullongó hópelyhekkel lepettek meg, — igen szép májusi reggel volt ez gazdáinkra nézve, a kik földjeik és vetéseik felüdülését üdvösebbnek tartják, mint a majális röpke mulatságait, melyeket ezen eső megzavart. Egyébiránt dél felé derülni kezdett és igy ezúttal az ég mindegyik félnek eleget igyekezett tenni. A pestvárosi törvényszék fentartására 1861. évtől 1864-ik év végéig tett kiadások összege a városi számvevőség által összeállított, s a tanács elé terjesztett kimutatás szerint 401,722 ft 4 krra rúg; ezen összegből a tiszti kar fizetéseire 328,955 ft 69 kr, a fenyitó törvényszéki kiadásokra 72,766 ft 35 kr esik. E kimutatás a magy. kir. helytartótanácshoz lészen felterjesztendő, — mint halljuk, használatul a törvénykezési kiadások megtérítése körüli tárgyalásoknál. * A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése ápril 20-kán vette kezdetét s ugyane hó 24-kén érte végét. Az első három napon egyházi törvénykezési ügyek s az utóbbi két napon közigazgatási tárgyak kerültek szőnyegre. Hogy A Pest-józsefvárosi templom helyreállítási költségei a nm. magy. kir. helytartótanács által 36,456 fttal engedélyeztetvén, az illető bizottmány tegnap tartott ülésében az ezen építkezési javítások befejeztetése iránti intézkedéseket haladéktalanul megtevő. B. A magyar kereskedelmi banknál alakult hiteltulajdonosok társulatának nagyobb választmánya ápril 27-ikén délutáni 4 órakor a bank épületében a nevezett intézet egyik igazgatója Rósa Lajos úr elnöklete alatt közgyűlést tartván, ez alkalommal kebeléből következő választásokat tett: I. Censorokká lettek: Englaender Károly, Brüll Gusztáv, Gyapay Miklós, Sgalitzer Vilmos, Maere Márk, Latzkó Náthán, Schlesinger József, Herrmann Albert, Goldstein Jakab, Szumrák Frigyes, Müller Vilmos és Herzl Jakab. — II. A számvizsgáló bizottmány tagjaivá: Lackenbacher Gusztáv, Weiner Henrik, Pürner Keresztély. — III. A liquidáló (felszámitoló) bizottmány tagjaivá: Dr. Bellaagh József, Brass Zsigmond, Ernst Mór, Ruh Hermann, Siráky J. M. urak. — A megválasztottak — mint értesülünk — az irántuk tanúsított bizalmat a kijelölt tiszteletbeli állomások elfogadása által viszonozták. B. Bécsben a Favorit-vonalnál múlt hó utolsó napjaiban két sopronyi parasztember tartóztatott le és adatott át a városi hatóságnak, mert 80 madarat, leginkább csalogányt akartak eladás végett a városba szállítani. Bécsben ugyanis a madarak fogása és eladása tiltva van. E részben, mint tudjuk, Buda város területén is létezik szigorú tilalom. Várjon Pestre nézve, hol az ég madarai elárusítására külön piacz létezik, nem lehetne-e az e tekintetben immár elölment hatóságok intézkedését követni ? A ligetek lakói méltán megérdemlik ez oltalmat. * A „Magyarország anyagi érdekei“ czímű nemzetgazdasági folyóirat II. füzete megjelent. * A tegnapi bécsi lapokban az utóbbi rablógyilkosság áldozatáról, Obristné asszonyról a következő jelentés foglaltatik: Obristné assz. állapota tegnap 9 órakor következő volt: A gyuladások valamennyire engedtek ; átalános állapota egy kevéssé javult, s eszmélete lassan kint visszatér. A gyilkos — mint egy előbbi tudósításban olvastuk — már részben bevallotta bűntettét. A szembesítést a súlyos beteg asszony érdekében az orvosok nem javallták. * Csongrádról értesítik a „Sz. Híradót“, miszerint ott bizonyos Sz. F. nevű ember nagypénteken kiment nejével a szöllőbe, s este egyedül tért haza. Nagyobbik leánykája azonnal kérdést ten, hogy édesanyját hol hagyta? Erre az apa félig kitérőleg, félig pedig akként felelt, mintha többé aligha látnák gyermekei anyjukat, mert az egy ember áttal megöletett, s a kunyhó mögé eltemettetett. — Eközben — mint hallók — az ember jelentést ten a főkapitányi hivatalnál, hogy neje elveszett, tehát köröztessék. — De lánykája, korábbi zivataros életét tekintve szüleinek, apjának elejtett szavait följelenté a főkapitányi hivatalnak, honnan — ápril hó 20.dikán — vizsgálat rendeltetett el a kis leányka vallomása után, s egy csomó venyege alatt, mintegy 4 lábnyi mélységben csakugyan megtaláltatott a nő, éktelenül eltorzítva a feje az ütések által. A férj azonnal elfogatott, s félig-meddig be is valla bűnét. Másnap tenger nép jelenlétében, egyházi szertartással kisértetett második sírjába a szerencsétlen négy gyermek anyja. Úgy látszik, nincs a gyilkos tél- Szanton balügyminister sürgönye, melyben Észak-Amerika londoni követét, Adams urat, Lincoln meggyilkoltatásáról értesíti, a következőleg hangzik: Sir! Szomorú kötelességem, önt értesíteni, hogy tegnap este 6 excellentiája, Lincoln Ábrahám, az Egyesült Államok elnöke mintegy 10 és 9 órakor, magánpáholyában a Ford-színházban, a városban meglövetett. Mintegy 8 órakor kisére az elnök nejét a színházba. Még egy más hölgy és egy úr is volt vele a páholyban. Körülbelöl 10 és 9 órakor, a szünet alatt, lépett be a gyilkos a páholyba, mely előtt őr nem állott, s gyorsan sietett az elnök háta mögé, s egy pisztolyt sütött el a feje mellett. A golyó a koponya hátulsó részébe fúródott, s majdnem egészen keresztülhatott a fejen. A gyilkos a páholyból a színpadra ugrott, s kiálta: „Sic semper tyrannis!“, kezében kést vagy tört forgatott, s így kiszökött a színházból. A lövés után az elnök eszméletlenül bukott földre, s ma reggel 7-ig utolsó lélegzetéig ezen állapotban maradt. Ugyanazon időben, amidőn a színházban ezen gyilkosság történt, egy más orgyilkos Seward úr lakásának ajtaja előtt jelent meg, s azon ürügy alatt, hogy az orvostól gyógyszert hoz, a harmadik emeleti szobába ment, hol a beteg feküdt. Itt Seward Frigyes úrral találkozott, kinek fejére nagyot ütött, több helyütt megsebesíté, s koponyáját két helyen bezúzta. A sebek halálosak. Innen Seward szobájába rohant, ahol a beteg mellett leánya s egy ápoló virasztottak. A gyilkos erre késsel vagy tőrrel két nagy sebet ejtett Seward nyakán, és két sebet arczán. E pillanatban Seward őrnagy, az államtitkár legidőbb fia, s egy szolga segítségére siettek. Ezek is sebet kaptak a küzdelemben, de a gyilkos megmenekült. E sebek által valamely üzetet vagy nemesebb véredényt nem metszett ugyan keresztül, azonban vérvesztés miatt a sebesült sokáig eszméletlenül maradt. Némi remény van rá, hogy élete megmenthető lesz. Az elnök halála után az eset azonnal bejelentetett Johnson alelnöknek, aki történetesen a városban volt, s akire most az elnöki tisztség átmegy. Ma fogja hivatalát átvenni. Az elnök gyilkosa felfedeztetett, és bizonyítékok kerültek napfényre, hogy e borzasztó bűntény csak egy előre tervezett összeesküvésnek eredménye, amit a lázadók azon ürügy alatt szerveztek, hogy a déli tartományokért boszut álljanak, s azon ügyet előmozdítsák. Remélik, hogy a közvetlen tettes kézre kerül. Az ezen bűntény által felkeltett érzelem oly élénk, rögtöni, s mindent túlszárnyaló, hogy e pillanatban nem tehetek egyebet, mint ennek a tényeket megírni. Az elnök tegnap oly korán reggel, mint csak lehetett, cabineti tanácsot tartott, melyben Grant tlck is jelen volt. És vidámabb és derültebb volt, mint valaha csak láttam őt; örvendett az állandó béke közelsége fölött, úgy a bel- mint a külföldön. Jelét adó jóakaratának és az emberiség iránti érzelmeinek, szelleme szelíd és bocsánatra készséget tanúsított. Köztudomásul volt, hogy az elnök és Grant tábornok a színházban jelen lesznek, és a tervre nézve, hogy a feláldozandók közé a tábornokot is sorozzák, kedvező alkalom mutatkozott. Grant azonban akadályozva volt a színházba menni, s így kikerülő a merényt. Nem szükség valamit mondanom azon befolyásról, melyet ezen ocsmány gyilkosság hazánk ügyeire nézve előidézend, csak annyit jegyzek meg, hogy azon vakmerő tettek, mikhez a haza ellenségei folyamodtak, előreláthatólag semmiben sem gyengítendik honfitársaink hazaszeretetét, s a lázadók teljes leveretését nem gátolandják. Mély fájdalmamban, a midőn ezen szomorú kötelességemet teljesítem, van szerencsém, stb. stb. Edwin M. Stanton. A „Globe“ melyből ezen jegyzéket átveszszük, nem közli a keretet. Azonban kétségtelenül ápr. 15-től van keltezve. Az amerikai lapok szerint Stanton meggyilkolása is tervezve volt. Mint beszélik, a gyilkosok testvérek voltak, és mindketten fanatikus secessionisták, sikerült lóra kapniok, mik előre oda voltak rendelve,és így menekülhettek. Külföld. ANGOLORSZÁG. A felsőház ápr. 27-ki ülésében Russell gróf jelenti, hogy ő hétfőn egy oly föliratot inditványozand, melyben a ház Lincoln meggyilkoltatása fölötti fájdalmát s indignatióját fejezendi ki, s a királynőt arra kérendi, hogy az Egyesült Államoknak küldje meg ezen érzelmek kifejezését. Derby lord reméli, hogy Russell lord javaslatában semmi olyan sem lesz, mi legkevésbé is kétessé tehetné a ház öszhangú csatlakozását. „Én“ — úgymond — „bizonyos vagyok a felől, hogy a ház teljesen osztandja ama fájdalom s indignatio érzelmeit, miket amaz iszonyú bűntény gerjesztett.“ Russell gróf azt állítja, hogy az ő javaslatában semmi olyas sincs, mi a ház csatlakozását gátolhatná.