Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1865-06-01 / 125. szám
125. sva. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papa-kereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. _i;‘" ■ II 1 ‘v>n Hl SÜRGÖNY. Magánhirdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. e. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majkai Frankfurtban Vlokien Ottót Hamburg - Aténában Maasenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab ; Lipcsében Engler II. , Illyen és Fort urak. .r .. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre . . ... 20 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévre.............................10 „ Félévre . . . 1j . 9 „ — „ Negyedévre . . . • . 5 „ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ Buda-Pest. csütörtini. június 1.1865. HIVATALOS RÉSZ. Az államministerium, a magyar kir. udv. kanczelláriával, valamint az érdeklett többi ministériumokkal egyetértőleg, alst-rossbachi dr. Mayer Lipót, Mayer Ráfáel, Burgett Nándor, Pfliger Ignácz, dr. Wehsf Zsigmond uraknak, és társaiknak egy részvény-társulatnak Bécsbeni fölállítását, a szegedi kiviteli gőzmalom, s az azzal összeköttetésben álló, s Szeged szabad kir. város fogyasztására szánt vízvezetéki művek megszerzése s üzlete végett, megengedte, s annak alapszabályait helybenhagyta. Sáros vármegye főispáni helytartója, mint a megye területén fekvő sz. kir. városok királyi biztosa a Bártfa sz. kir. város tanácsánál megürült főjegyzői állomásra Pucz Imrét, r. a. cs. kir. törvényszéki segédet nevezte ki. Borsodmegye főispáni helytartója Jesze Vilmos hites ügyvédet s k. táblai joggyakornokot főispáni helytartói titkárrá, Schwatz Dávid orvossebész-tudor és szülészmestert szentpéteri járási alorvossá, Kazay Bertalan nyéki földbirtokost miskolczi járási csendbiztossá, Lengyel Ágoston megyei dijnokot írnokká, Hubay Géza megyei gyakornokot dánokká, s Kazay László nyéki földbirtokost Miskolcz város tanácsánál 2-ed aljegyzővé nevezte ki. Bars megye főispánja a megürült megyei főjegyzői állomásra ideiglenesen Benkovics Pál megyei 1-sö aljegyzőt, az ezáltal megürült d-sö aljegyzői állomásra pedig Névery Sándor tiszteletbeli főjegyzőt és főispáni titkárt nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felségének Budapesten mulatása, mint tegnap érintettük, valószínűleg junius 9-éig terjedend. A részletekre nézve következők vannak — mint halljuk — egyelőre megállapítva : Ő Felsége — mint már tegnap közlöttük — június 6-kán d. e. 10—11 óra közt érkezik meg, s közvetlenül a budai cs. k. vár-palotába szálland, hol azonnal a polgári s katonai tekintélyeket legkegyelmesebben elfogadni, a fogadás bevégeztével a gazdasági egylet által rendezett kiállítást megtekinteni, esti 6 óra tájban pedig a csónakversenyt megszemlélni méltóztatand. Június 7-kén, szerdán, reggel 7 órakor Budán, a szokott gyakorlati téren a helybeli csapatok fölött szemlét tartand, délután pedig a pesti lóversenyt legmagasabb jelenlétével ünnepélyesíteni fogja. Június 8-kán, csütörtökön, különféle intézeteket, stb. fog Ő Felsége legmagasabb látogatásával szerencséltetni, mire nézve a további intézkedés később fog kibocsáttatni. E napon Ő Felsége audientiákat is adand, melyeknek ideje utólagosan fog közzététetni. Ezen audientiákra előjegyzések tétetnek a m. k. helytartótanács elnökségénél mostantól kezdve június 7-ig bezárólag, délelőtti 10 órától 12-ig. Június 9-kén O Felsége a pesti lóversenyt ismét megszemlélvén, este Bécsbe visszautazand. Amint O Felsége az ország határát átlépi, a cs. lobogó a várpalotán fel fog vonatni. A franczia császár levele herczeg öcscséhez. Közlöttük azon fontos levelezést, melyet a franczia császár herczegi öcscsével az ajacciói napóleoni ünnepély alkalmával tartott beszéde folytán váltott. A herczeg, valahányszor csak alkalmat szakíthatott, mindig bizonyítaniigyekezett, hogy ő a nagy őstől hagyományozott úgynevezett napoleonismust másként érti, mint bátyja, a császár. Oly határozottan s a csapongó fantázia oly hevével azonban még egyszer sem fejezte volt ezt ki, mint Ajaccióban a plonponismus még soha oly merészen nem állitá magát szemközt a napoleonismussal mint ez az utóbbi teremtőjének születéshelyén, a nagy ős emlékszobra előtt tönént. Ezt a császár tovább nem hivé tűzhetni, s megirá és közzétételé nyilt levelét a herczeghez, melyben annak valódi értelme szerint, habár udvarias formában szemére veti, hogy visszaélt távollétével, bizalmát helytelenül használó, a császári család keblében az egyetértést megzavaró s oly ítéleteket mondott ki, melyeket ő soha meg nem engedett. Valódi kicsinylő gúnyol, nyilatkozik pedig a levél végén, a hol a császár, udvariasan összefoglalván magát a herczeggel, önmagukat mint a nagy ős utódait valódi pygmaeusoknak nevezi, kiknek eszükbe se jusson, hogy a nagy Napoleon történeti jelentőségének valódi nagyságát megmérhetik. Napoleon herczeget e dorgáló levél a világ szeme előtt oly módon alázta meg, hogy, mint mondani szokás — lehetetlenné vált. Ezt érzé ő maga is, s a viselt méltóságairól való lemondás kifejezést adott ez érzetének. A lapok most mind e császári levéllel foglalkoznak. Abban mind megegyeznek, hogy az a császárság történelmében időszakot képező tény. Kétségtelenül nagy jelentőséggel bír az mint családi tény is, mint olyan, mely a franczia dynastia keblében határozott nyilt szakítást idézett elő. Még jelentősebbnek tekintik azonban azt Francziaország tekintetében, melyre nézve az valódi esemény. Azt hiszik t. i., miszerint a császár, levelének közzétételével nem csupán a herczeg megfenyítését, hanem egy sokkal általánosb, magasb czélt tartott szeme előtt. Épen e czélt tartva maga előtt nem habozott a császár a családi szakítás titkát az egész világ előtt leleplezni. Nyilatkozványa ennélfogva e vélemény szerint nem csak a herczegnek, hanem egész Francziaországnak szól. A herczegnek adott kemény leczkéből megértheti a franczia nemzet is, miszerint hiú minden sóvárgás a korábbi kormányforma után, s miszerint a napóleoni eszme valósítása mindenekelőtt fegyelmet, a szellemek alárendelését, minden anarchia eltávolítását igényli. Ezen felfogást az „ KAvenir nationale látszik leghatározottabban kifejezni. A Suez-csatorna. (Vége.) A magas választott biró ezen határozata által a társulat ügye az eddiginél is jobbra fordult. Most már bárki is beláthatja, hogy a csatorna nem egyedül egy társulat, hanem Francziaország ügye, s hogy ezen mű által, a békés munkálkodás útján, dicsőséges győzelmet aratott Anglia felett. Angliának legelső dolga leendett, utak nyitni indiai gyarmataihoz. Francziaország megelőzte, s daczára az angol lapok cselszövényeinek, tervét keresztülviendi, nehány év alatt a csatorna-munkálatokat befejezendi, s mint saját munkáját, sajátjának követelendi. A tér, mely átvágandó, többnezvű nehézségeket szolgáltat ugyan, így a gátak Port-Said és Sueznél, melyek a hajóknak a két tengerből a csatornába veszélytelen bemehetését lehetővé teszik, óriási erőfeszítéseket követelnek, de egyetlen akadály sincs, mely legyőzhető ne volna. A legügyesebb franczia mérnökök, többnyire olyanok, kik a cherbourgi híres kikötőnél szerezték tanulmányaikat és tapasztalataikat, a legnehezebb pontokon vannak elhelyezve; pénz nem hiányzik, s a munka erélyesen halad előre. Befejeztetett a közép-tengernek a Timsah-tóval egyelőres összeköttetése,melyet lapos naszádok máris használhatnak. Nevezetesen a szükséges kőszén, építkezési fák és kövek szállításául szolgál. De azért se itt, se máshol nincs a csaorna hatvan méternyi egész szélességében kiásva. Port-Said és Ismaila közt oda kell törekedniük, hogy a Menzalah-tó nagy lagúnájában, mely a középtengerrel összeköttetésben áll, 60 méternyi utat vájjanak és kőgátakkal bekerítsék. A kövek részint Alexandria mellől Mexből, részint Djebel Genefféből szállíttatnak, az elsők modern tengeri homokkövek, az utóbbiak a nummulit formatióhoz tartoznak. A munkálatok Angliából és Francziaországból hozott gépekkel eszközöltetnek. Továbbá a szárazföld átmetszéséről is kell gondoskodni, mely csak Guist-nél lesz 10 —18 méternyi erős. Ez utóbbi munkálatok kizárólag benszülöttek által kézileg foganatosíttatnak. Rövidnyelű, keskeny fejszékkel vágatik fel a harmadrendű mézgahegy-réteg és kézzel temetik hordárkosarakba. — Egyhangú éneklés „Jáliáh héhle“, „Bölcs álleh“ s a többi mellett helyezik a mindig jókedélyü vidor fiuk a földes-kosarat barna vállaikra, s viszik a kitűzött helyre, hogy ott kiürítsék. A múlt évben 12,000 fellah dolgozott ott naponta, jelenleg már 40,000 foglalkozik. Ezen munkások részben messze földről, Felső-Egyiptomból sereglenek, részben pedig valódi núbiaiak. A kötelezettség egy hónapra terjed, amidőn új munkások által váltatnak fel, többen azonban hosszabb időre is megmaradnak. A harmadrendű mézgatelepeken kívül terjedtebb gypstelepek azok, melyek a Ballah-tóban s körötte használat alá vétettek. 130,000 kabméteren felül tört ott a gyps-szikla-mennyiség elé, melyek a kőművesmunkákat érdeklőleg nagy fontosságúak. Bevégeztetett továbbá a Timsah-tóból két csatornaágazat, az egyik az úgynevezett hyana plateau kőbányáihoz vezet, a másik pedig az édesvíz-csatornához, hogy a Nílus és csatornák hajóinak a tengeri csatornábai bejutás megkönnyíttessék; vasúti sínsorozatok, melyek a geneffei kőbányákból a csatornához, s a raktárakhoz vezetnek; telegraphok, melyek az állomásokat egymással és Ismailával összekötik. Mindenütt, minden irányban munka és mozgalom, melyek által az idegen a vigasznélküli sivatagban, s a petyhüdt légkörben a legkellemesebben érintetik. Legtöbb időt fognak még felemészteni a tulajdonképes földmunkálatok, melyek a fellah-ok által lesznek eszközlendők. Az igaz, hogy a felah-ok nem dolgoznak oly sebesen és eredményesen mint az európaiak, de nincsenek is oly túlzott díjigényeik, mint ezeknek, s minőket a társulat alig lenne képes kielégíteni. A felh azonban tökéletesen elégedett és jó kedélyű, ha maroknyi rizsét, babját, vágdarraját megnyerhette. Azonkívül a csatornából most jó vizet ihatik, és barna testét a szent folyamban megfürösztheti. A csatorna befejezésénél határideje különféleképen adatik elő: 6—7 év előtt aligha fog befejeztethetni, de beszélgetnek, sőt olvashatni rövidebb időfolyamról is, mint például az 1867-ik évről, amidőn már gőzösök mehetnek majd a középtengerből a verestengerbe. Szükséges mindenekelőtt, hogy a kedvező politikai helyzet ne változzék; azt se kell azonban felednünk, hogy a munkálatok oly országban folytattatnak, hol a törvény a pasa akarata, s az egészséges államéletnek főbb s egyedüli alapja — a tulajdon biztonsága — hiányzik. Erdőd. Napi újdonságok. A Krászonyi, József főpolgármester ur ő nagysága elnöklete alatt Ó cs. kir. Apostoli Felsége hódolatteljes meghívására Bécsbe menendő pestvárosi küldöttség Tölgyesi Károly főbiró, Altér Antal és Madecl János tanácsnokokon kívül következő, a küldöttségben részvétre önként ajánlkozott urakból fog állani, u. m.: Sujánszky Antal prépost-plébános, Schwendtner Mihály belvárosi plébános, dr. Burghard Ferencz, Beliczay Imre, Emmerling Károly, Fleischl Dávid, idősb Giesriegl József, Koemczy György,Perger Ignácz, Posner Károly s Strohmayer Ferencz urakból. Vájjon a küldöttség — Ő Felsége lejövetele mér tettleg el lévén határozva — Bécsbe menend-e, vagy csak itt sietend megérkező Urunk Királyunk hódolatteljes tiszteletére, — még végleg nincs eldöntve. — Ez alkalommal nem mellőzhetjük örvendetes eseményként megemlíteni, hogy a hirtelségének kilátásba helyezett lejöveteléről, az 1861 ben lelépett Pest-városi képviselői testületet is felvillanyozta, melynek számos tagja a főpolgármester úrnál kijelenté, hogy összehivatásuk esetében, körükből is egy küldöttséget óhajtanának választani. A pesti városházán tegnap délután már egy számos lelkes polgárokból alakult , egészen magánjellegű bizottmány tanácskozott a Felséges Urunk Királyunk ünnepélyes elfogadására vonatkozó intézkedésekről, s a főpolgármester urat is megkérte a tanácskozmánybani részvétre. Holnap e bizottmány ülését folytatandja, s mint halljuk, a lelépett város-képviselői testület tagjai is még fognak hivatni a részükrőli közreműködésre.. A „W ie n. A b e n d p.“ m. hó 30-ki számában írja : Ó cs. kir. Felségeik, a Császár és Császárné, ő császári fenségeikkel, Rudolf főherczeg koronaörökössel és Gizella főherczegnővel tegnap d. e. 11 óra 15 perczkor Bécsből a linczi vaspályaudvarban megérkeztek ; ottan ő császári fensége József főherczeg úrtól és ő excellentiája, b. Spiegelfeld helytartó úrtól fogadtattak s 10 percznyi ottmulatás után utjokat Gmunden felé folytaták. „ 5 óra 10 perczkor Ő Felségeik lseidbe érkezvén, ott ünnepélyesen fogadtattak. Ő Felsége Mária Anna Császárné 3 óra 30 perczkor jó egésségben Gráczba érkezett. ■* A f. hó 6-ki fényes regattára — mint halljuk — ezúttal a Dunán ünnepélyesen telebesített három gőzös fog nézőhelyül szolgálni. Egy Ő Felsége és legmagasb környezete, egy a főrendűeknek kivált hölgy tagjai és egy harmadik a közönség számára. A 100 aranyos díjra nagyban folynak a csónakgyakorlatok. A „P. N.“ tegnap megkezdte a kegyes adományok közlését a Beszterczén építendő evang. reform, templom felsegélésére. A pesti első takarékpénztár e czélra 200 fttal járult. — Liszt Ferencz a „France“ szerint a pápai zenekar igazgatójává neveztetett ki. — A városi színpadhoz közelebb a 11 m eter k. a., a három törpe (ismét?) és az indus akrobaták (pro majorem musae glóriam) vághatnak. r. s. Boul e va rd de Kerepes. A nemzeti színháztól a kerepesi uj temetőig, s onnét be a mi Peer Lachaise-ünkig a sárfány (allée) ültetése s igy a nagyobb városok kényelmére szolgáló boulevard létesítése közel kilátásban van; úgy rebesgetik, hogy a gazdasági egyesület karonfogva a gazdaviszonyok egyletével a szükséges fákat előteremti, ünnepélyesen beülteti, a nők pedig az első locsoást adják reá, s az újságírók ? Azok itt fogják faültetési sürgetéseik fáradalmát kipihenni. E sorok írója, ha a közel őszszel foganatba megy a dolog, pár fát maga személyesen s saját költségére kiván beültetni. Schwarz Gyula lapjának a „Kor szel-: 1 em“-nek kőnyom itu programmá megjelnt. E szerint a lap, mely encyclopaediai s szépiroda mi heti közlöny lesz, hetenkint két nagy irén fog megjelenni. A lap főmunkatársa dr. Riedl Szendee és nyelvbúvárunk, ki a „Kalauz“-t megszüntetvén, ezentúl az új vállalatot fogja munkálkodásával támogatni. Korán elhunyt szép tehetségű írónk Zilahy Károly hátrahagyott műveire az előfizetési határidő június hó 20-káig meghosszabbíttatott. A kiadók újabb intézkedése folytán, mindkét kötet egyszerre fog megjelenni, tartalmazván az Orlando Furioso egy részének fordítását, az élénken irt it rajzokat, s az érdekesebb bírálatokat és essay- kát. Figyelmeztetjük azokat, kik még előfizetni szndékoznak, hogy Eggenberger könyvkereskedésében 2 tíjával még mindig elfogadtatnak az előfizetések. Az olasz opera jun. 1-jén vesz búcsút Bécsből,. A saison hősei: Artet k. a., Graziani (tenor) és Everardi (bariton) voltak. Az anyagi eredmény azonban úgy látszik, kevés kilátást nyújt arra, hogy a jövő évben is kapjanak az olasz operán. * Párisi fényűzés. A boulevard egy kereskedése közelebb megrendelést kapott 10 páramondván, „miszerint a császár levelének értelme az,hogy kormánya alatt „csak egy akarat s egy cselekvés“ létezhetik, s ez a császári; ezen akarat mellett semmi más nem engedhető meg; ezen cselekvés irányában minden más cselekvés alkotmányellenes.“ Birodalmi tanács. A követek házának ülése május 30-kán. A jegyzőkönyv felolvasása s a beérkezvények közlése után a külügyminiszter egy irata kerül felolvasásra, melylyel azon intézkedések eredményei közöltétnek, melyek az 1862-iki budget tárgyalásakor a consulsági intézményijei vonatkozással kimondott kivonatok folytán tétettek s egyszersmind egy ebből szükségesül mutatkozó 24,900 ftnyi hitel 1866-ra utólagosan kívántatik. A kereskedelmi ministerium vezetője egy irattal a kassa-oderbergi vasút engedményét alkotmányszerű tárgyalás alá terjeszti. Mendo és társai ismét interpellálják a kereskedelmi ministerium vezetőjét az iránt, váljon az még ezen ülésszak folyama alatt azon előterjesztéseket melyek a bécs-budweis-pilseni vasútra vonatkoznak, a képviselőház elé szándékozik-e terjeszteni. Lasser miniszter az Ikutz és társai által emelt interpellátióra válaszol, melyben az kérdeztetett, vájjon hajlndó-e a kormány az 1860. oct. 24 -i rendeletet módosítani, mely által az lett elrendelve, hogy az alattvalói kötelekből Galicziában támadott viszályok az uraságok és alattvalók között többé nem a poltikai hatóság által tárgyalandók. A miniszter kijelenti, miserint ő a f. évi május 26-ai legfelsőbb elhatározás folytán fel van hatalmazva, egy ezen tárgyra vonatkozó törvényjavaslatot, mely az ilynemű viszálkodásoknak bizonyos úrbéri bizottmányokhoz utalását kiinduló pontul veszi, a szűkebb birodalmi tanács legközelebbi ülésszakában alkotmányszerű tárgyalás,alá terjeszteni. B. Kalchberg osztályfőnök : Épen most intéztetért hozzám azon kérdés, várjon a kormány a bécsbudweis-pilseni vasútra vonatkozó előterjeszéseket még ezen ülésszak alatt hajlandó-e előterjeszteni. — Azon helyzetben vagyok, hogy ezen kérdést egyszerűen „igen“-eljem, mindazáltal az ezen érdemben hozzám intézett interpellátiókkal mélyebb beereszkedést fen kell tartanom a későbbi ülésekre. A napirend első tárgya: a neumarkt-ried-braunaui VAautral bizottmányi jelentés. Jelentéstevő Gross. A bizottmány indítványozza a kormányi előterjesztéseknek némely változtatásokkali elfogadását. A leglényegesebb az, hogy a nyugati vaspálya maximál-árszabálya ezen pályára is alkalmazást nyerjen, míg a kormányi előterjesztés az engedményeseknek a szabad árszabályzat jogát azon megszorítással engedte meg, hogy az áruszállítási tétel mázsa- és mérföldenkint a 4 krt át ne hágja. Az átalános vitában senki sem szól, miért is azonnal a részletes vitára térnek át. A törvény a bizottmány indítványa után vita nélkül elfogadtatik, s azonnal a harmadik felolvasásban végérvényileg határozattá emeltetik. Gschnitzer (Salzburg) igazolja, miszerint ő az épen most elfogadott vasúti törvény mellett szavazott, daczára annak, hogy az új törvény Salzburg városa és tartománya részére csak hátrányos lehet azáltal, hogy a birodalmi érdekeket a külön érdekeknek alárendeli. A napirend második tárgya: bizottmányi jelentés azon kormányi előterjesztményekről, melyek az arany- és ezüstáruk finomtartalmának, mérték-igazolásának s ellenőrzésének törvényét illetik. Tudósító Stamm követ. Az általános vitában mindenekelőtt szót emel Winterstein követ. Emlékeztet, hogy ezen törvény már a múlt ülésszakban vita tárgy volt e házban, s hogy akkor az elv (köteles) megállapíttatott. Ki a törvényt olvassa, mint ezt a bizottmány előterjeszti, meg kellene győződnie, miszerint az az iparosra nézve nagy faggatások forrása lehet. Szónok a köteles mértékigazolás s a köteles ellenőrködés elve ellen fordul. A bizottmány által előterjesztett törvény mindenesetre unicum; míg egyike a köteles mértékigazolást megállapítja, addig a másik az engedőlegest mondja ki. A két elv váltakozik az egymásra következő szakaszokban, a többségi s kisebbségi szavazatok vegyben össze vannak hányva stb. A bizottmány roszul tejesíti a maga feladatát. A házban senki sem képes magának a tényállásról világos képet alkotni, s ezért azon indítványt teszi, hogy a jelentés a bizottmányhoz az (idézett) egyes §§ok még egyszeri megvitatása végett visszautasíttassék. (Támogattatik.) Schindler követ: Szívesebben pártolt volna oly indítványt, mely napirendre térést kivánt volna. Különös egy dolog ez a törvény. Ha egy gyűrűt 2 ftért veszünk, azonnal odalép a pénzügyi rendőrség, de vásznat 80 ftért 1 hét vásárolni, anélkül, hogy valaki azzal törődnék, vájjon meg van-e csalva vagy nincs. A nem rég kötött kereskedelmi szerződés is figyelmet érdemel. Ha minden iparosnak szabadabb mozgást engednek, miért nem az aranymivesnek. De minthogy a dolog már egyszer folyamatban van, s már annyit szorgalom és fáradság fordíttatott reá, ennélfogva meg akar azzal elégedni, hogy Winterstein indítványát a legmegrégebben pártolja. Hagenauer követ a törvényt, amint fenforog, az iparszabadság elvével megegyeztethetlennek tartja. Ragaszkodjanak szilárdul az iparszabadság elvéhez s ne szorítkozzanak egyes iparokra s hagyjanak fel végre a gyámkodással. Ezért mindenesetre a törvény ellen szavazott volna s ezért Winterstein indítványa mellett van. Giskra csodálja, hogy oly számos szózatok emelkedtek a facultatív mérték-igazolás ellen, miután a ház azt a múlt évben nagy többséggel elfogadá. Ő ellene van a bizottmányhoz visszautasításnak. Az I-se §. az elvet foglalja magában, a szerint, a mint ezen fejezet szövege elfogadtatik, kellene a többi fejezeteket fogalmazni. Csak akkor, ha a szerkesztésben nehézségek merülnének föl, lesz idején, a törvényt a bizottmányhoz visszautasítni s csak akkor lesz képes ez utóbbi, az 1. §-ban letett elvhez képest rendezni a többi elvet. Winterstein újólag ajánlja saját indítványát, mivel ő rettentő eljárásnak találja, hogy egy törvénytárgyalásába bebocsátkoznak, melyben egymásnak ellenmondó ellentétek vannak letéve. Giskra újólag Winterstein indítványa ellen szól. A ház nem tekintélyeket, hanem az általa hallott érveket, s saját meggyőződését követi s ezért bátran bebocsátkozhatik a tárgyalásba.