Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-01 / 125. szám

125. sva. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papa-kereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. _i;‘" ■ II 1 ‘v>n Hl SÜRGÖNY. Magánhirdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. e. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majk­ai Frankfurtban Vlokien Ottót H­a­m­b­u­r­g - A­­­t­é­n­á­b­a­n Maasenstein és Vogler; Hamburg­ban Türkh­eim­ Jakab ; Lipcsében Engler II. , Illyen és Fort urak. .r ..­ Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva.­­ Egész évre . . ... 20 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévre.............................10 „ Félévre . . . 1j . 9 „ — „ Negyedévre . . . • . 5 „ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ Buda-Pest. c­sütörtin­i. június 1.1865. HIVATALOS RÉSZ. Az államministerium, a magyar kir. udv. kan­­czelláriával, valamint az érdeklett többi ministériu­­mokkal egyetértőleg, a­l­s­t-r­o­s­s­b­a­c­h­i dr. Mayer Lipót, Mayer Ráfáel, Burgett Nándor, Pfliger Ignácz, dr. W­e­h­s­f Zsigmond uraknak, é­s társaiknak egy részvény-társulatnak Bécsbeni fölállítását, a sze­gedi kiviteli gőz­malom, s az azzal összeköttetésben álló, s Szeged szabad kir. város fogyasztására szánt vízvezetéki művek megszerzése s üzlete végett, meg­engedte, s annak alapszabályait helybenhagyta. Sáros vármegye főispáni helytartója, mint a me­gye területén fekvő sz. kir. városok királyi biztosa a Bártfa sz. kir. város tanácsánál megürült főjegyzői ál­lomásra P­u­­­c­z Imrét, r. a. cs. kir. törvényszéki segé­det nevezte ki. Borsodmegye főispáni helytartója J­e­s­z­e Vilmos hites ügyvédet s k. táblai joggyakornokot főispáni hely­tartói titkárrá, S­c­h­w­a­t­z Dávid orvossebész-tudor és szülészmestert szent­péteri járási alorvossá, Kazay Bertalan nyéki földbirtokost miskolczi járási csendbiz­tossá, Lengyel Ágoston megyei dijnokot írnokká, Hubay Géza megyei gyakornokot dánokká, s Ka­zay László nyéki földbirtokost Miskolcz város taná­csánál 2-ed aljegyzővé nevezte ki. Bars megye főispánja a megürült megyei főjegy­zői állomásra ideiglenesen Benkovics Pál megyei 1-sö aljegyzőt, az ezáltal megürült d-sö aljegyzői állo­másra pedig Névery Sándor tiszteletbeli főjegyzőt és főispáni titkárt nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felségének Bu­dapesten mulatása, mint tegnap érintettük, va­lószínűleg junius 9-éig terjedend. A részletekre nézve következők vannak — mint halljuk — egyelőre megállapítva : Ő Felsége — mint már tegnap közlöttük — június 6-kán d. e. 10—11 óra közt érkezik meg, s közvetlenül a budai cs. k. vár-palotába szál­­land, hol azonnal a polgári s katonai tekintélye­ket legkegyelmesebben elfogadni, a fogadás bevégeztével a gazdasági egylet által rendezett kiállítást megtekinteni, esti 6 óra tájban pedig a csónak­versenyt megszemlélni méltóztatand. Június 7-kén, szerdán, reggel 7 órakor Budán, a szokott gyakorlati téren a helybeli csapatok fölött szemlét tartand, délután pedig a pesti lóversenyt legmagasabb jelenlétével ü­nne­­pélyesíteni fogja. Június 8-kán, csütörtökön, különféle intézeteket, stb. fog Ő Felsége legmagasabb lá­togatásával szerencséltetni, mire nézve a további intézkedés később fog kibocsáttatni. E napon Ő Felsége audientiákat is adand, melyeknek ideje utólagosan fog közzététetni. Ezen audientiákra előjegyzések tétetnek a m. k. helytartótanács elnökségénél mostantól kezdve június 7-ig be­zárólag, délelőtti 10 órától 12-ig. Június 9-kén O Felsége a pesti lóver­senyt ismét megszemlélvén, este Bécsbe vissza­­utazand. A­mint O Felsége az ország határát átlépi, a cs. lobogó a vár­palotán fel fog vonatni. A franczia császár levele h­erczeg öcscséh­ez. Közlöttük azon fontos levelezést, melyet a fran­­czia császár herczegi öcscsével az ajacciói napóleoni ünnepély alkalmával tartott beszéde folytán váltott. A herczeg, valahányszor csak alkalmat szakíthatott, min­dig bizonyítani­­igyekezett, hogy ő a nagy őstől hagyo­mányozott úgynevezett napoleonismust másként érti, mint bátyja, a császár. Oly határozottan s a csapongó fantázia oly hevével azonban még egyszer sem fejezte volt ezt ki, mint Ajaccióban a plonp­onismus még soha oly merészen nem állitá magát szemközt a napoleonis­­mussal mint ez az utóbbi teremtőjének születéshelyén, a nagy ős emlékszobra előtt tön­ént. Ezt a császár to­vább nem hivé tűzhetni, s megirá és közzétételé nyilt levelét a herczeghez, melyben annak valódi értelme szerint, habár udvarias formában szemére veti, hogy visszaélt távollétével, bizalmát helytelenül haszná­­ló, a császári család keblében az egyetértést meg­zavaró s oly ítéleteket mondott ki, melyeket ő soha meg nem engedett. Valódi kicsinylő gúnyol, nyilatko­zik pedig a levél végén, a hol a császár, udvariasan összefoglalván magát a herczeggel, önmagukat mint a nagy ős utódait valódi pygmaeusoknak nevezi, kiknek eszükbe se jusson, hogy a nagy Napoleon történeti je­lentőségének valódi nagyságát megmérhetik. Napoleon herczeget e dorgáló levél a világ szeme előtt oly módon alázta meg, hogy, mint mondani szokás — lehetetlen­né vált. Ezt érzé ő maga is, s a viselt méltóságairól va­ló lemondás kifejezést adott ez érzetének. A lapok most mind e császári levéllel foglalkoz­nak. Abban mind megegyeznek, hogy az a császárság történelmében időszakot képező tény. Kétségtelenül nagy jelentőséggel bír az mint családi tény is, mint olyan, mely a franczia dynastia keblében határozott nyilt szakítást idézett elő. Még jelentősebbnek tekin­tik azonban azt Francziaország tekintetében, melyre nézve az valódi esemény. Azt hiszik t. i., miszerint a császár, levelének közzétételével nem csupán a herczeg megfenyítését, hanem egy sokkal általánosb, magasb czélt tartott szeme előtt. Épen e czélt tartva maga előtt nem habozott a császár a családi szakítás titkát az egész világ előtt leleplezni. Nyilatkozványa ennélfogva e vélemény szerint nem csak a herczegnek, hanem egész­­ Francziaországnak szól. A herczegnek adott kemény leczkéből megértheti a franczia nemzet is, misze­rint hiú minden sóvárgás a korábbi kormányfor­ma után, s miszerint a napóleoni eszme valósítása mindenekelőtt fegyelmet, a szellemek alárendelését, min­den anarchia eltávolítását igényli. Ezen felfogást az „ KAvenir nationale látszik leghatározottabban kifejezni. A Suez-csatorna. (Vége.) A magas választott biró ezen határozata által a társulat ügye az eddiginél is jobbra fordult. Most már bárki is beláthatja, hogy a csatorna nem egyedül egy társulat, hanem Francziaország ügye, s hogy ezen mű által, a békés munkálkodás útján, dicsőséges győzelmet aratott Anglia felett. Angliának legelső dolga leendett, utak nyitni indiai gyarmataihoz. Francziaország meg­előzte, s daczára az angol lapok cselszövényeinek, tervét keresztülviendi, nehány év alatt a csatorna-munkálato­kat befejezendi, s mint saját munkáját, sajátjának kö­­vetelendi. A tér, mely átvágandó, többnezvű nehézsége­ket szolgáltat ugyan, így a gátak Port-Said és Suez­­nél, melyek a hajóknak a két tengerből a csatornába­ veszélytelen bemehetését lehetővé teszik, óriási erőfe­szítéseket követelnek, de egyetlen akadály sincs, mely legyőzhető ne volna. A legügyesebb franczia mérnökök, többnyire olyanok, kik a cherbourgi híres kikötőnél szerezték tanulmányaikat és tapasztalataikat, a legnehe­zebb pontokon vannak elhelyezve; pénz nem hiányzik, s a munka erélyesen halad előre. Befejeztetett a közép-tengernek a Timsah-tóval­ egyelőres összeköttetése,melyet lapos naszádok máris használhatnak. Nevezetesen a szükséges kőszén, épít­kezési fák és kövek szállításául szolgál. De azért se itt, se máshol nincs a csa­orna hatvan méternyi egész szélességében kiásva. Port-Said és Ismaila közt oda kell törekedniük, hogy a Menzalah-tó nagy lagúnájá­ban, mely a középtengerrel összeköttetésben áll, 60 mé­ternyi utat vájjanak és kőgátakkal bekerítsék. A kövek részint Alexandria mellől Mexből, részint Djebel Genef­­féből szállíttatnak, az elsők modern tengeri homokkö­vek, az utóbbiak a nummulit formatióhoz tartoznak. A munkálatok Angliából és Francziaországból hozott gé­pekkel eszközöltetnek. Továbbá a szárazföld átmetszé­séről is kell gondoskodni, mely csak Guist-nél lesz 10 —18 méternyi erős. Ez utóbbi munkálatok kizárólag benszülöttek által kézileg foganatosíttatnak. Rövidnye­­lű, keskeny fejszékkel vágatik fel a harmadrendű méz­­gahegy-réteg és kézzel temetik hordárkosarakba. — Egyhangú éneklés „Jáliáh héhle“, „Bölcs álleh“ s a többi mellett helyezik a mindig jókedélyü vi­dor fiuk a földes-kosarat barna vállaikra, s viszik a kitűzött helyre, hogy ott kiürítsék.­­ A múlt év­ben 12,000 fellah dolgozott ott naponta, jelen­leg már 40,000 foglalkozik. Ezen munkások részben messze földről, Felső-Egyiptomból sereglenek, részben pedig valódi núbiaiak. A kötelezettség egy hónapra terjed, a­midőn új munkások által váltatnak fel, töb­ben azonban hosszabb időre is megmaradnak. A harmadrendű mézgatelepeken kívül terjedtebb gypstelepek azok, melyek a Ballah-tóban s körötte hasz­nálat alá vétettek. 130,000 kab­­méteren felül tört ott a gyps-szikla-mennyiség elé, melyek a kőművesmunká­kat érdeklőleg nagy fontosságúak. Bevégeztetett to­vábbá a Timsah-tóból két csatornaágazat, az egyik az úgynevezett hyana plateau kőbányáihoz vezet, a másik pedig az édesvíz-csatornához, hogy a Nílus és csator­nák hajóinak a tengeri csatornábai bejutás megkönnyít­­tessék­; vasúti sínsorozatok, melyek a geneffei kőbá­nyákból a csatornához, s a raktárakhoz vezetnek; te­­legraphok, melyek az állomásokat egymással és Ismai­­lával összekötik. Mindenütt, minden irányban munka és mozgalom, melyek által az idegen a vigasznélküli sivatagban, s a petyhüdt légkörben a legkellemesebben érintetik. Legtöbb időt fognak még felemészteni a tulajdon­képes földmunkálatok, melyek a fellah-ok által lesz­nek eszközlendők. Az igaz, hogy a felah-ok nem dol­goznak oly sebesen és eredményesen mint az európaiak, de nincsenek is oly túlzott díj­igényeik, mint ezeknek, s minőket a társulat alig lenne képes kielégíteni. A fel­­h azonban tökéle­tesen elégedett és jó kedélyű, ha maroknyi rizsét, babját, vág­darra­ját megnyerhet­te. Azonkívül a csatornából most jó vizet ihatik, és bar­na testét a szent folyamban megfürösztheti. A csatorna befejezésénél­ határideje különféleké­­pen adatik elő: 6—7 év előtt aligha fog befejeztethet­ni, de beszélgetnek, sőt olvashatni rövidebb időfolyam­­ról is, mint például az 1867-ik évről, a­midőn már gő­zösök mehetnek majd a középtengerből a verestenger­be. Szükséges mindenekelőtt, hogy a kedvező politikai helyzet ne változzék; azt se kell azonban felednünk, hogy a munkálatok oly országban folytattatnak, hol a törvény a pasa akarata, s az egészséges államélet­nek főbb s egyedüli alapja — a tulajdon biztonsága — hiányzik. Erdőd. Napi újdonságok. A Krászonyi, József főpolgármester ur ő nagy­sága elnöklete alatt Ó cs. kir. Apostoli Felsége hódolat­teljes meghívására Bécsbe menendő pestvárosi kül­döttség Tölgyesi Károly főbiró, Altér Antal és Madecl János tanácsnokokon kívül következő, a küldöttség­ben­ részvétre önként ajánlkozott urakból fog állani, u. m.: Sujánszky Antal prépost-plébános, Schwendtner Mihály belvárosi plébános, dr. Burghard Ferencz, Beliczay Imre, Emmerling Károly, Fleischl Dávid, idősb Giesriegl József, Koemczy György,Perger Ignácz, Posner Károly s Strohmayer Ferencz urakból. Vájjon a küldöttség — Ő Felsége lej­öve­tele mér tettleg el lévén határozva — Bécsbe menend-e, vagy csak itt sietend megérkező Urunk Királyunk hódolattel­jes tiszteletére, — még végleg nincs eldöntve. — Ez alkalommal nem mellőzhetjük örvendetes esemény­ként megemlíteni, hogy a hir­­­telségének kilátásba helyezett lejöveteléről, az 1861 ben lelépett Pest-városi képviselői testületet is felvillanyozta, melynek számos tagja a főpolgármester úrnál kijelenté, hogy összehiva­­tásuk esetében, körükből is egy küldöttséget óhajtaná­nak választani. A pesti városházán tegnap délután már egy számos lelkes polgárokból alakult , egészen magán­jellegű bizottmány tanácskozott a Felséges Urunk Ki­rályunk ünnepélyes elfogadására vonatkozó intézke­désekről, s a főpolgármester urat is megkérte a tanács­­kozmánybani részvétre. Holnap e bizottmány ülését folytatandja, s mint halljuk, a lelépett város-képviselői testület tagjai is még fognak hivatni a részükrőli köz­reműködésre.­­. A „W i­e n. A b e n d p.“ m. hó 30-ki számában írja : Ó cs. kir. Felségeik, a Császár és Császárné, ő császári fenségeikkel, Rudolf főherczeg koronaörö­kössel és Gizella főherczegnővel tegnap d. e. 11 óra 15 perczkor Bécsből a linczi vaspályaudvarban megérkez­tek ; ottan ő császári fensége József főherczeg úrtól és ő excellentiája, b. Spiegelfeld helytartó úrtól fogadtattak s 10 percznyi ottmulatás után utjokat Gmunden felé folytaták. „ 5 óra 10 perczkor Ő Felségeik lseidbe érkezvén, ott ünnepélyesen fogadtattak. Ő Felsége Mária Anna Császárné 3 óra 30 perczkor jó egésségben Gráczba érkezett. ■* A f. hó 6-ki fényes regattára — mint halljuk — ezúttal a Dunán ünnepélyesen telebesített három gő­zös fog nézőhelyül szolgálni. Egy Ő Felsége és legma­­gasb környezete, egy a főrendűeknek kivált hölgy tag­jai és egy harmadik a közönség számára. A 100 ara­nyos díjra nagyban folynak a csónakgyakorlatok. A „P. N.“ tegnap megkezdte a kegyes adomá­nyok közlését a Beszterczén építendő evang. reform, templom felsegélésére. A pesti első takarékpénztár e czélra 200 fttal járult. — Liszt Ferencz a „France“ szerint a pápai zenekar igazgatójává neveztetett ki. — A városi színpadhoz közelebb­­ a 11 m e­t­e­r k. a., a három törpe (ismét?) és az indus akrobaták (pro majorem musae glóriam) vághatnak. r. s. B­o­u­l e v­a r­d de Kerepes. A nem­zeti színháztól a kerepesi uj temetőig, s onnét be a mi Peer La­chaise-ünkig a sárfány (allée) ültetése s igy a nagyobb városok kényelmére szolgáló boulevard léte­sítése közel kilátásban van; úgy rebesgetik, hogy a gaz­dasági egyesület karonfogva a gazdaviszonyok egyleté­vel a szükséges fákat előteremti, ünnepélyesen beül­teti, a nők pedig az első locso­ást adják reá, s az újság­írók ? Azok itt fogják faültetési sürgetéseik fáradalmát kipihenni. E sorok írója, ha a közel őszszel foganatba megy a dolog, pár fát maga személyesen s saját költ­ségére kiván beültetni.­­ Schwarz Gyula lapjának a „Kor szel-: 1 e­m“-nek kőnyom itu programmá megje­lnt. E szerint a lap, mely encyclopaediai s szépiroda mi heti közlöny lesz, hetenkint két nagy irén fog megjelenni. A lap fő­­munkatársa dr. Riedl Szende­­e és nyelvbúvárunk, ki a „K­a­l­a­u­z“-t megszüntetvén, ezentúl az új válla­latot fogja munkálkodásával támog­atni.­­­ Korán elhunyt szép tehetségű írónk Z­i­l­a­h­y Károly hátrahagyott műveire az előfizetési határidő június hó 20-káig meghosszabbíttatott. A kiadók újabb intézkedése folytán, mindkét kötet egyszerre fog meg­jelenni, tartalmazván az Orlando Furioso egy részének fordítását, az élénken irt it rajzokat, s az ér­dekesebb bírálatokat és essay- kát. Figyelmeztetjük azokat, kik még előfizetni sz­ndékoznak, hogy Eggen­­berger könyvkereskedésében 2 tíjával még mindig el­fogadtatnak az előfizetések.­­ Az olasz opera jun. 1-jén vesz búcsút Bécsből,. A saison hősei: Artet k. a., Graziani (tenor) és­ Everardi (bariton) voltak. Az anyagi eredmény azonban úgy látszik, kevés kilátást nyújt arra, hogy a jövő évben is kapjanak az olasz operán. * Párisi fényűzés. A boulevard egy ke­reskedése közelebb megrendelést kapott 10 pár­­a­mondván, „miszerint a császár levelének értelme az,hogy kormánya alatt „csak egy akarat s egy cselekvés“ lé­tezhetik, s ez­ a császári; ezen akarat mellett semmi más nem engedhető meg; ezen cselekvés irányában minden más cselekvés alkotmányellenes.“ Birodalmi tanács. A követek házának ülése május 30-kán. A jegyzőkönyv felolvasása s a beérkezvények közlése után a külügyminiszter egy irata kerül felolva­sásra, melylyel azon intézkedések eredményei közöl­tétnek, melyek az 1862-iki budget tárgyalásakor a con­­sulsági intézményijei vonatkozással kimondott kivona­­tok folytán tétettek s egyszersmind egy ebből szüksé­gesül mutatkozó 24,900 ftnyi hitel 1866-ra utólagosan kívántatik. A kereskedelmi ministerium vezetője egy irattal a kassa-oderbergi vasút engedményét alkotmányszerű tárgyalás alá terjeszti. Mendo és társai ismét interpellálják a ke­reskedelmi ministerium vezetőjét az iránt, váljon az még ezen ülésszak folyama alatt azon előterjesztéseket melyek a bécs-budweis-pilseni vasútra vonatkoznak, a képviselőház elé szándékozik-e terjeszteni. L­a­s­s­e­r miniszter az Ik­utz és társai által emelt interpellátióra válaszol, melyben az kérdeztetett, vájjon hajl­ndó-e a kormány az 1860. oct. 24 -i rende­letet módosítani, mely által az lett elrendelve, hogy az alattvalói kötelekből Galicziában támadott visz­ályok az uraságok és alattvalók között többé nem a po­ltikai ha­tóság által tárgyalandók. A miniszter kijelenti, mis­e­­rint ő a f. évi május 26-ai legfelsőbb elhatározás foly­tán fel van hatalmazva, egy ezen tárgyra vonatkozó törvényjavaslatot, mely az ilynemű viszálkodásoknak bizonyos úrbéri bizottmányokhoz utal­ását kiinduló pontul veszi, a szűkebb birodalmi tanács legközelebbi ülésszakában alkotmányszerű tárgyalás,alá terjeszteni. B. Kalchberg osztályfőnök : Épen most intéz­tetért hozzám azon kérdés, várjon a kormány a bécs­­budweis-pilseni vasútra vonatkozó előterjesz­éseket még ezen ülésszak alatt hajlandó-e előterjeszteni. — Azon helyzetben vagyok, hogy ezen kérdést egyszerűen „igen“-eljem, mindazáltal az ezen érdemben hozzám intézett interpellátiókkal mélyebb beereszkedést fen kell tartanom a későbbi ülésekre. A napirend első tárgya: a neumarkt-ried-braunaui VAautral­ bizottmányi jelentés. Jelentéstevő Gross. A bizottmány indítvá­nyozza a kormányi előterjesztéseknek némely változta­­tásokkali elfogadását. A leglényegesebb az, hogy a nyugati vaspálya maximál-árszabálya ezen pályára is alkalmazást nyerjen, míg a kormányi előterjesztés az engedményeseknek a szabad árszabályzat jogát azon megszorítással engedte meg, hogy az áruszállítási tétel mázsa- és mérföldenkint a 4 krt át ne hágja. Az átalános vitában senki sem szól, miért is azon­nal a részletes vitára térnek át. A törvény a bizottmány indítványa után vita nél­kül elfogadtatik, s azonnal a harmadik felolvasásban végérvényileg határozattá emeltetik. Gschnitzer (Salzburg) igazolja, miszerint ő az épen most elfogadott vasúti törvény mellett szava­zott, daczára annak, hogy az új törvény Salzburg vá­rosa és tartománya részére csak hátrányos lehet azáltal, hogy a birodalmi érdekeket a külön­ érdekeknek­ alá­rendeli. A napirend második tárgya: bizottmányi jelentés azon kormányi előterjesztményekről, melyek az arany- és ezüst­áruk finomtartalmának, mérték-igazolásának s ellenőrzésének törvényét illetik. Tudósító Stamm követ. Az általános vitában mindenekelőtt szót emel Winterstein követ. Emlékeztet, hogy ezen törvény már a múlt ülésszakban vita­ tárgy volt e ház­ban, s hogy akkor az elv (köteles) megállapíttatott. Ki a törvényt olvassa, mint ezt a bizottmány előterjeszti, meg kellene győződnie, miszerint az az iparosra nézve nagy faggatások forrása lehet. Szónok a köteles mér­tékigazolás s a köteles ellenőrködés elve ellen fordul. A bizottmány által előterjesztett törvény mindenesetre unicum; míg egyik­e­ a köteles mértékigazolást meg­állapítja, addig a másik az engedőlegest mondja ki. A két elv váltakozik az egymásra következő szaka­szokban, a többségi s kisebbségi szavazatok vegy­ben össze vannak hányva stb. A bizottmány roszul te­jesíti a maga feladatát. A házban senki sem képes magának a tényállásról világos képet alkotni, s ezért azon in­dítványt teszi, hogy a jelentés a bizottmányhoz az (idézett) egyes §§­ok még egyszeri megvitatása vé­gett visszautasíttassék. (Támogattatik.) Schindler követ: Szívesebben pártolt volna oly indítványt, mely napirendre térést kivánt volna. Külö­nös egy dolog ez a törvény. Ha egy gyűrűt 2 ftért ve­szünk, azonnal odalép a pénzügyi rendőrség, de vász­nat 80 ftért 1 hét vásárolni, a­nélkül, hogy valaki azzal törődnék, vájjon meg van-e csalva vagy nincs. A nem rég kötött kereskedelmi szerződés is figyelmet érde­mel. Ha minden iparosnak szabadabb mozgást enged­nek, miért nem az aranymivesnek. De minthogy a do­log már egyszer folyamatban van, s már annyi­t szorga­lom és fáradság fordíttatott reá, ennélfogva meg akar azzal elégedni, hogy Winterstein indítványát a legme­g­régebben pártolja. Hagenauer követ a törvényt, a­mint fenforog, az iparszabadság elvével megegyeztethetlenne­k tartja. Ragaszkodjanak szilárdul az iparszabadság elvéhez s ne szorítkozzanak egyes iparokra s hagyjanak fel végre a gyámkodással. Ezért mindenesetre a törvény ellen szavazott volna s ezért Winterstein indítványa mellett van. Giskra csodálja, hogy oly számos szózatok emelkedtek a facultatív mérték-igazolás ellen, miután a ház azt a múlt évben nagy többséggel elfogadá. Ő ellene van a bizottmányhoz­ visszautasításnak. Az I-se §. az elvet foglalja magában, a szerint, a mint ezen fe­jezet szövege elfogadtatik, kellene a többi fejezeteket fo­galmazni. Csak akkor, ha a szerkesztésben nehézségek merülnének föl, lesz idején, a törvényt a bizottmányhoz visszautasítni s csak akkor lesz képes ez utóbbi, az 1. §-ban letett elvhez képest rendezni a többi elvet. Winterstein újólag ajánlja saját indítványát, mivel ő rettentő eljárásnak találja, hogy egy törvény­­tárgyalásába bebocsátkoznak, melyben egymásnak el­lenmondó ellentétek vannak letéve. Giskra újólag Winterstein indítványa ellen szól. A ház nem tekintélyeket, hanem az általa hallott érveket, s saját meggyőződését követi s ezért bátran bebocsátkozhatik a tárgyalásba.

Next