Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-01 / 125. szám

Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi utcza (a várban) 184. sz, Fiók-kiadő-hivatal Pesten Győri Pál papa-kereskedésében (haivani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Magán.MrdetéseU : egyhasábos pétit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majriai Frankfurtban Vlolien Ottót H a m b n r g - A 1 t ó n á b a n Maasenslein ős Vogler; Hamburg­ban Türhlieiin Jakab ; Lipcsében Kngler II. , Illgen és Fort urak. .r ..' Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. j Egész évre . . ... 20 frt. Egész évre . ■ , . 18 frt. — kr. Félévre.............................10 „ Félévre . . , jj . 9 „ — „ Negyedévre . . . • . 5 „ Negyedévre . . . . 4 „ 50 „ 125. sva. Ötödik évi folyam. Buda-Pest. t'sütörtiiií. június 1.1865. HIVATALOS RÉSZ. Az államministerium, a magyar kir. udv. kan- czelláriával, valamint az érdeklett többi ministcriu- mokkal egyetértöleg, a I s ó-r « s s b a c h i dr. Mayer Lipót, Mayer Ráfáel, Burgett Nándor, Pfliger Ignácz, dr. W c h I i Zsigmond uraknak, * s társaiknak egy részvény-társulatnak Bécsboni fölállítását, a sze­gedi kiviteli gőz malom, s az azzal összeköttetésben álló, s Szeged szabad kir. város fogyasztására szánt vízvezetéki müvek megszerzése s üzlete végett, meg­engedte, s annak alapszabályait helybenhagyta. Sárosvármegye föispáni helytartója, mint a me­gye területén fekvő sz. kir. városok királyi biztosa a Bártfa sz. kir. város tanácsánál megürült főjegyzői ál­lomásra P u 1 c z Imrét, r. a. cs. kir. törvényszéki segé­det nevezte ki. Borsodmegye föispáni helytartója J e s z e Vilmos hites ügyvédet s k. táblai joggyakornokot föispáni hely­tartói titkárrá, S c h w a t z Dávid orvossebész-tudor és szülészmestert szent-péteri járási alorvossá, Kazay Bertalan nyéki földbirtokost miskolczi járási csendbiz­tossá, Lengyel Ágoston megyei dijnokot Írnokká, Hubay Géza megyei gyakornokot dánokká, s Ka­zay László nyéki földbirtokost Miskolcz város taná­csánál 2-od aljegyzővé nevezte ki. Barsmegye főispánja a megürült megyei főjegy­zői állomásra ideiglenesen Benkovics Pál megyei 1-sö aljegyzőt, az ezáltal megürült d-sö aljegyzői állo­másra pedig Névery Sándor tiszteletbeli főjegyzőt és föispáni titkárt nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. 0 cs. kir. Apostoli Felségének Bu­dapesten mulatása, mint tegnap érintettük, va­lószínűleg junius 9-éig terjedend. A részletekre nézve következük vannak — mint halljuk — egyelőre megállapítva : Ő Felségé — mint már tegnap közlöttük — junius 6-kán d. e. 10—11 óra közt érkezik meg, s közvetlenül a budai cs. k. vár-palotába szál- land, hol azonnal a polgári s katonai tekintélye­ket legkegyelmesebben elfogadni, a fogadás bevégeztével a gazdasági egylet által rendezett kiállítást megtekinteni, esti 6 óra tájban pedig a csónak-versenyt megszemlélni méltóztatand. Junius 7-kén, szerdán, reggel 7 órakor Budán, a szokott gyakorlati téren a helybeli csapatok fölött szemlét tartand; délután pedig a pesti lóversenyt legmagasabb jelenlétével iinne- pélyesiteni fogja. Junius 8-kán, csütörtökön, különféle intézeteket, stb. fog 0 Felsége legmagasabb lá­togatásával szerencséltetni, mire nézve a további intézkedés később fog kibocsáttatni. E napon Ő Felsége audientiákat is adand, melyeknek ideje utólagosan fog közzététetni. Ezen audientiákra előjegyzések tétetnek a m. k. helytartótanács elnökségénél mostantól kezdve junius 7-ig be­zárólag, délelőtti 10 órától 12-ig. Junius 9-kén O Felsége a pesti lóver­senyt ismét megszemlélvén, este Bécsbe vissza- utazand. A mint O Felsége az ország határát átlépi, a cs. lobogó a vár-palotán fel fog vonatni. A franczia császár levele lierczeg öcscséliez. Közlöttük azon fontos levelezést, melyet a fran- czia császár herczegi öcscsével az ajacciói napóleoni ünnepély alkalmával tartott beszéde folytán váltott. A herczeg, valahányszor csak alkalmat szakíthatott, min­dig bizonyitani (igyekezett, hogy ö a nagy őstől hagyo­mányozott úgynevezett napoleonismust másként érti, mint bátyja, a császár. Oly határozottan s a csapongó fantázia oly hevével azonban még egyszer sem fejezte volt ezt ki, mint Ajaccióban a plonp'onismus még soha oly merészen nem állitá magát szemközt a napoleonis- mu8sal mint ez az utóbbi teremtöjének születéshelyén, a nagy ős emlékszobra előtt tön ént. Ezt a császár to­vább nem hivé tűrhetni, s megirá és közzététeté nyilt levelét a herczeghez, melyben annak valódi értelme szerint, habár udvarias formában szemére veti, hogy visszaélt távollétével, bizalmát helytelenül haszná- lá, a császári család keblében az egyetértést meg­zavard s oly ítéleteket mondott ki, melyeket ő soha meg nem engedett. Valódi kicsinylő gúnyol* nyilatko­zik pedig a levél végén, a hol a császár, udvariasan összefoglalván magát a herczeggel, önmagukat mint a nagy ős utódait valódi pygmaeusoknak nevezi, kiknek eszükbe se jusson, hogy a nagy Napoleon történeti je­lentőségének valódi nagyságát megmérhetik. Napoleon herczeget e dorgáló levél a világ szeme előtt oly módon alázta meg, hogy, mint mondani szokás — lehetetlen­né vált. Ezt érzé ö maga is, s a viselt méltóságairól va­ló lemondás kifejezést adott ez érzetének. A lapok most mind e császári levéllel foglalkoz­nak. Abban mind megegyeznek, hegy az a császárság történelmében időszakot képező tény. Kétségtelenül nagy jelentőséggel bir az mint családi tény is, mint olyan, mely a franczia dynastia keblében határozott nyilt szakítást idézett elő. Még jelentősebbnek tekin­tik azonban azt Francziaország tekintetében, melyre nézve az valódi esemény. Azt hiszik t. i., miszerint a császár, levelének közzétételével nem csupán a herczeg megfenyitését, hanem egy sokkal általánosb, magasb czélt tartott szeme előtt. Épen e czélt tartva maga előtt nem habozott a császár a családi szakítás titkát az egész világ előtt leleplezni. Nyilatkozványa ennélfogva e vélemény szerint nem csak a herczegnek, hanem egész I Francziaországnak szól. A herczegnek adott kemény leczkéből megértheti a franczia nemzet is, misze­rint hiú minden sóvárgás a korábbi kormányfor­ma után, s miszerint a napóleoni eszme valósítása mindenekelőtt fegyelmet, a szellemek alárendelését, min­den anarchia eltávolítását igényli. Ezen felfogást az j KAvenir national“ látszik leghatározottabban kifejezni, mondván, „miszerint a császár levelének értelme az,hogy kormánya alatt „csak egy akarat s egy cselekvés“ lé­tezhetik, s ez: a császári; ezen akarat mellett semmi más nem engedhető meg; ezen cselekvés irányában minden más cselekvés alkotmányellenes.“ Birodalmi tanács. A követek házának ülése május 30-kán. A jegyzőkönyv felolvasása s a beérkezvények közlése után a külügyminiszter egy irata kerül felolva­sásra, melylyel azon intézkedések eredményei közöl­téinek, melyek az 1862-iki budget tárgyalásakor a con- sulsági intézményijei vonatkozással kimondott kivána- tok folytán tétettek s egyszersmind egy ebből szüksé­gesül mutatkozó 24,900 ftnyi hitel 1866-ra utólagosan kívántatik. A kereskedelmi ministerium vezetője egy irattal a kassa-oderbergi vasút engedményét alkotmányszerü tárgyalás alá terjeszti. Mendo és társai ismét interpellálják a ke­reskedelmi ministerium vezetőjét az iránt, vájjon az még ezen ülésszak folyama alatt azon előterjesztéseket melyek a bécs-budweis-pilseni vasútra vonatkoznak, a képviselöház elé szándékozik-e terjeszteni. L a.s s e r miniszter az Iliutz és társai által emelt interpellatióra válaszol, melyben az kérdeztetett, vájjon haji mdó-e a kormány az 1860. oct. 24 ki rende­letet módosítani, mely által az lett elrendelve, hogy az alattvalói kö.elekből Galieziában támadott visz ilyokaz uraságok és alattvalók között többé nem a po itikai ha­tóság által tárgyalandók. A miniszter kijelenti, mis e- rint ö a f. évi május 26-ki legfelsőbb elhatározás foly­tán fel van hatalmazva, egy ezen tárgyra vonatkozó törvényjavaslatot, mely az ilynemű viszálkodásoknak bizonyos úrbéri bizottmányokhoz utal isát kiinduló pontul veszi, a szükebb birodalmi tanács legközelebbi ülésszakában alkotmányszerü tárgyalás,alá terjeszteni. B. Kalchberg osztályfőnök : Épen most intéz­teiért hozzám azon kérdés, vájjon a kormány a bécs- budweis-pilseni vasútra vonatkozó előterjesz óseket még ezen ülésszak alatt hajlandó-e előterjeszteni. — Azon helyzetben vagyok, hogy ezen kérdést egyszerűen „igen“-eljem, mindazáltal az ezen érdemben hozzám intézett interpeüatiókbai mélyebb beereszkedést fen keli tartanom a későbbi ülésekre. A napirend első tárgya: a neumarkt-ried-braunaui VAautróli bizottmányi jelentés. Jelentéstevö Gross. A bizottmány indítvá­nyozza a kormányi előterjesztéseknek némely változta- tásokkali elfogadását. A leglényegesebb az, hogy a nyugati vaspálya maximal-árszabálya ezen pályára is alkalmazást nyerjen, míg a kormányi előterjesztés az engedményeseknek a szabad árszabályzat jogát azon megszorítással engedte meg, hogy az áruszállítási tétel mázsa- és mérföldenkint a 4 krt át ne hágja. Az átalános vitában senki sem szól, miért is azon­nal a részletes vitára térnek át. A törvény a bizottmány indítványa után vita nél­kül elfogadtatik, s azonnal a harmadik felolvasásban végérvényileg határozattá emeltetik. Gschnitzer (Salzburg) igazolja, miszerint ö az épen most elfogadott vasúti törvény mellett szava­zott, daczára annak, hogy az uj törvény Salzburg vá­rosa és tartománya részére csak hátrányos lehet azáltal, hogy a birodalmi érdekeket a külön-érdekeknelc alá­rendeli. A napirend második tárgya: bizottmányi jelentés azon kormányi elöterjesztményekröl, melyek az arany- és ezüst-áruk finomtartalmának, mérték-igazolásának s ellenőrzésének törvényét illetik. Tudósitó Stamm követ. Az általános vitában mindenekelőtt szót emel Winterstein követ. Emlékeztet, hogy ezen törvény már a múlt ülésszakban vita-tárgy volt e ház­ban, s hogy akkor az elv (köteles) megállapittatott. Ki a törvényt olvassa, mint ezt a bizottmány előterjeszti, meg keilend győződnie, miszerint az az iparosra nézve nagy faggatások forrása lehet. Szónok a köteles mér­tékigazolás s a köteles ellenőrködés elve ellen fordul. A bizottmány által előterjesztett törvény mindenesetre unicum; míg egyik §. a köteles mértékigazolást meg­állapítja, addig a másik az engedőlegest mondja ki. A két elv váltakozik az egymásra következő szaka­szokban, a többségi s kisebbségi szavazatok vegy sen össze vannak hányva stb. A bizottmány roszul te jesité a maga föladatát. A házban s»nki sem képes magának a tényállásról világos képet alkotni, s ezért azon in­dítványt teszi, hogy a jelentés a bizottmányhoz az (idézett) egyes §§ ok még egyszeri megvitatása vé­gett visszautasittassék. (Támogattatik.) Schindler követ: Szívesebben pártolt volna oly indítványt, mely napirendre térést kivánt volna. Külö­nös egy dolog ez a törvény. Ha egy gyűrűt 2 ftért ve­szünk, azonnal odalép a pénzügyi rendőrség; de vász­nat 80 ftért 1 hét vásárolni, a nélkül, hogy valaki azzal törődnék, vájjon meg van-e csalva vagy nincs. A nem rég kötött kereskedelmi szerződés is figyelmet érde­mel. Ha minden iparosnak szabadabb mozgást enged­nek, miért nem az aranymivesnek. De minthogy a do­log már egyszer folyamatban van, s már annyi “szorga­lom és fáradság fordittatotr reá, ennélfogva meg akar azzal elégedni, hogy Winterstein indítványát a legme • fögebben pártolja. Hagenauer követ a törvényt, a mintfenforog, az iparszabadság elvével megegyeztethetlenn--k tartja. Ragaszkodjanak szilárdul az iparszabadság elvéhez s ne szorítkozzanak egyes iparokra s hagyjanak fel végre a gyámkodással. Ezért mindenesetre a törvény ellen szavazott volna s ezért Winterstein indítványa mellett van. Giskra csodálja, hogy oly számos szózatok emelkedtek a facultativ mérték-igazolás ellen, miután a ház azt a múlt évben nagy többséggel elfogadá. Ő ellene van a bizottmányhoz! visszautasításnak. Az I-ső §. az elvet foglalja magában, a szerint, a mint ezen fe­jezet szövege elfogadtatik, keilend a többi fejezeteket fo­galmazni. Csak akkor, ha a szerkesztésben nehézségek merülnének föl, lesz idején, a törvényt a bizottmányhoz visszautasitni s csak akkor lesz képes ez utóbbi, az 1. §-ban letett elvhez képest rendezni a többi elvet. Winterstein újólag ajánlja saját indítványát, mivel ö rettentő eljárásnak találja, hogy egy törvény- tárgyalásába bebocsátkoznak, melyben egymásnak el­lenmondó ellentétek vannak letéve. Giskra újólag Winterstein indítványa ellen szól. A ház nem tekintélyeket, hanem az általa hallott érveket, s saját meggyőződését követi s ezért bátran bebocsátkozhatik a tárgyalásba. A Suez-csatorna. (Vége.) A magas választott biró ezen határozata által a társulat ügye az eddiginél is jobbra fordult. Most már bárki is beláthatja, hogy a csatorna nem egyedül egy társulat, hanem Francziaország ügye, s hogy ezen mű által, a békés munkálkodás utján, dicsőséges győzelmet aratott Anglia felett. Angliának legelső dolga leendett, utaknyitni indiai gyarmataihoz. Francziaország meg­előzte, s daczára az angol lapok cselszövényeinek, tervét keresztülviendi, nehány év alatt a csatorna-munkálato­kat befejezendi, s mint saját munkáját, sajátjának kö- vetelendi. A tér, mely átvágandó, többneroü nehézsége­ket szolgáltat ugyan, igy a gátak Port-Said és Suez- nél, melyek a hajóknak a két tengerből a csatornába! veszélytelen bemehetését lehetővé teszik, óriási erőfe­szítéseket követelnek, de egyetlen akadály sincs, mely legyőzhető ne volna. A legügyesebb franczia mérnökök, többnyire olyanok, kik a cherbourgi híres kikötőnél szerezték tanulmányaikat és tapasztalataikat, a legnehe­zebb pontokon vannak elhelyezve; pénz nem hiányzik, s a munka erélyesen halad előre. Befejeztetett a közép-tengernek a Timsah-tóvali egyelörei összeköttetése,melyet lapos naszádok máris használhatnak. Nevezetesen a szükséges kőszén, épít­kezési fák és kövek szállításául szolgál. De azért se itt, se máshol nincs a csa orna hatvan méternyi egész szélességében kiásva. Port-Said és Ismaila közt oda kell törekedniük, bogy a Menzalah-tó nagy lagúnájá­ban, mely a középtengerrel összeköttetésben áll, 6U mé­ternyi utat vájjanak és kögátakkal bekerítsék. Á kövek részint Alexandria mellől Mexböl, részint Djebel Genef- féböl szállíttatnak, az elsők modern tengeri homokkö­vek, az utóbbiak a nummulit formatióhoz tartoznak. A munkálatok Angliából és Francziaországból hozott gé­pekkel eszközöltetnek. Továbbá a szárazföld átmetszé­séről is kell gondoskodni, mely csak Guisr-nél lesz 10 —18 méternyi erős. Ez utóbbi munkálatok kizárólag benszülöttek által kézileg foganatosíttatnak. Rövidnye- lü, keskeny fejszékkel vágatik fel a harmadrendű méz- gahegy-réteg ós kézzel tömetik hordárkosarakba. — Egyhangú éneklés „Jáliáh héhle“, „Böhs álleh“ s a többi mellett helyezik a mindig jókedélyü vi­dor fiuk a földes-kosarat barna vállaikra, s viszik a kitűzött helyre, hogy ott kiürítsék. — A múlt év­ben 12,000 fellah dolgozott ott naponta, jelen­leg már 40,000 foglalkozik. Ezen munkások részben messze földről, Felső-Egyiptomból sereglenek, részben pedig valódi nubiaiak. A kötelezettség egy hónapra terjed, a midőn uj munkások által váltatnak fel, töb­ben azonban hosszabb időre is megmaradnak. A harmadrendű mézgatelepeken kívül terjedtebb gypstelepek azok, melyek a Ballah-tóban s körötte hasz­nálat alá vétettek. 130,000 kub. meteren felül tört ott a gyps-szikla-mennyiség elő, melyek a kőművesmunká­kat érdeklőleg nagy fontosságúak. Bevégeztetett to­vábbá a Timsah-tóból két csatoraaágazat, az egyik az úgynevezett hyüna plateau kőbányáihoz vezet, a másik pedig az édesvíz-csatornához, hogy a Nílus és csator­nák hajóinak a tengeri csatornábai bejutás megkönnyit- tessélt; vasúti sínsorozatok, melyek a geneffei kőbá­nyákból a csatornához, s a raktárakhoz vezetnek; te- legraphok, melyek az állomásokat egymással és Ismai- lával összekötik. Mindenütt, minden irányban munka és mozgalom, melyek által az idegen a vigasznélküli sivatagban, s a petyhüdt légkörben a legkellemesebben érintetik. Legtöbb időt fognak még felemészteni a tulajdon­képem földmunkalatok, melyek a fellah-ok által lesz­nek eszközlendök. Az igaz, hogy a feLah-ok nem dol­goznak oly sebesen és eredményesen mint az európaiak, de nincsenek is oly túlzott díj-igényeik, mint ezeknek, s minőket a társulat alig lenne képes kielégíteni. A fel! h azonban tökeb-tesen elégedett és jó kedélyű, ha maroknyi rizsét, babját, vág darra-ját megnyerhet­te. Azonkívül a csatornából most jó vizet ihutik, és bar­na testét a szent folyamban megfürösztheti. A csatorna befejezésénél! határideje kü'önféleké- pen adatik elő: 6—7 év előtt aligha fog befejeztethet­ni, de beszélgetnek, sőt olvashatni rövidebb idöfolyam- ról is, mint például az 1867-ik évről, a midőn már gő­zösök mehetnek majd a középtengerböl a verestenger­be. Szükséges mindenekelőtt, hogy a kedvező politikai helyzet ne változzék; azt se kell azonban felednünk, hogy a munkaiatok oly országban folytattatnak, hol a törvény a pasa akarata, s az egészséges államélet­nek főbb s egyedüli alapja — a tulajdon biztonsága — hiányzik. Erdőd. Napi újdonságok. A Krászonyi, József főpolgármester ur ő nagy­sága elnöklete alatt Ó cs. kir. Apostoli Felsége hódolat­teljes meghívására Bécsbe menendő pestvárosi kül­döttség Tölgyesi Károly főbiró, Altér Antal ós Madedl János tanácsnokokon kívül következő, a küldöttség­ben! részvétre önként ajánlkozott urakból fog állani, u. m.: Sujánszky Antal prépost-plébános, Schwendtner Mihály belvárosi plébános, dr. Burghard Ferencz, Beliczay Imre, Emmerling Károly, Fleischl Dávid, idősb Giesriegl József, Koemczy György,Perger Ignácz, Posner Károly s Strohmayer Ferencz urakból. Vájjon a küldöttség — O Felsége lej öve tele mér tettleg el lévén határozva — Bécsbe menend-e, vagy csak itt sietend megérkező Urunk Királyunk hódolattel­jes tiszteletére, — még végleg nincs eldöntve. — Ez alkalommal nem mellőzhetjük örvendetes esemény­ként megemliteni, hogy a hir O Felségének kilátásba helyezett lejöveteléről, az 1861 ben lelépett Pest-városi képviselői testületet is felvillanyozta, melynek számos tagja a főpolgármester urnái kijelenté, hogy összehiva- tásuk esetében, körükből is egy küldöttséget óhajtaná­nak választani. A pesti városházon tegnap délután már egy számos lelkes polgárokból alakult — egészen magán­jellegű bizottmány tanácskozott a Felséges Urunk Ki­rályunk ünnepélyes elfogadására vonatkozó intézke­désekről. s a főpolgármester urat is megkérte a tanács- kozmánybani részvétre. Holnap e bizottmány ülését folytatandja, s mint halljuk, a lelépett város-képviselői testület tagjai is még fognak hivatni a részükröli köz­reműködésre. == A „W i e n. A b e n d p.“ m. hó 30-ki számában írja : Ó cs. kir. Felségéik, a Császár és Császárné, ö császári fenségeikkel, Rudolf fŐherczeg koronaörö­kössel és Gizella föherczegnővel tegnap d. e. 11 óra 15 perczkor Bécsből a linczi vaspályaudvarban megérkez­tek ; ottan ö császári fensége József foherczeg úrtól és ő excellentiája, b. Spiegelfeld helytartó úrtól fogadtattak s 10 pereznyi ottmulatás után utjokat Gmunden felé folytaták. „ 5 óra 10 perczkor O Felségeik lseidbe érkezvén, ott ünnepélyesen fogadtattak. Ő Felsége Mária Anna Császárné 3 óra 30 perczkor jó egésségben Gráczba érkezett. ■* A f. hó 6-ki fényes regattára — mint halljuk — ezúttal a Dunán ünnepélyesen tölekesitett három gő­zös fog nézöhelyül szolgálni. Egy Ó Felsége és legma- gasb környezete, egy a förendüeknek kivált hölgytag­jai és egy harmadik a közönség számára. A 100 ara­nyos díjra nagyban folynak a csónakgyakorlatok. A „P. N.“ tegnap megkezdte a kegyes adomá­nyok közlését a Beszterczén építendő evang. reform, templom felsegélésére. A pesti első takarékpénztár e czélra 200 fttal járult. — Liszt Ferencz a „France“ szerint a pápai zenekar igazgatójává neveztetett ki. — A városi színpadhoz közelebb G a 11 m e y e r k. a., a három törpe (ismét?) és az indus akrobaták (pro majorem musae glóriám) váx*atnak. r. s. B o u I e v a r d de Kerepes. A nem­zeti színháztól a kerepesi uj temetőig, s onnét be a mi Peer La-chaise-ünkig a sorfány (alléé) ültetése s igy a nagyobb városok kényelmére szolgáló boulevard léte­sítése közel kilátásban van; úgy rebesgetik, hogy a gaz­dasági egyesület karonfogva a gazda-iszonyok egyleté­vel a szükséges fákat előteremti, ünnepélyesen beül­teti, a nők pedig az első locso ást adjak reá; s az újság­írók ? Azok itt fogják faültetési sürgetéseik fáradalmát kipihenni. E sorok írója, ha a közel őszszel foganatba megy a dolog, pár fát maga személyesen s saját költ­ségére kiván beültetni. = Schwarz Gyula lapjának a „Kor szel-: 1 e m“-nek kőnyom itu programmá megje ent. E szerint a lap, mely enoyclopaediai s szépiroda mi heti közlöny lesz, hetenkint két nagy ivén fog megjelenni. A lap fő- munkatársa dr. Riedl Szende je es nyelvbuvárunk, ki a „K a 1 a u z“-t megszüntetvén, ezentúl az uj válla­latot fogja munkálkodásával támog ,tni. == Korán elhunyt szép tehetségű Írónk Z i I a h y Károly hátrahagyott müveire az előfizetési határidő junius hó 20-káig meghosszabbittatoti. A kiadók újabb intézkedése folytán, mindkét kötet egyszerre fog meg­jelenni, tartalmazván az Orlando Furioso egy részének fordítását, az élénken irt ut rajzokat, s az ér­dekesebb bírálatokat és essay- kát. Figyelmeztetjük azokat, kik még előfizetni sz ndékoznak, hogy Eggen- berger könyvkereskedésében 2 ttjával még mindig el­fogadtatnak az előfizetések. — Az olasz opera jun. 1-jón vesz búcsút Bécsből,. A saison bősei: Artöt k. a., Graziam (tenor) és.Everardi (bariton) voltak. Az anyagi eredmény azonban úgy latszik, kevés kilátást nyújt arra, hogy a jövő évben is kapjanak &z olasz operán. * Párisi fényűzés. A boulevard egy ke­reskedése közelebb megrendelést kapott 10 pár ta­_i;‘" ■ II 1 ‘v>n Hl SÜRGÖNY.

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents