Sürgöny, 1865. július (5. évfolyam, 148-173. szám)
1865-07-01 / 148. szám
148. m. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó hivatal Budán, bicsi-utc.a (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Gíri Pál papirkereskedésében (hatvani-utza, a ee. kir. postahivatal melletti earokbán). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el_____________ _____ SÜRGÖNY. fungáa.hündetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért t1 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. u. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Májusi Frankfurtban Előben Ottó ; Hamburg - Arjónában Spannensteín és Vogrter; Hamburgban TUikhieim Janunt ; Lipcsében Kurier 85., Hígén és Fort urak. Buda-Pest. Szombat, julius 1. 1805. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre...........................20 frt. Egész évre . . . .18 frt. — kr. Félévre ...... 10 „ Félévre . . . . 9 „ — „ Negyedévre.............................5 „ Negyedévre .... 4 . 50 „ Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napilapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a postatérítvény szolgál. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve : Félévre ..........................................10 „ — Negyedévre.....................................5 „ — Egy bóra..........................................1 ft. TO kr. Budapesten házhoz hordva : Félévre ...........................................0 „ — „ Negyedévre......................................4 „ 50 „ Egy hóra...........................................1 „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. % .,0 cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jun. 24-töl kelt legfelsőbb határozatával, Adolf, schwarzburg-rudolstadti herczeg altábornagyot a Lipót-rend nagykeresztjével legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. kir. számvevő ellenőrségi legfőbb hatóság a magyar királyi államszámvevőségnél Mossig Ferencz eddigi irattárnokot, továbbá Hrubik Jakab, Schiffner Sándor és Vetter Sándor számtiszteket számtanácsosokká nevezte ki. Fehérmegye kir. biztosa Berényi György eddigi főszolgabírót megyetörvényszéki ülnökké, — ennek helyére pedig a bicskei járás főszolgabirájává Lechner Ignácz r. a. cs. kir. szolgabirói segédet és tiszt. megyetörvényszéki ülnököt nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztetett: Sarempa Károly őrnagy a 7. sz. b. Marolcsics gyalog-ezredtől, a n.-szebeni katonai élelmezési raktár ellenőrévé, ugyanekkor a nevezett ezred ranglétszámába helyeztetvén. Nyugdijaztattak: B. Moltke Antal őrnagy, s a n.-szebeni katonai élelmezési raktár ellenőre, a hadseregi létszámban; Schnitzky János arctére-testőrségi első osztá- lyú százados, őrnagyi ranggal adhonores, nemhivatalos rész. Bécs, junius 28. A tegnap az egész birodalomra s különösen hazánkra nézve nagy fontosságú elhatározások napja volt, melyek hírét távirati után bizonynyal már vették olvasóink Fölösleges volna az ügyekkel ismerős magyar olvasó előtt eme változások horderejének s jelentőségének értelmezésébe ereszkednünk; tudásból feladatunkhoz képest inkább a tények előadására szorítkozva, jelenthetjük, miként főkanczellár székhelyi Majláth György ur ő nagyméltósága ma délelőtt 10 órakor a kanczelláriai termekben megjelenvén, a testületileg tisztelkedő hivatalos személyzet— élén Korizmics Antal czimz. püspök s udvari tanácsos.uz ősltga által következőképen üdvözöltetek : „Nagymélt. magy. kir. udv. főkanczellár! Kegyelmes Urunk! O cs. kir. Apostoli Fekége, legkegyelmesebb Urunk legfelsőbb elhatározása folytán magyar kir. udvari kanczellárnak kineveztetvén, exclád a magyarországi közigazgatási ügyek élére egy boldog emlékű és valóban országszerte érdemdús atyának fénylő nevét hozza magával. A fényt, mely e névhez járul, saját szolgálatai és bokros érdemei összegéből fűzött koszorú fonja körül. Láttuk excládat Baranya megyében a megyei hivatalos pályát megfutni; ismét hallottuk mint országos követet az országos teremben ; tapasztaltuk továbbá mint az ország bölcs tanácsadóját a m. kir. helytartó-tanács élén; mindenütt lankadatlan buzgalommal, odaadással a Felséghez, odaadással a haza és ország szolgálatában. Fölülmúlják exclád érdemes előadási tehetségemet; legyen elég mondva, hogy exclád neve már jelenleg is a történelemben díszes helyet foglal. Bizton hiszszük, miszerint excládnak, —Felséges Urunk és Királyunk legkegyelmesebb várakozásának és a haza közóhajainak megfelelve, sikerülni fog a közügyi kérdéseket a közhaza érdekében szerencsésen megoldani. Áldja meg az Eg s vezérelje excládat mindenkor szerencsésen! Engedje megérni azt, hogy legkegyelmesebb Urunk s Királyunk várakozásainak és a haza óhajainak eleget tehessen ! Minket pedig, mint ezen főméltóságu m. k. udvari kanczellária személyzetét méltóztassék excládnak állandó kegyére érdemesiteni, a kik excláddal egy czélra osztatlan fáradozással járulunk.* Az Ur Isten tartsa meg! Éljen!“ Ezen üdvözlő beszédre főkanczellár ur ő amlig a következőleg válaszolt: „Ezen megható tolmácsolást, melylyel micsgod szavaiban az üdvözletét kifejtette, részrehajlatlan örömmel veszem. Midőn O cs. és Apostoli királyi Felségének, legkegyelmesebb Urunknak határozott parancsa nyomán tisztelt elődöm lemondása által megürült ezen díszes, de a jelen körülmények között kettőzött súlyú állást elfoglaltam, tettem ezt szerény tehetségeim nyomasztó érzetében, azon erős hit által támogatva, miként a czél, melyet ő Felsége legközelebb ünnepélyes alkalommal kijelölni méltóztatott, s melynek valósításától a haza s közvetve a birodalom jólétének maradandó biztosítása függ, csak akként sikeresíthető, ha minden honpolgár azon körben, melyben hatnia adatott, öntagadással, sőt önfeláldozással, mindenesetre pedig terhetlen erélylyel közreműködik. E czél irányábani törekvésemet úgy hiszem s reményem, támogatni fogja a főméltóságú m. kir. udvari kanczellária megkettőztetett szorgalommal, támogatni ismereteivel és tapasztalatai gazdag tárával, támogatni nemcsak a kötelesség rideg érzetével, hanem azon odaadással, melyet a pillanat komolysága, sőt azon lelkesedéssel , melyet a czél magasztos volta igényel.“ A főkanczellár úr ő nagy méltóságának ezen önérzetemelő szép szavait a jelenvolt személyzet méltó s őszinte lelkesedéssel, éljenekkel viszonozta. Ezután a személyzet egyes tagjainak bemutatása következett. Egyébként a központi ministériumban történendő további személyváltozásokról keringő számos különféle hírekre vonatkozólag e pillanatban semmi biztosat sem mondhatunk. Azok egyelőre tehát óvatosan veendők, miután ebbeli legfelsőbb intézkedések a fennforgó viszonyok közt talán csak néhány nap múlva fognak történni. Bécs, jun. 29. Örömmel értesülünk s van szerencsénk jelentést tenni a cs. kir. Apostoli Felségének egy legújabb kegyelmi tényéről, mely, habár csak egyes családot ért is, de jelentősségénél fogva mégis bizonnyal az egész nemzetet a legkellemesebb érzelmekre ragadhatja. Felséges Urunk ugyanis egy, a legutóbbi napokban kelt legfelsőbb elhatározásával, üdvözült hazánkfia s jeles tudósunk Szalay László özvegyének, született Békeffy Francziskának , özvegysége tartamára évi ezer forint nyugdíjt, két kiskorú gyermekének pedig fejenkint két-két száz forintnyi nevelési dijt a regnicolaris alapból engedélyezni kegyeskedett. Ismét egy újabb tanúsága tehát ama honatyái gondolkozás és érzelemnek, melyben nemzetiségünk legfőbb biztosítékát szemlélhetnünk engedi a gondviselés. A hálára oly fogékony magyar kebel örömmel és reményekkel telhetik meg, midőn szeretett Felséges ura királyának legmagasb figyelmét a nagyobb országos ügyek mellett egyéb érdekeire is kiterjedni és mindenütt áldást osztogatni látja! mss. Napi újdonságok. — Egy megnevezetlenül maradni akaró bécsi hazafi a pest-budai őrségbeli azon zenekarok számára, melyek Ó cs. kir. Apostoli Felségének a testvérvárosokat szerencséltető ittléte alkalmával különféle ünnepélyeknél működtek, kétszáz forintot o. é. ajándékozott. A midőn a föhadiparancsnokság ezen összeget már rendeltetésére juttatá, nem mulaszthatja el, egyszersmind ezen nemesszivü tényt az érdekeltek nevében köszönettel nyilvános tudomásra hozni. Buda, jun. 28. 1865. * A „B. N.“ összeállítja a fölséges austriai ház uralkodása alatti magyar kanczellárok teljes névsorát. Kineveztetett: 1) Zalaházai Tamás, I. Ferdinánd alatt 1527-ben. 2) Oláh Miklós, 1543-ban augustushóban. 3) Listhy János, alkanczellárból. 4) Draskovics György. 5) Heresziiczky Péter. 6) Kutassy János, 1592-ben. 7) Hethesi Pethe Márton. 8) Forgách Ferencz ; 1603-ban jan. 4-én. 9) Lépes Valentin; 1609-ben;meghalt 1623-ban. 10) Sennyey István ; alkanczellárból. 11) Lippay György. 12) Bosnyák István; 1642-ben. 13) Szelepcsényi György. 14)Szegedy Ferencz; 1666 ban. 15) Pálffy Tamás; 1669 ben. 17)Gubassóczy János. 17) Korompay Péter. 18) Jaksi Balázs 1690-ben jun. 16-án; megh. 1695 ben oct. 23-án. 19) Mattyasovszky László; 1696 ban febr. 20-án; mgh. 1705-ben máj. 10-én. 20) 111 és Kázy Miklós; 1706- ban sept. 27-én; mgh. 1723-ban sept. 10-én. 21)Erdödy László gr. 1725-ben február 14-én alkanczellárból; csakhamar lemondott. 22) Eszterházy Imre gr.; 1725-ben jan. 23-án, beigtattatott febr. 25-én; mh. 1725- ben aug. hóban mint esztergomi érsek. 23) Acsády Ádám ; 1725-ben sept. 22-én, beigtattatott 25-én ; 1732- ben márcz. 28-án lemondott. 24) Batthyányi Lajos gr.; 1733-ban máj. én alkanczellárból; 1746-ban apr. 8-án lemondott. 25) Nádasdy Lipót gr.; 1746-ban juh 26-án; 1758-ban márcz. 13-án lemondott; mh. u. é. máj. 31-én. 26) Pálffy Miklós gr.; 1758-ban márcz. 15-én; 1762-ben lemondott.27) Eszterházy Ferencz gr.; 1762-ben nov. 19-én; mh. 1785-ben. 28) Pálffy Károly gr.; 1787-ben márcz. 11-én; 1807-ben nov. 5-én lemondott. 29) Erdődy József gr.; 1807-ben nov. 5-én; lemondott 1819-ben jan. 17-én; mh. u. é. febr. 5-én. 30) Koháry Ferencz hg.; beigtattatott 1820-ban máj. 20 án ; mh. 1826-ban jun. 27-én. 31) Nádasdy Mihály gr.; beigtattatott 1826-ban jun. 20-án; 1826 ban,sept. 3 án állomásától fölmentetett. 32) Reviczky Ádám gr.; beigtattatott 1828-ban máj. 1-én alkanczellárból; lemondott 1836-ban aug. 26 án. 33) Pálffy Fidél gr. 1836-ban országbíróból; fölmentetett 1838-ban decz. 22 én; mh. decz. 30-án. 34) Májláth Antal gr.; beigtattatott 1839-ben máj. 22-én alkanczellárból; fölmentetett 1847-ben. 35) Apponyi György gr.;beigtattatott 1847-ben alkanczellárból; lemondott 1848-ban márcz. 13-án. 36) Vay Miklós b.; 1860. oct. 20-kán az oct. diploma alapján; fölmentetett 1861. jul. 15 én. 37) Forgách Antal gr.; 1861. jul. 18-án cseh kir. helytartóból; lemondott 1864. apr. 22-én. 38) Zichy Hermann gr.; 1864. apr. 22-én vasmegyei administratorból; lemondott 1865. jul. 26-án. 39) Majláth György, 1865. jun. 26-án tárnokmesterből. Azon kanczellárok, kiknél a halálozási évszám nincs kitéve, életfogytig viselték e méltóságot. — Az Eger irja : Érsekünk e nagy méltósága, mint értesülünk, junius hó 25-én hagyta el Marienbadot, honnan Regensburgon és Passaun át Mariaczellbe volt utazandó. Hazaérkezését jul. 3—5-re várhatjuk. Némely pesti lapok azon közleményére vonatkozólag, mintha ő nagyméltósága Mariaczellben végezné aranymiséjét, helyreigazítólag megjegyezzük, hogy ő nagyméltósága Marienbadban még május 2- án mutatta be egész csendben aranymiséjét a Mindenhatónak. A Szerdahelyi Kálmán vidékre ránduló kis színtársulatának körútja ez: Kecskeméten 6-dikáig lesznek; Aradon 8-dikán, Makón 15-dikén, Szegeden jul. 20-kán kezdik meg előadásaikat, s e körutat Debreczenben fogják bevégezni, hol 27-dikétől 31-dikéig játszanak. Minden városban négy, legfölebb öt előadást tartanak, kettőt mindenütt eredeti művei, s a darabok úgy lesznek beosztva, hogy minden város részint előtte egészen ismeretlen, részint csak kevéssé ismert vígjátékokat élvezzen. Zimay Lászlót, a pest-budai dalárda elnök-karigazgatóját névnapja előestéjén a dalárda tagjai serenaddal tisztelték meg, mely alkalommal mind az ő szerzeményeit énekelték. Ezek között különösen sikerült a „magyar induló“ négyes karra. — Hangversenyzések. A „F. L.“-ban olvassuk: Ma indul el körútjára Balázs-Bognár Vilma, ő kedves énekesnő, ki legszebb népdalainkat bizonyosan tapsok közt fogja szerteszét hordani Szathmár, M.Sziget, Dézs, Kolozsvár, Torda, M.-Vásárhely, Keresztur, Udvarhely, Kézdi-Vásárhely, Szeben és Déva városaiban. * Néhai Fejér György prépost, kir. tanácsos, s a m. kir. egyetemi könyvtár igazgatója felett f. hó 3-án délutáni öt órakor az egyetem nagy dísztermében a dicsőültnek hivatalbeli utóda dr. Toldy Ferencz, kir. tanácsos, egyetemi rendes tanár és bölcsészetkari dékán emlékbeszédet tartana. Múlt szerdán a városi német színházban műkedvelők közreműködése mellett Verdinek ,Troubadoure czímű dalművét állták elő a városi leányárvaház fölsegélésére. A jótékony czélt tekintve még több közönséget óhajtottunk volna, noha így is a nyári színházlátogatás gyérebb voltát tekintve szépen megtelt a ház. A közreműködőket illetőleg szóljunk először is a műkedvelőkről: Leonórát Krabrovszkyné asszonyság énekelte, s mindenesetre köszönetet érdemel, hogy a jótékony czél iránti buzgó részvétből házi körét a színpaddal cserélte föl s az előadás létrejöttét elősegítette. Knahl asszonyság „Azucená“-ja a közönséget igen meglepte, annyira, hogy sokan alig akarták elhinni, miszerint először áll a színpadon, s egész szereplése egy már routinirozott énekesnőt árult el inkább, mint műkedvelőt. E fiatal dennó nagy terjedelmű, minden fokozatban kiegyenlített, csengő, olvadékony és rokonszenves alt-hanggal bír, amelylyel oly ügyesen rendelkezik, mintha évek óta foglalkoznék az operai szakmával, mert csak kiléptekor volt néhány perczig elfogult, de azután azonnal beletalálta magát szerepébe és egészen otthonos volt. Játéka is átgondolt és helyes volt, szóval a szép tehetséggel s buzgó akarattal a siker is párosult. Knahl aszszonyság az est gyöngye volt; a közönség, mely átalában élismerő volt, tetszésnyilatkozataiban öt elragadtatással tapsolta és bírta ki. Denkenberger ur (műkedvelő) Fernandót énekelte. Ellinger ur Manricót erőteljesen és hévvel kezdte énekelni, de hiába, a sors másként határozott, mert a harmadik felvonástól kezdve hangja fátyolozott kezdett lenni, úgy hogy az utolsó jelenet előtt rekedtségét ki kellett jelentetnie. Mindazáltal köszönetet érdemel, hogy ily indispositio mellett sem vonult vissza a közreműködéstől. Végül még Heksch úr emelendő ki gr. Luna szerepében, ki egyes énekrészekben terjedelmes erőteljes hangjával jól hatott a közönségre, úgy hogy egyik magán áriáját ismételnie kellett. A zenekart K n e i f e r ur, szintén műkedvelő, elég ügyességgel igazgatta. E jótékony czélu operai előadást kir. helytartó ur , excja végig szerencséltette jelenlétével. * Pozsonyban jul. 2-kára datálva megjelent a „Pozsoni lapok“ első száma, Szarvas Gábor szerkesztése alatt. Mint a czím mondja: közlöny a tudomány, szépirodalom és nemzetgazdászat köréből, és a lapban csakugyan kapunk is idevágó dolgozatokat. A „Tudomány“ rovatot népszerű értekezések képezendik, s ez helyes; az első ily czikk: a föld belső melegéről és a vulkáni tüneményekről szól. Szépirodalmi olvasmányul egy novellet nyitja meg a sort. A tárczában mindenféle hír és elég hasznos böngészet foglal helyet. Jövőben alkalmasint oly közleményeket is tartalmazand e lap, melyek Pozson és vidéke közbenső érdekeit közelebbről fogják érinteni. Addig is eredetinek találjuk „hangcső“ rovatát, melybe valaki azt fújja bele, miszerint a párbajt minden időre száműzni kellene társadalmi törvényeink (?) sorából. A szerkesztőség erre megjegyzi, hogy óhajtaná, ha többen hozzászólnának a dologhoz. Ez kissé naiv, mintha bizony ez óhajtás mellett már akárhányan nem nyilatkoztak volna s Pozsonban kellene hozzá szavazatokat szedni. A másik interpelláló a hangcsőben praktikusabb. Ez azt kérdi, hogy miért oly drága most is a töltött káposzta mint négy év előtt. E kérdést a szerkesztőség nem akarná bolygattatni. Különben a csinosan kiállított lap ára egész évre 7 — félévre 4 ft. — Temesvárról közült velünk : Simonchich Emil, kitől mintegy két év előtt „Napoleon mint első consul“ c.imd 4 felvonásos sikerült trageodia adatott az aradi és több vidéki színházakban, két művet végzett be , melyek legközelebb megjelennek: az egyik szépirodalmi és czime : „Egy orvos szerelme“ regény két kötetben , a másik nemzetgazdászati és czime „Az okszerű dohánytermelés, általános nézetek és oktatás a magyar dohány okszerű kezelésére“; az utóbbinak leginkább örülünk, miután szerző, mint e szakmánál lévő tisztviselő , kellő képességgel bír egy czélszerű kézikönyv kidolgozására. A horvát országgyűlésre a belovári katonai határközségből június 8 án Ruzsicsics György kereskedő választatott meg képviselőül. A „W. Ztg.“ jun. 10-től a következő hirdetményt hozza : Úgy a cs. kir. dunagőzhajózási társulat, mint az alább említendő vasúti igazgatóságok, névszerint: a cs. kir. szab. déli vasuttársaság, a cs. kir. szab. cseh-nyugati vaspálya, a cs. kir. szab. Ferdinánd-császár éjszaki vaspálya, a cs. kir. szab. brünn-rossitzi vaspálya, az első magyar pozsony-nagyszombati vaspálya, a cs. kir. szab. gratz-köflachi vaspálya, a cs. kir. szab. buschtiehradi vaspálya, a cs. kir. szab. austriai államvasút, a cs. kir. szab. dél-éjszaki-német összekötő-vas- Lapszemle. A „B. H.“ a kormányon történt változásról igy elmélkedik: „Ila meglepő volt is az — úgymond — váratlan nem volt. Az út, melyre az uj kormány Magyarország irányában lépni fog, rég elökészittetett, s a Császár Pestre rándulása csak tényűvé érlelő, mi már megállapított szándék vala — nem mától, sem tegnaptól fogva. Valójában ha végig nézünk a provisorium negyedfél évein, mindazon, mi a Fölség legmagasb elhatározásának emanatiója volt, egy látható fonal húzódik keresztül, — és ezen fonal az Ő Fölségű által az October diplomában adott, s még az 1861. nov. 5-ki kibocsátványaiban is nyíltan fönntartott ígéreteinek szentül tartása, és szigorú követése Magyarország alkotmányának visszaállítására irányzott, ünnepélyesen kifejezett szándékainak. A provisorium a kérdésessé tett állami rend helyreállítása, a közigazgatás biztosítása, az állambevételek fedezése czéljából hozatott be. Hasonlítsuk össze most, lejárata után, ne reményeinket, hanem azon tényleges adatokat, mik országgyűlésünk előzményei gyanánt még hivatalosan ugyan, legalább mindannyian, nem közölvék, de különben köztudomásúak, — hasonlítsuk össze, mondok, azon hiedelmekkel, s agyrémekkel, melyek a provisorium behozatalakor keletkeztek, s azóta kísérteni meg nem szűntek s akkor azon eredményre jövend mindenikünk, hogy közjogi állapotaink szerencsés kifejlődése meglehetős kedvező színben mutatkozik. A baljóslatok agyrémeknek bizonyultak. Az ország, értjük szorosan Magyarországot, integritása 1861 óta csorbát nem szenvedett; Vojvodina és okoliák nem alakíttattak benne; a nemzetiségek politikai szervezése.