Sürgöny, 1865. július (5. évfolyam, 148-173. szám)

1865-07-01 / 148. szám

az országnak azok szerinti felosztása nem történt meg; a magyar nyelv országos jelleme megtartatott; a köz­igazgatás, megyék, kormányszékek nyelvéül megma­radt; s ámbár az 1861-ki országgyűlés elvileg néhány engedményt megállapított, s azóta a pártvezérek által lapokban s röpiratokban azon határozott akarat nyilvá­nult, a nem magyar nemzetiségek igényei kielégítésé­ben azoknak fölfogásához közeledni, a kormány egy­oldalún mit sem ten, mi az oktoberi diplomával ellen­kezőleg — azoknak igényeit a magyar törvényekbe ütköző módon kielégíteni tán alkalmas teendőit. A sokat emlegetett aktrográzusok elmaradtak. A közigazgatás és törvénykezés terén a kormány köteles­sége teljesítéséül nem ten egyebet, mint a­mit az ország javára, s lakóinak kivonatára tenni kénytelen vala, hogy a rendet s jogbiztonságot fönntarthassa. Ennek kifolyá­sa volt a közigazgatásnak, habár hazai tisztviselőkkel, de kinevezések alapján való szervezése, — néhány tör­vénykezési rendelet, — és a sajtó-bűnügyekben való eljárás szabályzata, — miknek érdemébe nem ereszke­dünk,— czélszerüségét nem vitatjuk, — hanem miknek mellőzhetlensége világos volt. A közjogi téren oktrojálási szándéknak, ha léte­zett,eredménye nem volt. A „jogvesztés“ elmélete elmélet maradt. Az alkotmányos kérdések illetetlenül föntartat­­tak az országgyűlésnek, a­melylyel közösen megol­dandók: új választási rend, a felsőház „szervezete“ s egyebek várt oktrojálása nem valósult. Az országgyűlés törvényes alapokon fog összehivatni. A választási tör­vény, és a választás szorosan törvényes módozata meg­­tartatill­. És így mindenben, mi eddig közjogi téren történt, és előkészíttetett, tettleg a jogfolytonosság elve iránti hűség s tisztelet nyilvánul; a jogfolytonosság iránt, mely abban áll, hogy még magán­törvényt sem hozhat a törvényhozásnak egyik factora, a korona — egyedül­ — annál kevésbé adhat alkotmányt, alkothat közjogot, hanem törvényes állapot lesz majdan az, mely a tör­vényhozás két tényezője: korona és országgyűlés közt fog megállapíttatni. Ug, egyenesen a tözség jegm­agasb el­határozásainak tulajdonítandó előzmények azok, melyeknek folytatása a most már hivatalosan je­lentett kormányváltozás. Közéig az idő, midőn viszont rajtunk lesz a sor, a trón fénye s a közbirodalom ereje irányában ugyan­azon loyalitást s méltánylatot viszonozni, melylyel a Fölség a nemzet irányában eljár.“ Birod­alsíii tanács. Az urak­­ házának ülése jun. 28. Az utolsó ülés jegyzőkönyvének felolvasása és jóváhagyatása után gr. Mensdorffna­k követ­kező tartalmú irata olvastatott föl: „Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. é. jun. 26-ki legmn. kézirata által fenséges bátyjának, Rainer Főherczeg urnak kérelmére hosz­­szabb időre szabadságot adni s a ministerelnökség ügyeinek vezetését ideiglenesen reám ruházni méltóz­­tatott. Van szerencsém erről a tisztelt elnökséget, tudó­sítani. Bécs, jun. 28. 1865. Mensdorff s. k.“ A napirend tárgya a pénzügyi bizottmány jelen­tése az állam kötelezettségeinek teljesítésére 1864 *5. jú­lius hóban szükséges pénzeszközöknek kiegészítését­ il­lető törvényjavaslat fölött. Seim gróf a pénzügyi bizottmány nevében je­lentést tesz. A pénzügybizottmány indítványozza, hogy : ma törvényjavaslat a követi ház által javasolt szerke­zetben fogadtassák el. Azon határozatokat, miket a kö­veti ház ezen törvényjavaslat alkalmából hozott, bár­mily fontosak azok az állami szükségletekkel összefüg­gésben álló kérdések további kezelésére nézve, nem tartja a bizottmány említendőknek, minthogy azokra nézve annak idején elkülönzött tárgyalásnak kellene bekövetkeznie s bizonyára az állam legnagyobb érde­kében fekszik, a pénzügyigazgatás halaszthatlan szük­ségleteit haladéktalanul biztosítani. Az elnök megnyitja az általános vitát. Gr. Thun Leo: A bizottmány jelentése csupa a követi­ ház által előterjesztett törvényjavaslatra szór­­kezik. Egyúttal azonban a kormányjavaslat is a há tárgyalásának okmányává vált. Az hitelt kér több kü­lönböző tételek számára, melyekből egy rész az ez év budget tárgyát képezi, s ha akarják, hogy az idei bud­get a pénzügyi helyzetről világosb kimutatást adjon, ug mulhatlan szükség, hogy e tételek abba belevonassanak , tehát azon óhaját fejezi ki, hogy ha a pénzügyi tör­vény vitatása kerülend elő, a pénzügyi bizottmány od nyilatkozzék, vájjon az itt idézett tételeket olyakna ismerj­e el, melyek az 1865-ik év folytán fizetés al kerülnek, vagy váljon ez esetben szükségesnek találja­­ azokat a budgetbe utólagosan vonni be. Mi a követi háznak fenforgó törvényjavaslatát illeti, úgy abban azon föltevés van tartalmazva, miszerint a hitel mivele csupán azon czélból eszközöltessék, hogy a pénz­ügyigazgatás már július hóban ne jöjjön azon szomor helyzetbe, mikép­p reá háruló fizetéseket nem teljesíthet, a nélkül azonban, hogy arra nézve biztosíték forogn­­ön, vájjon ezen szomorú eset nem mindjárt auguszu és September hónapokban fog-e beállni, mert a pénz­ügyminiszer a követi­ házban maga nyilatkoztatta ki hogy az államszükségletek fedezésére e perecben szük­séges összeg nem 13, hanem 18 milliót tes­z. — Nem kíván azonban indítványt tenni. P­­­e­t­e­r pénzügyminiszer : A kormány, javas­latának előterjesztésénél, teljességgel nem azt tarta sze­me előtt, hogy pillanati szükséget elégítsen ki, vagy a pénztárt pillanatnyilag megerősítse, hanem nyíltan elő­terjesztő a tényállást s a bankadósságon kívül még egy más adóssági tételt is belevont, mely törlesztendő. Ezér 18 milliót kért. Ezen álláspontból a 13 milliónyi hitel mindenesetre mint valami itj tűnik föl, de igazolva van . A minister emlékeztet, miszerint a kormány már ko­rábban azon helyzetben volt, hogy részhiteleket kell­ kívánnia, ha az év annyira előhaladt, a­nélkül, hogy a pénzügytörvény még elintézve ltt volna. Ez 1862. és 63-ban volt az eset. Egészen hasonló a mostani eset. Ki pénzügyekkel foglalkozók, tudja, hogy a január, május és julius havak azok, melyekben a kormány a legerő­sebb fizetéseket teszi. — E mellett meg kell je­gyeznie , hogy az állambevételek nem minden hóban egyenlők s minden hóban a bevételek 12-ik részét teszik. — Mart., april, május havak a leg­rosszabbak, mert ez az aratás előtti idő s minthogy a pálinka- és czukortermelésnek vésze van. Ez ug­ van kiegyenlíti magát az őszi hónapokban s kipótoltathat­­nék, ha a bevételek a kiadásokat fedeznék, de minthogy ez nem történik, oly pillanatok állnak elő, melyekben oly szükségeket kell fedezni, miket csak hitelművelet által lehet fedezni. Ennélfog­va ajánlania kell a tör­vényjavaslat elfogadását, habár a kormány eredetileg magasb követeléseket tett. Különben ki kell jelentenie, miszerint 13 millióval a kormány beérendi a köze­lebbi hónapok szükségein­k fedezésére s miszerint ez összeg szükséges , hogy a pénztárálladékokat azon magasságban megtartsa, melylyel a kormány a köze­lebbi idő követelményeinek megfelelhet. Gr. Thun L­o : Habár nem kapott is felvilágos­lást, várjon a tanácskozás elhalasztása lehetséges-e, mégis a pénzügyi h­eyzet tekintetéből tartózkodni akar attól, hogy elnapolási indítványt tegyen, s e tekintetből a törvény 1. §-a mellett fog szavazni. Részletes vita kezdődik : I. sz. (13 milli­ónyi hitelművelet engedélyezése) egyhangúlag elfogadtatik. Al»­UA. dl/j {Uuuuwuvowiijj uuvuvi. ^ --------­jegyzését határozza meg. Gr. T h u n Leo : Azon kérdés, vájjon az állam­­adósságellenőrzési bizottmány hatáskörének azon ki­terjedés adassék o, mely ezen czikkelyben megszaba­­tott, a házban sokszor lett szellőztetve. Fontos hangok nyilatkoztak volt ez ellen. A 2-ik czikkely azon zár­tételt tartalmazza, hogy az illető okmányok ellenjegy­zés nélkül jogérvénytelenek legyenek. Ezen határoz­­mány ő előtte teljesen megengedhetlennek látszik, mi­vel az általános polg. t. k.-nek ellentmondó, minthogy ezen zártétel szerint amaz okmányok még bizonyítékul sem lennének használhatók. A Szónok a hatáskör ki­­terjesztésének ellene van, melyre az államadósságel­lenőrzési bizottmány törekszik, s ezen törekvést a kö­vetek háza azon hangulatának kifolyásául jelzi, mely a pénzü­gyminiszer ellen irángoztatott. Meg kell azt gon­dolni, hogy egyszer jöhet egy olyan bizottmány össze, mely többé azzal meg nem elégszik, hogy megvizsgál­ja, vájjon törvényszerű-e valamely rendszabály, hanem hogy vájjon alkalmas-e s ezáltal a pénzü­gyigazgatóság ellenében felhatalmazott közeggé teszi magát. Ha azt hiszi­­, hogy az ellenőrzés felett hatályosabb határoz­­mányok szükségesek, úgy törekedni kell ezekre tör­vényhozási úton, de nem kell megkísérleni azoknak becsempészését. A szükséget illetőleg ő­ppen nem akar indítványt tenni. P­­­e­t­e­r pénzügyminiszer : Az ő véleménye is az, miszerint a törvény szerint csak azon okmányok, melyek köröztetésre határozzák, szükségük az ellen­­jegyzést; itt azonban csak azon részletes esetről van szó, melyben a 2-ik czikkely határozmánya az üzletet egyáltalában nem zavarja, s ő azt hiszi, hogy prejudi­­ciumra itt annyival kevésbbé lehet gondolni, mivel a kormány nézete szerint, épen valamely kivétel megál­lapítása által erősíttetik meg a szabály. A 2-ik czikkely erre elfogadtatik s a törvény azonnal végérvényesen harmadik olvasásban határo­zattá emeltetik. A napirend második tárgya a budgetvita folyta­tása. Litwinowitz érsek referál a 8-ik fejezetről: „A­llamministeriu­m­“. C. osztály „N­e­v­e l­é­s“. A bizottmány a kö­vetek háza indítványainak vál­tozatlan elfogadását indítványozza. A 7-dik czimnél az „Iskolatanácsos­ok“ mely ma fölebb emeltetett. — Gr. T­h u n Ico kéri az államministert, adjon felvilágosítást a felett, miért neveztetett ki Alsó-Austria részére egy harmadik iskolatanácsos. Schmerling államminister megjegyzi, misze­rint a leggondosabb megfontolások előzték meg azt, mielőtt egy alsó-austral harmadik iskolatanácsosi ál­lással terheltetett az államkincstár. Ha kitűnnék, hogy ezen harmadik iskolatanácsos fölösleges, úgy ezen ál­lás ismét megszüntetnék. Erre a bizottmányi indítvány elfogadtatik. A többi c­imek vita nélkül elfogadtatnak. Litwinowitz érsek referál a­­2-ik fejezetről: „O­k­t­a­t­á­s­i t­a­n­á­r“; a bizottmány 17,940 fttal többet indítványoz beiktatni, mint mennyit a követekháza jó­váhagyott. Gr. T­h­u­n Leo indítványozza a követekháza szánjaira visszatérést. Ő az egész oktatási tanács in­tézményét czéltalannak tarja. Nem is lehet a tudomány embereinek feladata, administratív ügyek felett tanács­kozni, s hosszú ülések által idejüket a tudománytól el­vonni. Az egész intézmény czéltalan, s az lenne az ő óhajtása, hogy e miatt megszüntettetnék. Ő nem akar oly messze menni, hogy annak abbanh­agyatását egyszerre indítványozza, de ez év folyama alatt oly re­­ductiók eszközöltethetnének, hogy azon 30,000 frt, me­lyet,*'' követekháza beiktatott, elégségesnek találtatnék. —­z azon indítványt teszi, hogy csak 30,000 frt ik­­tattassék be. (Pártoltatik.) M i­k­­­o s i­c­h tanár védelmezi az oktatási tanácsot, és kéri, hogy a magas gyűlés egy oly in­tézménytől, melyet Ő Fe­sége állított fel, s melyre oly nagy feladatok nehezülnek, ne vonja meg rokonszen­­nyek teszik a reductiót szükségessé, akkor ő nem szó­lott volna, d­e ezt azért tette, mivel az elv támadta­­tott meg. Gr. R­e­c­h­b e r­g: Az oktatási tanács jelen alak­jában nem az octoberi diploma következménye. Az octo­­beri diploma az oktatási tanácsot a ministeri tanács alá helyezi, de semmiképen nem az államministérium alá. O Thun indítványa mellett szavaz. M i k­­­o s i c­h tanár megjegyzi, hogy az oktatási tanács nem áll az államministerium alatt, ez kitűnik annak alapszabályaiból, de abból az is kiderül, misze­rint az oktatási tanács részére a budgetben egy külön tőke határoztatok. Gr. Thun Leo: Ő azt hiszi, a mi 1860. oct. 20-kán az oktatási tanács fölött mondatott, az még nem volt törvény, legalább azon értelemben legkevésbé, miszerint az a most fennálló intézmény tulajdonképpeni alapját nyeri. Ez saját valóságos alakját csak egy oly statútum által nyerte, mely nem törvényképen eredt, hanem­,rendelet útján bocsáttatott ki. Ő azon eszmét, hogy az oktatás centralisatiója ellenébe lépjen, nagynak tartja; de az oktatási tanács ezen feladatot nem képes megoldani, s legkevésbé hiszi, hogy valamely ministernek sikerüljön ezen esz­mei kivitele, mindaddig, míg az egyes országok állam­jogi állása meghatározva nincs. Az oktatási tanács sta­tútuma rendelet útján bocsáttatott ki, tehát csak rendelet útján eszközölhetők a változtatások, úgyhogy a kiadá­sok reductiója lehető legyen. Schmerling lovag: Tagadja, hogy az oktatási tanács czélszerűtlen. Az oktatási tanács az octoberi diploma folytán állíttatott föl, egy, az akkori minister­­elnökhöz intézett legmagasabb kézirat szerint, ki most azt megtámadja. Midőn ő (szónok) az államministeriu­­mot átvette, már ezt mint tényt találta, s arra töreke­dett, hogy a statútum kidolgoztassák. Szakférfiak vi­tatták meg a statútumot, mire ő annak Ő Felsége általi szentesítését eszközlé ki. A­mint az octoberi diploma után a tanügy kezelése öt különböző testületre ruház­tatok, azon szükségesség állott be, hogy legalább a tanítási módszer kérdéseiben egység éressék el. Ez volt azon elv, mi az oktatási tanácsnak alapul szolgált. Azon állítás, mintha az oktatási tanács az államminis­­tériumnak alá volna rendelve, valótlan, mert az egy önálló testület s minden központi hatóságtól, még a had­­ügyminiszériumtól is igénybe vétetik. Áttérve a szá­mokra, megjegyzi szónok, hogy a díjazások engedélye­zése a statútumban meg van állapítva. Ha a kívánt szá­mokat kevesbítenék, akkor a tagoknak nem lehetne kifizetni díjaikat az elmúlt évben tett munkálataikért, de a tagok azon statútum alapján léptek be az oktatási tanácsba, mely a díjazásokat szabályozza. Ha változ­tatni valót találnak az oktatási tanácsban, fejezzék ki azt kívánalmilag. Akkor talán a kormány is szót emel ő Felségénél a statútum megváltoztatása végett. Azzal végzi a miniszer, hogy csodálkozik, miszerint oly intéz­ményt elleneznek, mely a tanítási egység létrehozását czélozza. A végszavak után szavazásra kerül a dolog s Dr. Thun indítványa elfogadtatik. Következik a pénzügyministérium költségvetésé­nek tárgyalása. A bizottmány indítványozza, hogy ezen költség­vetésbe 307,881 fttal több­igtattassék be, mint az alsó­ház jóváhagyott. Gr. Auersperg Antal referál a 13. fejezetről „pénzügyigazgatás.“ A szükséglet egyes czimei s a födözés minden vitatkozás nélkül a bizottmány javaslata után elfogad­­­tatnak, s ezzel az ülés bezáratik. L°gközelebbi ülés pénteken. pálya, a cs. kir. szab. tiszai-vasút, a cs. kir. szab. Er­­zsébet-császárné nyugati vaspálya, és a cs. kir. szab. balicsi Károly-Lajos-vaspálya, — az Oportoba küldendő austriai kiállítási tárgyak részére azon ármérsékléseket fogadták el, melyek azokat illetőleg a dublini és­­stet­­tini kiállításokra jóváhagyattak. A közelebbi feltételek a monarchia kereskedelmi és iparkamaráinál megtekinthetők.­­ Az eddig az alsó-austriai országh­ázban elhe­lyezett cs. kir. alsó-austriai katastralis-térkép-archivum 1865. jul. l-jével a cs. k. pénzügyi központi épületbe fog áthelyeztetni, mi ezennel köztudomásra hozatik. Bécs, jun. 24. 1865. A cs. k. alsó-austriai pénzügyigazgatóság. * Kalocsáról Írják a „P. N.“-nak : A városunkba járó lapok és folyóiratok statistikája következő : „Pesti Napló“ 8, „Pesti Hírnök“ 7, „Bécsi Híradó“ 5, „Idők Tanúja“ 17, „A Hon“ 6, „Sürgöny“ 7, „M. Sajtó“ 3, „Népbarát“ 2, „Politikai Újdonságok“ 17, „Tanodai Lapok“ 29, „Kath­oli­­kus Néplap“ 27, „Religio“ 20, „Népnevelők Kalauza“ 12, „Iskolai Kistükör“ 14, „Törvényszéki Csarnok“ 7, „Gazda­sági Lapok“, „Falusi Gazda“, „Egésségi Tanácsadó“ és „Csa­ládi Kör“ mindenike 3, „Bolond Miska“, „Füles Bagoly“, „Házi Kincstár“ és „Ifjúság Lapja“ mindegyik 4, „Vasárnapi Újság 18, „Regélő“ 9, „Nefelejts“ 11, „Fővárosi Lapok“ 6, „Üstökös“ 8, „Hazánk s a Külföld“ 10, „Képes Újság“ 63, „Ország Tükre“, „Koszom“, „Bács-Bodrog“ és „Gyógysze­részeti Lap“ mindenike 2, „Magyar Gazdasszonyok Lapja“, „Eger“, „Protestáns Egyházi Lap“, „Merkur“, „Kertészgaz­da“, „Orvosi Hetilap“, „Hasonszenvi Közlöny“, „Gyógyászat“ és „Divatközlöny“ mindenike 1, „Budapesti Szemle“ 3, „Ma­gyarország anyagi érdekei“ 2 példányban ; ezenkívül jár a „P. Lloyd“ 10, a „Presse“, „Volksfreund“ és „Medicin. Wochen­schrift“ mindenik­e, a „Debatte“, „Gemeinde Zig“, „Volks­gärtner“, „Bazar“, „Pferdefreund“ és „Schulbote“ mindenike 2, s az „Ost-Deutsche-Post“, „Wanderer“, „Botschafter“, „Volks-Zig“, „Wiener Zig“, „Augsburger Allgemeine“, „Kir­­chenblatt“, „Wiener Geschichten“, „Fliegende Blätter“, „Ki­­kiriki“, „Spatzen am Dach“, „Kukuk“ és „Literatur-Zig“ mindenike egy-egy példányban ; teh­át összesen 356 magyar é. 44 német lap és folyóirat, mindössze 400, mi egy ily vá­rosban, mint a mienk, elég olvasási vágyra mutat.­­ A horvát országgyűlésre megválasztottak : a csenggi káptalanból S­o­k­o­s­i­c­s Antal apát, a fiumei káplánból F­r­a­nt­i­n Iván apát. O­g­u­l­i­n­­ban:Kosztrencsics főpap. Ezen ezred századai­ból Mihanovics alezredes, Radkovics és Boroevics, s nem mint hibásan közöltetett:P­a­vi­cs­i­c­s, szintigy Poppovic­s josefsthali főpap, nem pedig p­­­a­s­k­i. — A n.-kőrösi lyceum igazgatósága részéről ezennel közhírre tétetik, miszerint a nyári félévi köz- és magán­vizsgák rendje követ­kezőleg állapíttatott meg: Jul. 19-én d. e. a 3 ik bölcsé­szeti, d. u. az 1-sö bölcsészeti osztályé; 20-án d. e. az 1-sö bölcsészeti, d. u. a 6-ik gymn. osztályé; 21-én d. e. az 5-ik, d. u. a 4-ik gymn. osztályé; 22-én d. e. a 3-ik, d. u. a 2-ik gymn. osztályé; 23-án vasárnap lévén, vizsgák nem tartatnak ; 24-én d. o. az 1-ső gymn. osz­tályé, d. u. a képezdéé; e mellett egész napon át Írás­beli érettségi vizsga; 25-én egész napon át a képezde vizsgája s Írásbeli érettségi vizsga; 26-án és 27-én szó­beli érettségi vizsga; 28-án az osztályzatok megállapí­tása; 29-én az osztályzatok felolvasása s a tanulók el­bocsátása. Ezeket megelőzőleg a magántanulók vizsgái jul. 10-én veszik kezdetüket s jul. 18-ig tartanak. — Kelt Nagy-Körösön, junius 27-én 1865. A lyceumi igazgatóság.­­ Ő Felsége corvette-je a „D­an­do­­­o“ május 19-kén érkezett meg a veracruzi kikötőből. Ő Felsége fregattja „N­o­v­a­r­a“ másnap volt visszautazandó P­o­l­a felé.­­ A „Triest. otg“ írja . Jelenleg a Terézia-la­­zarethben a „Principe Tommaso“ olasz, s „Mar­­c­o Polo“ austr. gőzösök vannak. Utasaik (összesen 152 személy) a­mennyire a körülmények engedik, a lázáreth lakszobáiban helyezvék el. Mindannyian teljesen egésségesek, s daczára mindkét hajó túlterhelt­ségének utasokkal, kik közül egyedül a „Principe Tommaso“ 173-at szállított Anconába, míg a „Mar­co Polo“ áruszállító-hajó 105 utazóval volt ellátva, az átszállítás alatt egyetlen jelentékeny kereset sem for­dult elő. Minden ellenkező hírek részaka­rat­ú vagy ügyetlen koholmányok. Utazók tudósításai szerint a cholera Alexandriában minden­esetre nagy mértékben ural, s a legtöbb esetben halált­­hozó, azonban okai ezen félemletes kórtüneteknek lé­nyegileg helyi természetűek s főként a nagyon szegény egésségügyi rendőrségre vezethetők vissza. Az alexan­driai Nílus-csatornában 700-nál több marhahulladék küzdödik, s ezen csatorna vizét a nép issza.­­ A Mekka és más arab városokban támadt cholera-járványról Alexandriából jun. 19-ről azt jelen­tik, hogy a Kurban-bajram ünnep alatt a Mekkában s az Arafat hegyén összesereglő zarándokok közül két heti rövid időköz alatt nem kevesebb mint 20,000 em­ber lett a cholera áldozatává. Magában Alexandriában először jun. 10—11-kén a 20,000 arab, görög és mál­tai, leginkább a nép legalsó rétegeihez tartozó elővá­rosok lakosai közé köszöntött be a cholera.­­ A tarto­mány belsejében a kór csak lassan terjed. Magában Alexandriában az első napokban naponkint 4, 5, 8 ha­lott volt, azontúl a kór 30 -39 halálesetet tüntetett fel naponkint s jun. 19-kén 61 halott volt. Jun. 17-kén Kairóban 4, Zagazigban 2 kereset fordult elő. 7­ A párisi bérkocsis­ strike, úgy látszik, befeje­zéséhez közélg, melyre vonatkozólag Párisból junius 24-ről következőleg tudósítanak. Azon szigor daczára, melylyel a rendőrség föllépett, tegnap még a „Bar­­riée au Combat“ környékén nagy élénkség ural­kodott, hol több uj kocsis és rendőrszolga nem csak fenyegettetett, hanem mégis ütlegeltetek. A város egyéb pontjain szintén történtek nyilatkozatok, azon­ban szendebb természetűek. De ezen tájakon is estek befogatások, s a „Montmartre”-ban tegnap 17 em­bert fogtak el. Az eddigelé elfogottak száma több százra rúg. Az ezek közt­ lévő kocsisok s egyéb rend­bontók azonnal törvényszék elé állíttattak. Tegnap 24­, ma 45-en ítéltettek el 3 —6 hónapig tartó börtön­fogságra. Az izgalom, mely Parisban uralkodik, természe­tesen nagy. Átalában a kormányra neheztelnek, miért nem törölte el a monopóliumot; azonban Haussmann szajnamegyei prnifectus az ellen volt,és sikerült neki en­nek fentartását keresztülvinni. Különben a strike úgy látszik, akként fog végződni, a mint azt Ducoux ur, a petites voitures-ek igazgatója megjósolta. Az általa kihirdetett s minden utczasarkon kiszögezett napi pa­rancs folytán annyi ember rohant hozzá, kik bele­egyezni hajlandóknak mutatkoztak, a bakra ülni s ma­guknak a párisiak által az utat megmutattatni, melyet követniük kellene, hogy a duzzogó kocsisok szolgála­tai teljesen feleslegesekké váljanak. A társulat igazgató­sága már közzé is teve, hogy mindazon kocsisok, kik holnap reggelig meghódolásukat be nem jelentik, a társulat lajstromából kiterültetnek. A társulat azelőtt mindig azon elővigyázattal élt, miszerint bűnbánó gyermekeit kegyeibe fogadni s a múltakat feledni haj­landó. Fájdalom, a monopólium reménytért megszünte­tése ismét elmarad. A közönség ezt sajnálja s a cs. tár­sulat részvényeseinek is van okuk sajnálniuk, mivel az árban tetemesen emelkedett fekvő jószágok eladásával ismét pénzükhöz juthattak volna. Ezen viszálynak is megvan különben azon haszna, hogy a közönség töb­bé nem fogja engedni, hogy azok tyrannizálják őt, kik szolgálatára rendeljék. Az „Opin. Nat.“ most föllép a borravalók ellen, s ajánlja, hogy sem a kocsisoknak, sem a pinczéreknek nem kell többé borravalót adni, s nem kell engedni, hogy a borravalót mint „elmarad­hatlak“, — „lenni kellett tekintsék. — Fenyvessy urnak válasz. Miután a „Sür­göny “-ben és utána több lapban megemlittetett a Gabelsber­­ger-rendszer tanodái 1-o­,­vultsága, mely ellen Fenyvessy úr felszólalt, legyen szabad az 1860-as regulative erre vonatkozó szavait idéznünk .­„Hogy az austriai tanintézeteknél működő gyorsirásta­­nítók v­égleges alkalmazását eszközölni és törvényes ala­pon szabályozni lehessen, megállapittatik a következő : gyorsírás tanítójául csak az alkalmazható, ki képes­ségét erre kimutatá. Ezen képesítés vizsgáló bizottságok által fog eszközöltetni. „A vizsgálat német nyelven Gabelsberger r­e­n­d­szere alapján történik, úgy hogy a nevezetten kí­vül más rendszer az austriai tanintézeteknél­ alkal­mazásra nem jogosít. „A főtanodákon (Hochschulen) és nagyobb műzintézete­­ken (grössere technische Anstalten) egyébiránt a más gyors­ítási rendszerek képviselői csupán ideiglenes minőségben a ta­nítás tarth­atásából nincsenek kizárva.“ Miután e kormányrendelet az egész birodalomra érvény­nyel bir, az a magyarországi középtanodáknak is, nevezetesen a budai helytartósági osztálytól 1860. máj. 30-ikán 13873. sz. a. kiadatva, megküldetett, és még eddig semmiféle kor­mányrendelettel vissza nem vonatott, se nem módosíttatott. Az idézett szavakból világosan kitűnik, hogy a n­é­­m­e­t nyelv nem a rendszerre, hanem a vizs­gálatra vonatkozik. Tudjuk, hogy az akkori időben a középtanodai tanárok általában német nyelven tettek tanári vizsgálatokat. Továbbá Gabelsberger gyorsírása eredetileg a német nyelvre lévén alkalmazva, föltette a ministérium, hogy­annak tanítója tud is németül, ha mindjárt más nyelven adja is elő a gyorsírást. Hogy Gabelsberger rendszere kizárólagos jogosultságot nyert, ez jelessége mellett a rendsze­r­e­g­y­s­é­g iránti gon­doskodásnak tulajdonítandó. Stolze rendszere középtanodába nem alkalmas, miután a logical és syntactical rövidítéseket mellőz­vén, a tanuló elméjét nem fejleszti, a közönséges írás termé­szetétől pedig eltérve, a tanuló kézírását megrontja, sőt ugrán­­doztatásaival az írót még remegő kezűvé is teheti. Miután azonban a főiskolai hallgatók keze és értelme már megerősödött, ott nincs ok ily paedagogiai aggodalomra ; tehát az egyetemeken Stolze rendszere is előadható ideig­lenesen, azaz a szabad verseny elősegítésére, míg a jobb végleg győzni fog. Ha Prágában a cseh, Lembergben a lengyel és ruthén, Nagy-Szebenben a román, Zágrábban a horvát, Zárában az olasz szónoklatokat lehet Gabelsberger jegyeivel gyorsírni, ta­lán a magyar szónoklatokat is. Ha M­a r­k­o­v i­­­s tankönyvé­ben volnának is hiányok, azokat a Gabelsberger-rendszer alap­ján lehetne javítani; de Fenyvessy úr tankönyvének je­­­lény-özönét Stolze rendszere alapján lehetetlen megszüntetni. A követek házaink­­ilenc jan. 28. A napirend tárgya: tárgyalás azon kormány- elő­terjesztés fölött, mely a dél-német-éjszaki összekötő-pá­lya feltételeit s engedményeit illeti, a josefstadt­­schwadowitzi szárny vasútnak az ország határáig A bizottmány többsége a biztosítandó tiszta jöve­delmet az előterjesztett 255,688 írtról 252.000 írtra szál­lítja le, s indítványozza, hivassák fel a kormány, hogy a tervezett vasútvonalaknak a porosz vasút­hálózathoz csatolása iránti lépéseket a lehető legnagyobb gyorsa­sággal kezdje meg. A kisebbség ennek ellenében in­dítványozza, hogy a törvény 1-ső czikkelyébe azon ha­­tározmány vétessék fel, hogy a segélyezési és felhatal­mazás megadása csak az esetben legyen érvényes, ha a soros­-sziléziai vasútnak a K­ö­n­i­g­s­h­a­i­n felé meg­­hosszabbítandó josefstadt-schwado­w­i­t­z­i szárny­

Next