Sürgöny, 1865. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1865-08-01 / 174. szám

Összeg­­ez. 10. 1. 1—1605,200.000 431.795 5,631.795 11. czim. Vizépitészet . 1,600.000 800.000 2,400.000 12. czim. Országos csend­esig .......................... 1,563.463 193.872 1,757.335 13. czim. Uj épitkezések a politikai igazgatás szá­mára és fegyintézetek — 100.000 100.000 14. czim. Hivatalos lapok 320.000 — 320.000 15. czim. Átalános rendel­kezési alapok . . . 200.000 — 200.000 16. czim. A montenegrói, herczegovinai s bosniai menekültek segélyezése — 50.000 50.000 Összeg (fej.7.sz.1-16.) 22.327.044 2.024.109 24.351.153 (Folyt. köv.) 7 Tengermellék . . . 10.500 40.000 150.500 8Í Tirol és Vorarlberg . 374.100 29.750 403.850 9. Csehország .... 1,003.700 16.040 1.019.740 10. Morvaország . . . 284.600 3.903 288.503 11. Szilézia................. 88.100 88.100 12. Keleti Halics . . . 563.500 10.000 573.500 13. Ny. Halles és Krakkó 292.000 35.000 327.000 14. Bukovina................. 87.400 15 000 102.400 15. Dalmátia................. 61.300 20.000 81.300 16. Lombard-velenczei ki­rályság ...................... 553.400 59.300 612.700 NEMHIVATALOS RÉSZ. Becs, jul. 30. A politikai körök s lapok elmélkedni fő­tárgyát képezik a rég várt s épen kihirdetett ministeri legfelsőbb kinevezések. A különböző érdek- és pártszempontokból természetesen eltérő vélemények nyilvánulnak. Nem akarunk a lajtán­­ inneni felfogások elemzésébe bocsátkozni, teljesen alaptalanoknak és megc­áfolni fölöslegesnek tartván azon aggo­dalmakat ,melyek az új kormány által követendő irányra nézve támadtak, illetőleg támasztottak. Ezeket önmaguk s az idő czáfolandják meg. Csupán a kinevezéseknek Magyarországra vo­natkozó hordereje­­s következményeit illetőleg óhajtunk némi észrevételekkel szolgálni. Az új kormány alakja az előbbiétől néhány felötlőbb változásban különbözik. Ezek közt legelőbb tűnik föl azon körülmény, hogy az új államministériumnak az előbbiénél is nagyobb hatáskör látszik kiszabva lenni,amit feltűnőbbé tesznek a megelőzött gyanítások, melyek az államministériumról hirdetők, hogy az jövőben csupán belügyministériumnak fogna neveztetni. E hírekkel ellenkezőleg az államminister a mi­­niszer­tanácsbani elnökséggel és ideiglenesen a rendőri ministérium vezetésével is megbizatott. E változás azonban, a mellett, hogy az a­­­­ajtán­ inneni részre nézve a hatáskör kiterjedé­sét mutatja, Magyarországot illetőleg épen nem veendő hasonló értelemben. Az államminiszer jelentősége és befolyása a miniszer-tanácsbani elnökség ráruházása által fokozódott ugyan, de e körülmény Magyaror­szágra vonatkozólag az államminiszeri hatáskör kiterjedését nem jelenti; miután, mint hitelt ér­demlő forrásból értesülünk, a magyar kir. üdv. kanczellária ama régi joga, mely szerint magyar ügyekben közvetlenül s egyenesen a cs. kir. Apostoli Felségével érintkezhetni szerencsés, előbbi teljes épségében fog ismét felélesztetni és fenntartatni. Okunk van hinni tehát, hogy az államminiszeri elnökség a magyar kormány kü­lönállásának s a koronáházi közvetlen viszonyá­nak nem akadálya. Ezen viszony hasonló értelmezése mellett tanúskodik a legfelsőbb kinevezés azon tétele is, melyben az államminiszer — valamint az igazságügyinek is, —hatásköre alól „a magyar korona országai“ kivétetnek. A rendőrministerség beolvasztását illető­leg, bizonyos ugyan, hogy az előbbi rendőrmi­­nistérium némi hatáskört gyakorolt Magyaror­szágban az ott még fennálló cs. k. rendőrigaz­­gatóságok által. De erre nézve is tekintetbe jön, miszerint ez különben is ideiglenes átmeneti in­tézmény és valamint általán a rendőri ministé­rium gyökeres újabb szervezése, úgy az is vár­ható, hogy ama tárgyalások, melyek különösen a magyarországi rendőrigazgatóságok átalakí­tására czérzólag már előbb is folyamatban vol­tak, mielőbb az új kormányelvek s viszonyok­nak megfelelő elintézést nyerendenek, s ekként ezen ügy is az érintett legfelsőbb kinevezések­ben kijelölt azon elv szerint nyerendi megoldá­sát, mely a magyar korona országainak kor­mányzati s igazságszolgáltatási különállását biz­tosítja, előbb látogattatnak. Lakások mindenféle kiterjedésben kaphatók, úgy a vendéglőkben is. Ifj. B. Baumgartner, a bécsi cs. k. tud. akadémia elnöke meghalt.­­ Mint biztos kútfőből értesülünk, a nagym. magyar kir. helytartótanács a román néptaní­tókra nézve elrendelt gyakorlati tanfo­lyamot, mely f. évi augustus 7-én Aradon veendette kezdetét, a nagyszebeni érseki, nemkülönben az aradi püspöki egyházmegyék és az aradi tanítóképezdei igaz­gatóságnak e részbeni javaslatai alapján főleg az oknál fogva szüntette be, mert beérkezett jelentések szerint oly helyiség, melyben az illető oktatás 300—400 egyénnel 3—4 hétig tartathatott volna, megszerezhető nem volt. A nm. kormányszék idei július 28-kán 59,756. sz. a. kelt intézményével ennélfogva az illető gör. keleti egyházmegyei hatóságok megkerestettek, miszerint az érdeklett tanítókat haladéktalanul értesítsék, hogy az említett gyakorlati tanfolyam a jelen évre el­marad. * A Székesfehérvárott felállítandó Vörös­­marty-szobor gipsz vázlata, melyet Zichy Jenő gróf ajándékozott az akadémiának, már egy idő óta itt van, s egyelőre az akadémia lépcsője alján van felállítva. * Az akadémia épületében gyorsan foly a munka. Az Eszterházy-képtár második emeleti része már elké­szült, a harmadik emeleti rész munkálatai is haladnak. Itt a díszes telepek festései nemsokára készen lesznek, ezeket a festészet tagjainak neveivel látják el. Külön osztály van a spanyol képek számára, melyek a lépcső­­ház feletti félkör­teremben lesznek felállítva. A nagy terem ízletes telepével is jó előre haladtak. (P. N.) * A pesti egyetem rectorává jövő évre Wen­­c­z­e­l Gusztáv tudor választatott meg. * A győri restaurált székesegyháznak ünne­pélyes beszentelése aug. 20-kan a pápai internnitius Falcinelli követ által fog végrehajtatni. * Folyó aug. 5-kén fog végbemenni a szt. már­­tonhegyi főapát választása. * A drezdai énekünnepről még ezen részleteket böngésztük : 24-kén d. u. 2 órakor vette kezdetét azon nagyszerű menet, melyet még Drezda, sőt maguk a francziák is állításuk szerint soha sem láttak. A zász­lóvivő előtt egy kis apródnak öltözött fiú rúdra illesz­tett táblát vitt a dalegylet illetőségi helyének megne­vezésével. Egymástól aránylagos távolban 60 zenekar műkö­dött. A magyarok a 2-ik szárnyban foglaltak helyet. Nem akarnék, írja egy levelező, sem a hízelgés, sem hiúság bűnébe esni, de annyit egész bátorsággal és igaz önérzettel mondhatok, hogy a menetet körülálló nép, lett légyen az bármily osztályú, az ablakokban a legele­gánsabb hölgyek, s előkelő urak, a­mint a tricolor magyar zászló­k után délczegen haladó magyarokat meglátták, határt nem ismerő hoch, éljen, zsiv­ó stb-vel fogadták, a szép delnők saját ruhájokhoz fűzött bokrétáikat ön­kezűleg tűzték fel a zsinóros attilákra, h­ogynémelyik a sok bokréta s virágtól úgy nézett ki, mint egy moz­gó virágszobor, sőt a zászlókra szánt koszorúkat soka­ságuk miatt már a zászlókra felrakni nem lehetvén, azokat egyesek vállukon vitték. A menet a dalcsarnokig körülbelül hat óráig tar­tott, a­midőn is azonnal megkezdetett a második nagy hangverseny. A soló quartetteket átvették a bécsi, prá­gai és tepliczi énekesek, és valóban dicséretesen meg is feleltek feladatuknak. Befejeztetvén a hangverseny 8­ órakor, tömérdek nép jelenlétében megkezdetett 9 óra­kor a dalestély s tartott majdnem reggelig. 25-kén hegyen völgyön lakodalom volt; reggeli 6-tól 8 óráig átalános összejövetel volt a dalcsar­nokban. Pontban 12 órakor megszólaltak a dalcsar­nok egyik tornyában elhelyezett harangok, megdördül­­tek a taraczkok, vakító röppentyűk löhettek a levegő­be. A harangozás, ágyuszó, röppentyű ropogása között egy fehérbe öltözött szép szász delnő Parteldes k.a. lépett a szavaló padra,s mint d­erub lángoló kardjával síri csen­det varázsolt az ezrek által túltömött dalcsarnokba. Ezen hölgy szép szavakkal köszönetet mondott a messze tá­volról is megjelent énekeseknek, köszönetét a dalünne­­pélyt rendező bizottmánynak s légetrengető üdvkiáltá­sok közt hagya el aztán az emelvényt. Ez volt befejező fényes percze a nagy német dal­ünnepélynek. * A magyar képzőművészeti társulat egy festészeti tanintézet felállítását tervezi, mely iránt a bizottsági tanácskozások folynak — írja a „P. Hetilap“. * A cisterci rend egri kath. főgymnasiumá­­nak hozzánk beküldött 186%-ki tudósitványából a kö­vetkező adatokat merítjük : 1869-re bejegyzett tanuló volt VIII. osztályban összesen 520. Helybeli 391. Ki­tűnők az első félévben 48-an, jelesek 64-en. Bizonyít­ványt kapott 498, kitűnők a második félévben 72-en, jelesek 66-an. Bizonyítványt kapott az iskolai év végén 489. A múlt évhez képest növekvés 50. R. katholikus volt 440, g. kath. 5, n. e. görög 1, ágostai vallásu 1, héber 42. Magyar 409, német 11, szláv 27. Ösztöndíjas 42-tő 2652 ft 80 krral és 25 db cs. aranynyal; jutal­maztattak 37-en 53 ft 60 krral, 44 db aranynyal és 6 ezüst tallérral; segélyeztettek 47-en 5180 o. é. forinttal. Az érettségi vizsgákra jelentkezett 59. 2­58 megvizs­gált ifjú közöl 12 kitüntetéssel érettnek, s 46 egysze­rűen érettnek találtatott. A jövő tanévre a beiratás September hó utolsó 3 napján lesz, a „Veni sancte“ oct. 1-jén. Az 1866-ki iskolai évben igazgató volt J­u­­hász Norbert. A tudósítvány az egri gymnasium tör­téneti vázlatával vezettetik be. — Rabatinszky k. a. a bécsi operához — mint a „B. H.“ hitelesen értesül — nem a híresztelt mosás összeggel, hanem tehetsége jelen fokához mérve 3, 4, 5000 fttal szer­ződtetett, s az igazgatóság fentarta magának a felmondást az esetre, ha a kisasszony haladásához kötött reményei nem va­lósulnának. * Zentáról írják, hogy a tiszáa-inneni kir. két. tíz községből álló kerület képviselősége (Martonos, Ó-Kanizsa, Zenta, Ada, Moholy, Petrovoszello, Ó-Becse a kerület székhelye, Földvár, Turia, Sz.­Tamás) által hazafias czélokra megszavazott következő adományo­zások, u. m. : a magyar akadémiára 3000 ft, az Újvi­déken fölállítandó szerb universitásra 3000 ft, a budai népszínházra 2000 ft, és az újvidéki állandó szerb nem­zeti színházra 2000 ft kifizetése, másodízben kelt föl­terjesztés következtében a­­méltóságú helytartótanács engedélye folytán folyóvá tétetett, oly megjegyzéssel , hogy addig, míg a budai népszínház bonyodalmas ügye elintézve nem leend, az ezen intézetet érdeklő 2000 ft visszatartassék. Az adományozó kerület még 50,000 ft o. é. tett le alapitványul „Rudolf cs. kir. kora­­örökös ösztöndíj“ czime alatt, a kerületi 10 községbeli, tie magyar s ugyanannyi szerb tanonczok, I . kerületi illetékességű szegényebb lakosok szorgalmas­­a gyermekei részére, esvén minden községre két díjazandó­­ tanoncz.­­— Bonedix ismét befejezett egy új vígjátékot ezen­­ czímmel „A gyöngéd rokonok“, melyet legközelebb a német színpadok használatára szétküld. XPonsard a franczia színpad számára új darabot irt, melynek még czíme nincs. — A párisi nagy operában egy diplomaticua ballet „Yvetot-i király“ czímmel fog színre hozatni, melynek zenéjét Metternich­lig és Solms gróf írták. A próbák már megkezdődtek. — Bécsben az elhunyt híres Nostroy és Sehol­ez comikusoknak egy emlékszobrot akarnak állítani. E czélra nagyobb számú tisztelőik már 1700 forintot írtak alá. — Ellingernek általunk is megemlített vendégszerep­lése a bécsi udvari operaszínházban nem jött létre. — T­é­r­e­y kisasszony másodszor mint Gilda Rigoletto­­ban lépett fel a bécsi udvari operaszínházban, meglehetős ered­­ménynyel, bár a közönség egy része nem akarta a vendég működését méltányolni. Térey kisasszony nagyon iparkodott, de éneke még nincs annyira kiképezve , hogy ily nagy szere­peket udvari operáknál sikeresen keresztülvihetné. — Debreczenből azt jelentik, hogy az ot­tani új színház pompás belső és külső felszereléssel bír, s hogy 3000 ember fér bele, a gépeket pedig Mühl­­dorfer kitűnő gépész készítette. A színházi pénzbeli se­gély 8000 ftban van évenként megállapítva. Igazgató, mint már lapunkban is érintettük, R­e­s­z­t­e­r, főrendező B­a­r­á­t­y, alrendező Fehérváry, karmesterek pedig Klar és Markbreit lesznek. A rendezőségre Molnár György is fel volt szólítva. — Mint hírlik, Körnek kisasszony, a jelenleg vendég, Landvogt igazgató által szerződtetett. Bizony nem ízlésünk szerinti aquisitio.­­ Ez évnek első négy havában az austriai állam­­távirdákon 510,579 távsürgöny 10,445,650 szóval kül­detett szót, a­miért 396,970 ftnyi díj vezetett be Annak daczára, hogy a tavali megfelelő időszakhoz képest az idén a távsürgönyök 11,279-el, s 77,401 szóval szaporod­tak, azért a díjbevétel 5151 forinttal mégis kevesebb.­­ A pestbudai fogyasztó - egyletnek bárcza-forgalma 1865. május és június hóban 6993 ft és 10 krt tesz ; 8548 forint értékű beváltatott 653 ft 8200 krajczárnyi brutto-nyereménynyel. Tizenegy havi fönnállása óta, azaz 1864. augustus elsejétől fogva egész 1865. július végéig 36,196 forint 45 krajczár értékű egyleti pénzjelvény jött forgalomba.­­ A pestbudai f­o­gy­as­z­t­ó - e­gy­­­e­t jövő héten, vasárnap, azaz 1865-iki augustus 6-dikán délelőtt 10 órakor a budai reáltanoda helyiségéban közgyűlést fog tartani. — Girardinnak drámája „Le supplice d’u­n­e Femm­e“ folytatást fog kapni. Augier tudniillik egy párisi színház számára szintén ír egy új drámát ezen czímmel „Les trois amants“, mely folytatása leend az előbb megnevezett darabnak. — A berlini udvari színházban az előadások e hó végé­vel meg fognak kezdetni. Ha pedig a nagy hőség tartós lenne, úgy kész a főintendáns úr a szünidőket a művészek egészségi szempontjából meghosszabbítani. — Ullmann B. ur, a Patti-hangversenyek igazgatója, ki a színház égése alkalmával­ épen Boroszlóba érkezett, szintén 100 tallért ajándékozott a megszorult színészek fölsegélésére. Ezen adományt a sziléziai újság szerint, következő sorok kí­séretében küldötte et az illető helyre : „Minthogy Szentpét­er­vérről Bécsbe menendő, épen Boroszlón utazom keresztül és tudomásomra jutott a fölhívás, a megszorult színészek gyámolítására : ha művészeim velem lettek volna, akkor egy hangversenyre is számíthatnának, de igy vegyék az ide mellé­kelt 100 tallért. Aláírva Ullman B.“ Quid hoc ad tantam sitim ? — Landvogt igazgató úr következő tagokat tar­tott meg szerződésileg a volt német színházi személyzetből : u. m. Arensdorf, B. Quandt, Engel, Meissner és Reitmann hölgyeket, Adolfi, B­e­r­g, E­c­h­t­e­n, Gaedo, Jordis, Meissner, Schwarz és Stein­­m­üll­er urakat. — Továbbá, mint halljuk, azon van, hogy L­e­h­ö­n­a­u­ t, a kedvelt komikust is megtartsa. A tánc­sze­­mélyzetből megmaradnak : D v­o­r s­a­k asszony, Lieber­­soit, Riedl és Róják kisasszonyok. Az ének- és zenekart megtartja egészen, azonkívül még gyarapítani is fogja, a­mire különben nagy szükség van. Az igazgatási személyzetből eddig csak Reichmann titkár urat nevezhetjük. — Ismét egy szinházbukás. A czernovitzi szinház jö­­vedelmetlenség miatt szintén bezáratott. — C o n q u i kisasszony, úgy látszik, jobban szereti a szabadságot mint a működést, mert négyhavi szabadságideje után, a­melyet önkényüleg túl is élvezett, ismét 14 napi sza­badságot kér, hogy a gleichenbergi fürdőket használja. Páros a pihenés, mely után pihenni kell.­­ A bécsi józsefvárosi színházban az átalakítási mun­kálatok megkezdődtek, a hátralékos fizetések Hoffmann részé­ről szintén kiadatnak a tagoknak, részben Fürst igazgató által.­­ Tegnapelőtt elhatározták, hogy a jelenlegi német színházi bizottmány a pesti Alsdorf Thalia nyári szín­házban az előadásokat augustus hóban folytatni fogja. Egyéb­iránt arra is van kilátás, hogy a budai nyári színházban is játszhatnak ugyanez idő alatt. I.­s. Schirinszki Sándor orosz herczeg és egy hadcsapat ezredese huzamosabban mulatván a csá­szárfürdőben, búcsúzó napjaiban egész magyar öltönyt készíttetett magának, s abba öltözve ment Üröm hely­ségbe feni. József nádor 1-ső neje Alexandra Paulowna orosz ligne sirháza látogatására. Vele mentek nején kívül gróf Zichynó s Rése Ensel Ilona urhölgyek s Hadzsi Kamill ur mint kalauz. A herczeg a magyarok felől a legjobb emlékezéssel távozik. Kazánba, Szt.-Pé­­tervár melletti lakására. 4­. Korizmics László mint a pest-losonczi vasuttársulat elnöke tiltakozik azon tudósítás ellen, mintha a társulat legközelebb múlt ülésén csak 25—30 egyén lett volna jelen, s így a gyűlés határozathoza­talra nem lett volna képes. A múlt gyűlésen annyi részvény volt képviselve, a­mennyi az alapszabályok értelmében szükséges. A jelenvoltak száma a gyűlés folyamában és végén volt legalább 56—60. * Mint a P. H. értesül, a víz csekélysége miatt Tokaj s Namény között a gőzhajók közlekedése meg­szűnt. 41 Balaton -Füreden m. hó 29-ben meg­tartatott a közelebb általunk is említett lakoma. A hosszú asztalnál tarkázva ült Füred nagy vendégserege. Deák Ferenczre, ki nem foglalt helyet, hanem tol­l alá járkálva társalgótt ismerőseivel, Kopeczky Vidor benczés áldoz s a tihanyi apátság jószágkormányzója mondott lelkes áldomást. A lakomát jól sikerült tűzi­játék fejezte be. — Helyi h­­­r. Egy fiatal ember, ki tegnapelőtt a pesti józsefvárosi temetőben pisztolylövéssel életé­nek véget akart vetni, egy polgár által szerencsésen megakadályoztatott és szüleihez haza vezettetett. Lapszemle. A „G. C.“ Írja: Egybehangzó berlini levelek morva és sziléziai lapok legújabb számaiban nagy biztossággal tagadják, hogy austriai részről a berlini kabinetnek ígéretek tétettek volna azon különelőnyökre vonatkozólag, me­lyeknek megadásához Poroszország egy önálló schles­­wig-holsteini állam végres helyreállítására való egye­zését kötötte. Ezen tagadások egyenes ellentmondás­ban állnak a tényekkel. Már márt. 6-kán, azon bocsát­­ványban, mely a császári kormánynak válaszát az azóta ismertté lett febr. 22-től kelt porosz föltételi sür­gönyre tartalmazó, lényeges, külön megjelölt enged­mények, bárha még nem is pontosan formulázva, he­lyeztettek kilátásba a berlini kabinetnek, és csupán Poroszországtól függött volna ezen ajánlatok iránt tár­gyalásba bocsátkozni. Három hóval későbben a csá­szári kabinet e dolgot újólag, ámbár ismét közvetlen er­emény nélkül, eleveníté fel, és m. hó 15-ke óta a k. kormány elé határzott alakban terjesztvék Austria illető javaslatai, mely soha sem szűnt meg jóindulatú készséggel lenni a barátságos hatalom iránt mindenben, a­mi Németorsz­ág közérdekeivel és az Elbe-herczeg­­ségek jogos önállóságával nem ellenkezik. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy e javaslatok tartalma iránt, nevezetesen, a­mennyiben katonai viszonyokra vonat­koznak, jóformán hiányos adatok terjesztettek. Köte­lességünknek látszik, e tényeket tisztán tárgyilagosan me­gállapítani, hogy a közvéleményt azon veszélytől megóvjuk , miszerint a fentebbiekhez hasonló hírlapi tudósítások ál­tal tévútra vezettessék. A „P­e­s t­i N­a­p­l­ó“* * gr. H a 11 e­r n­e­k ideigle­nesen erdélyi kanezolbárrá kineveztetésére f igy­el: „Erdél­­­iben helyzetben alig lehetett volna czél­­szerűbb kinevezés, mint­ Haller gróf, lovassági tábor­nok úré, ki becsületes je­le­ne miatt köz iszte­ntben ré-­­­szesül, és semmi elözmé­n által nem lévén megkötve, ezér­t­ is átmenetet bizto­­t a múltból a jövőre. A kül­­önben igen orvoli, talentumos és munkás Reichenstein b­rónak nyugt­onyztatás., Magyaror­zágra nézve is nagy­­on­ossággal bir, mert országgyülési önknek tör­­vé­nyes kiegészítését könnyűi. 1848 - an az unió meg­történt, s egy erdélyi és egy magyarországi törvény­­czikk állal van biztosítva. De mi, midőn uniót akartunk, nem akartunk unifk­ál­­tatást, mely ne tűrjön Erdélyben autonomikus életet, és a szorosabb értelemben vett tartományi ügyek­re még külön o­r­s­z­á­g­g­y­ű­l­é­s­t. Mi az er­délyi nemze­tsége­k sajátságos helyzete miatt óvatosan kerülünk minden unifk­álási irányt, s az unió kapcsai által nem óhajtanánk praejudicálni a méltányos auto­nómiai törekvéseknek. Országgyűlésünk törvényes ki­egészítése után, mint reméljük, alkalmat nyerünk az uniónak oly alapokra fektetésére, melyek mellett elég tétezhetik az Erdély sajátságos viszonyaiból folyó te­kinteteknek és autonomikus törekvéseknek is.“ A „Bécsi N­­i­r­a­d­ó“ a „Hon és a megyék“ cz. czikkeinek folyamában a „Hon“ azon állítására, hogy az 1848-ki V-ik törv. 7-ik­ §­ ának b. pontja a megyék­nek országgyűlés előtti restauratióját szükségessé teszi, következőleg fele­: „Ott van az V-dik t. ez. 7-dik §-nak b. pontjában, hogy a középponti választmány elnöke az alispán , ez pedig csak nem lehet kinevezett alispán. „Majd meg­látjuk, mit csinálnak ezzel „a nehézséggel“ így kiált föl minap a „Hon“, s kárörömmel dörzsölé kezeit. Mi ré­szünkről, ha kérdenének, azt tanácsolnék az illető mi­niszternek vagy bármi czimű országjárnak, hogy ne csináljon semmit. Hagyja a kérdést eldöntetlen. Majd meglátnék, lesz-e megye és hány, melyben ezen nehéz­ségnél fogva nem fogna a választmány megalakittatni s nem fognának képviselők választatni ? És végre fogná-e az országgyűlés magát törvénytelennek és ille­téktelennek tartani, mert nem választott alispán elnö­költ a központi választmányban? És tegyük föl, hogy ez történnék. Akkor az ügyeink folyamát kíváncsian néző mivelt Európa számára legalább is egy vastag könyvet kellene írnunk, hogy megmagyarázzuk neki, miből áll e törvénytelenség ?.. . Ezt olvasva pedig meg vagyunk győződve, hogy még a törvényt betű szerint magyarázó angolok is fölkiáltanának, hogy ez már még­is „chinézerség !* De nem rendeli-e az V. t­ez. 7-dik §-a, hogy a választmány közvetlenül a belügyminiszter­rel érintkezik? És mondta-e a 61-diki országgyűlés verifikáló bizottmánya, vagy csak egy képviselő is, hogy a választások nem törvényesek, mivel­­ nem létezett belügyminiszter, kivel érintkezhetett volna ? Pedig ha egy lényegtelen pontban beértük a törvény szellemével, miért ne érhetnék be más szintén lényeg­telen pontban ? Ezek szerint tehát teljesen szabad kezet hagynánk a közgyűlés által választott központi bizott­mánynak, még abban is, hogy — szerinte törvényes — alispán nem létében válasszon magának elnököt. Vagy ez talán könnyelmű megalkuvás a törvénynyel, holott a törvénynyel nem lehet alkudni, hanem annak engedel­meskedni kell ? Igen, de más pontokban T. K. ur is mint gyakorlati s ildomos ember ép úgy megalkuszik, mint megalkudtak a különben épen nem ildomos 1861 -ki megyék is, a­mire nézve épületes adatokkal szolgál­hatnánk , hanem attól tartunk, ismét reeriminatio vád­jával fognánk illettetni. . . Egészen elvonttan tehát attól, hogy a törvényesség tanának teljesen megfelelő megyéket lehetetlen országgyűlés előtt és nélkül létre­hozni , a mondottak eléggé tanúsítják, hogy törvényes országgyűlés létrehozása nem föltételezi a megyék eleve való helyreállítását. Ne csináljunk magunknak mester­ségesen nehézségeket. Minima non curat praetor.“ A „D­e l­a 11 e“ az uj kabinetről többek közt így ír: „Az uj kabinet végre bevégzett ténynyé vált. Három uj minister, gr. Belcredi, Larisch és Haller, ekkorig a febr. alkotmány irányában oly állást foglal­tak, mely mindazokat megnyugtatni képes, kik azon ag­godalomba esetek, hogy az uj kabinet a febr. alkotmányt s mindent, a mi 1861 óta történt, ignorálni akarná. Az uj kabinetben nem birjuk ugyan azon „alkotmány-hí­veket“, kik a febr. okmány lehetetlenségeihez ragasz­kodtak, mert nem volt erkölcsi bátorságuk, nem azon államférfim nagyságuk, saját conceptiójuk hibáit elis­merni s a birodalom érdekében ismét jóvátenni. Azon „alkotmány-hívekhez“ sem sorozandók, kik a febr. al­kotmány betűihez tapadtak, mert tudták, hogy annak föltétlen kivitele nem eszközölhető, s mert remélték, hogy az alkotmányos kormány lehetetlenségét Austriá­­ban kimutathatják s a bureaukratiai absolutismusnak ismét útját egyengethetik. Ámde ezen februári purita­­nismus veszélyezteté a főczélt, t. i. azt, hogy egy alkot­mányos alapot kell teremteni, melyen a monarchia összes népei öröm- s erőteljesen közrehathatnak a bi­rodalom regenerálására.“ Továbbá így szól: „Ha immár azt kérdik, hogy mily fogadtatásra számíthat az uj ka­binet a királyságok s országokban, úgy nem vonako­dunk kimondani, hogy az nagyban s egészben kedvező lesz.“ — „A magyar korona országaiban az uj kor­mány a politikai hitel azon nagy tőkéjét találja, me­lyet Eszterházy, Majláth és Sennyey hoz­nak neki. A lengyelek, a csehek s a német tartomá­nyok lakosságának egy nagy része nem bizalmatlanko­­dik ott, hol Magyarország bízik.“ — „Joggal mondhat­ni ennélfogva, hogy az ú­j kabinet az austriai népek többségének, habár nem is a köve­­tek háza többségének ministeriuma.“

Next