Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-01 / 200. szám

300. m. Ötödik évi folyam. Buda-Pest. Péntek, September 1.1865, Szerkesztőségi iroda és kiadó hivatal Budán, bécsi-utc*» (a várban) 184. a«. Fiók-kiadó-hivatal Festen (i y 8 r i Pál papirkeresbedésében (hatvani-utesa, a oa. kir. postahivatal melletti aarokháa). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmcntetlen levelek eaak rendes levele- zöinktöl fogadtatnak el. ______________________ Hagátiahlntotések : egyhasábes petit aor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyogdij külön, minden beiktatás atán 30 kr, o. £. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő arak : Majna! Frankfurtban és Ham- bnrg-Alténában Haaaensteln és Vogler; Hamburgban Tfirk- heim Jakab ; Lipcsében Engler B,, Zllgen és fari urak. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten háshoz hordva. Egész évre ..... 80 firt Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre......................... 10 , Félévre . . . | • k — , Negyedévre .................S , Negyedévre .... 4 a SO . Előfizetési árak: Vidéken Helyben September hóra . . . 1 ft 70 kr. 1 fit 60 kr. Sept. dec. havakra . . 6 „ 70 „ 6 „ 10 „ HIVATALOS RÉSZ. Ő os. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 23-ról kelt legfelsőbb határozatával, saját fiának,Eudo 1 fKorona- herczeg Urnák, a Neki adatott hesseni nagyherczegi Lajos-rend nagykeresztjének elfogadására s viselésére legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 20-ról kelt legfelsőbb határozatával, gróf B á n f fy Bélát Krasz- namegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. U cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 26-ról kelt legfelsőbb határozatával, báró Bánhidy Albertet Csanádmegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szepesmegye fóispáni helytartója az o megyénél üresedésbejött irnoki állomásra K r u s s Mihály 2-od osztályú megyei Írnokot, ennek helyébe pedig Mráz Béla 3-ad osztályú megyei Írnokot s az ekkép megürült 3-ad osztályú megyei irnoki állomásra Értei Sámuel megyei dijnokot nevezte ki. Nógrádmegye királyi biztosa a V i t h a 1 m Sándor megyei írnok lemondása folytán megürült megyei rend­szeresített irnoki állomásra eddigi ideiglenes megyei írnokot Hamar Sándort léptette elő, ennek helyébe pedig Horváthy Albert tiszteletbeli esküdtet me­gyei ideiglenes írnokká nevezte ki. VIII. Kimutatás. Ab Ínséggel küzdő máramarosi lakosok felsegélé- sáré f. 1865. évi aug. 1-től ugyanazon hó 26-káig kö­vetkező könyöradományok folytak be az alóiirt megyei inségügvi bizottmányhoz : Fehérmegyéből ......................... 13 ft 33 kr. Pestmegyéből ......................... 53 „ 21 „ Szathmármegyéböl ................. 10 „ —— „ Csanádmegyéböl ..................... 45 ft — kr Szatmármegyéböl ..................... 137 „ 59 „ A máramarosi kir. kincstári hiva­talnokok s munkásoktól ................. 85 „ 43 „ Fehérmegyéből ..................... — ,92 „ Összesen : 345 ft 48 kr. Ebhez adva az előbbi bét kimu­tatás szerint bevett könyöradományt . 21,550 „ 9), „ teszen az eddigi adakozás . . 21,895 „ 57% „ melyért a nagylelkű adakozóknak a szenvedő embe­riség nevében hálás köszönetét nyilvánítja Máramaros-Szigeten, aug. 28. 1865. a megyei központi inségügyi bizottmány. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az udv. kanczellár köriratáról a lapok közöl első a „P. Lloyd“ nyilatkozik , azt első­rangú politikai manifestatiónak nyilvánítja, s többek közt így szól: „Az udv. kauczellár kifejti, mily elvek vezették őt hivatala elvállalásánál; mondja, miszerint a nemzet­nek támogatására számit, mely békülékeny hangulatát oly kétségtelen módon tanúsította. Mi hiszszük is, hogy az udv. kanczellár nem fog várakozásá­ban megcsalódni. A nemzet valóban Őszinte bi­zalmat helyez a kormány czélzataíba, öntudattal bir a jelen korszak jelentőségéről s nem fogja azon férfiakat desavouirozni, kik az országgyűlés létrejövésére azon czólból hatnak közre, hogy az Magyarország jogait egész terjedelmükben megőrizze. „Magyarországról nem mondhatni, miszerint a legutóbbi múltnak tapasztalatai számára elvesztek. — A jelen kisérő iratnak összehasonlítása báró Vayéval 1861-böl nagyon szembeszökőn mutatja azon fordula­tot, melyen a közvélemény keresztülment. Ez úgy be­szélt, mint egy minister, ki a felvonuló harezokat előre érzi s ki ismeri szükségét, a közvélemény dagadozó hullámait lecsillapítani, hogy az egész veszéiybe ne dől­jön. Az akkori kisérő irat előre hirdeté a harezokat, me­lyek a kanczellárra vártak. Ma másként van. Az 1861 -ki országgyűlés felirata a kiegyenlítés politikájának biztos alapot adott. Ab ország bizalma a korona kezdeménye­zése iránt még előbb nyilatkozott, mielőtt még a rend­szerváltozás beállt. Azon férfiaknak, kik a kiegyenlí­tési politika felavatása végett a korona tanácsába hi­vattak , nem kellett előbb bizalmat kelteni, hanem feladatuk csak abból állt, azt maguk számára megtar­tani. Innen van, hogy a mostani udv. kanczellár biztosb bangót vehetett föl. Oly határozottsággal, milyenre ha­sonló esetben csak ritkán képes egy áliamférfiu, álla­pítható meg politikájának programmját. „Abban azonban hasonlít egymáshoz a két kisérő irat, az 1861-kis a mostani, hogy azokat alkotmányos és szabadelvű hang lengi át; hogy mutatják, miszerint a magyar kormányférfiak öntudattal bírnak az ország irányábani felelősségükről. Valamint b. Vay manifesta- tiói tanúságot tettek hazafias érzületéről, akként bi­zonyságot tesz a főispánokhoz intézett jelen körirat azon mély komolyságról, melylyel Majláth ur a maga nagy feladatát felfogta, s miként politikai törekvéseiben öt is a honszeretet vezérli. „Mindez elégséges a kísérő iratnak barátságos fogadtatást biztosítani. Közzététele mutatja, miszerint az országgyűlési előkészületek befejeztettek, s napon­kint további iépóseknek nézhetünk eléjök.“ A „Debatte“ következő czikket hoz: „Ha helyesek azon adatok, melyek itteni, külön­ben értesült körökben keringnek, úgy a kormány C8elekvé8Í-programmját Erdélyre vo­natkozólag végleg megállapította. Annak módozataira nézve közléseket nyerünk, melyek ugyan nem igénylik a hitelességet, de legalább nagyon való­színűen hangzanak. Leglényegesb részletek ezek : Egy erdélyi országgyűlés legközelebb egybehivatik. Egybe- jövetelének napja még nincs meghatározva. Ezen ország­gyűlés k i z á r ó 1 a g az úgynevezett erdélyi u nio-törvény­nyel fog foglalkozni.Tehát csak adhoc országgyűlés. Mint gyanitják, ismét vissza fognak térni azon gondolatra, melyet már korábbi magyar s erdélyi országgyűlések ki­jelentettek, s mely szerint országgyűlési bizottmány fog alakíttatni a Magyar- s Erdélyország közti netaláni tör­vényhozási unió modalitásai s határainak pontos meg­állapítására. Erdély autonómiája követelményeinek a közigazgatás szintúgy, mint a tartományi ügyekben va­ló törvényhozásban teljesen szabad tér engedtetik, va­lamint másrészt a kormány is tökéletes rendelkezési sza­badságot tart főn magának az egyezkedési eredmények irányában. Azon nagy fontossághoz mérve, mely áz állam­jogi kérdésekben rejlik, a kormány minden mesterkélt módokat perborrescál, melyek a ezélzott eredmény va­lóságát megszakítják. E czélból, noha Erdély ősi alkot­mányos jogaihoz fog csatlakozni, hogy az országgyű­lés legitim jellemét kétségenkivülivé tegye, azonban Mai^——EB———HBBBIHBWSilMIMhMBBBMBB—M tulfelöl az ekközben létesült viszonyokat lelkiismere­tesen számba veszi. Ily értelemben tekinti a kormány az 1791-ki tör­vényeket, a leopoldi diplomát, mely a piagmatica sanctióval egyesítve, az erdélyi legitimitási jog alap- ját képezi, valamint az Ő Felsége által proclamált nemzetiségek egyenjogúsítását mint az országgyűlés alapzatait. Továbbá ezen értelemben fognak minden intéz­kedések megtétetni, melyek a választásra vonatkoznak. Censu8ul a törvénynek megfelelő 8 ft fejadó a pótlé­kok nélkül elfogadtatik. A kormány ezen censustany- nyival inkább jogosítottnak találja, mivel az a legal­sóbb nemcsak a monarchiában, hanem egész Euró­pában. Igazságügy és igazgatás Erdélyben megmarad úgy, a mint van ; azonban az eddigi administrátorok helyeire az 1861 -iki főispánok lépnek. A kormányszék is megtartja mostani szervezetét s jelenlegi tagjait; azonban, hogy az országra nézve sür- getöleg szükségesekké vált számtalan reform-munká­kat siettessék, az 1861-iki ország-kormányzat tat jai is meghivatnak a guberniumba. S ezzel Erdély kath. püs­pöke, most bir. tanácsos főt. Fogarassy ur, ismét visszahelyez'.etik régi jogaiba. Az országgyűlés helye Koloz s vár lesz, hova Crenneville gr. ö excjaaguberniumotegybehiva. Mint továbbá értesülünk, az unió kérdése azon legelső ügyekhez fog számíttatni, melyekkel a magyar országgyűlésnek foglalkoznia kell.* A „G. Corres p.“ esti kiadásában a következő nyilatkozatot olvassuk: „Egy mai reggeli lap szerint porost közlések érkeztek volna ide (Becsbe), melyek a gasteini egyez­mény keresztülvitelét kérdésbo teszik. Ezen közlés tökéletesen alaptalan.“ Az első austriai ki- és beviteli társulat. Előttünk fekszenek a ősimben foglalt társulatnak alapszabályai és az alapitó bizottmány elnökének Auspitzer Sámsonnak arra vonatkozó brochureje. Nem czélunk ezeket szoros kritikának vetni alá, de nem mellőzhetjük e társulat figyelembevételét, mint oly nemzetgazdasági jelenséget, mely hazánkat is ha­bár csak közvetve érdekli. A társulat czéljául: az austriai termények és ipar- czikkek elítélésének közvetítését és idegen piaczokon való előmozdítását, valamint idegen terményeknek be­iyp Á a iMlgs gr. Éorgách, Esztergomul egye főis­pánt helytartójának áldomása. *) (Aug. 26. A primási diszebéd alkalmával.) Előre bocsánatot kérek, ha anyatemplomunk fel­szentelésének évforduló örömünnepén, szivem ömlede- zései közt ajkaim talán tuláradoznának, mert a magyar e basilikáról csak megindult kebellel szólhat. Már maga a hely, hol e basüika ál!, szent minden magyar honfi előtt, nem csak most és azért, mert: „Sanctus hic est locus, in quo orat sacerdos,“ hanem szent volt e hely nemzetünk alakulásának első peresétől, szent, mert innét sugárzott hazánkra először a kereszténység ragyogó fénye; itt született honunk alapítója Szt. István első királyunk, itt koronáztatott, itt ajánlá fel koronáját, or­szágát, nemzetét Isten anyjának, itt kérte mennyei párt­fogását, mely nyolca századok viharai közt oly csoda- szerüleg Őrködött fölöttünk, hogy valóban mondhatjuk: „Misericordia Dei, quod non simuB consumti.“ Az egész nemzet ös vallásának, polgárisodásának, szabadságának, felvirágzásának, minden szerencséjé­nek, nemzeti dicsőségének s létének első szálai itt nyug­szanak e kősziklád, s azért az eeziklára épített basilikát a magyar honfi riém Esztergom imaházának, hanem nz ország, a nemzet anyafötémplomáűak nevezi és tiszteli. .Szent tisztelete fönnmarad a nemzetnél örökké, mert újjászületésének, nemzeti újjáalakulásának első perezót e hasi Ilka feisZenteltetésének ünnepétől számítja. E basiiikán lebegni látjuk Istennek hazánk fölötti csodaszert! különös gondviselését; ugyanis midőn ha­zánkat, alkotmányunkat, ősi szent emlékeinket a kitört vihar sarkaiban megrázkódtatá, midőn ősi intézvényein- ket romba dűlni láttuk, akkor régi romok közül emel­kedtek e nagyszerű basilikának izmos falai. Midőn a vihar lecsondesedett, e basilika készen állott, felszentelésére megkondult a harang, a király hü nemzetétől környezve megjelent, a felszentelt uj oltár zsámolyánál áldást kérni; az áldás nyomban követte a könyörgést, egy derült szebb jövő reményének égi szik­rája átezikázott a király és nemzet keblén. A némtet látván királya körül az ország prímását, hazánk főpapjait, főnemeseit, ősi családok ivadékait ré­gi díszben és fényben összegyűlve, könnyebben lélek- zeit, é« mintegy felüdült ama hitben és meggyőződés­ben , hogy a nemzetek sorsát intéző Istennek hatalmas karja riiegrázkófltatá ugyan e nemzetet, de nem hogy físszeróskadjon, hanem hogy átalakulva uj erőben éljen. — ősi intézményeink porba döntettek ugyan, de nem hogy őrökre eltemettessenek, hanem, hogy irántuk a ré­gi kegyelet feléledjen azon honfiak keblében, kik ezen intézvényeket talán már-már avas obseuritásoknak ne­vezték. A király látván hü nemzetét, nemes daliás maga­tartását, dynasticu's érzetből eredt lelkesedését, & királyi felség és őseiktől öröklött hagyományokhoz! hő ragasz­kodását, meggyőződött: hogy trónjának és birodalmá­nak erösbitésére és biztosítására e nemzetnek nem kar­ját, hanem szivét kell meghódítani. •) A „P. H.“ ntAn. Többen az államférfiak közül látván, hogy a bal­sors csapásai alatt e nemzet csak számban, de erőben meg nem fogyott, látván különféle nemzetiségeknek s felekezeteknek a haza és ősi intézményei iránti szere- tetbeni testvéries szoros összetartását, meggyőződhet­tek, hogy nyolez századon át egy testté forrt ily nemze­tet szétdarabolni — legalább is — csak hálátlan munka, azt fel- vagy beolvasztani hasztalan törekvés. A felszentelési ünnepély végeztével az áldás meg nem szűnt a hazára áradozni; ugyanis egy évre reá, ép­pen a felszentelés ünnepének óvfordulatán, e vár fokáról ágyudörgések hirdeték felséges Urunk s Királyunk el­ső fimagzatának, sz. István koronája uj örökösének, a nemzet jövő szép reményének dicső születését. Az áldás továbbá Bem szűnt meg; a nemzet remé­nye nőtt, mert a felség keblében az égi szikra mindig jobban lángolt. Bekövetkezett nemsokára az idő, midőn a fejedelem határozott akaratát nyilvánitá, miszerint minden népeit alkotmánynyal boldogítani, és e nemzet­nek alkotmányát, tekintettel a változott viszonyok mel- lőzhetlen követelményeire, a történeti alapon visszaál­lítani akarja. A fejedelmi Ígéret és a nemzet reménye teljesülé­sének küszöbén most, visszatekintve az eseményeknek e szent helyeni végzetszerü találkozására, szemeinket a basilicára emelve, felkiáltunk az apocalipsis mai ün­nepélyre rendelt szavaival: „hallék szózatot a királyi szókból mondani, ime az Isten hajléka az emberekkel, eltöröl az Isten minden könyhullatást szemeikről, és a halál többé nem lészen, és mondá, ki a királyi székben ül vala : ime mindeneket megújítok, ird meg, mert ez igék igazak.“ — így itt áll az Isten hajléka a nemzet számára, melyben a könyek le fognak töröltetni. — Itt áll a basilika, hogy a nemzet újjászületésének nagy napját ünnepelhesse ott, hol a polgárisodás csillaga elő­ször tűnt fel e hazára. — Hogy nemzeti átalakulása szentesittessék ott, hol európailag elismert állammá ala­kult nyolez századok előtt. H°gy felséges Urunk s Királyunk, ki e nemzet jövőjét a közszabadság alapján ismét ezer évekre biz- tositandja, — ki Sz. István koronájának örökösei közt első leend, kit nem csak a kiváltságos nemesi osztály, hanem a politicus jogok kiterjesztése által szabaddá lett — egész nemzet fog megkoronázni, koronáztathassák meg ott, hol első királyunk sz. István koronáztatott. Főmagasságu bibornok 1 Nagy tiszteletben tartja a nemzet prímásainak hálás emlékét, de midőn a basi- iikára tekint, akkor megindult kebellel, hálakönyek közt említi Rudnay,Kopácsy,Scitovszky nagy prímásai­nak balhatatlan nevét. Eminentiádnak jutott a szeren­cse, e basilikát bevégezhetni. Eminentiádnak köszönjük e basilika felszenteltetésének — hazánkra igen nagy horderejű — ünnepélyét, mely a nemzet jobb jövője tör­ténetének első lapját képezi. Hálával elismerjük, hogy sok óhajtásunk már tel­jesült eminentiád közbenjárása s hathatós pártfogása által; kérjük eminentiádat, legyen közbenjárónk, hogy ama forró óhajunk is teljesüljön, miszerint fels. Urunk s Királyunk koronáztatása — ha csak lehetséges — itt, nemzeti múlt emlékeink eme sz. helyén, hazánk eme Iegnagyobbszertt, legtágasabb templomában történjék meg. Lehetetlen, hogy e forró óhajtásunk ne talál­kozzék az egész nemzet óhajaival. Leírhatatlan volt a lelkesedés, melylyel a nemzet felséges Urunknak ama legkegyelmesebb nyilatkozatát hálásan fogadá, miszerint megkoronáztatni kíván ; képzelhetni, mily lelkesedést idézne elő oly legkegyelmesebb nyilat­kozata felséges Urunk s Királyunknak, hogy ott akar koronáztatni, hol Sz. István király koronáztatott. Ily legkegyelmesebb nyilatkozatban, ily legkegyelmesebb elhatározásban már előre föllelné a nemzet alkotmányá­nak ama biztosítását, mely neki a koronázási eskü által nyuj tátik. S engedje meg eminentiád, hogy ez ünnepélyes pillanatban, ez ünnepélyes reményben eminentiád hosz- szu boldog jólétéért emeljem e poharat! Napi újdonságok. — ó Felsége az insbrucki helytartósági elnök­ségnek a m. hó 22-én tűzvész által károsult deltiroli fon- doi lakosok közti kiosztás végett 2000 frtot küldetni méltóztatott. ^ Azon kedves hírrel szolgálhatunk olvasóink­nak, hogy az országgyűlési helyiségekre vonatkozó legfelsőbb elhatározás tegnap már leérkezett. Ő cs. kir. Apostoli Felsége tudniillik múlt aug. hó 29-röl kelt legfelsőbb elhatározásával, királyi fötárnok- mester ur ö excollentiájának — főkanczellár ur ő excelientiája részéről is pártolt —indítványához ké­pest, a magyar országgyűlés alsó-házá­nak tanácskozásaira egy ideiglenes orazágház építé­sét a Pest város tulajdonához tartozó úgynevezett Sándor-lsaszárnya-féle telken, Y b 1 épitész tervezete szerint, 150,000 ftnyi összes költségen belül, valamint a magyar nemzeti muzeum dísztermének a főren­dek háza számára leendő átalakítását 4393 ftnyi összes költségen belül, legkegyelmesebben jóváhagyni, egyszersmind pedig megengedni méltóztatott, miszerint ezen építkezés és átalakítás czéljából, főtárnokmester ur ö nagyméltósága kezéhez a budai várpalota alap­jából 50,000 ftnyi előleg utalványoztassók. — Egyéb­iránt ezen építkezések házilag lesznek kezelendők ; a műszaki vezetéssel Y b 1 épitész megfelelő dí­jazás mellett, a felügyelettel pedig az országos épí­tészeti igazgatóság egy tisztviselője s az építkezés igazgatásával egy korraányszéki kiküldött lészen meg­bízandó. — Az el nem fogadott 3 további terv készí­tőinek bizonyos összegű jutalmak engedélyeztettek, PeBt város pedig a kaszárnya átengedése által eset­leg reá háramló beszállásolási terhekre nézve az országos alapból kármentesítendő lészen. — A fentemlitett 50,000 forintnyi előlegnek utalvá­nyozására, mint halljuk, a pénzügyministerium már mégis lett keresve, hogy ennek folytán az építkezés azonnal megkezdethetvén, a kitűzött háromhavi ha­táridő alatt tökéletesen be íb fejeztethessék. Az építési költségek egész összege a jóváhagyott építési tervet kiegészítő részletes költségvetés elkészítése és szabály­szerű átvizsgálása után fog: utalváuyoztainL — Kir. fő tárnokmester ur ő excja visszaérkezte után K u n s z t József kaloosai érsek ö excja hosszasb látogatást tett nála. — Am. kir. helytartótanács aug. 29-ki rendkívüli ülésében tette le az újonnan kinevezett első elnöki he­lyettes ifj. B a r t a I György ur ö mlga a hivatali es­küt elnöklő kir. tárnokmester úr ő excja kezeibe. — Liszt tegnapelőtt reggel a pesti izr. imaházat látogatta meg s az ottani orgonán játszott, melyről a P. B. szerint— mint a jelenkor egyik legtökóleteab orgonájáról nagy dicsérettel nyilatkozott. — A Liszt-féle hangverseny a redoutban brutto 5592 fiot jövedelmezett a tiszta bevétel 5080 ft 9 kr. — A G. C. irja : Azon, bécsi lapokban elterjedt bir, bogy a birodalom különböző országaiból a rend­őr-igazgatók Bécabe tanácskozásra hivattak vol­na, mint biztosan mondatjuk, tejjesen alaptalan. Reitter Ferencz állami főmérnök ismeretes ter­vei a pesti Duna-C8atorna építése iránt, mától fogva a pesti redoute éttermében közszemlére vannak kiállítva, és pedig naponta délutáni 3 órától esti 6 óráig; nem mulaszthatjuk el a tisztelt közönségnek ezen — főváro­sunk szellemi s anyagi érdekeit oly közeiről érintő je­les tervezetek megszemlélését ajánlani. 4j:A Pozsonban gyülésezö magyar orvo­sok és természetvizsgálók vándorgyűlésének cgyts szakosztályai aug. hó 29-kén elnöküket s titkáraikat megválaszták, a következő eredménynyel: 1. Gyó­gyász-sebészi osztály: Elnök: dr. Kovács S. Endre Pestről, titkár: dr. L á n g Gusztáv Pestről és dr. Z 1 a m á 1 Vilmos Pozsonból. — 2. Allamgyógy- tudományi osztály: Elnök dr. B e n e F., titkárok: dr. G r,o s s Lajos N.-Váradról és dr. Oláh Gyula. — 3. Állatnövónytani osztály: Elnök X a n t u s János, dr. T ö r ö k J. és dr. F r i v a 1 d s z k y Imre; titoknokok: Encz Victor és Szón tag h Miklós. 4. Föld-ásvány­tani osztály : Elnök : Hörnes H., Hauer F., F öt­té r 1 e F.; titkárok : Stelzner Férd. és LángS. — 5. Régészeti osztály: Elnök: Ró mer FI., báró Mednyánszky és Heiller K. Titkárok: K u b i- n y i F. és Franki tr. 6. Gazdászati osztály: Elnök: gr. P á 11 f y Istv.; titkár: Földes Gyula. ß. A magyar királyi tudomány-egyetemen az 1864—65 tanév folytában a római jogból 45, a politikai tudományokból 30 szigorlat tarta­tott, és összesen — miut értesülünk — 20 jogász nyerte el a jogtudort babért. Ezúttal megemlitendöoefc tartjuk, hogy az utolsó időben promoveáltak között két közjogi- és váltóügy véd van, u. m.: Schneider Károly és Kormos Béla. Az előbbi f. évi juh 22-én, az utóbbi pedig 24-kén tartván nyilvános vitatkozását. Ebből kitűnik, hogy a jogtudomány alapos n-üvelőiaek száma napjainkban Örvendetes módon szaporodik. — Biztos kútfőből értesülünk, hogy a lőcsei ág. hiv. ev. államgymnásiumban a tanítás jövő 186Vdik tanévre September hó 4 kén kezdődik, s hogy az ottani 12 egyénből álló tanártestület még egy tanárral fog szaporittatni, kinek föszakmája a magyar nyelv és iro­dalom leend. — A „Pesti Unió“ dalárdának f. hó 9 ón a Tttkőry-fóle sörcsarnokban tartandó 26 ik dal**stélyére jegyeket egy személyre 50 krért Kugler A. mükereske­1 dósében a négyszögben, Höífler A. lüszerkereokedésé-

Next

/
Thumbnails
Contents