Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-01 / 200. szám
vásárlását és eladását vallja, s e tekintetben azon alapra áll, melyet újabban H a 11 a külfölddel való kereskedelem irányelvéül kijelöl, midőn a befektetett tőkék kettős jövedelmeztetését óhajtja a bevitelnél és kivitelnél. Ezen elv tökéletesen megfelel a korszerű nemzetgazdasági nézeteknek és a gyakorlati élet követelményeinek, ez azon elv, melyet a gyakorlati kereskedelmi világ hitvallásként elfogadott. Magyarország szempontjából a társulat 3 tekintetben érdekes. 1. Mivel a szabad munka szervezésének egyik eredménye. 2. Remélhető anyagi eredményeinél fogva. 3. Mivel teendőinkre nézve félreismerhetlen ujjmutatásul szolgálhat. Elvileg a társulat azáltal, hogy a kivitelt és egyszersmind a bevitelt vallja czéljául, mint mondjuk, határozottan a korszellem színvonalán áll, s a kereskedelmi, vagy helyesebben kisipari körökben imitt-amott -megragadt pénzgazdagsági theóriától magát emancipálni látszik ; azonban az idézett brochureben a kivitel nagyon is erősen van hangsúlyozva, mi nem semmisíti meg tökéletesen azon aggodalmat, váljon az alapszabályok és a tényleges kezelés helyes öszhangban maradandnak-e. Ennek eldöntése az időtől függ; kétségtelen azonban azon örvendetes tény, hogy a tevékenység kifejtésének szüksége öntudatra kezd vergődni. És e helyen nem hallgathatjuk el azon észrevételt, miszerint e társulat létesülése — mint törekvés — és a védvámoknak bizonyos irányokbani meglazulása közt szembetűnő az összefüggés, ha mindjárt ezen ös-szefüggés csak korazonosság is. Bármint áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a nemzetgazdasági világeszmék hatása ellen a chinai falak mit sem érnek, s hogy e tekintetben a legnagyobb bölcseség: az eszmeirányzatot a kellő időben felfogni és inkább előbb járni, mintsem Demosthenes gladiátoraként védelem helyett a minduntalan kapott sebekhez kapkodni. Még egy fontos tényt kell kiemelnünk: azt, hogy a társulat a kereskedelmi összeköttetéseknél a határozott elvek szerinti eljárás szükségét belátja, mi a munka-organizatio nagy kérdésével függ össze, és e tekintetben mindenesetre jelentékeny vívmánynak tekintendő. Itt nincs terünk ezen eszméket kifejteni, azért meg kell elégednünk az irányzatok „végszószerű“ kijelölésével. Mi az általunk kiemelt, érdekünkbe vágó második mozzanatot, az anyagi szempontot illeti, e tekintetben a társulatnak a legszebb jövőt bátorkodunk jósolni. A társulat e tekintetben, úgy látszik, egészen tisztában van önmagával és czéljával, valamint az ezen czél elérésére szükséges eszközökkel, ez pedig fenállására nézve elég biztosítékul szolgál. Austria fekvése és termelési viszonyainál fogva, bizonyos, még el nem foglalt és ki nem zsákmányolt piacok tekintetében Európa többi államai felett határozott előnyben van. Ezen piaczok különösen a kelet! A társulat által kereskedelmi összeköttetésül czélbavett piaczok különösen az al-dunai tartományok, Oroszország és mindenek felett Egyiptom. „Egyiptom — így idézi a brochure-iró Schwegler szavait — Egyiptom Ázsia leggazdagabb tartományaival való kereskedelmi összeköttetésünk kulcsa, mely tartományokhoz a szuezi csatorna kiépítése utat nyit. Ezen országokkal azonban a kereskedelem-üzést legkönnyebben és legalaposabban Egyiptomban lehet megtanulni, és a nép szokásai és nyelvének ismerete nélkül a gyümölcsöző kereskedelmi összeköttetés lehetetlen.“ Egyiptom a jelennek s a jövőnek országa! Így kiált fel Auspitzer úr, és saját szempontjából tökéletesen igaza van. Egyiptomban ugyanis számos nyers terméket legelőnyösebben lehet megszerezni, s egyszersmind az austriai iparczikknek dús piacza teend ! Ugyanezen szempont alá esik Amerika: iparcikkeknek eladási és nyers terményeknek bevásárlási piacza leend! Ezen előadásból azonban kitűnik az, hogy az első austriai ki- és beviteli társulat gyakorlatilag reánk nézve inkább csak közvetve bir érdekkel. Közvetve, amennyiben egy nagyszerű külkereskedelemnek kifejlődése a testvérállamok solidaritásánál fogva nekünk is érdekünkben áll. Nem ringatjuk magunkat azon optimizmusban, hogy acut bajokat egy efféle társulat rögtön megszüntethetne, sőt meg vagyunk győződve, hogy minden acut baj csak fejlődési körének megfutása által enyészhetik el; de másrészről nem tartozunk azon desperatus egyének közé, kik semmi üdvös kezdeményezésben nem bíznak. Üdvösnek tartjuk pedig ezen kezdeményezést következő okoknál fogva: 1. Mert tagadhatlan, hogy a külkereskedelem virágzása mindenesetre tőkéket teremt, pedig a kereskedelemnek virágzása annak kellő szervezését, az erők öszpontosítását és határozott iránybani összeműködhetését feltételezi. 2. Mert a külkereskedelem virágzása a belkereskedelemre is élénkítőleg hat, s a termelésnek ezáltal előmozdított könnyebbségéből eredő tőkenyereség mellett, maga önállólag is teremt tőkét. 3. Mert a sikerteljes kezdeményezés sohasem szokott követők nélkül maradni, s így e tekintetben is tőkenyereség remélhető. Ezen tekintetekből a szóban forgó társulatnak egészen objective a legjobb sikert vagyunk kénytelenek óhajtani. Azt mondtuk, hogy a társulat érdekkel bír ránk nézve, mert teendőinkben ujjmutatásul szolgálhat. Nem tétovázunk határozottan kimondani, hogy hazánk üdvét majdnem kizárólag a tőkemegtakarításban látjuk. Miáltal lehet azonban tőkére szert tenni ? Ki a nemzetgazdaságról csak a leghomályosabb fogalommal bir is, jól tudja, hogy a tőke a termelés eredménye, (mely azon czéllal bir, hogy új termelésre eszközül szolgáljon), tehát előbb termelni kell, azután a termelt értéket el nem fogyasztani, hanem új termelésre szánni. Ebből kitűnik, hogy a tőkemegtakarítás csak oly művelési vagy kereseti ágnál képzelhető, mely természetileg, vagyis az ország természeti helyzete és nemzetgazdasági viszonyai szerint jövedelmezőséggel bír. E szerint Magyarországban majdnem kizárólag csak a földműiparnál képzelhető állandó tőkemegtakarítás.Tehát a földműiparnak kell nálunk jövedelmezővé tétetni, mert csak ennél remélhető, hogy a világconcurrentia mellett természet szerint jövedelmi többletet eredményezhet, mely új termelésre fordítandó. Miáltal tétethetik pedig a földmivelés jövedelmezővé ? Többek közt különösen azáltal, hogy termesztményei a világpiacokra kerülvén, jó árakon eladhatók. Ilyen világkereskedelmi czikkek lehetnének: bor, len, kender, gyapjú, dohány, olajok és zsiradékok; az állattenyésztés emelkedése után: állatok és állathulladékok, végre leghátul: gabnanemek. S íme ezen czikkek közül alig van egynek is csak szót érdemlő jelentősége. Ennek oka pedig részint az, hogy nem termeltetnek oly mennyiségben és minőségben, miszerint világkereskedelmi czikkek lehetnének, még inkább pedig az, hogy nincs kereskedelmünk, mely azokat kellőleg értékesíthetné. Ezzel nem tagadjuk teljesen azon végzetteljes circulus vitiosust, melynek kezdete és vége a már érintett tőkehiány, hanem utat vélünk láthatni arra nézve , hogy e circulus vitiosusból kijuthassunk. Helyesen organizált és hatékony kereskedelem pedig viszonyaink közt csak nagyszerű kereskedelmi társulatok által közvetíthető, mert egyedül ezek rendelkezhetnek a szükséges anyagi és szellemi tőkékkel (vagyonnal, ismeretekkel és tapasztalásokkal), valamint a nem kevésbbé szükséges ösztönnel és erélylyel. Tervezetekben és primitív felfogású projectumokban nincs hiány ... ez is jó, legalább a jóakarat megvan. Hol van azonban a mozgató szellem, mely a holt anyagba életet leheljen, hol van az óriási kéz, mely az elszigetelt erőket egyesíteni és a közjóra vezérelni képes volna ?! —dr.— ben a városháztéren, Uhl W. F. vöröskereskedésében az uri-utczában 3 sz. a. s Drucker József h. ügyvéd urnál a váczi uton 63. sz. a. (szemközt a 2. számmal) kaphatni. — A magyarországi műegylet septemberi kiállítása Pesten 8 mülap és aquarels 73 olajfestvénynyel nyílt meg. Ezek közt a körajzó mülap 1865-re Engerth Vilmostól, Első Mária királynő és anyja Erzsébet, Lajos koporsójánál. Az olajfestvények sorában 9 darab magyar művésztől, köztük egy tájkép Garay Kamillától, ki jelenleg Velenczében folytatja művészetét; egy történeti kép : „Zrínyi és Frangepán Bécs-Ujhelyben“ Madarász Victortól Párisban. Az utóbbinak ára: 2000 ft. 44. A helgolandi tengeri ütközetben elesett austriai katonák emlékkövének ünnepélyes leleplezése m. hó 26-án ment végbe. Jelen voltak ez ünnepélyességen a hamburgi bizottmány tagjai, b. Lederer cs. kir. követ, Kálik vezérőrnagy egész tisztikarával, az altonai főelnök T haden államtanácsos, s nagyszámú közönség. Az ünnepély az ausztriai ezred zenekara által eljátszott gyászindulóval kezdődött. Azután a hamburgi bizottmány elnöke, Herz A. F. ur, az emlékszobor mellé helyezett, ausztriai színekkel díszített emelvényre lépett, s egy az alkalom nagyszerűségéhez méltó emlékbeszédet tartott. A jelenlévők ezután a Császárt élteték, a zenekar pedig a néphymnust játszotta. Ezután Thaden, Kálik és többen tartottak alkalmi beszédeket. Az ünnepély a Radetzky- induló lelkesítő hangjaival záratott be.Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében megjelent: „Ave Maria“ pour le piano par Fr. Liszt. Ajánljuk a zeneközönség figyelmébe. 41. Gerold K.-nál Bécsben közelebb ily czimű „Die Bildung eines österreichisch-deutschen Vereines für orientalische und transatlantische Verkehrsanstalten“ érdekes mű jelent meg. Szerzője Flibert Cattanei di Momot b., cs. kir. miniszteri tanácsos, s azelőtt az austriai főconsulatus iroda igazgatója Londonban. Az érdekes munkát két térkép is diszesiti. # Nagy Mihály dunántúli helv. hitv. ev. superintended 50 éves jubilaeuma. Komáromból Írják a „Hon“-nak: Dunántúli helv. hitv. evang. superintended ft. Nagy Mihály ur sept. 6-án tartandó 50 éves örömünnepére nagyban folynak Komáromban az előkészületek. A nyomda alá adott sorozat szerint a kerület részéről Sárközy József főgondnoki helyettes és Széki Béla egyházkerületi jegyző úr fognak üdvözletet mondani, azután jőnek az egyes egyházmegyék küldöttei, a komáromi egyház Pulai Kornél főjegyző üdvözlete mellett. A kerületi egyház részére Pesten Lakinál készült értékes billikomokat fehérbe öltözött leánykák tartják. Ezután a főiskola úr. Váli Ferencz tanár úr üdvözlése s vezetése mellett, majd a gymnasiumok következnek ; a magánküldöttségek, a város s megye hölgyei, tatai egyházmegye, komáromi egyházmegye lelkésznői külön külön értékes ajándékkal, más egyesek szintén jelentkeztek. Kik jelentkezni kívánnak, e czélból J. Konkoly Balázs állandó bizottmányi elnök urnái tehetik Komáromban. Az üdvözlések végeztével, mi jó időben a collegium udvarán egy e czélra készült emelvényen történik, esősben a nagy iskolai teremben, a koszoruzott visszakisértetik a Szózat hangoztatása mellett lakába. Az isteni tiszteletet sőt Török Pál superintendens úr és a jubilálandó főpap végzendik. Már eddig is szép azok száma, kik a meghívásra eljövésüket jelentvén, feleltek. Jelen lesz mind a 4 ref. superintenden s a megye nagyobb része. A kath. és evang. atyafiak testvéries készséggel ajánlják fel lakóikat szállásul, mi a jó egyetértés legtisztább bizonysága; maguk a szent Benedek-rendü atyák is ajánltak szállásokat. Azon kerületünkbeli egyházi s világi hitsorsosaink, kik mint az ünnepélyt adók meghiva nincsenek, a 3ortos közebédben ha résztvenni akarnak, September 6 án reggeli 8 óráig bezárólag jelentkezzenek az állandó bizottmány elnöketek, Konkoly Balázs urnái, annyival is inkább tegyék meg a jelentkezést, mivel szállás csak így tartathatik fen számukra. A templomi éneklést a komáromi dalárda s a vele egyesülő pápai tanuló ifjúság együtt végzi. Estve fáklyás zene ; az érzelmeket a főtiszt. jubilált főpap előtt tolmácsolja tek. Kőrösy Sándor pápai jogtanár ur, egy más magas állású főpapnál tek. Pulai Kornél ügyvéd ur. Gondoskodva van, hogy a jubilálandó arczképe 1000 példányban életrajzzal együtt megjelenjék; az énekdarabok kinyomatnak stb. Szóval a kerületi bizottmány, egyetértve a komáromi egyházzal, mindent elkövet utasításához híven, hogy az ünnepély a jubilálandó főpásztorhoz és a főtiszt, egyházkerülethez méltó fényű legyen. — Egyúttal megemlíti levelező azon remekművet, melyet Schmiedhauer komáromi vegyész és gyógyszerész állított elő s vitt fel Pozsonyba a természettudósok gyűlésébe. Ez az általa kezelt jeles hatású igmándi viz savából készült magyar korona. Az „I. T.“-nak körösvidéki levelezője a várhelyi fürdőről a következő érdekes tudósítást közli: Várhely Szeghalom községhez tartozó puszta, Békésmegyében. Legközelebbi vasútállomás hozzá Gyoma A fürdőhely már az ő primitív állapotában is arról kezeskedik, hogy a nemeskeblű tulajdonostól, kedvező felkaroltatás esetében, ízléses és tapintatos elrendezést fog nyerni. Eddig két kút ásatott már s a viz a számosan érkezett betegeken nagyszerű gyógyításokat eszközlött. Vegyészi elemzés és orvosi megvizsgálás után kiderült, hogy a várhelyi keserű víz vegytani alkotását és gyógyhatását illetőleg igen hasonlít a marienbaci Kreuzbrunn-féle vízhez, sőt az alkatrészek mennyiségére nézve a kreuzbrunnit tetemesen felül is múlja. Tehát a várhelyi víz ugyanazon betegségi esetekben használható mint a kreuzbrunni, sőt a mennyiség arányánál fogva nagyobb hatással. Továbbá azon előnye van, hogy a szénsav és vasrészek csekélyebb tartalma folytán, gyengébb idegzetű, kivált női betegeknek bátrabban ajánlható, minthogy ez oknál fogva a vérrendszerre izgatólag nem hat; üvegekbe szedve, elromlásától tartani nem kell. A fő alkatrészek ezek: kénsavas szikeny (natrium sulfuricum); szikeny halvag (natr. muriaticum); keserény iblag (magnesium sodatum); továbbá kénsavas keserföld (magnesia sulphurica) és szénsavas keserföld (magn. carbonica). Általán a várhelyi víz: szikenyhalvagot, keserény iblagot és keserű sót tartalmazó kénsavas szikony víz. Kellemes kesernyés iza, könnyű italú víz. Hatása az elgyengült gyomrok és belek, a vértolulás, aranyér, komorkór, köszvény és a görvélyes betegségekben kitűnő. A fürdő még csak egy év óta van használatban, s azóta is rendkívüli példáit adta gyógyerejének. Tehetetlen, elgyöngült betegek néhány heti használat után ép egészségben tértek elkeseredett családjuk körébe vissza. Mankókon járt, elkínozott nyomorékok járásukat, testük erejét, ruganyosságát nyerték vissza. 4£ Lipcsében legközelebb egy sajátságos gyűlés fog összejönni — egy német női értekezlet. Az előleges gyűlésen a női kérdés gyakorlati megoldásának főpontjai már tárgyalás alá vétettek s Peters-Otto Lujza asszony és Schmidt Ágota k. a. egy fölhívást bocsátottak ki Németország asszonyaihoz, hogy a conferentiában részt vegyenek. Szőnyegre fog hozatni jelesen : a női munkák, ipar és mű kiállítása, segély- és nyugdíjpénztárak alapítása, az akadémiák és egyetemek megnyitása női talentumok előtt, asszonyi gazdászati, kereskedelmi és ipariskolák megnyitása stb. Németország nevezetesebb városaiból már 50-nél több bejelentés történt az említett asszonyi conferentiára. 4£ A „humbug“ a philantropiai vállalatokba is talál utat a becsúszásra, így legközelebb a londoni lapokban ezen megindító cím alatt „Home of Compassion“ állítólag szervezett jótékony intézetre lett felhiva többszörösen az adakozó közönség figyelme, mely intézetbe csecsemők s anyák vétetnek föl, hogy az oly gyalázatos gyermekgyilkolásnak végre valahára vége vettessék. Természetesen magas pártfogókban nem volt szükség, s az igazgatók közt ott volt Lancaster-nek és a middlesseti coroner-nek tekintélyes neve, Így tehát lehetetlen volt, hogy az intézet a közönség részéről ne gyámolittassék, s több rendbeli adakozások ne történjenek. Legújabban azonban Lancaster ura Marlborough-streeti rendőrbiró előtt megjelent, hogy a nevével végbevitt visszaélések ellen panaszt emeljen. így kisült, hogy az egész jótékony társulat „humbug“ s az egész „Home“ egyetlen személyből áll, ki titoknok képében a jótékony adományokat zsebre rakja, de sem egy lelenetet, sem egy anyát az állítólagos „Home“-ba még eddig föl nem vett. 4). Nagy-Kikinda fölött e napokban égiháboru vonult el, s a villám többszörösen lecsapván, a távirda sodronyait össze-vissza rombolta. Egy póznát vivő embert is megijesztett. Áradon t. i. végigszaladván, földre temté az illetőt, s ekkor a színpadi bohózatok egy jelenete ismétlődött, a megrémült atyafi torok szakadtából kiabálni kezdvén: odavagyok, meghaltam — s noha csakhamar lábra állott, még akkor sem merte hinni, hogy él, midőn már hazafelé ballagott. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt Labiche és Delacour. „Egy millió“ czímű négy felvonásos vígjátékát adták a legszebb összevágással. Amily rész volt a minapi dráma előadása, annyira jó e vígjátéké. Szathmáryné assz., Szigeti, még Niczkyné asszony is folytonos tapsokkal lettek kitüntetve. Nagy baj, hogy szavaló drámánk gyöngül csak. — Tegnapelőtt este félkilenczkor Pesten a ferenczvárosi tehén-utczában tűz támadt. — S aha lovarda igazgató octoberben ismét Pestre lő egy jól szervezett társulattal. — E héten hétfőn estefelé egy uraság kocsisa több lovat az usztatóba hajtott és a mint már a Dunához érkezett volna, azon ló, melyen ült, levetette és patkóvasával annyira megütötte, hogy a kocsist a kórházba kellett vinni. A lovak pedig nekivadultan az utczákon ide s tova futottak, mig végre egy katonának sikerült őket föltartani. Az itteni természetvizsgáló társulatnak alapszabályai felsőbb helyen jóváhagyattak. — Dumas, mint olvassuk, a bécsi an der Wien-színház igazgatójával Strampferrel alkudozott a színház átengedéséért 12 egymásutáni fölolvasásra, de nem tudtak megegyezni. — A 9 éves Wéber Ignácz tegnapelőtt Pesten a retekutczában egy kocsira föl akart kapaszkodni és elcsúszott, minek következtében a kerekek alá jutott. Szerencsére a sérülés igen csekély. — Laroche bécsi udvari színész szabadságának meghosszabbításáért folyamodott, minthogy tartós roszullót őt a működéstől visszatartja. — Strampfer igazgató több ajánlatot kapott külföldről a „Szamárbőr“ díszítményei és gépei átengedéséért, de nem fogja sehová sem utaztatni, mivel szándéka , egy újabb kiállításos darabhoz azokat részben ismét felhasználni. — A bécsi udvari operaszínház igazgatósága végre mégis elhatározta magát Barbierinek „Perdita“ czimű dalművét a játékrendbe fölvenni. — „Faust és Violette“ czime egy új dalműnek, melylyel a párisi Lyrique-színházat megnyitják. — D ou qu i kisasszony a múlt héten ismét föllépett a bécsi udvari operaszínházban és a közönség elég érthetően tudatta vele, hogy ő mint kedvence még mindig az első helyet foglalja el a táncztéren. — Bécsben már előkészületek léteznek a végett, hogy egy tiszteletbeli bizottmányt szakemberek, művészek és műkedvelőkből alakítsanak, mely a jelenlegi udvari operaszínházi igazgatósággal egyetemben azon lépésekről tanácskozzék, melyek szükségesek lennének az új udvari operaszínház legfényesebb inaugurálására. — A Kisfaludy-társaság egyes pártolói könyvkiadványai után számos tudakozódások történvén olyanok részéről, kik nem tartoznak a Kisfaludy-társaság pártolói közé, a társaság elhatározta, hogy azon pártolói könyveket, melyekből még néhány példány fenmaradt, könyvárusi forgalomba bocsátja, azonban tetemesen magasabb ár mellett, mint amennyibe azok a pártolóknak kerültek. A társaság bizományosa e könyvekre nézve Ráth Mór úr, az áruba bocsátott könyvek pedig a következők : 1. A mi nótáink. Eredeti regény Abonyi Lajostól. Négy kötet. Ára 4 ft. 2. Esmond Henrik. Regény Thackeraytől, ford. Szász Károly és Szász Béla. Két kötet négy füzetben. Ára 4 ft. 3. Moliére,vigjátékai. Ford. Kazinczy Gábor. Két kötet. Ára 2 ft. 4. Antonia. Regény Sand Györgytől, ford. Greguss Ágost. Egy vastag kötet. Ára 1 ft 50 kr. 5. A századok legendájából. Hugo Viktor után fordította Szász Károly. Egy kötet ára 1 forint. Jegyzés: Bede Ádám, regény Elliot Györgytől, ford. Salamon Ferencz és a Külföldi népdalok, Greguss Ágosttól, teljesen elfogytak. Camoens Luziádáját Greguss Gyulától csak azok kaphatják meg, kik magukat 1860-dik évi pártolókul íratják be. Pesten, aug. 25-én 1865. Greguss Ágost, a Kisfaludy-társaság helyettes igazgatója* Egyleten és hitézetek. A. Keszthelyi országos gazdászati s erdészeti tanintézet. Az ország minden részéből naponkint sűrűn érkeznek alálirthoz tudakozások a keszthelyi orsz. gazdászati s erdészeti tanintézet megnyitása iránt. Ezen élénk érdekeltség a mint egyfelől az intézetnek népes látogatását állítja örvendetes kilátásba, úgy másrészről az idő elhaladása miatt azon előzékenységet teszi kötelességemmé, miszerint az intézet részéről a tisztelt gazdaközönség némi tájékozására siessek addig is, míg a tanári testület kinevezésével az intézet programmja a nmlgy magyar királyi helytartótanács magas jóváhagyásával egész részletességben közzététethetik. 1) A keszthelyi országos gazdászati s erdészeti tanintézetben nem csupán a gazdasági pályára készülő ifjak — mint leendő birtokosok, bérlők, vagy gazdatisztek — nyernek időszerinti tudományos és gyakorlati szakképzést jövő hivatásukra, hanem mint az intézet címe is már jelzi, erdészök is képeztetnek külön osztályban és külön szaktanárok által azon alapossággal, hogy akár az állami, akár a magánszolgálat igényeinek megfelelhessenek. 2) A tanfolyam mind a gazdasági, mind az erdészeti osztályban két évre terjed. 3) Megnyitása az intézetnek 1. évi October első napjaira van határozva. 4) Ki az intézetbe és pedig akár a gazdasági akár az erdészeti osztályba felvétetni kíván, beigazolni tartozik jó erkölcsi magaviseletét, s hogy a főgymnasiumi vagy a fél-reáliskolai tanulmányokat jó sikerrel végezte legyen, s hogy gazdászati vagy erdészeti gyakorlati előkészültséggel bir. — Ha olyan növendékek kívánnák magukat felvétetni, kik az említett egyik vagy másik tanodának nem minden osztályait végezték el, vagy magánoktatásban részesülvén, rendes bizonyítványnyal nem bírnak: az ilyenek az intézet tanári testülete által a megkivántató tantárgyakból vizsgálat alá vétetnek, melynek eredményétől függ felvételi képességüknek elhatározása. 5) A gazdászati vagy erdész-növendék évenkint csupán 10 ft tandíjt fizet. 6) A fennsőbb tanintézet részére négy ösztöndíj van legkegyelmesebben engedélyezve a közgazdászai pénzalapból, egy-egy 200 ftjával, melyek eladományozása, a tanári testület és igazgatóság ajánlata útján, az ország főkormányszékének hatáskörébe tartozik. 7) Szállás és élelmezésről a növendékek maguk gondoskodnak Keszthely városában. A távollakóknak, megkeresés folytán, szives készséggel ad idevágó értesítéseket az igazgatóság. Végre 8) több rendbeli tudakolás folytán megjegyeztetik, miszerint ezen intézetben a tanítási nyelv — egyedül a magyar. A fennsőbb tanintézettel kapcsolatban áll — egy külön tanár vezetése alatt — a földmives-iskola; ez alatt oly gazdasági alsóbb rendű iskola értetik, melynek czélja átalában a köznép és kisebb gazdák fiainak alkalmat nyújtani, hogy magukat a mezei gazdaság vitelében gyakorlatilag kiképezhessék, miszerint rendeltetésükhöz képest, akár saját birtokaik kezelésére alkalmasakká, akár nagyobb jószágokban majoros gazdákká, vagy alsóbb rendű felügyelőkké válhassanak. A földmíves-iskola iránya túlnyomólag gyakorlati lévén, ennek növendékei az intézet állandó munkásaiul használtatnak, de e mellett szintén annyi elméleti oktatásban részesülnek, amennyi elégséges arra, hogy működésükben öntudatra emelkedhessenek. Ezen iskola növendékei egy külön tanár felügyelete alatt állnak, s az intézetben laknak, hol élelmezéssel és minden szükségessel elláttatnak a ruházaton kívül, egynek-egynek összes ellátási költsége csupán 120 ftra lévén számítva. De minthogy az intézet a növendékek szolgálatát nem kívánja ingyen, ennek aránylagos értékét megtéríti, átlagosan 70 ftot tudván be az illető javára, minélfogva egy-egy tanoncz csupán 50 ftot fizet évenkint. A földmives-iskolába felvétetnek : kik az elemi iskolákat bevégezték, vagy legalább az írás, olvasás és számolásban jártasak, s koruk 17-ik évét betöltötték. — A tanfolyam itt is, mint a fennső intézetben, két évig tartó, s megnyittatik szintén octoberben. — Ezen iskola részére is van négy ösztöndíj engedélyezve 50 forintjával; de biztos a kilátás, hogy ezen ösztöndíjak száma egyes hazafias alapitványok által növeltetni fog. A megjelenés és beiratás határnapja az intézet részletes programmjával együtt közzé fog tétetni. Keszthelyen, augustus 26-kán 1865. Péterfy József, igazgató. Tervezete a Bécsben 1866-ik évi május hóban tartandó gazdászati s erdészeti kiállításnak. A cs. kir. bécsi gazdasági egylet 1866-ban gazdászati s erdészeti kiállítást fog rendezni, összekötte