Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-01 / 200. szám

vásárlását és eladását vallja, s e tekintetben azon alap­ra áll, melyet újabban H u 11 a külfölddel való kereske­delem irányelvéül kijelöl, midőn a befektetett tőkék kettős jövedelmeztetését óhajtja a bevitelnél és ki­vitelnél. Ezen elv tökéletesen megfelel a korszerű nemzet­gazdasági nézeteknek és a gyakorlati élet követelmé­nyeinek: ez azon elv, melyet a gyakorlati kereskedelmi világ hitvallásként elfogadott. Magyarország szempontjából a társulat 3 tekin­tetben érdekes. 1. Mivel a szabad munka szervezésé­nek egyik eredménye. 2. Remélhető anyagi eredményei­nél fogva. 3. Mivel teendőinkre nézve félreismerhetlen ujjmutatásul szolgálhat. Elvileg a társulat azáltal, hogy a kivitelt és egy­szersmind a bevitel Pvallja czéljául, mint mondtuk, határozottan a korszellem színvonalán áll; s a kereske­delmi, vagy helyesebben kis-ipari körökben imitt-amott -megragadt pénzgazdagsági theoriától magát emanci­pálni látszik ; azonban az idézett brochureben a ki­vitel nagyon is erősen van hangsúlyozva, mi nem semmisiti meg tökéletesen azon aggodalmat, vájjon az alapszabályok és a tényleges kezelés helyes ösz- hangban maradandnak-e. Ennek eldöntése az időtől függ; kétségtelen azon­ban azon örvendetes tény, hogy a tevékenység kifejtésének szüksége öntudatra kezd vergődni. És e helyen nem hallgathatjuk el azon észrevé­telt, miszerint e társulat létesülése — mint törekvés — és a védvámoknak bizonyos irányokbani meglazulása közt szembetűnő az összefüggés, hamindjárt ezen ösz- Bzefüggés csak kor-azonosság is. Bármint áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a nem­zetgazdasági világeszmék hatása ellen a cliinai falak mitsem érnek, s hogy e tekintetben a legnagyobb böl- eseség: az eszme-irányzatot a kellő időben felfogni és inkább előbb járni, mintsem Demosthenes gladiátora­ként védelem helyett a minduntalan kapott sebekhez kapkodni. Még egy fontos tényt kell kiemelnünk; azt, hogy a társulat a kereskedelmi összeköttetéseknél a hatá­rozott elvek szerinti eljárás szükségét belátja, mi a munka-organisatio nagy kérdésével függ össze, és e tekintetben mindenesetre jelentékeny vivmánynak te­kintendő. Itt nincs terünk ezen eszméket kifejteni, azért meg kell elégednünk az irányiatok „végszószerü“ kijelölésével. Mi az általunk kiemelt, érdekünkbe vágó máso­dik mozzanatot, az anyagi szempontot illeti, e te­kintetben a társulatnak a legszebb jövőt bátorkodunk jósolni. A társulat e tekintetben, úgy látszik, egészen tisztában van önmagával és czéljával, valamint az ezen czél elérésére szükséges eszközökkel, ez pedig fenállá- sára nézve elég biztosítékul szolgál. Austria fekvése és termelési viszonyainál fogva, bizonyos, még el nem foglalt és ki nem zsákmányolt piaczok tekintetében Európa többi államai felett h a - tározott előnyben van. Ezen piaczok különösen a kelet! A társulat által kereskedelmi összeköttetésül czélbavett piaczok különösen az al-dunai tartományok, Oroszország és mindenek felett Egyiptom, „Egyiptom — igy idézi a brochure-iró Schwegl ur szavait — Egyiptom Ázsia leggazdagabb tartományaival való ke­reskedelmi összeköttetésünk kulcsa, mely tartományok­hoz a szuezi csatorna kiépítése utat nyit. Ezen orszá­gokkal azonban a kereskedelem-üzést legkönnyebben éB legalaposabban Egyiptomban lehet megtanulni, és a nép szokásai és nyelvének ismerete nélkül a gyümöl­csöző kereskedelmi összeköttetés lehetetlen.“ Egyiptom a jelennek s a jövőnek országa! igy kiált fel Auspitzer ur, és saját szempontjából tökélete­sen igaza van. Egyiptomban ugyanis számos nyers ter­méket legelőnyösebben lehet megszerezni, s egy­szersmind az austriai iparczikknek dús piacza Ieend ! Ugyanezen szempont alá esik Amerika: iparcikkeknek eladási és nyers terményeknek bevá­sárlási piacza leend! Ezen előadásból azonban kitűnik az, hogy az első austriai ki- és beviteli társulat gyakorlatilag reánk nézve inkább csak közvetve bir érdekkel. — Köz­vetve, a mennyiben egy nagyszerű külkereskede­lemnek kifejlődése a testvér-államok solidaritásánál fogva nekünk is érdekünkben áll. Nem ringatjuk magunkat azon optimismusban, hogy acut bajokat egy efféle társulat rögtön megszün­tethetne; sőt meg vagyunk győződve, hogy minden acut baj csak fejlődési körének megfutása által enyész- hetik el; de másrészről nem tartozunk azon despera- tus egyének közé, kik semmi üdvös kezdeményezés­ben nem bíznak. Üdvösnek tartjuk pedig ezen kezdeményezést következő okoknál fogva: 1. Mert tagadbatlan, hogy a kül-kereskedelem virágzása mindenesetre tőkéket teremt, pedig a kereskedelemnek virágzása annak kellő szervezését, az erők öszpontositását és határozott iránybani összemü- ködhetését feltételezi. 2. Mert a külkereskedelem virágzása a belkeres­kedelemre is élénkitőleg hat, s a termelésnek ezáltal előmozdított könnyebbségéből eredő tőkenyereség mel­lett, maga önállólag is teremt tökét. 3. Mert a sikerteljes kezdeményezés sohasem szokott követők nélkül maradni, s igy e tekintetben is tőkenyereség remélhető. Ezen tekintetekből a szóban forgó társulatnak egészen objoctive a legjobb sikert vagyunk kénytele­nek óhajtani. Azt mondtuk, hogy a társulat érdekkel bir ránk nézve, mert teendőinkben ujjmutatásul szolgálhat. Nem tétovázunk határozottan kimondani, hogy hazánk üdvét majdnem kizárólag a tökemegtakaritás- ban látjuk. Miáltal lehet azonban tőkére szert tenni ? Ki a nemzetgazdaságról csak a leghomályosabb fogalommal bir is, jól tudja, hogy a töke atermelés eredménye, (mely azon czéllal bir, hogy uj terme­lésre eszközül szolgáljon); tehát előbb termelni kell, azután a termelt értéket el nem fogyasztani, hanem uj termelésre szánni. Ebből kitűnik, hogy a tökemeg takarítás csak oly művelési vagy kereseti ágnál képzelhető, mely természe- tileg, vagyis: az ország természeti helyzete és nemzetgaz­dasági viszonyai szerint jövedelmezőséggel bir. E sze­rint Magyarországban majdnem kizárólag csak a földmű- iparnál képzelhető állandó tökemegtakaritás.T e h át a földmüiparnak kell nálunk jövedelme­zővé tétetni, mert csak ennél remélhető, hogy a világ-concurrentia mellett természet szerint jövedelmi többletet eredményezhet, mely uj termelésre fordi- tandó. Miáltal tétethetik pedig a földmivelés jövedelme­zővé ? Többek közt különösen azáltal, hogy termeszt- ményei a világ-piaczokra kerülvén, jó árakon eladha­tók. Ilyen világ-kereskedelmi czikkek lehetnének: bor, len, kender, gyapjú, dohány, olajok és zsiradékok; az állattenyésztés emelkedése után: állatok és állathul­ladékok, végre leghátul: gabnanemek. S ime ezen czik­kek közül alig van egynek is csak szót érdemlő je­lentősége. Ennek oka pedig részint az, hogy nem termeltet­nek oly mennyiségben és minőségben, miszerint világ­kereskedelmi czikkek lehetnének, még inkább pedig az, hogy nincs kereskedelmünk, mely azokat kellőleg értékesíthetné. Ezzel nem tagadjuk teljesen azon végzetteljes circulus vitiosust, melynek kezdete és vége a már érintett tőke-hiány, hanem utat vélünk láthatni arra nézve , hogy e circulus vitiosusból kijuthas­sunk. Helyesen organizált és hatékony kereskedelem pedig viszonyaink közt csak nagyszerű kereskedelmi társulatok által közvetíthető, mert egyedül ezek ren­delkezhetnek a szükséges anyagi és szellemi tőkékkel (vagyonnal, ismeretekkel és tapasztalá­sokkal), valamint a nem kevésbbé szükséges ösztönnel és erélylyel. Tervezetekben és primitiv felfogású projectumok- ban nincs hiány ... ez is jó, legalább a jóakarat megvan. Hol van azonban a mozgató szellem, mely a holt anyagba életet leheljen, hol van az óriási kéz, mely az elszigetelt erőket egyesíteni és a közjóra vezé­relni képes volna ?! —dr.— Eg'jleteii és hstéxeíek. A. Keszthelyi országos gazdászati s erdő- szett tanintézet. Az ország minden részéből naponkint sűrűn ér­keznek alólirthoz tudakozások a keszthelyi orsz. gaz­dászati s erdöszeti tanintézet megnyitása iránt. Ezen élénk érdekeltség a mint egyfelől az inté­zetnek népes látogatását állítja örvendetes kilátásba, úgy másrészről az idő elöhaladása miatt azon előzé­kenységet teszi kötelességemmé, miszerint az intézet részéről a tisztelt gazdaközönség némi tájékozására siessek addig is, mig a tanári testület kinevezésével az intézet programmja a nmlgu magyar királyi helytartó- tanács magas jóváhagyásával egész részletességben közzététethetik. 1) A keszthelyi országos gazdászati s erdöszeti tanintézetben nem csupán a gazdasági pályára készülő ifjak — mint leendő birtokosok, bérlők, vagy gazda­tisztek — nyernek idöszerinti tudományos és gyakor­lati szakképzést jövő hivatásukra, hanem mint az in­tézet czime is már jelzi, erdöszök is képeztetnek kü­lön osztályban és külön szaktanárok által azon alapos­sággal, hogy akár az állami, akár a magán-szolgálat igényeinek megfelelhessenek. 2) A tanfolyam mind a gazdasági, mind az erdö­szeti osztályban két évre terjed. 3) Megnyitása az intézetnek f. évi October első napjaira van határozva. 4) Ki az intézetbe és pedig akár a gazdasági akár az erdöszeti osztályba felvétetni kíván, beigazolni tartozik jó erkölcsi magaviseletét, s hogy a főgymna- siumi vagy a fel-reáliskolai tanulmányokat jó sikerrel végezte légyen, s hogy gazdászati vagy erdöszeti gya­korlati elökészültséggel bir. — Ha olyan növendékek kívánnák magukat felvétetni, kik az említett egyik vagy másik tanodának nem minden osztályait végez­ték el, vagy magán-oktatásban részesülvén, rendes bi- zonyitványnyal nem bírnak: az ilyenek az intézet tanári testületé által a megkivántató tantárgyakból vizsgálat alá vétetnek, melynek eredményétől függ felvételi ké­pességüknek elhatározása. 5) A gazdászati vagy erdösz-növendék évenkint csupán 10 ft tandijt fizet. 6) A fennsöbb tanintézet részére négy ösztöndíj van legkegyelmesebben engedélyezve a közgazdászai pénzalapból, egy-egy 200 ftjával; melyek eladományo- zása, a tanári testület és igazgatóság ajánlata utján, az ország fökormányszékének hatáskörébe tartozik. 7) Szállás és élelmezésről a növendékek maguk gondoskodnak Keszthely városában. A távollakóknak, megkeresés folytán, szives készséggel ad idevágó érte­sítéseket az igazgatóság. Végre 8) több rendbeli tudakolás folytán megjegyezte­tik, miszerint ezen intézetben a tanítási nyelv — egye­dül a magyar. A fennsöbb tanintézettel kapcsolatban áll — egy külön tanár vezetése alatt — a földmives-iskola; ez alatt oly gazdasági alsóbb rendű iskola értetik, mely­nek czélja átalában a köznép és kisebb gazdák fiainak alkalmat nyújtani, hogy magukat a mezei gazdaság vi­telében gyakorlatilag kiképezhessék, miszerint rendel­tetésükhöz képest, akár saját birtokaik kezelésére al­kalmasakká, akár nagyobb jószágokban majoros-gaz­dákká, vagy alsóbb rendű felügyelőkké válhassanak. A földmives-iskola iránya tulnyomólag gyakor­lati lévén, ennek növendékei az intézet állandó mun­kásaiul használtatnak; de e mellett szintén annyi el­méleti oktatásban részesülnek, a mennyi elégséges arra, hogy működésükben öntudatra emelkedhessenek. Ezen iskola növendékei egy külön tanár fel­ügyelete alatt állnak, s az intézetben laknak, hol élel­mezéssel és minden szükségessel elláttatnak a ruháza­ton kivül, egynek-egynek összes ellátási költsége csu­pán 120 ftra lévén számitva. De minthogy az intézet a növendékek szolgálatát nem kívánja ingyen, ennek aránylagos értékét megtéríti, átlagosan 70 ftot tudván be az illető javára, minélfogva egy-egy tanoncz csu­pán 50 ftot fizet évenkint. A földmives-iskolába felvétetnek : kik az elemi iskolákat bevégezték, vagy legalább az Írás, olvasás és számolásban jártasak, s koruk 17-ik évét betöltöt­ték. — A tanfolyam itt is, mint a fennsö intézetben, két évig tartó, s megnyittatik szintén octoberben. — Ezen iskola részére is van négy ösztöndíj engedélyezve 50 forintjával; de biztos a kilátás, hogy ezen ösz­töndíjak száma egyes hazafias alapitványok által nö- veltetni fog. A megjelenés és beiratás határnapja az intézet részletes programmjával együtt közzé fog tétetni. Keszthelyen, augustus 26-kán 1865. Péterfy József, igazgató. Tervezete a Bécsben 1866-ik évi május hóban tartandó gazdá­szati s erdészeti kiállításnak. A cs. kir. bécsi gazdasági egylet 1866-ban gaz­dászati s erdészeti kiállítást fog rendezni, összekötte­ben a városháztéren, Uhl W. F. röföskereskedésében az uri-utczában 3 sz. a. s Drucker József h. ügyvéd urnái a váczi-uton 63. sz. a. (szemközt a 2. számmal) kaphatni. — A magyarországi müegylet septemberi kiállítása Pesten 8 mülap és aquarell- s 73 olajfest- vénynyel nyílt meg. Ezek közt a körajzu mülap 1865-re Engerth Vilmostól: Első Mária királynő és anyja Erzsébet, Lajos koporsójánál. Az olajfestvények sorában 9 darab magyar művésztől, köztük egy táj­kép Garay Kamillától, ki jelenleg Velenczében folytatja művészetét; egy történeti kép : „Zrínyi és Frangepán Bécs-Ujhelyben“ Madarász Victortól Párisban. Az utób­binak ára: 2000 ft. 44: A helgolandi tengeri ütközetben elesett aus­triai katonák emlékkövének ünnepélyes leleplezése m. hó 26-án ment végbe. Jelen voltak ez ünnepélyességen a hamburgi bizottmány tagjai, b. Lederer cs. kir. követ, Kálik vezérőrnagy egész tisztikarával, az altonai főelnök T h a d e n államtanácsos, s nagyszámú közönség. Az ünnepély az ausztriai ezred zenekara által eljátszott gyászindulóval kezdődött. Azután a hamburgi bizottmány elnöke, Herz A. F. ur, az em­lékszobor mellé helyezett, ausztriai színekkel diszitett emelvényre lépett, s egy az alkalom nagyszerűségéhez méltó emlékbeszédet tartott. A jelenlévők ezután a Császárt élteték, a zenekar pedig a néphymnust ját­szotta. Ezután Thaden, Kálik és többen tartot­tak alkalmi beszédeket. Az ünnepély a Radetzky- in­duló lelkesítő hangjaival záratott be. ^Rózsavölgyi és társa zenemükeres- kedésében megjelent: „Ave Maria“ pour le piano par Fr. Liszt. Ajánljuk a zeneközönség figyelmébe. 4J: Gerold K.-nál Bécsben közelebb ily czimü „Die Bildung eines österreichisch-deutschen Vereines für orientalische und transatlantische Verkehrsanstal­ten“ érdekes mű jelent meg. Szerzője F i 1 i b e r t Cattanei di Momot b., cs. kir. miniszteri tanácsos, s az­előtt az austriai fö-consulatus iroda-igazgatója London­ban. Az érdekes munkát két térkép is diszesiti. # Nagy Mihály dunántúli helv. hitv. ev. super­intended 50 éves jubilaeuma. Komáromból Írják a „Hon“-nak: Dunántúli helv. hitv. evang. superinten­ded ft. Nagy Mihály ur sept. 6-án tartandó 50 éves öröm­ünnepére nagyban folynak Komáromban az előkészüle­tek. Ä nyomda alá adott sorozat szerint a kerület részé­ről Sárközy József fögondnoki helyettes és Széki Béla egyházkerületi jegyző ur fognak üdvözletét mondani, azután jőnek az egyes egyházmegyék küldöttei, a komáromi egyház Pulai Kornél főjegyző üdvözlete mellett. A kerület s egyház részére Pesten Lakinál készült értékes billikomokat fehérbe öltözött leánykák tartják. Ezután a főiskola nt. Váli Ferencz tanár ur üdvözlése s vezetése mellett, majd agymnasiumok kö­vetkeznek ; a magán-küldöttségek, a város s megye höl­gyei, tatai egyházmegye, komáromi egyházmegye lel- késznői külön külön értékes ajándékkal, más egyesek szintén jelentkeztek. Kik jelentkezni kívánnak, e ezél- ból t. Konkoly Balázs állandó bizottmányi elnök urnái tehetik Komáromban. Az üdvözlések végeztével, mi jó időben a collegium udvarán egy e czélra készült emelvényen történik, esősben a nagy iskolai teremben, a koszoruzott visszakisórtetik a Szózat hangoztatása mellett lakába. Az isteni tiszteletet főt Török Pál super­intendeus úr és a jubilálandó főpap végzendik. Már eddig is szép azok száma, kik a meghívásra eljövésüket je­lentvén, feleltek. Jelen lesz mind a 4 ref. superinten­ded s a megye nagyobb része. A kath. és evang. atya­fiak testvéries készséggel ajánlták fel lakaikat szállá­sul, mi ajó egyetértés legtisztább bizonysága; maguk a szent Benedek-rendü atyák is ajánltak szállásokat. Azon kerületünkbeli egyházi s világi hitsorsoBaink, kik mint az ünnepélyt adók meghiva nincsenek, a 3 frtos közebédben ha résztvenni akarnak, September 6 án reg­geli 8 óráig bezárólag jelentkezzenek az állandó bizott­mány elnöketek. Konkoly Balázs urnái; annyival is inkább tegyék meg a jelentkezést, mivel szállás csak igy tartathatik fen számukra. A templomi éneklést a komá­romi dalárda s a vele egyesülő pápai tanuló ifjúság együtt végzi. Estve fáklyás zene ; az érzelmeket a fő­tiszt. jubilált főpap előtt tolmácsolja tek. Kőrösy Sán­dor pápai jogtanár ur, egy más magas állású főpapnál tek. Pulai Kornél ügyvéd ur. Gondoskodva van, hogy a jubilálandó arczképe 1000 példányban életrajzzal együtt megjelenjék; az ének-darabok kinyomatnak stb. Szóval a kerületi bizottmány, egyetértve a komáromi egyházzal, mindent elkövet utasításához híven, hogy az ünnepély a jubilálandó főpásztorhoz és a főtiszt, egy­házkerülethez méltó fényű legyen. — Egyúttal megem­líti levelező azon remekművet, melyet Schmiedhauer komáromi vegyész és gyógyszerész állított elő s vitt fel Pozsonyba a természettudósok gyűlésébe. Ez az általa kezelt jeles hatású igmándi viz savából készült magyar korona. Az „I. T.“-nak körösvidéki levelezője a vár­helyi fürdőről a következő érdekes tudósítást közli: Várhely Szeghalom községhez tartozó puszta, Békés­megyében. Legközelebbi vasútállomás hozzá Gyoma A fürdőhely már az ő primitiv állapotában is arról ke­zeskedik, bogy a nemeskeblü tulajdonostól, kedvező felkaroltatás esetében, Ízléses és tapintatos elrendezést fog nyerni. Eddig két kút ásatott már s a viz a számo­sán érkezett betegeken nagyszerű gyógyításokat esz- közlött. Vegyészi elemzés és orvosi megvizsgálás után kiderült, hogy a várhelyi keserű viz vegytani alkotását és gyógyhatásút illetőleg igen hasonlít a marienbadi Kreuzbrunn-féle vízhez, sőt az alkatrészek mennyiségé­re nézve a kreuzbrunnit tetemesen felül is múlja. Tehát a várhelyi viz ugyanazon betegségi esetekben használ­ható mint a kreuzbrunni; sőt a mennyiség arányánál fogva nagyobb hatással. Továbbá azon előnye van, hogy a szénsav és vasrészek csekélyebb tartalma foly­tán, gyöngébb idegzetű, kivált női betegeknek bátrab­ban ajánlható, minthogy ez oknál fogva a vérrendszerre izgatólag nem hat; üvegekbe szedve, elromlásától tar­tani nem kell. A fó-alkatrészek ezek: kónsavas szikeny (natrium sulfuricum); szikeny halvag (natr. muriaticum); keserény iblag (magnesium jodatum); továbbá kénsa­vas keserföld (magnesia sulphurica) és szénsavas keser- föld (magn. carbonica). Általán a várhelyi viz: szikeny- halvagot, keserény iblagot és keserü-sót tartalmazó kénsavas szikeny-viz. Kellemes kesernyés izü, könnyű italu viz. Hatása az elgyengült gyomrok és belek, a vérto­lulás, aranyér, komorkór, köszvény és a görvélyes be­tegségekben kitűnő. A fürdő még csak egy év óta van használatban, s azóta is rendkivüli példáit adta gyógy- erejének. Tehetetlen, elgyöngült betegek néhány heti használat után ép egészségben tértek elkeseredett csa­ládjuk körébe vissza. Mankókon járt, elkinozott nyomo­rékok járásukat, testük erejét, ruganyosságát nyerték vissza. 4£ Lipcsében legközelebb egy sajátságos gyűlés fog összejönni — egy német női értekezlet. Az előle- ges gyűlésen a női-kérdés gyakorlati megoldásának fő­pontjai már tárgyalás alá vétettek s Peters-Otto Luiza asszony és Schmidt Ágota k. a. egy fölhívást bocsátottak ki Németország asszonyaihoz, hogy a conferentiában részt vegyenek. Szőnyegre fog hozatni jelesen : a női munkák, ipar és mü kiállítása, segély- és nyugdíjpénz­tárak alapítása, az akadémiák é3 egyetemek megnyi­tása női talentumok előtt, asszonyi gazdászati, kereske­delmi és ipar-iskolák megnyitása sib. Németország ne­vezetesebb városaiból már 50-nél több bejelentés tör­tént az említett asszonyi conferentiára. 4£ A „humbug“ a phiiantropiai vállalatokba is talál utat a becsuszásra. így legközelebb a londoni la­pokban ezen meginditó czim alatt „Home of Compas­sion“ állítólag szervezett jótékony intézetre lett felhiva többszörösen az adakozó közönség figyelme, mely in­tézetbe csecsemők s anyák vétetnek föl, hogy az oly gyalázatos gyermek-gyilkolásnak végre valahára vége vettessék. Természetesen magas pártfogókban nem volt Bzükség, s az igazgatók közt ott volt Lancas- t e r-nek és a middlesseti coroner-nek tekintélyes neve. így tehát lehetetlen volt, hogy az intézet a közönség részéről ne gyámolittassék, s több rendbeli adakozások ne történjenek.- Legújabban azonban Lancaster uraMaríborough-streeti rendőrbiró előtt meg­jelent, hogy a nevével végbevitt visszaélések ellen pa­naszt emeljen. így kisült, hogy az egész jótékony tár­sulat „humbug“ s az egész „Home“ egyetlen személy­ből áll, ki titoknok képében a jótékony adományokat zsebre rakja, de sem egy lelenczet, sem egy anyát az állítólagos „Home“-ba még eddig föl nem vett. 4): Nagy-Kikinda fölött e napokban égiháboru vonult el, s a villám többszörösen lecsapván, a távirda sodronyait össze-vissza rombolta. Egy póznát vivő em­bert is megijesztett. Árúdon t. i. végigszaladván, földre terité az illetőt, s ekkor a színpadi bohózatok egy jele­nete ismétlődött, a megrémült atyafi torokazakadtából kiabálni kezdvén: odavagyok, meghaltam — s noha csakhamar lábra állott, még akkor sem merte hinni, hogy él, midőn már hazafelé ballagott. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt Labiche és Delacour. „Egy millió“ czimü négy felvonásos vig- játékát adták a legszebb összovágással. A mily rósz volt a minapi dráma előadása, annyira jó e vígjátéké. Szathmáryné assz., Szigeti, még Niczkyné asszony is folytonos tapsokkal lettek kitüntetve. Nagy baj, hogy szavaló drámánk gyöngül csak. — Tegnapelőtt este félkilenczkor Pesten a fe- renczvárosi tehén-utczában tűz támadt. — S u h r lovarda igazgató octoberben ismét Pestre jő egy jól szervezett társulattal. — E héten hétfőn estefelé egy uraság kocsisa több lovat az usztatóba hajtott és a mint már a Dunához érkezett volna, azon ló, melyen ült, levetette és patkóva­sával annyira megütötte, hogy a kocsist a kórházba kellett vinni. A lovak pedig nekivadultan az utczákon ide s tova futottak, mig végre egy katonának sikerült őket föltartani. — Az itteni természetvizsgáló társulatnak alap­szabályai felsőbb helyen jóváhagyattak. — Dumas, mint olvassuk, a bécsi an der Wien-szinház igazgatójával Strampferrel alkudozott a színház átengedéséért 12 egymásutáni fölolvasásra, de nem tudtak megegyezni. — A 9 éves Wéber Ignácz tegnapelőtt Pesten a retekutczában egy kocsira föl akart kapaszkodni és elcsúszott, minek következtében a kerekek alá jutott. Szerencsére a sé­rülés igen csekély. — Laroche bécsi udvari színész szabadságának meghosszabbításáért folyamodott, minthogy tartós roszullót őt a működéstől visszatartja. — Strampfer igazgató több ajánlatot kapott külföldről a „Szamárbőr“ díszítményei és gépei átengedéséért, de nem fogja sehová sem utaztatni, mivel szándéka , egy újabb kiállitásos darabhoz azokat részben ismét felhasználni. — A bécsi udvari opera-szinház igazgatósága végre mégis elhatározta magát Barbierinek „Perdita“ ezimü dalmű­vét a játékrendbe fölvenni. — „Faust és Violotte“ czime egy uj dalműnek, mely- lyel a párisi Lyrique-szinházat megnyitják. — 0 o u q u i kisasszony a múlt héten ismét föllépett a bécsi udvari operaszínházban és a közönség elég érthetően tudatta vele, hogy ő mint kedvenoz még mindig az első helyet foglalja el a táncztéren. — Bécsben már előkészületek tétetnek a végett, hogy egy tiszteletbeli bizottmányt szakemberek, művészek és mű­kedvelőkből alakítsanak, mely a jelenlegi udvari operaszinházi igazgatósággal egyetemben azon lépésekről tanácskozzék, me­lyek szükségesek lennének az uj udvari operaszínház legfénye­sebb inaugurálására. — A Kisfaludy-társaság egyes pár­tolói könyvkiadványai után számos tudako­zódások történvén olyanok részéről, kik nem tartoznak a Kisfaludy-társaság pártolói közé, a társaság elhatá­rozta, hogy azon pártolói könyveket, melyekből még néhány példány fenmaradt, könyvárusi forgalomba bocsátja, azonban tetemesen magasabb ár mellett, mint a mennyibe azok a pártolóknak kerültek. A társaság bizományosa e könyvekre nézve Ráth Mór ur, az áruba bocsátott könyvek pedig a következők : 1. A mi nótáink. Eredeti regény Abonyi Lajostól. Négy kötet. Ára 4 ft. 2. Esmond Henrik. Regény Thaokeray- tŐl, ford. Szász Károly és Szász Béla. Két kötet négy füzetben. Ára 4 ft. 3. Moliére,vigjátókai. Ford. Kazinczy Gábor. Két kötet. Ara 2 ft. 4. Antonia. Regény Sand Györgytől, ford. G r e g u s s Ágost. Egy vastag kötet. Ára 1 ft 50 kr. 5. A századok legendájából. Hugo Viktor után fordította Szász Károly. Egy kötet ára 1 forint. Jegyzés. B e d e Ádám, regény Elliot Györgytől, ford. Salamon Ferencz és a Külföldi népdalok, Greguss Ágosttól, teljesen elfogytak. Camoens Luziádáját Greguss Gyulától csak azok kaphatják meg, kik magukat 186%-dik évi pár­tolókul íratják be. Pesten, aug. 25-én 1865. Greguss Ágost, a Kisfaludy-társaság helyettes igazgatója*

Next

/
Thumbnails
Contents