Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-01 / 200. szám

vásárlását és eladását vallja, s e tekintetben azon alap­ra áll, melyet újabban H a 11 a külfölddel való kereske­delem irányelvéül kijelöl, midőn a befektetett tőkék kettős jövedelmeztetését óhajtja a bevitelnél és ki­vitelnél. Ezen elv tökéletesen megfelel a korszerű nemzet­gazdasági nézeteknek és a gyakorlati élet követelmé­nyeinek, ez azon elv, melyet a gyakorlati kereskedelmi világ hitvallásként elfogadott. Magyarország szempontjából a társulat 3 tekin­tetben érdekes. 1. Mivel a szabad munka szervezésé­nek egyik eredménye. 2. Remélhető anyagi eredményei­nél fogva. 3. Mivel teendőinkre nézve félreismerhetlen ujjmutatásul szolgálhat. Elvileg a társulat azáltal, hogy a kivitelt és egy­szersmind a bevitel­t vallja czéljául, mint mondjuk, határozottan a korszellem színvonalán áll, s a kereske­delmi, vagy helyesebben kis­ipari körökben imitt-amott -megragadt pénzgazdagsági theóriától magát emanci­pálni látszik ; azonban az idézett brochureben a ki­vitel nagyon is erősen van hangsúlyozva, mi nem semmisíti meg tökéletesen azon aggodalmat, váljon az alapszabályok és a tényleges kezelés helyes ösz­­hangban maradandnak-e. Ennek eldöntése az időtől függ; kétségtelen azon­ban azon örvendetes tény, hogy a tevékenység kifejtésének szüksége öntudatra kezd vergődni. És e helyen nem hallgathatjuk el azon észrevé­telt, miszerint e társulat létesülése — mint törekvés — és a védvámoknak bizonyos irányokbani meglazulása közt szembetűnő az összefüggés, ha mindjárt ezen ös­-­szefüggés csak kor­azonosság is. Bármint áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a nem­zetgazdasági világeszmék hatása ellen a ch­inai falak mit sem érnek, s hogy e tekintetben a legnagyobb böl­­cseség: az eszme­irányzatot a kellő időben felfogni és inkább előbb járni, mintsem Demosthenes gladiátora­ként védelem helyett a minduntalan kapott sebekhez kapkodni. Még egy fontos tényt kell kiemelnünk: azt, hogy a társulat a kereskedelmi összeköttetéseknél a hatá­rozott elvek szerinti eljárás szükségét belátja, mi a munka-organizatio nagy kérdésével függ össze, és e tekintetben mindenesetre jelentékeny vívmánynak te­kintendő. Itt nincs terünk ezen eszméket kifejteni, azért meg kell elégednünk az irányzatok „végszószerű“ kijelölésével. Mi az általunk kiemelt, érdekünkbe vágó máso­dik mozzanatot, az anyagi szempontot illeti, e te­kintetben a társulatnak a legszebb jövőt bátorkodunk jósolni. A társulat e tekintetben, úgy látszik, egészen tisztában van önmagával és czéljával, valamint az ezen czél elérésére szükséges eszközökkel, ez pedig fenállá­­sára nézve elég biztosítékul szolgál. Austria fekvése és termelési viszonyainál fogva, bizonyos, még el nem foglalt és ki nem zsákmányolt piac­ok tekintetében Európa többi államai felett h­a­­­tározott előnyben van. Ezen piaczok különösen a kelet! A társulat által kereskedelmi összeköttetésül czélbavett piaczok különösen az al-dunai tartományok, Oroszország és mindenek felett Egyiptom. „Egyiptom — így idézi a brochure-iró Schwegl­er szavait — Egyiptom Ázsia leggazdagabb tartományaival való ke­reskedelmi összeköttetésünk kulcsa, mely tartományok­hoz a szuezi csatorna kiépítése utat nyit. Ezen orszá­gokkal azonban a kereskedelem-üzést legkönnyebben és legalaposabban Egyiptomban lehet megtanulni, és a nép szokásai és nyelvének ismerete nélkül a gyümöl­csöző kereskedelmi összeköttetés lehetetlen.“ Egyiptom a jelennek s a jövőnek országa! Így kiált fel Auspitzer úr, és saját szempontjából tökélete­sen igaza van. Egyiptomban ugyanis számos nyers ter­méket legelőnyösebben lehet megszerezni, s egy­szersmind az austriai iparczikknek dús piacza teend ! Ugyanezen szempont alá esik Amerika: iparcikkeknek eladási és nyers terményeknek bevá­sárlási piacza leend! Ezen előadásból azonban kitűnik az, hogy az első austriai ki- és beviteli társulat gyakorlatilag reánk nézve inkább csak közvetve bir érdekkel.­­ Köz­vetve, a­mennyiben egy nagyszerű külkereskede­lemnek kifejlődése a testvér­államok solidaritásánál fogva nekünk is érdekünkben áll. Nem ringatjuk magunkat azon optimizmusban, hogy acut bajokat egy efféle társulat rögtön megszün­tethetne, sőt meg vagyunk győződve, hogy minden acut baj csak fejlődési körének megfutása által enyész­­hetik el; de másrészről nem tartozunk azon despera­­tus egyének közé, kik semmi üdvös kezdeményezés­ben nem bíznak. Üdvösnek tartjuk pedig ezen kezdeményezést következő okoknál fogva: 1. Mert tagadhatlan, hogy a kül­kereskedelem virágzása mindenesetre tőkéket teremt, pedig a kereskedelemnek virágzása annak kellő szervezését, az erők öszpontosítását és határozott iránybani összemű­­ködhetését feltételezi. 2. Mert a külkereskedelem virágzása a belkeres­kedelemre is élénkítőleg hat, s a termelésnek ezáltal előmozdított könnyebbségéből eredő tőkenyereség mel­lett, maga önállólag is teremt tőkét. 3. Mert a sikerteljes kezdeményezés sohasem szokott követők nélkül maradni, s így e tekintetben is tőkenyereség remélhető. Ezen tekintetekből a szóban forgó társulatnak egészen objective a legjobb sikert vagyunk kénytele­nek óhajtani. Azt mondtuk, hogy a társulat érdekkel bír ránk nézve, mert teendőinkben ujjmutatásul szolgálhat. Nem tétovázunk határozottan kimondani, hogy hazánk üdvét majdnem kizárólag a tőkemegtakarítás­­ban látjuk. Miáltal lehet azonban tőkére szert tenni ? Ki a nemzetgazdaságról csak a leghomályosabb fogalommal bir is, jól tudja, hogy a tőke a termelés eredménye, (mely azon czéllal bir, hogy új terme­lésre eszközül szolgáljon), tehát előbb termelni kell, azután a termelt értéket el nem fogyasztani, hanem új termelésre szánni. Ebből kitűnik, hogy a tőkemeg­takarítás csak oly művelési vagy kereseti ágnál képzelhető, mely természe­­tileg, vagyis­ az ország természeti helyzete és nemzetgaz­dasági viszonyai szerint jövedelmezőséggel bír. E sze­rint Magyarországban majdnem kizárólag csak a földmű­­iparnál képzelhető állandó tőkemegtakarítás.T­e­h­át a földműiparnak kell nálunk jövedelme­zővé tétetni, mert csak ennél remélhető, hogy a világ­concurrentia mellett természet szerint jövedelmi többletet eredményezhet, mely új termelésre fordí­­tandó. Miáltal tétethetik pedig a földmivelés jövedelme­zővé ? Többek közt különösen azáltal, hogy termeszt­­ményei a világ­piac­okra kerülvén, jó árakon eladha­tók. Ilyen világ­kereskedelmi czikkek lehetnének: bor, len, kender, gyapjú, dohány, olajok és zsiradékok; az állattenyésztés emelkedése után: állatok és állathul­ladékok, végre leghátul: gabnanemek. S íme ezen czik­kek közül alig van egynek is csak szót érdemlő je­lentősége. Ennek oka pedig részint az, hogy nem termeltet­nek oly mennyiségben és minőségben, miszerint világ­kereskedelmi czikkek lehetnének, még inkább pedig az, hogy nincs kereskedelmünk, mely azokat kellőleg értékesíthetné. Ezzel nem tagadjuk teljesen azon végzetteljes circulus vitiosust, melynek kezdete és vége a már érintett tőke­hiány, hanem utat vélünk láthatni arra nézve , hogy e circulus vitiosusból kijuthas­sunk. Helyesen organizált és hatékony kereskedelem pedig viszonyaink közt csak nagyszerű kereskedelmi társulatok által közvetíthető, mert egyedül ezek ren­delkezhetnek a szükséges anyagi és szellemi tőkékkel (vagyonnal, ismeretekkel és tapasztalá­sokkal), valamint a nem kevésbbé szükséges ösztönnel és erélylyel. Tervezetekben és primitív felfogású projectumok­­ban nincs hiány ... ez is jó, legalább a jóakarat megvan. Hol van azonban a mozgató szellem, mely a holt anyagba életet leheljen, hol van az óriási kéz, mely az elszigetelt erőket egyesíteni és a közjóra vezé­relni képes volna ?! —dr.— ben a városháztéren, Uhl W. F. vöröskereskedésében az uri-utczában 3 sz. a. s Drucker József h. ügyvéd urnál a váczi­ uton 63. sz. a. (szemközt a 2. számmal) kaphatni. — A magyarországi műegylet septemberi kiállítása Pesten 8 mülap és aquarel­­­s 73 olajfest­­vénynyel nyílt meg. Ezek közt a körajzó mülap 1865-re Engerth Vilmostól, Első Mária királynő és anyja Erzsébet, Lajos koporsójánál. Az olajfestvények sorában 9 darab magyar művésztől, köztük egy táj­kép Garay Kamillától, ki jelenleg Velenczében folytatja művészetét; egy történeti kép : „Zrínyi és Frangepán Bécs-Ujhelyben“ Madarász Victortól Párisban. Az utób­binak ára: 2000 ft. 44. A helgolandi tengeri ütközetben elesett aus­triai katonák emlékkövének ünnepélyes leleplezése m. hó 26-án ment végbe. Jelen voltak ez ünnepélyességen a hamburgi bizottmány tagjai, b. Lederer cs. kir. követ, Kálik vezérőrnagy egész tisztikarával, az altonai főelnök T h­a­d­e­n államtanácsos, s nagyszámú közönség. Az ünnepély az ausztriai ezred zenekara által eljátszott gyászindulóval kezdődött. Azután a hamburgi bizottmány elnöke, Herz A. F. ur, az em­lékszobor mellé helyezett, ausztriai színekkel díszített emelvényre lépett, s egy az alkalom nagyszerűségéhez méltó emlékbeszédet tartott. A jelenlévők ezután a Császárt élteték, a zenekar pedig a néphymnust ját­szotta. Ezután Thaden, Kálik és többen tartot­tak alkalmi beszédeket. Az ünnepély a Radetzky- in­duló lelkesítő hangjaival záratott be.­­Rózsavölgyi és társa zeneműkeres­­kedésében megjelent: „Ave Maria“ pour le piano par Fr. Liszt. Ajánljuk a zeneközönség figyelmébe. 41. Gerold K.-nál Bécsben közelebb ily czimű „Die Bildung eines österreichisch-deutschen Vereines für orientalische und transatlantische Verkehrsanstal­ten“ érdekes mű jelent meg. Szerzője F­­­l­i­b­e­r­t Cattanei di Momot b., cs. kir. miniszteri tanácsos, s az­előtt az austriai fő­consulatus iroda­ igazgatója London­ban. Az érdekes munkát két térkép is diszesiti. # Nagy Mihály dunántúli helv. hitv. ev. super­intended 50 éves jubilaeuma. Komáromból Írják a „Hon“-nak: Dunántúli helv. hitv. evang. superinten­ded ft. Nagy Mihály ur sept. 6-án tartandó 50 éves öröm­ünnepére nagyban folynak Komáromban az előkészüle­tek. A nyomda alá adott sorozat szerint a kerület részé­ről Sárközy József főgondnoki helyettes és Széki Béla egyházkerületi jegyző úr fognak üdvözletet mondani, azután jőnek az egyes egyházmegyék küldöttei, a komáromi egyház Pulai Kornél főjegyző üdvözlete mellett. A kerület­i egyház részére Pesten Lakinál készült értékes billikomokat fehérbe öltözött leánykák tartják. Ezután a főiskola úr. Váli Ferencz tanár úr üdvözlése s vezetése mellett, majd a gymnasiumok kö­vetkeznek ; a magán­küldöttségek, a város s megye höl­gyei, tatai egyházmegye, komáromi egyházmegye lel­­késznői külön külön értékes ajándékkal, más egyesek szintén jelentkeztek. Kik jelentkezni kívánnak, e czél­­ból J. Konkoly Balázs állandó bizottmányi elnök urnái tehetik Komáromban. Az üdvözlések végeztével, mi jó időben a collegium udvarán egy e czélra készült emelvényen történik, esősben a nagy iskolai teremben, a koszoruzott visszakisértetik a Szózat hangoztatása mellett lakába. Az isteni tiszteletet sőt Török Pál super­intendens úr és a jubilálandó főpap végzendik. Már eddig is szép azok száma, kik a meghívásra eljövésüket je­lentvén, feleltek. Jelen lesz mind a 4 ref. superinten­den s a megye nagyobb része. A kath. és evang. atya­fiak testvéries készséggel ajánlják fel lakóikat szállá­sul, mi a jó egyetértés legtisztább bizonysága; maguk a szent Benedek-rendü atyák is ajánltak szállásokat. Azon kerületünkbeli egyházi s világi hitsorsosaink, kik mint az ünnepélyt adók meghiva nincsenek, a 3­ortos közebédben ha résztvenni akarnak, September 6 án reg­geli 8 óráig bezárólag jelentkezzenek az állandó bizott­mány elnöketek, Konkoly Balázs urnái, annyival is inkább tegyék meg a jelentkezést, mivel szállás csak így tartathatik fen számukra. A templomi éneklést a komá­romi dalárda s a vele egyesülő pápai tanuló ifjúság együtt végzi. Estve fáklyás zene ; az érzelmeket a fő­tiszt. jubilált főpap előtt tolmácsolja tek. Kőrösy Sán­dor pápai jogtanár ur, egy más magas állású főpapnál tek. Pulai Kornél ügyvéd ur. Gondoskodva van, hogy a jubilálandó arczképe 1000 példányban életrajzzal együtt megjelenjék; az ének­darabok kinyomatnak stb. Szóval a kerületi bizottmány, egyetértve a komáromi egyházzal, mindent elkövet utasításához híven, hogy az ünnepély a jubilálandó főpásztorhoz és a főtiszt, egy­házkerülethez méltó fényű legyen. — Egyúttal megem­líti levelező azon remekművet, melyet Schmiedhauer komáromi vegyész és gyógyszerész állított elő s vitt fel Pozsonyba a természettudósok gyűlésébe. Ez az általa kezelt jeles hatású igmándi viz savából készült magyar korona. Az „I. T.“-nak körösvidéki levelezője a vár­helyi fürdőről a következő érdekes tudósítást közli: Várhely Szeghalom községhez tartozó puszta, Békés­megyében. Legközelebbi vasútállomás hozzá Gyoma A fürdőhely már az ő primitív állapotában is arról ke­zeskedik, hogy a nemeskeblű tulajdonostól, kedvező felkaroltatás esetében, ízléses és tapintatos elrendezést fog nyerni. Eddig két kút ásatott már s a viz a számo­san érkezett betegeken nagyszerű gyógyításokat esz­­közlött. Vegyészi elemzés és orvosi megvizsgálás után kiderült, hogy a várhelyi keserű víz vegytani alkotását és gyógyhatását illetőleg igen hasonlít a marienbaci Kreuzbrunn-féle vízhez, sőt az alkatrészek mennyiségé­re nézve a kreuzbrunnit tetemesen felül is múlja. Tehát a várhelyi víz ugyanazon betegségi esetekben használ­ható mint a kreuzbrunni, sőt a mennyiség arányánál fogva nagyobb hatással. Továbbá azon előnye van, hogy a szénsav és vasrészek csekélyebb tartalma foly­tán, gyengébb idegzetű, kivált női betegeknek bátrab­ban ajánlható, minthogy ez oknál fogva a vérrendszerre izgatólag nem hat; üvegekbe szedve, elromlásától tar­tani nem kell. A fő­ alkatrészek ezek: kénsavas szikeny (natrium sulfuricum); szikeny halvag (natr. muriaticum); keserény iblag (magnesium sodatum); továbbá kénsa­vas keserföld (magnesia sulphurica) és szénsavas keser­­föld (magn. carbonica). Általán a várhelyi víz: szikeny­­halvagot, keserény iblagot és keserű­ sót tartalmazó kénsavas szikony­ víz. Kellemes kesernyés iza, könnyű italú víz. Hatása az elgyengült gyomrok és belek, a vérto­lulás, aranyér, komorkór, köszvény és a görvélyes be­tegségekben kitűnő. A fürdő még csak egy év óta van használatban, s azóta is rendkívüli példáit adta gyógy­­erejének. Tehetetlen, elgyöngült betegek néhány heti használat után ép egészségben tértek elkeseredett csa­ládjuk körébe vissza. Mankókon járt, elkínozott nyomo­rékok járásukat, testük erejét, ruganyosságát nyerték vissza. 4£ Lipcsében legközelebb egy sajátságos gyűlés fog összejönni — egy német női értekezlet. Az előle­­ges gyűlésen a női­ kérdés gyakorlati megoldásának fő­pontjai már tárgyalás alá vétettek s Peters-Otto Lujza asszony és Schmidt Ágota k. a. egy fölhívást bocsátottak ki Németország asszonyaihoz, hogy a conferentiában részt vegyenek. Szőnyegre fog hozatni jelesen : a női munkák, ipar és mű kiállítása, segély- és nyugdíjpénz­tárak alapítása, az akadémiák és egyetemek megnyi­tása női talentumok előtt, asszonyi gazdászati, kereske­delmi és ipar­iskolák megnyitása stb. Németország ne­vezetesebb városaiból már 50-nél több bejelentés tör­tént az említett asszonyi conferentiára. 4£ A „humbug“ a philantropiai vállalatokba is talál utat a becsúszásra, így legközelebb a londoni la­pokban ezen megindító c­ím alatt „Home of Compas­sion“ állítólag szervezett jótékony intézetre lett felhiva többszörösen az adakozó közönség figyelme, mely in­tézetbe csecsemők s anyák vétetnek föl, hogy az oly gyalázatos gyermek­gyilkolásnak végre valahára vége vettessék. Természetesen magas pártfogókban nem volt szükség, s az igazgatók közt ott volt Lancas­­t­e­r-nek és a middlesseti coroner-nek tekintélyes neve, Így tehát lehetetlen volt, hogy az intézet a közönség részéről ne gyámolittassék, s több rendbeli adakozások ne történjenek.­ Legújabban azonban Lancaster ura Marlborough-streeti rendőrbiró előtt meg­jelent, hogy a nevével végbevitt visszaélések ellen pa­naszt emeljen. így kisült, hogy az egész jótékony tár­sulat „humbug“ s az egész „Home“ egyetlen személy­ből áll, ki titoknok képében a jótékony adományokat zsebre rakja, de sem egy lelenetet, sem egy anyát az állítólagos „Home“-ba még eddig föl nem vett. 4). Nagy-Kikinda fölött e napokban égiháboru vonult el, s a villám többszörösen lecsapván, a távirda sodronyait össze-vissza rombolta. Egy póznát vivő em­bert is megijesztett. Áradon t. i. végigszaladván, földre tem­té az illetőt, s ekkor a színpadi bohózatok egy jele­nete ismétlődött, a megrémült atyafi torok szakadtából kiabálni kezdvén: odavagyok, meghaltam — s noha csakhamar lábra állott, még akkor sem merte hinni, hogy él, midőn már hazafelé ballagott. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt Labiche és Delacour. „Egy millió“ czímű négy felvonásos víg­­játékát adták a legszebb összevágással. A­mily rész volt a minapi dráma előadása, annyira jó e vígjátéké. Szathmáryné assz., Szigeti, még Niczkyné asszony is folytonos tapsokkal lettek kitüntetve. Nagy baj, hogy szavaló drámánk gyöngül csak. — Tegnapelőtt este félkilenczkor Pesten a fe­­renczvárosi tehén-utczában tűz támadt. — S a­h­a lovarda igazgató octoberben ismét Pestre lő egy jól szervezett társulattal. — E héten hétfőn estefelé egy uraság kocsisa több lovat az usztatóba hajtott és a mint már a Dunához érkezett volna, azon ló, melyen ült, levetette és patkóva­sával annyira megütötte, hogy a kocsist a kórházba kellett vinni. A lovak pedig nekivadultan az utczákon ide s tova futottak, mig végre egy katonának sikerült őket föltartani.­­ Az itteni természetvizsgáló társulatnak alap­szabályai felsőbb helyen jóváhagyattak. — Dumas, mint olvassuk, a bécsi an der Wien-színház igazgatójával Strampferrel alkudozott a színház átengedéséért 12 egymásutáni fölolvasásra, de nem tudtak megegyezni. — A 9 éves Wéber Ignácz tegnapelőtt Pesten a retekutczában egy kocsira föl akart kapaszkodni és elcsúszott, minek következtében a kerekek alá jutott. Szerencsére a sé­rülés igen csekély. — Laroche bécsi udvari színész szabadságának meghosszabbításáért folyamodott, minthogy tartós roszullót őt a működéstől visszatartja. — Strampfer igazgató több ajánlatot kapott külföldről a „Szamárbőr“ díszítményei és gépei átengedéséért, de nem fogja sehová sem utaztatni, mivel szándéka , egy újabb kiállításos darabhoz azokat részben ismét felhasználni. — A bécsi udvari opera­színház igazgatósága végre mégis elhatározta magát Barbierinek „Perdita“ czimű dalmű­vét a játékrendbe fölvenni. — „Faust és Violette“ czime egy új dalműnek, mely­­lyel a párisi Lyrique-színházat megnyitják. — D o­u q­u i kisasszony a múlt héten ismét föllépett a bécsi udvari operaszínházban és a közönség elég érthetően tudatta vele, hogy ő mint kedvence még mindig az első helyet foglalja el a táncztéren. — Bécsben már előkészületek léteznek a végett, hogy egy tiszteletbeli bizottmányt szakemberek, művészek és mű­kedvelőkből alakítsanak, mely a jelenlegi udvari operaszínházi igazgatósággal egyetemben azon lépésekről tanácskozzék, me­lyek szükségesek lennének az új udvari operaszínház legfénye­sebb inaugurálására. — A Kisfaludy-társaság egyes pár­tolói könyvkiadványai után számos tudako­zódások történvén olyanok részéről, kik nem tartoznak a Kisfaludy-társaság pártolói közé, a társaság elhatá­rozta, hogy azon pártolói könyveket, melyekből még néhány példány fenmaradt, könyvárusi forgalomba bocsátja, azonban tetemesen magasabb ár mellett, mint a­mennyibe azok a pártolóknak kerültek. A társaság bizományosa e könyvekre nézve Ráth Mór úr, az áruba bocsátott könyvek pedig a következők : 1. A mi nótáink. Eredeti regény Abonyi Lajostól. Négy kötet. Ára 4 ft. 2. Esmond Henrik. Regény Thackeray­­től, ford. Szász Károly és Szász Béla. Két kötet négy füzetben. Ára 4 ft. 3. Moliére,vigjátékai. Ford. Kazinczy Gábor. Két kötet. Ára 2 ft. 4. Antonia. Regény Sand Györgytől, ford. G­r­e­g­u­s­s Ágost. Egy vastag kötet. Ára 1 ft 50 kr. 5. A századok legendájából. Hugo Viktor után fordította Szász Károly. Egy kötet ára 1 forint. Jegyzés: B­e­d­e Ádám, regény Elliot Györgytől, ford. Salamon Ferencz és a Külföldi népdalok, Greguss Ágosttól, teljesen elfogytak. Camoens Luziádáját Greguss Gyulától csak azok kaphatják meg, kik magukat 1860-dik évi pár­tolókul íratják be. Pesten, aug. 25-én 1865. Greguss Ágost, a Kisfaludy-társaság helyettes igazgatója* Eg­yleten­ és hitézetek. A. Keszthelyi országos gazdászati s erdé­­szeti tanintézet. Az ország minden részéből naponkint sűrűn ér­keznek alálirthoz tudakozások a keszthelyi orsz. gaz­dászati s erdészeti tanintézet megnyitása iránt. Ezen élénk érdekeltség a mint egyfelől az inté­zetnek népes látogatását állítja örvendetes kilátásba, úgy másrészről az idő el­haladása miatt azon előzé­kenységet teszi kötelességemmé, miszerint az intézet részéről a tisztelt gazdaközönség némi tájékozására siessek addig is, míg a tanári testület kinevezésével az intézet programmja a nmlgy magyar királyi helytartó­­tanács magas jóváhagyásával egész részletességben közzététethetik. 1) A keszthelyi országos gazdászati s erdészeti tanintézetben nem csupán a gazdasági pályára készülő ifjak — mint leendő birtokosok, bérlők, vagy gazda­tisztek — nyernek időszerinti tudományos és gyakor­lati szakképzést jövő hivatásukra, hanem mint az in­tézet c­íme is már jelzi, erdészök is képeztetnek kü­lön osztályban és külön szaktanárok által azon alapos­sággal, hogy akár az állami, akár a magán­szolgálat igényeinek megfelelhessenek. 2) A tanfolyam mind a gazdasági, mind az erdé­szeti osztályban két évre terjed. 3) Megnyitása az intézetnek 1. évi October első napjaira van határozva. 4) Ki az intézetbe és pedig akár a gazdasági akár az erdészeti osztályba felvétetni kíván, beigazolni tartozik jó erkölcsi magaviseletét, s hogy a főgymna­­siumi vagy a fél-reáliskolai tanulmányokat jó sikerrel végezte legyen, s hogy gazdászati vagy erdészeti gya­korlati előkészültséggel bir. — Ha olyan növendékek kívánnák magukat felvétetni, kik az említett egyik vagy másik tanodának nem minden osztályait végez­ték el, vagy magán­oktatásban részesülvén, rendes bi­­zonyítványnyal nem bírnak: az ilyenek az intézet tanári testülete által a megkivántató tantárgyakból vizsgálat alá vétetnek, melynek eredményétől függ felvételi ké­pességüknek elhatározása. 5) A gazdászati vagy erdész-növendék évenkint csupán 10 ft tandíjt fizet. 6) A fennsőbb tanintézet részére négy ösztöndíj van legkegyelmesebben engedélyezve a közgazdászai pénzalapból, egy-egy 200 ftjával, melyek eladományo­­zása, a tanári testület és igazgatóság ajánlata útján, az ország főkormányszékének hatáskörébe tartozik. 7) Szállás és élelmezésről a növendékek maguk gondoskodnak Keszthely városában. A távollakóknak, megkeresés folytán, szives készséggel ad idevágó érte­sítéseket az igazgatóság. Végre 8) több rendbeli tudakolás folytán megjegyezte­tik, miszerint ezen intézetben a tanítási nyelv — egye­dül a magyar. A fennsőbb tanintézettel kapcsolatban áll — egy külön tanár vezetése alatt — a földmives-iskola; ez alatt oly gazdasági alsóbb rendű iskola értetik, mely­nek czélja átalában a köznép és kisebb gazdák fiainak alkalmat nyújtani, hogy magukat a mezei gazdaság vi­telében gyakorlatilag kiképezhessék, miszerint rendel­tetésükhöz képest, akár saját birtokaik kezelésére al­kalmasakká, akár nagyobb jószágokban majoros­ gaz­dákká, vagy alsóbb rendű felügyelőkké válhassanak. A földmíves-iskola iránya túlnyomólag gyakor­lati lévén, ennek növendékei az intézet állandó mun­kásaiul használtatnak, de e mellett szintén annyi el­méleti oktatásban részesülnek, a­mennyi elégséges arra, hogy működésükben öntudatra emelkedhessenek. Ezen iskola növendékei egy külön tanár fel­ügyelete alatt állnak, s az intézetben laknak, hol élel­mezéssel és minden szükségessel elláttatnak a ruháza­ton kívül, egynek-egynek összes ellátási költsége csu­pán 120 ftra lévén számítva. De minthogy az intézet a növendékek szolgálatát nem kívánja ingyen, ennek aránylagos értékét megtéríti, átlagosan 70 ftot tudván be az illető javára, minélfogva egy-egy tanoncz csu­pán 50 ftot fizet évenkint. A földmives-iskolába felvétetnek : kik az elemi iskolákat bevégezték, vagy legalább az írás, olvasás és számolásban jártasak, s koruk 17-ik évét betöltöt­ték. — A tanfolyam itt is, mint a fennső intézetben, két évig tartó, s megnyittatik szintén octoberben. — Ezen iskola részére is van négy ösztöndíj engedélyezve 50 forintjával; de biztos a kilátás, hogy ezen ösz­töndíjak száma egyes hazafias alapitványok által nö­­veltetni fog. A megjelenés és beiratás határnapja az intézet részletes programmjával együtt közzé fog tétetni. Keszthelyen, augustus 26-kán 1865. Péterfy József, igazgató. Tervezete a Bécsben 1866-ik évi május hóban tartandó gazdá­szati s erdészeti kiállításnak. A cs. kir. bécsi gazdasági egylet 1866-ban gaz­dászati s erdészeti kiállítást fog rendezni, összekötte­

Next