Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-01 / 200. szám

tésben mezei s erdei gazdáknak való liáziazerkiál- litássah A kiállítás helye Bécsben a Prater. Megnyittatik május közepén, tart május végéig, azonban még két héttel meghosszabbittathatik. A kiállítás főosztályai: I. A mezei s erdei gazdaság, valamint ezek ipara és technikájának terményei, minden reájuk vonatkozó gyűjteményekkel együtt. II. Állatok, u. m. lovak, szarvasmarha , juhok, sertések, aprómarha és ebek. III. Gépek, mezei s erdei gazdászati eszközök. IV. A mezei s erdei gazdáknak szükséges házi eszközök. Gépek és eszközök a bel- és külföldről,— a mezei és erdei gazdaság terményei, barmok és háziszerek azonban csak a belföldről fogadtatnak el. A termények, gépek, eszközök s háziszerek kiál­lítása elejétől végig állandó lesz, a barmok azonban a következő rendben fognak kiállíttatni: 1. A szarvasmarhák s juhok a hízott marhák s juhokkal együtt az első négy napon. 2. A lovak, sertések s tollas állatok a hizott ser­tésekkel s aprómarhával együtt a reá következő négy napon. 3. A kutyák ezután két nap. Az egyes osztályok közt egy egy nap hézagul marad. A barmok , termények s háziszerek fedett helyi­ségekben helyeztetnek el; a gépek s eszközök csak a mennyiben ez szükséges volna. Minden kiállítandó tárgy legfelebb 1866. évi feb­ruár 15-kéig bejelentendő, és pedig bejelentési jegyek mellett, melyek a kiállitási bizottmánynál dij nélkül kaphatók. A bejelentési jegyek két példányban küldendők be, melyek egyike, a bejelentett tárgy elfogadása ese­tében, a kiállitási bizottmány aláírásával ellátva a be­jelentőnek vissza8zolgáItatik, hogy felvételi jegyül szol­gáljon. Csak ennek elömutatása mellett fogadtatik el a bejelentett tárgy a kiállításra, s adatik vissza annak végével. A bejelentett tárgyak el nem fogadása felett a bizottmány határoz, indokainak kimondása nélkül. A kiállított tárgy a meghatározott idő előtt a ki­állításból vissza nem vehető. A tárgyak odaszállitása, kimálházása, felállítása s visszaviteléről a kiállítók saját veszedelmük és költsé­gükre, maguk, vagy megbízottjaik által kötelesek gon­doskodni, csak világos kívánat esetében fogja a kiállí­tási bizottmány e fáradságot emberei által, a költségek megtérittetése mellett eszközölni. A gépek, eszközök és háziszerek kiállítói a kiál­lítási helyiségek használatáért utóbb kihirdetendő mennyiségű helypénzt fizetnek. A társulat a kiállított tárgyaknak tűz elleni biz­tosítását a kiállítás tartama alatt magára vállalja. A kiállított tárgyaknak sem megsérüléséről, sem elveszéséről jót nem áll, de gondoskodni fog őrize­tükről. A kiállitási tárgyak Ezállitásánáli díjmérsék­lésről a vasutakon és gőzhajókon oda és vissza, le­hetőleg gondoskodni fog, s e lépéseinek eredményét közhírré teendi. Lépéseket teend aziránt is, hogy a kiállitási tár­gyaknak az osztrák vámvonalon való átszállításánál, valamint a bécsi fogyasztási adó-vonalon a szükséges vám- és adómentességet kieszközölhesse. A barmok őrzése és etetése a kiállítók do'ga; a kiállitási bizottmány azonban magot és takarmányt szabott árakon készen tartand. Ugyszinte a gépeknél szükséges tüzelőszerröl is, a kiállító kívánságára, megtérítés mellett gondoskod­ni fog. Mindennemű kiállitási tárgyak részére fognak dijak kiosztatni, melyek részint ezüst- és bronz érmek­ben, részint pénzben és megtisztelő elismerésekben állnak, és az államkormány által — a mire van re­mény — még külön kitűzendő dijakon kívül, 10,600 ftra fognak rúgni. A jutalomkitüzés részletes programmja annak ide­jében ki fog birdettetni, a mint a cs. kir. kereskedelmi és nemzetgazdászati ministeriummal e tárgyban kez­dett alkudozások be lesznek fejezve. E kiállítás min­denesetre minden , eddig Austriában rendezett kiállí­tásoknál nagyobb számú pénzjutalmakkal fog ren­delkezhetni ; valamint remény van az iránt is, hogy kü­lönös kiváltságos lontosságu gazdászati ágakra nézve jelentékeny császári dijak fognak kitüzetni. A dijak odaítélését egy e végre hivatott jutalom­osztó bíróság eazközlendi, s azok kiosztása a kiállítás végén ünnepélyesen fog megtörténni. Oly nyeremények kisorsolása is fog ren­deztetni, melyek a kiállitási tárgyak közöl lesznek meg- vásárlandók. Minden kiállítónak szabadságában áll, saját kiál­lított tárgyaira azok eladási árát feljegyezni, s eladá­sukra lépéseket tenni, azon feltétel alatt azonban, hogy az eladott tárgy a kiállításon mindvégig meg­marad. Azon kiállítók számára, kik benne részt akarnak venni, a kiállított tárgyakra árverés fog tartatni és pedig a barmokra nézve a minden osztály számára ki­szabott kiállítási idő, az állandóan kiállított tárgyakra nézve pedig az egész kiállítás végével. Mindennemű közlemények, tudakozódások, kül­demények sat. bérmentve a cs. kir. gazdasági egylet kiállítási bizottmányához czimezendök. A központi választmánytól: Hg Colloredo-MannsfeldJ ózsef s. k. elnök. Dr. Fuchs Adalbert, állandó titkár. Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Times“ azt állítja, hogy az angolok aug. 29-kén százezrenkint fognak Ports- mouthba tódulni, a franczia hajóhad üdvözletére. A „M. Post“ kijelenti, hogy a két hajóhad egye­sülése a két ország szövetségének bizonyítványául szol­gál, s hogy ama veszélyek, melyek Angolországot fe­nyegethetnék, Francziaországra nézve is fenyegetők lennének. FRANCZIAORSZÁG. Ama balesetről, mely a franczia császári párnak Neufchatelen átutazása alkal­mával történt, valamint Napóleon császárnak Arenen- bergbőli elkocsizásáról az „A. Z.“ berni levelezője kö­vetkező adatokat közöl : „Ama baleset, mely a császári utitársaságotNeuf- chatelbe érkezésekor érte, az ide érkezett tudósítások szerint, sokkal tetemesebb, mint azt a távirda Párisba jelenté. A „Handelscourir“-nek egy levelezése szerint akkor, midőn a császári pár, kíséretével együtt, a neuf- chateli pályaudvarból a városba a Hotel Bellevue felé kocsizott, (ez keskeny falak által kerített meredek ut), a második kocsiban, melyben Fleury tábornok s több udvari hölgy ült, a lovak a mozdony fütyölése következtében megbokrosodtak, s a kocsit elragadták, úgy hogy az uj iskolaház melletti fordulatnál a kocsi fölfordult. Murat herczegnö erí’s zúzást kapott, Mon­tebello herczegnö egyik karját, Bouvet kisasszony vállpereczét letörte, míg a kocsis fején sérült meg. A császár s császárné a balesetről értesülvén, tüstént ki­szállottak, visszasiettek a baleset színhelyére, 8 csak akkor föly taták tovább útjukat gyalog, miután a meg­sérültek a legszükségesebb gondoskodásban részesiltet- tek. A bölgj ck egyike hangos jajgatásokban tört ki, azonban két más hölgyet még a kiséretbeli személyek segélyével a szállodába li betelt szállitni. Hirszerint ama lovak, melyek a balesetet okozták, a neufchateli lovagló helyről vétettek, s előbb még sohasem voltak befogva. Az ut igen keskeny lévén, több neufchateliek is elgázoltattak, kiket a császár személyesen megláto­gatott, hogy helyzetük felöl meggyőződjek. A neufcha­teli államtanács egy küldöttség áltál fej zteté ki rész- vó:ét a császári párnak , a történt sztrencsétlen- ség fölött.“ Mint a „Pr.“-nek Pári-ból aug. 29-röl távirják, Austria s Poroszország hivatalosan biztosítást adtak aziránt, hogy a gastcioi egyezményben nem léteznek titkos ezikkek. Goltz gróf szombaton Biarritzba utazik. Mint az „Ocean“ jelenti, a frarczia hajóraj — Bouet-Willaumez admirál parat csnoksága alatt —- aug. 28 án reggeli 6 órakor Bres'.böl Plymouth felé indult. A „Reine-Hortense“, a tengerészeti minis terrel, a hajórajt elkíséri. Mint a „Patrie“-nak CherbourgLól aug. 27 röl Ír­ják, a La Roncicre Le Noury admirál alatti óceáni pánezélos hajórajnak 28 án kellő elindulnia, s 2í'-én reggel Wight szigete mellett csatlakoznia a föld­közi-tengeri hajórajhoz, a mikor ez utóbbinak parancs­noka, Bouet-Willaumez admirál vcendi át a főparancsnokságot. Az egyesült két bajóraj Ports- mouthba 29 kén r ggcli 10 óra felé fog megérkezni. Jurien de la Graviere, Page s Páris al-admirálok, s R o t h n a u ellen admirál a „Ma­genta“ pánczélos-hajón fognak Portsmoutbba utazni Az angol hajóhad, élén az „Enchantress“ s „Osborne“ jachtokkal, csütörtökön indult el Brestböí Spitliead télé, hol másnap esti 6 órakor vetett horgonyt. Az an­gol programm már véglegesen meg van áiiapitva. 29-én a „Wellington herczeg“ hajón lakoma fog adatni a tengerészeti minister tiszteletére. 30 án a két bajóraj tisztjeinek adatik lakoma. 31-én szemle tarfatik a csa­patok fölött; 8 végre sept. 1-én az admiralitás lordjai bált fognak adni a kir. tengerészeti épületben. Mihelyt a franczia hajérajok horgonyt vetnek, angol gőz-naszá­dok fognak mindegyik hajó rendelkezésére helyeztetni. Weymouthban remélik, hogy a franczia hajóraj Ply- mouth t elhagyva, Portlandban meg fog állapodni, s ezért ott szintén nagyszerű elfogadási készületeket tesznek; azonban e tekintetben még semmi sincs meg­állapítva. A császár aug. 28 kán Fontainebleauhól a Tuile- riákha jönni szándékozott, hogy az uj spanyol követet, L e m a maiquist ünnepélyes audientián fogadja el. M o n nak ugyanakkor kelle vistzahivatási iratait át­nyújtania a császárnak. A „Paírie“ szerint a schweiczi szövetségi tanács a franczia követség utján részvétét fejeztető ki a csá­szárnak s császárnénak, a neufchateli szerencsétlen ese­mény fölött. OLASZORSZÁG. Az „Indépendance“ római le­velezője szerint a pápai udvar nem titkolja többé azon véleményét, miszerint beleegyezését adja a septemberi egyezmény azon pontjának végrehajtásához, mely a római állam-adósság egy részének Olaszország általi elvállaltatását állapítja meg. Fölfoghatni, hogy ha ezen közlés valósul, a pápai kormány ezen lépésre csupán saját súlyos pénzügyi helyzete által kényszerittetik. Azonban kérdés, ha vájjon Olaszország az egész sep­temberi egyezménynek Róma általi elismertetése előtt, tüstént kész lesz-e teljesitni a Vaticánnak a pénzügji pontra vonatkozó óhajtásait. NÉMETORSZÁG. A berlini „Staatsarchiv“ utó­lagosan most közli a porosz király sajátkezű jegyze­teit, az austriai Császárral a szövetségi alkotmány át­vizsgálása iránt tartatott értekezlete fölött. Ezen még most is érdekes okirat tartalma következő: „P. M. Az austriai Császár 0 Felsége által, a né­met szövetség reformja iránt hozzám intézett elöter- jesztményre következőleg foglalom itt össze Írásban szóval tett megjegyzéseimet; a nekem átadatott em­lékirat tü8ténti földerítésének fönntartásával : 1) A német-szövetségi viszonyok reformja szük­ségének kifejtéséhez tökéletesen csatlakozom. 2) Azon szándékot, miszerint e végre fejedelmi congressus hi­vassák egybe — még pedig f. hó 16 ra Frankfurtba — ily rövid határidő alatt magában véve aggasztónak ta­lálom : a) mivel az illető fejedelmek épen nem készül­hetnek előre ezen végtelen horderejű lépésre, s mégha oz a határidő továbbterjesztése által némileg lehetsé­gessé lenne is, b) nagyon merész lépés, a fejedelmeket egymás közt egy oly tárgy fölött tanácskozni hagyni, mely minden oldalróli igen érett megfontolást szüksé­gei, mi egy ekkép alaku't testületnél lehetetlennek lát­szik, a mint ezt a tapasztalás gyakran bobizonyitá, mi­után arra a munka képesség hiányzik. Ezért én sokkal jobbnak tartanám, hogy előbb a 17 szövetségi szavazat államainak ministerei hivatnának össze egy ily elöleges tanécskozásra, kik ezen kérdést szahályszcrüleg o'ö- készitnék, mely munkálathoz aztán az összehivatandó fejidelmek által a szentesítés megadathatnék. 3) A már fönnálló rendi gyűlésekből delegáltak összehívása a szá­mos szövetségi államok kamráinak összeállítása mel­lett, aggasztónak látszik, mivel az azokból eredő kép­viselők, kik honn határozó szavazattal bírnak, aparlia- mentben sohasem elégednének meg tanácskozó szava­zattal, hanem ssükségkép más j ’gok megszerzésére törekednének, úgy hogy az egye tértés már előre hiányzanck. Ha ellenben az összes szövehégi állam« k számára egészen conservativ s egyenlő választási szabályzat állíttatnék (öl, egy oly conseivativ parlia­ment megnj’erésére lenne kilátás, mely a kornánj ok­nak nem megbénítását, hanem megerösbitéoét tűzné ki föladatául, s melyet a tanácskozó j> goknál kiterjed­tebbekkel lehelne felruházni. 4) Egy 5 sza\ nzaiu vég- rehajtó-directorium főin litása nagy nehézségekbe fog ütközni, az Austiián s Poroszországon kivüii 3 tag ki­jelölése miatt, a nélküi, hogy a szükséges gyors közre­működés biztosítva lenne. A directorium összoálli'ása lényegesen az annak adandó jogkör terjedezne által löltcteleztetik; minél nagyobb lenne a directorium te j- batalma, annál nehezebben lehetne kinyerni az abban részt nem vevő államok megegyezését. Végül az elő nem készített s elsietett fejedelmi congressus ellenében még azt is meg kell fontolni, hogy mi!y benyomást tenne, ha az talán még nagyobb egyenetlenségben osz- lanék szét, mint összejött. Ily egyesülés a bécsi eon- gresfcus óta nem fordult elő. Minő várakozásokat kell ily apparátusnak keltenie ? Ezért annak biztos ered­ményt is kell Ígérnie, s a sikei t bittositó eh készület nélkülözhetlen. Minél magasbra csigáztatnak a vára­kozások egy rendkívüli rendszabály által, annál köny­nyebb Iesa a forradalomra nézve, az eredményt elégte­lennek tüntetni föl, s a résztvevő fejedelmeket ezért személyesen felelősekké tenni. Gastein, aug. 3. 1863.“ AMERIKA. New-Yorkból aug. 17-röl kelt tudó­sítások szerint hivatalosan állítják, hogy Joh n s o n elhatározá, mikép Davis egy polgári törvényszék esküdtszéke által fog elítéltetni. A Habeas corpus hely­reállításáról s a katonai törvényszékek megszüntetésé­ről beszélnek. Megczáfoltatik azon hir, mintha John­son s ministerei közt viszály támadt volna a déli álla­mok újjászervezésének kérdése iránt. Hirszerint az elnök s a hadügy-minister megláto- gatandják Richmondot s ott jelen IeBznek egy tá­bornoki tanács-ülésben, Virginia ügyei iránt. Texas belsejében a fóldmivelési munkálatok fölfüg­gesztettek. A canadai ministerek elhatározák, a jövő évre ha­lasztani el a confoederatió, a vasutak s az országvédel­mi rendszabályok kérdéseit. Táviratok. Bécs, aug. 31. A „Wanderer“ irja: Aug. 28 ról kelt legfelsőbb császári határozattal, az erdélyi ország­gyűlés fölo8zIattatott, s egy más országgyűlés hivatott össze, az 1848. jan. 3-ki erdélyi választási mód alapján. Berlin, aug. 30. A „Prov. Corr.“ egyagasteini egyezmény jelentőségére vonatkozó czikkét igy végzi: Ezen egyezmény által nem csupán kimenekvési ut találtatott a közös kormányzat kellemetlen nehézségei­nek megszüntetése végett, hanem a schleswig-holsteini viszonyok végérvényes szabályozása végett is, Austria s Poroszország közt a békés egyezkedés útja nyittatott meg a bécsi békeszerződés terén. Mivel mindkét hatal­masság megtalálta a helyes utat, föltehető, hogy azok a czél eléréséhez is közelebb jutottak. Páris, aug. 30. Napoleon herczeg tegnap Pranginsbe utazott el. Az esti „Moniteur“ heti szemléjében igy ir : „A Gasteiuban aláirt rendezkedések közzé étettek. Mi nem akarjuk méltányolni a különböző határozatokat. De lehetetlen nem constatiroznunk azon kevéssé kedvező fogadtatást, melyre a gasteini egyezmény Németország­ban talált. A herczegségek uniójának elve azok egyike, melyek eddig a bécsi s berlini kabinetek által legállan­dóbban hirdettelek. A gasteini kötmények ellen­kező eszme rend szerint járnak el. Egyébiránt azok nem foglalják magukban a herczegségek részvétét sor­suk szabályzásánál, s éjszaki Schleswig nemzetiségére semmi tekintettel sincsenek. Igaz, hogy a két ud ar ezen combinatiót ideiglenes gyanánt tünteti föl. Azok souverainitási jogaik gyakorlását egyelőre csak fölJ- iratilag oszták meg. E szerint tanácsos bevárni a to­vább akat, hogy végérvényes Ítéletet hozhassunk a herczegségekbeni politikájukról.“ A „Moniteur“ helyesli a d’Azeglio körlevelé­ben, az olaszor.-ági választásokra vonatkozólag kifeje­zett eszméket. A „Moniteur“ a bukaresti zavarokra vonatkozó­lag azt mondja, hogy ezen zavarok a fejedelemségek­ben élénk forrongást okoztak, és sajnos bajok jelei. A K ú •/ a fejedelem elleni panaszok nem alaptalanok. A bécsi lapok beavatkozásról beszélnek. A „Moniteur“ nem akar beavatkozást, ö se egyes, se collectiv l c Avat­kozást nem akar, — mi a cabinotckre nézve a bo­nyodalmak egész sorát idézné elő. A dolgok ezen állásában az egyedüli l-lietséges dolog, Kúza fejede­lemmel fölfogatni annak szükségét, hogy a megtáma­dások ellenében feddhetetlen politika követese, s a közigazgatásbani rend helyreállítása által iga o'ja ma­gát. Dj a jelen körülmények közt a kabineteknek nem k« II tőle megtagadniok az erkölcsi támoga’ást. Nikitzschonkoff — ki az orosz köve ségi palotában a gyilkosségi kísérletet tévé — maéletiios/.- sziglani kénysiCr-munkára ítéltetett. Dun* vízállás. Pest, augustus 31. 7 5" Színházi előadás September 1 én. Weinzct! szinliáz. „Csacska nők“ vigj. 3felv. Kes- dete 7 órakor. Pestvárosiszlnliáz. Ünnepélyes megnyitásul: „Die Schuld einer Frau“ dráma 3 felvonásban. Végül: „GUich und gleich“ vígjáték 1 felvonásban. Kez­dete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Bulyovwky Gyula: A pesti árú- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei. Csütörtök, augustus 31. 1865. P/mannei « Pozsonyi mérő- s mázsánkínt. Ab adott-veit értékek, péntnemek megnevezése. Befize­tett összeg Zár ár­folyam pénz Az adott-vett értékek , pénznemok megnevezése Bank töri. kamat Zár ár­folyam I. Réuvények. Kereskedelmi bank . . Iparbank ........................ ‘Pesti takarékpénztár Budai takarékpénztár . O- budai takarékpénztár Pesti hengermalom . . jPannonia gőzmalom . . 'I. bndai gőzm. 500 ft kibocs .Kereskedelmi épület . ■Lánezhid ................ [Alagút........................ Magyar biztosító társulat. r aunonia kölcsönbiztositó' társulat .................... Balatoni gőzhajózás . . Sz.-Istváni kőszénbánya Losonczi vasút .... Pozsony- Nagyszombati I. kibocsátvány . . II. kibocsátvány . . Mátrai kuz................ .... Pesti íégszesz ... 6% ■I. lálogleveleb. Földhitelint ................5y,%, , jövedékjegy 6% IU.r«ldteli«rmt.k«t. Magyar ........................... Temesi ........................... Horvát ........................... Erdélyi .... ... IV, Pénznemek. Cs. koronás arany , • , Os. értékarány Napoloend'or ................... Angol Soavereigu . 72.­68.25 5.16 873 10.95 5% Metalliques . . Nemzeti................ 1860. sorsjegy . . Bankrészvény. . . Hitelintézeti részv London . . , , , Ezüst .... Arany 68.70 73. 5 88 65 776.— 174 40 109.25 107.25 5.161 pénz Osztrák ezüst . . 107.25 „ „ szelvény 107.25 500 680 Szövetségi tallér . • . t.603ío 200 233 V. V Ali AU » bóra . 63 1020 Augsburg p. 4y, 100 frt. — 91.— 440 Frankfurt 3y, . . 100 — 91 — 40 76 Hamburg 2y, . . 100 _ 80.90 500 1005 London, sterling 4 10 — 109.25 1000 1300 Páris frank 3% . 100 • — 43.30 450 540 öorijrgyek a bécsi 210 360 tözadén. 525 370 1839-ki húzás 1866 dec. í. 145.— 105 _ 1854-ki „ oct. 2. 83.— 315 558 1860-ki . nov. 2. 8:1.10 Hitelint. „ oct. 1. 121.— 210- ­Dnnagőzhaj. húz. jul. 1. 80.— I57y, _ Trieati 100 ft „ jun. 1. 109.— íoo „ 50 ft . jun. 2. 48.S0 200 _ Bndai köles. , jnn. 15. 22.50 15. 65 310 Salm , jan. 15. 27.— 210 _ Pálffy sept. 15. 25.— 50 _ Clary jan. 30. 23.— 100 _ St. Genois „ febr. 1. 23,­Windischgrätz , dec. 1. 16.­Waldstein jnl. 15. 16 — 80.— Keglevicb „ május 1. 12.— 92 Como jegyek „ jan. 2. 18 __ A becsi bArse táti­— 14 75 90 75 ratl sOrgAnye. bánáti *7,, fontos ».85- i U j. tiszai fontos 3 20—3.35 Bnu (pestmegyei ‘ V,, font. 3.Í0—3.20 Ifehérm. *V„ font. 3 35 —3 45 [ bácskai "A, font. Rons %, f. 1.75 f. 2,10­-1 90 2.35. £ \serfőző-árpa j abrak-árpa •%„ f. 1.20—1.30. láb •%, fontos 1.15—1.23. Tengeri öreg Tf„ fontos 1.65—1.95. Rab 4.20—4.30. KAles 1.45—1.70. 0 bz. 10.50—11.50 1 sz. 9.50—10.80 2 sz. 8.80— 9.10 3 » 8.20-------4 „ 7 ft.-7.20 5 „5.60 -5.80 j (6 „ 4.4J—4.50 korpa 1.20—1.60 lisztsösiredék 2.8« Olajmagnak káposzta-repeze 6 ft. 65. Í luczerni magyar 26— ft. „ franczia 36— „ stririai vörös-------, „ . . ) nyersáru szállítm. 28 ft. Repceolaj jkélsteres finomított Olajpogácsa repose 2 ft. Í Pestv. készít. 41 — „ vidéki 37 y,— ft- szerb „ 35.— ft. [magy., légen szárított 33 — ft. 'bánáti, erdélyi j helybeli tábla 12—33 (füstölt 33—34 TAr Ak- szil * a 1865-ki 9'/, tíobaci I. 9—9V<. II. 7f;-8V.. szerb. I 8-8y, ! magyar fehér ! 4 — 14>, ft. kékes 12—13 13 ft kék házi hamu 10>,—ll .V, illiriai 15—lb ft. t fehér I. 30—32 ft. II. 29 ft. (vörös I. 29-29V, ft. II. 22-24 ft ft. Sslradék Szalonna RorkA , (nyers 19V,— 20— * j csepegtetett — — VU Irozsnyói 97—98 ft jslavoniai — 441,—45 kr. névértek i uenél;mllitó-gii5iők járatai 1865. mart. 13-tól kezdve. A Bűnén. Lefelé. Bécsből Pestre: nap. 6y, ó. reg. Esztergámból Pestre : nap. a helyigő­zössel 6 ó. reg. és a bécsi személy- szállitó-gŐzössel 4 ó. felé d. u. Váezról Pestre: nap. a helyigőzössel 7r, 6. reggel és a bécsi személy­szállító hajóval 5 ó. felé d. u. Pestről Mohácsra: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton 7 ó. reg. Pestről, Eszék és Zimonyba: hétfőn, szerdán és szomb. 7 ó. r. Pestről Orsóvá, Giurgevo, Galacz és Konstantinápolyba ; azerd. 7 ó reg. Zimonyból Orsóvá, Ginrgevo, Galacz Konstantinápolyba cBÜt. este. Orsováról Ginrgevo, Galacz és Kon­stantinápolyba : szomb. reg. Fölfelé. Pestről Bécsbe: nap. 6 ó. este. Pestről Vác»-, Esztergomba: nap. a helyigüzössel 2 6. d. n. és a bécsi személyszállító gőzössel 6 ó. este. Mohácsról Pestre: hétf., szerd., pént, és szomb. 3 ó. d. n. Zimonyból Pestre: vasárnap, kedden és csüt. 10 6. d. e. Orsováról Zimuny s Pestre: szomb, r. Galaczról Orsóvá,Zimony s Pestre: hétf. délb. s a teberhajóval vasárn. reg. Konstantinápolyból Galacz , Orsóvá, Zimony és Pestre: csüt. S ó, át. A tiüátán. Sziszekről Zimonyba: hétfőn reggel. Zimonyból Sziszekre: csüt. délb. legérkeiéi Pestek Bécsből: nap. este. Mohácsról: vasárnap, kedden, csü­törtökön és szombaton d. n. Eszék és Zimonyról: kedden, csü­törtökön és szombaton d. a. Orsováról és a Dunafejedelemcégek- ből i kmidon i. u­Közönséges Menetek a vaspályán. ■éei'Bcilái. Bécs, indul T ór. 45 p. r. — 8[ 6. este. Pozsony, ind. 10 ó. 24 p. r. — 10. 49 p. e. Ér.- Újvár ind. 1 6. 20 p. r. — 1.48 p. éj. Pest, megérk. 4 ó. Sí p. d. u. — 5.27 reg. Pest, indul 5.35 perez. d. u. — 6 25 reg. Czegléd, ind. 8 6. 9 perez este 9.7 reg. Szeged, indul 12.17 p. d, e. —3.50 d. u. Temesvár, ind. 5.30 reg. érte, 10.10 este. Baziás, érk. 11.51 reggel, Baiiís B«i. Baziás, indul 5 ó. 45 p, d. u. Temesvár, ind. 10.32 éj. — 5.19 reggel. Szeged, indul 2.25 reggel — 12.15 d. n. Czegléd, indul 6.29 reggel — 6.31 este. Pest, érkezik 8.45 reggel — 8.37 este. Pest, indul 9.55 reggel — 9.80 este. Ér.-Ujvár, ind, 1.50 d. n. — 1.3 reggel. Pozsony, ind. 4.45 d. n. — t.3 reggel. Bécs, érk. 5.33 d. n. — 6 óra reggel. Buda.Trlest. Bnda, ind. 6 6. 80 p. r. — 5.15 d. a. Fehérvár, ind. 8.43 r. — érk. 7.20 este. Kanizsa, ind. 1.43 d. n. — érk. 10.10 e. Pragerhof, 5 6. 2. p. d. n. — érk. 5.8 i. Laibach, 2.11 éjjel. Triest, érk. 8.15 reggel. Triest-Bnda Triest, ind. 6 ó. 45 p. d. o, Laibach, ind. 12.57 éjjel. Pragerhof ind. 9.30 r. — érk. 10.55. Kanizsa, ind. 1.19 d. n. érk. 5.42 reg: Fehérvár, ind. 5 ór. 59 e. — 7.10 reg. Bnda, érk. 8.3 este. — 9.14 d. c. Vchérvár> Réce. Fehérvár, ind. 10 órakor reggel, Uj-Szőny ind. 1 ór. 30. d. n. Bécs, ért. T ór. este. Béci-Vehérfét. Bécs, ind. 7 ó. 45 p. reggel. Uj-Szőny, iuiL 2.10 d. a. Fehérvár, érk. 5 ó. 45 p. Cie(léd-Miakolci«HuM> Várad. Czegléd, ind. 9 ó. 27 p. reggcL Szolnok, ind. 10.27 reggel. P.-Ladány, ind. 1.26 délben. Debreczen, ind. S. — d. o. Tokaj, ind. 5.25 p. d. a. Miskolcz, ind. 7.29 este. Kassa, érk. 10.34 este. P.-Ladány, ind. 1.58 d. u. Várad, érk. 4.38 d. o. Czegléd-Arad. Czegléd, ind. 9 ó. 47 p. reggel. Szolnok, ind. 11.19 d. a. M. Túr, ind. 12.54 délb. Csaba, ind. 3.21 d. n. Arad, érk. 5.27 d. a. Baiia>8Ilikolei>V Arad» Czegléd. Kassa, ind. 5 ó. reggel. Miskolcz, ind. 7.52 reggel. Tokaj, ind. 9.35 d, e. Debreczen, ind. 12.12 d. e. P.-Ladány, ind. 1.45 d. n. Szolnok, ind. 4.44 d. u. Czegléd, érk. 5.41 d. u. Várad, ind. 10 ó. 6 p. reggel. P.-Ladány, ind. 12.48 d. .n Czegléd, érk. 5.41 d. n. Arad-Csegléd. Arad ind. 9 6. 50 p. <L a. Csaba ind. 12.6 d. e. M.-Tur ind. 12.6 d. u. Szolnok ind. 4.2? d. n. Czegléd irk, * II d. *

Next

/
Thumbnails
Contents