Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-01 / 225. szám

tát s egyszersmind az elnöki pecsétet mint a magas kormány intézkedései s a gróf-főispán ur iránti hódolat nyilvános jelvényét átadta. A méltóságos gróf-főispán ur megható szónokla­tot tartott a tisztikarhoz is, melyben magára vonatkoz­va, a magas kormány elveinek érvényre emelésére irányuló ernyedetlen törekvését egyfelől, másfelől a tisztviselőkre vonatkozva, a nép bizodalma eljátszását, az igazság elnyomását s huzavonák követését meg nem szenvedni — kormányzásának vezérelvéül tűzte ki. Ezek után első alispán ur az egyes tisztviselőket mutatta be, mi bevégződvén,­­ a két alispán s tiszti főügyész kíséretében egye­nesen a börtönt vizsgálta meg. Talált benne 32 rabot, kik közöl elitéletien 2 volt, 4 pedig nem a megye rab­ja, részint delegált biróság, részint a t. k. ítélőtábla mint illetékes biróság elé tartozók; különben min­denütt rend és tisztaság uralkodván. Végre az irodákat vizsgálta meg s ezzel befejezte délelőtti teendőit. Délután 2 órakor a megye birtokosaival értekez­letet tartott. Maga a méltóságos gróf ur jelölte ki az értekezlet tárgyát, mely nem volt egyéb, mint véle­mény-nyilatkozat kikérése aziránt, váljon a magas kormány jelen intézkedésében megnyugvásukkal s bi­zalmukkal, valamint támogatási készségükkel segé­lyére lesznek-e ? Az értekezletből többen nyilváníták véleményü­ket úgy, egyházi, mint világi rendből. Az összes nyilat­kozatot leginkább együvé foglalta gör. kath. vikárius, Coroján Demeter urnak román nyelven tartott szép szónoklata, melyben kinyilatkoztatá, miszerint óhaj­totta volna ugyan, ha a magas kormány a megyéket egyenesen teljes alkotmányos alapra — minden érdekelt­nek tért nyitva — fektetévolt; miután azonban a kormány őszinte jóakaratáról s irányáról meg van győződve, tökéletesen megnyugszik; s a­kik hivatal­vállalás vagy más után a jelen intézkedések támogatására ajánlkoz­nak, azoknak eljárását valóságos hazafi kötelességnek tekinti. Ez értekezlet ünnepélyességét egy 1861-ki hiva­talnoknak kitérése zavarta meg, mely szerint kérdésbe tette, hogy 1861-beli leköszönésük alkalmával becsü­let­vesztetteknek nyilvánítván azokat, kik a jelen pro­­visorium alatt hivatalt vállaltak, mi történjék azokkal ?­sat. Ezen kényes tárgyat érintő eltérést a gróf­ főispán úr kettévágva, valódi elnöki erélylyel utasította vissza, nyilvánítván, hogy a becsületvesztés individuális be­­győződés, valamint meghatározása a vonalnak, meddig és mikor hazafias a hivatal­vállalás, mikor hazaárulás , egyéni felfogás eredménye, s értekezlet, vagy más gyű­lés tárgya nem lehet; s annak rászólása, vagy azokért elégtétel-vétel törvénykezési vagy épen magán-utra tartozik s ezek által az értekezletet egyéni személyes vonatkozásokká fajulni nem engedi. Hivatal-változtatásokról még eddig bizonyost nem irhatok, azonban biztos kutforrásból tudom, hogy a két alispán leköszönt s a közigazgatási tisztviselők nagyobb része változni fog; a törvényszéknél kevés változtatás fog történni. K. Kassa, sept. 24. Főispánunk, gr. Péchy Manó v­éltsága, ismerve állásának, s az azzal kapcsolatos teendők nehézségeit, —f. hó 9 - 23. e. sz. a. kelt hiva­talos meghívó levele által megyénk számos független és elfogulatlan tagjai közül, — a mennyire azt a fenn­forgó viszonyok engedék — többeket f. hó 24-dik nap­jára, saját házánál tartandó értekezletre bizalmasan meghívott, a végből, hogy a megyét közelebbről ér­deklő ügyek és teendők iránt tanácsko£zi£k. Már a tanácskozmányt megelőző napon igen szá­mos vidékiek, a magas aristocratia, egyház, nemesség, előkelőbb községek, ügyvédek s általán véve Abauj­­megye értelmiségének ekként egyesitett dísze — mint egy boldogabb tavasz előhirdetője — városunkban megjelent, mit előértekezlet és szívélyes estély követett.­ ­ÁB€ÜA. Napi ujdonságok. — Egy Prágában tartott ünnepi lakoma al­kalmával — mint a „Pr.“-nek távirják— a Császárra, gr. Belcredire, mint az uj korszak felavatójára, az or­szággyűlésre, dr. Rieger, Purkine és a cseh egyetemre ittak áldomást. Egyetemünkön tegnap ment végbe a rectori székfoglalóé. Miután fr. dr. Schopper György volt rector magnificus eredménydús működését a hittani kar decánja világitá meg, s egy lelkes beszédben vett tőle mint rectortól a tanács s az egyetem nevében búcsút, s a lelépő rector az egyetem múlt évi történetét, a szellemi s pénzügyi viszonyokat szokott velős modorában tünteté elő, az uj rector magnificus, dr. Wenzel Gusztáv ur diszitte­­tett fel a rectori aranylánczczal, kit e legfőbb egyetemi méltóságban dr. Pauler Tivadar királyi ta­nácsos, jogkari decán üdvözölt. Mélyen ható szavakkal emelé ki az uj rector érdemeit s ezek kapcsában fel­­tünteté egyetemünk több viszonyát. Különösen s férfias erélye összes hatásával hangsulyoztatá az önálló­ságot, melyre egyetemünknek joga van. Ezután dr. Wenzel mondott beszédet, elősorolván az egyetem anyagi állapotát. Az ünnepély reggeli 9-től 11­­2 óráig tartott , mindvégig különösen az ifjúság köréből is na­gyon sokan voltak jelen, kik a legzajosabban megélje­nezték az egyetem régi s új méltóságbelijeit. A „Wiener Zig“ egy rendeletét közli az ál­­lamminiszteriumnak f. évi sept. 23-ról, melynélfogva a galicziai s lodomeriai kerületi hatóságok, mint első bíróságoknak illetékessége a politikai s közigazgatási ügyekben megszüntetik. A tatai kegyes tanitórendi ház és gymnasium alapításának évszázados örömünnepe a mai nap tartatik meg, mely ünnepélyes alkalomra em­lék­versek is küldettek szét a hazába a tudomány ba­rátai s bajnokaihoz. A tatai gymnasium egyike volt régebb idők óta a hazai jelesebb tanintézeteknek , s hiszszük, hogy a nevelés által érdeklődő értelmes kö­zönség mentül nagyobb számban fog összeseregelni a múzsák ezen felszentelt falai közé, hogy az ünnepélyes közöröm részesévé lehessen. Az ünnepély részleteit annak idején közlendjük.­­ Tegnapelőtt az „István főherczegi vendéglő­ben mintegy 120 egyén gyűlt össze,, többnyire a keres­kedői osztályból,azon czéllal,hogy új kaszinó alapítása felett értekezzenek.Mint halljuk, e tárgyban több rend­beli előmunkálatok folynak. A terv élén több pénzinté­­ztbeli tisztviselő áll. Az új képviselőház rajza már megjelent a „Hazánk s Külföld“ közelebbi számában, s látjuk eb­ből, hogy az ideiglenessége mellett is elég ízletes és kényelmes épület lesz. Ez életrevaló képes lapunk ugyanez alkalommal a múzeum rajzát is hozza, mint a­melynek nagy termében a főrendnek fogják üléseiket tartani. Benne vannak még : Bethlen Gábor európai hirű fejedelem maros­ilyei születésháza; Kornis, volt kormánybiztos és Brazíliában tudományossága által nevet vívott hazánkfiának arczképe­s életirata; aztán még Jankótól „Recept a kövérség ellen“ czímmel igen ügyes karrikaturák, melyek egy kövér képviselő-jelölt siralmas kalandjait ábrázolják. 4­. A „P. N.“ tudósit, hogy „Virgil Reneisének“ magyar fordítása, melyet szorgalmas tudósunk dr. Márki József eszközölt, már elkészülés a „P. N.“ tegnapi számában fordító a műre megrendelést hirdet. A „P. N.“ újdondásza figyelmezteti rá a t. közönséget. Valóban kerestük a megrendelést, de az egész lapban nem találtuk. Úgy látszik, hogy a t. újdondász úr tudta nélkül kimászott belőle. 41. Az egyetemi könyvtár eddigelé nagyobbára ismeretlen kincset kezdenek az éjjeli sötétségből ki­bontakozni, s igy a nagy közönségnek is könnyebben hozzáférhetőkké lenni, a mennyiben az egyetem egyik szorgalmas könyvtártisztje Márki József tudor úr buzgalma folytán, az általa hosszabb idő óta készített Czimmutató első füzete, mely a XIX-ik század­beli jogi s államtani könyveket tartalmazza, megjelent. Ezen Czimmutató beosztása következő: I. Egyetemi könyvtár. I. oszt. magyar könyvek. I. Rész. Jog. I. Eszjog II.Magyar jog. III.Britt, erdélyi, austriai, német és porosz jog IV. Római jog. II-ik rész. Államtan. I. Országászat. II. Államisme. II. Osztály. Német köny­vek. 1. Rész. Jog. I. Jogtörténet. II. Természetjog. III. Tételes, közönséges, polgári magánjog. IV. Büntetőjog. V. Váltó­s kereskedelmi jog, csődtörvény. VI. Egyházi jog. VII. Államjog. VIII. Törvénykezés. IX. Könyvé­­szet, ismekör, segédtanok. II-ik Rész: Államtan. I. Ál­lamtan általában. II. Közgazdászat. III. Közrendészet stb. III ik Rész: Államisme. IV-ik Rész: Államtörténet s forrásai. 111-ik osztály: Latin könyvek. IV. osztály: jog­­tudományi franczia könyvek. — Ezután következik a pestvárosi Frank-könyvtár, ugyanezen felosztással is­mertetve. Végül egy tartalommutató a szerzők s főtár­gyakra való utasítással. Ára 30 kr. Kapható az egye­tem jogkari s könyvtári szolgáinál. Kik az egyetemi könyvtár kincseiben búvárkodni akarnak, ezen minden tekintetben a mai bibliographia színvonalán álló, nagy fáradsággal összeállított művet ne mulaszszák el meg­szerezni, mert ez azon Ariadne-fonal, melynek segé­lyével az egyetemi könyvtár labyrinthjaiba egyedül lehet behatolni. A magyar képzőművészeti társulat szüreti kirándulását f. hó 28-kán csakugyan megtartotta. A „B. H.“ értesít, miszerint Vértessy Arnold „Szivárvány“ czimű szépirodalmi lapjának megindí­tásával felhagyott, miután újévre politikai közlönyt szándékozik szerkeszteni. — Tegnap falragaszok függesztettek ki Budán e tartalommal: „Éljen Lónyay Menyhért, Buda sz. kir. főváros második kerületének követe !* — A m. k. helytartótanács szakképes főtanító Eisler Márknak engedélyt adott egy négyosztályu magán-elemi tanodára figyermekek számára. — A jövő országgyűlés elé terjesztendő tör­vényjavaslatok készítésére az országos gazda­sági egyesület kebeléből kinevezett választmá­nyok, a­mint halljuk, még e hó folytán megkezdik működéseiket. A vízjogi törvényjavaslat készítésével megbízott küldöttség tagjai Lónyay Menyhért el­nöklete alatt : báró Orczy Béla, gróf Károlyi Sándor, Érkövy Adolf, Hollán Ernő, Szathmári Károly; a v­a­­dászat és halászati jog tárgyában ugyancsak Lónyay Menyhért elnöklete alatt : b. Wenckheim Béla, Bárczy Károly, b. Orczy Béla és Szathmári Ká­roly ;az erdőtörvény javaslat készítésével L­ó­­n­y­a­y Gábor elnöklete alatt : Bemvinkler Károly, Dí­vald Adolf, Hajós József, Szathmári Károly és Wagner Károly foglalkoznak; — végre az adó tárgyában kinevezett bizottmány tagjai Lónyay Menyhért el­nöklete alatt : báró Eötvös József, Hajós József, Keleti Károly, Korizmics László, Somsich Pál, Szathmári Károly, Ürményi József, Wodiáner Albert, gróf Zichy Ferencz és gróf Zichy Nándor. (H.n.) —­­ Mint hiteles forrásból értesülünk, Somogy­­megye bizottmányi ülése october 9-kére van összehíva. # A „Hon“ írja : Ó-Budáról több választótól nyilatkozatot kap­tunk , hogy a sz.-endrei választó­kerület nevezetesebb helyein ismét Ács Károlyt tűzték ki képviselő-jelöltül a jövő országgyűlésre. A városligeti tó mélyítési munkálatai bizott­­mányilag megvizsgáltatván,jónak találtattak; az egész munkálat október végéig be lesz fejezve. Czegléden a városnak 1861-iki volt képvise­lője ft. B­o­b­o­r­y Károly úr a legközelebb megtartott ér­tekezleten egyhangúlag képviselő­jelöltül tűzetett ki.­­M. hó 26-kán este Pozsony alatt a Dunán egy fával terhelt hajó meggyulladt. A tűz a hajón improvi­­sált konyhából támadt. Miután a lángokat eloltani nem sikerült, s a hajó elégett, a kár tetemes lehet.­­ A m. kir. állatgyógyintézetben a most következő 186%-ks tanév f. évi october 9-én nyito t­tatik meg. Az állatgyógyászati tanfolyam tart két év, vagyis 4 féléven át; az előadások magyar és német nyelven tartatnak. A felvétetni kívánó köteles magát legalább is az elemi iskoláknak jó sikerrel lett bevég­zéséről kimutatni. A felvételre megszabott életkor a betöltött 17-dik életév, — ennél fiatalabb nem, de idő­sebb felvehető. A beiratás a m. kir. állatgyógyintézet irodájában f. évi october 1-től egész 16-ig történik. — Nemzeti színház. Tegnapelőtt. (29-én) Shakespeare-nek remek szomorújátékát „III. Ri­chard királyt“ adták, meglehetős számú közönség előtt. Tóth József jeles színészünk a czímszerepet kitűnő- reg adta. Szereplése többnyire igen sikerült jellem-ta­nulmány volt. Az első felvonásbeli monológ, valamint a párbeszéd Lady Annával férje koporsója felett, mű­vészi vala. Mellette még kiemelhetjük J­ó­k­a­i­n­é asszony szép játékát és mértéket tartó, helyes, tisztán accentuált szavalatát. Szath­máryné asszonynak az átok-jellenet nem roszul sikerült. A darab egyik főbb szerepét, Buckingham herczeget szívesebben lát­nék F­e­­­e­k­i kezében, mert Komáromy ugyan ha­­szonvehető tag, de e szerepre kevésbé való. A többi szereplőkről sem mondhatunk valami nagyon dicsére­test. A kiállításra és öltözékre sok gond volt fordítva. ^ Fischer Náthán s.-a.-ujhelyi lakos s mintata­­nodai tanitó, engedélyt nyert „Jüdischer Schul­bote“ czim alatt, S.-A.-Ujhelyen hetenkint egyszer megjelenendő, kizárólag a tanügygyel foglalkozó szak­­folyóirat kiadhatására s szerkesztésére. — Pest város 1. főorvosa folyó évi augustus havi sebászeti és egészségügyi jelentéséből következő­ket közöljük : Az időjárati viszonyok nyáriak ; a léghév leg­nagyobb 4" 23°, legalacsonyabb 8°s R., eső­­i napon 21.e, ki­párolgás 84­9 pár v., a talajviz­es" 9° R. A közegészség állapota megkívántató jó volt, a betegforgalom kisebb mint az előbbeni hónapokban; szapo­rodtak aránylag a gyomor- és bélhurut, váltólázak, hökkaint; apadtak a hagymáz és a légzésszervi bántalmak. A kimutatott 3607 betegesedési eset közt 2003 járó­­lag, 1604 a kórházakban fekvőleg gyógykezeltetett, s p. 1307 asz. Rókus-, 55 a szegény gyermek-, 64 az izraelita-, 23 a ke­­resked. kórházban s­­. t., ezekben a gyógyulási arány 52­, a halálozási 6.10%-ra rúgott. Egy-egy ezer beteg közt átalában szenvedett: 16 tüdőlobban, 48 tü­dőgümőben, 105 bujakórban, 1 himlőben, 3 vörhenyben, 13 hökhurutban, 16 hagymás­ban, 25 váltólázban sat. A halálozás valamivel kisebb mint a múlt hóban ; összesen halt 514 s­p. 288 fi- és 226 nőnemű. Életidőre nézve volt: 0—1 évesig 209, 1—10-ig 114, 10—20-ig 21, 20—30-ig 28, 30 — 40-ig 38, 40—50-ig 59, 50—60-ig 22, 60 éven felül 23. A halál indokait tekintve volt: 24 halvaszülött, 25 veleszülött, 8 agg­gyöngeségben, 8 vörhenyben, 13 hök­hurutban, 8 hagymázban, 11 vérhasban, 4 tüdőlákban, 88 tüdősgümőben, 67 rongásokban, 11 büdösben, 3 öngyilkos s­í­­t. Született 539, s p. 283 fi- és 256 leánygyermek; volt 193 törvénytelen, tehát ez utóbbi 34,8% aránynyal. Házasult 132 pár. Másnap, sept. 24-kén délelőtti 1­­0 órakor megje­lentünk főispán ur magán­szállásán, értekezni a megye sorsa és jövője felett. Főispán ur az értekezletet szivreható ékes beszéddel nyitotta meg, mely sokszor szívélyes rokon­érzelmet, bizalmat s egyetértést tanúsító éljen által meg­szakított beszéd után Csörghe László ügyvéd, megyénk 1861-ki tiszti főügyésze, emelt szót; kijelenté, hogy meggyőződve lévén a m. kormány eddigi bölcs intéz­kedéseiről, s hazánk alkotmányszerű fejlődésére irány­zott jóakaratáról, valamint a kormányférfiaknak, úgy főispán úr ő méltóságának bizalmat szavazni óhajt, a nélkül, hogy egyelőre erkölcsi támogatásán kívül egye­bet ígérhetne. Ezek után Bárczay Albert 1861-ki képviselő szó­lalt fel, kérvén főispán ur ő­mltgát, miszerint az érte­kezlet tárgyait kijelölni méltóztatnék. Mire főispán ur ö­­ltsága mindenekelőtt a jelenlegi tisztviselők változ­tatásának és újak alkalmazásának fontos és égető kér­dését terjesztő elő. Több, alakra és lényegben eltérő vita után Bár­czay János ur kijelenté, miszerint ezen kérdésben jelen értekezlet nem határozhatván, felkérendőnek véli főis­pán urat, miszerint ő, ki, mint Abaujmegye szülött fia" az egyéneket jól ismeri s mint főispán a változások szükségességéről kellő tudomással bir, valamint a nem alkalmas tisztviselők elbocsáttatása, úgy az újabbak al­kalmazása iránt is bölcs belátása szerint intézkedni ke­gyeskedjék. Mely indítvány helyeslése után főispán úr kijelentette, hogy bár igen számos teendők nehezül­nek vállaira, mindamellett ezen megbízást is, mint a bizalom kifolyását, elfogadni kész,—ígérve, hogy min­den e részbeni intézkedéseiben egyedül a megye javát fogja szem előtt tartani, s minden gondjait a köz­megelégedés elérhetésére fordítani. Következett a másik,— a jelen viszonyok között, talán mondhatni, legjelentékenyebb kérdés, t i. a f. é. sept. 18-án kelt legfelsőbb királyi leirat szerint, az 1861-ik november 5-ki legfelsőbb kézirat által felosz­latott megyei bizottmányoknak, az 1848-ki V. t. ez. 7. §­­ban j­elölt közgy­ülések helyett, — a választási kerületek és központi választási választmányok mikénti consti­­tuálása ? E tekintetben különböző és egymástól eltérő, mérsékelt ugyan, de fontos viták merültek fel. Többek közt nézetek merültek fel, hogy a jelenlegi kinevezett s így nem alkotmányos alispánok mellőzésével, a vá­lasztási előzmények kezelésére és vezérletére egy , a megye bizalmát biró elnök ad hoc választassák meg. Felmerült, hogy miután az 1861. évi törvényesen vá­lasztott megyei első alispán Vendéghy Józsefet, a vá­lasztásokat megelőző minden ágazatok kezelésével és vezérletével ad hoc bizassék meg. Ezen nézetek komoly megh­ányatása után főispán ur­­ maga felkérte az értekezletet, fordítaná figyelmét azon könnyen felmerülhető nehézségekre és akadályokra, melyeket ily, a jelenlegi kormány által nem engedélyez­hetett eljárás idézhetne elő oly mérvben, hogy ezáltal könnyen maga—azon mindnyájunk által óhajtott közös czél, a kiegyezkedés vagy épen annak lehetősége is koczkáztattatnék, a kormányt szerencsésen megkezdett s kedvezőn folytatott nagy munkájában csak zsibbasz­­taná s a már úgy is meglévő törvényellenes h­acs mind­inkább több-több törvénytelenséggel bonyolíttatnék, é­s bár beismeri, hogy az előterjesztés törvényesen indo­kolva van, mindazonáltal mégis, tekintetbe véve a ki­vitel lehetetlenségét, kénytelen felkérni az értekezlet tagjait, miszerint a jelen körülmények által szükség­­séepen javasló­ opportunitás elvét követve, megnyu­godnának abban, miszerint a választási ügyek keze­lése ezúttal a létező vagy létezendő alispánok egyiké­nek elnöklete alatt eszközöltessék. Mire Péchy Tamás kijelenté, hogy főispán úr ajánlatát a félretolhatlan szükségességnél fogva elfogad­hatónak véli ugyan, de a jogfentartás azon világos ki­kötése mellett, hogy ezen, csupán csak a viszonyok szükségessége folytáni eltérés jövőre alkalmazásba ne vétethessék. Ekként az értekezlet tagjai a jogfentartás s annak idején kijelentendő óvás mellett a főispáni in­dítványban megnyugodtak. Ezek után főispán ur­­ maga felkérte az értekezlet jelen volt tagjait, hogy a­mennyiben eddigi szomorú tapasztalata szerint a megyei árvák vagyonainak ösz­­szeírása egészen elhanyagolt állapotban lenne, ezen vagyonok összeírásának munkálataiban, valamint egyéb, a megyét közelebbről érdeklő ügyekben öt tettel a ta­nácscsal támogatni szíveskedjenek.­­ Mire az érte­kezlet összes tagjai egyhangúlag szíves közreműködé­süket, s e tekintetben nemcsak erkölcsi, de tettleges támogatásukat is felajánlották. Végre a megyei bizottmány összejövetele határ­napjául oct. 5-re tűzetett ki. Szögyényi László, Fehérmegye főispánja, ezen megye bizottmányi tagjait következő körlevélre értesíti a megtartandó gyűlés felöl: „Miután Ő csász. kir. Apostoli Felsége folyó hó 17-kén kelt kegyelmes királyi meghívó levelével a ma­gyar országgyűlést i. é. deczember 10-dik napjára sza­bad kir. Pest városába kihirdetni méltóztatott, a nagy­­magú magyar királyi helytartótanácsnak erre vonatko­zó kegyes intézménye folytán az 1860-dik évben vá­lasztott fehérmegyei bizottmánynak tagjai, az ország­gyűlési képviselők megválasztására, az 1848-ik V-ik törvényczikk értelmében szükségelt intézkedés megté­tele végett jövő hó 5-ik napján délelőtti 10 órakor szab. k. Székesfehérvár városában tartandó bizottmányi gyűlésre tisztelettel meghivatnak. Kelt Székesfehérvárott, September hó 26 ik nap­ján, 1865. évben. A bizottmányi ülést megelőző főispáni értekezlet October 4-dikén délután 3 órakor fog tartatni a megyei teremben.“ Értesítvény. A főmirgy hétszemélyes táblán 1865. sept. 28 án s a köv. napokon előadatnak . Mink Mór For­­gách Gusztáv e. biztosítási végrehajtás. Waldner Antal For­­gách G. c. hasonló. Szabó J. Zoltán-Patay Jolán o. igazolás. Előadó : V­i­t­á 1 stb. Joannovits-Nantsics Kát. Kantsics Gy. e. 2000 ft hozomány. Scheiber Mór a kötésés izraelita község­e. 118 forint 59 kr. Aradszky Márk s társai Franciskovics Már­ton e. 3550 ft. Kandel Farkas Szávásy Sándor s társai elleni 43 forint 5 krajczár kár. — A császári királyi pénzügyi ügyészség Katona Miklós elleni 630 ft. Előadó : M­a­s­­­r­e­­v­i­c­s Samu stb. Mattyasovszky Rezső a hunfalvi izraelita község ellen, bérpénznek osztv. értékben fizetése. Migazzy József s társa Vaskovits József e. végrehajtás. Sebestyén Sá­muel s Mária Szőke Dániel e. osztoztató bíróság kirendelése. Csépe László kérvénye. Ugyanannak felfolyamodása. Előadó : Kalap k. t. b. Zboril J. bécsi kereskedő özv. Babr Vilma s társai e. 500 ft s járulékai. Fiedler Károly ugyanazok e. 1000 ft s járulékai. Pokarik András s Mária Vojnár János e. zálogjog igazolása. Sóhalmi Jáno­s neje Nyomárkay Kár. e. 840 ft s já­rulékai. A n.­váradi pénzügyi ügyészség Haas Mátyás örökösei e. telekkönyv. Plank János Polakovits Mátyás o. egy­ház ki­adása. Gyuracska Ferencz, illetőleg Széher Juliánná Krausz Mária s társai e. zálogváltási igény feljegyzése. Horánszky szül. Detrich Johanna s társai Detrich Miksa o. kártérítés. Szlamka János Szlamka József e. telekkönyv. Kováts Ferenczné szül. Povladek Erzsébet Rábay György s neje e. 471 ft 75 kr . já­rulékai. Hudecz János Balázs Pál o. végrehajtás. Előadó: Bor­­no­vák ktb. Csorna János gr. Beleznay Anna o. telekkönyv. Ugyanazon felek közötti hasonló ügy. A pesti cs. kir. pénzügyi ügyészség Káldor Antal e. 6814 ft 130 kr. Bírta Helena ha­gyatéki ügye. Előadó:­ Szalay Zsig. ktb. k­­i 1 f 6l­d. ANGOLORSZÁG. A „M. Herald“ megjegyzi hogy az izlandi npehad közt, a fenianismus alkalmából egyetlen befogatás sem történt. Azt állítják, hogy a fe­nianismus a liverpooli kir. tengerészeti tartalék osztá­lyai közé is becsús­zó , azonban remélhető, hogy a kor­mány gyors működése a néhány tévútra jutott egyén csakhamar visszatérítendi a helyes útra. Egyébiránt az aggodalomra legcsekélyebb ok sem létezik. Az ango kormány tökéletesen képes, a fénianok részéről­ min­den lázadás­i kísérletet elnyomni. Az izlandi fenianizmus most már nyíltan bevallja reményét, s az angol hatóságok erélyes működése da­csára — úgy látszik — nem mondott le terveiről. Iz­landban az agitatió folyvást tart A befogatások napon­kint sűrűbben történnek, s zúgolódásra és fenyegeté­sekre adnak alkalmat. Az összeesküvés bizonyítékai hő­mérvben léteznek. A constablerek az átmotozott házak mindegyikében fegyvereket s formaruhákat találtak Nem kevésbé jelentékeny tény ama könnyűség is, mely­lyel az álhírek elterjednek. A kormány nem számítha többé a sereg minden részére. A corki helyőrség más városokba indíttatott, s lassan kint új ezredek által vál­tozik föl. De a fenianismus Izlandon túl még az ango földre is elhat. Néhány nap előtt Liverpoolban egy fe­­nian meeting tartatván, ott a legtúlzottabb eszmék élénk tetszéssel fogadtattak. Erőszakhoz folyamodni, a fem­a­nismus szervezetének kifejtése végett, s kalóz-hajókat szerelni föl, az angol kereskedés tönkrejuttatása vé­gett, ebben állottak a szónokoknak lelkesült hurrak-kal fogadott javaslatai. Az ülés folytában megnyitott alá­írás több mint 200 ft­­st­et hozott be. Egyébiránt angol szokás szerint, a heves szónoklatok daczára, az egész meeting nyugottan ment végbe. Mint Dublinből sept. 27-től jelentik, a yorki gróf­ságban újólag 4 befogatás történt. Dublinban folyvást nyugalom uralkodik. A londoni különböző vasutaknál alkalmazott egyé­nek meetinget tartván, ott követeléseket formuláztak, fizetésük fölemelése, s a munka-órák leszállítása iránt. Munka-szünetelés beállásától félnek. FRANCZIAORSZÁG. A „Franche-Comté“ leve­lezője szerint a pamiersi község-tanács (Ariége­ megyé­­ben) tömegesen beadá lemondását, hogy ezáltal a pol­gármester kinevezése ellen tiltakozzék, noha ez utóbbi a községi tanácsosok közül választatott. E lap azt hi­szi, hogy nem leend új választás, hanem egy községi bizottmány fog kineveztetni, hogy község­ tanács gya­nánt működjék. A „Moniteur“ nem-hivatalos részének élén je­lenti, hogy egy marseillei rendőr­biztos, ki a cholerától félve állomását elhagyó, cs. rendelet által elmozdít­­tatott. OLASZORSZÁG. A „France“ szerint a pápa múlt szombaton tért vissza Rómába Gastel­ Gandolfóból, az orvosok óhajtása ellenére, kik azt akarták, hogy ő ott maradjon, mig az eBő a léget meg nem tisztítja. A se. atya a fővárosba bemenetelekor az összetódult nép ál­tal igen nagy lelkesüléssel fogadtatott. Mint Rómából sept 26-ról jelentik, a pápa által tartatott consistoriumban ő szentsége általában a fele­letetekről, s különösen a szabad­kőművesek felekeze­­téről beszélt, s kárhoztatá ama fejedelmeket, kik a fe­­lk­ez­etőket oltalmazzák. A consistorium után a pápa több püspököt fogadott el, köztük a westmümterit is, mely alkalommal ezt mondá : „Még háborgattatásokat kellene eltűrnünk; azonban Isten ujja előbb-utóbb a békét ismét helyreállítandja.“ Mint Florenczből írják, ott a községi választások eredménye előnyösebb volt a mérséklett szabadelvű pártra nézve, mint várták, mivel annak számára 60 kö­

Next