Sürgöny, 1865. december (5. évfolyam, 276-298. szám)
1865-12-01 / 276. szám
helyszéki követ s tordai ügyvéd, semmi szín alatt nem akarja az uniót, mert ezt nemzetiségi érdekeivel homlokegyenest ellenkezőnek tartja; míg a másik rész, melynek élén Saguna érsek, Alduban s leginkább az oláh hivatalnokok állnak, saját jogaik biztosítása mellett hajlandók unióra lépni. A magyarok és székelyek, közöttük — miként érintem — nem lévén párt, mindig együttesen értekeznek; míg a szászok együttesen, s a különböző pártszínezet szerint külön is tanácskoznak, valamint az oláhok szintén. A két szász párt kiinduló pontja oly szélső, hogy azok egymáshozi közeledése, bármennyire conferentiázzanak, aligha várható. Tűz és víz áll azoknál egymás mellett, e két elem pedig nem fér meg együtt. Mindenik párt azt hiszi, hogy saját szempontjából a jog terén áll, melyről letérni egyik sem akar. Az oláh pártok körülbelül szintén így állnak, ámbár előbb várható egymáshoz való simulásuk, mint a szászoké. Egyik értekezletükben dr. Ratut bízták meg a programm-készítéssel, aki engedett is e felhívásnak, de programmját még saját pártbelijei sem akarták aláírni. Programmja nem mond ki kevesebbet, mint az 1848-diki törvények teljes érvénytelenségét; külön oláh területet sürget, és az országgyűlésnek az 1863-diki alapon leendő összehívását. Említem, hogy e követeléseket saját pártja is túlzottaknak tartotta és nem írta alá; tehát újabban második programm kidolgozására szólittatott fel, a mely azonban még nem kész. Az előrebocsátottakban, úgy hiszem, híven ecsetelem az itteni situatiót. Holnap leend Mikó Imre gróf ő excja elnöklete alatt az első vegyes értekezlet, melyben a kir. leiratra adandó válasz fog tárgyaltatni. Ezen értekezlet lefolyása után biztosabban tájékozhatjuk majd magunkat az itt történendők iránt. r. I. Horvátországi ügyek. Mint a „Debatte“ értesül, a horvát országgyűlés követei, akik jelenleg Bécsben időznek, szerencsések lesznek . Felsége által egyenként, bárha nem is mint küldöttség, elfogadtatni. Javaslat a népnevelés, vallás és erkölcs szilárdítása, különösen pedig a falusi népiskolák szervezésében. I. RÉSZ. A közerkölcsiségről. (Folytatás.) C)A vasár- s ünnepnapi korcsmázás. Az újabb időben különösen észrevehető, hogy a földmives-osztály, mely előbb magába zárkózva családja körében töltötte a vasár s ünnepnapi szabad idejét, most már ő is részint mint szabadabb s gondolkodóbb nép, részint a házi gondoktól terhelve, a szórakoztató társaságokat örömmel fölkeresi. S miután faluhelyen semminemű mulatságot, s nemesebb elfoglalást önmagának nem találhat, kénytelenségből is a korcsmákba gyűl együvé, mely rész szokás oly tulajdonná vált immár, hogy nagy része isteni tisztelet alatt is a korcsmákban található. Ezen elharapódzott megszokás által a nap nona csalsogóra köti koroaipen Singótól haszon nélkül megfosztatik; de igen gyakran megtörténik, hogy az egész társaság megittasodva, az ünnepnapok közbotrányára nyilvános utczai verekedéshez s káromláshoz fog. Ez teszi a népet vallása iránt közönyössé, s ez mérgezi meg idejekorán a serdülő ifjúságot. Bármennyi példát tudok a közéletből fölmutatni, hol a korcsmák szaporodásával s a féktelen ünnepnapi dorbézolások s korcsmázások által a még kevéssel előbb romlatlan, s példás magaviseletü nép szemlátomást sülyedni, s az erkölcstelenségbe merülni kezdett; mig ellenben a vasár- s ünnepnapi korcsmázások megszorításával a legelromlottabb szép is lassan-lassan ismét az erkölcs igaz ösvényére visszavezettetett. Hogy tehát a népet az ő tiszta erkölcsiségében megtarthassuk , kell hogy : a) A nyilvános korcsmák vasár- s ünnepnapokon, melyek a vallás- 8 erkölcsnek a legtöbbször közbotránkoztatói, a helybeli lakosok összecsoportosulására tiltassanak be s csak egyedül idegen utasok előtt legyenek nyitva. b) A szeszáruló, ha az utasokon kívül vasár- s ünnepnapokon a helybeli lakosok részére az ivás- s összecsoportosulásra alkalmat szolgáltatna, mindanynyiszor a közös oskola javára 1—5 frtig elmarasztalandó. c) Mindazon lakosok, kik a vasár- s ünnepnapi korcsmázási tilalom ellenére kihágást követnének el, 50 krtól 1 frtig büntetendők. D) A szeszfőző-gyárak. Mennyiben a szeszfőző-gyárak, különösen az izraeliták kezein lévők, számos keresztény cselédet saját ünnepeiken nehéz munkában elfoglalnak : igen óhajtandó volna, ha a keresztényekkeli főzés ünnepnapokon betiltatnék; annál is inkább, mivel e rosz, s vallás-ellenes tett, nemcsak a szeszfőző-gyárakban dolgozókat minden vallásos érzületből kivetkőzteti, de az összes keresztény népre károsan hat, sőt azt idővel a vallás közönyösségéhez szoktatandja. Én mindezeket megelőzőleg még 1863-ik év jan. havában 198. szám alatt felfolyamodtam, s az akkori királyi biztos 846. szám alatti rendeleténél fogva, az egész megyében községenkint a keresztényekkeli szeszfőzés ünnepnapokon 25 főnyi büntetés terhe alatt eltiltatott. De sajnos, hogy a megyei politikai hatóságnak e czélszerű intézkedése Nagy-Komjáthon kívül sehol sincs életbeléptetve. Óhajtandó tehát, hogy a megyei politikai hatóságnak ezen intézkedése, mint olyan, mely a keresztény emberben a vallás s erkölcsök iránt erősbülést szül s eszközöl, ismét életbeléptettessék. E) A közmutató helyek. Tagadhatatlan, hogy midőn a népet a vallás s erkölcsben erősbíteni óhajtjuk, igen helytelenül tennénk, ha azt minden szórakoztató mulatságokból kitiltanék. Sőt ellenkezőleg épen az emberi társaságba kell őt közelebbre vezetnünk, hogy így a gyakori érintkezések által az egymás iránti kölcsönös bizalom- s szeretőtre szelídíthessük. Szerintem a legjobb alkalom most kínálkozik, midőn a magas kormány községenként a faiskola-kerteket kegyes volt elrendelni. Fordítsuk ez alkalomra figyelmünket úgy, hogy minden községben oly tér jelöltessék ki, mely ne csak a faiskolát foglalja benn, de elegendő tért adhasson még egy községi mulató-kertnek alakítására is. E hely lehetne az, hová a nép szabad időben, különösen vasárs ünnepnapokon az esteli ájtatosság után — mulatság, eszmecsere, és szórakozás végett családjával egyetemlegesen kimenekülhetne. Az ily mulató-kerteknél eszközöltessék: a) Hogy mint közmulató helyeken több rendbeli kuglizó, hintázó s testgyakorló, csúszó- és mászófa állíttassák föl. (Minthogy azonban a beültetendő apró fácskák még nagy ideig a mulató közönségnek árnyékot nem adhatnának, czélszerű lenne azért, azt néhány főbb helyen zöld gályákból állított sátorokkal pótolni.) b) Az esteli ájtatosság után engedtessék meg a közmulató-helyen, a pálinka végképeni eltörülésével a bor- és serárulás, de csak a jó kedvig. c) Mindazok, kik az ily nyilvános közhelyeken megfeledkezve magukról, megittasodnának, a közmulatságokból bizonyos időre büntetésül kizárandók. d) Hogy az ifjuság nagyobb élvezetben is részesülhessen, az esteli ájtatosság után a közmulatóhelyen részére zene-s tánczvigság engedtessék, de az engedélyért mindig a községi eidijarosagnatt, mely a rendről felelős, az iskola javára 1 frt lenne fizetendő. e) A közmulatóhelyen tánczmulatság, bor- és sörárulhatás tekintetéből egy olcsószerű nyári tánczterem csapszékkel egybekötve felállítandó.E terem a csapszékkel együtt italmérés végett haszonélvezetül mindig a regale bérlőjének bizonyos kikötött összegért bérbeadandó. Ezen, ugyan csekélynek látszó alaptőke évente nem megvetendő összeget fog a közös iskola javára biztosítani, anélkül, hogy a népet terhelné. Megtörténhetik ugyan az is, hogy a regale-bérlő, miután kívüle senki más italmérési jogot nem gyakorolhat , s ha ő a nevezett köztermet a csapszékkel együtt potom áron ki nem vehetné, megvonná a közönségtől az italmérést a közhelyen. Az ily esetben, hogy a regale-bérlők mintegy kényszerülve érezzék magukat a középületeknek haszonbérbe vételére, — legjobb lesz, ha a földesúri regálét maga a község fogja — mint legtöbbet igérő — bérbe venni; mi ha történnék , annál nagyobb haszon fogná a közös ügyet illetni; de ezt a volt regale-bérlők — bármit is inkább fizessenek az iskola számára a középületek haszonvételében, — önmaguktól egykönnyen elvétetni nem engedik. F) A földmivelés s kertészet. Hogy a földmivelés és kertészetben a nép az eddigi ó-szerű ismereteinél magasabb s czélszerűbb fogalmat s ismeretet szerezhessen, s hogy annak mulattatva is némi szellemi táplálékot nyújthassunk, szükséges, részére a nevezett szakban a legczélszerűbb olvasmányt, minő a „Gazdászati-s Kertészeti Lapok“, megszerezni. — E lapok ünnepnapokon, midőn a nép egybecsoportosul, különösen az isteni tisztelet előtt, vagy után a tanítók által felolvasandók, s megmagyarázandók. A gyakori felolvasások által nem csak hogy a népet a czélszerűbb földmivelés ismereteibe bevezethetjük , de megszoktatjuk őt lassan a gondolkozáshoz, felébresztjük benne a szebb s nemesebb iránti vágyakat, s ha később egyszer e vágy kebelében megfogamzott, képessé válik azután egyéb népszerű hazai hasznos olvasmányokra. G) A községi rendezés. A népnevelés előmozdítására tagadhatlanul a községi rendezés a szétszórt községekben igen nagy horderővel bír, de sajnos, az még egyelőre se az álladalom, se a nép szerfeletti áldozata nélkül nem eszközölhető, sőt a messzebb jövőben is kétlem, hogy az kellemetlenség nélkül megtörténhessék. Az én szerény véleményem e részben is az volna, hogy miután a magas kormány eddig a megyei hatóságoknak az építkezéseknél a szigorú felügyeletet elrendeli, mely rendelet s felügyelet minden figyelem nélkül maradt; ha azonban a megyei politikai hatóság jövendőre nézve a felsőbb abbeli meghagyást szigoruabban fogná kezelni, s ha községenként a megyei mérnök által lehetőleg a mostani házsorok között egy vagy több széles utcza hasittatik, s ha ezentúl minden utdon épülő lakot csak is a kijelölt utczaszélen engedélyezik felépíteni, meghatározván a fal-, ablak- s ajtó-nagyságot egészségi tekintetből , — húsz vagy harmincz év lefolyása alatt jobbadán maga magát rendezte minden község a legkisebb kellemetlenség nélkül. Minthogy azonban a megyei politikai hatóságok nagyobb elfoglaltatásuk miatt a községi építkezésekre kellőleg fel nem ügyelhetnének, jó volna, ha az építkezőnek a megyei engedmény megnyerése után, a rendes házsorvezetés végett, a hely kijelölését a kerületi jegyzők tennék meg, önmagától értetődik, hogy a felsőbb ügyelet azért mindig a megyei politikai hatóságot illetendi. (Vége köv.) gárfi átfedi. Mapi újdonságok. Az ünnepélyes elfogadás költségeihez újabban önkéntes adományokkal járultak: gr. Károlyi Alajos cs. kir. követ Berlinben 200 ft, a pesti szatócstestület 188 fttal és a pesti kávéstestület 50 fttal. .. . Azon lovagsereg, mely Császár Ő Felségét a pesti pályaudvartól a budai váriakig kisérendi, már több mint 30, tökéletesen ügyes, jeles lovasból áll. — Nagyváradról, nov. 27-éről írják az „I. T.“nak : „Kegyelmes püspökünk valamint a követválasztásra nézve nem mulasztá el abbeli nézetét közölni megyebeli papságával, hogy a mennyire lehetséges, erélyes közreműködésük által oly követek választását segítsék elő, kikben az ország szerencsés leend egy jobb jövőnek zálogát föllelni, úgy jelenleg az országgyűlés tekintetéből kegyeskedett főpásztori körlevélben fölhívni papjait, hogy elmulaszthatlan kötelességüknek ismerjék, az országgyűlés alatt, annak szerencsés eredményéért buzgón imádkozni, s az isteni felség segedelmét közakarattal fezsdeni, mely nélkül az ember bizonyára sem magának, sem nemzetének javát elő nem mozdíthatja, annál kevésbbé alkothat honboldogító törvényeket, — a mint azt a haza bölcse, Deák Ferencz is kimondá : „Isten kezében a siker!“ Bár az országgyűlés minden tagja, kiknek kezébe van letéve az ország sorsa, igy gondolkodnék!“ —* A múlt hét végével az alakuló közép-dunai gőzhajó-társaság választmánya, a vállalat élén álló Barai György helytartósági alelnök elnöklete alatt ülést tartott, melyben el lett határozva, hogy a hajók építését megkezdik. Miután szükségesnek mutatkozott, hogy egy szakember küldessék Fiumébe, ki az „Estabilmento technico“-val egyezkedjék, a választmány e küldetéssel Houchard Ferencz hajóskapitányt határozta megbizatni, ki egyúttal Hajós József igazgató indítványára, melyet Bartál György is különösen támogatott, a választmányt e tekintetben illető jognál fogva, egyhangúlag technikai igazgatóvá neveztetett ki, miután ő nemcsak indítványozta e vállalatot, hanem a kivitelére czélzó előkészületekben tevékeny részt vett s egyátalán jeles szakférfiú. Fizetésének végleges megállapítása későbbre halasztatott, egyelőre azonban határoztatott, hogy a társulat ügyeiben teendő utazások alkalmára, az utazási költségek megtérítésén kívül 10 ft napi díjt húzzon. „H.“ : A levél-vitelbér leszállításából igen fényes eredményeket várnak a levelek emelkedő forgalmára, mint ez Angliában is mutatkozott, midőn 1840-ben Hill Roland a penny-taksát életbe léptette. A levelek száma, mely Angliában 1839-ben körülbelül 76 millióra rúgott, már 1840-ben 168 millióra növekedett, tehát kétszerte annyira s jelenleg kilenczszerte meghaladja az 1839-ki forgalmat. Austriában az utóbbi években az évenkénti levélszám 112—113 millió közt váltakozott, a forgalom tehát még mindig roppant lendületre képes, mire csupán a vitelbér mérséklése útján juthatnak. A Deutsch testvérek kő- és könyvnyomóintézetében egy emlékkönyv jelenik meg a magyar akadémia megnyitására, mely az akadémiára vonatkozó czikkek mellett, több oly férfiú arczképét is tartalmazandja, akik az akadémia és annak palotája körül kiválóbb érdemeket szereztek, — ezenkívül az akadémia palota és belső helyiségeinek ábrázolatait, hasonlókép a Posner által készített „Vendégkönyv“ és „Aranykönyv“ diszkötése ábráit is. A budai és pesti kamarai faraktárakban i. é. dec. 1-je napjától kezdve következő faárak állapíttattak meg: egy öt cserfáért.....................................13 ft — kr „ „ bükfáért......................................12 „ — „ „ „ tölgyfáért.....................................11 „ — „ „ „ vegyes gömbölyű fáért . . . 10 „ — „ „ „ alja-fáért.................................. 8 „ 50 „ Amerikai lapok tudósítása szerint az Egyesült Államok kormánya állami költségen gőzerővel hajtott repülőgépet készíttet. M i t s c h e s tanár a feltaláló. Az egész találmány egy szivar alakú csónakból áll, melynek közepén gőzgép van. A szárnyakat négy csavarkerék képezi, olyan, mint a csavargőzösökön van, melyek közül egyik felül, másik alól, egyik elöl másik hátul van alkalmazva , s kapcsolatba hozva a gőzgéppel. A felső és alsó csavar együtt működik s az egésznek emelésére vagy szállítására szolgál, az oldalon lévők együtt is , külön is egyféle vagy ellenkező irányban is működhetnek, s a kormányzást végzik. Az egész készület súlya a legénységgel együtt 122 mázsa. Azt állítják, hogy e készület oly gyorsan halad a légben, mint a hajó a vizen. — E közlés hitelére megjegyzendő, hogy Amerika a — Barnum hazája. —a—Nemzeti színház. Tegnapelőtt (29.) két kis franczia vígjáték, „Egy csésze bén“ és „Apát keres“ adatott elő meglehetős számú közönség előtt, természetesen sokkal nagyobb sikerrel, mint a drámai előadások, melyekhez, valljuk meg, erőink igen hiányosak, míg a vígjátéki szakmában kitűnő művészekkel rendelkezünk. —a— A „F. Lapok“-ban azt olvassuk, hogy a nemzeti szinpadon Ő Felsége legmagasb ittléte alkalmából Kisfaludynak „Hűség próbája“ Szigligetitől újonnan átdolgozva, fog színre hozatni. Eddig a nevezett darab még meg nem állapíttatott, hanem vígjáték mindenesetre lesz. A második megjegyzést mi is magunkévá teszszük és kérjük a szereposztással megbízottakat, hogy ez ünnepélyes alkalommal igyekezzenek a legkitűnőbb erőket felhasználni. S igen kívánatos, hogy az adandó darabokra jó előre készüljenek, miszerint az előadások teljes művészi kerekdedséggel mehessenek végbe. A budai városi színházban az evang.álva-intézet javára dec. 7-én előadás fog rendeztetni, mely alkalomra a rendezőség „Linda“ operát választotta, műkedvelők közreműködésével. A szükséges zenerészeket ez előadáshoz a nemzeti szinház, a karszemélyzetet a pesti német szinház szolgáltatja. A jótékony czélt tekintve óhajtandó, hogy a kielégítő jövedelemről pedig a — közönség gondoskodjék. —a— Carina k. a., mint halljuk, az „Afrikai nőben nem akarja elvállalni a főszerepet : most Pauline aszszonyt kínálták meg vele, aki véglegesen még nem határozott. E vonakodás sajátságosnak tetszhetik akkor , midőn a bécsi udvari operánál négy elsőrendű művésznő versenygett a főszerep elnyerése felett. —a — Sonnenthal, bécsi udvari várszínházi színész lábtörése e művészt majdnem az egész téli idény alatt távol fogja tartani a színpadtól. A láb annyira megdagadt, hogy a törés összeillesztéséhez nem igen lehet hozzáfogni. Ennek következtében most csak kényszerkötést alkalmaztak rá. —a— A bécsi udvari operaszínházban e héten pénteken Langertnek „A dalnok átka“ czímű dalműve kerül szinre. •—a— Az „An der Wien“-színházban, mint olvassuk, nem elégszenek meg egy szép Helénával, hanem még egy folytatást is akarnak, minek megírására egy ottani szeneszerző vállalkozott. így veszett el Trója ! —a— A Théatre Francaisban szinte hozandó Augierféle darab nagyon hasonlít Sardounak a „Benoiton család“ czímű darabjához, melyet a párisiak nagy lelkesedéssel fogadtak. A Debreczenből az ottani tv szinház viszonyairól következő tudósítást kaptuk: „Két hó lefolyása alatt a társulat nagy kitartása s szorgalmának, nemkülönben Reszler áldozatkészségének végre sikerült megtörni a chinai falat, mely a közönség nagyobb részét — a művészet terére átjátszott politika miatt — visszatartá a színháztól. Az első rés-lövést Bérczik „Fertály-mágnások“ czímű eredeti vígjátékával tette a társaság, s az, néhányszori eredményes ismétlés után újból kívántatik. A színház kivált szombat és vasárnap a nép által rendkívül látogattatik, úgy hogy Molnár terve, mely szerint a felső páholysor helyett egyszerű ülőpadok alkalmaztatnának a nép számára, igen gyakorlati nyítás lenne. Az egészet 300 frtból meg lehetne csináltatni, s ekkor a színház 400 oly nézővel többet fogadhatna be, akikre az itteni viszonyok közt legbiztosabban lehet számítani, és a napi jövedelem 170 frttal emelkednék. Nem kétkedünk, hogy ezt az illetők mielőbb be fogják látni s a szerint intézkednek. Haladás az előítéletek megtörésében, hogy a szinháznál felállított táncziskolába a vagyonos cívisek is elhozták gyermekeiket. Perrei, a volt budai balletmester, fáradhatatlan ezen pozsgás gyerkőczék betanításában s 3—4 hét alatt méltó utódai lesznek a budai népszínház egykori ügyes gyermekballetjének. A társaskörökben a színészet eddig nem tapasztalt kitüntetésekben részesül; hol egyik, hol másik elsőrendű házhoz hivatalosak. A Molnár ellenében eleinte táplált animositás most már jobb és méltányosabb belátásnak engedett helyet: minap a „Hortobágy“ban többen igen nagy elismeréssel nyilatkoztak róla s színészi sűrűbb működése iránt is meleg óhajtásukat fejezték ki.“ IW‘'lTIWIWgT1*iyilIinTBiiniiT'TTBTTHBWlMnBiWWriiBKMilli Értesítvény. Megkerestettünk a következő sorok fölvételére s az azokban foglalt tárgy figyelembe ajánlására, mit azonnal teljesítünk : „A pesti áru- és értéktőzsde bizottmánya, mely a hazai főbb termesztményekre nézve a szokásjogokat (Usances) még tavaly ideiglenesen megállapító, hasznos tevékenységének újabb jelét adó, s most is az ország főtermesztményével való kereskedés szabályozására fordított gondot s tetemes költséget. Ugyanis — mint közönségesen tudva van — a gabnaneműek adásvevésében a súly játsza a főszerepet ; ez azonban a mérőkben, a különböző lapátolás és elcsapásnál fogva, változásnak van alávetve, s igy gyakori vitákra szolgáltatott alkalmat, mit különösen áruszerződéseknél az átvevő, ha az árak időközben alászálltak, gyakran felhasznált s a szerződést per tárgyává tette. Hogy ezen visszaélésnek eleje vétessék, a fent emlitett tőzsde bizottmánya egy mázsálót készíttetett, melynek vékájába a különböző gabonaneműek, minőségükhöz képest megfelelőleg és egyenlően eresztetnek be, s az elcsapást is maga a mázsálógép eszközli ; minélfogva az ezen gépezeten mutatkozó súly minden fortélyt és kétséget kizár s peres esetekben alapos és döntő tanúságul fog szolgálhatni. Ezen mázsálás erőtanilag is remekmű, a tőzsde helyiségében van felállítva, különben a pesti hengermalom vasöntödéjéből került, s tudtunkkal az osztrák birodalomban még egyik piacz sem dicsekedhetik ilyes műszerkezettel. Mint halljuk, ezentúl minden szerződések gabonákra nézve, ezen mázsáló gép eredményéhez képest köttetnek, mire termesztőinket s az élelmezési bizottmányokat eleve figyelmeztetni kivántuk. N. J.“ Vidéki levelek. Polgár, nov. 28. A tisza-löki követválasztó kerületben jozsvai Bónis Sámuel urat, a tisza-löki választó-kerület 1861. évi országgyűlési képviselőjét, a számosan Tisza-Lökre egybegyült választók egyhangúlag és közakarattal, ellenjelölt nélkül újra megválasztották. A tisza-löki választó kerületnek közhajtása , hogy alkotmányos dicső magyar hazánk alkotmányos függetlensége, és megrendithetlen örök közboldogsága, a lovagias Fejedelem szent szándékával egyesülve a jelen beálló országgyűlésen a honatyákkal együtt hozandó alkotmányos törvények útján örök időkre állapíttassanak meg, és azokat a szent István koronájával megkoronázott Fejedelmünk, mint honatya és hadúr — felkent apostoli kezével szentesítse meg. A megyei hatóság utján Fényes Elek, akadémiai tag Magyarország statistikájának első kötete Polgár városa részére megküldetett, a többi köteteit is — a nyomtatás alóli kikerülésük után — megszerezzük. A munka a jelenkor szellemének derekasan megfelel, és azt bár a legcsekélyebb községnek is megszerezni szerfelett szükségesnek tartjuk. Polgár városára nézve e folyó évi november hó 13-ik napja nevezetes nap volt, melyen a méltóságos egri főkáptalan és Polgár városa között a polgári határban fennálló kilenczed szőlő-dézsma örökös megváltása tekintetéből örök időkre kölcsönösen megköttetett a szerződés. E szerződésnek két nevezetes pontja emelendő ki: 1-szer a mélt egri főkáptalan mint a szölődézsma jogosított földesura 1866-dik évi január hó első napjától kezdve az őt illető szölődézsmáról örökösen lemond, és azon területet, melyen a kérdéses dézsma-szölők fekszenek, a város, illetőleg a dézsmás - szöllöket biró gazdáknak teljes és szabad használatába örökösen és megmásolhatatlanul átengedi, mely lemondásért 2-szor: a dézsmás szöllöket használó lakosok, ezen dézsma örökváltsági összegéül egyszer mindenkorra fizetnek ötszáz osztrák értékű forintokat az osztrák érczlábnak teljesen megfelelő értékben, mely alkalommal egyszersmind a méltóságos egri főkáptalannak azon atyáskodó kegyéért, hogy a fenmaradt hét teljes évrel kilenczed szöllő-dézsma megváltása hátralékát nagylelkűen elengedni kegyeskedett, örök hálánkat áldozzuk, valamint Mártonffy Lajos uradalmi ügyvéd úrnak is, mint a méltóságos egri főkáptalan részéről a szöllödézsma megváltása ügyében kiküldött és megbízott teljhatalmú képviselőnek, a szöllödézsma megváltása körül tett buzgó fáradalmaiért hálás köszönetünket nyilvánítjuk. E napokban a cs. kir. adóhátralékok behajtása ügyében ns. Heilmann Lipót úr, mint a debreczeni cs. kir. pénzügyi kerületi igazgatóság elnöke, körútjában Polgáron is személyesen megjelenvén, lelkiismeretes eljárását, szívélyes nyájasságát és humanitással párosult bánásmódját, melyet mindenki irányában kivétel nélkül tanúsított, kiemelni kötelességünknek ismerjük. Thúry György: Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint Londonból távírják, Angolország egyesült kereskedelmi kamráinak egy igen tekintélyes küldöttsége, több parliamenti tagok, valamint a newcastlei Allhusen, s a birminghami S. Lloyds Macwell-Blows urak által kísértetre, nov. 28-kán Clarendon lord külügyministerhez ment, hogy az angol kormánytól kieszközölje a bor szabna-bevitel számára az austriai kereskedelmi minister által igénybevett kedvezményeket. A küldöttség a legelőzékenyebben fogadtatott, s azon biztosítást nyerte, miszerint az angol kormány az Austriávali alkudozásokat mielőbbi befejeztetésre igyekszik juttatni, s miszerint a küldöttség előadott óhajtásai gondos megfontolás alá fognak vétetni. A fogházból megszökött Stephenst a rendőrség még eddig nem tuda újra kézrekerítni. A lapok a fenian pártnak ezen főnökéről következő életrajzi adatokat közölnek : Stephens — egy kilkennyi árve