Sürgöny, 1865. december (5. évfolyam, 276-298. szám)

1865-12-01 / 276. szám

helyszéki követ s tordai ügyvéd, semmi szín alatt nem akarja az uniót, mert ezt nemzetiségi érdekeivel hom­lokegyenest ellenkezőnek tartja; míg a másik rész, melynek élén S­­­a­g­u­n­a érsek, Aldub­an s leginkább az oláh hivatalnokok állnak, saját jogaik biztosítása mellett hajlandók unióra lépni. A magyarok és székelyek, közöttük — miként érintem — nem lévén párt, mindig együttesen érte­keznek; míg a szászok együttesen, s a különböző párt­­színezet szerint külön is tanácskoznak, valamint az oláhok szintén. A két szász párt kiinduló pontja oly szélső, hogy azok egymáshozi közeledése, bármennyire conferentiáz­­zanak, aligha várható. Tűz és víz áll azoknál egymás mellett, e két elem pedig nem fér meg együtt. Mindenik párt azt hiszi, hogy saját szempontjá­ból a jog terén áll, melyről letérni egyik sem akar. Az oláh pártok körülbelül szintén így állnak, ám­bár előbb várható egymáshoz való simulásuk, mint a szászoké. Egyik értekezletükben dr. R­a­t­­­u­t bízták meg a programm-készítéssel, a­ki engedett is e felhívásnak, de programmját még saját pártbelijei sem akarták aláírni. Programmja nem mond ki kevesebbet, mint az 1848-diki törvények teljes érvénytelenségét; külön oláh területet sürget, és az országgyűlésnek az 1863-diki alapon leendő összehívását. Említem, hogy e követeléseket saját pártja is túlzottaknak tartotta és nem írta alá; tehát újabban má­sodik programm kidolgozására szólittatott fel, a mely azonban még nem kész. Az előrebocsátottakban, úgy hiszem, híven ecsete­lem­ az itteni situatiót. Holnap leend M­i­k­ó Imre gróf ő excja elnök­lete alatt az első vegyes értekezlet, melyben a kir. leiratra adandó válasz fog tárgyaltatni. Ezen értekezlet lefolyása után biztosabban tájé­kozhatjuk majd magunkat az itt történendők iránt. r. I. Horvátországi ügyek. Mint a „Debatte“ értesül, a horvát országgyűlés követei, akik jelenleg Bécsben időznek, szerencsések lesznek . Felsége által egyenként, bárha nem is mint küldöttség, elfogadtatni. Javaslat a népnevelés, vallás és erkölcs szilárdítása, különösen pedig a falusi népiskolák szervezésében. I. RÉSZ. A közerkölcsiségről. (Folytatás.) C)A vasár- s ünnepnapi korcsmázás. Az újabb időben különösen észrevehető, hogy a földmives-osztály, mely előbb magába­ zárkózva csa­ládja körében töltötte a vasár­ s ünnepnapi szabad ide­jét, most már ő is részint mint szabadabb s gondolko­dóbb nép, részint a házi gondoktól terhelve, a szóra­koztató társaságokat örömmel fölkeresi. S miután fa­luhelyen semminemű mulatságot, s nemesebb elfogla­lást önmagának nem találhat, kénytelenségből is a korcsmákba gyűl együvé, mely rész szokás oly tulaj­donná vált immár, hogy nagy része isteni tisztelet alatt is a korcsmákban található. Ezen elharapódzott meg­­szokás által a nap nona csals­ogóra köti koroaipen Singótól haszon nélkül megfosztatik; de igen gyakran megtör­ténik, hogy az egész társaság megittasodva, az ünnep­napok közbotrányára nyilvános utczai verekedéshez s káromláshoz fog. Ez teszi a népet vallása iránt közö­nyössé, s ez mérgezi meg idejekorán a serdülő ifjúságot. Bármennyi példát tudok a közéletből fölmutatni, hol a korcsmák szaporodásával s a féktelen ünnepnapi dorbézolások s korcsmázások által a még kevéssel előbb romlatlan, s példás magaviseletü nép szemláto­mást sülyedni, s az erkölcstelenségbe merülni kezdett; mig ellenben a vasár- s ünnepnapi korcsmázások meg­szorításával a legelromlottabb szép is lassan-lassan is­mét az erkölcs igaz ösvényére visszavezettetett. Hogy tehát a népet az ő tiszta erkölcsiségében megtarthassuk , kell hogy : a) A nyilvános korcsmák vasár- s ünnepnapokon, melyek a vallás- 8 erkölcsnek a legtöbbször közbo­­tránkoztatói, a helybeli lakosok összecsoportosulására tiltassanak be s csak egyedül idegen utasok előtt legyenek nyitva. b) A szeszáruló, ha az utasokon kívül vasár- s ünnepnapokon a helybeli lakosok részére az ivás- s összecsoportosulásra alkalmat szolgáltatna, mindany­­nyiszor a közös oskola javára 1—5 frtig elmaraszta­­landó. c) Mindazon lakosok, kik a vasár- s ünnepnapi korcsmázási tilalom ellenére kihágást követnének el, 50 krtól 1 frtig büntetendők. D) A szeszfőző-gyárak. Mennyiben a szeszfőző-gyárak, különösen az iz­raeliták kezein lévők, számos keresztény cselédet sa­ját ünnepeiken nehéz munkában elfoglalnak : igen óhajtandó volna, ha a keresztényekkeli főzés ünnep­napokon betiltatnék; annál is inkább, mivel e rosz, s vallás-ellenes tett, nemcsak a szeszfőző-gyárakban dol­gozókat minden vallásos érzületből kivetkőzteti, de az összes keresztény népre károsan hat, sőt azt idővel a vallás közönyösségéhez szoktatandja. Én mindezeket megelőzőleg még 1863-ik év jan. havában 198. szám alatt felfolyamodtam, s az akkori királyi biztos 846. szám alatti rendeleténél fogva, az egész megyében községenkint a keresztényekkeli szesz­­főzés ünnepnapokon 25 főnyi büntetés terhe alatt el­­tiltatott. De sajnos, hogy a megyei politikai hatóságnak e czélszerű intézkedése Nagy-Komjáthon kívül sehol sincs életbeléptetve. Óhajtandó tehát, hogy a megyei politikai ható­ságnak ezen intézkedése, mint olyan, mely a keresz­tény emberben a vallás s erkölcsök iránt erősbülést szül s eszközöl, ismét életbeléptettessék. E) A közmutató­ helyek. Tagadhatatlan, hogy midőn a népet a vallás­ s erkölcsben erősbíteni óhajtjuk, igen helytelenül ten­nénk, ha azt minden szórakoztató mulatságokból kitil­tanék. Sőt ellenkezőleg épen az emberi társaságba kell őt közelebbre vezetnünk, hogy így a gyakori érintke­zések által az egymás iránti kölcsönös bizalom- s sze­retőtre szelídíthessük. Szerintem a legjobb alkalom most kínálkozik, midőn a magas kormány községen­ként a faiskola-kerteket kegyes volt elrendelni. Fordít­suk ez alkalomra figyelmünket úgy, hogy minden köz­ségben oly tér jelöltessék ki, mely ne csak a faiskolát foglalja benn, de elegendő tért adhasson még egy köz­ségi mulató-kertnek alakítására is. E hely lehetne az, hová a nép szabad időben, különösen vasár­­s ün­nepnapokon az esteli ájtatosság után — mulatság, eszmecsere, és szórakozás végett családjával egye­temlegesen kimenekülhetne. Az ily mulató-kerteknél eszközöltessék: a) Hogy mint közmulató helyeken több rendbeli kuglizó, hintázó s testgyakorló, csúszó- és mászófa ál­líttassák föl. (Minthogy azonban a beültetendő apró fácskák még nagy ideig a mulató közönségnek árnyé­kot nem adhatnának, czélszerű lenne azért, azt néhány főbb helyen zöld gályákból állított sátorokkal pótolni.) b) Az esteli ájtatosság után engedtessék meg a közmulató-helyen, a pálinka végképeni eltörülésével a bor- és serárulás, de csak a jó kedvig. c) Mindazok, kik az ily nyilvános közhelyeken megfeledkezve magukról, megittasodnának, a közmu­latságokból bizonyos időre büntetésül kizárandók. d) Hogy az ifjuság nagyobb élvezetben is része­sülhessen, az esteli ájtatosság után a közmulatóhelyen részére zene-­s tánczvigság engedtessék, de az en­gedélyért mindig a községi eidijarosagnatt, mely a rendről felelős, az iskola javára 1 frt lenne fizetendő. e) A közmulatóhelyen tánczmulatság, bor- és sörárulhatás tekintetéből egy olcsószerű nyári tánczte­­rem csapszékkel egybekötve felállítandó.E terem a csap­székkel együtt italmérés végett haszonélvezetül min­dig a regale bérlőjének bizonyos kikötött összegért bérbeadandó. Ezen, ugyan csekélynek látszó alap­tőke évente nem megvetendő összeget fog a közös is­kola javára biztosítani, anélkül, hogy a népet terhel­né. Megtörténhetik ugyan az is, hogy a regale-bérlő, miután kívüle senki más italmérési jogot nem gyako­rolhat , s ha ő a nevezett köztermet a csapszékkel együtt potom áron ki nem vehetné,­­ megvonná a kö­zönségtől az italmérést a közhelyen. Az ily esetben, hogy a regale-bérlők mintegy kényszerülve érezzék magukat a középületeknek haszonbérbe vételére, — legjobb lesz, ha a földesúri regálét maga a község fog­ja — mint legtöbbet igérő — bérbe venni; mi ha történnék , annál nagyobb haszon fogná a közös ügyet illetni; de ezt a volt regale-bérlők — bármit is inkább fizessenek az iskola számára a középületek haszonvé­telében, — önmaguktól egykönnyen elvétetni nem en­gedik. F) A földmivelés s kertészet. Hogy a földmivelés és kertészetben a nép az eddigi ó-szerű ismereteinél magasabb s czélszerűbb fogalmat s ismeretet szerezhessen, s hogy annak mu­lattatva is némi szellemi táplálékot nyújthassunk, szükséges, részére a nevezett szakban a legczélszerűbb olvasmányt, minő a „Gazdászati-­s Kertészeti Lapok“, megszerezni. — E lapok ünnepnapokon, midőn a nép egybecsoportosul, különösen az isteni tisztelet előtt, vagy után a tanítók által felolvasandók, s megmagya­­rázandók. A gyakori felolvasások által nem csak hogy a népet a czélszerűbb földmivelés ismereteibe beve­zethetjük , de megszoktatjuk őt lassan a gondolkozás­hoz, felébresztjük benne a szebb s nemesebb iránti vágyakat, s ha később egyszer e vágy kebelében meg­­fogamzott, képessé válik azután egyéb népszerű hazai hasznos olvasmányokra. G) A községi rendezés. A népnevelés előmozdítására tagadhatlanul a községi rendezés a szétszórt községekben igen nagy horderővel bír, de sajnos, az még egyelőre se az álla­­dalom, se a nép szerfeletti áldozata nélkül nem eszkö­zölhető, sőt a messzebb jövőben is kétlem, hogy az kellemetlenség nélkül megtörténhessék. Az én szerény véleményem e részben is az volna, hogy miután a ma­gas kormány eddig a megyei hatóságoknak az épít­kezéseknél a szigorú felügyeletet elrendeli, mely rende­let s felügyelet minden figyelem nélkül maradt; ha azonban a megyei politikai hatóság jövendőre nézve a felsőbb abbeli meghagyást szigoruabban fogná kezelni, s ha községenként a megyei mérnök által lehetőleg a mostani házsorok között egy vagy több széles utcza hasittatik, s ha ezentúl minden utdon épülő lakot csak is a kijelölt utczaszélen engedélyezik felépíteni, megha­tározván a fal-, ablak- s ajtó-nagyságot egészségi te­kintetből , — húsz vagy harmincz év lefolyása alatt jobbadán maga­ magát rendezte minden község a legki­sebb kellemetlenség nélkül. Minthogy azonban a me­gyei politikai hatóságok nagyobb elfoglaltatásuk miatt a községi építkezésekre kellőleg fel nem ügyelhetnének, jó volna, ha az építkezőnek a megyei engedmény meg­nyerése után, a rendes házsor­vezetés végett, a hely kijelölését a kerületi jegyzők tennék meg, önmagától értetődik, hogy a felsőbb ügyelet azért mindig a me­gyei politikai hatóságot illetendi. (Vége köv.) gárfi átfedi. Mapi újdonságok.­ ­ Az ünnepélyes elfogadás költségeihez újab­ban önkéntes adományokkal járultak: gr. Károlyi Alajos cs. kir. követ Berlinben 200 ft, a pesti sza­tócstestület 188 fttal és a pesti kávéstestü­let 50 fttal. .. . Azon lovagsereg, mely Császár Ő Felségét a pesti pályaudvartól a budai váriakig kisérendi, már több mint 30, tökéletesen ügyes, jeles lovasból áll. — Nagyváradról, nov. 27-éről írják az „I. T.“­­nak : „Kegyelmes püspökünk valamint a követválasz­tásra nézve nem mulasztá el abbeli nézetét közölni me­gyebeli papságával, hogy a mennyire lehetséges, eré­lyes közreműködésük által oly követek választását se­gítsék elő, kikben az ország szerencsés leend egy jobb jövőnek zálogát föllelni, úgy jelenleg az országgyűlés tekintetéből kegyeskedett főpásztori körlevélben föl­hívni papjait, hogy elmulaszthatlan kötelességüknek is­merjék, az országgyűlés alatt, annak szerencsés ered­ményéért buzgón imádkozni, s az isteni felség sege­delmét közakarattal fezsdeni, mely nélkül az ember bizonyára sem magának, sem nemzetének javát elő nem mozdíthatja, annál kevésbbé alkothat honboldogító tör­vényeket, — a mint azt a haza bölcse, Deák Ferencz is kimondá : „Isten kezében a siker!“ Bár az országgyű­lés minden tagja, kiknek kezébe van letéve az ország sorsa, igy gondolkodnék!“ —* A múlt hét végével az alakuló köz­ép-du­nai gőzhajó-társaság választmánya, a vállalat élén álló B­a­r­­­a­i György helytartósági alelnök elnök­lete alatt ülést tartott, melyben el lett határozva, hogy a hajók építését megkezdik. Miután szükségesnek mu­tatkozott, hogy egy szakember küldessék Fiumébe, ki az „Estabilmento technico“-val egyezkedjék, a vá­lasztmány e küldetéssel Houchard Ferencz hajós­­kapitányt határozta megbizatni, ki egyúttal Hajós József igazgató indítványára, melyet Bar­tál György is különösen támogatott, a választmányt e tekintetben illető jognál fogva, egyhangúlag technikai igazgatóvá neveztetett ki, miután ő nemcsak indítványozta e vál­lalatot, hanem a kivitelére czélzó előkészületekben te­vékeny részt vett s egyátalán jeles szakférfiú. Fizeté­sének végleges megállapítása későbbre halasztatott, egyelőre azonban határoztatott, hogy a társulat ügyei­ben teendő utazások alkalmára, az utazási költségek megtérítésén kívül 10 ft napi díjt húzzon. „H.“ : A levél-vitelbér leszállításából igen fényes eredményeket várnak a levelek emelkedő forgalmára, mint ez Angliában is mutatkozott, midőn 1840-ben Hill Roland a penny-taksát életbe léptette. A levelek száma, mely Angliában 1839-ben körülbelül 76 millió­ra rúgott, már 1840-ben 168 millióra növekedett, te­hát kétszerte annyira s jelenleg kilenczszerte megha­ladja az 1839-ki forgalmat. Austriában az utóbbi évek­ben az évenkénti levélszám 112—113 millió közt vál­takozott, a forgalom tehát még mindig roppant lendü­letre képes, mire csupán a vitelbér mérséklése útján juthatnak.­­ A Deutsch testvérek kő- és könyvnyomó­intézetében egy emlékkönyv jelenik meg a ma­gyar akadémia megnyitására, mely az akadémiára vo­natkozó czikkek mellett, több oly férfiú arczképét is tartalmazandja, a­kik az akadémia és annak palotája körül kiválóbb érdemeket szereztek, — ezenkívül az akadémia palota és belső helyiségeinek ábrázolatait, hasonlókép a Posner által készített „Vendégkönyv“ és „Aranykönyv“ diszkötése ábráit is.­­ A budai és pesti kamarai faraktárakban i. é. dec. 1-je napjától kezdve következő faárak álla­píttattak meg: egy öt cserfáért.....................................13 ft — kr „ „ bükfáért......................................12 „ — „ „ „ tölgyfáért.....................................11 „ — „ „ „ vegyes gömbölyű fáért . . . 10 „ — „ „ „ alja-fáért.................................. 8 „ 50 „ Amerikai lapok tudósítása szerint az Egye­sült Államok kormánya állami költségen gőz­erővel hajtott repülő­gépet készíttet. M i t s c h e s tanár a fel­találó. Az egész találmány egy szivar­ alakú csónakból áll, melynek közepén gőzgép van. A szárnyakat négy csavarkerék képezi, olyan, mint a csavargőzösökön van, melyek közül egyik felül, másik alól, egyik elöl másik hátul van alkalmazva , s kapcsolatba hozva a gőzgéppel. A felső és alsó csavar együtt működik s az egésznek emelésére vagy szállítására szolgál, az olda­lon lévők együtt is , külön is egyféle vagy ellenkező irányban is működhetnek, s a kormányzást végzik. Az egész készület súlya a legénységgel együtt 122 má­zsa. Azt állítják, hogy e készület oly gyorsan halad a légben, mint a hajó a vizen. — E közlés hitelére meg­jegyzendő, hogy Amerika a — Barnum hazája. —a—Nemzeti színház. Tegnapelőtt (29.) két kis franczia vígjáték, „Egy csésze b­én“ és „Apát keres“ adatott elő meglehetős számú közönség előtt, természetesen sokkal nagyobb sikerrel, mint a drámai előadások, melyekhez, valljuk meg, erőink igen hiá­nyosak, míg a vígjátéki szakmában kitűnő művészek­kel rendelkezünk. —a— A „F. Lapok“-ban azt olvassuk, hogy a nemzeti szinpadon Ő Felsége legmagasb ittléte al­kalmából Kisfaludynak „Hűség próbája“ Szigligetitől újonnan átdolgozva, fog színre hozatni. Eddig a neve­zett darab még meg nem állapíttatott, hanem vígjáték mindenesetre lesz. A második megjegyzést mi is ma­gunkévá teszszük és kérjük a szereposztással megbízot­takat, hogy ez ünnepélyes alkalommal igyekezzenek a legkitűnőbb erőket felhasználni. S igen kívánatos, hogy az adandó darabokra jó előre készüljenek, mi­szerint az előadások teljes művészi kerekdedséggel mehessenek végbe.­­ A budai városi színházban az evang.­álva-in­tézet javára dec. 7-én előadás fog rendeztetni, mely alkalomra a rendezőség „Linda“ operát választotta, műkedvelők közreműködésével. A szükséges zeneré­szeket ez előadáshoz a nemzeti szinház, a karszemély­zetet a pesti német szinház szolgáltatja. A jótékony czélt tekintve óhajtandó, hogy a kielégítő jövedelem­ről pedig a — közönség gondoskodjék. —a— Carina k. a., mint halljuk, az „Afrikai nő­ben nem akarja elvállalni a főszerepet : most Paul­ine asz­­szonyt kínálták meg vele, a­ki véglegesen még nem határozott. E vonakodás sajátságosnak tetszhetik akkor , midőn a bécsi udvari operánál négy elsőrendű művésznő versenygett a fősze­rep elnyerése felett. —a — Sonnenthal, bécsi udvari várszínházi szí­nész lábtörése e művészt majdnem az egész téli idény alatt távol fogja tartani a színpadtól. A láb annyira megdagadt, hogy a törés összeillesztéséhez nem igen lehet hozzáfogni. Ennek következtében most csak kényszer­kötést alkalmaztak rá. —a— A bécsi udvari opera­színházban e héten pén­teken Langertnek „A dalnok átka“ czím­ű dalműve kerül szinre. •—a— Az „An der Wien“-színházban, mint olvassuk, nem elégszenek meg egy szép Helénával, hanem még egy folytatást is akarnak, minek megírására egy ottani szeneszerző vállalko­zott. így veszett el Trója ! —a— A Théatre Franc­aisban szinte hozandó Augier­­féle darab nagyon hasonlít Sardounak a „Benoiton család“ czímű darabjához, melyet a párisiak nagy lelkesedéssel fogadtak. A Debreczen­ből az ottani tv szinház vi­szonyairól következő tudósítást kaptuk: „Két hó le­folyása alatt a társulat nagy kitartása s szorgalmának, nemkülönben Reszler áldozatkészségének végre sikerült megtörni a chinai falat, mely a közönség na­gyobb részét — a művészet terére átjátszott politika miatt — visszatartá a színháztól. Az első rés-lövést Bérczik „Fertály-mágnások“ czímű eredeti vígjá­­tékával tette a társaság, s az, néhányszori eredményes ismétlés után újból kívántatik. A színház kivált szom­bat és vasárnap a nép által rendkívül látogattatik, úgy hogy Molnár terve, mely szerint a felső páholysor helyett egyszerű ülő­padok alkalmaztatnának a nép számára, igen gyakorlati nyítás lenne. Az egészet 300 frtból meg lehetne csináltatni, s ekkor a színház 400 oly nézővel többet fogadhatna be, a­kikre az itteni vi­szonyok közt legbiztosabban lehet számítani, és a napi jövedelem 170 frttal emelkednék. Nem kétkedünk, hogy ezt az illetők mielőbb be fogják látni s a szerint intézkednek. Haladás az előítéletek megtörésében, hogy a szinháznál felállított táncziskolába a vagyonos­ cívisek is elhozták gyermekeiket. Perrei, a volt budai balletmester, fáradhatatlan ezen pozsgás gyerkőczék betanításában s 3—4 hét alatt méltó utódai lesznek a budai népszínház egykori ügyes gyermekballetjének. A társaskörökben a színészet eddig nem tapasztalt kitüntetésekben részesül; hol egyik, hol másik első­rendű házhoz hivatalosak. A Molnár ellenében eleinte táplált animositás most már jobb és méltányosabb be­látásnak engedett helyet: minap a „Hortobágy“ban töb­ben igen nagy elismeréssel nyilatkoztak róla s színészi sűrűbb működése iránt is meleg óhajtásukat fejez­ték ki.“ IW‘'lTIWIWgT1*iyilIinTBiinii­T'TTBTTHBWlMnBiWWr­i­iBKMilli Értesítvény. Megkerestettünk a következő sorok fölvételére s az azokban foglalt tárgy figyelembe ajánlására, mit azonnal teljesítünk : „A pesti áru- és é­rt­é­kt­őz­s­d­e bizottmánya, mely a hazai főbb termesztményekre nézve a szokás­jogokat (Usances) még tavaly ideiglenesen megálla­­pító, hasznos tevékenységének újabb jelét adó, s most is az ország főtermesztményével való kereskedés sza­bályozására fordított gondot s tetemes költséget. Ugyanis — mint közönségesen tudva van — a gabnaneműek adásvevésében a súly játsza a főszere­pet ; ez azonban a mérőkben, a különböző lapátolás és elcsapásnál fogva, változásnak van alávetve, s igy gya­kori vitákra szolgáltatott alkalmat, mit különösen áru­szerződéseknél az átvevő, ha az árak időközben alá­­szálltak, gyakran felhasznált s a szerződést per tár­gyává tette. Hogy ezen visszaélésnek eleje vétessék, a fent em­­litett tőzsde bizottmánya egy mázsálót készítte­tett, melynek vékájába a különböző gabonaneműek, minőségükhöz képest megfelelőleg és egyenlően eresz­­tetnek be, s az elcsapást is maga a mázsálógép esz­közli ; minélfogva az ezen gépezeten mutatkozó súly minden fortélyt és kétséget kizár s peres esetekben ala­pos és döntő tanúságul fog szolgálhatni. Ezen mázsálá­s erőtanilag is remekmű, a tőzsde helyiségében van felállítva, különben a pesti henger­malom vasöntödéjéből került, s tudtunkkal az osztrák birodalomban még egyik piacz sem dicsekedhetik ilyes műszerkezettel. Mint halljuk, ezentúl minden szerződések gabo­nákra nézve, ezen mázsáló gép eredményéhez képest köttetnek, mire termesztőinket s az élelmezési bizott­mányokat eleve figyelmeztetni kivántuk. N. J.“ Vidéki levelek. Polgár, nov. 28. A t­i­s­z­a-l­ö­k­i követválasztó kerületben jozsvai Bónis Sámuel urat, a tisza-löki választó-kerület 1861. évi országgyűlési képviselő­jét, a számosan Tisza-Lökre egybegyült választók egy­hangúlag és közakarattal, ellen­jelölt nélkül újra meg­választották. A tisza-löki választó kerületnek köz­­hajtása , hogy alkotmányos dicső magyar hazánk alkotmányos függetlensége, és megrendithetlen örök közboldogsága, a lovagias Fejedelem szent szándéká­val egyesülve a jelen beálló országgyűlésen a hon­atyákkal együtt hozandó alkotmányos törvények útján örök időkre állapíttassanak meg, és azokat a szent­ István koronájával megkoronázott Fejedelmünk, mint honatya és hadúr — felkent apostoli kezével szente­sítse meg. A megyei hatóság utján Fényes Elek, akadé­miai tag Magyarország statistikájának első kötete Polgár városa részére megküldetett, a többi köteteit is — a nyomtatás alóli kikerülésük után — megszerezzük. A munka a jelenkor szellemének derekasan megfelel, és azt bár a legcsekélyebb községnek is megszerezni szerfelett szükségesnek tartjuk. Polgár városára nézve e folyó évi november hó 13-ik napja nevezetes nap volt, melyen a méltóságos egri főkáptalan és Polgár városa között a polgári ha­tárban fennálló kilenczed szőlő-dézsma örökös meg­váltása tekintetéből örök időkre kölcsönösen megköt­tetett a szerződés.­­ E szerződésnek két nevezetes pontja emelendő ki: 1-szer a mélt­ egri főkáptalan mint a szölődézsma jogosított földesura 1866-dik évi január hó első napjától kezdve az őt illető szölődézsmáról örökösen lemond, és azon területet, melyen a kér­déses dézsma-szölők fekszenek, a város, illetőleg a dézsmás - szöllöket biró gazdáknak teljes és sza­bad használatába örökösen és megmásolhatatlanul átengedi, mely lemondásért 2-szor: a dézsmás szöllö­­ket használó lakosok, ezen dézsma örök­váltsági össze­géül egyszer mindenkorra fizetnek ötszáz osztrák ér­tékű forintokat az osztrák érczlábnak teljesen megfelelő értékben, mely alkalommal egyszersmind a méltóságos egri főkáptalannak azon atyáskodó kegyéért, hogy a fenmaradt hét teljes évrel­ kilenczed szöllő-dézsma megváltása hátralékát nagylelkűen elengedni kegyes­kedett, örök hálánkat áldozzuk, valamint Mártonffy La­jos uradalmi ügyvéd úrnak is, mint a méltóságos egri főkáptalan részéről a szöllödézsma megváltása ügyé­ben kiküldött és megbízott teljhatalmú képviselőnek, a szöllödézsma megváltása körül tett buzgó fáradalmai­ért hálás köszönetünket nyilvánítjuk. E napokban a cs. kir. adóhátralékok behajtása ügyében ns. Heilmann Lipót úr, mint a debreczeni cs. kir. pénzügyi kerületi igazgatóság elnöke, körútjá­ban Polgáron is személyesen megjelenvén, lelkiisme­retes eljárását, szívélyes nyájasságát és humanitással párosult bánásmódját, melyet mindenki irányában ki­vétel nélkül tanúsított, kiemelni kötelességünknek ismerjük. Thúry György: Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint Londonból távírják, An­golország egyesült kereskedelmi kamráinak egy igen tekintélyes küldöttsége, több parliamenti tagok, vala­mint a new­castlei Allhusen, s a birminghami S. Lloyds Macwel­l-B­lows urak által kísértetre, nov. 28-kán Clarendon lord külügyministerhez ment, hogy az angol kormánytól kieszközölje a bor­ s­zabna-bevitel számára az austriai kereskedelmi mi­nister által igénybevett kedvezményeket. A küldött­ség a legelőzékenyebben fogadtatott, s azon biztosítást nyerte, miszerint az angol kormány az Austriávali al­kudozásokat mielőbbi befejeztetésre igyekszik juttatni, s miszerint a küldöttség előadott óhajtásai gondos megfontolás alá fognak vétetni. A fogházból megszökött Stephenst a rend­őrség még eddig nem tuda újra kézrekerítni. A lapok a fenian pártnak ezen főnökéről következő életrajzi adatokat közölnek : Stephens — egy kilkennyi árve­

Next