Sürgöny, 1866. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1866-01-03 / 1. szám

1. sz. Hatodik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri­ utcza 1. szám. Kiadó­hivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelező­­inktfil fogadtatnak el. Míl­*'án-hircletésel£ : egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 8 hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséén­t 6 kr. számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. o. — Külföldről hirdetéseket átvesznek­ a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alte­­n - ban Hkaaai Bexistein és Vogler ; Hamburgban Tü­rk­h­eim Jakab ; Lipcsében Engflei* M., ligáén és Forst urak. Pest. trda, jami.fi* 3 1800 Előfizetési árak: Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre............................20frt. Egész évre . 18 frt-Félévre............................­ 10 „ Félévre . . 0, -Negyedévre............................ 6 „ Negyedévre . 6 _ HIVATALOS RÉSZ. Császárné Ő Felsége dec. 30-án este Münchenből Bécsbe visszaérkezett. Ő cs. k. Apostoli Felsége m. évi dec. 2-tól kelt legfelsőbb kabineti iratával, báró Majthényi Antalt, saját valóságos kamarását, titkos­ tanácsosi méltóság-­­ gal, dijmentesen legkegyelmesebben fölruházni méltóz- t­tatott. A cs. k. Apostoli Felsége m. évi dec. 18-tól kelt legfelsőbb határozatával, Huszár Antal nagy-abonyi lelkészt a „Sancti Jacobi de Insula Danubii“ czimzetes­­apátságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott Pénzügyi törvény az 1866. évre; érvényes az egész birodalomra. 1865. s­e­p­t. 20-t­ól kelt nyilt parancs­om alapján, ministeri tanácsom meghallga­tása után rendelem, a­m­i­n­t k­ö­ve­t­k­e­z­i­k : I. sz. Az összes állami kiadások az 1866. köz­­igazgatási évre 531,273,881 ftra austr. ért. állapíttat­tak meg. II. Cz. A külön hovaforditást, s a közigazgatás egyes ágaira megajánlott költségvetési összegeket a mellékletben következő állam költségvetés első része foglalja magában. Az állam költségvetés egyes fejezetei s czimei szerint megajánlott kiadási hiteleket csak az ezen feje­zetek- a czimekben kijelölt czélokra szabad fordítni. Továbbá a közigazgatás egyes ágaira megaján­lott kiadási hitelekre vonatkozólag, az egyes czimeken belül, a szabad hovafordítás, a rendes s rendkívüli szük­ségletre elkülönzésre, tekintet nélkül, megengedtetik. III. sz. Az I. czikkben megajánlott állami kiadá­sok födezésére, az alábbi állam-költségvetés második részében 491,134,735 st a. ért. megállapított közvetlen s közvetett adók bevételei s az állam egyéb bevétel­ágai rendeltetvék. IV. sz. Az állami bevételeknek a III. czikkben megállapított összege elérése végett különösen követ­kező határozatok birnak érvénynyel : 1. Az 1859. máj. 13-ki császári rendelet értelmé­ben (kir. törv.l. 88. sz.) fönnálló rendkívüli pótlék az 1866. közigazgatási évre, mint az előbbi évben : a) a házbér-adónál az ordinarium a/9-ával, b) a kereset-adónál %-ével, c) a Contributo arti e comerciónál, a lomb.-velenczei királyságban “Vével, s d) a jövedelmi adónál Vs-ével vettetik ki s bajta­tik be.; ellenben ezen rendkívüli pótlék e) a telek-adónál az ordinarium 3/1a-ével, s f) a ház-osztály-adónál “/1-ével vettetik ki s hajta­­tik be. E szerint az e) s f) alatt megjelölt adó­nemeknél az eddigi rendkívüli összes pótlék egy negyedének el­engedése fog beállani. g) Az állami­, nyilvános pénzalapi é s rendi köte­lezvények kamatjaitól fizetendő jövedelmi adó, szint­úgy mint az előbbi évben, 7 percenttel vettetik ki s haj­­tatik be. Az 1864. febr. 29-ki törvény IV. cz. 1. oszt. g) be­tűjének határozatai (kir. törv.l. 14. sz.) a g) alatt meg­jelölt fölemelt jövedelmi adó behajtásának módjára vo­natkozólag az 1866.­ közigazgatási évre is érvényben maradnak. 2. Az 1862. dec. 13-ki törvény, (bir. törv.l. 89. sz.), s illetőleg az 1864. febr. 29-ki törvény (bir. törv.l. 20. sz.) által meghatározott változtatások az 1850. febr. 9- i aug. 2-ki törvényekhez, a bélyegek s közvetlen il­letékek tekintetében, valamint 3. a belföldi anyagokból készült czukortáli fo­gyasztási adónak fölemelése, ugyanazon mérvben, a mint az az 1862. oct. 29-ki törvénynyel (kir. törv.l. 65. sz.) behozatott, az 1866. közigazgatási év tartamára tovább is fönnmaradnak. V. Cz. A közelebbi határozatok az államköltség­­­vetés második része 39. fejezetébe beigtatott, s elidege­nítésre szánt ingatlan állam­ tulajdon értékesítése iránt, külön törvény által fognak kiadatni. VI­ Cz. Az............................... 531,273,881 ft összes állami kiadásoknak . . . 492,134,735 ft összes állami bevételekkeli összehason­litásából eredő ..... 1­40,139,146 ft many­­at a. ért., hitel utján lesz fede­­zendő. VII. sz. A jelen törvény végrehajtásával a pénz- Ügyminister bizatik meg. Bécs, dec. 30. 1865. Ferencz József, s. k. Belcredis. k. Lariscbs. k. Legfelsőbb rendeletre : Lovag Meyer Bernát s. k. Békésmegye főispánja Hajóssy Ottó közigaz­gatási kiadót megyei harmad-aljegyzővé, közigazga­tási kiadóvá­ Cziffra Imre megyei írnokot, megyei írnokká pedig H­u­g­y­e­c­z Gyula dijnokot nevezte ki. Állam­költségvetés az Első rész. — 1. fej. I. Legfelsőbb udvar 2. fej. II. C­s­á­s­z­á­r Ő F­e­l­s­é­g­e cabineti irodája . . . . 3. fej. III. Birodalmi tanács 4. fej. IV. Áll­am­tanács . . 5. fej. V. Ministertanács 6. fej. VI Kü­lügyministerium 1. Czim. Központi vezetés . . . 2. czím. Diplomatiai kiadások . . 3. cz. A consuli hivatalok kiadásai_ Összeg (6. fej- 1—3. czim) 7. fej- VII. Államministerium. 1. Czim. Központi vezetés .... A. Politikai kormányzat. 2. Cz. A kir. törvénylap kiadásai 3. cz. A csendőrség főfelügyelősége 4. cz. A tudományok akadémiája 5. cz. Földtani birodalmi intézet . 6. cz. Politikai igazgatás a korona országokban ........ 7. cz. Lerencz-intézetek számára állami segély......................... 8. cz. Építészeti hatóságok . . . 9. cz. Útépítészet.......................... 10. cz. Vizépitészet ...... 11. cz. Országos csendőrség . . . 12. czim. Új építések a politikai kormányzat számára .... Kiadáso­k rendesek rendkívüliek összeg austriai értékű forintokban. 6,049.360 1,370.640 7,420.000 60.257 _1­60.257 200.000 1. 200.000 142.128— 142.128 25.963— 25.963 414.770 9.980 424.760 1,134 380 94.840 1,229.220 542.310 6.000 548.310 2,091.460 110.820 2,202.280 585.683 . ■ Lg'- •1 585.683 30.0001---30.000 43.349 43.349 63.000— 63.000 40.102 3.000 43.102 9.236.781 224.415 9.461.196 — 100.000 100.000 13. cz. Hivatalos lapok költségei . 14. cz. Segélyezés a montenegrói, bosniai és herczegovinai mene­kültek számára..................... 15­ A dalmátiai burján-telepek ki­irtására.............................. . 16. cz. Ált. rendelk. alap. Összeg (7. fej. 1—16. cz.) . B. Cultus és oktatás. Cultus. 8. fej. 1. Czim. Állami előleg kath. vallási intézetek részére . . . 2. cz. Katholikus cultus . . . 3. cz. Evangélikus cultus .... 4. cz. Görög-keleti cultus . . .­­. 5. cz. Egyenértékek és szabály­szerű szolgálmányok cultus-czé­­lokra.......................................... 6. cz. Kegyúri kiadások cultus czélokra .... Oktatás. 7. czim. Iskolatanácsosok . . 8. cz. Állami pótlék iskolai inté­zetek számára................. 9. cz. Állami pótlék tanulmány intézetek számára .... 10. cz. A tudományok és művé­szetek intézete a lombard-ve­lenczei királyságban. . . Kiadások rendesek rendkívüliek összeg austriai értékű forintokban. 328.054— 328.054 — 50.000 50.000 20.000 20.000 200.000 19.936.935 1.745.161 21.682.096 11 cz. A képzőművészetek aka­démiája Bécsben ................. 12. cz. A szépművészetek akadé­miája Velenczében .... 13. cz. Központi bizottmány az építészeti emlékek kinyomo­zása- és fen­tartására. . . . 14. cz. Régi építészeti emlékek fentartása és nyilvános emlé­kek állítására . . . ... 15. cz. Alapítványok és jutalékok oktatási czélokra . . . 16 cz. Egyenértékek és szabály­szerű szolgálmányok oktatási czélokra 17. cz. Kegyúri kiadások oktatási czélokra................................. Összeg (8. fej. 1—17. cz.) 9. Fej. C. Oktatási tanács . . . 10. fej. D. Rendőrministerium 1. Czim. Központi vezetés . . . 2. cz. Kiadások az államrendőr­ség számára......................... 3. cz Közbiztonság................. 4. cz. Katonai rendőri őrség . . Összeg (10. fej. 1—4 cz.) Kiadások rendesek rendkívüliek összeg austriai értékű forintokban. 57.179— 57.179 36.660— 35.660 6.000— 6.000 /M. S­trwtjeilL 64.586 54.585 274.787 81.000 350.787 7.894 5­7.894 1866. igazgatási évre. Szükséglet. 200.000 125.021 79.927 12.000 1.493.624 162.469 61.518 45.659 427.664 __L 427­.664 535.129 25.874 561.003 5.195.890 411.347 5.607.237 1,582.399 800.000 2,382.399 1,668.884 110.525 1,779.409 1.368.008 82.542 61.548 33 659 169.257 6.800 175.557 76.382 25.000 101.382 1.791.991 248.248 2.040.239 60.538 1.680 62.213 392.139 6000 398.139 1.986.872 242.729 2,229.601 17.194 17.194 41.267 41.267 2,879.525 385.994 3.265.519 4.671.516 30.000 634.242 5.305.758 30.000 150.211— 150.211 360.000 1,528.637 765.231 24.500 7.875 360.000 1,553 137 773.106 (Folyt. köv.) 32.375 2,836.453 NEMHIVATALOS RÉSZ Buda, jan. 2-án. Buda sz. kir. főváros tanácsa újévi működését az első Ügyszámmal jelölve — egy polgári fenkölt érzet­ről s jobbágyi erős ragaszkodásról és hűségről tanús­kodó leyális ténynyel kezdte, mely szép kiindulását a polgári közszellem lelkesültségében, a hála nemes in­dulatban találva, üdvös czélzataival legyen az egész év folytán megannyi eredménydús és áldásos működés kezdőpontja e nemes hatóság körében. A városi tanácsnak lefolyt évi dec. 29-én kelt ha­tározata alapján Császár és Császárné . Felségeikhez az alábbi üdvözlő feliratok intéztetek. E feliratok újév napján a városi tanács és pol­gárság egy küldöttsége által b. S­e­n­n­y­e­y főtárnok­mester ur ő nagyméltóságánál lettek azon kérelemmel bemutatva, miszerint azokat a legmagasabb trón színe elébe juttatni kegyeskednék. Ő excellentiája a küldöttséget nem csak szemé­lyesen fogadni, hanem megígérni is kegyeskedett, miszerint a hozzá intézett kérelemnek mint drága ked­ves kötelességének azonnal meg fog felelni. A két felirat imez: ,,Császári és Apostoli Királyi Felség, Legkegyelmesebb Urunk! A múlt év örömteljes eseményei, melyek a ma­gyar nemzet életében egy új korszakot alkotanak, a történelem évlapjain vezércsillagként fognak tündö­kölni, bő imára buzdítva a késő nemzedéket a legjobb Fejedelemért, kinek nemes erényein kivül legfőbb tö­rekvése oda irányult, hogy hű népeinek jogos kívánal­mait minden tekintetben teljesítvén, valamennyit bol­t­ggá tegye. Császári és Apostoli Királyi Felséged nagylelkű kezdeményezése, az ország ősi törvényeinek önkéntes elismerése, és oly szívélyességgel párosult kegy teljes leereszkedése a legforróbb hála érzelmét kelté fel az összes nemzetben , mely midőn egyrészt Felséged leg­­magasb személyében az alkotmányos szabadság fenn­tartóját és leghűbb védőjét szerencsés tisztelhetni, más­részt abban, hogy az alkotmányosság előnyeit a biro­dalom összes népei egyiránt élvezik, egy boldogabb­­ jövőnek és a birodalom nagyhatalmi állásának biztos alapját látja letéve. Ily magasztos törekvések, a népek jólétéről oly atyailag gondoskodó szándék nyilvánítása, a fejedelmi hatalom e legdicsőbb tényei után mit kívánhatna az új év küszöbén a legnagyobb bála, őszinte szeretet és ren­­díthetlen ragaszkodás érzelmeitől fellelkesült nemzet, és az ország ősi fővárosa egyebet, mint­ hogy a mini­denható Isten, kinek szent akaratától az összes embe­riség sorsa függ, legdúsabb áldását árasztván Felsé­gedre és legmagasabb Családjára, a legnagyobb meg­elégedés és valódi boldogság édes örömeit a lehetőség legtávolabb határáig élvezhesse; hogy az öröm napjait soha semmiféle fájdalom vagy bánat ne keserítse; hogy megkezdett nagy művét még ez év folyama alatt befe­jezvén, a birodalom felvirágzásának és valamennyi nemzet boldogságának sok évig tanúja lehessen; hogy a magyar nemzetnek alkalom nyíljék, a legmagasabb trón iránti rendü­letlen ragaszkodását, legforróbb hálá­ját és áldozatkészségét tényleg bebizonyítani; végre hogy Európa legalkotmányosabb Fejedelmét a népek szeretetéből font dicsőség hervadhatlan babérja örökre ékesítse. Kik egyébiránt legmélyebb jobbágyi hódolattal maradunk Császári és Apostoli Királyi Felségednek, legkegyelmesebb Urunknak Budán, 1866. évi január 1 én legalázatosabb hit alattvalói Buda sz. k. főváros közönsége.“­­ „Cszászári Királyi Felség! Legkegyelmesebb Asszonyunk! 1 Hőn dobogó szívvel s őseinktől öröklött szeretet­tel lépünk Felséges Asszonyunk trónja elébe, hogy kö­zelmúlt legmagasabb születésnapja s a bekövetkező uj évi ünnep alkalmából Felségedet jobbágyi hódolattal üdvözöljük. A magyar nemzet évszázadokon által a bálványo­zással határos szeretettel viseltetett királynéi irányá­ban, s e szent hagyományos érzelem kétszeres erővel lángol fel jelenleg keblünkben, midőn Felségedben nem­csak a legjobb Honanyát s hazánk jelen kedvező álla­potának egyik főtényezőjét, hanem egyszersmind a szépség és kegyelem eszményképét s a magyar nemze­tiség egy uj hatalmas őrangyalát is tisztelhetjük. Örömtől remegve várjuk Felségedet ez ősi fővá­ros falai közé, mert a női báj és kegyelem országa előtt vissza fognak vonulni a viszály és egyenetlenség sötét felhői s édes gyümölcsösé érleltetnek a hűség és szere­tet, a közboldogság és megelégedés illatos virágai. Míg azonban személyesen lehetünk szerencsések Felséged előtt a hűség és szeretet érzelmeinek kifeje­zést adni, a távolból is fogadja kegyesen Felséged az uj év virradtakor az egész magyar nemzet s különösen e főváros lakosságának hódoló Üdvkivonatát s engedje szavakat kölcsönöznünk szivünk azon legfőbb óhajának, hogy az ég ura, meghallgatva milliók buzgó imáját, Felséged drága személyére legbővebb áldását áraszsza, családja és népei boldogitására még számos éveken szellemi és testi erőben megtartsa, s igy adjon mind Felségednek, mind ha népeinek valóban „boldog i­j esztendőt.“ Kik egyébiránt alattvalói hódolattal maradunk Budán, 1865. december hó 29 ik napján tartott tanács ülésünkben. Császári Királyi Felségednek­­ hűséges jobbágyai Szabad kir. Buda főváros közönsége.“ Lapszemle. A „P o 1. H­e t­i l­a p“ az uj év alkalmából pillan­tást tevén a közelmúltra, a pillanati helyzetet így vá­zolja : „Akár azon fordulatot tekintsük tehát, mely köz­ügyeinkben, akár azt, mely a közvéleményben az utolsó év alatt történt, okunk van, hogy eredményeivel meg-­­ elégedjünk, s a legnagyobb pessimista is be fogja val­lani, hogy kilátásaink minden tekintetben kedvezőbbek­ké váltak. De épen oly bizonyos az is, hogy csakis ezek változtak, s ha azon akadályok között, melyek közügyeink kielégítő rendezésének útjában álltak, sok­a­t eltávolíttatott is, sem közügyeink rendezve, sem az államjogi kérdések megoldva még nincsenek. S két­ségtelen, hogy, midőn az új év küszöbén a jövőbe te­kintünk, ugyanazon feladat áll előttünk, melyet tavaly melyet évek óta magunk előtt láttunk, azon különb­séggel csupán, hogy, — mert a kérdések megoldása mely előbb lehetetlen volt, most, miután a jogfolyto­nosság elve elismertetett, lehetővé vált, d­e megoldás, többé nem utasíthatjuk el. Eddig eleget tevénk hazánk iránti kötelességünk­nek, ha szigorúan ragaszkodva törvényeinkhez, ma­­­gunkat semmi által állásunkból ki nem szoríttattuk most tőlünk az kívántatik, hogy hazánk önállásához ragaszkodva, melynek fenntartása első kötelességünk, h oly institutiókat alapítsunk meg, melyek hazánk s a birodalom érdekeinek egyiránt megfelelnek. Eddig jogaink fentartására szorítkozhattunk, most azt várják­­ tőlünk, hogy az 1848-iki elveket kifejtve, a tért, melyet férfiasan megvédünk, hazánk s a birodalom javár­a gyümölcsözővé tegyük. S ha e feladat szebb, bizonyo­san nehezebb is, s kétségtelen, hogy azt csak úgy old­hatjuk meg, ha azt egész nagyságában felfogva, azon öntudattal fogunk a munkához, hogy a jelenben a nem­zet jóléte, a jövőben annak emelkedése, s talán fenn­állása függ határozatainktól. A „Magyar Világ“ az elmúlt évre visszate­kintvén, ezeket mondja: „Az erkölcs, mely a bureaukraták kaján, álnok, jogtipró terve ellen felzúdult, mozditá el a magyar nemzet fejéről a damoklesi kardot. S aperezben, midőn komolyan gondolkozunk, elfogulatlanul, igazságosan akarunk ítélni, nem szabad elfelednünk, hogy a lajth­án­­tuli népek erkölcsi érzelme hatalmasan s hatályosan küzdött mellettünk s érettünk. A­mit a nép erkölcsisége óhajtott, végbevitte a király fejedelmi erénye, s ez képezi a lejáró év dicsőségét, diadalát jelzi az erköl­­csiségnek, melynek lelke az igazság! A magyar nem­zet erkölcse van hivatva arra, hogy végezze be a mű­vet, melyet a fejedelem annyi magasztos indulattal, annyi lélekerővel megkezdett.“. Egy másik vezérczikkében pedig kijelenti, misze­rint: „a jogfolytonosság elvének tökéletesen elég van téve azáltal, hogy saját jogainknak a többi alkotmá­nyos népek jogaival leendő kiegyenlítése törvényhozói kezeinkbe lesz adva.“ A „Pesti Hírnök“ a conservativ párt pro­gram­ját következőkben formulázza : Törvény előtti egyenlőség s személyes szabadság angol mérvben a

Next