Sürgöny, 1866. június (6. évfolyam, 124-147. szám)

1866-06-02 / 124. szám

124. sz. Hatodik évi folyam.­­ Szerkesztőségi iroda: Peat, uri-utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Mily-dn-hir-detesek­­ egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő ixak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alte­­nában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Z­ugler M. és Fort Ernő urak. Post. Szombat, junius 2. 1888. Előfizetési árak. Napontai postai szétküldéssel; Budapesten házhoz hordva. Egész évre . . . . . 20 frt. Egész évre .... 18 frt. U­kr. Félévre.............................10 „ Félévre..............................9 „ — „ Negyedévre..............................5.1 Negye­dévre .... 4 , 60 , * HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 1- től 7664. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Fortgang Antal temesmegyei kiadó vezetéknevének „Rajna­i“-ra kért átváltoztatását legk­egyelmesebben megengedte. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 17 rél 7570. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Reich László nagyváradi joghallgató vezetéknevének „Dús“-ra kért átvá­toztatását legkegyelmesebben megengedte. Gömör s Kis Honth t. e. megyék főispánja a megye törvényszékénél üresedésbe jött törvényszéki ülnöki ál­­lomásokra Csider Antal h. ügyvédet, volt megyei aljegy­zőt és F­a­r­k­a­s Endre tiszti első alügyészt kinevezvén , Kalla Jenő másod alügyészt első alü­gyészszé és F­á­i Frigyes tiszteletbeli alügyészt másod alügyészszé lép­tette elő; továbbá az üresedésben álló kövi szakaszbani alszolgabirói állomásra ; N­é­h­a­y János aggteleki sza­kaszbeli alszolgabirót, annak helyére László József tornaallyai szakaszbeli alszolgabirót áthelyezvén, ennek helyére almási Balogh Sámuel hites ügyvédet, végre a putnoki szakaszba Tóthpápai Soma hites ügyvé­det alszolgabirákká nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztettek: tannenburgi Stubenrauch György, a 28. sz. lovag Benedek gyalogezred alezredese, ezredessé a tá­borkari törzsben; Fellner Antal, első osztályú főhadbiztos az ideig­lenes nyugalmi létszámból, egyidejű­leges reacti­válás és áthelyeztetés mellett az élelmezési biztosság­hoz mint első osztályú főélelmezési biztos,­­ élelmezési előadóvá az udinei országos hadiparancsnoksághoz ; és Magne­r Ede, első oszt. főélelmezési biztos, élel­mezési előadóvá a temesvári országos hadiparan­c­noksághoz. Nyugdíjaztattak: brunneckeni nemes Wies­er János, a 18. sz. Constantin orosz nagyherczeg gyalogezred alezredese; Saar Alajos hadbiztos, másod­osztályú főhad­­biztosi czimmel és ranggal. Hirdetmény: A magas cs. kir. gazdászati és kereskede­lmi mi­nisterium jóváhagyása folytán f. évi júniustól kezdve a Bochnia és Lőcse között hetenkint négyszer közlekedő málhamenetek s ugyan a nevezett helyek között heten­­kint háromszori lovasposták a következendőképen fog­nak forgalmazni: I. Málnamenet Bochnia és Lőcse között. Elindulás Bochniából hét­főn, szerdán, pénteken és szombaton reggeli 6 órakor. Megérkezés Lőcsén kedden , csütörtökön, szombaton és vasárnapon reggeli 4 óra 50 perczkor. Elindulás Lőcséről vasárnap, hétfőn, szer­dán és pénteken esti 7 órakor. MegérkezésBochniában hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton esti 7 óra 25 perczkor. II. Lovasposta Bochnia és Lőcse között. Elindulás Bochniából vasárnap , ked­den és csütörtökön reggeli 6 órakor. MegérkezésLőcsén hétfőn, szerdán és pén­teken reggeli 3 óra 45 perczkor. Elindulás Lőcséről kedden, csütörtökön és szombaton esti 7 órakor. MegérkezésBochniában szerdán, pénte­ken és vasárnap esti 7 óra 25 perczkor. Ellenben az eddig Új Szandecz és Lőcse között hetenkint kétszeri málhamenetek és ötszöri lovasposták forgalma egyidejűleg megszüntetik; mi is ezennel köz­­tudomásra juttatik. Kassa, 1866. május 24. Cs. kir. postaigazgatóság. •SEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Presse“ érdemül rója fel gr. Bismarknak, hogy a német középállamokat felsarkalla , hatalmukat és jelentőségüket teljes érvényre emelni. 1848 óta a német államok függetlenségi szelleme soha sem volt annyira kifejlődve mint nőst. Kormányok és nép soha sem értettek annyira egyet a porosz erőszakosság visz­­szautasítására nézve. A kilátások sohasem álltak ro­­szabbul a berlini kormány ama c célzatára nézve, oly hatalmat bitorolni Németországban, mely azt meg nem illeti. Egy német parlament remélhetőleg az összes né­met államok egyhangú egyetértésével létre fog jönni, de bizonyosan nem oly formában, hogy a porosz uralom vagy engedékeny eszközévé váljék. Immár akár törjön ki a háború, akár kerültessék ki: a német középállamok­nak s a kisebb államok többségének magatartása vagy meg fogja rövidíteni a harcrot, vagy tartós biztosítéko­kat nyújtani az új viszályok kitörése ellen. Az összes, csak némi politikai jelentőséggel bíró szövetségi álla­mok előtt világossá lett, hogy a Poroszországhoz csat­lakozás reájuk nézve halálos lenne, hogy csak az egy országos ülésszak. A „Pest. Corr.“ jólértesült helyről azon tu­dósítást veszi, miszerint a horvát küldöttség már e hét végével, vagy a következőnek kezdetén befejezendi zár nyilatkozatát, mire a testvérnemzetek küldöttségei egy­mástól búcsút veendnek. E szerint a regnicolaris kül­döttség jelentése, teljes valószínűség szerint csak a kö­zelebbi hét végén jön az alsóház elé. A 67- es nagybizottmány 15 ös vá­lasztmánya hétfőn fog hozzá új utasításai értelmé­ben készítendő munkálatához, s naponkint fog tanács­kozni, kivéve azon kevés napot, midőn ülések fognak tartatni. Ezt írja a „P. Corr.“, s hozzáteszi: „Remélhetni, hogy a 15 ös választmány a lehető legrövidebb idő alatt kész lesz javaslatával. E munkálat — mint értesülünk — ha csak valami aka­dály nem lép közbe, 10—14 nap múlva be lesz fejezve. „Mivel pedig az állandó igazolási bi­zottmány már csaknem összes munkálatait előter­jesztette a háznak, ennélfogva a horvát ügyben teendő jelentésen kívül egyelőre aligha kerül valami a ház elé s így a legközelebbi hetekben nem lesz ülés, ha csak előre nem látott eset nem adja elő magát. A rendes ülések majd csak akkor vétetnek fel újra, ha a kiküldött bizottmányok valamelyike le­nyújtja javaslatát.“ A cultus­s oktatásügyi bizottmány az el­nökön s előadón kívül még a következő 7 tagot választa meg az ügyrend kidolgozásával megbízott albizottmány­ba: Sárközy József, Milutinovits Svetozár, Kautz Gyula, Zsedényi Eduard, Bezerédj László, Tisza Kál­mán, és Szabó Imre. — Szintúgy az anyagi érde­kek Ügyében a bizottmány az albizottmányba megvá­­lasztá a következő követeket: Lónyay Menyhért, Kautz Gyula, Fest Imre, Hollán Ernő, Trefort Ágoston, Ghy­­czy Kálmán, b. Kemény Gábor, Nyáry Pál, Lónyay Gábor, gr. Bethlen Farkas, Kovách László. — Végre a közintézetek bizottmányának albizottmányába megvá­lasztottak : Gorove István, b. Orczy Béla, gr. Ráday Gedeon, Jókai Mór és Sárközy József. A codificationális bizottmány szom­baton, jan. 2-án 10 órakor tart teljes ülést, melyben az albizottmány az ügyrend iránt időközben elkészült je­lentését, az alakítandó albizottmányok számát és ha­táskörét, valamint megalakulásuk módját előterjesz­tendi. A közgazdászati bizot­mány máj. 29-kén délután 5 órakor tartó alakító gyűlését a múzeumi teremben, Szentiványi Károly elnöklete alatt. Az összegyűlt bizottmányi tagok elnökül Ló­nyay Menyhért, előadóul Kautz Gyula képviselőket megválasztván, a bizottmányt alakultnak nyilváníták. A munkálati sorrend kidolgozására kilencz tagú alválasztmány kiküldése tartatott szükségesnek, mely­nek az elnök és előadó már ezen ülésben megválasztott tagjaiul jelentettek ki; a hiányzó hét tag megválasz­tása végett bizottmányi ülés tartatott, másközti benső egyetértés, az egymásérti hű kezesség­­vállalás őrizheti meg őket azon sorstól, melyet az augustenburgi herczegnek szántak. Ha Poroszország a maga főuraságát Németországban erőhatalommal akarja érvényre emelni, úgy támadása sohasem jöhetne alka­lomszerűbben mint épen most. Soha egységesebb és hatalmast­ ellentállásra nem találna. Ez azon meggyő­ződés, melynél fogva e lap a porosz harczi kedv csökkenésének sok jeleit véli észrevehetni. A „Wanderer“ azon kérdésre, várjon a con­ferentiának lesz e az az eredménye, hogy a háborút fölöslegessé teendi? tagadólag hisz válaszolhatni Sokáig nem fog az eldöntés magára váratni. A porosz mozgó­sítás sokkal mélyebben hat a polgári életbe, minthogy ott egy nagy sereg hosszabb ideig tétlen maradhatna, s az olasz sereg által jelenleg elfoglalt tábori helyek, nevezetesen a mostani évszakban oly egésségtelenek, hogy a csapatoknak vagy gyorsan előre kell nyomul­niok, vagy messze visszahúzódniok ; az egyik épen oly veszélyes lehet reájuk nézve mint a másik, de az előre­nyomulást legalább megkísérelhetik; visszafelé ily kísérlet nem lehetséges már, s e körülmény maga elég arra, hogy a conferentiába helyzeti bizalmat szerény mértékre leszállítsa. A „Fremdbl.é s a , N. Fr. Pr.“ azon, újabb időben több oldalról szellőztetett tervet taglalják, mely­nélfogva Austriának Velenczéért Herczegovinát, Bosz­niát s Albánia némely részeit cseréül kellene fogadnia E lapok, eltekintve a népjogi akadályoktól, melyek e cserének útjában állnak, nem osztják azon nézetet, hogy az Austriára nézve elfogadható lenne, bárha azt tartják, hogy a ter­üületi nagyobbodás az adriai tenger keleti részén nem lenne értéknélküli. A „N. Fr. Pr.“ az ily csere politikai oldalát még kedvezőtlenebbnek tartja az anyaginál. Ha Austria elvesztette is hege­móniáját Olaszországban, a várnégyszög mégis erős védelmet biztosít neki Olaszország ellen, s még min­dig azon karba helyezi, mint már oly gyakran a ko­rábbi századokban, hogy a Dunát a Pónál védel­mezhesse s az alpesi erősségeket fedezhesse. De ha az állás Velenczében egyszer elveszett, akkor a Trento az ő Eti szorzataival is Olaszország kezére esik ; Tirol, Karantén, Salzburg minden nagy európai háborúban félig elveszett álláspontok ; Németország és a Schweier nyitva állnak, mint Mantua eleste után a respublika s az első császárság számára nyitva voltak, az Austrián kívüli Németországnak másutt kellene támpontot keresnie, s ekként Austria hatalmi állásának maradéka is elveszne E lap ennélfogva azt hiszi, hogy Austriára nézve a netán elkerülhetlen veszteségért egészen másutt fekszik a kárpótlás mint messze Törökországban. Tanácsadás a május 24-iki fagy által szenvedett szőlőtőkék metszése körüli eljárást illetőleg. A múlt napokban közbejött fagy a szőlőlőn vagy az egész idei növényzetet elrontotta, vagy a hajtásokat csak felső részben­­ úgy fagyasztotta el, miszerint azok alsó részén egy vagy több íz, s ezek rügyei épen ma­radtak. Első esetben be kell várni, míg a tő új hajtásokat hoz elő az alvó rügyekből, melyek a felületen elszórva lappangnak. A­mint ezek megjelennek, akkor a tövön nem csak az elfagyott hajtások romjait kell leszedni, hanem az uj hajtások közül is — a legerősebbnek mutatkozó kettőt, legfeljebb hármat kivéve — a többit késsel leszedni s eltávolítani azon czélból, hogy azok még őszig lehető erőre vergődhessenek, és legalább alsó részükön annyira megérhessenek, hogy a jövő tavaszon egy két szemre metszve, gyümölcsöt is hozni képesek legyenek. Ha ezen műtét elhanyagoltatik, csak a véletlenre marad bízva, hogy némely uj hajtás annyira megnőjön s érettségre vergődjék, miszerint rendes venyigét ké­pezvén, a telet is sérülés nélkül kiállhassa; mivel a már úgy is meggyengült tőnek ereje a helyett, hogy egy két hajtás felnevelésére volna öszpontosulva,­­ többre felosztva, kellő hathatóssággal nem működhetnek. Hol pedig az idei hajtásnak csak felső része van megsértve, ott szükséges, hogy a gondos és értelmes szőlész azonnal járjon közbe oly módon, hogy a mely hajtáson gyümölcs is mutatkozik, és ez nincsen megsért­ve, e fürtöcskén felül egy két ízzel metszessék el az el­fagyott hajtás; ha pedig a mutatkozó gyümölcs is meg van csípve, mi a fonnyadt s barnás külsőről látható, vagy olyan épen nem jön elő, akkor azon hajtást éles késsel akképen kell lemetszeni, hogy az idei rügyek kö­zül — alulról számítva csak egy, ha pedig a hajtás erős volt, legfeljebb kettő maradjon meg. A metszés a rügyön felül minél távolabb tétessék, nehogy a kö­vetkező beszáradás magát a rügyet is érhesse E rügyek csakhamar megindulnak, s ha egyéb­ként az időjárás kedvező, és a növést a talaj szorgal­matos művelése is elősegíti, bizton remélhető, hogy az ily hajtások őszig még annyira kiképződnek, miszerint a jövő évben meglehetősen helyreáll a szőlő, középsze­rűen terem is, s csak ily módon tétetik lehetővé a bor­zasztó csapásnak következményeit, melyek különben több évre szoktak terjedni, tetemes részben elhárítani. Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya. Egyletek és intézetek. Az első magyar által, biztosító társaság igazgatóságának J­oen M. ^ n. is «, az 1865-diki üzletév eredményéről. Tisztelt közgyűlés! Mielőtt társaságunk 8-ik évi üzletének eredmé­nyét számokban részletezve terjesztenek elő, szüksé­gesnek látjuk rövid visszapillant­ást vetni azon ténye­zőkre , melyeknek hatályos befolyása alatt állott 1864. és 1865 iki üzletünk. Hogy az 1864 iki üzletről, daczára az akkori ked­vezőtlen pénzviszonyoknak, daczára annak, hogy az ez­előtti éves hal képest csekélyebb volt a biztosított érték s a dijbevétel, — mégis örvendetes eredményt lehetett fölmut­atnunk, annak egyik fő oka az ekkori károk kisebb számában s az azok megtérítésére fordított összegek aránylag csekélyebb mennyiségében volt feltalálható; mig ellenben 1865-ben még fokozódva nagyobbodott a pénzhiány s a gazdasági viszonyok ziláltsága , és ezen már magukban kedvezőtlen tényezőkhöz járultak még a folytonosan előforduló és pedig jelentékeny elemi csapá­sok, m­elyeknek összeműködése okozta azt, hogy a le­folyt 1865. íszlatév eredményben sokkal hátrább áll, mint az 1864 iki. A múlt év kizárólag a biztosító kö­zönségnek hajtott — az általunk mivolt téren — gyü­mölcsöket; részünkre a szilár­dabbudó bizalom erkölcsi haszna, s tartalékjainknak ez évben is gyar­apodása mel­lett szerény osztalékot eredményezvén. Mindazáltal meg­nyugvással utalhatunk mérlegünk végeredményére, mert abban csalhatlan számok szerint mutathatjuk k­i azon fo­kozatos előrehaladást és szilár­dságot, mely intézetünk jövőjére nézve a legbiztosabb garantiát ny­újtja. Az előfordult károkat a legnagyobb pontossággal űzettük ki, és ez által is mindinkább növeltük azon bi­­zalm­at, mely­lyel intézetünk, fe­nállása óta a nagy­közön­ség részéről találkozóit s mely eljárásunk folytán szilár­dul föntartatik. A jelen üzletév számszerinti kimutatása a tavasi üzletév tételeivel összehasonlittatván, a következő ered­ményeket mutatja fel: A biztosított érték 1864-ben 434,462,433 ft 57 kr. „ „ 1865 ben 448,617,615 „ 19 „ A díjbevétel volt 1864-ben 4,228,008 „ 25 „ „ „ 1865 ben 3,805,948 „ 14 „ Tehát a biztosított érték 14 millióval szaporodott, mig a díjbevétel 420 ezer forinttal csökkent. Ezen feltünő különbség azon körülményi­en ta­lálja megfejtését, hogy a jogüzleti bevétel, amelynél az aránylag magasb díjtételek folytán, a biztosított ösz­­szeg is sokkal csekélyebb mint a tűzosztálynál — a mostoha időjárás miatt, mely oly szerfelett későn s majd­nem a jégbiztonlási idény bevégeztével von kedvezőbb fordulatot, a a gazdákat a terményre vonatkozó minden reményüktől megfosztó , 1865-ben­­ 350,000 ftnyi csök­kenést mutat az 1864-ik évhez képest. A károk száma 1864-ben = 6439. „ „ „ 1865 ben = 8129. A károk összege toszen , és ugyan : 1864 ben 2.230,960 ft 12 krt 1865 ben 2 741,710 ft 46 krt. A függő koczfeázatok fedezésére visszatartatott díj­tartalék : 1864 len 2.993.745 ft — kr. 1865 ben 3.204,373 ft 63 kr. A részvényesek tulajdonát kép­ező nyeremény tarta­lék pedig, mely : 1864 ben 592 330 f, 74 kr volt, 1865-ben 626,292 ft 57 krra emelkedett. Továbbá űzi­tünk terjedését tanusuj­­ azon körül­mény is, hogy ügynökeink száma, mely 1864-ben 3583 volt, 1895 ben 3890 re­­szaporodott. Az életbiztosítási osztály üzletének kedvező ered­­ményét külön j­lantésben van szerencsénk előterjeszteni. A lefolyt évb­n is jelentékeny szolgá­latot tön a tár­sulat a kereskedés , földbirtok-, és iparnak azálta, hogy az értékpapírokra adott előlegeken felül még 3,579,750 ft 65 kr értékű 1865 darab váltót számított le. I­dén tehát a számvizsgáló bizottmány jelentését a tisztelt közgyűlésnek benyújtanék, van szerencsénk a mérlegben kimutatott nyeremé­ny alapján, 1865 dik évre minden egész részvény után osztalékul — beleértve az életbiztosítás eredményét is — 12 forintot hozni ja­vaslatba. Végül szabadságot veszünk tiszteletteljesen meg­jegyezni, hogy részünkről — erőnk s tehetségünkhöz ké­pest oda törekedtünk, hogy a biztosítás üdvös eszméjét a társad­alm minden rétegei a köreibe terjesszük, meg­honosítsuk, s a biztontó közönség érdekeinek szemmel t­artása mellett társulatunk erkölcsi s anyagi jólétét minél biztosabb alapra fektethessük. Az igazgatóság. Az első magyar általános biztositó társaság nyol­ca­­dik évi zárszámlája 1865 ki jan. 1-től dec. 31 dikéig. B­­­v­é­t a 1 A múlt évből áthozott díjtartalék 2,993,745 kr. Az 1865. évben 448,617,615 ft 19 kr biz­tosított érték u­áni tűz , szállomány- és légbiz­taitási di­jak 3,805,948 ft 14 kr. Házjövedelem és kamatokból (124,777 ft 74 kr) levonva az életbizt. osztálynak járuló Kama­­t (47,490 ft 70 kr) marad 77,287 ft 4 kr. Érték­papír szelvények 32,483 ft 29 kr. Összeg 6,909,463 forint 47 kr. Kiadás. Viszontbiztosítások­ és törlésekért 1,128,160 ft 2 kr. Tűz-s szállítmány- és jégkárokért a vilapotbiztositott készletek levonása Után 1,916,465 ft 43 kr. Függőben lévő károkért 88596 ft 82 kr. Jutalékok, üzeti költség­­, tisztifietések, nyomtatványok, útikölt­ségek, leírások stb. 524 835 ft 98 kr. A tartalék és se­­gédtőkének 5% kamatozása 29,6­­­6 ft 53 kr. Jövedelmi adóra visszatartato­t 5,000 ft. A folyó koc­kázatok fede­zésére az 1866 dik évbe átvitt díjtartalék 3,204,373 ft 63 kr. Összeg 6,897,048 ft 41 kr. Maj­d tiszta bevétel 12,415 ft 6 kr. Ebből jár: Igazgatósági járulékért 9% 1,117 ft 36 kr. Ti­ztviselőségi járulékért 4% 496 ft 60 kr. A tartalék­ tőkéhez 25% 3,103 ft 79 kr. A cégbizto­­sítási segédtőkéhez 10% 1,241 ft 51 kr. A hivatalnoki nyugdíjalapra 1% 124 ft 15 kr. Összesen 6,083 ft 41 kr. Tiszta nyereség 6,331 ft 65 kr. Az életbiztosítási osztály által kimutatott tiszta nyereség 30,564 ft 71 kr. Összes tiszta nyereség 36,896 ft 36 kr. Felosztása: Osztalék 3000 részvény után 12 ftjával 36,000 ft. A hivatalnoki nyugdíj alapnak a töve­­déki maradvány 896 ft 36 kr. Egyleti vagyon. Alaptőke 3000 részvény után 3,150,000 ft. Összes tartalék­alap 3,830,666 ft 20 kr. Összesen 6,980,666 ft 20 kr. A „Pannónia“ magyar viszontbizto­sító intézet m. hó 29-kén délután 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését, melyre a társulati részvénye­sek számosan jelentek meg. A gyűlést Lónyay Menyhért elnök úr megnyitván, fölolvastatott az igazgatóság jelentése. Azután a számvizsgáló bizottmány jelentése ol­vastatott, mit a mérleg előterjesztése követett. Ezek tudomásul vétele után felhíván elnök úr a közgyűlést az alapszabályok értelmében eszközlendő választások teljesítésére, miután a 4-ik év, melynek tartamára elnöknek megválasztatott, eltelt, megköszönve a társulati részvényesek bizalmát, az elnökségről le­mondott ; s megérintvén még, miszerint a szárazság,mely főleg külföldön nagy mértékben uralkodott, vonta maga után azon sajnos következményt, hogy az intézet, mely azelőtt oly szerencsével működött, ezúttal osztalékot nem adhat; azon reményét fejezte ki, hogy az új el­nökség alatt az időjárás megváltozóval, és a viszo­nyok kedvező alakulásával az intézet jobb sikernek ör­­vendhetene. A részvényesek által beadott szavazatok, az ezek összeszedésére kiküldött bizottmány által még a gyűlés folyama alatt összeszámíttatván, a választás eredménye jön, hogy a kilépettek úgyszólván egyhangúlag újra megválasztottak, még­pedig elnöknek Lónyay Meny­hért ; választmányi tagoknak: Gróf A­p­p­o­n­y­i György, Fiuk Ede, Hajós József, Kochmeister Frigye; igazgatónak Ebner N. János; számvizsgáló bizottmányi tagoknak: G.­i­c­z­k­y Samu, Goldberger Zsigmond, Kern Ágoston, Koppály Frigyes, Ullmann M. G., Wen­in­ger Vincze urak. — A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök és jegyző mellé az alapszabályok értelmében mint rész­vényes tag — Bereznay István ur kineveztetvén, a gyűlés szétoszlott. A fennérintett jelentés igy hangzik : „Tisztelt közgyűlés! A lefolyt 1865 ik év, mint a számvizsgáló bizottmány által megvizsgált s */• Alatt általunk bemutatott IV. sor­

Next