Sürgöny, 1866. június (6. évfolyam, 124-147. szám)

1866-06-02 / 124. szám

Szerkesztőségi iroda: Peat, uri-utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Posten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Mflg-dn-hix-dctesek t egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő ixak : Majnai Frankfurtban ésHamburg-Altó- nában Haasenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében ICugler M. és Fort Ernő urak. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 17 röl 7664. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Fortgang Antal temesmegyei kiadó vezetéknevének „Rajna i“-ra kért átváltoztatását legitegyelmesehben megengedte. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 17 röl 7570. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Reich László nagyváradi joghallgató vezetéknevének „Dús“-ra kért átvá toztatását legkegyelmesebben megengedte. Gömör s Kis Honth t. e. megyék főispánja a megye törvényszékénél üresedésbe jött törvényszéki ülnöki ál- lomásokraCsider Antal h. ügyvédet, volt megyei aljegy­zőt és F a r k a s Endre tiszti első alügyészt kinevezvén , Kalla Jenő másod alügyészt első alligyészszé és F á i Frigyes tiszteletbeli alügyészt másod alügyészszé lép­tette elő; továbbá az üresedésben álló kövi szakaszbani alszolgabirói állomásra ; N é h a y János aggteleki sza kaszbeli alszolgabirót, annak helyére László József tornaallyai szakaszbeli alszolgabirót áthelyezvén, ennek helyére almási Balogh Sámuel hites ügyvédet, végre a putnoki szakaszba Tóthpápai Soma hites ügyvé det alszolgabirákká nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben Kineveztettek: tannenburgi Stubenrauch György, a 28. sz. lovag Benedek gyalogezred alezredese, ezredessé a tá­borkari törzsben; Fellner Antal, első osztályú főhadbiztos az idei; lenes nyugalmi létszámból, egyidejllleges reacti válás és áJrelyeztetés mellett az élelmezési biztosság­hoz mint első osztályú főélelmezési biztos, — élelmezési előadóvá az udinei országos hadiparancsnoksághoz ; és Magn< r Ede, első oszt. főélelmezési biztos, élel­mezési előadóvá a temesvári országos hadiparan s noksághoz. Nyugdijaztattak: brunneckeni nemes Wies er János, a 18. sz. Constantin orosz nagyherczeg gyalogezred alezredese; Saar Alajos hadbiztos, másod osztályú főhad- biztosi czimmel és ranggal. Hirdetmény. A magas cs. kir. gazdászati és kereskedi Imi mi nisterium jóváhagyása folytán f. évi júniustól kezdve a Bochnia és Lőcse között hetenkint négyszer közlekedő málhamenetek s ugyan a nevezett helyek között heten- kint háromszori lovasposták a következendőképen fog­nak forgalmazni: I. Málhamenet Bochnia és Lőcse között. Elindulás Bochniából hét főn, szerdán, pénteken és szombaton reggeli 6 órakor. Megérkezés Lőcsén kedden , csütörtökön, »zombaton és vasárnapon reggeli 4 óra 50 perczkor. Elindulás Lőcséről vasárnap, hétfőn, szer­dán és pénteken esti 7 órakor. MegérkezésBochniában hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton esti 7 óra 25 perczkor. II. Lovasposta Bochnia és Lőcse között. Elindulás Bochniából vasárnap , ked­den és csütörtökön reggeli 6 órako’. MegérkezésLőcsén hétfőn, szerdán és pén­teken reggeli 3 óra 45 perczkor. Elindulás Lőcséről kedden, csütöitökön és szombaton esti 7 órakor. MegérkezésBochniában szerdán, pénte­ken és vasárnap esti 7 óra 25 perczkor. Ellenben az eddig Uj Szandecz és Lőcse között hetenkint kétszeri málhamenetek és ötszöri lovasposták forgalma egyidejűleg megszüntetik; mi is ezennel köz- tndomásra juttatik. Kassa, 1866. május 24. Cs. kir. postaigazgatóság. •SEMHIVATALOS KÉSZ. Lapszemle. A „Presse“ érdemül rója fel gr. Bismarknak, hogy a német középállamokat felsarkallá , hatalmukat és jelentőségüket teljes érvényre emelni. 1848 óta a német államok függetlenségi szelleme soha sem volt annyira kifejlődve mint nőst. Kormányok és nép soha sem értettek annyira egyet a porosz erőszakosság visz- szautasitására nézve. A kilátások sohasem álltak ro- szabbul a berlini kormány ama ezélzatára nézve, oly hatalmat bitorolni Németországban, mely azt meg nem illeti. Egy német parlament remélhetőleg az összes né­met államok egyhangú egyetértésével létre fog jönni, de bizonyosan nem oly formában, hogy a porosz uralom vágy engedékeny eszközévé váljék. Immár akár törjön ki a háború, akár kerültessék ki: a német középállamok­nak s a kisebb államok többségének magatartása vagy meg fogja rövidíteni a harezot, vagy tartós biztositéko kát nyujtand az uj viszályok kitörése ellen. Az összes, csak némi politikai jelentőséggel biró szövetségi álla­mok előtt világossá lett, hogy a Poroszországhoz csat­lakozás reájuk nézve halálos lenne; hogy csak az egy másközti benső egyetértés, az egymásérti hü kezesség- vállalás őrizheti meg őket azon sorstól, melyet az augustenburgi herczegnek szántak. Ha Poroszország a maga föuraságát Németországban erőhatalommal akarja érvényre emelni, úgy támadása sohasem jöhetne alka lomszerübben mint épen most. Soha egységesebb és hatalmast) ellentállásra nem találna. Ez azon meggyö ződés, melynél fogva e lap a porosz harczi kedv csökkenésének sok jeleit véli észrevehetni. A „Wanderer“ azon kérdésre, vájjon a con ferentiának lesz e az az eredménye, hogy a háborút fölöslegessé teendi? tagadólag hisz válaszolhatni Sokáig nem fog az eldöntés magára váratni. A porosz mozgó­sítás sokkal mélyebben hat a polgári életbe, minthogy ott egy nagy sereg hosszabb ideig tétlen maradhatna, s az olasz sereg állal jelenleg elfoglalt tábori helyek, nevezetesen a mostani évszakban oly egésségtelenek, hogy a csapatoknak vagy gyorsan előre kell nyomul niok, vagy messze visszahuzódniok ; az egyik épen oly veszélyes lehet reájuk nézve mint a másik; de az előre­nyomulást legalább megkísérelhetik; visszafelé ily kísérlet nem lehetséges már, s e körülmény maga elég arra, hogy a conferentiába helyzeti bizalmat szerény mértékre leszállítsa. A „Fremdbl.“ s a , N. Fr. Pr.“ azon, újabb időben több oldalról szellőztetett tervet taglalják, mely nélfogva Austriának Velenczécrt Herczegovinát, Bősz niát s Albánia némely részeit cseréül kellene fogadnia E lapok, eltekintve a népjogi akadályoktól, melyek e cserének útjában állnak, nem osztják azon nézetet, hogy az Austriára nézve elfogadható lenne, bárha azt tartják, hogy a tei Illeti nagyobbodás az adriai tenger keleti részén nem lenne értéknélküli. A „N. Fr. Pr.“ az ily csere politikai oldalát még kedvezőtlenebbnek tartja az anyaginál. Ha Austria elvesztette is hege moniáját Olaszországban, a várnégyszög mégis erős védelmet biztosit neki Olaszország ellen, s még min­dig azon karba helyezi, mint már oly gyakran a ko íábbi századokban, hogy a Dunát a Pónál védel mezhesse s az alpesi erősségeket fedezhesse. De ha az állás Velenczében egyszer elveszett, akkor a Trento az ő Ets szorzataival is Olaszország kezére esik ; Tirol, Karantén, Salzburg minden nagy európai háborúban félig elveszett álláspontok ; Németország és a Schweiez nyitva állnak, mint Mantua eleste után a respublika s az első császárság számára nyitva voltak; az Austrián kívüli Németországnak másutt kellene támpontot keresnie, s ekként Austria hatalmi állásának maradéka is elveszne E lap ennélfogva azt hiszi, hogy Austriára nézve a netán elkerülhetlen veszteségért egészen másutt fekszik a kárpótlás mint messze Törökországban. Országos ülésszak. A „Pest. Corr.“ jólértesült helyről azon tu dósitást veszi, miszerint a horvát küldöttség már e hét végével, vagy a következőnek kezdetén befejezendi zár nyilatkozatát, mire a testvérnemzetek küldöttségei egy­mástól búcsút veendnek. E szerint a regnicolaris kül döttség jelentése, teljes valószínűség szerint csak a kö­zelebbi hét végén jön az alsóház elé. A 67- es nagybizottmány 15 ös vá­lasztmánya hétfőn fog hozzá uj utasításai értelmé­ben készítendő munkálatához, s naponkint fog tanács­kozni, kivéve azon kevés napot, midőn ülések fognak tartatni. Ezt irja a „P. Corr.“, s hozzáteszi: „Remélhetni, hogy a 15 ös választmány a lehető legrövidebb idő alatt kész lesz javaslatával. E munkálat — mint értesülünk — ha csak valami aka dály nem lép közbe, 10—14 nap múlva bű lesz fejezve. „Mivel pedig az állandó igazolási bi­zottmány már csaknem összes munkálatait elöter jesztette a háznak, ennélfogva a horvát ügyben teendő jelentésen kívül egyelőre aligha kerül valami a ház elé s igy a legközelebbi hetekben nem lesz ülés, ha csak előre nem látott eset nem adja elő magát. A rendes ülések majd csak akkor vétetnek fel újra, ha a kiküldött bizottmányok valamelyike le nyújtja javaslatát.“ Acultus s oktatásügyi bizottmány az eh nökön s előadón kívül még a következő 7 tagot választó meg az ügyrend kidolgozásával megbízott albizottmány ba: Sárközy József, Milutinovits Svetozár, Kautz Gyula, Zsedényi Eduard, Bezerédj László, Tisza Kál­mán, és Szabó Imre. — Szintúgy az anyagi érde­kek Ugyébeni bizottmány az albizottmányba megvá- lasztá a következő követeket: Lónyay Menyhért, Kautz Gyula, Fest Imre, Hollán Ernő, Treíort Ágoston, Ghy- czy Kálmán, b. Kemény Gábor, Nyáry Pál, Lónyay Gábor, gr. Bethlen Farkas, Kovách László. — Végre a közintézetek bizottmányának albizottmányába megvá­lasztattak : Gorove István, b. Orczy Béla, gr. Ráday Gedeon, Jókai Mór és Sárközy József. A codificationalis bizottmány szom­baton, jun. 2-án 10 órakor tart teljes ülést, melyben az albizottmány az ügyrend iránt időközben elkészült je lentését, az alakítandó albizottmányok számát és ha­táskörét, valamint megalakulásuk módját előterjesz tendi. A közgazdászati bizot mány máj. 29-kén délután 5 órakor tartá alakitó gyűlését a múzeumi teremben, Szentiványi Károly elnöklete alatt. Az összegyűlt bizottmányi tagok elnökül Ló­nyay Menyhért, előadóul Kautz Gyula képviselőket megválasztván, a bizottmányt alakultnak nyilvániták. A munkálati sorrend kidolgozására kileucz tagú alválasztmány kiküldése tartatott szükségesnek, mely­nek az elnök és előadó már ezen ülésben megválasztott tagjaiul jelentettek ki; a hiányzó hél tag megválasz­tása végett bizottmányi ülés tartatott. Tanácsadás a május 24-iki fagy által szenvedett szőlőtőkék metszése körüli eljárást illetőleg. A múlt napokban közbejött fagy a szőlölőn vagy az egész idei növényzetet elrontotta, vagy a hajtásokat csak felső részben 8 úgy fagyasztotta el, miszerint azok alsó részén egy vagy több íz, s ezek rügyei épen ma radtak. Első esetben be kell várni, míg a tő uj hajtásokat hoz elő az alvó rügyekből, melyek a felületen elszórva lappangnak. A mint ezek megjelennek, akkor a tövön nem csak az elfagyott hajtások romjait kell leszedni, hanem az uj hajtások közül is — a legerősebbnek mutatkozó kettőt, legfeljebb hármat kivéve — a többit késsel leszedni s eltávolitani azon czélból, hogy azok még őszig lehető erőre vergődhessenek, és legalább alsó részükön annyira megérhessenek, hogy a jövő tavaszon egy két szemre metszve, gyümölcsöt is hozni képesek legyenek. Ha ezen műtét elhanyagoltatik, csak a véletlenre marad bízva, hogy némely uj hajtás annyira megnőjön s érettségre vergődjék, miszerint rendes venyigét ké pezvén, a telet is sérülés nélkül kiállhassa; mivel a már úgy is meggyengült tőnek ereje a helyett, hogy egy két hajtás felnevelésére volna öszpontosulva, — többre felosztva, kellő hathatóssággal nem működhetnék. Hol pedig az idei hajtásnak csak felső része van megsértve, ott szükséges, hogy a gondos és értelmes szőlész azonnal járjon közbe oly módon, hogy a mely hajtáson gyümölcs is mutatkozik, és ez nincsen megsért­ve, e fürtöcskén felül egy két Ízzel metszessék el az cl­fagyott hajtás; ha pedig a mutatkozó gyümölcs is meg van csípve, mi a fonnyadt s barnás külsőről látható, vagy olyan épen nem jön elő, akkor azon hajtást éles késsel akképen kell lemetszeni, hogy az idei rügyek kö zül — alulról számítva csak egy, ha pedig a hajtás eiős vala, legfeljebb kettő maradjon meg. A metszés a rügyön felül minél távolabb tétessék, nehogy a kö­vetkező beszáradás magát a rügyet is érhesse E rügyek csakhamar megindulnak, s ha egyéb­ként az időjárás kedvező, és a növést a talaj szorgal­matos művelése is elősegiti, bizton remélhető, hogy az ily hajtások őszig még annyira kiképződnek, miszerint a jövő évben meglehetősen helyreáll a szőlő, középsze­rűen terem is, s csak ily módon tétetik lehetővé a bor­zasztó csapásnak következményeit, melyek különben több évre szoktak terjedni, tetemes részben elhárítani. Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya. Egyletek és intézetek. Az elaÖ magyar által, biztosító társaság igazgatóságának J <e> M. ^ n. is «> az 1865-diki üsletév eredményéről. Tiszteit közgyűlés! Mielőtt társaságunk 8-ik évi üzletének eredmé­nyét számokban részletezve terjesztenek elő: szüksé­gesnek láijuk rövid visszapillant 1st vetni azon ténye­zőkre , melyeknek ha'ályos befolyása alatt állott 1864. és 1865 iki üzletünk. Hogy az 1864 iki üzletről, daczára az akkori ked­vezőtlen pénzviszonyoknak, daczára annak, hogy az ez­előtti éves has képest csekélyebb volt a biztosított érték s a dijbevétel, — mégis örvendetes eredményt lehetett fölmui atnunk, annak egyik főoka az ekkori károk kisebb számában s az azok megtérítésére fordított összegek aránylag csekélyebb mennyiségében volt feltalálható; mig ellenben 1865-ben még fokozódva nagyobbodott a pénzhiány s a ga-dasági viszonyok ziláksága , és ezen már magukban kedvezőtlen tényezőkhöz járultak még a folytonosan előforduló és pedig jelentékeny elemi csapá­sok, n elyeknek összemüködése okozta azt, hogy a le­folyt 1865. íizlűtév eredményben sokkal hátrább áll, mint az 1864 iki. A múlt óv kizárólag a biztosító kö­zönségnek hajtott — az általunk mivdt téren — gyü­mölcsöket; részünkre a szilái dabbu'ó bizalom erkölcsi haszna, s tartalékjainknak ez évben is gyai apodása mel­lett szerény osztalékot erédményezvéu. Mindazáltal meg­nyugvással utalhatunk mérlegünk végeredményére, mert abban csalhatlan számok szerint mutathatjuk f i azon fo­kozatos előrehaladást és szilái dságot, mely intézetünk jövőjére nézve a legbiztosabb garantiát ny ujtja. Az előfordult károkat a legnagyobb pontossággal űzettük ki, és ez által is mindinkább növeltük azon bi- zaln at, mely lyel intézetünk, ft nállása óta a nagy közön­ség rótzéröl találkozóit s mely eljárásunk folytán szilár­dul föntaríatik. A jelen üzletév számszerinti kimutatása a tavali üzíetév tételeivel összehasonlittatván, a következő ered­ményeket mutatja fei: A biztosított érték 1864-ben 434,462,433 ft 57 kr. „ „ 1865 ben 448,617,615 „ 19 „ A díjbevétel volt 1864-ben 4,228,008 „ 25 „ „ „ 1865 ben 3,805,948 „ 14 „ Tehát a biztosított érték 14 millióval szaporodott, mig a díjbevétel 420 «zer forinttal csökkent. Ezen feltüuő különbség azon körülményi en ta­lálja megfejtését, hogy a jégüzleti bevétel, —melynél az aránylag magasb díjtételek folytán, a biztosított ösz- szeg is sokkal csekélyebb mint a tüzosztálynál — a mostoha időjárás miatt, mely oly szerfelett későn s majd­nem a jégbiz’OBÚási idény bevégeztével vön kedvezőbb fordulatot, a a gazdákat a terményre vonatkozó minden reményüktől megfosztó : 1865-ben ; 350,000 ftnyi csök­kenést mutat az 1864-ik évkez képest. A károk száma 1864-ben = 6439. „ „ „ 1865 ben = 8129. A károk összege toszen : és ug.aa : 1864 ben 2.230,960 ft 12 kit 1865 ben 2 741,710 ft 46 krt. A függő kcczfeázatok fedezésére visszatartatott díj­tartalék : 1864 len 2.993.745 ft — kr. 1865 ben 3.204,373 ft 63 kr. A részvényesek tulajdonát ké; ezö nyeremény tarta­lék pedig, mely : 1864 ben 592 330 f, 74 kr volt, 1865-ben 626,292 ft 57 krra emelkedett. Továbbá űzi tünk terjedését tanusuj i azon körül­mény is, hogy ügvnöketnk száma, mely 1864-ben 3583 volf, 18ü5 ben 3890 re (szaporodott. Az életbiztosítási osztály üzletének kedvező ered* ményót külön j laniésben van szerencsénk előterjeszteni. A lefolyt évlnn is jelentékeny ssolgá latot tön a tár­sulat a kereskedés , földbirtok-, és iparnak azáltd, hogy az értékpapírokra adott előlegeken felül még 3,579,750 ft 65 kr értékű 1865 darab váltót számítolt le. M dőn tehát a számvizsgáló bizottmány jelentését a tisztelt közgyülésnek benyújtanék, van szerencsénk a mérlegben kimutatott nyerem: ny alapján, 1865 dik évre minden egész részvény után osztalékul — beleértve az életbiztosítás eredményét is — 12 forintot hozni ja­vaslatba. Végül szabadságot veszünk tiszteletteljesen meg­jegyezni, h«gy részünkről — erőnk s tehetségünkhöz ké­pest oda törekedtünk, hogy a biztosítás üdvös eszméjét a társad dóm minden rétegei a köreibe terjesszük, meg­honosítsuk, s a biz’oútó köiönsóg érdekeinek szemmel t irtása mellett társulatuak erkölcsi s anyagi jólétét minél biztosabb alapra fektethessük. Az igazgatóság. Az első magyar általános biztositó táísaság nyol­ca »dik évi zárazámlája 1865 ki jan. 1-töldec. 31 dikéig. B ! v é t a 1 A múlt évből áthozott díjtartalék 2,993,745 kr. Az 1865. évben 448,617,615 ft 19 kr biz­tosított érték u áni tűz , szállémány- és jégbiz oaitási di­jak 3,805,948 ft 14 kr. Házjövrdelem és kamatokból (124,777 ft 74 kr) levonva az óletbizt. osztálynak járuló Kama ot (47,490 ft 70 kr) marad 77,287 ft 4 kr. Érték­papír szelvények 32,483 ft 29 kr. Öasreg 6,909,463 forint 47 kr. Kiadás. Viszontbiztosítások- és törlésekért 1,128,160 ft 2 kr. Tüz-f szállítmány- és jégkárokért a viaapotbiztosiíott «észletek levonása Után 1,916,465 ft 43 kr. Függőben lévő károkért 88596 ft 82 kr. Jutalékok, üzLti költség k, tisztifue.ések, nyomtatványok, útikölt­ségek, leírások stb. 524 835 tt 98 kr. A tartalék és se- gédtokánek 5% kamatozása 29,6 i 6 ft 53 kr. Jövedelmi adóra visszatartato t 5,000 ft. A folyó koczkázatok fede­zésére az 1866 dik évbe átvitt díjtartalék 3,204,373 ft 63 kr. Összeg 6,897,048 ft 41 kr. Mar d tiszta bevétel 12,415 ff 6 kr. Ebből jár: Igazgatósági járulékért 9% 1,117 ft 36 kr. Ti zlviselöségi járulékért 4% 496 ft 60 kr. A tartalék-tökéhez 25% 3,103 fr 79 kr. Ajégbizto- sitási segédtökéhez 10% 1,241 ft 51 kr. A hivatalnoki nyugdíjalapra 1% 124 ft 15 kr. Összesen 6,083 ft 41 kr. Tiszta nyereség 6,331 ft 65 kr. Az életbiztosítási osztály által kimutatott tiszta nyereség 30,564 ft 71 kr. Összes *Í3zta nyereség 36,896 It 36 kr. Felosztása. Osztalék 3000 részvény után 12 ftjával 36,000 ft. A hivatalnoki nyugdíj alapnak a tőre* déki maradvány 896 ft 36 kr. Egyleti vagyon. Alaptőke 3000 részvény után 3,150,000 ft. Összes tartalék-alap 3,830,666 ft 20 kr. Összesen 6,980,666 ft 20 kr. A „Pannónia“ magyar viszontbizto­sító intézet m. hó 29-kén délután 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését, melyre a társulati részvénye­sek számosán jelentek meg. A gyűlést Lónyay Menyhért elnök ur megnyitván, fölolvastatott az igazgatóság jelentése. Azután a számvizsgáló bizottmány jelentése ol­vastatott, mit a mérleg előterjesztése követett. Ezek tudomásul vétele után felhiván elnök ur a közgyűlést az alapszabályok értelmében eszközlendő választások teljesítésére, miután a 4-ik év, melynek tartamára elnöknek megválasztatott, eltelt, megköszönve a társulati részvényesek bizalmát, az elnökségről le­mondott ; s megérintvén még, miszerint a szárazság,mely főleg külföldön nagy mértékben uralkodott, vonta maga után azon sajnos következményt, hogy az intézet, mely azelőtt oly szerencsével működött, ezúttal osztalékot nem adhat; azon reményét fejezte ki, hogy az uj el­nökség alatt az időjárás megváltozóval, és a viszo­nyok kedvező alakulásával az intézet jobb sikernek ör- vendhetend. A részvényesek által beadott szavazatok, az ezek összeszedésére kiküldött bizottmány által még a gyűlés folyama alatt összeszámittatván, a választás eredménye lön, hogy a kilépettek úgyszólván egyhangúlag újra megválasztattak, még pedig elnöknek Lónyay Meny­hért ; választmányi tagoknak: Gróf A p p o n y i György, Fiuk Ede, Hajós József, Kochmeister Frigye; igazgatónak Ebner N. János; számvizsgáló bizottmányi tagoknak: G, i c z c y Samu, Goldberger Zsigmond, Kern Ágoston, Koppóly Frigyes, Ullmann M. G., Wen in gór Vincze urak. — A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök és jegyző mellé az alapszabályok értelmében mint rész­vényes tag — Bereznay István ur kineveztetvén, a gyűlés szétoszlott. A fennérintett jelentés igy hangzik : „Tisztelt közgyűlés! A lefolyt 1865 ik év, mint a számvizsgáló bizottmány által megvizsgált s */• Alatt általunk bemutatott IV. sár­* Post. Szombat, junius 2. 1888. Előfizetési árak. Napontai postai szétküldéssel; Budapesten házhoz hordva; Egész évre . . . . . 20 frt. Egész évre .... 18 frt. — kr. Félévre.............................10 „ Félévre ..............................9 „ — „ Negyodévre..............................5.1 Negye íévre .... 4 , 60 , 124. Hz. Hatodik évi folyam. %

Next

/
Thumbnails
Contents