Sürgöny, 1866. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1866-08-01 / 174. szám
azonban egy délnyugatról feltűnő köd csakhamar ismét lábatlanokká tett. A tengerhullámzás délnyugatról ez időben olynemű volt, hogy a II. osztályú pánczéloshajók és a „Salamander“ pánczélos fregatt kényteleníttettek oldaltábláikat bezárni. Amint Lissa felé közeledtünk , és miután a szél északnyugat felé változott, a hullámzás lassan kint lecsillapodott és 10 óra felé az ég ismét kiderült, az ellenség azonnal látható volt Lissa előtt, két csoportra oszolva, melyek, mint látszott, egyesülni törekedtek. Foglyoknak későbbi vallomásaik szerint azon időben a szardiniaiak fregattjai Comisa alatt tartózkodtak, hogy a már partra szállított katonaságot ismét hajóra vegyék, mert az ellenséges főparancsnok szándéka volt. Lissát aznap minden erővel megtámadni és elfoglalni, miért is aznap az említett helyen és Porto- Maniconál partraszállásnak kellett volna történnie, mialatt a pánczélos flottának Lissa város erődeit kelle megtámadni. A szárd flotta parancsnoka, Persano tengernagy azonban még idejekorán értesült a cs. k. hajóraj kievezéséről Fasanoból, minthogy ez — az említett vallomás szerint — az istriai tengerpart egy pontjáról Brindisibe láviratilag jelentetett és onnan egy gyorsgőzös által a szárd flottának tudtára adatott. Az ellenséges hajóhadnak előbb említett mozgalma tehát könynyen kimagyarázható azáltal, hogy a Lissa előtt lévő hajók a Comisar előtt lévőkkel egyesülni iparkodtak. Nem sokáig tartott, és kifejlődött az ellenséges hajóhad, élén hatalmas pánczél osztálya. A közeledés tehát igen gyorsan történt, és nem maradt idő a már előre meghatározott jelszót: „Lissánál győzelemnek kell lennie a hajórajnak kiadni, siettem a szükségeseknek talált intézkedéseket megtenni. Az osztrák hajóhad felállítása a következő volt: A hajók mineműségük szerint három osztályba tétettek , ugyanis elöl a pánczélos hajók osztálya, ezután a nehéz- és végre a könnyű fahajók. A pánczélos osztálynak e parancsot adtam : „Az ellenséget közel ereszteni és igy elsülyeszteni.“ — Az ellenséges vonal azalatt a cs. k. hajóraj irányvonala előtt czirkált, és vezetőjük a „Principe de Carignan“ pánczélos hajó, Vacca ellentengernagygyál fedélzetén nem igen hatályos tüzelést kezdett, mely csakhamar a legközelebbi osztrák hajók által viszonoztatván, rövid idő alatt általános lett. Nemsokára a szárdok, hadsora az osztrák pánczélos osztály által áttöretett. Átalános küzdelem fejlődött. Az ellenséges pánczélosztály hajói éjszak felé vonultak , ezáltal fahajóink osztálya lön fenyegetve, én tehát pánczélos osztályomat szintén éjszak felé indítottam, hogy így a fahajókat megvédjem és a had zömétől elválasztott ellenséges pánczélhajókat kereszttűzbe vegyem. A fahajó-osztályok ezalatt folytatták útjukat és az’ ellenséges pánczélhajók során kereszülhatottak, mi mellett ők — fregatták és ágyúnaszádok — többféle alkalmat találtak az ellenséges pánczélhajókkal megmérkőzni. A „Kaiser“ sorhajó, a második osztály zászlóshajója — Petz commodore alatt — ez alkalommal egyszerre négy pánczélos hajó által lett megtámadva. Petz commodore nem tétovázott sokáig, hanem azonnal a pánczél hajók egyikére rohant, mialatt a többieknek sürű golyó záport szórt oldalaikba; mindez oly körülmények között történt, melyek alkalmasak voltak legénységének vitézségét és kitartását próbára tenni. Mert az összeködés perezében az előárbocz lezuhant,a gépezet kéményét összezúzta, és sok pusztítást okozott a fedélzeten, anélkül azonban, hogy a legénységben komoly sérüléseket okozott volna. Egyszersmind hatalmas tűz veszélye fenyegeti, miután az előárbocz kötélzetével épen a kémény felett feküdt. Legénységének vitézsége által a commodorenek azonban sikerült osztályával a túlerős ellenségen keresztülhatni. Az ütközet általános lett, és nehéz egyes részletekbe bocsátkozni, mert a hajók folyvást egész erővel evezve, mindig találkoztak és sokszor nehéz volt az ellent a baráttól megkülönböztetni. Szerencsés eset volt, hogy a szárd pánczélok valamennyien szürkére voltak festve. — Pinkafőről Írják az „I. T.“nak: Batthyány Antonia grófnő helybeli uradalma és a szürke nénikék sebesült katonák ápolására szintén ajánlkoztak. — Lónyay Menyhért úr — mint egy lapban olvassuk — Bécsen át Hallba utazott. — A magyar mérnökök közgyűlése. A f. évi aug. 6-án tartandó „Mérnök-egyleti közgyűlés" sorrendjének programmja következő : Szombat, augustus 4-én: Este nyolcz órakor találkozás a városerdőben, a pávaszigeten. Vasárnap, aug. 5-én : Reggel 10 órakor nagygyűlés a Köztelken. Délután kirándulás a budai hegyekbe, megtekintése az országos tébolyda építésének. Hétfőn, aug. 6-án : Reggeli 6 órakor kirándulás a lóvonatu vasúton Ujpestre. — 10 órakor: előtanácskozás a mérnök-egylet ügyében. Délután megtekintése a redoutenak és abban kiállítandó tervezeteknek, — továbbá a rakpart építésének s a magyar tud.akadémiának. Kedd, augustus 7-én: Reggeli 8 órakor megtekintése az uj országháznak. 9 órakor közgyűlés, az alapszabályok megvitatása. Délután kirándulás az óbudai hajógyárba, és este a császárfürdőbe. Kelt Pesten, jul. 29. 1866. A rendező bizottmány. — Mi volt a „Szép juhászné“-hoz nevezett vendéglő hajdanában a budai hegyekben? A „Religio“ idei dl-ik számában Csillag Gyula írja, hogy a hazánkban hajdanra kitűnően virágzó pálos szerzetnek rendházai közöl, melyeknek száma, Pázmán szerint, 170 re ment fel, a tudaszt.lőrinczi ház volt a legjelentékenyebb. Ezt Lőrincz, a szerzet provinciálisa, s idők folytán első generálisa, a „Szép juhászné“-hoz nevezett mostani vendéglő helyén 1304 ben emeltette ; a főnöki szék is ide lett áttéve. Szerzeteseinek száma, virágzásának korában, 500 volt. I. Lajos itt tétette le remete sz. Pál védszent ereklyéit is, úgy tudjuk, az orosz „Synopsis Annalium Ordinis S. Pauli" bővebben ír e tárgyról. Gyászjelentés. Nádasdi gróf Nádasdy Lipót, Fogarassföld örökös ura, Komárommegye örökös főispánja, cs. kir. kamarás és valóságos belső titkos tanácsos — és fia ifjabb gróf Nádasdy Ferencz szomorodott szívvel jelentik szeretett anyósának, illetőleg nagyanyjának, nagyméltóságu soborsini gr. Forray Andrásné, Korompai Brunswik Julia grófnőnek, csillagkeresztes- és palota-hölgynek életének 81-dik évében hosszabb betegeskedés következtében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, Budán 1866-iki julius 27-én végleges elgyengülésben történt gyászos kimultat. A boldogult hűlt tetemei I. évi julius 29-én 12 órakor délelőtt Budán Krisztinaváros városmajor utcza 347. szám alatt szenteltettek be s onnan Soborsinba szállíttatván, a családi sirboltban fognak eltakarittatni. Az engesztelő sz. mise-áldozatok pedig Budán a krisztinavárosi templomban augustus 9 én, délelőtt 10 órakor fognak megtartatni, valamint a jószágokon is. — Múlt hó 30 án délután temettetett el Haase József tisztelt pesti polgár és aranymives , ki ugyanazon hó 28 án 74 éves korában meghalt. A Temesvárt júl. 20-án délután roppant vihar rombolt. A takarékpénztár épületének nehéz vaslemez fedélzetét feltépte , s a mellékutczára és dísztérre dobta; hasonlón leszakította a b. Nikolits-ház bádog fedélzetét is, mely lehulltában egy embert veszélyesen megsebesített. A fő őrház s még igen sok épület teteje nem állhatott ellent a viharnak. A fedélcserepek pattogva hulltak le, úgy hogy néhol fél lábnyi magasságban lepték el az utczát. Letört a dísztéren álló emlékoszlop felső része is. A szép hársfákat a főőrhely körül gyökerestől csavarta ki az orkán. A vihar csöndesülte után olyan volt a város, mintha egy ostromot élt volna át. Az utczákon a cserepek közt lesodort redőnyök, ablakszárnyak hevertek, s minden ház mutatta sérveit. A kárt 60—80,000 írtra teszik. Az orkánt félóráig tartó záporeső követte, mely jeget is hozott magával. — Az állatkert a „M. V.“ újabb értesülése szerint augustus 10 én fog megnyílni, s ekkorra már Xantus János úr eljárása eredményéül a bécsi állatkertből szerzendő állatok megérkeztére is számolnak. — Fischer cukrász kiosztja a régi szinház téren, mely kopottsága mellett mindig ízletes friss fagylalttal szolgál, ez idény végével eltávolittatik. Kívánatos, hogy jó fagylaltját az erzsébettéri kioszk örökölje. — A császárfürdői vendégek óhajtása. Múlt vasárnap d. u. a gyönyörű eső a császárfürdői vendégeket az emeleti zongora terembe szorítván, a terem (!) oly tömve lett, hogy annak czélszerütlen kicsisége méltó panaszra adott okot. Jelen volt Bibesco herczeg-kisasszony is s több bukaresti hölgy; ezen idegenek, de magunk nevében is ajánlatba hozzuk, hogy a terem a külföld nevezetesebb gyógyfürdői példájára nagyobbittassék meg. A teremben egyetlen egy pár lejthetett csárdást, az is majd az erkélyre szorult ki. Jelenleg a császárfürdőnek igen díszes vendégei lévén, a zongorát is többször lehetne hangoltatni. úgy halljuk, hogy Halasy úr legközelebb a vendégek mulatságára a Margitszigeten rendez egy kis hangversenyt, hol ő maga mint kitűnő czimbalmos fog közreműködni. — Az országos naptár érdekében.*) Alulírottak, mint az „Országos naptár“ kiadója és szer*) Kéretnek t. laptársaink ezen felhívás szives átvételérekesztője, vállalatunk és a nagy közönség érdekében hazafias tisztelettel kérjük a t. ez hatóságokat, egyleteket és közintézeteket, hogy a tiszti névtárt f. évi aug. . 15 ig az „Országos naptár“bani közlés végezt e czim alatt.: „Az országos naptár kiadó-hivatalának Pest,i egyetem utcza 4. száma — beküldeni, — úgyszintén a vidéki t. ügyvéd urakat, hogy neveiket és lakásukat hasonló czélból közölni, s ezáltal e közhasznú vállalat előmozdításához járulni méltóztassanak. — Geckenast Gusztáv, kiadó: Ökröss Bálint, szerkesztő. — A régi botanikus kert telke a jövő 1867 ki apriltól kezdve három egymásután következő évre bérbe adatik. A kivenni kívánók 200 ft bánatpénzzel lássák el magukat. Kikiáltási ár 1000 ft. Az árverés a pesti pénzügyigazgatóságnál tartatik meg. — Színházi és művészeti hírek. Felekiné assz., mint" Emsből érkezett távirat jelenti, súlyos betegen fekszik. Drámánk különben is gyöngélkedő állapotát tekintve kétszeresen szomorú hir. " Alig fejezhettük be e sorokat, már azon nem kevésbé sajnos tudósítást kapjuk, hogy Egressy Gábor, jeles mímünk, aki még néhány nap előtt oly dicsőséggel vendégszerepelt vidéken, hétfőn a nemzeti színpadon „Brankovics“ előadása alatt játék közben egyszerre oly rosszul lett, hogy szerepét nem folytathatta tovább és az előadás is félbeszakadt. Két igen leverő eset drámai játékrend linkre épen most, midőn művészeink fris erőbeni összeműködését reméltük a színházi új idény megnyitásánál. — A „Főv. lap.“ műegyleti tudósítója a festőművészet érdekében is minden áron óhajtja a békét, mert míg a bábom a közlekedést megakasztva tartja, csak a régi képeket szemlélhetjük a tárlatban. — A „M. V.“ tárczaírója kissé túlvitte a finom distinctiót, midőn az ifj. Dumas „Kaméliás hölgyét“ vígjátéknak nevezi. A franczia, igaz, hogy a komolyabb tartalmú darabokat is átalában „Comoedie“-nek szokta czimezni, így péld „Lecouvreur Adrienne“-t is. De a franczia „Comoedie“ elnevezést visszás volna kivétel nélkül „vígjáték“-nak fordítani, s azonkívül a „la dame aux Camelia“ t maga a szerző se nevezi „Comoedie“ nek. — A „Főv. lap.“ egy indirect pártoló szót ejt a népszínház mellett, a szünidő utáni első népszínműelőadás resultatumát ezekben foglalva össze: „Summa summarum: az előadás nem volt kielégítő, s a népszínművekre nincs annyi jó erő, hogy öszszevágólag lehessen előadni. Füredivel, úgy látszik, letűnt a népszínművek csillaga, és megszűntek vonzerővel bírni a közönségre; pedig — úgymond — e gemenek nem szabad volna elmaradni a nemz. színház játékosak az ellenséges fahajók osztálya feküdt némileg rendezetten Lissa szigete alatt. Ez általános vadászat alkalmával zászlóshajóm parancsnoka Sterneck Miksa báró sorhajó-kapitány vitézségének sikerült három ellenséges pánczélhajót megrohanni, kettő nehezen megsérült, a harmadik pedig: a „Ré d’ Italia“, az olasz flotta egyik legnagyobb hajója fenékre lövetett és két percz alatt több mint 600 emberrel elsülyedt. Minden kísérlettel a „Ré d’ Italia“ úszó legénységének megmentésére fel kellett hagyni, miután egy minden oldalróli támadás sürgetőleg parancsolta saját biztonságunkra ügyelni. Ezen kétoldalróli küzdelem alatt egy szardiniai pánczélos hajó lövéseink által meggyuladt és az ellenséges pánczélhad, hogy e hajót fedezte, összegyülekezni készült. Én is parancsot adtam tehát hajóim öszpontosítására. A szárd flotta ezalatt visszavonulva összesereglett és körülbelül 3—4 mfdnyi távolságban kerébe vette a lángban lévő pánczélhajót, mi természetesen sikerült,, miután ez gépezetét még használhatta.Még néhány lövések váltottak ezután s a szárd flotta nyugat felé távozott, minek következtében az ütközet megszűnt, mely délelőtti 10 órától délutáni két óráig tartott. Czelom általa el volt érve és Lissa felszabadítva. 2'14 órakor láttuk a meggyuladt szárd pánczélhajó fellobbanását és elsülyedését. Az ellenség további üldözését nem tartottam czélszerűnek , miután a hajók különböző gyorsasága miatt együttes és rögtöni működés nem volt kivihető , így tehát Lissának Szent-György kikötőjébe indultam. A következő nap a hajók megvizsgálására és kisebb kijavítások eszközlésére lett felhasználva. A nehéz sebesültek partra szállíttattak, és a továbbszállíthatók a „Venezia“ gőzössel Spalatoba és Zárába küldettek ; az elesettek katonai tisztességgel eltakaríttattak. Ekközben éjjel - nappal kémlelő hajók czirkáltak a tengeren. A „Dalmát“ ágyúnaszádi „Elisabeth“ kerekes gőzös parancsot kaptak a küzdtéren és a part hoszszában vizsgálatokat tenni, és az elsülyedt ellenséges pánczélhajónak lehetőleg előtalálandó embereit megmenteni. Az ellenséges hajóhad a csatanap estéjén Monte Humm-tól még látható volt, de 21 -kén reggel már eltűnt. Miután naplementig nem mutatkozott ellenség, és Lissának új megtámadása nem volt valószínű, feladatom egyelőre teljesítve volt, tengerre indultam tehát, és előbbi állásomat a fasanai kikötőben, mint működéseim alapját ismét elfoglaltam. Az ellenség ereje az első összetalálkozásnál 12 nehéz pánczélos hajóra, egészben mintegy 27—30 hajóra becsültetett. Azonban azon egyének állítása szerint, kik az elsülyesztett „Ré d’Italiá“ ról a lissai partra menekültek, a nehéz szárd pánczélos hajók száma — köztük az „Affondatore“ toronyhajóval — 12 re, a könnyít pánczélosoké 3-ra, fahajókban 8 fregát, 6 gőzös-, 3 szállító hajóra, összesen 32 re ment. Az ellenséges hajóhad ágyúi, mind az említett foglyok állítása szerint, mind a Lissa szigete különböző helyein talált lövegekből, s a lövegeknek a hajókon hátrahagyott nyomaiból következtetve, a legnehezebb csettregy, s közben legújabb alkotásu lövegekből állott. 80—300 fontos lövegek is találtattak. A többször említett vallomás szerint az „Affondatore“-n 600 fontosak voltak. Kötelességemnek tartom, mindjárt a harcz bevégeztével, a hajóhad legénységének, különbség nélkül, elismerésemet s köszönetemet fejezni ki; a parancsnokok, tisztek s legénység megtevék kötelességüket, s oly odaadás, kitartás s nyugodtsággal harczoltak, melytől még az ellenség sem tagadhatandja meg az elismerést. Azok működése annál magasabban áll, ha meggondoljuk, hogy mily rövid idő óta van fölszerelve a hajók legnagyobb része, s hogy némelyiküknél a fölszerelés napja s a csata napja közt alig telt el 3 heti idő köz. Ezenfölül azt sem kell feledni,hogy azok azon tudattal mentek a harczba, miszerint egy anyagilag erősebb ellenséggel van dolguk, s miszerint ezen túlerőt csupán erkölcsi erő s tengerészeti ügyesség ellensúlyozhatja. Tegetthoff Vilmos s. k. cs. k. aladmirál. Megemlítendőnek tartjuk e helyen, hogy Boggio, ki az elsülyedt „Re ditalia“ pánczélos hajón halálát lelte, mint hírlik, zsebében vitte a királyi meghatalmazásokat, hogy az olasz flotta által elfoglalandó tartományokat Olaszország nevében birtokba vegye. Cáfolat. A „Herrn. Ztg“ kijelenti, hogy hivatalos tudósítások serint azon hír, mintha az oláh hadsereg Sucaváig nyomult volna előre, alaptalan, s ép oly alaptalan az is , mintha Argisnál, Verestorony közelében oláh tábor állana . Az oláh hadsereg legnagyobb része még mindig Giurgevo és Bukarest között táborozik. Külföld. ANGOLORSZÁG. Mint Londonból jul, 30 ról jelentik, az atlanti alattság helyzete kitűnő, azonban az amerikai szárazfölddeli közvetlen összeköttetés az amerikai vonal megszakadása miatt szombat előtt aligha lesz létesíthető. FRANCZIAORSZÁG. A „Corr. Havas“ szerint, ha Párisban békeértekezlet ülne össze, az angol kormány abban Stanley lord által fogná magát képviseltetni. Az esti „Moniteur“ szerint a földközitengeri hajóhad jul. 29 én kiindult, hadgyakorlatának folytatása végett, s aug. 15-én Ajaccióban leend. A „Moniteur“ jelenti, hogy a császár Vichybe utazott el. — Drouyn de Lhuys szintén oda utazott. A „Patrie“ írja : Szászország állítólag az éjszak német szövetségbe foglaltatik. Bajorország,Ss Württemberg, Baden, Hessendarmstadt megtartják teljes autonómiájukat, azon jogosultsággal, hogy confoederatiós szerződéseket saját akaratuk szerint köthessenek. Az Olaszországgali fegyverszünet alapjai állítólag : Szavazatjog alkalmazása Velenczében és az államadósság aránylagos átvállalása Olaszország részéről. Egy N ikosburg ból jul. 27-ről kelt sürgöny szerint, Oaszország válaszát 28 án estre várták, mi azonban Poroszországot s Austriát nem gátja meg a fegyverszünet s a béke előzetek aláírásában. A „Constitutionnel“ a már említett békeaapokról így nyilatkozik : „Ezen feltételek méltányosak, ha tekintetbe veszszük a háború által előállított helyzetet. Az Austria számára, a háború szerencsétlen kimenetele daczára megőrzött területi épség oly fontos határozat, melyet minden értelmes egyénnek helyeselnie kell, kik egy, súlyegyént tartó nagyhatalomnak Közép-Európábani fönntartását elsőrangu érdeknek tekintik. Tudni hisz szük, hogy Benedettinek meghagyatott, a szász királyság épségének fönntartásához ragaszkodni. A franczia kormány továbbá azon igyekezett, hogy a fegyverszünetből eleinte kizárt délnémet államok abba belevonassanak. Ezen államok, melyek érdekeinek további alkudozások tárgyát kell képezniök, ezentúl a háború erőszakosságaitól megoltalmazva maradnak.“ A „France“ szerint azt hiszik, hogy a legközelebbi béke Austria s Poroszország közt Nikolsburgban fog megköttetni. A „Mem. dipl.“ szerint a régensségi tanács kinevezésének eszméjét, s ama tanács összeállításának módját a franczia cabinet sugallá az egyiptomi alkirálynak, azon czélból, hogy Egyiptom számára a szerződések által garantirozott függetlenség biztosittassék s az minden eventualitás ellen megoltalmaztassék. OLASZORSZÁG. Mint Fiorenczben július 29-től jelentik, Ricasoli Ferrarába utazott el, hol nagy miniszeri és tábornoki tanács tartazik. Az alkudozások az olasz követ beleegyezése számára vannak fönntartva, ki a közlekedési megháborítások következtében még nem kapott utasításokat. Ezen utasítások az olasz kormány által már elküldettek, s azok Barra grófot fölhatalmazzák arra, hogy a 4-heti fegyverszünethez hozzájáruljon, s hogy béke-előzetekül az Olasz-s Francziaország közt megállapított föltételeket tűzze ki. A florenczi ministerium a herczeg-régens elé, aláírás végett, egy oly rendeletet terjesztett, mely a hadműveleti hajóhadat föloszlatja, s azt egyetlen hajórajjá alakítja át, két osztálylyal, miknek egyike a hadműveleti flottillát, s másika a szállítási flottillát képezi. Napoleon herczeget jul. 28-ra Florenczbe várták. NÉMETORSZÁG. A „Patrie“-nak egy berlini sürgönye szerint a közfigyelem most újra a belpolitika tényei felé fordul. A kamrák megnyitását türelmetlenül várják. A kormánykörökben azt hiszik, hogy a megnyitó trónbeszéd igen békülékeny modorban lesz szerkesztve, a nélkül azonban, hogy annak bármelyik nyilatkozata a korona jogait compromittálhatná. Egy berlini hivatalos távúat merő koholmánynak nyilvánítja azon közlést, mintha Manteuffel tábornok Frankfurt városának bombáztatásával s szabad rablásra bocsátásával fenyegetőzött volna azon esetre, ha a követelt sarct le nem fizettetnék. Ama jegyzék szövege, melyet b. Bernus, frankfurti senator a franczia, orosz s angol külügyminiszerekhez intézett, így hangzik : „A poroszok folyvást 25 millió ft lefizetését kívánják Frankfurt városától, a már lefizetett 6 millión, s a porosz csapatok számára már átszolgáltatott 2 millió ft-áru élelmiszereken s lovakon fölül. A frankfurti senatus s a többi helyhatósági testületek egy kérvényt akarván intézni a porosz királyhoz, s Rothschild urat választván, két más előkelő személylyel, annak személyesen átadására, — a porosz polgári biztos megtagadá a szükséges engedélyt. Fellner polgármester — kit Falkenstein tábornok egyik városi biztosul választott — kétségbeesésből fölakasztá magát, a város s e irányábani bánásmód fölött. A senatus s a helyhatósági testületek összes tagjainak névsora s vagyoni kimutatása kivántatott be, hihetőleg azon czélból, hogy a 25 millió ft kifizetéséért felelősekké tétessenek. Ezen rendszabályok következtében az összes bankárok kijelenték, hogy ilynemű erőszakosság esetében Németországban s a külföldöni összes fizetéseiket fölfüggesztendik. A Frankfurtban lakó poroszok küldöttséget indítottak a porosz biztoshoz, a város ügyének védése , indignatiójuk kifejezése végett. Csupán szent kötelességet teljesítek, midőn ezen tényeket excáddal közlöm, s excádat az emberiség nevében kérem, hogy ő felségénél a szerencsétlen Frankfurt város ügyét védelmezni szíveskedjék.“ A „Staatsanz.“ kénytelenítve látja magát azon nyilatkozatra, hogy a porosz sajtó egy része, mely oda akar hatni, hogy Poroszország az éjszak számára adatni szándéklott szövetségi intézményeket a déli államokra is kiterjessze, árt a békealkudozásoknak. Ezen alkudozásoknak épen a jelen perezben az a czéljuk, hogy a poroszok vérével, s éjszaki s Közép Németország roppant áldozatával örökre biztosíttassék a területi unió, s hogy ezáltal az éressék el, mit őseink 1815 ben nem tudtak kinyerni. Eszerint arról lenne szó, hogy éjszaki s Közép-Németországbani szövetségeseinkkel egy államot alakítsunk. A déli államokkali viszonyok szabályozása, melyekkel Poroszország háborúban van, minden veszély nélkül a jövő számára tartathatik fön.“ rendéből , míg ez az egyetlen magyar színház Budapesten.“ (Az uj béke talán e tekintetben is uj életet hozand a magyar színművészetre.) Tragoedia a tragoediábaii. Pest, jul. 30. Ma estve „Brankovics György“ előadása alkalmával nagy csapás érte a nemz. színházat: jeles művészünk Egressy Gábor a második fölvonás legrázkódtatóbb jelenetében, midőn a szultán udvarából a szerb fejedelem ifjabbik fiát Istvánt kiszúrt szemekkel hozzák és az apa elé vezetik, eszmélet nélkül öszszerogyott. A művész játéka e jelenetben mindig oly élethű és oly megragadó szokott lenni, hogy a remekül adott színjáték mellett első perczre a valóság is elhalványodott és hamar fel sem tűnik rala, ha a fiút játszó Lendvainé asszony sikoltása az egész környezetet figyelmessé nem teszi. Csakhamar észrevették, mi történt, és a függöny rendkívüli legördülése egy valóban megdöbbentő gyászos eseményt zárt el a közönség szemei elől. De így is elég jókor tudta meg, hogy a magyar színművészet legerősebb támasza legnagyobb szerű szerepe alatt tört össze, s mint a római hőst, midőn elesett, a mely pajzszsal vivott, azon pajzson emelik tova. .. . Jelen voltunk a színpadon, midőn az elősietett orvosok által a felélesztési kísérletek tétettek a Molierünkön; a legértelmesebb rögtöni segély nem hiányzott s minden kézdő részvéttel gyámolttá azt, de a remény igen halványan pislogott ez összetört hős alakjából. Mély meghatottság ült minden szemben, s a színpadon az álfalak közt, künn a házban mindenütt csak megindulás és részvét nyilatkozott. • A vészthozó jelenet kezdete előtt többen, mintegy balsejtelemtől megkapatva, nyugtalankodtak, várjon e hóban történt többszöri föllépése után ily megerőltető szerep a művész gyönge idegzetére nem lesz-e ártalommal; s a sejtelem végzetszerűleg gyászosan teljesedett. Két év előtt hasonló súlyos betegség érte derék művészünket, s kitűnő orvosi kezeknek sikerült, őt a hazai művészet dicsőségére megmenteni. Talán most se tűnt még el minden remény. A hivatásához ragaszkodó erős lélek talán még föltámasztja a roskadt testi erőket. Adná Isten ! Julius 31. reggel. A tegnap estvét a nemz. művészetre nehezült súlyos csapásával mint nehéz, gonosz álmot akartuk ise-