Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-01 / 199. szám

kohászat és kisugrás körül tétetnek , időszakonkint a t. ez. részvényeseket tájékozás tekintetéből értesíteni, azt röviden ezúttal következőkben teljesíti: Annak előrebocsátásával, hogy a némely részvé­nyesek által önkéntesen tett pótfizetések alig voltak elégségesek pusztán a bányaművelés napi költségeinek fedezésére, senki sem ütközh­etik meg azon, hogy pénz hiányában a b. Leithner által kidolgozott czélravezető bányaművelési terv, az általa ajánlott több rendű kija­vítások lassú haladása miatt eddig még tényleg nem sikeresíttethetett Azon kellemetlen kötelesség teljesítése után azon­ban, mely az igazgatóságot a pénzforrás előteremthe­­tése végett a bányabíróság segélyét felhívni kényszeríti, remélhetőleg most már nagyobb pénzösszeg fog az igaz­gatóság rendelkezésére állani, az éreznek olvasztás és kilugrás általi értékesítésére nézve tehát a határozottan szükséges előintézkedéseket megtette, és pedig : 1. A kilugrási eljárás megkezdéséhez és az ehhez megkívántató készletek berendezéséhez egy e téren avatott szakférfiút ideiglenes alkalmazás mellett meg­­kíván, s a berendezéshez megkívántató összeget kiutal­ványozván, ez az ideigl. műigazgató közbejötte mellett, már­is a bányamű­vekben van és foglalkozik. 2. Határozott utasítást adott a műigazgatónak az iránt, hogy a jelenleg czélszerűtlenül berendezett kazán­ház és gépszerkezet mielőbbi átalakítása , s ezáltal kü­lönösen a gőzfejtési költségek leszállítása iránti intézke­dés tekintetéből Pesten megjelenjen s itt szakértő gépé­szekkel a kijavítandó gépek iránt az alkut haladékta­lanul megkösse. 3. A zúzda czélszerű helyreállítását és kezelését illetőleg pedig egy kitűnő szakértő Palmer úr szemé­lyében a bevezetésre meghivatott, s szabadsággali áten­gedése iránt a lépések illető felsőbb hatóságánál meg is tétetvén, rövid időn a helyszínére váratik. 4. A kilugráshoz szükségelt sónak kincstári áron leendő megszerzésére nézve felsőbb helyen a szükséges kérvényezés megtétetett s részben már az utalványozás megnyeretett. Míg azonban az igazgatóságnak mindezen most elősorolt intézkedései teljesen s egész kiterjedésükben életbe léptetve, — s míg az ezek folytán mutatkozó eredmény kiderítve nem leend, addig a bánya és buta üzletnek a legközelebbi évre remélhető tiszta jövedel­­­­méről teljes biztonsággal felvilágosítás nem adathatik, mivel 1. Még meg nem határozható teljes biztonsággal, mily megtakarítások fognak a kazánok és a gépszer­kezet átalakítása folytán a gőzerő kifejtése körül­­ eléretni. 2. Nem határozható még meg, mily eredményt fog a zúzdás újabb kezelés felmutatni, mivel még az sem tudható 3. mily értéket képviselend a zúz­érczekben foglalt tiszta arany (Mühlgold), de 4. nem határozhatók még meg tüzetesen az extrac­tio költségei sem , s végre 6, az olvasztásra nézve sem határozható még meg, vájjon a zúzda által nyerendő marákban tartalmazott kova (Kies) elegendő­ lesz-e a kova nélküli többi ér­­czek felolvasztásához. Tekintve azonban azt, hogy a legutóbbi időkben a Katalin­­ György nevű bányákban igen szép remé­nyekre jogosított feltárások történtek, s hogy e szerint kilátás van arra, miszerint a szakértői véleményben tervezett 32.000 mázsán felüli éret fog olvasztás s­­ kilugrás útján feldolgoztathatni. Továbbá, hogy a legújabb időkben termelt érczek fémtartalma is sokkal kedvezőbbnek mutatkozott, mint­­ ezen szakértői véleményben felvétetett, és hogy a mun­kabérek és az éretfejtési költségek is kedvezően le fog­nak szállíttathatni; valamint hogy az igazgatóság nem kételkedik azon, mi­szerint a gépek czélszerű átalakítása által a gőzfejtési költségek tetemesen alább fognak szállani, s hogy a­­ zúzdai kezelés szerencsésen és pedig mentül kisebb­­ fémveszteséggel fog keresztülvitetni; végre A „Hungária “ biztosító­bank rendkívüli köz­gyűlése Pozsonyban. A „Hungária“ részvényesei aug. 26 -án az inté­zet helyiségében rendkívüli közgyűlésre jöttek össze. Képviselve volt 717 részvény 361 szavazattal. Az elnöki széket gróf Zichy Nándor távollétében dr. C­z­i­­­c­h­e­r­­ Róbert alelnök foglalta el; miután a verifikáláson csakhamar átestünk. Józsa István igaz­gató az előbbeni (i. é. máj. 27-iki) közgyűlés jegyző­könyvét és a központi bizottmány jelentését az 1864/5- re szóló Üzletkezelésre nézve tett vizsgálata eredmé­nyéről felolvasván, leginkább ezen jelentésnek el- vagy­­ el nem­ fogadása fölött folytak a vitatkozások. A gyűlés­­ két pártból állott: az egyiket alkotta az úgynevezett­­ „pesti komité“, melyhez a vidékiek nagyobb része tar­tozott, a másik párton voltak a helybeliek. A vidékiek közöl — kik a jelentés el nem fogadása mellett küz­döttek, sőt annak hitelességét is kétségbe vonták és részletes­ mérleget követeltek,­­ kitűntek Lichtenstein József, miskolczi kereskedő, Kussevics András, komá­­rommegyei marczelházi birtokos, Dapsy Viktor rima­szombati birtokos és Jekelfalusy Lajos országgyűlési követ, kik a vidékiek érdekében emeltek több ízben szót és egy, a részvényesekből alakítandó vizsgáló bizott­mányt sürgettek, melynek feladata lenne a könyvek megvizsgálása s ítélethozás: várjon az intézet bir­e életerővel a további fenállhatásra, s ha nem, egyezked­jék más rokon hazai vállalatokkal a beolvadást illetőleg. Sorsi­­s pesti ügyvéd felolvasá a komité programm­­ját, mely lényegben egyezett a nevezett párt indítvá­nyaival, de formában határozottabb volt; ez ellen azon­ban Müller Ernő királyi biztos — miután az alapsza­bályok értelmében semmiféle teljhatalmú komité válasz­tása meg nem engedhető — egyszerűen tiltakozott. A helybeli részvényesek, kik a jelentésben már a nélkül is nyilvánított előbbeni rész­kezelést nem pártol­ták, hanem miután az már részben úgy is megszü­ntet­­tetett, részben orvoslásra vár, a jelentés elfogadása mel­lett harc­oltak, azon hozzátevéssel, hogy egy szavazat útján választandó segéd­tanács (Beirath) tiszte legyen, az eddigi igazgató tanács hozzájárultával, az alapsza­bályok átvizsgálása és a kezelésnél netán fölmerülendő hiányok felől véleményt adni a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen. Szólották itt P­r­i­­­e­s­z­k­y Thádé földbir­tokos, S­a­m­a­r­­­a­y K. ügyvéd, a­ki kiemelte, hogy a „Hungariá“ nak nem annyira a rosz kezelés és a múlt szerencsétlen év ártott, hanem azon számtalan szétszórt rágalom, melyeket a társulat néhány elbocsátott láva talnoka, részben pedig a concurrentia idézett elő, ingatá meg az intézet iránti bizalmat; ő is egy segédtanács választása mellett szavaz, azonban az alapszabályok szigorú megtartására figyelmezteti a részvényeseket. Ezeken kívül gr. Hoditz emelt szót az igazgatótanács és központi választmány védelmére és pártolta egy se­­gédtanács választását. Midőn már eléggé kimerítették a tárgyat, az alel­nök szavazásra szób­ta fel a részvényeseket, a kedélyek azonban már annyira felhevültek, hogy a vidékiek a feltett kérdésekben formahibát találván, megtagadták a szavazást s a gyűlés 2 órakor eredmény nélkül osztott szét, hogy még az­nap d. u. 5 órakor újra összejöjjön. Ekkor azonban megelőzőleg a helybeliek nyújtottak a vidékieknek baráti jobbot s a formalitásban eltérő véle­mények csakhamar összeegyeztek. A szenvedélyek csil­lapítására sokat jön Samarjay Károly megnyerő előadása, aki kifejté a többi közt, hogy ezen hazai vállalat fennállása és felvirulása becsületbeli dolog: „mi, kik nemcsak saját érdekünkben, hanem özvegyek és árvák vagyona fölött határozunk most, jól megfon­toljuk, mit cselekszünk,“ stb. stb. Csakhamar megegyez­tek mindnyájan abban, hogy a jelenlegi igazgató­tanács mellé választassák még egy három tagból álló segéd­tanács, mely ismét szakértők segélyül vétele mellett a szükségesekről intézkedvén, eb­beli munkálatait, ha bevégzi, egy e végre összehívandó rendkívüli közgyűlés elé terjeszsze. Ugyanekkor fog­nak a programm második pontja szerint az igazgató, főpénztárnok és könyvvezető megerőlltetői. Miután a helybeliek a három segéd­tanácsost vi­dékiekből akarták megválasztatni, ezek maguk közfel­kiáltással Prileszky Thádét választék, ennek aján­latára pedig Lichtenstein József és Kussevics András szintén közakarattal választottak meg, ez utóbbi azonban magán­ügyei miatt akadályozva lévén, nem fo­gadhatta el a választást, s így Dapsy Viktor kiálta­tott ki harmadiknak. Az egészet barátságos estély zárta be a zöldfa­­vendéglő nagy teremében. („P. U.“) — A hessen-kasseli nagyherczeg születése napján ez­úttal az ottani udvari színház zárva volt. — Ilibaigazitás. Irodalom, tudomány, közélet rovatunkban a harmadik czikk utolsóelőtti sorában „szó­nok“ helyett az értelmet helyreállító­lag : „szónokra“ olvasandó. Hughes telegramja. Minél gyorsabban halad a tudomány, a gyakor­lati élet annál többet követel tőle. És a közönség azon kivonata, hogy a távirati hírek és sürgönyöknél hiba, késés, vagy tévedés ne történjék, teljesen jogosult. A jelenleg átalában divatban lévő Morse féle táviró esz­közök a rájuk bízott tudósításokat egy papír szalagra jegyzik fel, de ezen jegyek nem a mi ismert, szokott betűink, hanem csak pontok és vonalakból állanak­ *) Ezeket a távirdai hivatalnok a mi szokott betűinkre előbb lefordítja, aztán küldi át annak, kinek a távirat szól. De ez sok időbe kerül, és nagyobb városokban élénk for­galmú központi helyeken fontosabb, sürgős dolgoknál nagy hátrányokat okozhat. Egy jól begyakorlott, ügyes kezelő képes most egy első percz alatt 300 betűt, vagyis 60 szót telegrafh­ozni, de e szép siker sokat veszt a miatt, hogy ugyanannyi idő alatt csak 40 szót lehet le­olvasni s egyszersmind távirni. Rendes gyakorlatban a Morse-telegrafnál csak 360 szó, tehát 18 sürgöny, egyenkint 20 szóval, számittatik egy órára ; e szerint 1 perczre csak 6 szó esik, de ez is már nagy haladás 1854-hez képest, a­mikor csak 12 sürgönyt lehetett óránkint a sodronyokról kiadni. Az élet és üzletek mai rohama, izgatottsága en­nél nagyobb gyorsaságot kíván, ezért oly állomásokon, hol nagy érdekek játszanak, hol a villanyos közlekedés szükséggé vált, jelenleg már két sodrony s két táviró­­készülék is alkalmaztatik , de e segédeszköz a költsé­geket csaknem megkettőzteti, azért mindinkább előtérbe lépett a kérdés : vájjon nem lehetne e oly telegráfokat szerkeszteni, melyek az eddigieknél többre képesek ? —­ melyek p. o. a mostaniakhoz úgy állanának, mint a gőzkocsi áll a gyorskocsihoz ? A próbák nem hiányzot­tak. Legtöbben arra törekedtek, hogy a feladott tudó­sításokat a mi szokott nyomdai betűinkkel lehessen távírni, s így az eredeti telegraf-nyomatot kézbesíteni annak, kit az illet. De az ily készüléknek nemcsak biz­tosan kell működni, hanem megkivántatik, hogy azt könnyen kezelni és könnyen igazítani lehessen; tehát *) így péld. A =s . —, B = — ..., C = — . —.sat. A •■ámokra nézve; ls,~— —, 2 . — — — ,3 = —...sat. biztosság a működésben, egyszerűség a gépezetben. E feltételeknek pedig eleget tenni felette nehéz, s ennek tulajdonítható, hogy a sok igen elmés, és mély combi­­natioval alkotott táviró­művek, melyeket a jóakaratú hírlapok az időben egekig magasztaltak, az élet szigor­latát ki nem állották, és legfelebb a múzeumi ritkasá­gok között nyertek szerény helyet. Ezek közt kitűnő figyelemre méltó Hughes, new yorki tanár legújabb telegráfja. Mind Morse, mind Hughes amerikaiak. H. nem az elődei által vert nyo­mon indult, hanem az eddigiektől egészen eltérő, külön­böző gépet alkotott. Az ő gépének feladata a távolból villanyfolyam által és a mi szokott, közönséges betűink­kel lenyomtatni a feladott sürgönyt. E végre a nyom­dai abc egy tengelye körül folyvást sebesen forgó kerék talpára van erősítve, és a billentyűt ép azon pil­lanatban kell lenyomni, midőn a kívánt betű­, szám, vagy írásjegy a papír fölött megy. E betűs kerék ten­gelye körül minden perezben 120—150 forgást tévén, elérhető-e ama rendkívüli kezelési pontosság, mit e gép kiván ? — E pontosság elérhető, és a kezelő hiva­talnoknak teljes hatalmában van, azon betűt, vagy szá­mot nyomtatni vele, melyet akar. A franczia kormány e találmányt 200,000 frankon magához váltotta oly föltétel alatt, ha az a hat hónapi próbát, gyakorlatot kiállja. És az új telegraf e vizsgát fényesen kiállotta Páris és Marseille között, csakne­m 100 mérföldnyi hosszú vonalon működött, nyomdakereke 100—120 sebes forgása mellett 151 betűt, vagyis 30 szót telegrafh­ozott egy-egy perezben, azonban mégis alig föltehető, hogy a sokkal egyszerűbb, könnyebben kezelhető, habár lassúbb Morse-gépet valaha kiüsse az uralkodásból. A Hughes készüléknek legtöbb jelentősége van azon hosszú, tenger­ alatti vezetékeknél, melyeknél a villanyfolyam csak gyengén működhetik, azért jelenleg az indiai vonalra a persiai öblön át már ez alkalmazta­tott. Alkalmazása legújabban nemcsak a franczia sod­rony hálózatban, hanem az angol s orosz vonalakon is mindinkább terjed. Nyomtató képessége mai javított szerkezetének 60 szóra emelkedett egy első perezben. Egy rendes szónok csak még egyszer oly sebesen be­szél, mint a telegraf­ir, és most azon fáradoznak, hogy szósebességét fokozva, képes legyen a kimondott szót azonnal távírni. Mi bámulandó, mi nagyszerű tünemény lenne az, ha a parliamentekben kimondott szó egy­szerre villanysodronyokró­ repülne, s Európa több pont­jain ugyanazon órában a beszédet már e telegráf által lenyomatva olvashatnók! OLASZORSZÁG. A „Nazione“ szerint M­e­l­a­­b­r­e a tábornok mindazon becses tárgyak visszaszol­gáltatását kívánja, melyek az austr­aiak által Velen­­c­z­é­b­e­­ elvitettek, a vas­koronát is ideértve. Az „Opinione“ szerint Peschierában aug. 16. s 17-én ment végbe a hadifoglyoknak Aus­tria részérel visszaadatása- Azok 31 tisztből s 1800 ka­tonából állottak. Még csak 10, kórházban lévő egyént kellene visszaadni. Az összes katonai egyének fogsá­guk alatt igen jó bánásmódban részesültek. 3 austriai tiszt panaszt emelt az iránt, hogy elfogatásuk alkalmá­val olasz katonák által 241 ft értékű tulajdonuktól megfosztottak. Pettinengo minister azt válaszol­­ta rá, hogy noha harczközben nem lehet meggátolni egyes egyének kihágásait, ő az austriai tisztek becsü­letszavát az olasz tiszteké gyanánt fogadja el, s ennek alapján a tőlük elvett értékes tárgyak meg fognak ne­kik téríttetni. A florenczi hivatalos lap közli azon kir. ren­deletet, melynélfogva C­u­g­­­a tábornok hadügyminis­terré neveztetik ki. A „Nazione“ azt állítja, hogy Austria föltétlenül engedi át Velenczét. Semmi más kártérítés sem kivántatott, azon kívül, hogy az állam­adósságnak a velenczei tartományokat illető része Olaszországot ter­­helendi. Eziránt azon, Franczia é­s Poroszország által támogatott olasz javaslat fogadtatott el, mely szerint az olasz királyság csupán a külön lombard velenczei adós­sággal, s a népesség arányában az 1854-ki kényszer­­kölcsön egy részével lesz terhelve. NÉMETORSZÁG. Mint Münchenből jelentik, a király egy emlékérmet alapított mindazon kato­nai egyének számára, kik a legutóbbi hadjáratban részt­­vettek. A porosz „Prov. Corr.“ így nyilatkozik : „Az éjszak német szövetség létesítése végett a további előkészületek most már, midőn az ösz­­zes meghivatott államok részéről kötelező csatlakozási nyilatkozatok érkeztek, minden oldalról megtétettek. Az újraszerzett területek bekeblezése végett egy, min­den közigazgatási ágbeli magas hivatalnokokból álló bizottmány fog kineveztetni, melynek egy terv fölött kellene tanácskoznia, az illető tartományok intézmé­nyeinek a porosz viszonyokkali összeegyeztetése iránt. Mihelyt az országgyűlés a bekeblezést helybenhagyja, ama tartományok igazgatási viszonyai, a­mennyiben szükséges, előlegesen szabályoztatni fognak.“ Mint a „Lübeck, Eisenb. Zrg“ félhivatalosan írja, a májusig folyvást fönnállótt augustenburgi mel­­­é­k-k­ormány okiratai most már porosz kezekben vannak. Holstein , Hamburg é­s Braunschweigban, vala­mint a darm­­adti földön is 2000 percussios-puska, 14 ágyú s számos formaruha-raktárak koboztattak el leg­újabban porosz részről. A „Karlsr. Zrg“ közli a Poroszország s Baden közt kötött békeszerződés szövegét, melynek főpontjai következők : A badeni nagyherczeg s a porosz király közt ezentúl örök időre béké s barátság fog fönnállani. A nagyherczeg kötelezi magát, a hadiköltségek egy ré­­­­szének födözése végett, 6 millió ftnyi összeget fizetni ki­­ 2 hónap alatt a porosz királynak. Ugyanő ezen összeg lefizetése iránt garantiát nyújt, badeni állam­papírok­­ letétele által. A nagyherczegnek jogában áll, a fölebbi kártérítést egészen, vagy részben, évi 5 pret disconto levonása mellett, előbb is kifizetni. A garantia nyújtása, vagy a hadikártérítés kifize­tése után, a porosz király tüstént kivonandja csapatjait a badeni területről. A csapatok élelmezése kivonulásuk közben, az eddigi szövetségi élelmezési szab­ályzat sze­riogy az extractio újabb berendezése által az ezüst is meg fog nyeretni; mindezek figyelembe vétele mellett az igazgatóság a legalaposabb reményeket táplálja az iránt, hogy a várható tiszta jövedelem tetemes összeg­gel fog gyarapodni, s időről időre kedvezőbben növe­kedhetni. A mátrai bánya­egylet igazgatósága. . Külföld. ANGOLORSZÁG. Birminghamban augus­­tus 29-kén nagyszerű reform-tüntetés történt. Brieght, Scholefield, Potter, Beales, s több más népszónokok emeltek szót. Mintegy 25,009 ember volt jelen , köztük Londonból s más városokból jött küldöttségek is. Az azon este rendezett lakomán tartott beszédek lelkesüléssel fogadtattak. FRANCZIAORSZÁG: A „Moniteur“ leírja az új spanyol követ, Mon­nak St. Cloudban történt ünnepélyes elfogadtatását. A követ s a császár közt váltott beszédek csak a szokásos udvarias phrasisokra szorítkoznak, és semmi politikai c­élzást sem foglalnak magukban. A császár s császárné aug 26-kán d. u. nyílt kocsiban Bougiiain, Chatou-n, s Vési­ne­t-n haladtak át. Vésinetben a császári pár kö­rüljárta ama nagy tavat, hol a verseny végbement, s erre a császári menhelyet látogatá meg, a lakosok által minden itt zajosan ü­dvözöltetve. Az állítják, hogy a császárné Biarritzba elutazása szombatra tűzetett ki. Mint Párisból jelentik, Metternich her­­czeg a jövő hóban a cs. udvart Biarritzba köve­­tendi. A „Patrie“ tudni hiszi, hogy a porta, békülékeny­­ségi hajlamát akarván tanusítni, el van tökélve, több engedményt adni a candiatáknak, de csak azon föltétel alatt, hogy fegyvereiket tegyék le. A hatalmak konstantinápolyi képviselői ezen engedményeket kielé­gítőknek találják, s remélik, hogy a mozgalom főnökei, kik fölhatalmazást kértek, aug. 31 én Caneába me­­hetésre, hogy ott a „Renommée“ gőz fregáton tartandó értekezleten jelen lehessenek,­­­ szintén békülékeny szellemet fognak tanusítni, s mint történik. Az előbbi német­ szövetség által alapított­­ tulajdoni viszonyok kifejtése külön egyezmény számára­­ marad fönntartva. A szerződő­ felek a béke helyreálltával tüstént al­kudozásba fognak lépni, a vám­egyleti viszonyok sza- I­bályzása végett. Egyelőre az 1865. máj. 16-ki vámegy- I leti szerződés a megerősítvények kicserélésének napjá­­­­tól fogva azon irányadással lépene ismét hatályba, mi­­■ szerint mindegyik szerződő fél számára fönntartva ma­­i vád, azt 6 hónapi fölmondás után hatályon kívül he­­­­lyeztetni. A szerződő­ felek közvetlenül a Németországbani béke helyreálltával, biztosok összeülését eszközlendik s oly czélból, hogy oly szabályok állapíttassanak meg, a melyek a vasutakoni személy- s vagyon-szálltás elő­mozdítására alkalmasak. A szerződő felek 1867. jun. 1-től kezdve a Raj­náni hajózási vámok behajtását teljesen megszünteten­­­­dik, a­mennyiben a többi német párti államok ugyan­ekkor hasonló rendszabályt létesítnek. A nagyherczeg elismeri a Nikolsburgban Porosz­­ország s Austria közt kötött előzeti szerződés határo­zatait, s azokhoz, a­mennyiben Németország jövőjét ér­deklik, hozzájárul. A jelen szerződés megerősítése legkésőbb f. évi aug. 21-én fog megtörténni. A porosz bekeblezési bizottmány legutóbbi ülésében gr. Bis­mark mint már emli-­i tők a következő nyilatkozatot tett : „A­mi az ellennyilatkozatokat illeti, azokra nézve a kormány többi tagjaival való beszélgetés folytán azt mondhatom, hogy a kormány egyetért a négy ország bekeblezésében, valamint abban is, hogy a porosz al­kotmány csak egy év múlva lépjen ott életbe. Ellenben kívánja a kormány, hogy addig megengedtessék neki, királyi rendeletek által kormányozni, és ez világosan, törvényezikkileg fejeztessék ki. A kormánynak bizo­nyos szabad térre van szüksége, mely ne legyen a tör­vény fölöttébb aggályos fölfogása által korlátozva. Vir­chow képviselő terve ellenben, hogy a bekeblezés a a szövetségtanács megegyezésének fönntartása mellett , mondassák ki, el nem fogadható. Az egyesítésnek vég­­­­legesnek kell lenni, nem lehet a parl­amenttől függni. . Még nem bizonyos, hogy hány hét vagy hónap telhetik­­ el annak egybehívásáig, s ily fönntartás félénkséget­­ árulna el, melyet Európa kizsákmányolhatna. Különben is a parl­ament illetéktelen erre. Ha­­ később háború ütne ki, a parliament beleegyezése sem­­­­mit sem használna a kormánynak. Lehet, hogy Porosz-­­­országnak a bekeblezés után védni kell az új birtoko­kat, mint Sziléziát a múlt században. Nem szabad két­séget fennhagynunk arra nézve, hogy szilárdan el va­gyunk határozva, és meg is tudjuk a bekeblezéseket védeni. Európai congressus sem volna a dologra nézve kedvezőbb. Ha annak sikere nincs, csak fegyverkezésre és háborúra vezet. E kérdésekre nézve nincs felsőbb törvényszék. Másrészről azonban nem csupán a győzelem jo­gára fekteti a kormány a bekeblezéseket; mindenek fö­lött a német nemzet azon jogáról van szó, hogy létezzék, szabadabban lélegzzék, s Poroszország erőt nyerjen, en­nek Németországban eszközlésére. Ha Rohden képviselő módosítványában nem ugyan azonnal, hanem 1867. oct. 1-től kezdve akarja a porosz alkotmányt a bekeblezett tartományokban létesítni, még pedig további törvényczikk nélkül, d­e módosítvány­­ban semmi sincs, a mi nekünk visszatetszenék, de mégis aggasztó és kényelmetlen az. Ha mégis helyesléssel ta­lálkoznék , a kormány ad referendum fogja azt venni, és azért nem vonja vissza a törvényjavaslatot. A kormánynak szándéka az, hogy egyelőre kirá­lyi rendelet által léptesse a porosz katonai alkotmányt s a szabad közlekedésre vonatkozó törvényeket a bekeb­­lezendő tartományokban életbe, de magának kell az átszármaztatás eszközeit és módjait meghatározhatni. Előkészítés és szervezés végett azon országokban bi­zottság fogna egy porosz hivatalnok vezetése alatt mű­ködni, belevonatván szakértők az illető országokból, és onnan tisztviselők fognának a kormány támogatása vé­gett Berlinbe hivatni. Ne nehezítsük tehát magunknak a dolgot törvényjavaslat által, sőt legyünk mohók a nemzeti hatalom és egység kívánásában, nem sokat tö­rődvén azzal, hogy micsoda tálban tálalják föl az ételt. Minden halasztás nehézséggel járhat, és 3 hó alatt egé­szen új fölfogások alakulhatnak ; nyúljunk tehát hozzá tétova nélkül, a szerencse, melyet egy pillanatban el­lökhetünk magunktól, néha egész örökkévalóság alatt sem tér vissza. A kormány nem ijed vissza az azonnali bekeblezés­­től, de az alkotmány azonnali bevitele szorongatólag hatna rá. Ha a kormányt ostromállapotra és az alkot­mány egyéb kisegítő eszközeire emlékeztetik, ez igen aggasztó, mert ekképen szabályos állapotok helyett elő­ször is kivételeket kellene alkalmazni. Hasonlókép nagy aggodalommal járna a bekeble­zett országok képviseletét összehívni, mert nem tudjuk, hogy mit határoznának azok. A kisebb országokban a nagy tömeg mindig természetes hajlammal viseltetik az ottani régi, felelősség nélküli állapotok iránt, s ha van­nak is az országokban értelmesebb emberek, azok nem határozhatják el a majoritást. Ne nehezítsék meg a kormány működését ! A kor­mány összekötő kapocs a király és az országgyűlés két háza közt; ne állítsanak ház ellenében felettébb sok kü­lönböző nézpontot, mik feladatát csak nehezíthetik.“ SPANYOLORSZÁG. A „Diario espanol“ szerint a kormány elhatározó, az elrémítő hírek terjesztőire azon törvényt alkalmazni, mely az alkotmányos garan­­tiákat fölfüggeszti. A madridi lapok kiemelik azon készséget, melylyel az adófizetők nagy része a kormánynak siet segélyt nyújtani, a kincstár ürességének megtöltése vé­gett, így Cadix tartományban eddig elő a föld-, ipar s kereskedelmi adókból 6,888,200 reál gyűlt be. Cadix városában a 2 ik félévi adó kifizetése végetti aláírás 219,360 reálra megy. OROSZORSZÁG.A szibériai lengyel moz­galomról a „Russ. Inv.“ a következő részleteket írja: A lázadók azon csapatokat akarák megtámadni, mely­ek gátul álltak előttük abban, hogy chinai terü­letre mehessenek. Azonban körülvétetvén, részint csa­­patonkint, részint egyenkint kijöttek az erdőkből s megadák magukat. Julius 23-án Irkutsk börtöneiben már 494 lázad­ó volt. 35 a küzdelemben elesett, 45 be­teg vagy sebesült fogatott el kezében fegyverrel. A többi 136 ember a baikáli hegyekben tévelyegve, végre megadták magukat, úgy hogy aug. 6 kán a lázadók, s köztük a lázadás 3 feje is elfogatott. Ezek követke­zők: Kara­movics, Celinski és Kotkowski.

Next