Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-01 / 199. szám
kohászat és kisugrás körül tétetnek , időszakonkint a t. ez. részvényeseket tájékozás tekintetéből értesíteni, azt röviden ezúttal következőkben teljesíti: Annak előrebocsátásával, hogy a némely részvényesek által önkéntesen tett pótfizetések alig voltak elégségesek pusztán a bányaművelés napi költségeinek fedezésére, senki sem ütközhetik meg azon, hogy pénz hiányában a b. Leithner által kidolgozott czélravezető bányaművelési terv, az általa ajánlott több rendű kijavítások lassú haladása miatt eddig még tényleg nem sikeresíttethetett Azon kellemetlen kötelesség teljesítése után azonban, mely az igazgatóságot a pénzforrás előteremthetése végett a bányabíróság segélyét felhívni kényszeríti, remélhetőleg most már nagyobb pénzösszeg fog az igazgatóság rendelkezésére állani, az éreznek olvasztás és kilugrás általi értékesítésére nézve tehát a határozottan szükséges előintézkedéseket megtette, és pedig : 1. A kilugrási eljárás megkezdéséhez és az ehhez megkívántató készletek berendezéséhez egy e téren avatott szakférfiút ideiglenes alkalmazás mellett megkíván, s a berendezéshez megkívántató összeget kiutalványozván, ez az ideigl. műigazgató közbejötte mellett, máris a bányaművekben van és foglalkozik. 2. Határozott utasítást adott a műigazgatónak az iránt, hogy a jelenleg czélszerűtlenül berendezett kazánház és gépszerkezet mielőbbi átalakítása , s ezáltal különösen a gőzfejtési költségek leszállítása iránti intézkedés tekintetéből Pesten megjelenjen s itt szakértő gépészekkel a kijavítandó gépek iránt az alkut haladéktalanul megkösse. 3. A zúzda czélszerű helyreállítását és kezelését illetőleg pedig egy kitűnő szakértő Palmer úr személyében a bevezetésre meghivatott, s szabadsággali átengedése iránt a lépések illető felsőbb hatóságánál meg is tétetvén, rövid időn a helyszínére váratik. 4. A kilugráshoz szükségelt sónak kincstári áron leendő megszerzésére nézve felsőbb helyen a szükséges kérvényezés megtétetett s részben már az utalványozás megnyeretett. Míg azonban az igazgatóságnak mindezen most elősorolt intézkedései teljesen s egész kiterjedésükben életbe léptetve, — s míg az ezek folytán mutatkozó eredmény kiderítve nem leend, addig a bánya és buta üzletnek a legközelebbi évre remélhető tiszta jövedelméről teljes biztonsággal felvilágosítás nem adathatik, mivel 1. Még meg nem határozható teljes biztonsággal, mily megtakarítások fognak a kazánok és a gépszerkezet átalakítása folytán a gőzerő kifejtése körül eléretni. 2. Nem határozható még meg, mily eredményt fog a zúzdás újabb kezelés felmutatni, mivel még az sem tudható 3. mily értéket képviselend a zúzérczekben foglalt tiszta arany (Mühlgold), de 4. nem határozhatók még meg tüzetesen az extractio költségei sem , s végre 6, az olvasztásra nézve sem határozható még meg, vájjon a zúzda által nyerendő marákban tartalmazott kova (Kies) elegendő lesz-e a kova nélküli többi érczek felolvasztásához. Tekintve azonban azt, hogy a legutóbbi időkben a Katalin György nevű bányákban igen szép reményekre jogosított feltárások történtek, s hogy e szerint kilátás van arra, miszerint a szakértői véleményben tervezett 32.000 mázsán felüli éret fog olvasztás s kilugrás útján feldolgoztathatni. Továbbá, hogy a legújabb időkben termelt érczek fémtartalma is sokkal kedvezőbbnek mutatkozott, mint ezen szakértői véleményben felvétetett, és hogy a munkabérek és az éretfejtési költségek is kedvezően le fognak szállíttathatni; valamint hogy az igazgatóság nem kételkedik azon, miszerint a gépek czélszerű átalakítása által a gőzfejtési költségek tetemesen alább fognak szállani, s hogy a zúzdai kezelés szerencsésen és pedig mentül kisebb fémveszteséggel fog keresztülvitetni; végre A „Hungária “ biztosítóbank rendkívüli közgyűlése Pozsonyban. A „Hungária“ részvényesei aug. 26 -án az intézet helyiségében rendkívüli közgyűlésre jöttek össze. Képviselve volt 717 részvény 361 szavazattal. Az elnöki széket gróf Zichy Nándor távollétében dr. Czicher Róbert alelnök foglalta el; miután a verifikáláson csakhamar átestünk. Józsa István igazgató az előbbeni (i. é. máj. 27-iki) közgyűlés jegyzőkönyvét és a központi bizottmány jelentését az 1864/5- re szóló Üzletkezelésre nézve tett vizsgálata eredményéről felolvasván, leginkább ezen jelentésnek el- vagy el nem fogadása fölött folytak a vitatkozások. A gyűlés két pártból állott: az egyiket alkotta az úgynevezett „pesti komité“, melyhez a vidékiek nagyobb része tartozott, a másik párton voltak a helybeliek. A vidékiek közöl — kik a jelentés el nem fogadása mellett küzdöttek, sőt annak hitelességét is kétségbe vonták és részletes mérleget követeltek, kitűntek Lichtenstein József, miskolczi kereskedő, Kussevics András, komárommegyei marczelházi birtokos, Dapsy Viktor rimaszombati birtokos és Jekelfalusy Lajos országgyűlési követ, kik a vidékiek érdekében emeltek több ízben szót és egy, a részvényesekből alakítandó vizsgáló bizottmányt sürgettek, melynek feladata lenne a könyvek megvizsgálása s ítélethozás: várjon az intézet bire életerővel a további fenállhatásra, s ha nem, egyezkedjék más rokon hazai vállalatokkal a beolvadást illetőleg. Sorsis pesti ügyvéd felolvasá a komité programmját, mely lényegben egyezett a nevezett párt indítványaival, de formában határozottabb volt; ez ellen azonban Müller Ernő királyi biztos — miután az alapszabályok értelmében semmiféle teljhatalmú komité választása meg nem engedhető — egyszerűen tiltakozott. A helybeli részvényesek, kik a jelentésben már a nélkül is nyilvánított előbbeni részkezelést nem pártolták, hanem miután az már részben úgy is megszüntettetett, részben orvoslásra vár, a jelentés elfogadása mellett harcoltak, azon hozzátevéssel, hogy egy szavazat útján választandó segédtanács (Beirath) tiszte legyen, az eddigi igazgató tanács hozzájárultával, az alapszabályok átvizsgálása és a kezelésnél netán fölmerülendő hiányok felől véleményt adni a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen. Szólották itt Prieszky Thádé földbirtokos, Samaray K. ügyvéd, aki kiemelte, hogy a „Hungariá“ nak nem annyira a rosz kezelés és a múlt szerencsétlen év ártott, hanem azon számtalan szétszórt rágalom, melyeket a társulat néhány elbocsátott láva talnoka, részben pedig a concurrentia idézett elő, ingatá meg az intézet iránti bizalmat; ő is egy segédtanács választása mellett szavaz, azonban az alapszabályok szigorú megtartására figyelmezteti a részvényeseket. Ezeken kívül gr. Hoditz emelt szót az igazgatótanács és központi választmány védelmére és pártolta egy segédtanács választását. Midőn már eléggé kimerítették a tárgyat, az alelnök szavazásra szóbta fel a részvényeseket, a kedélyek azonban már annyira felhevültek, hogy a vidékiek a feltett kérdésekben formahibát találván, megtagadták a szavazást s a gyűlés 2 órakor eredmény nélkül osztott szét, hogy még aznap d. u. 5 órakor újra összejöjjön. Ekkor azonban megelőzőleg a helybeliek nyújtottak a vidékieknek baráti jobbot s a formalitásban eltérő vélemények csakhamar összeegyeztek. A szenvedélyek csillapítására sokat jön Samarjay Károly megnyerő előadása, aki kifejté a többi közt, hogy ezen hazai vállalat fennállása és felvirulása becsületbeli dolog: „mi, kik nemcsak saját érdekünkben, hanem özvegyek és árvák vagyona fölött határozunk most, jól megfontoljuk, mit cselekszünk,“ stb. stb. Csakhamar megegyeztek mindnyájan abban, hogy a jelenlegi igazgatótanács mellé választassák még egy három tagból álló segédtanács, mely ismét szakértők segélyül vétele mellett a szükségesekről intézkedvén, ebbeli munkálatait, ha bevégzi, egy e végre összehívandó rendkívüli közgyűlés elé terjeszsze. Ugyanekkor fognak a programm második pontja szerint az igazgató, főpénztárnok és könyvvezető megerőlltetői. Miután a helybeliek a három segédtanácsost vidékiekből akarták megválasztatni, ezek maguk közfelkiáltással Prileszky Thádét választék, ennek ajánlatára pedig Lichtenstein József és Kussevics András szintén közakarattal választottak meg, ez utóbbi azonban magánügyei miatt akadályozva lévén, nem fogadhatta el a választást, s így Dapsy Viktor kiáltatott ki harmadiknak. Az egészet barátságos estély zárta be a zöldfavendéglő nagy teremében. („P. U.“) — A hessen-kasseli nagyherczeg születése napján ezúttal az ottani udvari színház zárva volt. — Ilibaigazitás. Irodalom, tudomány, közélet rovatunkban a harmadik czikk utolsóelőtti sorában „szónok“ helyett az értelmet helyreállítólag : „szónokra“ olvasandó. Hughes telegramja. Minél gyorsabban halad a tudomány, a gyakorlati élet annál többet követel tőle. És a közönség azon kivonata, hogy a távirati hírek és sürgönyöknél hiba, késés, vagy tévedés ne történjék, teljesen jogosult. A jelenleg átalában divatban lévő Morse féle táviró eszközök a rájuk bízott tudósításokat egy papír szalagra jegyzik fel, de ezen jegyek nem a mi ismert, szokott betűink, hanem csak pontok és vonalakból állanak *) Ezeket a távirdai hivatalnok a mi szokott betűinkre előbb lefordítja, aztán küldi át annak, kinek a távirat szól. De ez sok időbe kerül, és nagyobb városokban élénk forgalmú központi helyeken fontosabb, sürgős dolgoknál nagy hátrányokat okozhat. Egy jól begyakorlott, ügyes kezelő képes most egy első percz alatt 300 betűt, vagyis 60 szót telegrafhozni, de e szép siker sokat veszt a miatt, hogy ugyanannyi idő alatt csak 40 szót lehet leolvasni s egyszersmind távirni. Rendes gyakorlatban a Morse-telegrafnál csak 360 szó, tehát 18 sürgöny, egyenkint 20 szóval, számittatik egy órára ; e szerint 1 perczre csak 6 szó esik, de ez is már nagy haladás 1854-hez képest, amikor csak 12 sürgönyt lehetett óránkint a sodronyokról kiadni. Az élet és üzletek mai rohama, izgatottsága ennél nagyobb gyorsaságot kíván, ezért oly állomásokon, hol nagy érdekek játszanak, hol a villanyos közlekedés szükséggé vált, jelenleg már két sodrony s két távirókészülék is alkalmaztatik , de e segédeszköz a költségeket csaknem megkettőzteti, azért mindinkább előtérbe lépett a kérdés : vájjon nem lehetne e oly telegráfokat szerkeszteni, melyek az eddigieknél többre képesek ? — melyek p. o. a mostaniakhoz úgy állanának, mint a gőzkocsi áll a gyorskocsihoz ? A próbák nem hiányzottak. Legtöbben arra törekedtek, hogy a feladott tudósításokat a mi szokott nyomdai betűinkkel lehessen távírni, s így az eredeti telegraf-nyomatot kézbesíteni annak, kit az illet. De az ily készüléknek nemcsak biztosan kell működni, hanem megkivántatik, hogy azt könnyen kezelni és könnyen igazítani lehessen; tehát *) így péld. A =s . —, B = — ..., C = — . —.sat. A •■ámokra nézve; ls,~— —, 2 . — — — ,3 = —...sat. biztosság a működésben, egyszerűség a gépezetben. E feltételeknek pedig eleget tenni felette nehéz, s ennek tulajdonítható, hogy a sok igen elmés, és mély combinatioval alkotott táviróművek, melyeket a jóakaratú hírlapok az időben egekig magasztaltak, az élet szigorlatát ki nem állották, és legfelebb a múzeumi ritkaságok között nyertek szerény helyet. Ezek közt kitűnő figyelemre méltó Hughes, new yorki tanár legújabb telegráfja. Mind Morse, mind Hughes amerikaiak. H. nem az elődei által vert nyomon indult, hanem az eddigiektől egészen eltérő, különböző gépet alkotott. Az ő gépének feladata a távolból villanyfolyam által és a mi szokott, közönséges betűinkkel lenyomtatni a feladott sürgönyt. E végre a nyomdai abc egy tengelye körül folyvást sebesen forgó kerék talpára van erősítve, és a billentyűt ép azon pillanatban kell lenyomni, midőn a kívánt betű, szám, vagy írásjegy a papír fölött megy. E betűs kerék tengelye körül minden perezben 120—150 forgást tévén, elérhető-e ama rendkívüli kezelési pontosság, mit e gép kiván ? — E pontosság elérhető, és a kezelő hivatalnoknak teljes hatalmában van, azon betűt, vagy számot nyomtatni vele, melyet akar. A franczia kormány e találmányt 200,000 frankon magához váltotta oly föltétel alatt, ha az a hat hónapi próbát, gyakorlatot kiállja. És az új telegraf e vizsgát fényesen kiállotta Páris és Marseille között, csaknem 100 mérföldnyi hosszú vonalon működött, nyomdakereke 100—120 sebes forgása mellett 151 betűt, vagyis 30 szót telegrafhozott egy-egy perezben, azonban mégis alig föltehető, hogy a sokkal egyszerűbb, könnyebben kezelhető, habár lassúbb Morse-gépet valaha kiüsse az uralkodásból. A Hughes készüléknek legtöbb jelentősége van azon hosszú, tenger alatti vezetékeknél, melyeknél a villanyfolyam csak gyengén működhetik, azért jelenleg az indiai vonalra a persiai öblön át már ez alkalmaztatott. Alkalmazása legújabban nemcsak a franczia sodrony hálózatban, hanem az angol s orosz vonalakon is mindinkább terjed. Nyomtató képessége mai javított szerkezetének 60 szóra emelkedett egy első perezben. Egy rendes szónok csak még egyszer oly sebesen beszél, mint a telegrafir, és most azon fáradoznak, hogy szósebességét fokozva, képes legyen a kimondott szót azonnal távírni. Mi bámulandó, mi nagyszerű tünemény lenne az, ha a parliamentekben kimondott szó egyszerre villanysodronyokró repülne, s Európa több pontjain ugyanazon órában a beszédet már e telegráf által lenyomatva olvashatnók! OLASZORSZÁG. A „Nazione“ szerint Melabre a tábornok mindazon becses tárgyak visszaszolgáltatását kívánja, melyek az austraiak által Velenczébe elvitettek, a vaskoronát is ideértve. Az „Opinione“ szerint Peschierában aug. 16. s 17-én ment végbe a hadifoglyoknak Austria részérel visszaadatása- Azok 31 tisztből s 1800 katonából állottak. Még csak 10, kórházban lévő egyént kellene visszaadni. Az összes katonai egyének fogságuk alatt igen jó bánásmódban részesültek. 3 austriai tiszt panaszt emelt az iránt, hogy elfogatásuk alkalmával olasz katonák által 241 ft értékű tulajdonuktól megfosztottak. Pettinengo minister azt válaszolta rá, hogy noha harczközben nem lehet meggátolni egyes egyének kihágásait, ő az austriai tisztek becsületszavát az olasz tiszteké gyanánt fogadja el, s ennek alapján a tőlük elvett értékes tárgyak meg fognak nekik téríttetni. A florenczi hivatalos lap közli azon kir. rendeletet, melynélfogva Cuga tábornok hadügyministerré neveztetik ki. A „Nazione“ azt állítja, hogy Austria föltétlenül engedi át Velenczét. Semmi más kártérítés sem kivántatott, azon kívül, hogy az államadósságnak a velenczei tartományokat illető része Olaszországot terhelendi. Eziránt azon, Franczia és Poroszország által támogatott olasz javaslat fogadtatott el, mely szerint az olasz királyság csupán a külön lombard velenczei adóssággal, s a népesség arányában az 1854-ki kényszerkölcsön egy részével lesz terhelve. NÉMETORSZÁG. Mint Münchenből jelentik, a király egy emlékérmet alapított mindazon katonai egyének számára, kik a legutóbbi hadjáratban résztvettek. A porosz „Prov. Corr.“ így nyilatkozik : „Az éjszak német szövetség létesítése végett a további előkészületek most már, midőn az öszzes meghivatott államok részéről kötelező csatlakozási nyilatkozatok érkeztek, minden oldalról megtétettek. Az újraszerzett területek bekeblezése végett egy, minden közigazgatási ágbeli magas hivatalnokokból álló bizottmány fog kineveztetni, melynek egy terv fölött kellene tanácskoznia, az illető tartományok intézményeinek a porosz viszonyokkali összeegyeztetése iránt. Mihelyt az országgyűlés a bekeblezést helybenhagyja, ama tartományok igazgatási viszonyai, amennyiben szükséges, előlegesen szabályoztatni fognak.“ Mint a „Lübeck, Eisenb. Zrg“ félhivatalosan írja, a májusig folyvást fönnállótt augustenburgi melék-kormány okiratai most már porosz kezekben vannak. Holstein , Hamburg és Braunschweigban, valamint a darmadti földön is 2000 percussios-puska, 14 ágyú s számos formaruha-raktárak koboztattak el legújabban porosz részről. A „Karlsr. Zrg“ közli a Poroszország s Baden közt kötött békeszerződés szövegét, melynek főpontjai következők : A badeni nagyherczeg s a porosz király közt ezentúl örök időre béké s barátság fog fönnállani. A nagyherczeg kötelezi magát, a hadiköltségek egy részének födözése végett, 6 millió ftnyi összeget fizetni ki 2 hónap alatt a porosz királynak. Ugyanő ezen összeg lefizetése iránt garantiát nyújt, badeni állampapírok letétele által. A nagyherczegnek jogában áll, a fölebbi kártérítést egészen, vagy részben, évi 5 pret disconto levonása mellett, előbb is kifizetni. A garantia nyújtása, vagy a hadikártérítés kifizetése után, a porosz király tüstént kivonandja csapatjait a badeni területről. A csapatok élelmezése kivonulásuk közben, az eddigi szövetségi élelmezési szabályzat szeriogy az extractio újabb berendezése által az ezüst is meg fog nyeretni; mindezek figyelembe vétele mellett az igazgatóság a legalaposabb reményeket táplálja az iránt, hogy a várható tiszta jövedelem tetemes összeggel fog gyarapodni, s időről időre kedvezőbben növekedhetni. A mátrai bányaegylet igazgatósága. . Külföld. ANGOLORSZÁG. Birminghamban augustus 29-kén nagyszerű reform-tüntetés történt. Brieght, Scholefield, Potter, Beales, s több más népszónokok emeltek szót. Mintegy 25,009 ember volt jelen , köztük Londonból s más városokból jött küldöttségek is. Az azon este rendezett lakomán tartott beszédek lelkesüléssel fogadtattak. FRANCZIAORSZÁG: A „Moniteur“ leírja az új spanyol követ, Monnak St. Cloudban történt ünnepélyes elfogadtatását. A követ s a császár közt váltott beszédek csak a szokásos udvarias phrasisokra szorítkoznak, és semmi politikai célzást sem foglalnak magukban. A császár s császárné aug 26-kán d. u. nyílt kocsiban Bougiiain, Chatou-n, s Vésinet-n haladtak át. Vésinetben a császári pár körüljárta ama nagy tavat, hol a verseny végbement, s erre a császári menhelyet látogatá meg, a lakosok által minden itt zajosan üdvözöltetve. Az állítják, hogy a császárné Biarritzba elutazása szombatra tűzetett ki. Mint Párisból jelentik, Metternich herczeg a jövő hóban a cs. udvart Biarritzba követendi. A „Patrie“ tudni hiszi, hogy a porta, békülékenységi hajlamát akarván tanusítni, el van tökélve, több engedményt adni a candiatáknak, de csak azon föltétel alatt, hogy fegyvereiket tegyék le. A hatalmak konstantinápolyi képviselői ezen engedményeket kielégítőknek találják, s remélik, hogy a mozgalom főnökei, kik fölhatalmazást kértek, aug. 31 én Caneába mehetésre, hogy ott a „Renommée“ gőz fregáton tartandó értekezleten jelen lehessenek, szintén békülékeny szellemet fognak tanusítni, s mint történik. Az előbbi német szövetség által alapított tulajdoni viszonyok kifejtése külön egyezmény számára marad fönntartva. A szerződő felek a béke helyreálltával tüstént alkudozásba fognak lépni, a vámegyleti viszonyok sza- Ibályzása végett. Egyelőre az 1865. máj. 16-ki vámegy- I leti szerződés a megerősítvények kicserélésének napjától fogva azon irányadással lépene ismét hatályba, mi■ szerint mindegyik szerződő fél számára fönntartva mai vád, azt 6 hónapi fölmondás után hatályon kívül helyeztetni. A szerződő felek közvetlenül a Németországbani béke helyreálltával, biztosok összeülését eszközlendik s oly czélból, hogy oly szabályok állapíttassanak meg, a melyek a vasutakoni személy- s vagyon-szálltás előmozdítására alkalmasak. A szerződő felek 1867. jun. 1-től kezdve a Rajnáni hajózási vámok behajtását teljesen megszüntetendik, amennyiben a többi német párti államok ugyanekkor hasonló rendszabályt létesítnek. A nagyherczeg elismeri a Nikolsburgban Poroszország s Austria közt kötött előzeti szerződés határozatait, s azokhoz, amennyiben Németország jövőjét érdeklik, hozzájárul. A jelen szerződés megerősítése legkésőbb f. évi aug. 21-én fog megtörténni. A porosz bekeblezési bizottmány legutóbbi ülésében gr. Bismark mint már emli-i tők a következő nyilatkozatot tett : „Ami az ellennyilatkozatokat illeti, azokra nézve a kormány többi tagjaival való beszélgetés folytán azt mondhatom, hogy a kormány egyetért a négy ország bekeblezésében, valamint abban is, hogy a porosz alkotmány csak egy év múlva lépjen ott életbe. Ellenben kívánja a kormány, hogy addig megengedtessék neki, királyi rendeletek által kormányozni, és ez világosan, törvényezikkileg fejeztessék ki. A kormánynak bizonyos szabad térre van szüksége, mely ne legyen a törvény fölöttébb aggályos fölfogása által korlátozva. Virchow képviselő terve ellenben, hogy a bekeblezés a a szövetségtanács megegyezésének fönntartása mellett , mondassák ki, el nem fogadható. Az egyesítésnek véglegesnek kell lenni, nem lehet a parlamenttől függni. . Még nem bizonyos, hogy hány hét vagy hónap telhetik el annak egybehívásáig, s ily fönntartás félénkséget árulna el, melyet Európa kizsákmányolhatna. Különben is a parlament illetéktelen erre. Ha később háború ütne ki, a parliament beleegyezése semmit sem használna a kormánynak. Lehet, hogy Porosz-országnak a bekeblezés után védni kell az új birtokokat, mint Sziléziát a múlt században. Nem szabad kétséget fennhagynunk arra nézve, hogy szilárdan el vagyunk határozva, és meg is tudjuk a bekeblezéseket védeni. Európai congressus sem volna a dologra nézve kedvezőbb. Ha annak sikere nincs, csak fegyverkezésre és háborúra vezet. E kérdésekre nézve nincs felsőbb törvényszék. Másrészről azonban nem csupán a győzelem jogára fekteti a kormány a bekeblezéseket; mindenek fölött a német nemzet azon jogáról van szó, hogy létezzék, szabadabban lélegzzék, s Poroszország erőt nyerjen, ennek Németországban eszközlésére. Ha Rohden képviselő módosítványában nem ugyan azonnal, hanem 1867. oct. 1-től kezdve akarja a porosz alkotmányt a bekeblezett tartományokban létesítni, még pedig további törvényczikk nélkül, de módosítványban semmi sincs, a mi nekünk visszatetszenék, de mégis aggasztó és kényelmetlen az. Ha mégis helyesléssel találkoznék , a kormány ad referendum fogja azt venni, és azért nem vonja vissza a törvényjavaslatot. A kormánynak szándéka az, hogy egyelőre királyi rendelet által léptesse a porosz katonai alkotmányt s a szabad közlekedésre vonatkozó törvényeket a bekeblezendő tartományokban életbe, de magának kell az átszármaztatás eszközeit és módjait meghatározhatni. Előkészítés és szervezés végett azon országokban bizottság fogna egy porosz hivatalnok vezetése alatt működni, belevonatván szakértők az illető országokból, és onnan tisztviselők fognának a kormány támogatása végett Berlinbe hivatni. Ne nehezítsük tehát magunknak a dolgot törvényjavaslat által, sőt legyünk mohók a nemzeti hatalom és egység kívánásában, nem sokat törődvén azzal, hogy micsoda tálban tálalják föl az ételt. Minden halasztás nehézséggel járhat, és 3 hó alatt egészen új fölfogások alakulhatnak ; nyúljunk tehát hozzá tétova nélkül, a szerencse, melyet egy pillanatban ellökhetünk magunktól, néha egész örökkévalóság alatt sem tér vissza. A kormány nem ijed vissza az azonnali bekeblezéstől, de az alkotmány azonnali bevitele szorongatólag hatna rá. Ha a kormányt ostromállapotra és az alkotmány egyéb kisegítő eszközeire emlékeztetik, ez igen aggasztó, mert ekképen szabályos állapotok helyett először is kivételeket kellene alkalmazni. Hasonlókép nagy aggodalommal járna a bekeblezett országok képviseletét összehívni, mert nem tudjuk, hogy mit határoznának azok. A kisebb országokban a nagy tömeg mindig természetes hajlammal viseltetik az ottani régi, felelősség nélküli állapotok iránt, s ha vannak is az országokban értelmesebb emberek, azok nem határozhatják el a majoritást. Ne nehezítsék meg a kormány működését ! A kormány összekötő kapocs a király és az országgyűlés két háza közt; ne állítsanak ház ellenében felettébb sok különböző nézpontot, mik feladatát csak nehezíthetik.“ SPANYOLORSZÁG. A „Diario espanol“ szerint a kormány elhatározó, az elrémítő hírek terjesztőire azon törvényt alkalmazni, mely az alkotmányos garantiákat fölfüggeszti. A madridi lapok kiemelik azon készséget, melylyel az adófizetők nagy része a kormánynak siet segélyt nyújtani, a kincstár ürességének megtöltése végett, így Cadix tartományban eddig elő a föld-, ipar s kereskedelmi adókból 6,888,200 reál gyűlt be. Cadix városában a 2 ik félévi adó kifizetése végetti aláírás 219,360 reálra megy. OROSZORSZÁG.A szibériai lengyel mozgalomról a „Russ. Inv.“ a következő részleteket írja: A lázadók azon csapatokat akarák megtámadni, melyek gátul álltak előttük abban, hogy chinai területre mehessenek. Azonban körülvétetvén, részint csapatonkint, részint egyenkint kijöttek az erdőkből s megadák magukat. Julius 23-án Irkutsk börtöneiben már 494 lázadó volt. 35 a küzdelemben elesett, 45 beteg vagy sebesült fogatott el kezében fegyverrel. A többi 136 ember a baikáli hegyekben tévelyegve, végre megadták magukat, úgy hogy aug. 6 kán a lázadók, s köztük a lázadás 3 feje is elfogatott. Ezek következők: Karamovics, Celinski és Kotkowski.