Sürgöny, 1867. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1867-01-01 / 1. szám
1. szám. Szerkesztőség: Gránátos utcza 1. sz. III. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, barátok tere 7 ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérin öntette íi levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési árak: Napontai postai szétküldéssel: Egész évre . . . ■ 20 írt. Félévre ..... p) » Negyedévre . . . • fr 2 Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . • 18 frt — Ur. Félévre . . . . .. „ — .. '/Abu.. . o Pest, kedd, január 1.1867. VII. évfolyam. Negyedévre ■ 4 ., 00 ,.SÜRGÖNY. Magán-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 krral számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. a. értékben. ■ MU MhMsJ .SÜRGÖNY politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Egész évre..............................20 frt — kr. Félévre................................10 „ „ Negyedévre..................... . „ — » Egy hóra........................... I » W « A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. 1) cs. kir. Apostoli Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott a hadügyministerhez intézni. Helyeslem az elém terjesztett honvédelmi törvényjavaslatot minden részében , azonban ministeri tanácsom meghallgatása után jónak látom, azt alkotmányos tárgyalásra tartani fenn. Birodalmam védereje emelésének sürgős szüksége mellett azonban megengedem, hogy azon elém terjesztett rendelet, mely az 1858. sept. 29 diki hadkiegészitési törvény némi megváltoztatására vonatkozik, végrehajtassék. 1811l- dec. 28-ki pénzügyi törvény 1867. évre. (Érvényes az egész birodalomra.) 1865. sept. 20 diki pátensem alapján, ministeri tanácsom meghallgatása után rendelem, a mint következik : I. ez. Az 1867-ki közigazgatási évre az összes állami kiadások 433,896,000 ftban állapíttattak meg. II. ez.A közigazgatás egyes ágaira, fejezetek és cimek szerint beosztott kiadási hiteltételek, a mellékletkép ide csatolt állam-költségvetés első részében foglalvák. E kiadási hiteltételeknek szabály szerint csak a pénzügyi törvény fejezeteihez képest, és tekinet nélkül az egyes czímekre, valamint az elkülönítésekre nézve is, szabad a rendes és a rendkívülizükséglet fedezésére fordíttatni. Ellenben a pénzügyministérium etatja részére a 15, 16, 17, 18, 20, 21, 22, 32, 34 és 35. fejezetekben engedélyezett kiadási hiteltételeknek az egyes czímekre nézve megállapított czélokra, azonban tekintet nélkül a rendes és rendkívüli szükséglet elkülönzéseire, kell fordíttatni. III. ez. Az I. czikkben engedélyezett államkiadások fedezésére a következő államköltségvetés második részében az egyenes és a közvetett adók 407,297,000 forintban megállapított bevételei s egyéb állambevételek vannak szánva. IV. ez. Az állambevételek a III. czikkben megállapított összegének előszerzésére nézve különösen a következő határozatoknak kell érvényesíttetni: 1. Az 1859. május 13 diki császári rendelethez képes (b. t. 1. 88. sz ) az 1867. közigazgatási évre nézve a rendkívüli pótlék a) a földadónál 3/,a ; b) a házbéradónál 7« ; c) a házi osztályadónál 3/»; d) a keresetadónál ; e) a jövedelmi adónál pedig 7s részében szabadik meg és szedetik be a rendes adónak ; f) az állampapírok, közkötelezvények (fonds) és rendi kötelezvények kamatai után fizetendő jövedelmi adó, mint az előbbi évben, 7°/- ban szabatik meg és szedetik be. Az 1864. február 29-diki törvény 10. czikkében (1. rész lit. g.-bez. —b. t. 1. 14. sz.) foglalt, a lit. f. alatt megjelölt felemelt jövedelmi adó beszedésére vonatkozó határozatok az 1867. közigazgatási évre is érvényben maradnak. 2. Az 1850. febr. 9-diki és aug. 2-diki törvényekre nézve, az 1862. dec. 13-diki törvény által (b. t. 1. 89. sz.), illetőleg az 1864. febr. 29 diki törvény által (b. t. 1. 20. sz.) megállapított határozatok, a bélyegekre és közvetlen illetékekre nézve, valamint 3. a belföldi anyagból gyártott czukor fogyasztási adójának felemelése azon mérvben, mint az az 1862. oct. 29-diki törvény (b. t. 1. 75. sz.) megállapította, az 1867. közigazgatási év tartamára is továbbra fennállanak. V. ez. Az összes államkiadások 433,896,000 ftban megállapított összegének a 2 . 407,297,000 ftra rugó összehasonlításából eredő , 26,599,000 „ hiány, valamint a múlt év közigazgatására még teljesítendő 51,034,000 ft kiadás fedezésére azon 79,495,000 ft egész összegre rugó pénzek fordítandók, melyek a pénzügyigazgatásnak, az 1866. május 5., május 25. és aug. 21-diki törvények által kezdeményezett hitelműveletekből még rendelkezésére állnak. VI ez. A jelen törvény végrehajtásával pénzügyministerem van megbízva. Bécs, dec. 28. 1866. Ferencz József, s. k. Bel ered is. k. Larischs. k. Legfelsőbb rendeletre : Meyer Bernát lovag s. k. Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Man a i Frankfurtban és Hamburg-Altonában Slausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler M. és Fort Ernő urak. Első rész. Szükséglet. Kiadások: 1. Fej. 1. Legfelsőbb udvari háztartás ........ 2. Fej. II. Császár Ő Felsége kabinet irodája .......................... 3. Fej. III. Birodalmi tanács . . 4. Fej. IV. Államtanács . . . 5. V. Miniszertanács .... 6. VI. KüilÜgyministerium . 1. ez. Központi igazgatóság . . 2. ez. Diplomatiai kiadások . . 3. ez. Konsulhivatalok kiadásai . (Ipszesen (6. fej. 1—-3. ez.) VíI. Állaraministerium : . ez. Központi igazgatóság . . A. Politikai számvivőség : 2. ez. Sajtóigazgatóság, a „Wie ner Zeitung“ és „Reichsgesetzblatt“ igazgatósága . . 3. ez. A csendőrség főfelügyelősége ......................................... 4. ez. A tudományos akadémia . 5. ez. A birodalom földtani intézete 6. ez. Politikai közigazgatás a koronaországokban (az országos politikai számvivőségi osztályok hozzávételével) . . . 7. ez. Állami segély lelenczházakra 8. ez. Építkezési hatóságok . . 9. ez. úti építkezések .... 10. ez. Vízépítések . . . . . 11. ez. Országos csendőrség . . 12. ez. Uj épitlatések a politikai hatóságok számára .... 13. ez. A hivatalos lapok költségei rendes költségvetés az 1867-ki közigazgatási évre, rendkívüli összegek értékű forintokban 1866. dec. 27-től kelt pénzügyministeri kibocsátvány. (Érvényes az egész birodalomra.) ■ Vonatkozva az 1866. máj. 5 iki, júl. 7. és augustus 25 iki törvényekre s ezek kapcsolatában a pénzügyministerium 1866. augustus 30 iki kibocsátványára, köztudomásra hozatik, hogy 1867. januártől kezdve egy p. é. ftos államjegyek fognak kibocsáttatni, az államjegyek forgalmára meghatározott maximális összeg határai közt. E jegyek leírása az idemellékelt iratban van foglalva. A határidő, melylyel ez államjegyeknek bankjegyekre váltása megkezdődik, utólagosan fog tudnul adatni. Gr. Lariseh-Mönich s. k. Leírása azon egy ftás államjegyeknek, melyek az 1866. május 5 . julius 7. és augustus 25 iki törvények alapján 1867. január 1-től kezdve kibocsáttatnak. A papiros fehér, felső részén 1 arab számmal, valamivel alább Sz. N. kezdő hetük vizjegynyomásban s mindkét oldalán be van nyomtatva. Az előlap kördisütése fekete nyomásban keskeny alapon fölállított egyenszöget képez. Mindkét alsó szögletben két allegorikus alak van ülő helyzetben, még pedig jobbra Mercur alakja, a kereskedelmet képviselve, feje szárnyas sisakkal fedve, lábain szárnyak, jobb kezében zacskót, baljában a kigyós botot tartva, jobb oldalán félig látható egy horgony. A női alak balra, az ipart ábrázolja; feje gyöngy füzérrel ékítve, jobbjában körzőt, baljában fogas kereket és csürlőt tart. Baloldalán fonórokka tűnik fel félig láthatólag. A rajz többi része alapot képez, melyen két párkányzat által összekötött oszlop áll. Ez alapon három fölirás van. A középsőn e szavak vannak : „Die Ausgabe der Staastnoten ist gesetzlich unter die Übenvacbuug der Commission zurGoutrole der Staats schuld gestellt.“ A baloldalon lévő felirat a következő : együnknek aggodalmakkal, másunknak derült ábrándokkal tölti be keblét, — érdekes visszaemlékezni Európa állapotára épen egy év előtt, mely kérdés mily stádiumában foglalkoztatta szinteg vagy valósággal a kabineteket, s a népeket? merre látszék irányulni az európai hatalmasságok szövetkezési hajlama ? Anglia a „non intervention“ elvébe rejte el a continens ügyeibe való avatkozásra kedvetlen vagy képtelen voltát, mint ma. Oroszország reformterveibe — s a lengyelek végelenyésztetésének munkájába mélyedve — közönyösnek látszik minden iránt, ami kívüle történik. „Die Nachmachung der Staastnoten wird nach den Bestimmungen des alig. Straf “ A jobb oldal e folytatást tartalmazza: „Gesetzes mit schwerem Kerker bis zu 20jäbri ger und selbst lebenslänglicher Dauer bestraft.“ Ezen két tábla közt és közvetlen az előbb említett nagyobbik alatt körforma ékitésben áll az 1. szám. Az oszlopok, melyek a leirt alapon állnak, s melyek mellett különféle fegyverzetek, mint: pánczélok, paizsok, nyilak, dárdák stb. láthatók, fönt párkányzat által kötvék össze, melynek közepén a kettős sas függ. Mellette kétfelől egy egy bőségszarujából gyümölcsük és virágok ömölnek ; a párkány két sarkán két gnóm van, mindegyik babérkoszorút tartva, melyben ékített alapon az 1. szám látszik. Az alap, oszlopok és párkányzatok hosszas négyszöget képeznek, melyben a pénzjegy következő szövege áll, fekete nyomással, nagy góth betűkkel: „Ein Gulden“ és kisebb betűkkel: „Diese Staatsnote wird von allen landesfürstlichen Cassen und Remtern bei allen Zahlungen, die nicht in Folge gesetzlicher Bestimmungen in klingender Münze zu leisten sind, für EINEN GULDEN österreichischer Währung angenommen und gegeben. Wien, am 7. Juli 1866. Für die k. k. Staats-Central Casse: Meyer, Dir.“ Ezen aláírástól balra egy nagy és egy kis latin betű látható, valamint egy arab szám is, mind zöld színnel. A szövegen felül egy arabeskekkel czifrázott guillotbeozott zöld szinti kerek alakzat van nyomva, mely középett egy arab 1-es számot mutat. A jegy túlsó oldalán kékes szürke színnel, betűnyomással, középett a cs. k. sas áll, czifrázatokkal és egymásba csokrozott szalaggal, melynek csokrai közt a tizenegy tartományi czimer van, míg magában a szalagban e szó „Ein Gulden“ van kilencz különböző nyelven benyomva. A sas felett egy pajzs lebeg, sötét alapra nyomott arab 1-is számmal; ugyane szám áll a középmező két alsó szögletében is, mit sem ért el, s hogy Napoleon azt mondotta róla : ce n’est pas un homme sérieux! — A híres dán-német ügy ott állott, hogy Schleswigben porosz, Holsteinban austriai tábornok parancsnokolt, farkasszemet nézve egymással, folytonos súrlódások között; mindenki összeütközéstől félt, de nagy háború közelségében csak azok hittek, akik azt előkészíték; eredményéről pedig, minőnek az a nyár folytán kifejlődött, senki nem is álmodott volna. 14. ez. A montenegrói, boszniai és herczegovinai menekültek segélyezésére .......................... 15. ez. A dalmátországi malviventia kiirtására......................... 16. ez. Általános rendelkezési alapra 17. ez. A lombard-velenczei királyságnak osztrák szolgálatban maradó tisztviselői fizetésére .......................................... Összesen (7. fej. 1 — 17. ez ig). B. Vallás- és oktatás figyi ministerium. Vallásügy : 1. ez. 8. fej.. Államelőleg kath. vallás intézetekre .... Alapítványok és járadékok vallási czélokra. 2. ez. Katholikus cultus . . 3. ez. Evangélikus cultus . . . 4. ez. Görög keleti cultus . . . 5. ez. Hasonértékű és engedményezett kiadások vallásügyi czélokra............................... 6. ez. Patronátusi kiadások vallásügyi czélokra .... Oktatásügy. 7. ez. Iskolatanácsosok .... 8. ez. Államsegély iskolák számára.................................... 9. ez. Állampótlék tanulmányi intézetek számára.................... 10. ez. A képzőművészetek akadémiája Bécsben ..... 11. cz. Az épületi emlékek kinyomozására és fenntartására alakított központi bizottmány . . rendes rendkivüli összegek osztrrák értékű forintokban 1,147,000 86,000 1,233,000 12. ez. Régi épületi emlékek fenntartása s közemlékek emelése 13. ez. Oktatási czélokra szolgáló alapítványok éssegélyezések 14. ez. Hasonértékű és engedélyezett kiadások oktatási czélokra 15. ez. Patronátusi kiadások oktatási czélokra.......................... rendes rendkívüli összegek osztrák értékű forintokban 200.000 83.000 60.000 37.000 169.000 68.000 35.000 20.000 60.000 12.000 6.000 35.000 20.000 200.000 143.000 60.000 49.000 175.000 68.000 31.000 229.000 7.000 12.000 47,405.000 1 ,426.000 18,831.000 2,232.000 385.000 2,617.000 380.000 16. ez. A hajdani lombard velenczei királyság hivatalnokainak és szolgáinak fizetései . . . 18.000 18.000 Összeg (8. fej. 1—-16. sz.) 3,796.000 567.000 4,363.000 9. fej. C. Oktatási tanács . . . 30.000— 30.000 69.000 1,564.000 164.000 1,728.000 a 10. szak. 1—5. czimei együtt 1,870,000 314,000 2,184.000 57.000 2.000 59.000 11. fej. Vill. Magyar udvari kanczellária : 1. sz. Összes szükséglet . . . 10,950,000 986,000 11,936,000 2,860 000 • --286.000 12. fej. IX. Erdélyi udvari kanczellária : 1,618.000 309.000 1,927.000 1. ez. Összes szükséglet . . . 2,837.000 163.000 3,000,000 60.000 160.000 13. fej. X. Horvát-szlavon udvari kanczellária: 1. ez. Összes szükséglet . . . 1,460.000 140.000 1,600,000 6.OOO— 6.000 (Folytatása következik.) 1.000 185.000 7.000 12.000 10. fej. D. Rendőrministerium : 1. ez. Központi vezénylet . . . 141,000 2. ez. Az államrendőrség költségei 340,000 3. ez. Közbiztonság..................... 866,000 4. ez. Katonai rendőrség . . . 523,000 5. ez. A lombard-velenczei királyságbeli rendőrtisztek, szolgák és polgári őrség fizetései . . — 30.000 44.000 5.000 169.000 71.000 146.000 340.000 1.035.000 594.000 53.000— 53.000 36.000 63.000 39.000 3.000 8.632.000 425.000 374.000 4.593.000 744.000 1.361.000 320.000 osztrák 4.435.000 630.000 5.065.000 62.000 200.000 148.000 17,00062.000 200.000 148.000 17.000 428.000 986.000 586.000 10 000 82.000 8.000 438.000 1.068.000 594.000 2.000.000 100.000 2.100.000 565.000 565.000 218.000 10,000 377.000 504.000 79.000 36.000 63.000 42.000 8.850.000 425.000 384.000 4.970.000 1.248.000 1.440.000 100,000 100,000 320,000 80,000 69,000 NEMHIVATALOS KÉSZ. .A múlt év elég emlékezetes arra, hogy ha e helyen utólagos szemlét tartanánk fölötte, vagy ha az 1866-ki újévet párhuzamba tennék az 1867-kivel, senki sem fogná ebben a hirlapirodalom biablonszerűi újévi „visszapillantásainak“ utánzását találni, mert a népekre s kormányokra oly tanulságos 1866-os év, hogy ha nem is korszakalkotó, de mindenesetre korszakbezáró eseményeket érlelt, miket soká fog emlegetni a história. A jelen romjai, zilált állapotai, készülődései közepette, miknek homálya, kétséges fejlődése Olaszország beszervezésének nehézségei, pénzügyi zavara alig nyújtott kilátást arra, hogy mit a nemzet jobbjai óhajtottak, s a szájhősök sürgettek: Velencze annexiója teljesedése küszöbén legyen; a porosz-olasz szövetség, mely akkor már rebesgettetek, komoly hiedelemre alig talált. Napoleon Mexicóban megkötött kézzel — tulajdonkép mozdulatlan volt, de róla már közhitbe ment át azon föltevés, hogy mindig nagy dolgokat tervez, mikből azonban a múlt év csak negatíveket tud fölmutatni — Rómából s Mexicóból visszavonulást. Poroszország isoláltnak látszék, s azért nem veszedelmesnek. Bismarck csillaga halványulni kezdett; a neki nem kedvező liberális lapok örömmel kürtölék, hogy Biarritzban sem-Az újévi ünnep miatt lapunk közelebbi száma csütörtökön, e hó 3-án jelenik meg. Az olvasóra bízzuk immár, párhuzamot vonni ezen imént ecsetelt — és a ma létező politikai viszonyok között. Csak azon államokra szorítkozunk, melyek közvetlenül érdekelhetik maholnap monarchiánkat. Felhatalmazom özt, hogy elém terjesztett előadását, valamint a honvédelmi és az általános hadikötelezettségi javaslatot közzétegye. Bécs, december 28. 1866. Ferenci József, s. k. (A „Wiener Zeitung“ azon száma, mely e legfelsőbb kéziratot hozza, egyszersmind közli az uj hadkiegészítésre vonatkozó császári rendeletet; továbbá a hadügyminister előterjesztését s a honvédelmi törvényjavaslatot. E nagyterjedelmű okmányokat tér hiánya miatt jelen számunkban nem közölhetvén, legközelebb visszatérendünk azokra. _______