Sürgöny, 1867. február (7. évfolyam, 27-49. szám)

1867-02-01 / 27. szám

vénytudományi osztály a 200 arany nagy jutalom oda­ítélése ügyében az 1860—1865. év­ körben megjelent jog- s államtudományi munkák felett szemlét tartván, örömteljesen győződött meg, hogy „nem az évsor sze­génysége, hanem inkább a benne megjelent jeles és figyelemreméltó szakbeli munkák nagy száma okozta az elhatározás nehézségeit". — „Azonban, választani kellvén , a több jeles közül az osztály vélemény­e első helyre sorozta Deák Ferencz igazgató és tisz­teletbeli tag azon közjogi munkáját, mely elébb a „Budapesti Szemlédben adatván ki, azután „Adalék a magyar közjoghoz“ czím alatt külön füzetben is meg­jelent. E mű, bár polemikus természetű, ha egyszers­mind közjogunk legfőbb alapelveit oly kristálytiszta világosságban terjeszti elő, vitás kérdéseit oly meggyő­ző erővel tárgyalja és fejti meg, hogy mintegy a ma­gyar alkotmányos jog nagybecsű catechismusának te­kinthető. De miután az­ akadémiai ügyrend gyűjtemény­ben megjelent (bár onnan külön is lenyomott) munká kát kizár a nagy jutalomból, az osztály azon fájdalmas kénytelenségben találta magát, hogy a nagy jutalmat Deák Ferencz említett művének nem ajánlhatta kia­datni.“ E szerint a 200 arany nagyjutalmat az akadémia, a törvénytudományi osztá­s véleménye alapján Dózsa Elek t. t. „Erdélyhoni Jogtudomány“-ának ítélte, mely­nek kitűnő oldalait a jelentés részletesen elősorolja. d) A Marczibányi 50 arany mellékjutalmat Kaucz Gyula r. t. „Nemzetgazdasági Pénzügytan“ cz. munkájának ítélte az akadémia. e) A S­z­t­r­o­k­ay Antal nevét viselő 100 arany jutalom pedig az 1864. és 1865. években megjelent jog­tudományi munkák közül Paul­er Tivadar r. t. „Bün­tető Jogtan“ cz. könyvének ítéltetett, mely az e téren ekkorig megjelent magyar nyelvű dolgozatok közt első helyet foglal el. E megjutalmazott műveken kívül a je­lentés még számos más munkát dicsér meg. Végül az 1865-diki s 1866 diki 15—15 aranyos Sámuel-dij Bu­den­z Józsefnek Ítéltetett oda „Csere­misz Szótár“ s „Mordvin-Tanulmányok“ munkáiért. III. A pénztári kimutatásból említendő, hogy az alaptőke a múlt év folytán, több hazafias alapítvány által ismét tetemesebben meggyarapodott, úgy hogy az 1866. év végén 540 db arany- s 1,107,411 ft 82 krból állt. A jövedelmi pénztár bevétele 1866-ban 40 arany, 65,268 ft 16­/a kr, kiadás pedig 40 arany, 64,452 ft 58 kr; pénztár maradvány tehát 815 ft 58 V2 kr.­­ A bevétel legtetemesb részét (54 ezer s néhány száz ft) természetesen az alaptőke kamatai képezik. Nagyon megszégyenítő pont a bevételi rovatban az , hogy „el­adott akadémiai kiadványok árából” 1866 ban csak 736 ft­­0 kr gyűlt be. Nevetségesen kis öss­eg az akadémiai kiadványok sokaságához képest , mely ösz­­szeggyarapodását az akadémia csak úgy mozdíthatja elő, ha kiadványait jobban hirdeti és széles­ körökben törekszik elterjeszteni. — Az építési pénztár számadá­sai még nincsenek befejezve, miért is arról nem jelent meg kimutatás. IV. Az akadémia jelen évi jutalomtételeinek ki­hirdetését közelebb majd utánpótoljuk. Most még csak azt kell említenünk, hogy a köt ülésen meglehetős számú közönség volt jelen s az igaz­gatósági tagok sorában ismét ott láttuk ő exoláik báró Sennyey Pál a kir. főtárnokmester ur, gr. C­z­i­r­á­k­y János, gr. Károlyi György, gr.Festetics György stb. urakat- A pesti állatkert. Pest, január 31 én.­­ A pesti állatkerti részvénytársu­lat jan. 27-én tartott választmányi tanácskozm­ányá­­ban X­an­tus János igazgató úr beadta a lefolyt de­cember hórói jelentését, melyből kitűnik, hogy az ál­a­­tok létszáma halálozás által 6-tal keresbedett, ajándé­kozás által pedig 12 vel szaporodott. Ez év első napján az állatok létszáma 598 volt. Az állatkerti társulat legelső alakulása óta egész 1866-dik évi december vé­géig 166 egyén ajándékozott összesen 490 állatot; szü­letett azon idő alatt a kertben 46; készpénzen vétetett 251. Összesen a társulat birtokában volt 787 állat. Ezen számból kiveszett természetes vagy erőszakos halállal 141 , eladatott pénzen vagy csereképen 48. Összesen a társulat birtokából kiment 189 állat. A társulat alakulása óta állatok vételére és szál­lítására összesen 6790 ft 62 krt adott ki. A mai napon birtokában lévő állato­k középértéke 9364 ft (a brüsseli állattárjegyzék szerint). Az eredmény, akár az összes halálozást tekintsük, akár az életben maradt állatok bocsárát, minden elfogulatlan előtt tökéletesen ki­elégítő. Az adakozók névsorát Xantus úr már betű­rendbe sorozta, s szándéka : az általa szerkesztés alatt lévő „Állatkerti vezetődben függelékként kinyomatni, hogy igy a nagy közönség közt maradandó tudomásra jusson s másoknak buzdítására szolgáljon. A kert megnyitása óta 11,802 ft 20 kr folyt be a pénztárnál s mindössze 66,919 személy látogatta meg. Figyelemreméltó, hogy a kert­­ megnyitása óta máig egyetlen egy nap sem volt látogatók nélkül, mely kö­rülmény bizonnyal azt tanúsítja, hogy a közönség nagy érdekeltséggel viseltetik az állatkert iránt. X­a­n­­­u­s igazgató úr megjegyzi, miként elmel­lőzve a szükséges teendők közül azokat, melyeknek el­halasztását az anyagi körülmények parancsolják, egye­dül azokra szoritkozik, melyek halasztást nem szenved­nek s aelyek csekély költséggel kivihetők; miért is indítványozza, hogy 1) a kert éjszak-keleti részében készíttessenek el a P­e­c­z Ármin ludoviceumi főkertész ur által beadott s elfogadott terv szerint az utak, s a fa­iskola ültetvényei vegyítve ültettessenek el újból, körül­belül úgy, a mint azoknak a kész parkban kellene majd helyet foglalniok. 2. ) A kertet átszelő árok idomittassék át széle­sebbre, hogy benne a vizi madarak köphessenek s fiai­kat felnevelhessék, s ezen működésük alatt mégis lát­hatók legyenek. 3. ) A tyúkház udvara láttassák el költő-ketreczek­kel, hogy a nevezetes jövedelmet igérő baromfiakat se lehessen nevelni s fiaikat a patkányok ellen biztositani; s végre 4. ) Egy vizvezető cső vitessék a gépháztól körül­belül a jubakonig, hogy legalább néha meg lehessen ál­öntözni az ültetendő növényeket Ezen tervek kivitelére a főköltséget mintegy 200 ölnyi drót-rácsozat tenné a vizimadarak elhelyezésére, a körülbelül 150 ölnyi vízvezeték és 50 köl­ő-ketrecz a tyukok és fáczánok számára.­­ Az ültetést, ásást stb. a rendes napszámosok számának még egyszer annyira emeltetése által lehetne eszközölni. A választmány az indítványozott teendőknek­ szükségét elismerte, azonban a részvények egyik fele­­ még nem lévén kiadva, a társulat nem rendelkezhetik ezen új kiadásokat fedező összeggel, s egyelőre a meg­évő pénz erejéhez képest a kert éjszak-keleti részének parkírozását Petz terve szerint fogadta el. A vendéglős szerződését felmondván, a vendéglő­nek jövő szt. Györgytől kezdve 3 egymásután követ­kező évre bérbeadása jön elhatározva, s a vállalkozók ajánlataikat febr. 15-ig az igazgató urnak tartoznak beadni. Végül a közönség kényelmére a külföldi állatker­teknél dívó bérlet tervezet fogadtatott el, melynek részl­eteit legközelebb e lapokban közölni fogjuk. Újdonságok.­ ­ A Reiter féle pestvárosi és tornázási ügy­ben tegnap d. e. 10 órakor ülést tartott az e czélra ki­küldött nagy bizottmány, melyben a technikai és a pénz­ügyi albizottmányok munkálatai, valamint W­e­tt­i­n­ger tanár urnak külön pénzügyi javaslata is fölolvastattak. Határozatba ment, hogy mind a két albizottmány mun­kálata, valamint Weninger tanár úr külön vélemé­­nyezése is 1500 példányban kinyomattassék, s ezen bi­zottmány tagjai, valamint a városi és országos képvi­selő urak, továbbá a buda­pesti szerkesztőségek stb. közt kiosztassék, oly czélból, hogy mentül többen meg­ismerhessék és tanulmányozhassák a tervezetet. Ily megismertetés és t­ett megfontolás után a nagy bizott­mány pár hét múlva ismét összet­lend s ezen munkála­tokat tanácskozás alá veendi.­­ A budai dunapart szabályzásához, mint ér­tesülünk, most már komolyan hozzáfognak, még p­dig egyelőre a bomba­tértől a hnezhidig fogják a partot olykér kövezni, mint a pesti part volt. A 100,000 ftra menő költségből , mint lapunkban már említettük, 70,000 ftot az állam, a 30,000 ftot pedig a város vi­selem­.­­ A pesti német színház városi bizottmánya tegnap d. u. 5 órakor a városházán tartott ülésében az albizottmány által javasolt szerződési módosításokat elfogadta s a tanácsnak felterjeszteni határozta. *** Az országos dalár ünnepélynek ez idén Aradon leendő megtartását az ottani dal­egylet múlt vasárnap tartott közgyűlésén elhatározta. Az évi tisz­­jítás is ez alkalommal ment végbe, s elnöknek A­c­z­é­l Pétert választották meg.­­ A Margitszigeten fúrás alatt lévő artéziai kútból kivett anyag hőfoka már 27 R., mi a biztos ered­ményről táplált reményünket csak erősbíti, annál is in­kább, mert víz is nagy bőségben bugyog fel. *** Irodalmi újdonságok. Lipcsében Szilá­­g­y­i Sándortól: „Zrínyi Péter és társai­­­gája s a rend­kívüli törvényszékek“ czimű­ történeti rajz jelent meg. Peste­n Pfeifer F. egy politikai röpiratot adott, ki, mely­nek czim­e : „Magyarország kiegyezkedésének némely önkéntelen akadályai.“ írta Tarnóczy Gusztáv. E röpirat, mint a szerző bevallja, a „Ilon“ papírkosará­ban feledett czikk, s Tanárky Gedeonnak „Magyaror­szág helyzete az európai államrendszerben“ jeles mun­kája ellen van intézve. *** Budán is általános tudakozó-intézet alakult. Sternadt János ur állította fel a Vízivárosban, a volt hajóhid helyének szomszédságában, 77. sz. alatt. — Egy irodalmi ujlli ilát, il­reent e pillanat­ban általános figyelmet: gr. L­á­zár Kálmán „Világ tükre“ czimü füzetes folyóirata, mely tárgyánál fogva igés­en uj a magyar irodalom terén, velős czikk­ekben törekszik a tudományok népszerűsítésére, nagy válto­zatosság által érdekességre, és finom rajkai s csinos ki­állítása által bizonyára kedvenczévé lesz az olvasókö­zönségnek. Bővebb ismertetését tárczaíróknak engedve át, mi csupán tartalmát közöljük itt a 160 hasábra ter­jedő díszes füzetnek. E tartalom nevezetesb czikkei kö­vetkezők: A takarékosság elve a természetben. Irta Greguss Gy. — Gr. Mikó Imre életrajza. — Inség és kereset. Irta Érkövy A. — A székelyekről. Irta Dózsa D. — Pókainé. Irta Gyulai P. — Mezei gazdaság. Irta Kodolányi A. — Kirándulás Pompeibe. Irta ifj. Csapó V. — A népbankokról. Irta Catinelli H. - Tűz és viz. Beszély. Irta Vértessy A. — Adalékok Magyarország művelődési történetéhez. Közli György A. — Eris­ha­von. Irta Keleti K. — A Szepesség, régészeti tekintet­ben. Közli Deák Farkas. — A Nibelungen énekből. For­dította Szá­sz K. — A czigányok Európában. Irta Bar­talus I. — Az országos magyar iparegyesület. Irta K. K. — Két hó a magyar országgyűlés történetéből stb. — E füzetben következő, nagyobb részben Keleti Gusztáv rajzolta igen csinos képek vannak: Mikó arczképe.­­ Udvarhelyszéki székelyek. — Csíki székelyek. — A fo­rum civile Pompeiben. — Fris havon. —Téli tájkép —­­A nagy őri templom. — Üstfoltozó czigány. — Sátoros czigányok. — Magyar női viselet a XV. századból. — Miksa császár. — Sarolta császárné. — Beton épités­­mód. — Maderspach maghámozója. — Czélszerű­ béka. — Két uj kéménykalap. — E valóban hézagpótló, dí­szes és igen olcsó vállalatot buzgón ajánljuk a közön­ség figyelmébe. Ára egész évre 5 ft, félévre 2 ft 50 kr. Két füzetre 1 frt. — Előfizetni lehet a szerkesztőségnél (Pest, országút 44. sz.) vagy R­á­t­h Mórnál. —­ beküldetett „Magyarország képekben“. Honismertető folyóirat. Sz­ik­szti Nagy Miklós. Ki­adja Heckenast. Egyike Heckenast legdiszi­bb vállala­tainak. A 68 lapból álló füzet tartalma : négy életrajz, melyek közt különös figyelmet érdemel Deák Ferenczé; történelmi, nép és tájismei, természetrajzi és iparczik­­kek, s hasonló tárgyú csinos képek. A vállalat díszére válik bármely falounak, s annálfogva buzgón ajánljuk különösen honleányaink figyelmébe. Ára egész évre 8 ft, félévre 4 ft, évnegyedre 2 ft, egy hóra 70 kr. *** A Kisfal­usy-társaság febr. 5-ki nagygyűlé­sére (az akadé­mia dísztermében) a műsorozat követke­zőleg van megállapítva: 1) B. Kemény Zsigmond elnöki megnyitó beszéde. 2) Greguss Ágost titkári előterjesztése. 3) Jókai Mór emlék­beszéde Jósika Miklós felett. 4) Gyulai Pálnak az „Éji látogatás“ czi­­mü költeménye. 5) Vadnai Károlynak „A megunt nő“ czimü beszélye. 6) „Eifrida“, pályadijat nyert víg költői beszély, felolvassa Szigeti József. 7) Pályaje­lentések, előadja Tóth Kálmán. Jegyek az ünnepélyre nem fognak kiosztatni, miután a társulat mindenkit a legszívesebben lát e nagygyű­lési ünnepélyen. *** Hangverseny. A következő sorok küldet­tek be hozzánk : Halljuk, hogy gróf Schmettow, szü­letett boldai G­y­e­r­ty­á­n­f­fy Matild asszony „Cori­sandre de Dzsaivuelo“ név alatt Bécsben kiváló hang­versenyt rendezett. A Deák Ferencznek ajánlott „Or­szággyűlési csárdását“, melynek egy díszpéldányát Erzsébet Császárné Ő Felsége is elfogadni s meg­jutalmazni méltóztatott, a szerzőnő roppant tapsvihar közt adá elő B­ö s­e­n­d­o­r­f­e­r zongoráján. Több opera­áriák után „Ez a világ“ népdal eléneklése által szűnni nem akaró éljenzés közt hívták ki a jeles énekesnőt. A páholyok már több nappal a hangverseny előtt el valá­­nak foglalva, nevezetesen : Eszterházy herczegnő, Metternich herczeg, gróf Láner-Korowsky, s az orosz és porosz követ urak által. *** A lövészbálok az idén febr. 2-dikán s 23-di­­kán tartatnak meg a lövöldében. Belépti jegyek Kir­­ner József főlövészmester urnái (a szervit a téren 4.sz. alatt­ kaphatók. *** A tél Tyrolban az idén felette szigorú. Em­beremlékezet óta nem láttak oly nagy havat, mint a mostani. Komoly aggodalmakkal tekintenek a tavasz elé. A nagy hótömegek a hegyek tetőiről leszakadnak s elzárják a közlekedést. A szép Finstermünz útra e napokban 30 lavina szakadt le, némelyik 5 ölnyi is. *** A kis női kalapokat, melyek most divatban vannak, a londoni „Punch“ találón parodizálja. Egy házaspárt rajzol le; a nő fején van a kis kalap; a férj mellényzsebében keresgél. „Elvesztettél valamit?“ kér­dezi a hölgy. — „Nem, édes lelkem“ — feleli a férj . — „hanem kalapot vettem számodra, s nem tudom, hová tettem.“ *** Voltairenek szobrot indítványoz a „Siécle“. A „France“ ez ellenében hevesen kikel. Nem akarja úgymond azt felelni reá, a­mit Maist­re mondott: „Igen, a hóhér keze által“, — de Roger Collardnak Voltaireról mondott véleményét álít­ja a „Siécle“ indít­ványozója, Havin úr ellenében. Az illető vélemény idé­zet Barantenak „Vie politique de Roger Collard“ mun­kájából, s így végződik: „Ha a kereszténység corruptio, ha roszabbá tette az embert, mint a minő volt , akkor Voltaire, mert a kereszténységet megtámadta, az embe­riség nagy jóltevője ; de ha az ellenkező igaz , úgy Vol­taire létezése a keresztény földön nagy csapás volt.“ *** Kaukázusi ipar társulat czim alatt Orosz­országban egylet alakult, melynek az a czélja, hogy a Kaukázusban az ipart i­­különösen a földművelést ki­­fejles­sze. A társulat 65 évre alakul, 2 millió font ster­ling alaptőkével, melynek aláíratását a külföldön szor­galmazzák s az állam nem vállalja el a kamat­bizto­­sitást.­­ Helyi cselek: Kan­zer Antal, pesti szüle­tésü, nős vargamester, jan. 29-én d. u. 1 és 2 óra kö­zött, a midőn lakásán egyedül volt,­­ anyagi nyomora által kétségbeejtve, kötél által végezte ki magát. Holt­teste a sz. Rókus kórházba szállíttatott. — Helli Márton, Scheinbogen János és Pisók József jan. 29 én este 6 óra tájban egy lovat azzal kisértek ki a kerepesi vám­házhoz, hogy Pan­dk Veres Márton, czinkotai lakos és fuvaros kocsijával, melybe 3 ló volt befogva, az ő kocsijukban megakadt s azt összetörte , minek folytán ők a nevezett fuvaros lógós lovát kifogták és további intézkedés, illetőleg kártérítés eszközlése végett a vám­­házhoz vizelték; de itt a törvény útjára utasittattak. Körülbelül 3 óra múlva Panák-Veres Márton kocsija, melybe mind a három ló be volt fogva, a vámház felé közeledett felügyelet nélkül, s miután a vámnál föltartóztatták, rajta Panákot megsebesülve , öntu­datlan állapotban találták s azonnal a Rókus-kór­­házba vitték; de mikorra odaértek vele, útközben már meghalt. Minthogy a kocsiba a 3 dik, vagyis lógós ló is be volt fogva, közel áll a gyanú, hogy a véres tettet a lentebb megnevezett három ponti latoo vítio vigtor, kik előDD a lovat kifogták , miért mind a hárman a fe­­nyitő-törvényszéknek adattak át. — A két sas-utcza és főúton lévő szegletház kapuja elv­­ jan. 28-kán Sz... Zsuzsánna gyermekét letette s tovább távozott, de ész­­revétetvén, bekisértetett s a fenyitő-törvényszéknek ada­tott át. — Csobánszky Zsófia, szabólegény neje és Zsilkó Fáur cseléd, a kapitányi hivatal figyelmét azáltal irányozták magukra, hogy minden látható kere­set nélkül dúsan élnek és gyakorta vendégeskednek is. Az e tekintetben folyamatba tett erélyes nyomozások által kiderült, miszerint nevezett személyek összeszö­vetkezvén, hol egyik, hol másik előkelőbb házakba szolgálatba léptek, s a legközelebbi alkalmat, a­mikor az uraság eltávozott, felhasználván, a szekrényeket feltörték és lopások elkövetése után megl­öktek. Ily módon lopták meg múlt 1866. évi ápril­isban Mösz­­mer János terézvárosi főtanítót, L­i­vadáry János házbirtokost, Pak­sits Teréz asszonyt Budán, és Mirkay Erzsébet asszonyt. Az ekkép általuk lopott értéktárgyak s ruhák összes értéke legkevesebb 5000 ftot tesz. Csobánszky Zsófia és Zsilkó Fáni a lopásokat be­ismervén, ezáltal sikerült a lopott tárgyak némi részét kézrekeríteni; bűntársak : R­ó­k­a Anna, Csobánszky Sándor, Dobrossy István, Zsilkó Verona és Skoda István, kik a nevezett főtettesekkel együtt megfenyittetés végett a fenyitő törvényszékhez átki­­sértettek. — Január 30 -án délelőtt bizonyos Sz. A. magas termetű, körülbelül 40 éves, tisztességesen felöl­tözve volt veres­szakáni egyén a Deák-utczában Adler L. pénzváltó-üzletében megjelenvén, a 146.745. számú Eszterházy sorsjegyet mutatá elő azzal, miszerint e sorsjegy 1804 ben 8000 ftot nyert, s ő azt eladná. Adler e sorsjegyet megvizsgálás után csakugyan meg is vette, de midőn ez összegn­ek kiszolgáltatása végett a bécsi központi pénztárhoz fordult, értesült, hogy ezen összeg már ezelőtt felvétetett. Nemzeti színház. Február 1-jén: „Aesopus,“ eredeti vigy 5 felv. Kezdete 7 órakor. I­stván(ti színház. „Leichte Cavallerie“ comikus operette 2 képben. Erre : „Wahn und Wahnsinn“ dráma 2 felv. Kezdete 7 órakor. kamarák részére. Ennél többet nem felelhet Hohenthal gróf kérdésére, mert e kérdés részint épen most van tárgyalás alatt a berlini értekezletben, részint még jövő megegyezésnek van fönntartva. Drezdából távirják az uj „Presse“-nek, hogy Werthern báró pétervári követ lesz. Drezdában a porosz követi állomás az észak-német szövetség meg­alakulásáig az eddigi módon marad betöltve, de ez­után Poroszország nem követség által, hanem „beha­tóbb módon“ lesz képviselve Dresdában. Berlinből jelentik jan. 29-től: T­h­u­r­n-T­axis herczeg a postajogot és az összes leltárt három millió talléron átengedte Poroszországnak. Az erre vonat­kozó szerződés ma terjesztetett a képviselőhöz elé. Münchenből távirják jan. 30-tól: Károly J ba­­jor herczeg tudatta a reichsrathtal, hogy ebből egész­ségi tekintetből kilép s a közügyektől teljesen vissza­vonul. Stockholmból írják jan. 29-től. Az itteni porosz követ, Rosenberg báró tegnapelőtt távirati utasítás folytán Stuttgartba ment. Utóda még nem tudatik. A franczia új sajtótörvényt illetőleg követke­zőkről értesül a „France“ : „Egy kérdésben nem hatá­rozott még a kormány : vájjon megtartsa-e a lapenge­dély-rendszert. Azonban a magas körökben uralkodó nézet az, hogy az engedélyadás megszüntetése önként következik a császári levélből. Ha tehát a lapengedélyt eltörlik, az új sajtótörvény valószínűleg a következő alapokon fog nyugodni : 1) A­ki egy hírlapot akar ala­pítani, erről jelentést köteles tenni Parisban a belügy­­ministériumnak, vidéken a főnöknek. 2) A felelős szer­­kesz­tőn kivü­l a nyomdász és szerző is felelős. 3) A biz­tosítéki összeg a párisi lapoknál 100,000 (mond száz­ezer) frank. 4) A bélyegdíj alábbszállittatik. 5) A tör­vényszékek a lap felfüggesztését és megszüntetését csak bizonyos szám­i elitélés után és a szorosan megjelölt esetekben fogják kimondani. 6) A börtönbüntetés jelen­tékenyen leszállittatik , ellenben a pénzbüntetés szapo­­ríttatik. 7) A hírlapi czikkek aláírásának kötelezettsége tovább is fönnmarad.“ Gladstone, a volt angol minister, jelenleg, Olasz­országból s Rómából jőve, Parisban mulat. A császár által már fogadtatott. A napokban pedig a nemzetgaz­dasági társulat lakomát rendezett tiszteletére a Grand Hote­len, melyben résztvettek : Forcade de la Roquette, Chevalier Mihály, Parieu, Wolowski A banker-elnök Pussy Hippolit volt ki Gladst­­era emelt poharat. Gladstone angolul felelt; Cardwell angol beszéde Fran­czia- és Angolország nemzetgazdasági viszonyairól nagy tetszésben részesült. A franczia középtengeri pánczélos hajóhad, egy touloni távirat szerint, Beyruthba parancsoltatott. A párisi lapok még mit sem tudnak e parancs okairól, va­lószínűleg a Karam Jussuf által Libanonban kezdett mozgalmakkal van az összeköttetésben. Karam ugyanis a beyruthi franczia konzulnál vett menedéket. Algír főkormányzósága a „Gaz­ de France“ sze­rint, változáson fog átmenni; az új kormányzó F1­e­u­r­y lesz, ki az Európában készülő béke elöl Algírba megy a tábornoki palotát kivívni. Báró Beustról azt írta egy londoni lap, hogy európai congressus összeülését indítványozta a nagyha­talmaknál. A párisi „France“ föl van hatalmazva, e hírt alaptalannak nyilvánítani. Szerbország irányában, a „France“ értesülése szerint oly nagy engedékenységet tanúsít a porta, hogy nemcsak Sabácz, Szemendria és az apró várak, hanem Belgrád várának kiürítésére is késznek nyilatkozott. E kir, szerintünk, még megerősítésre vár. Lord Paget angol admirál, ki a Bath rend nagy szalagját vitte meg az egyiptomi alkirálynak, már megérkezet­t Egyiptomba. A Spanyolország és Chile közt fennforgó vi­szály kiegyenlítésére Francziaország, Anglia és Észak- Amerika vállalkoztak. A „France“ szerint biztos kilá­tás van a viszály gyors elintézésére. A spanyol új hadszervezési terv hivatalosan ki­­hirdettetett Madridban. A rendes szolgálat 8 évről 4 re szállíttatik le, ellenben a tartalék­szolgálat szintén 4 évre határoztatik. K­ét 1 f­ö­l­d. Az éjszak­a met minister conferentia a szö­vetségalkotmány tervezetének tárgyalását még minded­dig nem fejezte be; jan. 21-én mindazáltal egy jegyző­könyvet írtak alá, mely Poroszországot a sz­övetségi elnökség azon attribútumaival ruházza fel, melyeket a német szövetségalkotmány a praesidialis hatalomnak ad, melyek azonban a legközelebbi constituáló parla­ment megnyitásakor még nem bírnak érvénynyel. A szász első kamarában Hohenthal gróf inter­pellálta a kormányt Szászországnak a berlini conferen­­tiához való állása végett. Nostitz-Wallwitz államminis­­zer ennek folytán kijelente, hogy miután a porosz kor­mány a berlini képviselőházban a birodalmi választási törvény tárgyalásakor azon biztosítást adta, hogy az észak-német szövetség alkotmánya nem lép addig élet­be, mig a fölött a porosz kamarák nem nyilatkoznak : a szász kormány hasonló jogot vesz igénybe a szász Legújabbak: Flórenczből távirják jan. 31-től: Humbert herczeg bécsi utazása elhalasztatott. Persano szabadlábra helyeztetett. A per tár­gyalása márt. 12-kén fog megkezdetni. Barral Berlinbe utazott, hogy átnyújtsa vissza­hívó iratát. Parisból távírják jan. 31-rül : A „Moniteur“ heti szemléjében olvassuk : Az osztrák-olasz viszonyok folyvást kedvezők, semmiféle tárgy vagy versenygés nem választja el egy­mástól a két államot. Nemsokára várható a kereskedel­mi szerződés megkötése, melynek az a rendeltetése, hogy a két hatalom jó érzületeit az anyagi érdekekre nézve hasznosakká tegye. A müncheni kamarában tegnap jelente be a külügyminiszer a bajor király eljegyzését. Az el­nök a képviselőház nevében örömét nyilvánító ez ese­mény fölött, s üdvözlő felirat felküldését indít­ványozta, mi egyhangúlag elfogadtatott. A berlini „Pr. Corr.“ megerősíti, hogy az észak­német parlament febr. 24-kén nyílik meg; a szer­vezeti tanácskozások örvendetesen haladnak előre, a lényeges pontok már megállapítják s az egyes kormá­nyok kívánalmai tekintetbe vétettek. A conferentia leg­közelebb befejeztetik. A­­lorenczi képviselőházban jan. 29-én Bixio kérdést tett a „Formidable“ fregatténak egy osztrák erődből lett lövetése miatt. A tengerészeti minister azt felelte, hogy az osztrák kormány válasza szerint a lö­­vetés tévedésből történt. Austria már október óta meg­parancsolta, hogy az olasz hajókkal barátságosan kell bánni. Egyébiránt a „Formidable“ kapitánya nem tette azt, a­mit kellett volna, s e miatt 1 e t é t e t e 1t a pa- r­ancsnokságból, különben a tárgyalások ez ügyben még folynak Austriával. A levelezések annak idején közöltetni fognak. Erre Bixio visszavette interpella­­tióját. Közgazdászat Az orsz. magy. gazdasági egyesület igazgató választmánya gr. Festetics György elnöklete alatt jan. 26-án d. e. 10 órakor ülést tartott, melynek kivá­lóbb tárgyait képezték . A titkár az 1867. évre utj tagul bejelenté Takács Mihály, pestmegyebeli pomázi lakost.*

Next