Sürgöny, 1867. március (7. évfolyam, 50-58. szám)
1867-03-01 / 50. szám
50. szám, Szerkesztőség: Gránátos utcza 1. sz. XII. emelet. V Előfizetési árak: Napontai postai szétküldéssel: jEgész évre .... 20 frt. Félévre ..... 10 ,, Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre ... 18 frt — kr. Félévre .... TLt. — u Negyedévre • • • 1'-^^SO ,, M 1 Pest, péntek, martius 1.1867. VII. évfolyam. Kiadó-hivatal: Pesten, barátok teremik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bémentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Magán-hirdetések: egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 krral számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő lírák : Majra Frankfurtban és Hamburg-Altonában Jansenstein és Vegler Hamburgban Tilkheim Jakab, Lipcsében Eugler M. és Fort Ernő urak. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi február 15-diki legfelsőbb elhatározásával Koppéy Fülöp pesti nagykereskedőnek és földbirtokosnak, kitűnő szolgálatai elismeréséül magyar nemességet dij nélkül adományozni és ugyane hó 25 diki további legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az eddigi családneve helyett a Harkány nevet a neki ugyanekkor adományozott harkányi előnévvel együtt viselhesse. A cs. kir. Apostoli Felsége I. évi február 19 diki legfelsőbb elhatározásával Hoffstättner Ferencznek, a Csanádi székeskáptalan kanonokának a Sancti Spiritus de Hrapko apáti ezimet, és Szalay Pálnak, ugyanc káptalan kanonokának a Sancti Georgii Militis et Martyris de Szerencs apáti ezimet, a dijak elengedése mellett legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A magyar kir. udvari cancellaria Balogh Péter technicust, vizsgázott mező- és erdőgazdászt, és a kassai földadó felszólalási hivatal vizsgálófőnökét, a debreczeni mező- és erdőgazdászati tanintézet ideiglenes igazgatójává nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítások. Alsó- és felsőházi ülés február 28-dikán d. e. 11 órakor. A képviselőház mai ülésében, mely a legnépesebbek egyike volt, a miniszerek teljes díszben jelentek meg , s a képviselők hangos éljenzése közt a jobb oldal harmadik osztályzatának első falisorozatában helyet foglaltak ; bejövetelükkor őket az egész jobb oldal, s a balnak igen nagy része felállva fogadta. A lelkesedés keltette zaj csillapodtával gróf Andrássy Gyula minisztrelnök a házhoz a következő szabatos előadással mondott beszédet intézte : „Midőn a 48-ki törvények alapján kinevezve, mint Ő Felsége felelős kormánya először jelenünk meg a tisztelt ház előtt, nem véljük szükségesnek egyenként elő sorolni azon elveket, melyeket követni szándékunk. .. elégnek tartjuk kijelenteni azt, hogy eljárásunk irányát nem meríthetjük máshonnan, mint azon törvényekből, melyek a felelős kormányzati rendszer alapját letevék. Azon vezérelv, mely a 48-ai törvényhozás szemei előtt lebegett, nem volt egyéb, mint a birodalmi kapcsolat hű megőrzése mellett Magyarország alkotmányos önanapai coru&&v.i,jcuscgei umositaui ,neigearess. európai események és szerencsétlen viszonyok nem engedék ezen eszme további békés kifejlődését; amint tehát a jogfolytonosság elvének fentartása volt a kormány megalakulásának első feladata, úgy második feladata nem lehet egyéb, mint az ország alkotmányát a birodalmi kapcsolat tekintetéből oly garantiákkal ellátni, melyek annak állandó fennmaradását és békés kifejlődését biztosítják. (Helyeslés.) A kormány e tekintetben a teljes alkotmányosság terére áll; az egyes törvények módosíását csak magától a nemzettől és csak alkotmányos útón várja. (Helyeslés.) Azonban nem tagadhatja a kormány, hogy számosak és súlyosak még a törvényesség tettleges életbeléptetésének akadályai. A ministérium egy percig sem fog lankadni ez öröklött akadályok elhárításában és e tekintetben számít e ház és a haza minden fiainak közreműködésére pártkülönbség nélkül. (Élénk helyeslés.) E támogatásra annál inkább kell számítania a ministériumnak, mert mélyen érzi, hogy az európai átalakulások mozgalmai között, a mostani időszak elhatározó fog lenni e nemzet jövőjére is. (Úgy van.) Midőn Ő Felsége az országgyűlési feliratok által teljesen megnyugtatva, az alkotmányt visszaállítá, a nemzet sorsát saját kezébe téve le. Ha a nemzet e tény horderejét és felelősségét kellőleg tudja méltányolni, ha, miután most a jogalap teljesen biztosítva van, tehetségeinek egész erejével fogja az erkölcsi és anyagi haladás minden ágaiban nemcsak követni, hanem segíteni a kormányt, ha saját alkotmányos jogait biztosítván, egyszersmind a testvérnépek érdekei iránt is méltányos teend, akkor, ezt reményli a kormány, hazánk még hosszabb és fényesebb jövendőre tarthat számot, mint múltja volt. Kénytelen azonban elismerni a kormány, hogy e minden irányban óriási feladat kétségkívül meghaladja az egyesek és a kormány erejét is, de nem haladja meg a nemzetét. Erre számított a ministerium, midőn Ő Felsége parancsából ily terhes hivatást vállalt el. (Éljenzés.) A ministerium meg van győződve, hogy az önkormányzat ezen százados hazájában a rendet, melynek különösen az átmeneti korszakban egy perczig sem szabad megzavartatnia, minden hatóság saját körében és maga a nagyközönség józansága fogja megóvni. Ha azonban ez bármely oldalról megzavartatnék, a kormány, mint a törvény és alkotmány őre, kötelességének ismerné azt a legnagyobb elhatározottsággal fenntartani. (Helyeslés.) A kormány teljes bizalommal lép a haza és a nemzet elébe, és felelősségének teljes fenntartása mellett, viszont bizodalmát, és midőn kell, türelmet is kér a nemzettől. Hite az, hogy a nemzet támogatni fogja azon kormányt, mely politikai érettségébe helyezett bizalomnál fogva egy perczig sem habozott a teljes alkotmányosság terére lépni. (Éljenzés.) Mit a ministérium a maga részéről ígérhet, e kevés szavakban foglalható, hogy komoly törekvése lesz a király, a nemzetseház bizalmát kiérdemelni.“ (Élénk éljenzés.) A nagy tetszéssel fogadott és zajos éljenekkel kisért beszéd után a szintén díszöltözetben megjelent házelnök az ország felelős ministeriumát szép ékesszólással, s általános hatás közt mondott beszéddel fogadó, melynek tartalma imez: „Tisztelt minister urak ! (Halljuk.) Nem csak egyés emberek, hanem nemzetek életében is fordulnak elő események, melyeknek czélszerű felhasználásától függ gyakran egy egész jövő boldogsága. Nem állítom, mintha az is, ki a hatalom legmagasabb fokán áll, minden körülményeket kénye-kedve szerint vezethetne , de a kedvező eseményeket czélszerűen felhasználni nem csak államférfias bölcseség, hanem kötelesség. (Helyes!) Ily kedvező esemény adta magát elő, midőn Ő Felsége Magyarország alkotmányát visszaállítván, ennek következtében egy nemzeti, felelős, független kormányt alakított. Volt idő, midőn a visszavonulás, a nem cselekvés volt a feladat; jött idő, midőn minden törvényes erővel az alkotmány visszaszerzése mellett kellett működni ; itt az idő, midőn a visszaállított kincs megőrzése lett kötelességgé. (Helyes!) A régi, elmúlt időkben mennyi küzdésbe került a kormányok által a törvényeken elkövetett sérelmek orvoslása, és vajmi csekély sikerrel! Szenvedett ez alatt a törvény tekintélye, szenvedett a nemzeti erő, a nemzeti hatalom és jólét kifejlődése. Ennek egy magyarországi független kormány alakulása véget vetett; szent és sérthetetlenné lett a törvény, mert felelős kormány őrködik felette. Lehetetlen nevezetes és örvendetes napnak nem mondanám azt, midőn a törvény szigorú végrehajtói és annak hatalmas oltalmazói és őrei a törvényhozók előtt jelennek meg. (Helyes!) Engemet a t. ház kegyességéből egy ritka szerencse ért. Hanyatló koromban, midőn az úgynevezett „szép napok“ már elmúltának, élem életemnek legszebb napjait, midőn szerencsém van Magyarország független kormányát e teremben fogadni. (Éljenzés.) Pályájok, miniszer urak ! dicső, de terhes és nehézségekkel jár; de meg vagyok győződve, hogy azon államférfias bölcseség, azon erély és tiszta hazafiság, mely a miniszer urakat az alkotmány visszaszerzésénél vezette, annak megoltalmazása mellett is tökéletesen irányadó leend; és meg vagyok győződve, hogy a netán keletkezhető nehézségeket, jöjjenek azok bármely oldalról, tiszta hazafiságuk le fogja győzni. (Éljen ) A családi kegyelet a művészethez fordul kegyeltjei emlékének fenntartása végett; a nemzetek azon fiaiknak, kik a hazának hasznos szolgálatot tesznek, emlékeit a történelemben teszik le. A miniszter urak számára Magyarország történetében egy szép lap van készen ; azt a nemzet boldogítására intézett és intézendő működésük emlékéül tele fogják írni. Engedje a Mindenható, hogy minden lépteiket és tetteiket áldás és szerencse kísérje; tehessék és tegyék a hazát oly boldoggá, mint azt tiszta nazansaguk, és nemes érzésük kivallja.“ (Élénk éljenzés.) Ezen beszéd után a miniszerek a felsőházhoz távozván el, visszaérkeztükig félórára az ülés felfüggesztetett. Eközben: A főrendek ülése 11 órakor nyittatott meg. Az elnök b. Sennyey jelenté, hogy a magyar királyi ministerium fogja bemutatni magát, s e czélból a háznagyot a ministerium tagjai elé küldé ki. Pár percznyi várakozás után megjelentek a ministerek teljes számban. A ház közfelállással és hangos éljenzéssel fogadá őket. Az elnöki szék előtt s ezzel szemben félkörben álló ministeri karszékeken foglaltak helyet. Gr. Andrássy Gyula rövid beszédben jelenté, hogy a szót átadja a ministerium azon tagjai egyikének, ki egyszersmind a főrendi ház tagja. Erre K. Wenkheim Béla belügyminister következő beszédet mondott : „Méltóságos főrendek! Midőn a mélyen tisztelt felsőház előtt most először jelenünk meg mint felelős ministerek, kiket Ő cs. kir. Apostoli Felsége a visszaállitott alkotmány alapján az 1848 diki törvények értelmében ezen állásra kinevezni kegyeskedett, első kötelességünknek tartjuk, a mélyen tiszt, felsőház színe előtt is ünnepélyesen kijelenteni, hogy hivatalos eljárásunkban a törvényt és alkotmányt fogjuk minden lépéseinknél irányadónak tekinteni. — (Élénk helyeslés). Legfőbb törekvésünk az leend mindenkor, hogy hiven teljesítsük törvényszabta kötelességeinket, tiszteletben tartsuk, szigorúan megőrizzük azon korlátokat, miket az alkotmány és a törvény kitűzött. (Helyeslés.) Mélyen érezzük, hogy erőnkhöz mérve nehéz a feladat, melyet egyedül polgári kötelességérzetből vállaltunk el; súlyosak és számosak azon akadályok, melyeket elhárítani, és azon nehézségek, melyeken keresztülhatolni múlhatlanul szükséges teend, hogy hivatalos működésünkben biztosan haladhassunk a czél felé, melyet semmi baj, semmi veszély között szemünk elől tévesztenünk nem szabad. (Helyeslés.) Politikai életünk 18 évig szünetelt, törvényeink, alkotmányunk ezen idő alatt fel valának függesztve; de a társadalmi élet nem szünetelt, annak folytonos működését megszakasztani, vagy felfüggeszteni nem lehetett (Úgy van!). — Ezen folytonos működés naponkint újabb viszonyokat hozott létre a hon polgárai között, és nekünk e viszonyokat ignorálnunk nem lehet. Feladatunk legnagyobb nehézségei közé tartozik, a helyzetet úgy felfogni, hogy a törvény és társadalmi élet működései egymással ellentétbe ne jöjjenek, mert ez nemcsak az egyes polgároknak, hanem a haza közérdekének is kárára volna. Ha jogfolytonosságunk fel nem lett volna függesztve, a folytonosan működő társadalmi élettel együtt párhuzamosan fejlődtek volna törvényeink is, egymást segítve, és egymásnak irányt adva. Most kell pótolni azt, mit 18 esztendő alatt tenni nem lehetett, és mind a végrehajtás, mind a törvényhozás körében szükséges leendő törvényeket és a társadalmi életet ismét teljes öszhangzásba hozni. (Helyeslés.) Korunkban a mindinkább fejlődő civilisatió, az ipar és kereskedelem terjedése, a könnyű és gyors közlekedések, a népeknek és nemzeteknek egymássali folytonos érintkezései lehetetlenné teszik, hogy bármily állam akár törvényhozásában, akár kormányzatában elszigetelve álljon az átalános civilisatiótól, a mindinkább fejlődő szabadság eszméjétől elmaradjon. Minden népnek, minden nemzetnek megvan saját nemzeti jellege, melyet figyelembe nem venni káros következésekkel járna; de épen úgy figyelembe kell venni minden új intézkedésnél, minden szükséges átalakításnál Európa civilisaliójának és a népek szabadságának igényeit, mert veszve volna azon állam az európai közvélemény előtt, mely mindezekkel ellenkezésbe hozná törvényeit és intézményeit. (Helyeslés.) Meg vagyunk győződve, hogy a nemzetnek kívánatait teljesítjük, ha szemünk előtt fogjuk mi ezt tartani mind a kormányzatnál, mind az alkotandó törvények előkészítésénél. (Helyeslés.) Ezen általános nézetek mellett helyzetünk speciális követeléseire is kell ügyelnünk. Alkotmányunknak, hazánk szellemi s anyagi érdekeinek fokonkénti fejlődése a fő czél, melyre törekszünk, de törekvésünkben mellőznünk nem szabad a birodalmi kapcsolatot, melyet a pragmatica ranctió megalapított, s az 1848. törvények is sértetlenül fenntartani parancsolnak. Igyekeznünk kell, hogy a mi alkotmányos szabadságunk ne gátja, hanem támasza legyen a testvérnépek alkotmányos szabadságának, figyelembe kell vennünk az ország minden vallási és nemzetiségű polgárainak igazságos, méltányos igényeit, mert csak úgy lesz erős és biztos önálásunk, ha mindezek veszélyes ellentét helyett egy közös czélra működő öszhangzásban lesznek. (Élénk helyeslés. Tudjuk mi azt, hogy nem lesz könnyű mindezt eszközölni; tudjuk, hogy számosak lesznek a fennakadások, s rögtön vagy rövid idő alatt nem lesz mindaz elérhető, mit elérni szükséges; tudjuk és érezzük, hogy erőnk gyenge és magában elégtelen e nehéz feladat keresztülvitelére. De ha a nemzet bizalma és türelme, tanácsa és közreműködése, ha az igazságos fejedelem alkotmányos hajlama és kegyessége támogatnak bennünket, erősen hiszszük, hogy e nehéz munkát siker reményével kezdhetjük meg, s megvethetjük alapját egy szebb jövendőnek, melyet évek folytán azok, kik majd utánunk több tehetséggel, biztosabb sikerrel fognak e téren működni, szerencsésen bevégezhetnek. Türelmet kérünk tehát a mélyen tisztelt felsőháziól, s méltányos elnézést ott, hol őszinte akaratunknak, buzgó törekvéseinknek talán lassan sikerül az akadályok elhárítása; ítéljenek cselekvéseink felett bizalommal és szeretettel; támogassanak bennünket bölcs tanácsukkal, tapasztalásukkal, s legyenek meggyőződve, hogy mi nehéz tisztünk teljesítésében lif fiai akarunk earladni a’ hazának, ha szolgái a fejedelemnek Urunk királyunknak, az alkotmánynak és a törvénynek, melyet megtartani, fenntartani és minden sérelemtől, és minden veszélytől tehetségünk szerint megóvni legszentebb feladata leend életünknek.“ (Élénk éljenzés.) A ministereknek, kik mind fennállva maradtak a beszéd alatt, b. Sennyeyi exciája következőleg felelt a főrendek nevében : Elnöki tisztem kedves kötelességét teljesítem, midőn a mélt. főrendek nevében lelkesen üdvözlöm Ő Felsége felelős ministeriumának körünkbeni megjelenését. (Éljenzés.) Magyarország főrendei, hiven őseik szelleméhez, mely a dynastia és fejedelem iránti tántorithatlan hűségben, a haza iránti lángoló szeretetben, az alkotmányos rend és szabadság iránti ragaszkodásban, a birodalom érdeke és hatalma iránti meleg rokonszenvben találja hű kifejezését, — meleg méltánylattal és megnyugvással értették azon irányeszméket, melyeket Ő Felsége ministeriuma nevében a kir. belügyminister úr elünkbe terjeszteni szíveskedett. E téren — a mélt. főrendek nevében kimondhatom, hogy szívesen felajánlják alkotmányos és hazafi közreműködésüket. (Élénk helyeslés) támogatni fogják az alkotmányosság elvét, mely valamint nemzeti életünk s törekvéseink egyetemének, úgy ezen főméltóságú testület törvényes és jogos állásának kutforrása és talpköve. (Helyeslés.) Támogatni fogják a korona és a nemzet, a kormány és a törvényhozó testület hivatott tényezői közötti egyetértést, hogy azon örvendetes frigy, melyet a fejedelemnek nemeslelkü elhatározása, s a nemzet hálája megkötni indult, mindnyájunkat, e hazának minden lakosait, osztály-, vallás és nemzetiség-különbség nélkül egy czél, egy törekvés felé egyesítvén, ezen frigy, mondom, zavartalanul fenálljon örökké. (Helyeslés.) És gyakorolni fogják ezen támogatást azon alkotmányos függetlenséggel, mely a méltóságos főrendek alkotmányos és társadalmi állásának természetszerű jellege ; azon mérséklettel és ildommal, melyet a megoldandó kérdések nehézsége igényel, s mely türelmes s elnéző tud lenni a részletekben, hogy ne veszélyeztesse a czélt; s azon hazafi érzettel, mely keblünkben örökké honolni fog. Azt hiszem, hogy a méltóságos főrendek szándékát fejezem ki, midőn kijelentem, hogy az imént kijelentett érzelmek a mai jegyzőkönyvben helyet fognak találni. (Hosszas éljenzés.) Az elnök e szavai a m. főrendek helyeslésével találkozván , ezután a miniszerek megújult éljenzések között visszatávoztak a képviselőházba. Erre a jegyző a múlt ülés jegyzőkönyvét olvasta fel, mely hitelesíttetett; utána pedig a múzeumi kincsek kiküldése tárgyában hozott képviselőházi határozat olvastatott fel és kinyomatni rendeltetett, melynek tartalmára nézve Bartakovics Béla egri érsek ő excsa megjegyzi, miszerint a kiküldött részére abban megállapított 10írt napidíjat kevesli a Páriában lévő nagy drágaság miatt, de e tárgyhoz hozzászólni majd csak a napirendre kitűzéskor kéretett fel az elnök által. Az ülés vége a kegyelet kifejezésének volt szentelve. B. Sennyey elnök felhívta a ház tagjait, jelenjenek meg István főherczeg nádor koporsójának a családi sírboltba tételénél, mely holnap, pénteken d. e. 10 órakor fog véghezmenni. Elragadó mély érzésű s magas fölfogású beszéde élénk hatást ten, s következőleg szólt . A kir. belügyminiszer egy átirata által értesített engemet, hogy dicsőült István cs. kir. Főherczeg nádor és királyi helytartó ő fenségének földi maradványai Budára megérkezvén, az ünnepélyes gyászisteni tisztelet folyó évi mart. 1-ső napján, tehát holnap délelőtt 10 órakor a budai várkápolnában fog megtartatni, s annak végeztével a családi sírboltba eltakarittatni. Méltóságos főrendek ! Ezen gyászravatalnál szivreható és nagy emlékek azok, melyek keblünkben kelnek föl. Lehetetlen mindenekelőtt meg nem emlékeznünk a dicsőültnek atyjáról fenséges József Főherczeg nádorról, az országnak félszázados ünnepelt nádoráról,kinek emlékezete örökké hálás tiszteletben fog élni e nemzetben, s kinek e haza és alkotmánya iránti szeretetét, ragaszkodását és tisztelését dicsőült fia teljes mértékben öröklötte Nem lehet meg nem emlékezni azon időkről, midőn dicsőült István főherczeg köztünk zsenge korát élvén,érdekeltséggel viseltetett hazánk mindennemű társadalmi és egyéb vállalatai iránt, s valamennyiünket nyájas, leereszkedő szívességgel lekötelezett. Nem lehet meg nem emlékezni arról, hgy a dicsőült országunknak törvényes nádorispánja, országunknak közügyeibe hatályos, mélyen beható befolyást gyakorolt. Az isteni gondviselés megengedte,hogy az országnak amaz eseményei ma már minden pártkülönbség nélkül teljes engesztelődéssel szemléltethetnek. Azon szerencsés fordulat következtében, mely honunkat épen e napokban érte, megszűnt minden pártszenvedély, háttérbe szorult az elkeseredés, s immár a hazafias kebel elfordítva szemeit azon tévedésektől, amelyek akkor minden oldalról történtek, csak a hazafi, a nemes törekvést látja szem előtt, s ezt hálás buzgalommal tiszteli és méltányolja. (Köztetszés.) Elnök megjegyzi végül, hogy miután a boldogult főherczeg végrendeletében határozottan kijelenté abbeli kivonatát, hogy temetése minden pompa nélkül menjen véghez, a főrendek is csak mint egyesek vegyenek részt a szertartásban. Ezek után több tárgy nem lévén, az ülést feloszlatom. Az alsóház folytatólagos ülésében következő négy indítvány terjesztetett elő a kormány által, melyeknek tárgyalása szombatra tűzetett ki : Ministeri előterjesztés az 1861 ik évi közterhekről. A közigazgatás átvétele, szervezetének átalakítása és a teljes alkotmányosságra való átmenetel annyi nehézséggel jár, hogy a ministérium a jelen évre, amelyből két hónap már úgyis elmúlt,,ái rendes költségvetést elő nem terjeszthet; ennélfogva, hogy az állam kiadásaira és a közigazgatás szükségeinek fedezésére megkívántató összegek rendesen befolyjanak, a ministérium a mindenekelőtt sürgős elintézést kívánó ügyek közé sorozza, az országgyűléstől felhatalmazást kérni a felelős ministérium számára aziránt, hogy a jelenben fennálló adózási rendszert a jelen év végéig fenntarthassa, a befolyt összegeket a fennakadás nélkül fedezendő beligazgatási költségekre, s a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai által közösen viselt kiadásokra fordíthassa, a tényleg fennálló gyakorlati szabályok szerint,az utóbbiakra nézve mindazáltal az országgyűlési megállapodások után s azok értelme szerint eszközlendő betudás, illetőleg leszámolás fenntartása mellett A ministérium meg van arról győződve, hogy az alkotmányos állapotok megszilárdítására czélszerűbb eszköz nem lehet, mint ha az országgyűlés — tekintetbe véve az átmenet nehézségeit — mielőbb oly felhatalmazásokkal látja el a felelős kormányt, melyek a közigazgatás folyamának megzavarása nélkül teszik lehetővé az alkotmányos viszonyok gyors kifejtését és biztosítását. Ennélfogva az 1867 d iki közterhekre nézve van szerencséje a ministeriumnak a következő határozati javaslatot a tisztelt képviselőház elé terjeszteni: Határozati javaslat az 1867-ik évi közterhekről. 1. Miután azon nehézségek, melyek a teljesen alkotmányos kezelésre való rögtöni átmenetet lehetetlenné teszik, egyátalában meg nem engedik, hogy az adórendszer — mely bővebb megfontolást és hosszabb tárgyalást igényel — azonnal megállapittassék, s már a folyó 1867-dik évre rendszeres költségvetés terjesztessék elő, s annak folytán az országgyűlés a szükséges adókat megszavazhassa , nehogy addig is, míg ez megtörténhetik, a közigazgatás a pénzhiány miatt megakadjon, a ház ezennel megbízza és előre meghatalmazza a ministériumot,hogy a már az ezen évre kivetett adókat, s az előbbi évekről fenmaradt és az adózók lehető kímélésével behajtandó hátralékokat Magyar- és Erdélyország területén behajthassa, a közvetett adókat, illetékeket és államegyedámságokat fentarthassa, a begyűlt pénzeket az ország kiadására és az országgyűlésileg megállapítandó közös költségekre fordíthassa, a folyó év lefolyta után azonnal adandó számadás és kölcsönös beszámítás mellett; egy szóval: az ország állami jövedelmének beszedéséről, s azok mértékéig az állam szükségeinek pontos fedezéséről saját felelőssége alatt gondoskodjék, és ezen eljárásában, amennyire múlhatlanul szükséges, a tényleg fennálló gyakorlati szabályok szerint felelősség mellett eljárhasson. 2. A fentebbi meghatalmazás folytán az országösszes törvényhatóságai s azok tisztviselői személyes felelősség terhe alatt kötelesek lesznek az egyenes és közvetett adók behajtásához segédkezeket nyújtani s a közjövedelmeket illető ministeri rendeleteket pontosan végrehajtani. 3. A megyei és kerületi törvényhatóságok folytonos gyakorlatában voltak azon jognak, hogy saját bel