Sürgöny, 1867. március (7. évfolyam, 50-58. szám)

1867-03-01 / 50. szám

50. szám, Szerkesztőség: Gránátosutcza 1. s*. XII. emelet. V Pest, péntek, martins 1.1867. VII. évfolyam. Kiadó-hivatal: PeBten, barátok-tere T-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bénnentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Magán-hirdetések: egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszo­ri vagy többszöri hirdetésért 6 krral Bzámittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. Küllőidről hirdetéseket átvesz­nek a következő lírák : Máj n a i Frankfurtban és Ham bnrg-Altonában Jíaasen- stciu és Ycgler j Hamburg- bau Tilrkheim Jakab; Lip­csében Eugler M. és Fort Ernő urak. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi február 15-diki legfelsőbb elhatározásával K o p p é 1 y Fülöp pesti nagy- kereskedönek és földbirtokosnak, kitűnő szolgálatai elismeréséül magyar nemességet dij nélkül adományozni és ugyané hó 25 diki további legfelsőbb elhatározásá­val legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az eddigi családneve helyett aHarkány nevet a neki ugyanekkor adományozott harkányi elönévvel együtt viselhesse. 0 cs. kir. Apostoli Felsége f. évi február 19 diki legfelsőbb elhatározásával Hoffstättner Ferencznek, a Csanádi székeskáptalan kanonokának a Sancti Spiritus de Hrapko apáti ezimet. és Szál ay Pálnak, ugyané káptalan kanonokának a Saneti Georgii Militis etMar tyris de Szerencs apáti ezimet, a dijak elengedése mel­lett legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A magyar kir. udvari cancellaria Balogh Péter tecbnicust, vizsgázott mező- és erdőgazdászt, és a kas­sai földadó felszólalási hivatal vizsgálófőnökét, a debre- czeni mező- és erdőgazdászati tanintézet ideiglenes igazgatójává nevezte ki. NEMHÍVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítások. Alsó- és felsőházi ülés február 28-dikán d. e. 11 órakor. A képvisélőház mai ülésében, mely a legnépeseb­bek egyike volt, a ministerek teljes díszben jelentek meg ; s a képviselek hangos éljenzése közt a jobb oldal harmadik osztályzatának első f adsorozatában helyet foglaltak ; bejövetelükkor őket az egész jobb oldal, s a balnak igen nagy része felállva fogadta. A lelkesedés-keltette zaj csillapodtával gróf Andrássy Gyula ministtrelnök a házhoz a következő - szabatos előadással mondott beszédet intézte : „Midőna48-ki törvények alapján kinevezve, mint Ü Felsége felelős kormánya először jelenünk meg a tisz­telt ház előtt, nem véljük szükségesnek egyenkint elő sorolni azon elveket, melyeket követni szándokunk. .. elégnek tartjuk kijelenteni azt, hogy eljárásunk irányát nem meríthetjük máshonnan, mint azon törvényekből, melyek a felelős kormáuyzati rendszer alapját letevék. Azon vezérelv, mely a 48-ki törvényhozás szemei előtt lebegett, nem volt egyéb, mint a birodalmi kapcso­lat hü megőrzése mellett Magyarország alkotmányos önanaoai co ru&&v,i,jcuscgei umosiiaui ^neiyearesj. euró­pai események és szerencsétlen viszonyok nem engedék ezen eszme további békés kifejlődését; a mint tehát a jogfolytonosság elvének fentartása volt a kormány megalakulásának első feladata, úgy második feladata nem lehet egyéb, mint az ország alkotmányát a biro­dalmi kapcsolat tekintetéből oly garantiákkal ellátni, melyek annák állandó fennmaradását és békés kifejlő­dését biztosítsák. (Helyeslés.) A kormány e tekintetben a teljes alkotmányosság terére áll; az egyes törvények módosi ásót csak magától a nemzettől és csak alkot mányos utón várja. (Helyeslés.) Azonban nem tagad­hatja a kormány, hogy számosak és súlyosak még a törvényesség tettleges életbeléptetésének akadályai. A ministerium egy perczig sem fog lankadni ez öröklött akadályok elhárításában és e tekintetben számit e ház és a haza minden fiainak közreműködésére pártklilönb ség nélkül. (Élénk helyeslés.) E támogatásra annál iukább kell számítania a minis'eriumnak, mert méljen érzi, hogy az európai át­alakulások mozgalmai között, a mostani időszak elha­tározó fog lenni e nemzet jövőjére is. (Úgy van.) Midőn Ö Felsége az országgyűlési feliratok ál tál teljesen megnyugtatva, az alkotmányt visszaállitá, a nemzet sorsát saját kezébe tévé le. Ha a nemzet e tény horderejét és felelősségét kel­lőleg tudja méltányolni, ha, miután most a jogalap tel­jesen biztosítva vau, tehetségeinek egész erejével fogja az erkölcsi és anyagi haladás minden ágaiban nem­csak követni, hanem segíteni a kr rmányt, ha saját al kotmányos jogait biztosítván, egyszersmind a testvér­népek érdekei iránt is méltányos leend: akkor, ezt re ményli a kormány, hazánk még hosszabb és fényesebb jövendőre tarthat számot, mint múltja volt. Kénytelen azonban elismerni a kormány, hogy e minden irányban óriási feladat kétségkívül megha­ladja az egyesek és a kormány erejét is, de nem ha­ladja meg a nemzetét. Erre számított a ministerium, midőn Ő Felsége parancsából ily terhes hivatást vállalt el. (Éljenzés.) A ministerium meg van győződve, hogy az önkor­mányzat ezen százados hazájában a rendet, melynek különösen az átmeneti korszakban egy perczig sem szabad megzavartatnia, minden hatóság saját körében és maga a nagy közönség józansága fogja megóvni. Ha azonban ez bármely oldalról megzavartatnék, a kor­mány, mint a törvény és alkotmány őre, kötelességének ismerné azt a legnagyobb elhatározottsággal fenn­tartani. (Helyeslés.) A kormány teljes bizalommal lép a haza és a nemzet elébe, és felelősségének teljes fenntartása mel­lett, viszont bizodalmát, és midőn kell, türelmet is kér a nemzettől. Hite az, hogy a nemzet támogatni fogja azon kor mányt, mely politikai érettségébe helyezett bizalomnál fogva egy perczig sem habozott a teljes alkotmányos­ság terére lépni. (Éljenzés.) Mit a ministerium a maga részéröl Ígérhet, e ke­vés szavakban foglalható: hogy komoly törekvése lesz a király, anemzetseház bizalmát kiérdemelni.“ (Élénk éljenzés.) A nagy tetszéssel fogadott és zajos éljenekkel ki­sért beszéd után a szintén dísz-öltözetben megjelent házelnök az ország felelős ministeriumát szép ékesszó­lással, s általános hatás közt mondott beszéddel fogadé, melynek tartalma imez: „Tisztelt minister urak ! (Halljuk.) Nem csak egycB emberek, hanem nemzetek életében is fordulnak elő események, melyeknek czélszerü felhasználásától függ gyakran egy egész jövő boldogsága. Nem állítom, mintha az is, ki a hatalom legmagasabb fokán áll, min­den körülményeket kénye-kedve szerint vezethetne ; de a kedvező eseményeket czélszertien felhasználni nem csak államférfiul bölcseség, hanem kötelesség. (Helyes!) Ily kedvező esemény adta magát elő, midőn Ő Felsége Magyarország alkotmányát visszaállítván, ennek követ keztében egy nemzeti, felelős, független kormányt ala­kított. Volt idő, midőn a visszavonulás, a nem cselek­vés volt a feladat; jött idő, midőn minden törvényes erővel az alkotmány visszaszerzése mellett kellett mű­ködni ; itt az idő, midőn a visszaállított kincs megőrzése lett kötelességgé. (Helyes!) A régi, elmúlt időkben mennyi küzdésbe került a kormányok által a törvényeken elkövetett sérelmek orvoslása, és vajmi csekély sikerrel! Szenvedett ez alatt a törvény tekintélye, szenvedett a nemzeti erő, a nemzeti hatalom és jólét kifejlődése. — Ennek egy magyarországi független kormány alakulása véget vetett; szent és sérthetetlenné lett a törvény, mert felelős kormány őrködik felette. Lehetetlen neve­zetes és örvendetes napnak nem mondanom azt, midőn a törvény szigorú végrehajtói és annak hatalmas oltaf mázéi és őrei a törvényhozók előtt jelennek meg. (Helyes!) Engemet a t. ház kegyességéből egy ritka sze­rencse ért: Hanyatló koromban, midőn az úgynevezett „szép napok“ már elmúltának, élem életemnek leg­szebb napjait, midőn szerencsém van Magyarország független kormányát e teremben fogadni. (Éljenzés.) Pályájok, minister urak ! dicső, de terhes és ne­hézségekkel jár; de meg vagyok győződve, hogy azon államférfiul bölcseség, azon erély és tiszta hazafiság, mely a minister urakat az alkotmány visszaszerzésénél vezette, annak megoltalmazása mellett is tökéletesen irányadó leend; és meg vagyok győződve, hogy a ne­tán keletkezhető nehézségeket, jöjjenek azok bármely oldalról, tiszta hazafiságuk le fogja győzni. (Éljen ) A családi kegyelet a művészethez fordul kegyelt­jei emlékének fenntartása végett; a nemzetek azon fiaik­nak, kik a hazának hasznos szolgálatot tesznek, emlé­keit a történelemben teszik le. A miniszter urak számára Magyarország törté íetében egy szép lap van készen ; azt a'nemzet boldogitására intézett és intézendő műkö­désűk emlékéül tele fogják Írni. Engedje a Mindenható, hogy minden lépteiket és tetteiket áldás és szerencse kisérje; tehessék és tegyék a hazát oly boldoggá, mint azt tiszta uazansagufc és nemes érzésük ki vauja.“ (Élé»k j éljenzés.) Ezen beszéd után a ministerek a felsöházhoz távozván el, visszaérkeztükig félórára az ülés felfüg- gesztetett. Éközben: A főrendek ülése % 11 órakor nyittatott meg. Az elnök b. Sennyey jelenté, hogy a magyar királyi ministerium fogja bemutatni magát, s e czélból a háznagyot a ministerium tagjai elé kiildé ki. Pár pereznyi várakozás után megjelentek a minis­terek teljes számban. A ház közfelállással és hangos él­jenzéssel fogadá őket. Az elnöki szék előtt s ezzel szemben félkörben álló miuisteri karszékeken foglaltak helyet. Gr. Andrássy Gyula rövid beszédben jelenté, hogy a szót átadja a ministerium azon tagjai egyiké­nek, ki egyszersmind a főrendi ház tagja. Erre b. Wenkheim Béla belügyminister követ­kező beszédet mondott : „Méltóságos főrendek! Midőn a mélyen tisztelt fel söbáz előtt most először jelenünk meg mint felelős mi­nisterek, kiket Ő cs. kir. Apostoli Felsége a visszaálli tott alkotmány alapján az 1848 diki törvények értelmé­ben ezen állásra kinevezni kegyeskedett, első köteles­ségünknek tartjuk, a mélyen tiszt, felsöbáz színe előtt is ünnepélyesen kijelenteni, hogy hivatalos eljárásunkban a törvényt és alkotmányt fogjuk minden lépéseinknél irányadónak tekinteni. — (Élénk helyeslés). Legfőbb törekvésünk az leend mindenkor, hogy hiven teljesítsük törvényszabta kötelességeinket, tiszteletben tartsuk, szi­gorúan megőrizzük azon korlátokat, miket az alkotmány és a törvény kitűzött. (Helyeslés.) Mélyen érezzük, hogy erőnkhöz mérve nehéz a feladat, melyet egyedül polgári kötelességérzetböl vál­laltunk el; súlyosak és számosak azon akadályok, melyeket elhárítani, és azon nehézségek, melyeken ke­resztülhatolni mulhatlanul szükséges leend, hogy hiva­talos működésünkben biztosan haladhassunk a czél felé, melyet semmi baj, semmi veszély között szemünk elöl tévesztenünk nem szabad. (Helyeslés.) Politikai életünk 18 évig szünetelt, törvényeink, alkotmányunk ezen idő alatt fel valánakfüggesztve; de a társadalmi élet nem szünetelt, annak folytonos működé­sét megszakasztani, vagy felfüggeszteni nem lehetett (Úgy van!). — Ezen folytonos működés naponkint újabb viszonyokat hozott létre a hon polgárai közölt, és nekünk e viszonyokat ignorálnunk nem lehet. Fel­adatunk legnagyobb nehézségei közé tartozik, a hely zetet úgy felfogni, hogy a törvény és társadalmi élet működései egymással ellentétbe ne jöjjenek, mert ez nemcsak az egyes polgároknak, hanem a haza közérde­kének is kárára volna. Ha jogfolytonosságunk fel nem lett volna függeszt­ve, a folytonosan működő társadalmi élettel együtt pár­huzamosan fejlődtek volna törvényeink is, egymást se­gítve, és egymásnak irányt adva. Most kell pótolni azt, mit 18 esztendő alatt tenni nem lehetett; és mind a végrehajtás, mind a törvényho­zás körében szükséges leend a törvényeket és a társa­dalmi életet ismét teljes öszhangzásba hozni. (He­lyeslés.) Korunkban a mindinkább fejlődő civilisatió, az ipar és kereskedelem terjedése, a könnyű és gyors köz­lekedések, a népeknek és nemzeteknek egymássali folytonos érintkezései lehetetlenné teszik, hogy bármily állam akár törvényhozásában, akár kormányzatában el­szigetelve álljon az átalános civilisatiótól, a mindin­kább fejlődő szabadság eszméjétől elmaradjon. Minden népnek, minden nemzetnek megvan saját nemzeti jelle­ge, melyet figyelembe nem venni káros következések­kel járna; de épen úgy figyelembe kell vénni minden uj intézkedésnél, minden szükséges átalakításnál Euró­pa civilisaliójának és a népek szabadságának igényeit, mert veszve volna azon állam az európai közvélemény előtt, mely mindezekkel ellenkezésbe hozná törvényeit és intézvényeit. (Helyeslés.) Meg vagyunk győződve, hegy a nemzetnek kivánatait teljesítjük, ha szemünk előtt fogjuk mi ezt tartani mind a kormányzatnál, mind az alkotandó törvények előkészítésénél. (Helyeslés.) Ezen általános nézetek mellett helyzetünk spec'a- lis követeléseire is kell ügyelnünk. Alkotmányunk­nak, hazánk szellemi s anyagi érdekeinek fokonkinti fejlődése a főczél, melyre törekszünk; de törekvésünk­ben mellőznünk nem szabad a birodalmi kapcsolatot, melyet a pragmatica ranctió megalapított, s az 1848. törvények is sértetlenül fenntartani parancsolnak. Igyekeznünk kell, hogy a mi alkotmáuyos sza­badságunk ne gátja, hanem támasza legyen a testvér­népek alkotmányos szabadságának; figyelembe kell vennünk az ország minden vallás« és nemzetiségű pol gárainak igazságos, méltányos igényeit, mert csak úgy lesz erős és biztos önál ásunk, ha mindezek veszélyes ellentét helyett egy közös czélra működő öszhangzásban lesznek. (Élénk helyeslés.) Tudjuk mi azt, hogy nem lesz könnyű mindezt eszközölni; tudjuk, hogy számosak lesznek a fennaka­dások, s rögtön vagy rövid idő alatt nem lesz mindaz elérhető, mit elérni szükséges; tudjuk és érezzük, hogy erőnk gyenge és magában elégtelen e nehéz feladat ke­resztülvitelére. De ha a nemzet bizalma és türelme, ta nácsa és közreműködése, ha az igazságos fejedelem alkotmányos hajlama és kegyessége támogatnak ben­nünket, erősen hiszszük, hogy e nehéz munkát siker reményével kezdhetjük meg, s megvethetjük alapját egy szebb jövendőnek, melyet évek folytán azok, kik majd utánunk több tehetséggel, biztosabb sikeireí fog­nak e téren működni, szerencsésen bevégezhetnek. Türelmet kérünk tehát a mélyen tisztelt felsőház­iéi, s méltányos elnézést ott, hol őszinte akaratunknak, buzgó törekvéseinknek talán lassan sikerül az akadá lyok elhárítása. ítéljenek cselekvéseink felett bizalommal és sze vetettel'; támogassanak bennünket bölci tanácsukkal, tapasztalásukkal, s legyenek meggyőződve, hogy mi nehéz tisztünk teljesítésében- liff fiai akaruuKTBaíladni a’ hazának, hü szolgái a fejedelemnek Urunk királyunk­nak, az alkotmánynak és a törvénynek, melyet megtar tani, fenntartani és minden sérelemtől, és minden ve­szélytől tehetségünk szerint megóvni legszentebb fel­adata leend életünknek.“ (Élénk éljenzés.) A ministereknek, kik mind fennállva maradtak a beszéd alatt, b. Sennyey ö exciája következőleg fe­lelt a főrendek nevében : Elnöki tisztem kedves kötelességét teljesítem, midőn a mélt. főrendek nevében lelkesen üdvözlöm 0 Felsége felelős ministeriumának körünkbeni meg­jelenését. (Éljenzés.) Magyarország főrendéi, hiven őseik szelleméhez, mely a dynastia és fejedelem iránti tántoritbatlan hűségben, a haza iránti lángoló szeretet ben, az a'kotmányos rend és szabadság iránti ragasz kodásban, a birodalom érdeke és hatalma iránti meleg rokonszenvben találja hü kifejezését, — meleg méltánylat- tal és megnyugvással értették azon irányeszméket, me­lyeket 0 Felsége ministeriuma nevében a kir. belügy- minister ur elünkbe terjeszteni szíveskedett. E téren — a mélt. főrendek nevében kimondhatom, bogy szívesen felajánlják alkotmányos és hazafi közreműködésüket; (Élénk helyeslés) támogatni fogják az alkotmányosság elvét, mely valamint nemzeti életünk s törekvéseink egyetemének, úgy ezen főméltóságu testület törvényes és jogos állásának kutforrása és talpköve. (Helyeslés.) Támogatni fogják a korona és a nemzet, a kormány és a törvényhozó testület hivatott tényezői közötti egyetér tést, hogy azon örvendetes frigy, melyet a fejedelemnek nemeslelkü elhatározása, s a nemzet hálája megkötni indult: mindnyájunkat, e hazának minden lakosait, osz­tály-, vallás és nemzetiség-különbség nélkül egy czél, egy törekvés felé egyesítvén, ezen frigy, mondom, zavar­talanul fenálljon örökké. (Helyeslés.) És gyakorolni fog ják ezen támogatást azon alkotmányos függetlenséggel, mely a méltóságos főrendek alkotmányos és társadal­mi állásának természetszerű jellege ; azon mérséklettel és ildommal, melyet a megoldandó kérdések nehézsége igényel, s mely türelmes s elnéző tud lenni a részletek ben, hogy ne veszélyeztesse a czélt; sazon hazafi érzet­tel, me.y keblünkben örökké honolni fog. Azt hiszem, bogy a méltóságos főrendek szándé­kát fejezem ki, midőn kijelentem, hogy az imént kijelen­tett érzelmek a mai jegyzőkönyvben helyet fognak ta­lálni. (Hosszas éljenzés.) Az elnök e szavai a m. főrendek helyeslésével ta­lálkozván : ezután a ministerek megújult éljenzések kö zött visszatávoztak a képviselőházba. Erre a jegyző a múlt ülés jegyzőkönyvét olvasta fel, mely hitelesíttetett; utána pedig a múzeumi kin­csek kiküldése tárgyában hozott képviselőházi határo­zat olvastatott fel és kinyomatni rendeltetett, melynek tartalmára nézve Bartakovics Béla egri érsek ő excja j megjegyzi, miszerint a kiküldött részére abban megál­lapított 10 'frt napidijat kevesli a Páriában lévő nagy j drágaság miatt; de e tárgyhoz hozzászólni majd csak a napirendre kitűzéskor kéretett fel az elnök által. Az ülés vége a kegyelet kifejezésének volt szentelve. B. Sennyey elnök felhívta a ház tagjait, jelen­jenek meg Iqtván főherczeg nádor koporsójának a családi sírboltba tételénél, mely holnap, pénteken d. e. 10 órakor fog véghezmenni. Elragadó mély érzésű s magas fölfogásu beszéde élénk hatást tőn, s következőleg szólt : A kir. belügyminister egy átirata által értesített engemet, hogy dicsöült István cs. kir. Főherczeg nádor és királyi helytartó ő fenségének földi maiadváuyai Budára megérkezvén, az ünnepélyes gyászisteni tiszte­let folyó évi mart. 1-ső napján, tehát holnap délelőtt 10 érakor a budai várkápolnában fog megtartatni, s annak végeztével a családi sírboltba eltakarittatni. Méltóságos főrendek ! Ezen gyászravatalnál szivreható és nagy emlékek azok, melyek keblünkben kelnek föl. Lehetetlen mindenekelőtt meg nem emlékeznünk a di- csőültnek atyjáról fenséges József Főherczeg nádor ról, az országnak félszázados ünnepelt nádoráról, -- kinek emlékeíete örökké hálás tiszteletben fog élűi e nemzetben, s kinek e haza és alkotmánya iránti szeretetét, ragaszkodását és tisztelését dicsöült fia tel­jes mértékben öröklötté Nem lehet meg nem emlé­kezni azon időkről, midőn dicsöült István főherczeg köztünk zsenge korát élvén,érdekeltséggel viseltetett ha­zánk mindennemű társadalmi és egyéb vállalatai iránt, s valamennyiünket nyájas, leereszkedő szívességgel le­kötelezett. Nem lehet meg nem emlékezni arról, h gy a dicsöült országunknak törvényes nádorisp4nja, orszá­gunknak közügyeibe hatályos, mélyen beható befo­lyást gyakorolt. Az isteni gondviselés megengedte,hogy az országnak amaz eseményei ma már minden párt­különbség nélkül teljes engesztelödéssel szemléltethet­nek. Azon szerencsés fordulat következtében, mely ho­nunkat épen e napokban érte, megszűnt minden párt­szenvedély, háttérbe szorult az elkeseredés, s immár a hazafiui kebel elfordítva szemeit azon tévedésektől, a melyek akkor minden oldalról történtek, csak a hazafi, a nemes törekvést látja szem előtt, s ezt hálás buzga­lommal tiszteli és méltányolja. (Köztetszés.) Elnök megjegyzé végül, hogy mintán a boldogult főherczeg végrendeletében határozottan kijelenté abbeli kivánatát, hogy temetése minden pompa nélkül menjen véghez, a főrendek is csak mint egyesek vegyenek részt a szertartásban. Ezek után több tárgy nem lévén, az ülést felosz latom. Az alsóház folytatólagos ülésében következő négy indítvány terjesztetett elő a kormány által, me lyeknek tárgyalása szombatra tűzetett ki : Miuisteri elöterjcsíte's az 1861 ik évi közterhekről. A közigazgatás átvétele, szervezetének átalakí­tása és a teljes alkotmányosságra való átmenetei annyi nehézséggel-jár, hogy a ministerium a jelen évre, a melyből két hónap már úgyis elmúlt,,—frendes költség- vetést elő nem terjeszthet; ennélfogva* hogy az állam kiadásaira és a közigazgatás szükségeinek fedezésére megkivántató összegek rendesen befolyjanak: a minis­terium a mindenekelőtt sürgős elintézést kívánó ügyek közé sorozza, az országgyűléstől felhatalmazást kérni a felelős ministerium számára aziránt, hogy a jelenben fennálló adózási rendszert a jelen év végéig fenntart­hassa, a befolyt összegeket a fennakadás nélkül fede zendö beligazgatási költségekre, s a magyar korona or­szágai és Ő Felsége többi országai által közösen viselt kiadásokra fordíthassa, a tényleg fennálló gyakorlati szabályok szerint,—az utóbbiakra nézve mindazáltal az országgyűlési megállapodások után s azok értelme sze­rint eszközlendő betudás, illetőleg leszámolás fenntar tása mellett A ministerium meg van arról győződve, hogy az alkotmányos éllapotok megszilárdítására czélszerübb eszköz nem lehet, mint ha az országgyűlés — tekintetbe véve az átmenet nehézségeit — mielőbb oly fölhatal­mazásokkal látja el a felelős kormányt, melyek a köz- igazgatás folyamának megzavarása nélkül teszik le­hetővé az alkotmányos viszonyok gyors kifejtését és biztosítását. Ennélfogva az 1867 diki közterhekre nézve van szerencséje a ministerinmnak a kővetkező határozati javaslatot a tisztelt képvisélőház elé terjeszteni: Határozati javaslat az 1867-ik évi közter­hekről. 1. Miután azon nehézségek, melyek a teljesen alkotmányos kezelésre való rögtöni átmenetet lehetet­lenné teszik, egyátalában meg nem engedik, hogy az adórendszer — mely bővebb megfontolást és hosszabb tárgyalást igényel — azonnal megállapittassék, s már a folyó 1867-dik évre rendszeres költségvetés terjesz­tessék elő, s annak folytán az országgyűlés a szükséges adókat megszavazhassa : nehogy addig is, mig ez meg­történhetik, a közigazgatás a pénzhiány miatt meg­akadjon, a ház ezennel megbízza és előre meghatal­mazza a ministeriumot,hogy a már az ezen évre kivetett adókat, s az előbbi évekről fenmaradt és az adózók le­hető kímélésével behajtandó hátralékokat Magyar- ép Erdélyország területén behajthassa, a közvetett adókat, illetékeket és államegyedárnságokat fentarthassa; a begyült pénzeket az ország kiadására és az országgyü- léöileg megállapítandó közös költségekre fordíthassa, a folyó év lefolyta után azonnal adandó számadás és kölcsönös beszámítás mellett; egy szóval: az ország ál­lami jövedelmének beszedéséről, s azok mértékéig az állam szükségeinek pontos fedezéséről saját felelőssége alatt gondoskodjék, és ezen eljárásában, a mennyire mulhatlanul szükséges, a tényleg fennálló gyakorlati szabályok szerint felelősség mellett eljárhasson. 2. A fentebbi meghatalmazás folytán az ország- összes törvényhatóságai s azok tisztviselői személyes felelősség terhe alatt kötelesek lesznek az egyenes és közvetett adók behajtásához segédkezeket nyújtani s a közjövedelmeket illető ministeri rendeleteket pontosan végrehajtani. 3. A megyei és kerületi törvényhatóságok folyto­nos gyakorlatában voltak azon jognak, hogy saját bel­Előfizetési árak: Napontai postai szétküldéssel: jEgész évre .... 20 frt. Félévre ..... 10 ,, Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre ... 18 frt — kr. Félévre .... TLt. — u Negyodévre • • • Í'-^^SO ,, > í

Next

/
Thumbnails
Contents