Szabad Föld, 1946. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-06 / 1. szám

Beme?, van a ftataszlkak... Tegnap Budapesten, a* Erzsébet-kör­úton nagy ember gyű ríí állt. Egy ember összeesett. Éhségtől. A tiszti főorvos jelentésében egyre többször ti ti meg szemünket, a halál oka: éhség. Az építőmunkások pénteken felvonultak Rudapesf uteáin és eml>eri megélhetést követeltek. A pékek előtt, hosszú sorok­ban állnak az asszonyok: várnak a né­hány deka kenyérre. Dolgozó emberek járnak rongyosan és panaszolják: nincs mit főzni, és nincs mivel főzni. fis ebben a feszüli, ideges városi lég­körben utcán, villamoson egyre gyak­rabban hallja az ember: bezzeg van a parasztnak. A gazdag kereskedöné ezt mondja a koldusnak, a gyáros a mun­kásnak, a háziúr a lakónak, fcs egyre több szegényember, munkás, tisztviselő veszi át a hamis szólamot; bizony, a parasztnak van. Ugyanakkor nem veszik észre, hogy hétköznap is jólöltözött síelők járnak a budai hegyekbe. A gazdasági rendőr­ség elfog embereket, akiknek milliók vannak a zsebében. Teherautószám hordják a börl. a ruhaneműt, az élelmi­szeri egyes raktárakba. Mulatók és /Úgmulalók virulnak, ahol mindem kap, hal az, aki meg tudja fizetni. Ugyanakkor nem tudják, hogy falun is nyomorúság van, nem tudják, hogy a sokféle beszolgáltatás, az adó, a vám, a gazdag feketézők hada mind szívja el a terményt a dolgozó parasztoktól. Hogy falun ma nincs jólét, ott is széles tömegek vannak, akiknek a minden­napi kenyér is gond, akik zsírnélkül főznek és hónapokig nem látnak húst. A falusi dolgozók ma szegénységben élnek, koztuk is terjed á hír: hogy a város visz el mindent, a városban min­den van. fis itt is azok mondják ezt, akik a maguk jólétéről akarják elte­relni a figyelmet: nagygazdák, keres. Uedők, a malmosok, gazdagok. Józanul gondolkozó ember azonnal láthatja, mi áll ©mögött a gyalázatos hírterjesztés mögött, mely a falut, a város, a parasztot a munkás ellen akarja kijátszani. Van a parasztnak? Nem, jó urak, nem n parasztnak van fölhalmozott ga­bonája. húsa, zsír ja, hanem azoknak a falusi uzsorásoknak, akik mindent ter­ményért cserélnek, vagy készítenek és jól tudnak számolni. Azoknak a nagy- gazdáknak. akik cselédet tartanak, zsu­goriak és ..összeköttetéseikkel*1 a be­szolgáltatásokat is olcsón meg tud ják úszni. A tárosban minden van? Nem, jó urak. A tárosban, a munkások, dolgozó értelmiségek számára nyomorúságos élet van. Azoknak a számára van csak minden, akik üzletelnek, spekulálnak más munkájának eredményén híznak. Régi dolog ez nagyon, a dolgozókat szítani, hogy egymást okolják a nyo- lorúságért és egymást marják. Öntu­datos parasztokat és öntudatos mun- ásokat azonban ma már nem leltei eltéveszteni, öntudatos ember akár lun. akár tárosban tudja, hogy hol tana kutya elásva. Vagy talán helyesebb, ha ezt a köz. mondást ma így mondjuk: tudja, hogy hol van a gabona, a zsír. az élelem és iparcikk fölhalmozta és elásta Az elmúlt év eseményekben gazdag története a. legszebb csattanóval zárult: a bárom nagyhatalom együttműködésé­nek újabb bizonyítékával, a moszkvai megegyezéssel. Több mint tíznapos tár­gyalás után, amelyen Sztálin vezér- tábornagy is résztvett, december 27-én, Moszkvában Molotov külügyi népbiztos, Byrnes amerikai és Bevin angol külügy. miniszterek egyezményt írtak alá, amely számos függő kérdést juttat nyugvó­pontra. A közvetlen feladatok megoldásán kívül azonban a moszkvai találkozó azért is nagyjelentőségű, mert az általa teremtett nemzetközi légkör reményt nyújt még tisztázatlan kérdések meg­oldására és a népek által kívánt tartós béke megvalósítására. A három nagyhal sío-ft. - ; iit.; ■ ■ désének erre az, újabb megnyilvánulá­sára. igen nagy szükség volt. A háború a'att a német és japán fasiszta politika arra irányult, hogy a világ demokra- t’kus* hatalmait egymássá! szembe­állítsa. A háború után a fasizmus itt­maradt erői. a hatalmas ipari üzemek urai, a gyarmatok kizsákmányolásának harácsolói, Francóék, a görög király- pártiak. stb., folytatni akarták ezt a náci politikát: azon mesterkedtek, hogy ellentéteket szítsanak az angolszászok és a Szovjetunió között. Olyan mederbe szerették volna terelni az Egyesült Álla­mok és Nagybritánnia külpolitikáját, amely az atombomba által nyújtott kétes hatalomra támaszkodva, a Szov­jetunió kizárásával, az ő érdekeiknek megfelelően alakította volna a világ jövőjét. Nos, ezeknek a köröknek, a moszkvai tárgyalások világos választ adtak: nem az Ellentétek, hanem a nagyhatalmak együttműködésének politikája győzött. Ennek azonban nemcsak elvi oka van. Az angolszász hatalmak belső gazda­sági és politikai helyzete is azt paran­csolja. hogy a Szovjetunióval való szo­ros együttműködéssel megszilárdítsák a nemzetközi helyzetet és biztosítsák a tartós békét. Csak ilyen légkörben re­mélheti az Egyesült Államok kivitelé­nek fokozását, amelytől munkanélküli­ségének és egyre növekedő sztrájkjai­nak megszűnését és az ipari túltermelés veszélyének elhárítását '/árja. A nagy­hatalmak közötti ellentétekre építő po­litika menthetetlenül fegyverkezési ver. senyt zúdított, volna Angliára amelynek háborúst: jtotta ipara csak még jobban lemaradt volna az amerikai verseny­társsal szemben. E szempontok mellett nem lebecsülhető súllyal esik latba az angol és amerikai munk.sség szava, amelyik csak olyan küipoli.ikát haj­landó támogatni, amely a békét, a Szov­jetunióval való együttműködést szol­gálja. A moszkvai megegyezés a ormok' ácia diadala és bizonyos, hogy ez a győzelem döntő kihatással lesz az egye- népek reakció elleni küzdelmeire Ál! ez ter­mészetesen Magyarország ra is. Szá­munkra azonban a moszkvai egyezmény ezenfelül különleges jelentőséggel is bír, A megegyezés egyik pontja a Ma­gyarországgal, Romániává!, Olasz­országgal, Bulgáriával és Finnországgal kötendő béke előkészítéséről szól. Esze­rint a Szovjetunió. Nagybritánnia és az Egyesült Államok külügyminiszterei dolgozzák ki a hazánkkal kötendő béke tervezetét és azt egy szélesebb bizott­ság elé terjesztik, amelynek legkésőbb május 1-ig kell összeülni. Az értekezlet véleményét nyilvánítja, majd a béke- szerződés végleges szövegét azoknak az országoknak megbízottai készítik elő, amelyek az értekezleten ré,sziveitek és Magyarországgal hadiállapotban álltak. Az így létrejött szerződést valamennyi Magyarországgal hadiállapotban levő ország aláírja és Magyarország is tör­vénybe iktatja. { íVilUl MiüAiílUj, Ü, <i ict tüixufi iliVd­talos minőségben nem hallathatjuk sza­vunkat. Nem lesz képviselőnk, aki sza­vaival védhetne bennünket. Ez azonban korántsem jelenti, hogy nem '/eszik tekintetbe Magapország. valamennyi kö­rülményét, csupán azt: kizárólag tet­teink kerülnek a mérleg serpenyőjébe. Mi tehát a szerepünk? Miben befolyá­solhatjuk a nagyhatalmak döntését? A múlt végzetes hibáin változtatni nem tudunk, a németek mellett az utolsó pillanatig viselt háborút meg nem tör­téntté nem tehetjük. De bebizonyít­hatjuk: Az a Magyarország, amely résztvett Németország oldalán a rablás­ban, a szabadság elleni harcban, nem azonos a magyar néppel, nem azonos a mai Magyarországgal, Ez a bizonyítás a felszabadulás óta eltelt majdnem egy év alatt részben si­került is. Amikor megvalósítottuk a magyar nép évszázados álmát, a föld­reformot, kihúztuk a magyar feudaliz­mus alól a talajt. A magyar munkások­nak szerepet juttatunk a gyárak veze­tésében, államosítottuk a bányákat, demokratikus választótörvényt hoz tünk. amelynek alapján valóban tiszta, a nép akaratát híven visszatükröző sza­vazás után nemzetgyűlést és demokra­tikus kormányt alakítottunk. Olyan eredmények ezek, amelyekre a magyar nép joggal lehet büszke, és amelyeket a világ is tudomásul vett és méltányolt. Ezeknek köszönhetjük a. Szovjetunió barátságát, nagy jóindulatáról tanús­kodó támogatását, kormányunknak a Szovjetunió, Nagybritánnia. az Egyesült Államok, Svédország és Svájc által tör­tént elismerését. De az elért eredmények feletti öröm nem szabad, hogy elhomályosítsa tisz­tánlátásunkat. Az eddig megvalósított vívmányok főleg csak szervezetet, kere­tet adtak, amelynek tartalommal való megtöltése nagyrészt még az elkövet­kező idők feladata. A magyar nép megr.ontóinak, nemze­tünk sírásóinak új életünkből való ki­közösítésére igazolóbizottságokat, nép- bíróságokat létesítettünk, fis mit lá­tunk? Gyakran ma. is ugyanazok a reakciós szellemet képviselő urak intéz­kednek az állami hivatalokban, a had­seregnél, a megyénél, * községekben és * üzemekben, akiknek bűn? miatt Ma­gyarország ma vádlottként all a nemze. tek itélőszéke előtt. Hogyan bízzék demokráciánk őszinteségében a világ, hogyan higgye, hogy őszintén megvet­jük és megtagadjuk a magyar néptől idegen pogromlovagokat, Hiüerék bé­renceit, Szálasi pribékjeit, ha nem szá­molunk le velük erélyes kézzel? De nem­csak a személyek megtagadásáról van szó. A közszeilemet is meg kell változtat­nunk és egészen másképpen kell önma­gunkat és a világ többi nemzetét a jö­vőben megítélnünk. Ma a németek már nem uszíthatják egymás elien a Duna- medence népeit, a svábok is eltűntek a politikai élet porondjáról és na marosan orzságunk földjéről is eltakarodnak. A lehetőség t Lét, ;vg:\ >M - ••zom/•••»<< demokráciákkal való jóbará.tság és szó. ros együttműködés megteremtése fe.é. Ez pedig valóban életfontosságú: ezen áll, vagy bukik a magyar nép jobb. bol­dogabb jövője. De hogy az őszinte jó­viszonyt megteremthessük, ki kell irta­nunk a szellemet, amely a múltban Ma­gyarország ellenségévé tette szomszé­dait és két világháborúba sodort ben­nünket: a nemzetrontó sovinizmust. Tudnunk kell: ugyanaz a szellem, amely külpolitikai vonalon -ovinizmust hirdet, az ország belügyeiban mint a feketézők, árurejtegetők. árticsempé- szek, piócahadának mentője, a korrup­ció fertőjének eltűrője és terjesztője jelentkezik. Ahogy le kell számolnunk az utóbbiakkal, ugyanúgy végeznünk kell az újabb nemzeti szerencsétlensé­get reánk zúdítani akaró soviniszta szellemmel is. A világ demokratikus hatalmai tar­tós békét akarnak a Duna medencéjé­ben. Olyan békeszerződést fognrk tehát megalkotni, amely ezt bizto­sítja. amely igazságos lesz. De ez az igazság csak akkor válik Magyarország hasznára, ha tettekkel sikerült — bfl nem is kiegyenlíteni —. de némilegdHS lensúlyozni azokai a bűnöket, imolyflH[ a szomszédnépek ellen ell.öv. ;ii XiőgviüiTs-'ái k kém-lekkel bebizonyított Ék jM J| m ■ jfl 1 m Jm V W W v a melveknek^^^^^^W döntő időket élő nerpzet^B W teszi az. utókor'büszke** V • (f .Wts i í I. n fo I t « m. |. s/i ni á »*» 500 p<sngi' \~—- pa /■ VanártinpJ 1946 t|Rimáp 61 í. heti **ámunkban t Hadifogoly üzenetek A MOSZKVAI MEGEGYEZÉS ÉS MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents