Szabad Föld, 1946. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-06 / 1. szám

Szabad Föld 1946 JANUÁR «. 2 Mi történt 1945 utolsó hetében? Az 1945. év utolsó hetének politikai éle­iét gazdasági bajok orvoslására hozott kormányintézkedések jellemezték. Ezek kö­zött is a legfontosabb és a bankjegydézsma után legnagyobb hatású rendelkezés az ipari készletek zárolása Ezzel , a rendelkezéssel nemcsak az iparcik­kek elfeketézését akarja megakadályozni a kormány, hanem gondoskodni akar arról ig, hogy a lerongyolódott falusi szegény­ségnek, az iparcikkhiányban szenvedő gaz­dáknak méltányos áron iparcikket adhas­son cserébe a mezőgazdasági terményekért. A Kommunista Párt helyesli ezt a rendel­kezést. Itt van az ideje annak, hogy ne csak a városi munkásság ellátása érdeké­hen hozzanak erélyes intézkedéseket a ter- ménybeszolgáltatás és a készlet felkuta­tása terén, hanem hasonló erélyes kézzel nyúljanak az ipari nagytőke készleteihez is. Ezt az intézkedést az ipari és mező- gazdasági árucsere akció jelentős kibőví­tésének kell követnie. Nagyjelentőségű ez a rendelkezés azért is, mert egyidejűleg felhatalmazza az iparügyi minisztert a kö­tött gazdálkodás végrehajtására szükséges szervezet felállítására. Az ipari készletek lefoglalásával egy­idejűén a kormány egész sor . közellátási rendeletet bocsátott ki. Budapest lakóinak 40 száza­lékát kizárták a közellátásból, megvonták élelmiszerjegyeiket, mert foglalkozásuk ré­vén olyan jövedelmet élveznek, amellyel a szabad piacon is megvásárolhatják a ke­nyeret, egyebet pedig amúgy sem igen ad­nak a jegyekre. Ugyanakkor szaporították a kukoricanapok számát, hogy kellő taka­rékossággal használják fel a szűkös ga­bonakészleteket. Ezek az intézkedések azonban nem elegendőek ahhoz, hogy elér­jük a meglévő készletek igazságos szétosz­tását a dolgozók között. Csak akkor tu­dunk tűrhető állapotokat teremteni az or­szág közellátásában a jövő évi termés be­takarításáig, ha kíméletlen eréllyel lépünk fel a nagyfeketézők ellen, akik óriási kész­leteket. vonnak el a magyar nép elől. A törvényeink megvannak rá, mégsem kötöt­tek fel eddig egyetlen nagyfeketézőt sem. A közellátási intézkedéseknek csak akkor lesz foganatja, ha a nép tevékenyen részt- vesz a közösség ellenségeinek lehetetlenné tételében, ellenőrzi és ha kell, kényszeríti a közigazgatás tisztviselőit a közellátási ba­jok megoldására. Az év utolsó napján jelent meg az a ren­delet, amely a magyar dolgozók régiköve­telését váltja valóra. A szövetséges hatal­mak utasítására a magyar kormány elren­delte a svábok kitelepítését Kitelepítenek minden olyan magyar állam­polgárt, aki német anyanyelvűnek vagy né­met nemzetiségűnek vallotta magát a leg­utóbbi népszámláláskor. Kitelepítik azt is, aki nevét német hangzásúra változtatta és természetesen menniök kell az országból a volt volksbundistáknak is. A svábok kite­lepítése elkerülhetetlenül szükségessé vált. Ök voltak Hitler magyarországi szállás- csinálói, ma is ök a reakció legszemtele­nebb képviselői. Gyűlölnek mindent, ami magyar, fegyverrel, kézigránáttal támad­nak a magyar telepesekre és inkább fel­égetik a termést, semhogy az éhező ma- Kyar dolgozóknak adják. Kitelepítésükkel g^Kimely embericsen és a körülményekhez méltányos formában fog lcbonyo- erős csapatait veszti el n hazai ■Hm l-'lnmo , : t ingatlanaikra szörp a I­. •'••ek telepedhetnek e =-■•-ereru sp=P" hozza iá mi ■"11 a k el falu és a város jóviszonyának megerősíté­sét is várjuk tőle. Tildy Zoltán miniszterelnök szintén bi­zakodó hangú beszédben köszöntötte az új­évet. Bejelentette, hogy a kormány to­vábbra is erélyes intézkedésekkel törekszik a közellátás és a gazdasági helyzet meg­javítására. „Inkább vállalom a felelősséget brutális meglepetésekért — mondta a mi­niszterelnök —, mint az illedelmes tétlen­ségért „mindhalálig.11 Egy esztendő telt el felszabadulásunk óta. Elmondhatjuk, hogy a nehezén már túl vagyunk. Ha közös erővel jó munkát végzünk, akkor 1946 — amint Rákosi Má­tyás megmondta — valóban békét, kenye­ret, jó pénzt, rendet és köztársaságot hoz a magyar népnek. Halál a vonalrab/ókra és orrgazdáiki a A legutóbbi minisztertar cs elfogadta az igazságügyminiszter javaslatát, amely a statáriumot a vasúti rablások elkövetőire és azok orgazdáira is kiterjeszti. Rögtön­it?: lő bíróság elé kerül az a személy, aki a pályatestet, a vasúti kocsikat, vagy az azokon szállított árukat megrongálja, vagy eltulajdonítja. Sok esetben a rablások or­gazdái hajtogatják a tetteseket a rablások elkövetésére, ezért, indokolt volt, hogy ezeket az orgazdákat éopen úgy halálbün tetéssel sújtsák, — bűnösségük bebizonyu- lása esetén — mint a rablások elkövetőit. Eddig 4800 internáltat helyeztek szabadlábra Nagy Imre eivtárs, belügyminiszter e'. rendelte az internálótáborok felülvizsgálá­sát. Miniszteri biztosok vezetésével bizott­ságok vizsgálták felül az ország vala­mennyi internálótáborát, és azonnali ha tállyal megszüntették az 50 éven felüli nők, a 60 éven felüli férfiak és a súlyos betegek internálását, valamint azokét, aki­ket szabályellenesen vittek interné lóta- borba. A volt „SS“ és volksbundtag.ok minden esetben továbbra is internálva ma­radtak. A Dunántúl internálótáboraiban a felülvizsgálat még folyik. Külön Igazolóbizottságok a nyugatról visszatérő tisztviselők számára Az igazolási eljárás meglehetősen kevés eredményt ért el eddig a közigazgatás de mokratizálása lei én. Sok esetben tapasz­talható volt, hogy a nyugatra menekült é? azóta visszaszivárgó köztisztviselőket rend­kívül enyhén bíiálták el az igazolóbizott­ságok. Az itthonmaradottak, akiknek ügye a fiatal demokiácia első hónapjaiban ke­rült igazolóbizottság elé, sokszor csekély vétségért lényegesen súlyosabb büntetést kaptak, mint a most nyugatról hazatérők súlyos bűneikért. Riesz István elvtárs, igazságügyininiszter ezért különleges iga­zolóbizottságok felállítását rendelte el Ezek a bizottságok minden olyan esetben állásvesztésre szóló ítéletet hoznak, amely ben az igazolás alá vont egyén nem tudja bel izonyítani kiemelkedően demokratikus magatartását. Aiévi nyilatkozatok Hit esztendő mérlegéi kilátásait ecsetel- lM»>tt. Mátyás Bk. I' Hf Wf •niKusn n be­■ ; §H> Rákost elvtárs. Az ^Pvai értekezlet sikeres ■élményeképpen remélhe- f békét is, de a demokra- ység megszilárdulását, a As első akasztás A statárium bevezetése óta december 28-án, pénteken hajtották végre az első halálos ítéletet a szolnoki törvényszék: fogház udvarán, Nyíri József többszörösen büntetett betörőn. Nyíri a felszabadulás kor megszökött a fogházból és miután így megszabadult, orosz egyenruhába öl tözve, végigfosztogatta a szolnoki lakáso­kat és az országutak utasait. Nyíri József elnyerte méltó büntetését, felkötötték. A Népbíróságok Országos Ta nácsa ugyanaznap tárgyalta Bárdossy fel­lebbezési ügyét, amikor Nyíri sorsa 1 tel­jesedett a szolnoki fogház udvarán. A NŐT helybenhagyta Bárdossy halálos íté­letét, de védője kegyelemért folyamodott. A demokratikus közvélemény érdeklődéssel várja, hogy Bárdossy, volt miniszterelnök, mikor követi Nyíri, a volt betörő példáját. Éjt nappallá téve dolgozik a gazdasági rendészeti osztály gazdasági életünk megtisztításán Minden éjszaka reggelig világítanak a Gazdasági Rendészeti Osztály épületének ablakai. Odabent lázas munka folyik, melyet csak pár órai alvás szakít meg, ha erre egyáltalán idő marad. Mert a Gazdasági Rendészeti Osztály nem végez­het félmunkát nem dolgozhat felületesen. Szigorú következetességgel, szívóssággal küzd meg as előtte tornyosuló akadá­lyokkal, hogy végre rendet teremthessen a gazdasági élet zűrzavarában, meg tisz­títsa azt az ingyenélöktöl, feketézőktől, láncolóktól, árurejtegetőktől, és meg. könnyítse az igazi demokráciához való eljutást. A Gazdasági Rendészeti Osztály mint a főkapitány egyik osztálya szeptember 10-én kezdte meg működését dr. Villányi Andor rrndőrezredes vezetésével Az osztály eleinte kis létszámmal dolgozott, melyet nemsokára fel kellett emelni. Ma 150 nyomozó, 60 főnyi előadói, revizori, szak­tanácsadói jogászi és segédhivatali kar áll rendelkezésére. Három alosztály foglal­kozik a különféle ügyek intézésével. A Gazdasági Rendészeti Osztálynak leg­több dolgot az éllemiszerrel és ruházati cikkekkel feketézők adnak. Az elkobzott áruk között rendívül nagymennyiségű liszt, zsír, só, élesztő, cukor, cigaretta, dohány, baromfi, bőráru, selyemfonal, kész ruha, vegyszer, gyógyszer, arany, stb. szerepel. Egy-egy alkalommal nem. ritkán több mázsát, sőt színaranyból is több kilót, foglaltak le. Ma, mikor pédául egyetlen szem aszpirin 10.000 pengő a gyógyszertárban, elképzel­hető', miként kereshettek volna azok, kik százával akarták ezt a fontos .gyógyszert a feketepiacra dobni. Mindezekből kitűnik, hogy egyáltalán nem mondható könnyűnek a Gazdasági Rendészeti Osztály munkája, hiszen úgy­szólván a mesebeli sárkánnyal (amelyet ma a kapzsiság, mohóság és pénzéhség sárká­nyának nevezhetnénk) kell megküzdenie, melynek, ha egyik fejét levágják, helyette hét is nő. Ez a harc azonban nem veszi el az osztály tetterejét és kedvét, hiszen a cél: a magyar gazdasági élet megtisztítása megéri a fáradságot. A cél érdekében a Gazdasági Rendészeti Osztály nagyszabású razziákat is rendez. Október végén tartották a háromnapos forgalomszűrő razziát, amikor az osztály emberei 72 órán keresztül álltak a Buda­pestre be- és a Pestről kivezető utaknál, s minden autót leállították, átvizsgálván a szállítmányokat. Eredményként nagy­szabású élelmikészletek elkobzásán kívül olyan sok lopott fát foglaltak le, hogy Budapest péket egy héten keresztül tüzel­tek vele.. Természetesen a Gazdasági Rendészeti Osztály sem tud csodát produkálni. Tisz­tában van azzal, hogy javakat nem ter­melhet, nem teremthet olcsóságot sem. Azt azonban el kívánja érni, hogy a meg­lévő javakat lehetőséghez képest egy­formán, méltányosan, a dolgozó tömegek érdekeinek szem előtt tartásával oszthassa el. Annyit mindenesetre máris megva­lósított, hogy az áruelvonók, feketézők és láncolok biztonságát megingatta. A Buda­pesten tartózkodó mintegy 10.000 bejelen­tés es munka nélkül élő egyén közül egyre többet kapcsol le. A szigorú igazságosság elve alapján kíván mindenkor eljárni, vallás, társadalmi állás, p&rtszempontok kikapcsolásával. Szempontjából épp any- nyira reakciós és a demokráciát veszélyez­tető egyén az a fűszeres, aki gazdag vevői­nek például 35.000 pengőéit adja a liszt kilóját, mint a gyáros, aki kivonja az árut a forgalomból, vagy az, aki beszolgál­tatás! kötelezettségének nem tesz eleget. Kis és nagy emberek egyformán lebuknak és megkapják méltó büntetésüket. A Gazdasági Rendészeti Osztályt a gaz­dasági élet hiénái eleinte nem vették ko­molyan. Mikor azonban látták az állandó és szívós kitartást, mellyel az osztály fel­adatát végzi, változtattak módszerükön. Egyre több támadó, rágalmazó kerül most ki soraiból, akik minden eszközt felhasz­nálnak, hogy aláássák a Gazdasági Ren­dészeti Osztály tekintélyét, megnehezítsék munkáját. Az osztálynak azonban mncs is szüksége arra, hogy a feketézők körében rokonszenvnek örvendjen. Már eddig is megteremtette a lehetőséget arra, hogy most, mikor az általános ínség kifejlődő­ben vau, uj és szigorú jogszabályok fegyel­mezzék a gazdasági rendszert és meg­mutatta erejét, állandó jelenlétét és állandó megtorlását azoknak, akik azt hitték, hogy az új, demokratikus fejlődést épp a gazda­sági fronton lehet legjobban megtorpe­dózni. Elismerést és dicséretet soha nem várt és nem kívánt, mert minden helyesen gondolkodó magyar ember álmának meg­valósításáért : az igazi demokrácia meg­erősítéséért dolgozik, ami ma mindnyájunk legszentebb kötelessége. Előkészületek a tavaszi munkákra A föklniívelésügyi minisztériumban meg­kezdődött a tavaszi munkák sikeres el­végzésének előkészítése. Lázár Vilmos elv­társ vezetésével a termelési főosztály ter­veket dolgozott ki, amelyeknek tnegfelelően tavaszra a legfontosabb mezőgazdasági központokban és egyes felosztott nagy­birtokok kováesműhelyeiV-on traktorállo­másokat fognak létesíteni. Bevezetik az üzemanyagjégyeket is. A múltban a trak­torok üzemanyagának jórésze a feketeke­reskedelemben került forgalomba, a speku­láció martaléka lett. Ezentúl a traktortu­lajdonosok egy minimális mennyiségű üzemanyagot kapnak, amellyel a munkála­tokat megkezdhetik, azután pedig a fel­szántott terület arányában részesülnek to­vábbi üzemanyag juttatásban. Csak akkor kaphatnak üzemanyagot, ha igazolják, hogy hány holdat szántottak fel. Azt is meg fogják akadályozni, hogy a traktorok csak a jól jövedelmező cséplési munkála­tokban vegyenek részt, de a szántási idő­szakban „motorhiba11 folytán és egyéb ki­fogásokkal távolmaradjanak a munkától. Csak az a traktor fog cséplésre engedélyt kapni, amely a tavaszi munkák során leg­alább 300 holdat felszántott. Emelkedik a széntermelés Ifjúság a bányákban Gazdasági életünk egyik legfontosabb nyersanyaga: a szén. A szénbányák állami ke ze lésbe v ét el éról szóló rendelet már megje­lent a hivatalos lapban, nem csoda tehát, hogy a bányatulajdoosok nem törik magukat a széntermelés fokozásáért és ami ennek egyik elöfeltéttele: a bányamunkások jobb ellátá­sának megszervezéséért. A bányavidéken dol­gozó Kommunista Pártszervezetek azonban mindent. elkövetnek, hogy a. munkásokat a széntermelés fokozására serkentsék. Nögrády elvtárs, bűnügyi államtitkár személyesen járja a bányavidéket szakemberek közre­működésével, terveket dolgoz ki a termelés fokozására A bányamunkásság —bízva párt. jában és vezetődben — mindent elkövet a tervek megvalósítására. Pécsett napi száz­húsz vagonról 166 vagónra emelték a hányd, szak a széntermelést. Vasárnap is dolgoztak a bányákban. A magyar ifjúság fel'smerte a szénterme­lés fokozásának fontosságát és a MaDISz in_ állványára 100 tagú önkéntes munkabrigá­dot szerveztek, amely január S.án indul a tatai és pécsi bányavidékre bányamunkára és a bánhidai vasútvonal romba dőlt hídjainak felépítésére. Ma az a jelszó: csak aki dolgozik a demokráciáért, az demokrata, csak az jó magyar ember. A MaDISz fiataljainak példá­ját követnie kell minden becsületes magyar ifjúnak, mert csak munkával építhetünk ma. gunknak demokráciát. lanúár 10*én ül össie ez Egyesült Nemietek Szervezete Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előkészítő bizottsága Lón ionban befejezte munkáját. A közgyűlés ugyancsak London­ban, január 10-én ül esszé. Az előkészítő bizottság döntése szerint a szervezet szék­helye Amerika nyugati részén lesz. Meghosszabbították a bankjegyek lebélyegzésének határidejét A nehéz közlekedési viszonyok mellett a Nemzeti Bank nem tudta az ország minden egyes részét ellátni bélyegjegyek­kel. Ezért a bankjegyek felülbélyegzésének határidejét január 5-ig, a bélyegek meg­vásárlására megállapított határidőt ja­nuár 12-ig meghosszabbították. A bélyeg- jeggyel el nem látott bankjegyek tehát nem december 31-ig, hanem január 5-ig használhatók fel fizetésre. Január 5—töl 12-ig bélyeg nélküli pénzzel már csak bélyeg jegyek vásárolhatók. Január 12 után- a Nemzeti Bank sem váltja be a bélyeg­nélküli papírpénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents