Szabad Föld, 1946. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-06 / 1. szám

Mi történt 1945 utolsó hetében? Az 1945. év utolsó hetének politikai életét gazdasági bajok orvoslására hozott kormányintézkedések jellemezték. Ezek között is a legfontosabb és a bankjegydézsma után legnagyobb hatású rendelkezés az ipari készletek zárolása Ezzel a rendelkezéssel nemcsak az iparcikkek elfeketézését akarja megakadályozni a kormány, hanem gondoskodni akar arról is, hogy a lerongyolódott falusi szegénységnek, az iparcikkhiányban szenvedő gazdáknak méltányos áron iparcikket adhasson cserébe a mezőgazdasági terményekért. A Kommunista Párt helyesli ezt a rendelkezést. Itt van az ideje annak, hogy ne csak a városi munkásság ellátása érdekében hozzanak erélyes intézkedéseket a terménybe szóló áltatás és a készlet felkutatása terén, h hanem hasonló erélyes kézzel nyúljanak az ipari nagytőke készleteihez is. Ezt az intézkedést az ipari és mezőgazdasági árucsere akció jelentős kibővítésének kell követnie. Nagyjelentőségű ez a rendelkezés azért is, mert egyidejűleg felhatalmazza az iparügyi minisztert a kötött gazdálkodás végrehajtására szükséges szervezet felállítására. Az ipari készletek lefoglalásával egyidejűen a kormány egész sor közellátási rendeletet bocsátott ki. Budapest lakóinak 40 százalékát kizárták a közellátásból, megvonták élelmiszerjegyeiket, mert foglalkozásuk révén olyan jövedelmet élveznek, amellyel a szabad piacon is megvásárolhatják a kenyeret, egyebet pedig amúgy sem igen adnak a jegyekre. Ugyanakkor szaporították a kukoricanapok számát, hogy kellő takarékossággal használják fel a szűkös gabonakészleteket. Ezek az intézkedések azonban nem elegendőek ahhoz, hogy elérjük a meglévő készletek igazságos szétosztását a dolgozók között. Csak akkor tudunk tűrhető állapotokat teremteni az ország közellátásában a jövő évi termés betakarításáig, ha kíméletlen eréllyel lépünk fel a nagyfeketézők ellen, akik óriási készleteket vonnak el a magyar nép elől. A törvényeink megvannak rá, mégsem kötöttek fel eddig egyetlen nagy feketézőt sem. A közellátási intézkedéseknek csak akkor lesz folyzanatja, ha a nép tevékenyen résztvesz a közösség ellenségeinek lehetetlenné tételében, ellenőrzi és ha kell, kényszeríti a közigazgatás tisztviselőit a közellátási bajok megoldására. Az év utolsó napján jelent meg az a rendelet, amely a magyar dolgozók régi követelését váltja valóra. A szövetséges hatalmak utasítására a magyar kormány elrendelte a svábok kitelepítését Kitelepítenek minden olyan magyar állampolgárt, aki német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor. Kitelepítik azt is, aki nevét német hangzásúra változtatta és természetesen menniök kell az országból a volt volksbundistáknak is. A svábok kitelepítése elkerülhetetlenül szükségessé vált. Ők voltak Hitler magyarországi szálláscsinálói, ma is ők a reakció legszemtelenebb képviselői. Gyűlölnek mindent, ami magyar, fegyverrel, kézigránáttal támadnak a magyar telepesekre és inkább felégetik a termést, semhogy az éhező magyar dolgozóknak adják. Kitelepítésükkel — amely emberiesen és a körülményekhez képest méltányos formában fog lebonyolódni— erős csapatait veszti el a hazai reakció. Elhagyott ingatlanaikra szorgalmas magyar földművesek telepedhetnek és ezzel a kitelepítés szerencsésen hozzájárul a földreform eredményeinek kiterjesztéséhez. Az újév alkalmából több vezető politikusunk szájából hangzottak el falu és a város jóviszonyának megerősítését is várjuk tőle. Tildy Zoltán miniszterelnök szintén bizakodó hangú beszédben köszöntötte az újévet. Bejelentette, hogy a kormány továbbra is erélyes intézkedésekkel törekszik a közellátás és a gazdasági helyzet megjavítására. „Inkább vállalom a felelősséget brutális meglepetésekért — mondta a miniszterelnök —, mint az illedelmes tétlenségért „mindhalálig.“ Egy esztendő telt el felszabadulásunk óta. Elmondhatjuk, hogy a nehezén már túl vagyunk. Ha közös erővel jó munkát végzünk, akkor 1946 — amint Rákosi Mátyás megmondta — valóban békét, kenyeret, jó pénzt, rendet és köztársaságot hoz a magyar népnek. újévi nyilatkozatok amelyekben az elmúlt esztendő mérlegét állították fel és a jövő kilátásait ecsetelték a magyar nép előtt. Rákosi Mátyás elvtárs kijelentette, hogy a legfontosabb feladat az elkövetkező esztendőben is a közellátás megjavítása és a további pénzromlás megakadályozása. Várható az is, hogy a rövidesen összeülő nemzetgyűlés dönt az államforma kérdéséről és törvénybe iktatja a magyar köztársaság megalakulását. ..Ezzel hazánk harmonikusan beilleszkedik a szomszédállamok köztársasági gyűrűjébe“ — mondta Rákosi elvtárs. Az új esztendő a moszkvai értekezlet sikeres tárgyalásainak eredményeképpen remélhetőleg meghozza a békét is, de a demokratikus nemzeti egység megszilárdulását, a Szabadföld Halál a vonatrablókra és orrgazdáikra A legutóbbi minisztertanács elfogadta az igazságügy miniszter javaslatát, amely a statáriumot a vasúti rablások elkövetőire és azok orgazdáira is kiterjeszti. Rögtönítélő bíróság elé kerül az a személy, aki a pályatestet, a vasúti kocsikat, vagy az azokon szállított árukat megrongálja, vagy eltulajdonítja. Sok esetben a rablások orgazdái bujtogatják a tetteseket a rablások elkövetésére, ezért, indokolt volt, hogy ezeket az orgazdákat éppen úgy halálbüntetéssel sújtsák. -— bűnösségük bebizonyulása esetén----mint a rablások elkövetőit. Eddig 4800 internáltat helyeztek szabadlábra Nagy Imre elvtárs, belügyminiszter elrendelte az internálótáborok felülvizsgálását. Miniszteri biztosok vezetésével bizottságok vizsgálták felül az ország valamennyi internálótáborát, és azonnali hatállyal megszüntették az 50 éven felüli nők, a 60 éven felüli férfiak és a súlyos betegek internálását, valamint azokét, akiket szabályellenesen vittekinternálótáborba. A volt „SS“ és volksbundtagok minden esetben továbbra is internálva maradtak. A Dunántúl internálótáboraiban a felülvizsgálat még folyik. Külön igazolóbizottságok a nyugatról visszatérő tisztviselők számára Az igazolási eljárás meglehetősen kevés eredményt ért el eddig a közigazgatás demokratizálása terén. Sok esetben tapasztalható volt, hogy a nyugatra menekült és azóta visszaszivárgó köztisztviselőket rendkívül enyhén bírálták el az igazolóbizottságok. Az itthonmaradottak, akiknek ügye a fiatal demokrácia első hónapjaiban került igazolóbizottság elé, sokszor csekély vétségért lényegesen súlyosabb büntetést kaptak, mint a most nyugatról hazatérők súlyos bűneikért. Riesz István elvtárs, igazságügyminiszter ezért különleges igazolóbizottságok felállítását rendelteel Ezek a bizottságok minden olyan esetben állásvesztésre szóló ítéletet hoznak, amelyben az igazolás alá vont egyén nem tudja bebizonyítani kiemelkedően demokratikus magatartását. 15 első akasztás A statárium bevezetése óta december 28-án, pénteken hajtották végre az első halálos ítéletet, a szolnoki törvényszéki fogház udvarán, Nyíri József többszörösen büntetett betörőn. Nyiri a felszabaduláskor megszökött a fogházból és miután így megszabadult, orosz egyenruhába öltözve, végigfosztogatta a szolnoki lakásokat és az országutak utasait. Nyiri József elnyerte méltó büntetését, felkötötték. A Népbíróságok Országos Tanácsa ugyanaznap tárgyalta Bárdossy fellebbezési ügyét, amikor Nyiri sorsa teljesedett a szolnoki fogház udvarán. A NOT helybenhagyta Bárdossy halálos ítéletét, de védője kegyelemért folyamodott. A demokratikus közvélemény érdeklődéssel várja, hogy Bárdossy, volt miniszterelnök, mikor követi Nyiri, a volt betörő példáját. Éjt nappallá téve dolgozik a gazdasági rendészeti osztály gazdasági életünk megtisztításán Minden éjszaka reggelig világítanak a Gazdasági Rendészeti Osztály épületének ablakai. Odabent lázas munka folyik, melyet csak pár órai alvás szakít meg, ha erre egyáltalán idő marad. Mert a Gazdasági Rendészeti Osztály nem végezhet félmunkát nem dolgozhat felületesen. Szigorú következetességgel, szívóssággal küzd meg az előtte tornyosuló akadályokkal, hogy végre rendet teremthessen a gazdasági élet zűrzavarain, megtisztítsa azt az ingyenélőktől, feketézőktől, lángolóktól, árurejtegetőktől, és megkönnyítse az igazi demokráciához való eljutást. A Gazdasági Rendészeti Osztály mint a főkapitány egyik osztálya szeptember 10-én kezdte meg működését dr. Villányi Andor rendőrezredes vezetésével Az osztály eleinte kis létszámmal dolgozott, melyet nemsokára fel kellett emelni. Ma 150 nyomozó, 60 főnyi előadói, revizori, szaktanácsadói jogászi és segédhivatali kar áll rendelkezésére. Három alosztály foglalkozik a különféle ügyek intézésével. A Gazdasági Rendészeti Osztálynak legtöbb dolgot az éllemiszerrel és ruházati cikkekkel feketézők adnak. Az elkobzott árak között rendívül nagymennyiségű liszt, zsír, só, élesztő, cukor, cigaretta, dohány, baromfi, bőráru, selyemfonal, kész ruha, vegyszer, gyógyszer, arany, stb. szerepel. Egy-egy alkalommal nem, ritkán több mázsát, sőt színaranyból is több kilót foglaltak le. Ma, mikor pédául egyetlen szem aszpirin 10.000 pengő a gyógyszertárban, elképzelhető, miként kereshettek volna azok, kik százával akarták ezt a fontosgyógyszert a feketepiacra dobni. Mindezekből kitűnik, hogy egyáltalán nem mondható könnyűnek a Gazdasági Rendészeti Osztály munkája, hiszen úgyszólván a mesebeli sárkánnyal (amelyet ma a kapzsiság, mohóság és pénzéhség sárkányának nevezhetnénk) kell megküzdenie, melynek, ha egyik fejét levágják, helyette hét is nő. Ez a harc azonban nem veszi el az osztály tetterejét és kedvét, hiszen a cél: a magyar gazdasági élet megtisztítása megéri a fáradságot. A cél érdekében a Gazdasági Rendészeti Osztály nagyszabású razziákat is rendez. Október végén tartották a háromnapos forgalomszűrő razziát, amikor az osztály emberei 72 órán keresztül álltak a Budapestre be- és a Pestről kivezető utaknál, s minden autót leállítottak, átvizsgálván a szállítmányokat. Eredményként nagyszabású élelmikészletek elkobzásán kívül olyan sok lopott fát foglaltak le, hogy Budapest péket egy héten keresztül tüzeltek vele. Természetesen a Gazdasági Rendészeti Osztály sem tud csodát produkálni. Tisztában van azzal, hogy javakat nem termelhet, nem teremthet olcsóságot sem. Azt azonban el kívánja érni, hogy a meglévő javakat lehetőséghez képest egyformán, méltányosan, a dolgozó tömegek érdekeinek szem előtt tartásával oszthassa el. Annyit mindenesetre máris megvalósított, hogy az áruelvonók, feketézők és láncosok biztonságát megingatta. A Budapesten tartózkodó mintegy 10.000 bejelentés és munka nélkül élő egyén közül egyre többet kapcsol le. A szigorú igazságosság elve alapján kíván mindenkor eljárni, vallás, társadalmi állás, pártszempontok kikapcsolásával. Szempontjából épp anynyira reakciós és a demokráciát veszélyeztető egyén az a fűszeres, aki gazdag vevőinek például 35.000 pengőért adja a liszt kilóját, mint a gyáros, aki kivonja az árut a forgalomból, vagy az, aki beszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. Kis és nagy emberek egyformán lebuknak és megkapják méltó büntetésüket. A Gazdasági Rendészeti Osztályt a gazdasági élet hiénái eleinte nem vették komolyan. Mikor azonban látták az állandó és szívós kitartást, mellyel az osztály feladatát végzi, változtattak módszerükön. Egyre több támadó, rágalmazó kerül most ki soraiból, akik minden eszközt felhasználnak, hogy aláássák a Gazdasági Rendészeti Osztály tekintélyét, megnehezítsék munkáját. Az osztálynak azonban nincs is szüksége arra, hogy a feketézők körében rokonszenvnek örvendjen. Már eddig is megteremtette a lehetőséget arra, hogy most, mikor az általános ínség kifejlődőben van, új és szigorú jogszabályok fegyelmezték a gazdasági rendszert és megmutatta erejét, állandó jelenlétét és állandó megtorlását azoknak, akik azt hitték, hogy az új, demokratikus fejlődést épp a gazdasági fronton lehet legjobban megtorpedózni. Elismerést és dicséretet soha nem várt és nem kívánt, mert minden helyesen gondolkodó magyar ember álmának megvalósításáért, az igazi demokrácia megerősítéséért dolgozik, ami ma mindnyájunk legszentebb kötelessége. Előkészületek a tavaszi munkákra A földmívelésügyi minisztériumban megkezdődött a tavaszi munkák sikeres elvégzésének előkészítése. Lázár Vilmos elvtárs vezetésével a termelési főosztály terveket dolgozott ki, amelyeknek megfelelően tavaszra a legfontosabb mezőgazdasági központokban és egyes felosztott nagybirtokok kovácsműhelyeiben traktorállomásokat fognak létesíteni. Bevezetik az üzemanyagjegyeket is. A múltban a traktorok üzemanyagának jórésze a feketekereskedelemben került forgalomba, a spekuláció martaléka lett. Ezentúl a traktortulajdonosok egy minimális mennyiségű üzemanyagot kapnak, amellyel a munkálatokat megkezdhetik, azután pedig a felszántott terület arányában részesülnek további üzemanyag juttatásban. Csak akkor kaphatnak üzemanyagot, ha igazolják, hogy hány holdat szántottak fel. Azt is meg fogják akadályozni, hogy a traktorok csak a jól jövedelmező cséplési munkálatokban vegyenek részt, de a szántási időszakban „motorhiba“ folytán és egyéb kifogásokkal távolmaradjanak a munkától. Csak az a traktor fog cséplésre engedélyt kapni, amely a tavaszi munkák során legalább 300 holdat felszántott. Emelkedik a széntermelés Ifjúság a bányákban Gazdasági életünk egyik legfontosabb nyersanyaga: a szén. A szénbányák állami kezelésbe vételéről szóló rendelet már megjelent a hivatalos lapban, nem csoda tehát, hogy a bányatulajdoosok nem törik magukat a széntermelés fokozásáért és ami ennek egyik előfeltéttele: a bányamunkások jobb ellátásának megszervezéséért. A bányavidéken dolgozó Kommunista Pártszervezetek azonban mindent elkövetnek, hogy a munkásokat a széntermelés fokozására serkentsék. Nógrádi elvtárs, iparügyi államtitkár személyesen 1945 JANUÁR 8. járja a bányavidéket szakemberek közreműködésével, terveket dolgoz ki a termelés fokozására A bányamunkásság —bízva pártjában és vezetőiben — mindent elkövet a tervek megvalósítására. Pécsett napi százhúsz vagonról 166 vagonra emelték a bányászok a széntermelést. Vasárnap is dolgoztak a bányákban. A magyar ifjúság felismerte a széntermelés fokozásának fontosságát és a MaVISz indítványára 100 tagú önkéntes munkabrigádot szerveztek, amely január 2-án indul a tatai és pécsi bányavidékre bányamunkára és a bánhidai vasútvonal rombadőlt hídjainak felépítésére. Ma az a jelszó: csak akidáig esik a demokráciáért, az demokrata, csak az jó magyar ember. A MaDISz fiataljainak példáját követnie kell minden becsületes magyar ifjúnak, mert csak munkával építhetünk magunknak demokráciát. Január 10-én ül össze az Egyesült Nemzetek Szervezete Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előkészítő bizottsága Londonban befejezte munkáját. A közgyűlés ugyancsak Londonban, január 10-én ül össze. Az előkészítő bizottság döntése szerint a szervezet székhelye Amerika nyugati részén lesz. Meghosszabbították a bankjegyek lebélyegzésének határidejét A nehéz közlekedési viszonyok mellett a Nemzeti Bank nem tudta ez ország minden egyes részét ellátni bélyegjegyekkel. Ezért a bankjegyek felülbélyegzésének határidejét január 5-ig, a bélyegek megvásárlására megállapított határidőt január 12-ig meghosszabbították. A bélyegjeggyel el nem látott bankjegyek tehát nem december 31 -ig, hanem január 5-ig használhatók fel fizetésre. Január 5-től 12 ig bélyeg nélküli pénzzel már csak bélyegjegyek vásárolhatók. Január 12 után a Nemzeti Bank sem váltja be a bélyegnélküli papírpénzt.