Szabad Föld, 1946. július-december (2. évfolyam, 27-51. szám)
1946-07-07 / 27. szám
2 VILÁGPOLITIKA "A határainkon túl lejátszódó események közül bennünket magyarokat elsősorban a szlovákiai események érintenek, hiszen 600 ezer magyar sorsa forog itt kockán. Ezeknek helyzete az utóbbi napokban ismét súlyossá vált. Mint a Szabad Föld legutóbbi számában megírta, szlovák részről az a törekvés, hogy az ott élő magyarokat elszlovákosítsák, akik pedig nem hajlandók magyarságukat megtagadni, azokat földjüktől, jószáguktól megfosztva áttegyék a határon. Csehszlovák részről is tudják, hogy ez a törekvés igazságtalan, erkölcsileg elfogadhatatlan, úgy igyekeznek ezért feltüntetni a dolgokat, mintha magatartásukat a csehszlovák—magyar egyezménynek magyar részről történt megsértése váltotta volna ki. Ezzel az ürüggyel a lakosságcsere után további 200 ezer magyart akarnak áttenni a határon. A csehszlovák vádak nem helytállóak. A magyar kormány pontosan eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. Az egyezmény megtartása körül szlovák részről van baj. A magyar kormány eddig öt jegyzéket nyújtott át Csehszlovákiának, amelyekben az egyezmény megsértésére hívta fel a figyelmeet és orvoslást kért. Válasz ezekre nem érkezett. Ez indította a magyar kormányt, hogy utasítsa a csehszlovák-magyar vegyesbizottság magyar elnökét, hogy függessze fel tárgyalásait a csehszlovák hatóságokkal, míg a sérelmeket nem orvosolják, továbbá: a magyar kormány sürgönyileg fordult a külügyminiszterek párisi értekezletéhez és kérte, adjanak módot Magyarországnak a szlovákiai magyarság helyzetének feltárására ... ■ Csehszlovákia belátásának előmozdítására Károlyi Mihály Prágába utazott, hogy személyiségének súlyával igyekezzék segíteni a határon túl magyarságon és ezáltal megjavítsa a két szomszéd ország közti viszonyt. A világpolitikai események közül továbbra is a nap, ami a világ figyelmét a politikai eseményekről egy kis csendesóceáni sziget, a Bikini-sziget felé fordította. Az Egyesült Államok haditengerészete itt tartotta meg a hosszú hónapok óta előkészített atombomba-kísérletet A kísérlet során mintegy 40 ezer embert mozgósítottak, a költségek 120 millió dollár körül mozogtak (ez az összeg nyolcszor annyi, mint a Magyarország által vásárolható felesleges amerikai hadfelszerelés). Célpontul 70 egynéhány elavult hadihajó és kereskedelmi hajó szolgált. Egybehangzó jelentés szerint a kísérletből kiderült: az atombomba pusztítása a tengeren korántsem olyan hatalmas, amilyennek várták. A robbanás következtében nem keletkezett szökőár, a tenger nem lépett ki medréből és a hajóknak csak kis töredéke sérült meg vagy pusztult el. A hajókon hagyott disznók, kecskék és egyéb állatok életben maradtak, csak úgy, mint a halak a tengerben. Nem sérültek meg még a Bikini-sziget pálmái sem. Bárhogyan sikerült is a Bikini-szigeteken megtartott atomkísérlet, az atombomba kétségtelenül olyan pusztító fegyver, amelynek használatától minden nemzetet el kell tiltani. Ez a szempont vezette a Szovjetuniót, amikor az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának azt javasolta: semmisítsék meg a már eddig gyártott atombombákat és az egyes nemzetek kötelezzék magukat, hogy e jövőben sem gyártanak atomfegyvert. Ez korántsem jelenti, hogy az atomenergiára vonatkozó tudományos kutatásokat be kellene fejezni. Sőt, az atomtudomány fejlesztése minden népnek, minden embernek érdeke, hiszen ez a tudományág a gyógyászatban, iparban, más tudományokban olyan lehetőségeket tár fel, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az emberiség jólétéhez. A Szovjetunió ezért azt javasolja, hogy az atomtudósok szorosan működjenek együtt és közös erőfeszítéssel próbálják előrevinni az emberi haladást. Az Egyesült Államok erre egyelőre nem hajlandók és nem akarják tekintetbe venni azt a szovjet figyelmeztetést, hogy a titkolódzás amúgy sem vezethet eredményre, mert a tudomány mai állása mellett bármelyik fejlettebb nemzet maga is megszerezheti az atomenergiára vonatkozó ismereteket. párisi tárgyalások állanak az érdeklődés előterében. A négy nagyhatalom külügyminisztereinek megbeszélései jól haladnak. Az elmúlt héten számos kérdésben hoztak döntést, így a görög lakosú Dodekanézosz szigetet, amelyet a fasiszta Olaszország ragadott el Görögországtól, Görögországnak ítélték. Bizonyára nem kis részben azért, mert a görög nép hősi harcot vívott a német elnyomók ellen. Az olasz nép is helyesnek és méltányosnak találta ezt a döntést. Franciaország Olaszországgal szembeni kisebb határköveteléseit is teljesítették. A közeljövőben megkötendő békeszerződések terén nagyjában és egészében már csak két fő kérdésben nem jött létre megegyezés. Az egyik a Dunahajós kérdése. Az angolszászok azt szeretnék, ha a Dunaforgalomról a békeszerződések döntenének. Molotov szovjet külügyminiszternek ezzel szemben az az álláspontja, hogy ez elsősorban a dunai államok kérdése és így azok nélkül dönteni nem szabad. Trieszt ügyében Ridault francia miniszterelnök és külügyminiszter áthidaló megoldást javasolt. Triesztet tíz évre a négy nagyhatalom, továbbá Jugoszlávia és Olaszország közösen kormányozza. Remélhető, hogy hamarosan itt is megegyezésre kerül sor és így már a közeljövőben összeülhet a 21 nemzet képviselőiből álló békeértekezlet, amelyen végleges formába öntik a békeszerződéseket. A vasárnap megtartott lengyel népszavazáson a lengyel nép a következő kérdésekre válaszolt: 1. kívánják-e a szenátus, (a volt magyar Felsőháznak felel meg) eltörlését? 2. helyeslik-e a földreformot és a végrehajtott államosításokat? 3. Lengyelországé maradjon-e a potsdami egyezményben megállapított lengyel-német határ? A népszavazás végeredménye még nem ismeretes, de a részleteredmények azt mutatják, hogy a lengyel nép elsöprő bizalmát fejezte ki a jelenlegi kormány demokratikus politikája iránt. Ez súlyos csapást jelent a lengyel reakcióra, amely a kormány hitelét igyekezett aláásni, a külföldön pedig a demokratikus fejlődés útjára lépett, Lengyelország ellen intrikált. Még egy nevezetes esemény volt vasᣠSzabad Föld BELPOLITIKA Hazatért nyugati útjáról a magyar kormányküldöttség és az azóta eltelt héten máris tapasztalható volt a belpolitikai feszültség enyhülése. A küldöttség tagjai sajtófogadáson, Nagy Ferenc miniszterelnök Szegeden és Debrcenben, Rákosi elvtárs budapesti előadásában számolt be a nyugati út eredményeiről. Ez az utazás, amely nyugatra hurcolt aranyunk és egyéb javainknak az MKP által már hónapok óta szorgalmazott visszaadását eredményezte s így hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb erővel, biztosabb kézzel folytassuk az új pénz megteremtésének előkészületeit. Politikai eredménye is volt az útnak: bebizonyosodott, hogy a nyugati nagyhatalmak érdeklődésének nem állunk a középpontjában és bár, különösen Amerikában, jóindulattal nézik a magyar demokrácia erőfeszítéseit, mégsem nyújthatnak számunkra jelentősebb segítséget a magyar béke megkötésénél. „Anglia nincs abban a helyzetben — mondotta Nagy Ferenc a sajtótájékoztatón —, hogy egyoldalúan kedvező megállapodásokat leüthessen." Mivel pedig a magyar demokrácia ma még szegény, így csak olyangazdasági megállapodásokat köthet, amely ránézve egyoldalúan kedvezőek. Nem tud ellenértéket adni a segítségért. Ránk nézve követő, „egyoldalú" megállapodásokat pedig ezideig csak a Szovjetunióval köthettünk, amely most is segítségére sietett Budapest éhező lakosságának és nagyobb mennyiségű gabonát bocsátott rendelkezésünkre. Kilátásba helyezte a jóvátétel teljesítésének további megkönnyítését is. A nyugati út után különösen beszédes jelentőségű ez az újabb szovjet segítség. Az elmúlt hét folyamán már teljes gőzzel megindult a közigazgatás megtisztításának munkája. Legelőször Gerő Ernő elvtárs kezdte el a tisztogatást a közlekedésügyi minisztériumban, a vidéken pedig Észak- Magyarországon és a Tiszántúl Rajk elvtárs belügyminiszter indította meg a tisztogatás munkáját. Nagy felháborodást keltett az ország jogvéleményében a miniszterelnökség küldött bizottsági tagjai névsorának nyilvánosságra hozatala. Egyrészt feltűnően sok közismert reakcióst küldött a miniszterelnökség a bizottságokba és ezzel nemcsak mentesítette őket az elbocsátás alól, hanem „kutyára bizta a hajat", a nép ellenségeire a népe ellenségeinek kisöprését. A Szabad Nép kimutatást készített a miniszterelnökségi kiküldöttek foglalkozásáról és itt kiderült, hogy bár azok valamennyien a Kisgazdapárt tagjai, mindössze öt százalékuk igazi kisgazda, túlnyomó többségük magasrangú köztisztviselő, járási főjegyző, részvénytársasági és egyéb igazgató, ügyvéd, gazdatiszt stb. Nem hisszük, hogy ezek az urak jól képviselnék a nép érdekeit. Közben teljes erővel folytatja a kormány a stabilizáció előkészületeit. Az eddiginél nagyobb összhang mutatkozik ebben a kérdésben a pártok vezetői között. Tildy Zoltán köztársasági elnök elmondta Szegeden, hogy ő már kezében tartotta az új forint egy példányát. Megállapították már a búza és a többi mezőgazdasági termékek árát is a forintban, bár ezt még nem közölték összegszerűen a nyilvánossággal. A legnagyobb árumennyiség vidékről kerül majd forgalomba, a legkeresettebb árucikkek a mezőgazdasági termények, élelmicikkek lesznek és így a vidéken lesz a legtöbb pénz ■, nemzetgazdasági szempontból csak az lehet hasznos, ha vidékre kerül az iparcikkek legnagyobb mennyisége is, ha a pénzt arra cseréli be a parasztság, így a gazdasági és politikai szempontok egyaránt arra kényszerítik a kormányt, hogy különös súlyt fektessen a vidék számára iparcikkek összegyűjtésére. A munkáspártok egyetértenek a miniszterelnök szavaival, de hozzá kell tennünk, hogy az igazságosabb kenyérelosztásra nemcsak az ipari munkásság, hanem a falusi szegényparasztság is rászorul sok helyen és a terménybeszolgáltatásnál nem szabad megismétlődniök azoknak az igazságtalanságoknak, amelyek a jóvátételi beszolgáltatások ’közül mindennaposak. Mindenkinek vagyona arányában kell vállalnia a terheket a magyar köztársaságban — ez az MKP álláspontja, de ezt vallja az egész Baloldali Blokk is. Tildy Zoltán köztársasági elnök is felszólalt a szegedi gyűlésen és kijelentette: ,,Az új magyar világ meg fogja becsülni a dolgozókat, és csak a dolgozókat becsüli. A kenyéreket, a dolgozó magyarok ellenségeit kirekesztjük a kenyér áldásából." Bárcsak megszívlelnék Tildy Zoltán bölcs szavait annak a Kisgazdapártnak demokratái, amelynek egyes képviselői, akik ma is henyélnek, ha a jó pénz megteremtiésének munkájáról van szó, de szorgosak, ha uszítani kell a parasztot a munkásra, ha gyalázni kell a Szovjetúniót, ha hazugsággal és rágalommal kell törni a demokrácia életére. Ezek a képviselők, Kovács József és Szalai András, a fasisztaméntő Pfeiffer Zoltán igazságügyminiszteri államtitkár, a feketézők és öszszeesküvők megszabadítója valóban kényszerülnek az uszításra és hazugságra. Nem tudnak beleilleszkedni a dolgozó magyarok demokráciájába, nem tudják azonosítani magukat a néppel és hallván Gerő elvtárs és Farkas elvtárs szavait: „Felkötjük, aki a szilárd pénz megteremtése után is spekulál" és „Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell" — végső elkeseredéssel marnak bele a nemzet legfontosabb érdekeibe. Tudják, hogy a stabilizáció után lejárt az ő idejük, alig néhány hetük van még hátra. Végső elkeszkedésükben a nemzet életérdekei, a jó pénz, jó béke, demokratikus rend ellen törnek. Ha a Kisgazdapárt demokratái megszívlelik a Baloldali Blokk nyílt levelében foglaltakat, ha megfosztlják Tildy Zoltán köztársasági elnök intő szavát, akkor a csütörtökön összeülő tárgyaláson olyan megegyezést kötnek a pártok képviselői, amely biztosítja legalább a stabilizáció befejezéséig a belső politikai nyugalmat és eltávolítják a Kisgazdapártból ennek az építésez szükséges nyugalomnak minden ellenségét. 1946 július 7. HÍREK A KÖZIGAZGATÁS MEGTISZTÍTÁSA. A belügyminisztérium vidékre füldött tisztogató bizottsága Észak-Magyarországon és Tiszántúlon kedden megkezdték működésüket.. A PÁRISI RÁDIÓ részletesen beszámolt Tildy Zoltánnénak az északfranciaországi Salomin bányászvároska magyar bányászai körében eltöltött napjáról. A bányászgyűlésen Tildy Zoltánná beszámolt a magyar újjáépítésről és a magyar bányászok hősies széncsatájáról. DEMOKRÁCIAELLENES KIJELENTÉSEKET TETT, rémhíreket terjesztett és izgatott a háborús bűnösök felelősségrevonása ellen Sipos Lajos pénzügyi főszemlész. Rövidesen a népügyészség elé kerül. A BÉKÉSCSABAI SZÜLŐOTTHON első újszülöttjét, egy szegény napszámos hatodik gyermekét ünnepélyes keretek közt keresztelték meg. A helybeli MNDSz felkérésére a keresztanyaságot Tildy Zoltánná vállalta. POFONNAL FIZETTE KI A DRÁGA FUVART. Kedden hajnalban több járókelő üldözött egy férfit a Nagykörúton. Arendőr elfogta és igazolása során kiderült, hogy a menekülő férfi Jakab Zoltán pincér. Jakab a fakerest, aki hazafelé vitte, boxerrel arculcsapta, mert megfizethetetlen árat kért a fuvarért. A LŐFEGYVEREK BESZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGÉT július 10-ig meghoszssabbította a belügyminiszter a hivatalos lap keddi számában megjelent rendeletével. EZERÖTSZÁZHARMINC MUNKAKERÜLŐT vittek a diósgyőri vasgyárba. Az iparügyi minisztérium közlése szerint Miskolc város rendőrhatósága az utóbbi időben nagyon elszaporodott munkakerülőket beutalta a diósgyőri Állami Vasgyárba, mely az utóbbi időben munkáshiánnyal küzd. ÚJABB VESZEDELMES FASISZTA BANDÁT tartóztattak le. Az összeesküvés szellemi vezére a Kisgazdapárt központi propaganda osztály vezetőhelyettese volt. NÜRNBERGBEN felderítették a németek katyni mészárlásának titkait. A háborús bűnösök tárgyalásán Markov szófiai tanár elmondotta, hogy a■ németek akarata ellen jelölték ki a krityni bizottságba. Itt csaknem valamennyi kiküldött olyan országot képviselt, mely német megszállás alatt volt, de még ez a célzatosan összeállított bizottság sem lehetett jelen a tömegsírok feltárásakor. A SOPRONI HATÁRBAN s szinte már törhetetlen helyzetet teremtettek a napirenden lévő mezei lopások. Sopron város Vezetői azonban alig tesznek valamit a tolvajok ellen — írja az Új Sopron c. helyi lap. BÉKÁS KÖZSÉGRE 8 darab szarvasmarha beszolgáltatását vetettek ki. Annak a megállapítását, hogy kik kötelesek az állatokat beszolgáltatni, a helybeli közigazgatási szervekre bízták. A reakciós községi vezetők nyolc újgazdára vetették ki a beszolgáltatást. A MOSONMEGYEI LEVÉL KÖZSÉGBEN Dankó István telepes gazda öt házat és 38 hold földet harácsolt össze magának. Dankó mint telepes került a községbe a kitelepített svábok helyére. Sorozatos visszaélései miatt megindult ellene az eljárás. JILLY LÁSZLÓ VOLT FŐHADNAGY a pécsi Népbíróság előtt most felel tetteiért. Jilly a hadműveleti területeken állandóan ütötte-verte a honvédeket. Egy Bíró nevezetű honvédet például közvetlen az arcvonal előtt egy fához köttetett, a legnagyobb golyózápornak kitéve. KÁROLYI MIHÁLY, a második magyar köztársaság elnöke vasárnap délben gépkocsival háromhetes tartózkodásra Londonba indult. 30 VÁGÓN RÉZGÁLICOT FEKETÉZETT • A GYÁR A földmívelésügyi minisztérium 30 vágón rézgálicot kötött le a szőlősgazdák részére a Hungária Vegyi és Kohóművek Rt.-nél. A gyár igazgatósága azonban ahelyett, hogy a gazdákhoz juttatta volna a rézgálicot, elfeketézte. A SZOVJET NŐMOZGALOM KÉPVISELŐI tartózkodnak jelenleg Budapesten. A szovjet asszonyok a napokban látogatást tettek a Magyar Nők Demokratikus Szöveségében. A Földmivesszövetkezetek állítják fel a gépállomásokat A földmívelésügyi miniszter értesítette a Földmivesszövetkezetek Országos Központját, hogy a mezőgazdaság gépállományának karbanhelyezésére és a karbantartására felállítandó és az egész ország területére kiterjedő műhelyhálózat kiépítésével megbízza. Ez a nagyjelentőségű határozat egy kézben egyesítette a mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű kérdésének a megoldását, a mezőgazdasági gépállományunk újjászervezését. A Földművesszövetkezetek a kezükben lévő rengeteg javítóműhellyel megkezdik és fokozatosan az egész országban kiépítik a gépállomásokat és az év végére minden megyében legalább egy gépállomás fog működni.