Szabad Föld, 1946. július-december (2. évfolyam, 27-51. szám)

1946-07-07 / 27. szám

Szabad Föld 1946 július 7. VILÁGPOLITIKA 'A határainkon túl lejátszódó esemé­nyek közül bennünket magyarokat első­sorban a szlovákiai események lérintenek, hiszen 600 ezer magyar sorsa forog itt kockán. Ezeknek helyzete az utóbbi napokban ismét súlyossá vált. Mint a Szabad Föld legutóbbi számában megírta, szlovák részről az a törekvés, hogy az ott élő magyarokat elszlovákosít- sák, akik pedig nem hajlandók magyar­ságukat megtagadni, azokat földjüktől, jószáguktól megfosztva áttegyék a hatá­ron. Csehszlovák részről is tudják, hogy ez a törekvés igazságtalan, erkölcsileg elfo­gadhatatlan. ügy igyekeznek ezért fel­tüntetni a dolgokat, mintha magatartásu­kat a csehszlovák—magyar egyezménynek magyar részről történt megsértése vál­totta volna ki. Ezzel az ürüggyel a lakos­ságcsere után további 200 ezer magyart akarnak áttenni a határon. A csehszlovák vádak nem helytállóak. A magyar kormány pontosan eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. Az egyezmény megtartása körül szlovák részről van baj. A magyar kormány eddig öt jegyzéket nyújtott át Csehszlovákiának, amelyek­ben az egyezmény megsértésére hívta fel a figyelmeet és orvoslást kért. Válasz ezekre nem érkezett. Ez indította a ma­gyar kormányt, hogy utasítsa a csehszlo­vák-magyar vegyésbizottság magyar' el­nökét, hogy függessze fel tárgyalásait a csehszlovák hatóságokkal, míg a sérelme­ket nem orvosolják, továbbá: a magyar kormány sürgönyileg fordult a külügy­miniszterek párisi értekezletéhez és kérte, adjanak módot Magyarországnak a szlo­vákiai magyarság helyzetének feltárá­sára ... ■ Csehszlovákia belátásának előmozdí­tására Károlyi Mihály Prágába utazott, hogy személyiségének súlyával igyekez­zék segíteni a határontúü magyarságon és ezáltal megjavítsa a két szomszéd or­szág közti viszonyt. A világpolitikai események közül to­vábbra is a párisi tárgyalások állanak az érdeklődés előterében. A négy nagyhatalom külügyminisztereinek meg­beszélései jól haladnak. Az elmúlt héten számos kérdésben hoztak döntést. így a göröglakosú Dodekanézosz szigetet, ame­lyet a fasiszta Olaszország ragadott el Görögországtól, Görögországnak ítélték. Bizonyára nem kin részben azért, mert a görög nép hősi harcot vívott a német el­nyomók ellen. Az olasz nép is helyesnek és méltányosnak találta ezt a döntést. Franciaország Olaszországgal szembeni kisebb határköveteléseit is teljesítették. A közeljövőben megkötendő békeszer­ződések terén nagyjában és egészében már csak két fő kérdésben nem jött létre megegyezés. Az egyik a Dunahajóms kér­dése. Az angolszászok azt szeretnék, ha a Dunaforgalomról a békeszerződések döntenének. M'olotov szovjet külügymi­niszternek ezzel szemben az az állás­pontja, hogy ez elsősorban a dunai álla­mok kérdése és így azok nélkül dönteni nem szabad. Trieszt ügyében Bidault francia miniszterelnök és külügyminiszter áthidaló megoldóét javasolt: Triesztet tiz évre a négy nagyhatalom, továbbá Jugo­szlávia és Olaszország közösen kormá­nyozza. Remélhető, hogy hamarosan itt is megegyezésre kerül sor és így már a közeljövőben összeülhet a 21 nemzet kép­viselőiből álló békeértekezlet, amelyen végleges formába öntik a békeszerződé­seket. A vasárnap megtartott lengyel népszavazáson & lengyel nép a ’ övetkező kérdésekre vá­laszolt: 1. kívánják-e a szenátus, (a volt magyar Felsőháznak felel meg) eltörlé­sét? 2. helyeslik-e a földreformot és a végrehajtott államosításokat? 3. Lengyel- országé maradjon-e a potsdami egyez­ményben megállapított lengyel-német ha­tár? A népszavazás végeredménye még nem ismeretes, de a részleteredmények azt mutatják, hogy a lengyel nép elsöprő bizalmát fejézte ki a jelenlegi kormány demokratikus politikája iránt. Ez súlyos csapást jelent a lengyel reakcióra, amely a kormány hitelét igyekezett aláásni, a külföldön pedig a demokratikus fejlődés útjára lépett, Lengyelország ellen intrikált. I Még egy nevezetes esemény volt vasᣭnap, ami a világ figyelmét a politikai ese­ményekről egy kis csendesóceáni sziget, a Bikini-sziget felé fordította. Az Egyesült- Államok haditengerészete itt tartotta meg a hosszú hónapok óta előkészített atombomba-kísérletet A kisérlet során mintegy 40 ezer embert mozgósítottak, a költségek 120 millió dol­lár körül mozogtak (ez az összeg nyolc­szor annyi, mint a Magyarország által vásárolható felesleges amerikai hadfel­szerelés). Célpontul 70 egynéhány elavult hadihajó és kereskedelmi hajó szolgált. Egybehangzó jelentés szerint a kísér­letből kiderült: az atombomba pusztítása a tengeren korántsem olyan hatalmas, amilyennek várták. A robbanás következ­tében nem keletkezett szökőár, a tenger nem lépett ki medréből és a hajóknak csak kis töredéke sérült meg vagy pusz­tult el. A hajókon hagyott disznók, kecs­kék és egyéb állatok életben maradtak, csak úgy, mint a halak a tengerben. Nem sérültek meg még a Bikini-sziget pálmái sem. Bárhogyan sikerült is a Bikini-szigete­ken megtartott atomkísérlet, az atom­bomba kétségtelenül olyan pusztító fegy­ver, amelynek használatától minden nem­zetet el kell tiltani. Ez a szempont ve­zette a Szovjetuniót, amikor az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának azt ja­vasolta: semmisítsék meg a már eddig gyártott atombombákat és az egyes nem­zetek kötelezzék magukat, hogy e jövőben sem gyártanak atomfegyvert. Ez koránt­sem jelenti, hogy az atomenergiára vonat­kozó tudományos kutatásokat be kellene fejezni. Sőt, az atomtudomány fejlesztése minden népnek, minden embernek érdeke, hiszen ez a tudományág a gyógyászat­ban, iparban, más tudományokban olyán lehetőségeket tár fel, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az emberiség jólétéhez. A Szovjetunió ezért azt javasolja, hogy az atomtudósok szorosan működjenek együtt és közös erőfeszítéssel próbálják előre­vinni az emberi haladást. Az Egyesült-Államok erre egyelőre nem hajlandók és nem akarják tekintetbe venni azt a szovjet figyelmeztetést, hogy a titkolódzás amúky sem vezethet ered­ményre, mert a , tudomány mai állása mellett bármelyik fejlettebb nemzet maga is megszerezheti az atomenergiára vonat­kozó ismereteket. BELPOLITIKA Hazatért nyugati útjáról a magyar kormányküldöttség és az azóta eltelt hé­ten máris tapasztalható volt'a belpolitikai feszültség enyhülése. A küldöttség tagjai sajtófogadáson, Nagy Ferenc miniszter- elnök Szegeden és Dobrcenben, Rákosi elvtárs budapesti előadásában számolt be a nyugati út eredményeiről. Ez az utazás, amely nyugatra hurcolt aranyunk és egyéb javainknak az MKP által már hónapok óta szorgalmazott visszaadását eredményezte s így hozzájá­rult ahhoz, hogy nagyobb erővel, bizto­sabb kézzel folytassuk az új pénz megte­remtésének előkészületeit. Politikai ered­ménye is volt az útnak: bebizonyosodott, hogy a nyugati nagyhatalmak érdeklődé­sének nem állunk a középpontjában és bár, különösen Amerikában, jóindulattal nézik a magyar demokrácia; erőfeszíté­seit, még sem nyújthatnak számunkra je­lentősebb segítséget a magyar béke meg­kötésénél. „Anglia nincs abban a helyzet­ben — mondotta Nagy Ferenc a sajtó- tájékoztatón —, hogy egyoldalúan ked­vező megállapodásokat leüthessen." Mivel pedig a magyar demokrácia ma még sze­gény, így csak olyan .gazdasági megálla­podásokat köthet, amely ránézve egyol­dalúan kedvezőek. Nem tud ellenértékét adni a segítségért. Ránk nézva k-övező, „egyoldalú" meg­állapodásokat pedig ezideig csak a Szov­jetunióval köthettünk, amely most is se­gítségére sietett Budapest éhező lakos­ságának és nagyobb mennyiségű gabonát bocsátott rendelkezésünkre. Kilátásba he­lyezte a jóvátétel teljesítésének további megkönnyítését is. A nyugati út után kü­lönösen beszédes jelentőségű ez az újabb szovjet segítség. Az elmúlt hét folyamán már teljes gőz­zel megindult a közigazgatás megtisztításának munkája. Legelőször Gerő Ernő elvtárs kezdte el a tisztogatást a közlekedésügyi miniszté­riumban, a vidéken pedig — Észak- Magyarországon és a Tiszántúl Rajk elv- társ belügyminiszter indította meg a tisz­togatás munkáját. Nagy felháborodást kelteti] az ország J ogvéleményében a miniszterelnökség ki- üldött bizottsági tagjai névsorának nyil­vánosságra hozatala. Egyrészt feltűnően sok közismert reakcióst küldött a minisz­terelnökség a bizottságokba és ezzel nem­csak mentesítette őket az elbocsátás alól, hanem „kutyára bizta a hajat", a nép el­lenségeire a népe ellenségeinek kisöprését. A Szabad Nép kimutatást készített a mi­niszterelnökségi kiküldöttek foglalkozásá­ról és itt kiderült, hogy bár azok vala­mennyien a Kisgazdapárt tagjai, mind­össze öt százalékuk igazi kisgazda, túl­nyomó többségük magasrangú köztisztvi­selő, járási főjegyző, részvénytársasági és egyéb igazgató, ügyvéd, gazdatiszt stb. Nem hisszük, hogy ezek az urak jól kép­viselnék a nép érdekeit. Közben teljes erővel folytatja a kor­mány a stabilizáció előkészületeit. Az ed­diginél nagyobb összhang mutatkozik eb­ben a kérdésben a pártok vezetői között. Tildy Zoltán köztársasági elnök elmondta Szegeden, hogy ő már kezében tartotta az új jorint egy példányát. Megállapították már a búza és a többi mezőgazdasági termékek árát is — forintban, bár ezt még nem közölték összegszerűen a nyilvánossággal. A legnagyobb árumennyiség vidékről ke­rül majd forgalomba, a legkeresettebb árucikkek a mezőgazdasári termények, élelmicikkek lesznek és így a vidéken lesz a legtöbb pénz ■—, nemzetgazdasági szem­pontból csak az lehet hasznos, ha vidékre kerül az iparcikkek legnagyobb mennyi­sége is. ha a pénzt arra cseréli- be a pa­rasztság. így a gazdasági és politikai szempontok egyaránt arra kényszerítik a kormányt, hogy. különös súlyt fektessen a vidék számára iparcikkek összegyűjté­sére. A munkáspártok egyetértenek a minisz­terelnök szavaival, de hozzá kell tennünk, hogy az igazságosabb kenyérelosztásra nemcsak az ipari munkásság, hanem a fa­lusi szegényparasztság is rászorul sok he­lyen és a terménybeszolgáltatásnál nem szabad megismétlődniök azoknak az igaz­ságtalanságoknak, amelyek a jóvátételi beszolgáltatások ’körül mindennaposai;. Mindenkinek vagyona arányában kell vál­lalnia a terheket a mar-var köztársaság­ban — ez az MKP álláspontja, de ezt vallja az egész Baloldali Blokk is. Tildy Zoltán köztársasági elnök is fel­szólalt a szegedi gyűlésen és kijelentette: ,,Az új magyar világ meg fogja becsülni a dolgozókat, és csak a dolgozókat becsüli. A henyélőket, a dolgozó magyarok ellen­ségeit kirekesztjük a kenyér áldásából." Bárcsak megszívlelnék Tildy Zoltán bölcs szavait annak a Kisgazdapártnak de­mokratái, amelynek egyes képviselői, akik ma is henyélnek, ha a jó pénz megterem­ti’.sének munkájáról van szó, de szorgo­sak, ha uszítani kell a parasztot a mun­kásra, ha gyalázni kell a Szovjetúniót, ha hazugsággal és rágalommal kell törni a demokrácia életére. Ezek a képviselők, Kovács József és Szalai András, a fa­sisztámén tő Pfciffer Zoltán igazságügy- miniszteri államtitkár, a feketézők és ösz- szeesküvők megszabaditója valóban kény­szerülnek az uszításra és hazugságra. Nem tudnak beleilleszkedni a dolgozó magya­rok demokráciájába, nem tudják azonosí­tani magukat a néppel és hallván Gerő elvtárs és Farkas elvtárs szavait: „Fel­kötjük, aki a szilárd pénz megteremtése után is spekulál" és „Aki a forinthoz nyúl, annak pusztulnia kell" — végső el­keseredéssel marnak bele a nemzet leg­fontosabb érdekeibe. Tudják, hogy a stabilizáció után lejárt az ő ideiük. alig néhány hetük van még hátra. Végső elkesriredésükben a nemzet életérdekei, a jó pénz, jó béke, demokra­tikus rend ellen törnek. Ha a Kisgazda- párt demokratái megszívlelik a Baloldali Blokk nyílt levelében foglaltakat, ha meg­foszd ják Tildy Zoltán köztársasági elnök intő szavát, akkor a csütörtökön össze­ülő tárgyaláson olyan megegyezést köt­nek a pártok képviselői, amelv biztosítja legalább a stabilizáció befejezéséig a belső politikai nyugalmat és eltávolítják a Kis­gazdapártból ennek az épitésez szükséges nyugalomnak minden ellenségét. HÍREK A KöZIGAZGATAS MEGTISZTÍTÁSA. A belügyminisztérium vidékre fcüldött tisztogató bizottsága Észalí-MagyarorSzágon és Tiszán - tálon kedden megkezdték működésüket.. A PÁRISI RÁDIÓ. részletesen beszámolt Tildy Zoltánnénak az északfranciaországi Salomin bányászvároska magyar bányászai körében eltöltött napjáról. A bányásagyülésen Tildy Zoltánná beszámolt a magyar újjáépítés, íől és a magyar bányászok hősies szén­csatájáról. DEMOKRACIAELLENES KIJELENTÉSE­KET TETT, rémhíreket terjesztett és izgatott a háborún bűnösök felelösségrevondsa ellen Sipos Lajos pénzügyi föszemlész. Rövidesen a népügyészség elé kerül. A BÉKÉSCSABAI SZÜLŐOTTHON első új­szülöttjét, egy szegény- napszámos hatodik gyermekét ünnepélyes koretek közt keresz­telték meg. A helybeli MNDSz felkérésére a keresztanyaságot Tildy Zoltánná vállalta. POFONNAL FIZETTE KI A DRÁGA FUVART. Kedden hajnalban több járókelő üldözött egy férfit a Nagykörúton. A .rendőr elfogta és igazolása során kiderült, hogy a menekülő férfi Jakab Zoltán pincér. Jakab a f akerest, aki hazafelé vitte, boxerrel arcul- csapta, mert megfizethetetlen árat kért a fuvarért. A LŐFEGYVEREK BESZOLGALTATASI KÖTELEZETTSÉGÉT július 10-ig meghosz. ssabbította a belügyminiszter a hivatalos lap keddi számában megjelent rendeletével. EZERÖTSZAZHARAUNC MUNKAKERÜLŐT vittek a diósgyőri vasgyárba. Az iparügyi minisztérium közlése szerint Miskolc város rendőrhatósága az utóbbi időben nagyon el­szaporodott munkakerülőket beutalta a diós­győri Állami Vasgyárba, mely az utóbbi időben munkáshiánnyal küzd. ÜJABB VESZEDELMES FASISZTA BANDÁT tartóztattak le. Az összeesküvés szellemi vezére a Kisgazdapárt központi propaganda osztály vezetőhelyettese volt. NÜRNBERGBEN földerítették a németek kaiyni mészárlásának titkait. A háborús bűnösök tárgyalásán Markov szófiai tanár el­mondotta, hogy a■ németek akarata ellen jelölték ki a krityni bizottságba. Itt csaknem valamennyi kiküldött olyan országot képviselt, mely német megszállás alatt volt, de még ez a célzatosan összeállított bizottság sem lőhetett jelen a tömegsírok feltárásakor. A SOPRONI HATÁRBAN s szinte már tOrüetetlen helyzetet teremtették a napiren­den lévő mezei lopások. Sopron város Vezetői azonban alig tesznek valamit a tolvajok ellen — írja az Uj Sopron c. helyi lap. BÉKÁS KÖZSÉGRE 8 darab szarvasmarha beszolgáltatását vetettek ki. Annak a meg­állapítását, hogy- kik kötelesek az állatokat beszolgáltatni, a helybeli közigazgatási szer. vekre bízták. A reakciós községi vezetők nyolc újgazdára vetették ki a beszolgáltatást. A MOSONMEGYEI LEVÉL KÖZSÉGBEN Dankó István telepes gazda öt házat és 38 hold földet harácsolt össze magának. Dankő mint telepes került a községbe a kitelepített svábok helyére. Sorozatos visszaélései miatt megindult ellene az eljárás. JILLY LÁSZLÓ VOLT FŐHADNAGY a pécsi Népbíróság előtt most felel tetteiért. Jilly a hadműveleti területeken állandóan ütötte-verte a honvédeket. Egy Bíró nevezetű honvédet például közvetlen az arevonal előtt egy fához köttetett, a legnagyobb golyózápor­nak kitéve. KÁROLYI MIHÁLY, a második magyar köztársaság elnöke vasárnap délben gép. kocsival háromhetes tartózkodásra Londonba indult. 30 VÁGÓN RÉZGÁLICOT FEKETÉZETT • A GYÁR A földmívelésügyi minisztérium 30 vágón rézgálicot kötött le a szőlősgazdák részére a Hungária Vegyi és Kohóművek Rt.jn&l. A gyár Igazgatósága azonban ahelyett, hogy a gazdákhoz juttatta volna a rézgálicot, elfcke- tézte. A SZOVJET NŐMOZGALOM KÉPVISELŐI tartózkodnak jelenleg Budapesten. A szovjet asszonyok a napokban látogatást tetteik a Magyar Nők Demokratikus Szöveségében. A Földmivesszövetkezetek állítják fel a gépállomásokat A földmívelésügyi miniszter értesítette a Földmivesszövetkezetek Országos Köz­pontját, hogy a mezőgazdaság gépállo­mányának karbanhelyezésére és a kar­bantartására felállítandó és az egész or­szág területére kiterjedő műhelyhálózat ki­építésével megbízza. Ez a nagyjelentőségű határozat egy kézben egyesítette a mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű kérdésének a meg­oldását, a mezőgazdasági gépállományunk újjászervezését. A Földmivesszövetkezetek a kezükben lévő rengeteg javítóműhellyel megkezdik és fokozatosan az egész or­szágban kiépítik a gépállomásokat és az év végére minden megyében legalább egy gépállomás fog működni. I 2

Next

/
Thumbnails
Contents