Szabad Föld, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1948-07-04 / 27. szám

— 2S Németországnak a békére kell újjáépülnie A londoni értekezlet nemcsak a béke halogatásával veszélyezteti Európa minden államának nyugalmát. Veszélyesen fébrentartja a német revizionista törekvéseket, amikor nem foglal nyíltan állást a nyugatlengyel határok sérthetetlensége mellett. A nyolc keleteurópai külügyminiszter leszögezi azt is a varsói értekezleten, hogy a német népnek széleskörű lehetőséget kell biztosítani — egy egységes, demokratikus német államon belül — az ipar, mezőgazdaság, közlekedés és külkereskedelem helyreállítására és fejlesztésére. A Ruhr vidéket, a német nehézipar szívét, a német nép számára kell fenntartani, mert Európa biztonsága szempontjából nem engedhető meg, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia a saját kezükbe kaparintsák ezt ez iparvidéket. Ezzel szemben meg kell valósítani Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország együttes ellenőrzését a Ruhr vidék felett. Végül megállapította a varsói külügyminiszteri értekezlet, hogy az olyan határozatok, amilyeneké: a nyugat hatalmak Londonban házak, nem könnyítik a négy hatalom megegyezését a német kérdésben, ellenkezőleg: aláássák a népek bizalmát minden olyan nemzetközi egyezmény iránt, amelyben akár az USA, akár Nagybritannia részt vesz. Mit kell tnni a béka érdekében? A nyolc keleteurópai állam nem hajlandó elismerni a londoni értekezlet határozatainak törvényes erejét, vagy bármilyen erkölcsi tekintélyét. A posdam egyezményeknek megfelelően Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia Bullgária és Albánia kormányai a következőket javasolják: a négy nagyhatalom haladék, tabulul hajtsa végre Németország katonai erejének végleges megsemmisítését. Meghatározott időre a négy nagyhatalom átveszi a Ruhr-vidék nehéziparának ellenőrzését. A négy nagyhatalom megegyezése alapján ideiglenes demokratikus központi kormányt kell alakitani c. német demokratikus pártok és a szekszervezetek képviselőiből. A legrövidebb időn felül meg kell kötni Németországgal a békét, mégpedig a c.sdami határozatoknak megfelelően. Valamennyi megszálló hatalom egy évvel a békekötés után kivonja csapatait Némtorszögből. Intézkedéseket kell foganatosítani Németországra zabad föl. A varsói értekezleten létrejött a tartós és szilárd béke programja Ezek a népek szögezik le a német kérdésben követendő utat és követelik a halaszthatatlan döntést egy új német támadás megismétlődése ellen. Az elmúlt héten világraszóló esemény színhelye volt a lengyel főváros, Varsó. Június 24-én megérkezett Kolotov szovjet külügyminiszter, majd Molnár Erik magyar, Szimics jugoszláv, dementis csehszlovák, Kolarov bolgár és Anna Pauker román külügyminiszter, valamint Enver Hodzsa albán miniszterelnök. A külügyminisztereket Modeelewski lengyel külügyminiszter fogadta és haladéktalanul elkezdték a tárgyalásokat a német kérdés ügyében. Mi hozta vájjon létre a keleteurópai államoknak, a Szovjetuniónak és a népi demokráciáknak ezt az értekezletét? • « A varsói nyolchatalmi konferencia résztvevői a béke megvédéséről határoznak. Is német helyzet valamennyi európai államot érinti Egyre nyilvánvalóbb a világ közvéleményei előtt, hogy a német kérdés megfeneklett. Mégpedig azért, mert az angolszászok teljesen semmibe veszik a háború alatt Jaltában és Potsdamban hozott négyhatalmi határozatokat Az angolszászok arra törekszenek — szemben a Szovjetunióval —, hogy Németországot két, leosszák, nyugati falét aMarshall.terv szolgálatába állítsák és újból feltámasszák a német harci, támadó szellemet. A legutóbb lefolytatott , pénzbeváltás és az új pénz kibocsátása Németország nyugati övezetében csak még nyilvánvalóbbá tette Nyugatnémetország elszakadását Németország többi részeitől Az új háborús veszedelem felidéződése hozta össze a Szovjetunió és a keleteurópai államok külügyminisztereit Varsóiban. Az értekezlet világpolitikai viszonylatban döntő fontosságú megálló, vitásokat tett és ugyanakkor kézzelfogható, a német kérdést végre elrendező és a világbékét feltételes fél nélkül szolgáló javaslatokat terjesztett a világ közvéleménye és a nyugati államok kormánya elé. A varsói konferencia először is megállapította, hogy a londoni Tanácskozás, amelyet nemrégiben folytatott le az USA, Anglia, Franciaország és a kis nyugateurópai államok kormánya, megszegése a potsdami határozatnak. Ez a határozat ugyanis Németország sorsának rendezését a négy nagyhatalom, Szovjetunió, Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszteri tanácsára bízta. Ammikor az angolszászok megsértik ezt a egyezményt, nemcsak a négy nagyhatalom és a német támadástól szenvedett országok érdekeit érintik, hanem minden olyan államét, amely szilárd és tartós béke létrehozását kívánja. A londoni határozatok lemondanak Németország katonai erejének teljes megsemmisítéséről és egy demokratikus német állam megalakításáról. Az angolszászok Nyugatnémetországot, s elsősorban a Ruhr vidéket a német háborús készülődések új gócpontjává, azUSA és Anglia katonai elővédjének akarják felhasználni. A londoni értekezlet előkészítette egy nyugatnémet kormány megalakulását és a június 18-án bevezetett pénzreform újabb intézkedés Németország gazdasági és politikai feldarabolására. A londoni értekezlet megmutatta, hogy az USA, Anglia és Franciaország nem akarnak gyors békekötést Németországgal. Pedig ezt a békekötést már azért is minél előbb meg kell csinálni, hogy véget vethessünk a háborús tisztek tevékenységének, rátételi kötelezettségeinek rendezésére a népnet támadástól szenvedett országok javára. A varsói értekezés: a nécák hangja! A varsói értekezlet világos és határozott javaslatai az egész világot megmozgatták. Az amerikai, angol és francia, lapok kénytelenek elismerni, hogy az értekezlet nagy békekezdeményezés, amelyet komoly tárgyalási alapnak kell tekinteni és amely reményt ad a nemzetközi helyzet megenyhülésére. Az egyik nagy kát. olasz lap is azt írja, hogy, ,Jagy nyeresége isnne a békének, ha Varsó nyomán lehetővé válnék a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete. A szovjet sajtó pedig kiemeli, hogy a varsói nyilatkozat nem a nyolc külügyminiszter nyilatkozata, hanem a német támadástól sokat szenvedett, békeszerető demokratkus európai népeknek a hangja. Ismét magyar a magyar ! Ránk, magyarokra különösen sorsdöntő a varsói értekezlet. Mint száz évvel ezelőtt, dicsőséges szabadságharcunk idején ismét együt kiálthatjuk Petőfi Sándor szavait: „ismét magyar lett a magyar!” Három esztendővel ezelőtt még háború sújtotta a világtól elszigetelt, német csatlósállam vettünk. Ma pedig, 1048 nyarán, ott vagyunk a világbékáért küzdő népek élcsapatában, Magyarország ezzel valóban hivatását tölti be: szolgálja Euri. Ma ég a világ újjáépítését, békés fejlődését. Mint mindent, amit eddig elértünk, ezt is a’magyar parasztok, munkások, értelmiségiek öszefogásának, a népi demokrácia győzelmének köszönhetjük. Nagyszerű eredményeket ért el a földművesszövetkezeti mozgalom Bulgáriában A második világháború belfej Ságok terméseredményeinélyezése után a bolgár parasztság Megtörtént, hogy ugyanazon a is megalakította a termelőszövidéken a szövetkezeti földeken hektáronként 14—18 mázsa gabona és 20—30 mázsa kukorica termett, míg a magángazdaságok legmagasabb terméseredménye hektáronként a 10 mázsát sem érte el. Kitűnő példát mutattak a bolgár szövetkezetek a szárazság elleni küzdelemhez is: több mint 12 ezer hektár Ibidet öntöznek Helyenként egy hektár földről 2264 kilogramm gabonát arattak, míg a szomszédos öntözetlen földekről hektáronként 250 kilogramm gabonát vettek fel. Az állattenyésztés terén különösen a juhtenyésztés hozott szép eredményt. 1947 évben összesen 77 ezer, ma pedig a szövetkezetenként 1000— 1800 darab a bolgár földmívesszsivetkezetek juhállományaövetkezeteit. A bolgár földmívelésügyi miniszvéatvum imost kladott tájékoztatója szerint a bolgárföldmívesszövetkezetek óriás eredményeket értek el ez elmúlt négy év alatt. Jelenleg Bulgáriában 597 földmivesszövetkezet működik 129 ezer 269 hektár földtulajdonnal. A háború utáni hároméves szárazság és sok más nehézség ellenére a bolgár földmívesszövetkezetek bebizonyították a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit: a gyümölcstermelésben s általában a mezőgazdaságban bevezetett gépesítés következtében a szövetkezeti földek terméshozama minden út, 25—30 százalékkal magatabb lett a magángazda. Csúfos kudarcot vallott az athéni fasiszták „villámhadjárata" A monarchofasiszta athéni Csapatok főparancsnoka Jandisz tábornok a napokban viszszatért a hadszíntérről és a következőket jelentette ki: — Csalódnak, akik gyors katonai sikereket remélnek! Szofütisz monarchofasiszta miniszterelnök szintén kijelentette, hogy nem szabad derűlátó jóslatokba bocsátkozni az athéni csapatok villámhadjáratával kapcsolatosan. Ezek a nyilatkozatok nyílt bevallásai annak, hogy a nagy dérrel-durral beharangozott és az arati-skalak által vezetett Markosz elleni támadás csúfos kudarcot vallott. Markosz tábornok különben szózatot intézett Szabad Görögország népéhez. Kijelentette, hogy a demokratikus görög néphadsereg óriási túlerővel szemben küzd, de tartja magát és rövidesen döntő csapást mér a monarchofasiszta csapatokra. 101. július 4. Milyen gabonával kell a beszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni? A terménybeszolgáltatási kötelezettséget elsősorban a háztartási és gazdasági szükségletet meghaladó kenyérgabonával kell teljesíteni. Ha a kenyérgabonafelesleg nem elég a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, akkor kenyérgabona után másodsorban árpát kel beszolgáltatni legfeljebb az árpatermés 10 százalékáig. Amennyiben a gazdának a kenyérgabona és az árpa beszolgáltatása után is marad terménybeszolgáltatási kötelezettsége, harmadsorban zabot kell beszolgáltatni, ,legfeljebb a zabtermés 15 százalékának erejéig. A beszolgáltatás teljesítése szempontjából negyedsorban a napraforgómag jön számításba. A napraforgómag beszolgáltatása után fennmaradó beszolgáltatási kötelezettséget szabad választás szerint árpával, zabbal, kölessel vagy a beszolgáltatási rendeletben felsorolt egyéb terményekkel kell teljesíteni. A terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szükséges mennyiséget a cséplés lefejezésétől számított 8 nap alatt kell a nyújtókereskedőnek beadni. Aki a cséplés befejezése után 8 naponbelül gabonáját nem szolgáltatja be, azt a községi elöljáróság felszólítja 9, beszolgáltatás teljesítésére. Ha a felszólítástól számított 8 napon belül a gazda nem tesz eleget beszolgáltatási kötelezettségének, akkor terménybeszolgáltatási kötelezettségét a be nem szolgáltatott gabona búzakilogram értékének 5 százalékával, további 15 nap késedelem esetén újabb 5 százalékkal, tehát összesen 10 százalékkal felemelik. Viszont a július 20. előtt beszolgáltatott búza, rozs és kétszeres után mázsánként 10 forint, a július 20 és augusztus 15. között beszolgáltatott búza, rozs és kétszeres után pedig mázsánként 5 forint jutalom jár. A földi adó, a terménybeszolgáltatási és mezőgazdaságfejlesztési járulék kötelezettségét teljes mértékben kiegyenlítő gazdálkodó a fennmaradó kenyérgabonáját eladhatja, vagy a gyűjtőkereskedőnek „C“ vételi jegy ellenében, vagy pedig olyan személynek, aki az illetékes hatóságtól vásárlási engedélyt kapott. Más számára kenyérgabonát eladni nem szabad és más kenyérgabonát nem vásárolhat A vásárlási engedély kiadását külön rendelet fogja szabályozni. A földadó, a terménybeszolgáltatási kötelezettség és mezőgazdságfejlesztési járulék teljesítése után fennmaradó árpát, zabot és kölest szabadon értékesítheti. Kenyérgabonát takarmányozásra, szeszfőzésre vagy egyéb ipari célra tilos felhasználni. Kenyérgabonát és árpát az ország egész területén egyik községből a másikba csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. Ünnepi határjárás Anyácsapusztán A hegy úgy öleli körül Anyácsapusztát, mint az anyák féltő karja a gyermeket. A „Nyálas" tetejéről — ez a hegy neve — látni lehet a puszta egész területét. Sárguló búzatábláit, virágzó kukoricásait, hosszú istállóit és házait, ’Nagybirtokolt és — egy emberé — ma azoké, akik konvencióért tüvelték itt a földet, — a cselé,deké-i Vasárnap _____________ szú házak véginél határjárásra gyülekeznek a puszta gazdái. — Na már csak Kohári Gyuri hiány, sík, szólal meg a nagybajusza ,alma bácsi. — Azt ne várják, men már rég kiment a zsámbékiak elé — kiáltja a konyha, ajtóból Kiss Árpád felesége. Az érő búzatáblák szelíden hajtják meg élettől duzzadó fejüket. A tábla szélén régi és újgazdák állanak — Látják, olyan tömött ez a búza, mint a fal — mutat vetésére Stokinger Mihály. Ez már igen. Az uraság idejében nem láttunk ilyen búzát. Lejön holdjáról tíz-tizenhét mázsa — állapítja meg Kiss László, az MDP lelkes titkára. kert. mák. , „virágos A passz»l féhetett táblákhoz érkeztek a határjárók. — Jobban tudjuk, mint a volt uraság, hogy miből lehet pénzelni. Egy-két család kivételével mindnyájunknak van félfél hold mákja. Szerződésre termeljük, ebben az évben először. Jövőre még nagyobb területet vetünk el belőle. Jól bevált, — magyaráz az őszhajú Angor. Le termelünk a mák mellett jócskán lent is. Nem vallunk mi szégyent semmivel sem. Helyem Van a mi szívünk, amikor munkáról van szó. — Ezt nézzék meg, ilyen cukorrépa-vetés nincs a környéken. Nem látni a földet, olyan nagy a levele. Büszke is vagyok rá, be is neveztem az országos Versenyre, magyarázza Ifjabb Tóth Gábor, a föld tulajdonosa. — Húzz ki egyet, Gabi fiam, lássuk a répát is, ne csak a levelét — szól oda Juhász László. No, itt van, ez jó lesz? Mérjük meg. Nyolcvan centi hosszú a répa, végétől a levél tetejéig. Akár hiszik, akár nem, erről a 000 négyszögölről nyolc, van mázsa répát szedek föl az ősszel. A toki határjárók egyhangosan állapítják meg, hogy Tóth Gábor a legjobb gazda a pusztán. Nem hiába kapta az elismerő oklevelet. Jó lenne még gazdajegyzőnek is — állapítják meg egyöntetűen. A határjárók hazafelé menet még megállónak a kastélynál. Iskola ez már. Mária tanítónénivel Péter Pálra készülnek a gyerekek. Miénk a föld, miénk a gyár és miénk az iskola is — szavalja a kórus — és volt cselédek hallgatva, büszkén nézik az eget, így él ma a puszta népe. Lepipálják a volt uradalmat — ahogy mondogatják — olyat mutatnak a termelésben, amilyenre nem volt példa a’ gróf urak idejében. T. Z. A tüdőbeteg hadifoglyokat kórházi kezelésben részesítik A Szovjetunió területéről hazatért hadifoglyokat Debrecenben a gümőkóros fertőzés szempontjából megvizsgálják., A betegnek talált hadifoglyokat az Országos Közegészségügyi Intézet haladéktalanul kórházba utalja. A beutalásra szóló kórházi utalványt a díjmentes utazásra jogosító igazolvánnyal együtt megküldik a betegnek. A beteg a beutalás kézhezvételétől számítva 7 napon belül köteles a kórházba megjelenni. Gondoskodás történik arról is, hogy a hatósági orvos ellenőrizze azt, hogy a beteg a kórházban megjelent-e. Bábsínház a falusi gyerekeknek A szigetvári MNDSz-asszonyok elkészítették a bábszínházukat Ők maguk várnak ti babákat, festettéül a képeket. Most elkészült a kis bábszínház, amivel vasárnapenikén. Címemnek falura, majorokba és vidám előadást rendeznek az összes liker lett eSiermatrSknftk.