Szabad Föld, 1949. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1949-07-03 / 27. szám

Minden hét órában felépül egy ujj­gyár A Szovjetunióban az ötéves terv keretében 5900 új üzemet építenek. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió területén minden hét órában egy tel­jesen új ipari üzem kezdi meg műkö­dését. Román parasztkü­ldöttség a Szovjetuniób­an Vasile Vaida, román földművelés­­ügyi miniszter vezetésével 152 tagú román parasztküldöttség érkezett Moszkvába. A román dolgozó parasztok a szov­jet mezőgazdaság termelési módsze­reit kívánják tanulmányozni, hogy a szovjet mezőgazdasági tapasztalato­kat a román népköztársaságban is hasznosíthassák. A görög szabadságharcosok győzelmei A demokratikus görög hadsereg hatodik hadosztálya eredményes hadműveleteket folytatott Közép- Macedóniában. Elfoglalták az At­hosz hegység mellett fekvő Koda he­lyiséget. A Peloponnézoszon Dimitsana vi­dékén erős harcok dúlnak. Összetépte amerikai útlevelét , mert szabadon akar élni James Miller Robinson amerikai Néger egy esztendeje tartózkodik Csehszlovákiában. Robinson a na­pokban megjelent a prágai amerikai konzulátuson és összetépte amerikai útlevelét. Kijelentette, hogy Amerikában szenvedések sorozata volt az élete. Fehér nőt vett feleségül, de Ameri­­kában még azt sem akarták megen­gedni, hogy feleségével együtt lak­jon, mert négerék csak a számukra kijelölt házakban lakhatnak. — A népi demokráciáiban végre szabad emberként élhetek. — mondta Robinson. A VILÁG IFJÚSÁGA KÉSZÜL A BUDAPESTI TALÁLKOZÓRA Szerte a világb­an lelkesen készülő­dik a haladó ifjúság a Budapesti Ifjúsági Világtalálkozóra. A legtávo­labbi országokból is érkezett már je­lentés az Előkészítő Bizottsághoz, hogy megtették már az előkészülete­ket a részvételre. Kínából, Mongóliából, Koreából, Ceylonból, Dél-Amerikából, de még az afrikai Aranypartról is jön ifjú­sági küldöttség az augusztusi buda­pesti világtalálkozóra. Magyarország és Csehszlovákia barátsági la­­ktiloMinöi szet'Zúdht­sá­vos Deresig a k­álván uszítok számául A Magyar—Csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés okmányainak ki­cserélésére magyar kormányküldött­ség utazott Prágába. A csehszlovák főváros zászlódíszben, nagy szere­tettel fogadta a magyar vendégeket. Amikor Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyet­tes, Gerő Ernő államminiszter és Kállai Gyula külügyminiszter vo­nata megérkezett a prágai állo­másra, a zenekar a magyar és cseh­szlovák himnuszt játszotta. A pályaudvaron Zápotoczky cseh­szlovák miniszterelnök köszöntötte a magyar kormányküldöttség tagjait. — Sohasem feledkezünk meg ar­ról — mondta Zápotoczky minisz­terelnök —, hogy csak azért indul­hattunk el ezen az úton, mivel ná­lunk és Magyarországon is meg­szűnt a fasizmus és a tőkés reak­ció uralma. A mai rendszer nem épült volna fel és országaink nem kezdhettek volna hozzá a békés építőmunkához a nagy Szovjetunió, a szovjet hadsereg dicső győzelme és barátunk, tanítónk, Sztálin láng­eszű útmutatása nélkül. Az üdvözlő beszédre Dobi István miniszterelnök válaszolt. — A magyar kormányküldöttség nevében hálásan köszönöm azt a szívélyes fog­adtatást és meleg üd­vözlést, amelyben bennünket részesí­tettek. Jól tudjuk, hogy a miniszter­­elnök úr szavai egyúttal a baráti és szövetséges csehszlovák nép üd­vözletét is kifejezték a dolgozó ma­gyar népnek, ahogyan mi is az egész magyar nép nevében jöttünk el Prá­gába, hogy a két ország barátságát és szövetségét megerősítő szerződés okmányait kicseréljük. — Közösen harcolunk a Szovjet­unió vezette békefrontban, amelynek Prága és Budapest egyaránt szilárd bástyája. A magyar kormányküldöttség prá­gai látogatása alkalmából hatalmas tömeggyűlésre gyűltek össze Prága dolgozói. A nagygyűlés lelkesen ün­nepelte Rákosi Mátyás miniszterel­nökhelyettest, a magyar dolgozók nagy vezetőjét. Ezen a nagygyűlé­sen — amelyen részt vett az egész csehszlovák kormány — Rákosi Má­tyás miniszterelnökhelyettes mon­dott nagy beszédet. — Mi a népi demokrácia többi ál­lamával is kötöttünk szerződést és mégis a Csehszlovákiával történt megállapodásunknak különös jelen­tőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy itt régi, történelmi okokból eredő nehézségeket kellett leküzdeni. A nemzetközi reakció nem sajnálta a fáradtságot, hogy éket verjen a két szomszédos nép közé. De amilyen mértékben a magyar dolgozó nép, a Kommunista Párttal az élen, le­számolt a régi nagybirtokosokkal és tőkésekkel Magyarországon és ahogy a csehszlovák dolgozó nép múlt év februárjában döntő győzelmet ara­tott ellenségei fölött, úgy érlelődtek meg a szerződés előfeltételei. Ez a szerződés tehát nagy győ­zelme a szocializmust építő népek­nek és súlyos veresége az imperia­lista frontnak. A prágai külügyminisztérium ta­nácstermében került sor a szerző­dés okmányainak ünnepélyes kicse­rélésére. Ebből az alkalomból de­mentis csehszlovák külügyminiszter és Kállai Gyula magyar külügymi­niszter mondott beszédet.­­ A népi demokratikus Csehszlová­kiában éppen úgy, mint Ma­gyar­or­szágon, új és örömteljes élet fejlő­dött ki. Sem belső, építő munkánk­ban, a szocializmus felépítésében, sem pedig kölcsönös kapcsolataink elmélyítésében nem zavarhatnak meg bennünket az imperialisták háborús uszításai és áskálódásai — mon­dotta Clementis külügyminiszter. Kállai Gyula külügyminiszter rá­mutatott arra, hogy a hatalmas Szovjetúnió győzelme és békepoliti­kája tette lehetővé mindkét nép szá­mára azt, hogy elindulhattunk népi demokratikus felemelkedés­ útján a szocializmus felé. — Mindkét ország sokat szenve­dett az elmúlt két világháborúban — mondotta Kállai külügyminiszter. — Ezért mindkét nép nagyon jól tudja, mit jelent a háború. Csak ter­mészetes, hogy Magyarország épp­úgy, mint Csehszlovákia ma a béke frontjának szilárd bástyája. A magyar kormányküldöttség prá­gai látogatása még szorosabbra fűzte a jóbaráti és szövetségi­ vi­szonyt a két ország között ,s hozzá­járult szabadságuk és függetlensé­gük biztosításához, valamint a nem­zetközi együttműködés és a béke megerősítéséhez. Összeült a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusa A Szakszervezeti Világszövetség Parisban felhívást adott ki, amely­ben felszólítja a szakszervezeteket és a világ valamennyi dolgozóját, hogy teremtsék meg a munkásosz­tály egységét, amelyre ma,­­ ami­kor az imperialisták új háborút ké­szítenek elő és a tőkés országokban gazdasági válság fenyeget, — na­gyobb szükség van, mint valaha­ A Világszövetség felhív minden Szakszervezetet, küldje el képvise­lőjét a Kongresszusra, hogy teljesít­hessék a Világszövetség nagy cél­jait. A Szakszervezeti Világszövetség fő célja, az egész világ Szakszerveze­teinek megszervezése és egyesítése, a munkások támogatása az elmara­dott országokban, harc a fasizmus kiirtására, a háború és annak oko­zói ellen, harc a munkások gazdasá­gi, szociális és politikai jogaiért, szo­ciális törvénykezési rendszerért, amely kiküszöböli a munkanélküliség veszélyét. A Szakszervezeti Világszövetség második kongresszusa Péter-Pál nap­ján nyílik meg Olaszország legna­gyobb ipari központjában, Milánó­ban. Ennek a Kongresszusnak óriási szerepe van a tartós békéért, a dolgozók jogaiért és a nemzet­közi összefogásért vívott harc­ban. A magyar szervezett dolgozók képviseletében Apró Antal, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Harustyák József elnök vesz részt a kongresszuson. Olaszország: csendőrsortűz Olaszországban kétmillió földmunkás lépett sztrájkba és huszonhat napon át hősiesen védte jogait és küzdött követeléseiért. A reakciós olasz kormány a legféktelenebb terrort alkalmazta a jogukért harcoló parasztok ellen Több községben az olasz reakció csendőrei a felvonuló parasztok közé lőttek. Képünkön Vir­gilé Rinaldi-t, egy medigliai olasz földmunkás legényfiát láthatjuk, akit az olasz reakció csend­őrei lőttek agyon Az olasz földmunkások azonban nem hátráltak meg a kormány terrorja előtt. Igazságos köve­teléseikért példaadó szilárdsággal és kitartással küzdöttek. Végül is kényszerítették a nagybirto­kosokat, hogy döntő munkabérkövetelésüket tel­­­­­­jesítsék Ez a győzelmük is megmutatta a dolgozók ös­­­szefogásának, az ipari munkássággal való szö­vetségnek hatalmas erejét. Ezzel azonban az olasz földmunkásság harca még nem ért véget. Tovább küzdenek az olasz dolgozók a földre­formért, szociális követeléseikért a reakció ellen Partizánharcok Jugoszláviában Az amerikai „Újjáépítési Bank” képviselője megerősítette, hogy az áruló Tito-klikk kölcsönkérelemmel fordult a bankhoz. Kijelentette a bank képviselete, Titóék százmillió dollárért kö­nyörögnek és a bank rövidesen megbízottakat küld majd Jugoszláviába, hogy elő­ször „tisztázzák Jugoszlávia igé­nyeit”. Titóék árulása mind nagyobb elke­seredést vált ki a jugoszláv dolgo­zókban. A Trud­esmű bolgár újság jelentése szerint azokon a vidékeken, ahol legnagyobb Tito és Rankovics terrorja, a nép a becsületes hazafiak ve­zetésével újra fegyvert ragadott­ Macedóniában és Montenegróban, Boszniában és Hercegovinában a nemzeti felszabadító harc dicső kato­nái újra fegyveres partizánharcot in­­dítottak ki­o népellenes terror­rend­szere ellen, éppen úgy, mint ahogy azt a német fasiszták ellen tették. A jugoszláv erdőkben ismét felhang­­zanak a partizán dalok. Csődbe jutott a Marshall-terv Angol és amerikai újságjelentések szerint a Marshall-terv országainak belső ellentétei az utóbbi időkben megnövekedtek. Különösen nagy gazdasági harc dúl Ang­­lia és Amerika köz­ött, az angol pénzügyminiszter ugyanis élesen ellenzi az amerikai gazdasági terveket. Angol kormánykörök a gaz­d­asági válságnak két hé­ten belül való kirobbanásától rettegnek. Az angol munkanélküliség továbbra is ugrásszerűen növekszik. Szakértők véleménye szerint az amerikai kormány valószínűleg nem nyújt több Marshall-hitelt Angliának és ebben az esetben az egész úgyne­vezett ,,nyugateurópai együüttmű­kö­­dés" és az ennek alapján álló Mar­shall terv is összeomlik.­­ Asszonyokat fognak az eke elé­­ Törökországban Az amerikai gyámság alatt álló Tö­rökországban még ma sem hajtották végre a földreformot. A "parasztok nagy tömegei és különösen a paraszt­asszonyok valóságos rabszolga-sorban élnek. A törvény ugyan tiltja a többnejű­­séget, de mégis az asszonyokat adják­­veszik. Számtalanszor előfordul, hogy a földeken az asszonyok húzzák az ekét. Csehszlovákia: új gépek Csehszlovákia állami gazdaságaiban alkalmazzák ezt a modern arató-cséplőgépet. A gép a hatal­mas gabonatábla szélén kezdi meg munkáját és körbenjárva, mindig kisebb és kisebb köröket írvaa le, learatja és azon nyomban ki is csépeli a termést Képünkön jól lehet látni, hogy a gép már a tábla közepe felé dolgozik, a tábla szélén belül már boglyákba gyűjtötték az elcsépelt szalmát Ez a képünk közelről mutatja az arató-cséplőgép munkáját. Láthatjuk, hogyan szórja ki a kicsé­pelt szalmát, a gépen lévő csúsztatón pedig a tiszta szemmel megtelt zsákokat teszik le a földre, ahonnan aztán teherautóval továbbszál­lítják A népi demokrácia országaiban ilyen fejlett gé­pek könnyítik meg mind nagyobb számban a dolgozó parasztok munkáját

Next