Szabad Föld, 1950. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1950-07-02 / 27. szám
2 Szabad Föld BARÁTI EGYEZMÉNYEKET ÍRTENK ALÁ A NÉMET DEMOKRAT IKEK KÖZTÁRSASÁGGAL Minden lehetőt megteszünk a béke védelméért — mondotta Walter Ulbricht Az elmúlt héten Budapesten tár- s gyalt a Német Demokratidus Köz- társaság kormányküldöttsége és a tárgyalások eredményeképpen kormánynyilatkozatot, továbbá kulturális, műszaki-tudományos, áruforgalmi, valamint pénzügyi megállapodást írtak alá. A Német Demokratikus Köztársaság ugyanilyen szerződésekkel pecsételte már meg barátságát a lengyel és a csehszlovák népi demokráciával és rövidesen , német kormányküldöttség érkezik a Kínai Népköztársaságba is. A Magyarországra érkezett demokratikus német kormányküldöttséget Walter Ulbricht helyettes miniszterelnök vezette. Walter Ulbricht már 15 éves korában tagja volt a német ifjúmunkás szervezetnek, részt vett a Német Kommunista Párt megalakításában 1918-ban és 1923 óta tagja a Párt Központi Bizottságának. A történelem során magyar és német kormánymegbízottak nem ritkán ültek együtt a tárgyalóasztal mellett, de ezek a megbízottak nem a két nép érdekeit képviselték, hanem reakciós uralkodóosztályait és fasiszta elnyomóik népellenes törekvéseit, háborús romboló politikáját szolgálták, — mondotta Dobi István, a német küldöttség fogadása alkalmából. — Most először történik, hogy magyar és német kormánymegbízottak, mint őszinte barátok és testvérek tárgyalnak egymással, mint egy és ugyanazon nagy csealádnak, a Szovjetunió vezetésével a békéért, haladásért és demokráciáért harcoló nagy tábornak tagjai, mintharcostársak az imperialista agresszorok, a fasizmus maradványai és a reakció elleni küzdelemben. — Azok a szilárd baráti kapcsolatok, amelyeket a magyar és a német nép, mint a békeszerető népek nagy családjának tagjai, a most aláírt egyezményekkel létrehoztak, mindkét nép felemelkedését szolgálják, — mondotta Dobi István. Walter Ulbricht, a német kormányküldöttség vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a két ország barátsága erősíti a béke táborát. — Tudatában vagyunk annak a felelősségnek, — mondotta — amely rajtunk, német antifasisztákon nyugszik. Miután a német imperializmus két világháborúban folytatta hódító politikáját, most az amerikai imperialisták léptek Hitler nyomdokaiba és Nyugat-Németországot a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a népi demokratikus országok ellen irányuló támadó háború katonai támaszpontjává szeretnék átváltoztatni. A Német Demokratikus Köztársaság megalapítása alkalmából küldött üdvözletében Sztálin generalisszimusz kiemelte, hogy egy békeszerető demokratikus Németország léte a békeszerető Szovjetunió fennállásával együtt kizárja az új háborúk lehetőségét Európában, véget vet Európában a vérontásnak és lehetetlenné teszi, hogy az imperialisták leigázzák az európai országokat. Minden lehetőt meg fogunk tenni, hogy mint a nemzetközi béketábor tudatos harcosai a háborút megakadályozzuk. A budapesti tanácskozások eredményeképpen a két kormány közös nyilatkozatot bocsátott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy „mindkét kormány legfőbb feladatának tekinti a béke fenntartását és megszilárdítását, a Szovjetunió vezette béketábor megerősítését az imperialista agresszorok elleni küzdelemben és országaik demokratikus rendszerének további békés építését.” Mindkét ország a Szovjetunió, a béke leghatalmasabb bástyája oldalán, elszánt harcot fog folytatni a háborús bujtogatók ellen, a béke megvédéséért. A HÁBORÚS GYÚJTOGATÓK GYALÁZATOS TÁMADÁSA Korea népe megvédi függetlenségét és szabadságát Távolkeletről az amerikai imperialisták újabb gaztettéről érkezett hír. A múlt szombatról vasárnapra virradó éjszaka az amerikai zsoldban álló délkoreai kormány csapatai átlépték a határt és amerikai fegyverekkel felszerelve, széleskörű támadást intéztek az Északkoreai Demokratikus Köztársaság ellen. A támadás teljesen váratlanul érte a demokratikus köztársaságot, így a támadók több helyen egy-két kilométer mélységben benyomultak Észak-Korea területére. A köztársasági csapatok azonban fölvették a harcot, szilárdan ellenálltak, sőt rövidesen ellentámadásba mentek át. Az ellentámadás visszavetette a támadókat és az ellenség üldözése közben az északkoreai hadsereg csapatai behatoltak a Szöultól 45 kilométerre fekvő Pocson városába, kezükben tartják az Ongjin-félsziget nagyobb részét, partra szálltak Dél-Korea több kikötőjében és fontos vasúti csomópontokat foglaltak el. A népi demokratikus köztársaság csapatai tehát méltó választ adtak az amerikai háborús gyújtogatók és koreai kiszolgálói aljas mesterkedéseire. Mi történt tulajdonképpen Koreában? Tudjuk, hogy a második világháború végén, Korea népét a szovjet csapatok szabadították fel a japán elnyomás alól. Korea, amely körülbelül két és félszer akkora, mint Magyarország és lakosainak száma megközelíti a 20 milliót — a japán szigetektől nyugatra, Mandzsúriától délkeletre terül el. Két oldalról a Japán-tenger és a Sárgatenger határolja. Az ország felszabadulása után a potsdami egyezmény értelmében a szovjet csapatok Korea északi részében építették ki állomáshelyeiket, a déli részt pedig a harcok befejezése után, utólag partraszállt amerikai csapatok szállták meg színtén a nemzetközi egyezmények értelmében. • Ezek a nemzetközi megegyezések azt is előírták, hogy a megszálló hatalmaknak elő kell segíteniök az egységes, független demokratikus Korea megteremtését. Az amerikaiak azonban fölrúgták a nemzetközi egyezményeket. Amikor a Szovjetunió kivonta csapatait Észak-Koreából és megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, akkor az amerikai imperialisták nyíltan arról beszéltek, hogy Dél-Korea „amerikai érdekszféra" és az ország déli részén népelnyomó gyarmati terrorrendszert teremtettek. A legutóbbi időben több amerikai háborús gyújtogató járt Koreában. Alig néhány hete, hogy ellátogatott ide a hírhedt Dulles, a háborús uszító Jessup, majd pedig Johnson és Bradley tábornokok. Nyilvánvaló, hogy a mostani gyalázatos támadást is ők készítették elő. Az amerikaiak Koreát az új háború előkészületeinek támaszpontjává akarják tenni. Korea népe azonban megvédi szabadságát és függetlenségét, a nagy kínai nép példáján tanulva, méltó választ ad az imperialistáknak. Nyolcmillió francia írta alá a békefelhívást A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Charles Tillon, a Párt egyik vezetője bejelentette, hogy a stockholmi békefelhívást idáig több mint 8 millió francia írta alá. Tömeggyűléseken, pártnapokon, üzemekben és a falvakban tíz- és tízezrek tesznek nap mint nap hitet a béke mellett a háborús uszítók ellen és fogadják meg, hogy Franciaország népe sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió ellen. A Franciaországból érkező hírek szerint a haladó szellemű francia alsópapság számos tagja is kiveszi részét az aláírásgyűjtési mozgalomból. Orcher község papja például egy ünnepség során maga 613 aláírást gyűjtött a békeívekre. Ezerhétszáznyolcvankét hajó munkássága sztrájkol Argentína kikötőiben Az argentin tengerészek és kikötőmunkások május 18-án sztrájkbaléptek. Ez a sztrájk június derekára annyira kiterjedt, hogy az ország kikötőiben 82 hatalmas óceán járó, 150 folyami hajó, 50 olajszállító, 1500 uszály- és vontatóhajó állott már üzemen kívül. A sztrájk megbénította Santa Fé, Rosario, Posados és Koriantees s más kisebb kikötők forgalmát. A sztrájknak az az oka, hogy a kormány ígérete ellenére nem teljesítette a tengerészek és kikötőmunkások követeléseit. 1950 július 2. Bt i*r//»fé ifiiff is nö ti béke harcosit intik tábora A Béke Hívei Világkongersszusa Állandó Bizottságának felhívása, mint ismeretes, az atomfegyver betiltását és annak a kormánynak háborús bűnössé nyilvánítását követeli, amely elsőnek alkalmazza az atomfegyvert. A felhívás nyomán az amerikai tudományos és kulturális élet kétezer vezetője tiltakozott Trumannál az atombomba gyártása ellen, ugyanakkor egymást érik a békegyűlések is. Washingtonban a közelmúltban ötvennyolc szervezet küldötteinek részvételével folyt le egy hatalmas békegyűlés, ahol hevesen tiltakozott a város dolgozó népe a bombagyárosok háborús politikája ellen. De nemcsak Washingtonban, hanem az Amerikai Egyesült Államok minden városában és falujában erősödik a béketábor. Ezt tükrözi vissza az is, hogy Montana állam farmerjeinek szövetsége felhívta az amerikai kormányt, hogy változtassa meg külpolitikájának irányvonalát és kezdjen barátsági és együttműködési politikát a Szovjetunióval. Az amerikai parasztok elítélték az atombomba-politikát, amivel az USA imperialista vezetői ártatlan méliók meggyilkolására, békés városok és falvak lerombolására készülnek. Jellemző az amerikai nép közvéleményére, hogy az atombomba propagálására készült film bemutatóján,az elsötétített nézőtéren felzúgott a tapsvihar, amikor a filmben szereplő egyik asszony azt mondotta: „Nem kell atombomba! Elég volt a háborúból!” A béke amerikai hívei sorra hívják életre a ,béklővédelmi bizottságokat, konferenciákat tartanak, aláírásokat gyűjtenek és így tiltakoznak az USA vezetőinek lelkiismeretlen háborús politikája ellen. Levelek áradata érkezik az Egyesült Államok Kongresszusához is. A levelek írói a Szovjetunióval való barátságot és a béke politikáját követelik a kongresszustól. A Haladó Párt, az Amerikai Munkáspárt, az Amerikai Szovjet Barátság Nemzeti Tanácsa, a Tudósok, Művészek és Szabadfoglalkozásúak Tanácsa, az Amerikai Nők Kongreszszusa, a Békevédelmi Szakszervezeti Konferencia, az Amerikai Szláv Kongresszus és még sok más szervezet csatlakozott a béke híveinek hatalmas mozgalmához, amely szembeszáll Truman gyalázatos háborús politikájával, a kapitalista kizsákmányolással és követeli a békét, az együttműködést a Szovjetunióval és a világ minden demokratikus országával. Megváltozik a Gyilkos-tó vidéke A Román Népköztársaság Csík megyében hatalmas munkát végez a hegyek újraerdősítéséért, hogy helyrehozza a múlt bűneit. Nyolc év leforgása alatt több mint 15.000 hektár, területet erdősítenek és már az idén 42 hektárra növelik a faiskolák területét. Fokozatosan megvalósítják a fiatal erdők védelmét is, amire a múltban egyáltalán nem gondoltak. Az újraerdősítéssel egyidejűleg megjavítják a legelő területeket is és egyre több apaállatistálló segítségével az állatállományt is tenyésztésre alkalmas állitókkal,es vetik fel. A múlt órai egyáltalán nem törődtek a természeti kincsek védelmével. Román Népköztársaság most a Szovjetunió példájára a hal- és vadállományt is fejleszti. Tavaly már 150.000 ikrát helyeztek el a Gyilkostóban, 50.000 ivadékot pedig Orsovára küldtek. Az egyre hatalmasabbá fejlődő halastavat gátakkal védelmezik az eliszaposodástól. A Román Népköztársaság egyik legfestőibb része a Gyilkos-tó és a Békásszoros. A múltban csak az uralkodó osztály kiváltságosai látogatták ezt a vidéket. A román nép állama ,a nagyszabású építkezésekkel lehetővé teszi, hogy a dolgozók széles tömegei munkájuk fáradalmait ezen a festői vidéken pihenhetik ki. _______________ .111 Sortűz ötszáz munkásra és parasztra... A szíriai Aleppó városban a rendőrség sortüzet nyitott 500 tüntető munkásra és parasztra, akik a békéért és a háborús uszítók ellen és az imperialisták gyarmati kizsákmányolásának gyalázatosságát ellen emelték fel szavukat. A tüntetők közül 13 súlyosan megsebesült. A NAGYVILÁG KIS HÍREI A CSENDES ÓCEÁN PARTJÁN terül el Vladivosztok városa. Hatalmas kikötőjében szovjet tengerészek őrködnek a Szovjetunió sérthetetlen határain. Nyár időben, a Csendes óceánon, a szovjet halászok igen bőséges fogásra tesznek szert. A legutóbbi napokban Nagibin vladivosztoki kapitány halászcsoportja egy nap alatt 300 mázsa halat fogott ki. A halászok versenyben állanak egymással és előirányzott tervüket általában 200—250 százalékkal túlteljesítik.* KÍNA FŐVÁROSÁBAN, Pekingben, az egykori császárok gyönyörű palotát építettek. A kínai dolgozók tíz- és tízezrei emelték a hatalmas palotát, nemzedékeken keresztül. Festők, szobrászok, fafaragók, nagy kínai művészek legszebb álmait örökíti meg ez a csodálatos épület. A Kínai Népköztársaság most a világhírű palotát kultúrházzá avatta fel a munkásság számára. A több évszázados elnyomás alól felszabadult kínai nép a palota előtti hatalmas teret „Vörös Térnek" nevezte el. * EGYÁLTALÁN NEM JUT HÚSHOZ és tejhez Olaszország lakosságának fele — állalította meg Sansone szocialista képviselő az olasz Parlamentben. A kormány nyomor-politikájának a következménye hogy 15—20 millió olasz soha nem eszik húst és nem iszik tejet — mondta a képviselő. * újabb kétszáz napközi OTTHONT létesítenek a lengyel falvakban. A legnagyobb mezei munkák idején ezek a napközi otthonok gondoskodnak a dolgozó parasztok kicsinyeinek egészségügyi ellátásáról, felügyeletéről és neveléséről. A DUNA—FEKETETENGERI CSA- TORNA munkásai azzal válaszolnak a háborús gyújtogatók hogy határidő előtt torna építkezéseit, mesterkedéseire, befejezik a csakk ÚJABB PANAMÁT lepleztek le az osztrák belügyminisztériumban- Magasrangú tisztviselők csalással, vesztegetéssel százezres jövedelmet vágtak zsebre. Sz úkségük van Iritoca Amerikában van egy újság, melynek ez a címe: „A pénzügyi élet”. Ez az újság a legnagyobb bankok, milliomosok lapja. Ebben olvastuk nmrégen a következő mondatot: „Szükségünk van Titora.” Mi ezt már régen tudtuk. Az amerikai háborús gyújtogatóknak szükségük van az olyan cégéres gazemberekre, mint Tito, az ő segítségével akarják megvalósítani a háborús terveiket. De azt is tudjuk, amire Tito nyugati gazdái csak most kezdenek ráébredni. A „Tribune” című angol újság tudósítója legutóbb ezt írta: „Beutaztam Jugoszláviát, hallottam a legkülönbözőbb véleményeket. A többség élesen berátta a jelenleti rendszert. Azok közül, akikkel beszéltem, sokan gyűlölettel emlegetik Titót, törekvéseit és módszereit és úgy gondolják, hogy uralma össze fog omlani. Türelmetlenül várják a a napot, amelyen ez az összeomlás bekövetkezik.” Ezt írja az angol újság. Mi csak annyit teszünk hozzá, hogy a jugoszláv dolgozók nemcsak várják a napot, hanem igen hatékonyan harcolnak azért, hogy minél előbb véget érjen Tito rémuralma. S ha az amerikai milliomosoknak szükségük van Titóra, vigyék magukkal. A jugoszláv dolgozóknak nincs szükségük rá.