Szabad Föld, 1950. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1950-07-02 / 27. szám

2 Szabad Föld BARÁTI EGYEZMÉNYEKET ÍRTENK A­LÁ A NÉMET DEMOKRAT IKEK KÖZTÁRSASÁGGAL Minden lehetőt megteszünk a béke védelméért — mondotta Walter Ulbricht Az elmúlt héten Budapesten tár- s gyalt a Német Demokratid­us Köz-­­ társaság kormányküldöttsége és a tárgyalások eredményekép­pen kormánynyilatkozatot, to­vábbá kulturális, műszaki-tu­dományos, áruforgalmi, vala­mint pénzügyi megállapodást írtak alá. A Német Demokratikus Köztársa­ság ugyanilyen szerződésekkel pe­csételte már meg barátságát a len­gyel és a csehszlovák népi demo­kráciával és rövidesen , német kor­mányküldöttség érkezik a Kínai Népköztársaságba is. A Magyarországra érkezett demo­kratikus német kormányküldöttséget Walter Ulbricht helyettes miniszter­­elnök vezette. Walter Ulbricht már 15 éves korában tagja volt a német ifjúmunkás szervezetnek, részt vett a Német Kommunista Párt megala­kításában 1918-ban és 1923 óta tagja a Párt Központi Bizottságá­nak.­­ A történelem során magyar és német kormánymegbízottak nem ritkán ültek együtt a tárgyalóasztal mellett, de ezek a megbízottak nem a két nép érdekeit képviselték, ha­nem reakciós uralkodóosztályait és fasiszta elnyomóik népellenes törek­véseit, háborús romboló politikáját szolgálták, — mondotta Dobi István, a német küldöttség foga­dása alkalmából. — Most először történik, hogy magyar és német kormánymeg­bízottak, mint őszinte barátok és testvérek tárgyalnak egy­mással, mint egy és ugyanazon nagy cseal­­ádnak, a Szovjetunió vezetésével a békéért, haladásért és demokrá­ciáért harcoló nagy tábornak tagjai, mint­­harcostársak az imperialista agresszorok, a fasizmus marad­ványai és a reakció elleni küzde­lemben. — Azok a szilárd baráti kapcso­latok, amelyeket a magyar és a né­met nép, mint a békeszerető népek nagy családjának tagjai, a most aláírt egyezményekkel létrehoztak, mindkét nép felemelkedését szolgál­ják, — mondotta Dobi István. Walter Ulbricht, a német kor­mányküldöttség vezetője beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a két or­szág barátsága erősíti a béke táborát. — Tudatában vagyunk annak a felelősségnek, — mondotta — amely rajtunk, német antifasisztákon nyugszik. Miután a német imperia­lizmus két világháborúban foly­tatta hódító politikáját, most az amerikai imperialisták léptek Hitler nyomdokaiba és Nyugat-Németországot a Szov­jetunió, a Német Demokratikus Köz­társaság és a népi demokratikus országok ellen irányuló támadó há­ború katonai támaszpontjává sze­retnék átváltoztatni.­­ A Német Demokratikus Köz­társaság megalapítása alkalmából küldött üdvözletében Sztálin gene­ralisszimusz kiemelte, hogy egy békeszerető demokratikus Németor­szág léte a békeszerető Szovjetunió fennállásával együtt kizárja az új háborúk lehetőségét Európában, vé­­get vet Európában a vérontásnak és lehetetlenné teszi, hogy az imperia­listák leigázzák az európai orszá­gokat. Minden lehetőt meg fogunk tenni, hogy mint a nemzetközi béketábor tudatos harcosai a háborút megakadályozzuk. A budapesti tanácskozások ered­ményeképpen a két kormány közös nyilatkozatot bocsátott ki. A nyilat­kozat megállapítja, hogy „mindkét kormány legfőbb feladatának tekinti a béke fenntartását és megszilárdí­tását, a Szovjetunió vezette béke­tábor megerősítését az imperialista agresszorok elleni küzdelemben és országaik demokratikus rendszeré­nek további békés építését.” Mindkét ország a Szovjetunió, a béke leghatalmasabb bástyája olda­lán, elszánt harcot fog folytatni a háborús bujtogatók ellen, a béke megvédéséért. A HÁBORÚS GYÚJTOGATÓK GYALÁZATOS TÁMADÁSA Korea népe megvédi függetlenségét és szabadságát Távolkeletről az amerikai imperialis­ták újabb gaztettéről érkezett hír. A múlt szombatról vasárnapra virradó éjszaka az amerikai zsoldban álló délko­reai kormány csapatai átlépték a határt és amerikai fegyverekkel felszerelve, széleskörű támadást intéztek az Északkoreai Demo­kratikus Köztársaság ellen. A támadás teljesen váratlanul érte a demokratikus köztársaságot, így a tá­madók több helyen egy-két kilométer mélységben benyomultak Észak-Korea területére. A köztársasági csapatok azonban fölvették a harcot, szilárdan ellenálltak, sőt rövidesen ellentámadásba mentek át. Az ellentámadás visszavetette a tá­madókat és az ellenség üldözése közben az északkoreai hadsereg csapatai be­hatoltak a Szöultól 45 kilomé­terre fekvő Pocson városába, ke­zükben tartják az Ongjin-félsziget nagyobb részét, partra szálltak Dél-Korea több kikötőjében és fontos vasúti csomópontokat fog­laltak el. A népi demokratikus köztársaság csapatai tehát méltó választ adtak az amerikai háborús gyújtogatók és ko­reai kiszolgálói aljas mesterkedéseire. Mi történt tulajdonképpen Koreá­ban? Tudjuk, hogy a második világ­háború végén, Korea népét a szovjet csapatok szabadították fel a japán el­nyomás alól. Korea, amely körülbelül két és félszer akkora, mint Magyarország és lakosainak száma megközelíti a 20 milliót — a japán szigetektől nyugatra, Mandzsúriától délkeletre terül el. Két oldalról a Japán-tenger és a Sárga­tenger határolja. Az ország felszaba­dulása után a potsdami egyezmény értelmében a szovjet csapatok Korea északi részében építették ki állomás­helyeiket, a déli részt pedig a harcok befejezése után, utólag partraszállt amerikai csapatok szállták meg­­ színtén a nemzetközi egyezmények ér­telmében. • Ezek a nemzetközi­ megegyezések azt is előírták, hogy a megszálló hatal­maknak elő kell segíteniök az egysé­ges, független demokratikus Korea megteremtését. Az amerikaiak azonban fölrúgták a nemzetközi egyezményeket.­ Amikor a Szovjetunió kivonta csapa­tait Észak-Koreából és megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, akkor az amerikai imperialisták nyíltan arról beszéltek, hogy Dél-Ko­rea „amerikai érdekszféra" és az or­szág déli részén népelnyomó gyarmati terror­rendszert teremtettek. A legutóbbi időben több amerikai háborús gyújtogató járt Koreá­ban. Alig néhány hete, hogy ellátogatott ide a hírhedt Dulles, a háborús uszító Jessup, majd pedig Johnson és Brad­ley tábornokok. Nyilvánvaló, hogy a mostani gyalázatos támadást is ők készítették elő. Az amerikaiak Koreát az új háború előkészületeinek támaszpontjává akar­ják tenni. Korea népe azonban megvédi sza­badságát és függetlenségét, a nagy kínai nép példáján tanulva, méltó vá­laszt ad az imperialistáknak. Nyolcmillió francia írta alá a békefelhívást A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülésén Charles Til­­lon, a Párt egyik vezetője bejelentette, hogy a stockholmi békefelhívást idáig több mint 8 millió francia írta alá. Tömeggyűléseken, pártnapokon, üze­mekben és a falvakban tíz- és tízezrek tesznek nap mint nap hitet a béke mel­lett a háborús uszítók ellen és fogad­ják meg, hogy Franciaország népe sohasem fog háborút viselni a Szovjetunió el­len. A Franciaországból érkező hírek sze­rint a haladó szellemű francia alsópap­ság számos tag­ja is kiveszi részét az aláírásgyűjtési mozgalomból. Orcher község papja például egy ün­nepség során maga 613 aláírást gyűj­tött a békeívekre. Ezerhétszáznyolcvankét hajó munkássága sztrájkol Argentína kikötőiben Az argentin tengerészek és kikötőmunkások május 18-án sztrájkba­­léptek. Ez a sztrájk június derekára annyira kiterjedt, hogy az ország ki­kötőiben 82 hatalmas óceán járó, 150 folyami hajó, 50 olajszállító, 1500 uszály- és vontatóhajó állott már üzemen kívül. A sztrájk megbénította Santa­ Fé, Rosario, Posados és Koriantees s más kisebb kikötők forgalmát. A sztrájknak az az oka, hogy a kormány ígérete ellenére nem teljesítette a tengerészek és kikötőmunkások követeléseit. 1950 július 2. Bt i*r//»fé ifiiff is nö ti béke harcosit in­tik tábora A Béke Hívei Világkongersszusa­­ Állandó Bizottságának felhívása, mint ismeretes, az atomfegyver betiltását és annak a kormánynak háborús bű­nössé nyilvánítását követeli, amely elsőnek alkalmazza az atomfegyvert. A felhívás nyomán az amerikai tudományos és kultu­rális élet kétezer vezetője tiltako­zott Trumannál az atombomba gyártása ellen, ugyanakkor egymást érik a békegyű­lések is. Washingtonban a közelmúltban öt­vennyolc szervezet küldötteinek rész­vételével folyt le egy hatalmas béke­­gyűlés, ahol hevesen tiltakozott a vá­ros dolgozó népe a bombagyárosok háborús politikája ellen. De nemcsak Washingtonban, ha­nem az Amerikai Egyesült Álla­mok minden városában és falujá­ban erősödik a béketábor. Ezt tükrözi vissza az is, hogy Mon­tana állam farmerjeinek szövetsége felhívta az amerikai kormányt, hogy változtassa meg külpolitikájának irányvonalát és kezdjen barátsági és együttműködési politikát a Szovjet­unióval. Az amerikai parasztok elítélték az atombomba-politikát, amivel az USA imperialista vezetői ártatlan m­éliók meggyilkolására, békés városok és falvak lerombolására készülnek. Jellemző az amerikai nép közvéle­ményére, hogy az atombomba propa­gálására készült film bemutatóján,­­az elsötétített nézőtéren felzúgott a taps­vihar, amikor a filmben szereplő egyik asszony azt mondotta: „Nem kell atombomba! Elég volt a­­ háborúból!” A béke amerikai hívei sorra hívják életre a ,béklővédelmi bizottságokat, konferenciákat tartanak, aláírásokat gyűjtenek és így tiltakoznak az USA vezetőinek lelkiismeretlen háborús po­litikája ellen. Levelek áradata érkezik az Egyesült Államok Kongresszusá­hoz is. A levelek írói a Szovjetunióval való barátságot és a béke politikáját követelik a kongresszustól. A Haladó Párt, az Amerikai Mun­káspárt, az Amerikai Szovjet Barát­ság Nemzeti Tanácsa, a Tudósok, Művészek és Szabadfoglalkozásúak Tanácsa, az Amerikai Nők Kongresz­­szusa, a Békevédelmi Szakszervezeti Konferencia, az Amerikai Szláv Kongresszus és még sok más szerve­zet csatlakozott a béke híveinek hatal­mas mozgalmához, amely szembe­száll Truman gyalázatos háborús politikájával, a kapitalista kizsákmányolással és követeli a békét, az együttműködést a Szovjetunióval és a világ minden demokratikus országával. Megváltozik a Gyilkos-tó vidéke A Román Népköztársaság Csík me­gyében hatalmas munkát végez a he­gyek újraerdősítéséért, hogy helyre­hozza a múlt bűneit. Nyolc év lefor­gása alatt több mint 15.000 hektár, területet erdősítenek és már az idén 42 hektárra növelik a faiskolák terü­letét. Fokozatosan megvalósítják a fiatal erdők védelmét is, amire a múltban egyáltalán nem gondoltak. Az újraerdő­sítéssel egyidejűleg megjavítják a legelő­ területeket is és egyre több apaállatistálló segítségével az állat­állományt is tenyésztésre alkalmas áll­it­ókkal,­es­ vetik fel. A múlt órai egyáltalán nem törőd­tek a természeti kincsek védelmével. Román Népköztársaság most a Szovjetunió példájára a hal- és vad­állományt is fejleszti. Tavaly már 150.000 ikrát helyeztek el a Gyilkos­­tóban, 50.000 ivadékot pedig Orso­­vára küldtek. Az egyre hatalmasabbá fejlődő halastavat gátakkal védelme­zik az eliszaposodástól. A Román Népköztársaság egyik leg­­festőibb része a Gyilkos-tó és a Békás­szoros. A múltban csak az uralkodó osztály kiváltságosai látogatták ezt a vidéket. A román nép állama ,a nagy­szabású építkezésekkel lehetővé teszi, hogy a dolgozók széles tömegei mun­kájuk fáradalmait ezen a festői vidé­ken pihenhetik ki. _______________ .111 Sortűz ötszáz munkásra és parasztra... A szíriai Aleppó városban a rendőrség sortüzet nyitott 500 tün­tető munkásra és parasztra, akik a békéért és a háborús uszítók ellen és az imperialisták gyarmati kizsákmányolásának gyalázatosságát ellen emelték fel szavukat. A tüntetők közül 13 súlyosan megsebesült. A NAGYVILÁG KIS HÍREI A CSENDES ÓCEÁN PARTJÁN terül el Vladivosztok városa. Hatal­mas kikötőjében szovjet tengeré­szek őrködnek a Szovjetunió sérthe­­tetlen határain. Nyár időben, a Csendes óceánon, a szovjet halászok igen bőséges fo­gásra tesznek szert. A legutóbbi napokban Nagibin vladivosztoki kapitány halászcsoport­ja egy nap alatt 300 mázsa halat fogott ki. A halászok versenyben állanak egy­mással és előirányzott tervüket ál­talában 200—250 százalékkal túl­teljesítik.* KÍNA FŐVÁROSÁBAN, Pekingben, az egykori császárok gyönyörű palotát építettek. A kínai dolgozók tíz- és tízezrei emelték a hatalmas palotát, nemzedékeken ke­­resztül. Festők, szobrászok, fafaragók, nagy kínai művészek legszebb álmait örökíti meg ez a csodálatos épület. A Kínai Népköztársaság most a világ­hírű palotát kultúrházzá avatta fel a munkásság számára. A több évszáza­dos elnyomás alól felszabadult kínai nép a palota előtti hatalmas teret „Vö­­rös Térnek" nevezte el. * EGYÁLTALÁN NEM JUT HÚSHOZ és tejhez Olaszország lakosságának fele — állalította meg Sansone szocialista képviselő az olasz Parlamentben. A kormány nyomor-politikáj­ának a követ­­kezménye hogy 15—20 millió olasz soha nem eszik húst és nem iszik tejet — mondta a képviselő. * újabb kétszáz napközi OTTHONT létesítenek a lengyel falvakban. A legnagyobb mezei munkák idején ezek a napközi ott­honok gondoskodnak a dolgozó pa­rasztok kicsinyeinek egészségügyi ellátásáról, felügyeletéről és neve­léséről.­ A DUNA—FEKETETENGERI CSA-­­ TORNA munkásai azzal válaszolnak a­­ háborús gyújtogatók hogy határidő előtt torna építkezéseit, mesterkedéseire, befejezik a csakk ÚJABB PANAMÁT lepleztek le az osztrák belügyminisztériumban- Magasrangú tisztviselők csalással, vesztegetéssel százezres jövedelmet vágtak zsebre. Sz úkségük van Iritoca Amerikában van egy újság, mely­nek ez a címe: „A pénzügyi élet”. Ez az újság a legnagyobb bankok, milliomosok lapja. Ebben olvastuk nmrégen a következő mondatot: „Szükségünk van Titora.” Mi ezt már régen tudtuk. Az ame­rikai háborús gyújtogatóknak szük­ségük van az olyan cégéres gazem­berekre, mint Tito, az ő segítségével akarják megvalósítani a háborús ter­veiket. De azt is tudjuk, amire Tito nyu­gati gazdái csak most kezdenek rá­ébredni. A „Tribune” című angol újság tudósítója legutóbb ezt írta: „Beutaztam Jugoszláviát, hallottam a legkülönbözőbb véleményeket. A többség élesen berátta a jelenle­ti rendszert. Azok közül, akikkel be­széltem, sokan gyűlölettel emlegetik Titót, törekvéseit és módszereit és úgy gondolják, hogy uralma össze fog omlani. Türelmetlenül várják a a napot, amelyen ez az összeomlás bekövetkezik.” Ezt írja az angol újság. Mi csak annyit teszünk hozzá, hogy a jugo­szláv dolgozók nemcsak várják a napot, hanem igen hatékonyan har­colnak azért, hogy minél előbb vé­get érjen Tito rémuralma. S ha az amerikai milliomosoknak szükségük van Titóra, vigyék ma­gukkal. A jugoszláv dolgozóknak nincs szükségük rá.

Next