Szabad Föld, 1950. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1950-07-02 / 27. szám

1950 július 2. kisgyűlések tanulságai A betakarítási munkák sikeres, gyors elvégzése döntő mértékben munk a népnevelők, a dülőfelelősök, az arató- és cséplőmunkások jó politikai felvilágosító munkáján. Az aratási előkészületek s a már megkezdett betakarítási munkák tapasztalatai is azt mutatják, hogy ahol gyengén folyik a felvilágosító munka, ahol a rendeleteket nem mi magyarázzuk meg a falu dolgozóinak, ott az ellenség magyarázza, természetesen a maga szájaíze szerint, kiforgatja, igyekszik zavart kelteni s hátráltatja az aratást. A felvilágosító munka egyik döntő színhelye jelenleg — a falusi kisgyűlések. Kisgyűlések már voltak az elmúlt két vasárnap s lesznek a most ránk következő vasárnap is. Mik a kisgyűlésen a népnevelők, dülőfelelősök feladatai? Legfőbb feladatuk: mozgósítsanak az aratás, gyors befejezésére! Az ország nagyon sok helyén a szombati esőzések után egyszerre érett be a gabona, nem egy helyen már el is érett s néhány nap múlva könnyen megindulhat a szempergés. Sőt a déli vidékeken a búzánál itt-ott már jelentkezik is a szempergés. A népnevelőink, dülőfelelőseink magyarázzák meg: mindennapi késedelem súlyos kár a nemzetnek, de súlyos kár magának a termelőnek is! Ezt pedig egyetlen becsületes dolgozó paraszt sem akarhatja! A „harc minden szem gabonáért" azt jelenti, hogy e héten zömében az ország minden részén fejezzük be a búza learatását! Népnevelőink, dülőfelelőseink, földmívesszövetkezeti aktíváink feladata azonban nemcsak ebből áll. Ahol vontatottan indult meg az aratás, abban nem kis része volt az ellenség aknamunkájának: akízi szervezeteink elaludtak s ezeken a helyeken az ellenség vitte a szót. Számos községben találkozunk még ma is azzal a kulákrémhírrel, több hasonlóval együtt, hogyaz a gabona, amelyet viaszérésben aratnak, nem jó vetőmagnak”. Ahol a kisgyűléseken leleplezték ezt az ostoba, ártalmas kulákrémhírt, aki a gazdálkodáshoz valamit is ért, mindenki tudja, hogy ennek éppen ellenkezője az igazi zökkenő nélkül, gyorsan folyik az aratás. A paksi járásban, ahol szervezeteink, népnevelőink, dülőfelelőseink nem látják tisztán feladataikat, nem értik meg a politikai felvilágosító munka jelentőségét és nem leplezik le bátran a kulákok, reakciós papok zavart keltő rémhíreit — általában lemaradtak az aratással. Ugyanabban a járásban azonban, Dimaszentgyörgyön, ahol pártszervezetünk és a tömegszervezetek gondos, alapos felvilágosító munkát végeznek, hatástalan az ellenség aknamunkája: a környéken legjobban állnak a gabona betakarításával. A kisgyűléseken sok helyen egyik legvitatottabb kérdés volt a közös szérű. A közös szérűn való csaplás nem kötelező, ilyen értelmű rendelet soha nem jelent meg. Mégis az ellenségnek, a mi szervezeteink rossz felvilágosító munkája miatt, nem egy községben sikerült ezen a téren is zavart keltenie, sikerült ezt az igazán harmad-, negyedrangú kérdést hajánál fogva „főkérdésként" előráncigálnia. Leplezzük le ezen a téren is kíméletlenül és erélyesen az ellenség rágalmait. Ne engedjük, hogy a faluban ezt a jelentéktelen kérdést központi kérdéssé tehesse a reakció. Közös szérűn ott csépeljenek a dolgozó parasztok, ahol meggyőződtek ennek előnyéről és maguk is akarják! Kisgyűléseinknek az aratás mellett másik fő kérdése a szállítási szerződések kötése a gabonafeleslegekre. Igás község egyik kisgyűlésén, ahol jól megmagyarázták a szállítási szerződés előnyeit a dolgozó parasztoknak, a gyűlés végén valamennyien megkötötték a szállítási szerződést a földművesszövetkezettel. Csány községben elsőnek a községi párttitkár, a pártvezetőség tagjai s általában a község vezetői kötöttek szállítási szerződést. A váchartyáni kisgyűlésen Korlik József hatholdas parasztversenyre hívta ki a falu valamennyi dolgozó parasztját a gabonának a cséplőgéptől való beszállítására. S ugyanakkor 7 mázsa feleslegére kötött szállítási szerződést a földművesszövetkezettel. Földművesszövetkezeti aktívánk, támogatva a DÉFOSZ dülőfelelősökkel, fokozzák ezen a téren munkájukat. Gondos, jó felvilágosító munkával érjék el — mint a DÉFOSZ pár héttel ezelőtti országos felhívásában is kitűzte, — hogy július 8-ig a faluban lehetőleg minden dolgozó paraszt kössön szállítási szerződést a földművesszövetkezettel! Július 2-án újra lesznek kisgyűlések az ország valamennyi községében. Tótkomlós község dolgozó parasztságának országos felhívása ezeken a kisgyűléseken minden bizonnyal igen széles visszhangot fog kiváltani. Dolgozó parasztságunk valamennyi községben, faluban és tanyaközpontban tömegesen csatlakozik majd a megindult terménybegyűjtési mozgalomhoz. Népnevelőink, dülőfelelőseink, földművesszövetkezeti aktíváink értessék meg a falu dolgozóival, hogy az aratás gyors befejezése mellett, legfontosabb soron lévő munka a cséplés elkezdése és munkárparaszt államunkkal szemben legfőbb kötelességünk teljesítése, a terménybeadás gyors teljesítése! A vasárnapi kisgyűlésen versenyszerződések útján érjük el, tegyük tömegmozgalommá, hogy dolgozó parasztságunk hazafias kötelességét szem előtt tartva, terménybeadási kötelezettsége értelmében gabonáját mindjárt a cséplőgéptől szállítsa be a földművesszövetkezeti gyűjtőhelyre! A derekegyházi állami gazdaságban teljes egészében befejezték az aratást és a tarlóhántást A szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyét, a növénytermesztés fejlesztésével kapcsolatos minisztertanácsi határozat pontos betartásának helyeségét bizonyítja az, hogy a kenderesszigeti és a derekegyházi állami gazdaságokban június 24-re minden aratási munkát befejeztek. A derekegyházi állami gazdaságban június 24-én estére teljes egészében elvégezték a tarlóhántást is. . A cséplés ideje alatt is erősítsük DÉFOSZ szervezeteinket! A DÉFOSZ szervezetek megerősítését és új tagok toborzását a cséplés ideje alatt is tovább kell folytatni. Ennek érdekében a helyi DÉFOSZ titkárok miinen cséplőgépnél jelöljenek ki egy arra alkalmas szaktársat, akinek feladata, hogy a gépnél dolgozók, valamint a csépeltető kis- és középparasztok közül politikai felvilágosító munka útján új tagokat toborozzon a DÉFOSZ-ba. A kitöltött belépési nyilatkozatokat az erre kijelölt szaktárs minden hét végén adja át a DÉFOSZ titkárnak, aki ennek alapján az új tagoknak kiadja a DÉFOSZ tagsági könyvet. Füzetalakban is kiadták a MDP Központi Vezetőségének határozatait A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztálya kiadta füzetalakban a Párt Központi Vezetőségének június 1-én hozott határozatait, a magyar népgazdaság fejlesztésének legközelesebi feladatairól és a klerikális reakció elleni harcról. A füzet tartalmazza ezen kívül Gerő Ernő és Révai József beszédeit. (A füzet ára: 80 fillér.) SZAMD TŐLE GYORSÍTSUK MEG AZ ARATÁSI MUNKÁK ÜTEMÉT AZ ÉSZAKI ÉS DUNÁNTÚLI MEGYÉK HOZZÁK BE A LEMARADÁST Az idén országszerte mintegy két héttel előbb érett be a gabona, mint az előző esztendőkben. Péter-Pál előtt két héttel kezdhettünk hozzá a mezőgazdasági év legnagyobb munkájához, az aratáshoz. Sokfelé azonban Pató Pál módra késlekednek az aratás megkezdésével, ahelyett, hogy a gabona érését kísérnék figyelemmel, a naptárt nézik és közben túlérik a gabona, pereg a szeme, nehezebb az aratása. A déli megyékben jól halad az aratás. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink és elsősorban termelőcsoportjaink, állami gazdaságaink Bács-Kiskun megyében. Csongrádban már végeztek az őszi árpa és a rozs aratásával s a búza, meg a tavaszi árpa aratása is gyors ütemben folyik. Kákai Lajos négyholdas tiszaugi kisparaszt jóval napfölkelte előtt élesre kalapálta kaszáját, fölszerelte rá a meggyfa-csapót és mire felszáradt a hajnali harmat, levágta az első pásztát egyholdas búzatáblájából. Fzüstök után már a második pásztában cseng Kákai Lajos kaszája. Mögötte egyik lánya markot ver, másik lánya kötelet terít és a veje, Kökény Imre, kévét köt. — Meg vagyok elégedve a terméssel — mondja Kókai Lajos. — Igaz, jól előkészítettük az ősszel a talajt és a vetőmag-akció során kapott nemesített magot idejében elvetettük.. Úgy számolom, hogy lesz 50 kereszt az egy holdon. I*W. í&.'nál Sfi áíti Séf? kti Több termést takarítunk be, ha viaszérésben aratunk Ilyen jó eredményt a gépállomás segítsége és a vetőmagakció gyors, pontos lebonyolítása nélkül nem tudtam volna elérni — mondja és közben szétdörzsöl tenyerei között egy szépen fejlett karászt. 38 kövér búzaszem fordul ki a toklászok közül. — Sietünk az aratással, mert most van a búzánk viaszérésben — magyarázza Kökény Imre — Ilyenkor a kasza nyomán nem pereg a mag, könynyen lehet kötelet sodorni és minden munka könnyebb, gyorsabb, mintha késlekedünk és körmünkre ég az aratás, így nincs szemveszteség és ha egy hétig keresztbe rakva szárad a viaszérésben aratott búza, olyan acélos lesz, hogy annál jobbat kívánni sem lehet. • . , “ — Nekünk kettős okunk van a sietésre. Egyik az, hogy ha így viaszérésben vágjuk le a búzánkat, legalább 50 kilóval több termést takarítunk be, mert elkerüljük a pergési szemveszteséget. A másik pedig az, hogy ha korán aratunk, már a cséplés kezdeténél ott tudunk lenni a cséplőgép mellett, ahová cséplőmunkásként leszerződtünk. A kiskunfélegyházi határban Rózsa Mihály nyolcholdas dolgozó paraszt avatja családjával a belsőgalambosi határrészen lévő kétholdas búzatábláját. Rózsáéknak is jó termésük van. Mint ahogy errefelé mindenütt jó termést adott a föld. Nincsenek megszorult kalászok, egyenletes, kövér a szeme a búzának, árpának, rozsnak egyaránt. Minden szem gabonával a békét erősítjük Ismerjük a minisztertanács határozatát, olvassuk a Szabad Földet, tudjuk, hogy minden szem gabonáért harcolni kell és minden szem gabonával a békét erősítjük. — mondja Rózsa Mihályné és a marokverő fával tanyájuk felé mutat. —" Otthonunkat, békénket, kenyerünket megvédjük. Ennek pedig egyik fontos színhelye most a határ, a kenyér gyors betakarítása, amit mindennél fontosabbnak tartunk.• Jó termésünk mielőbbi betakarítása most a legfontosabb feladatunk. Azokon a helyeken, ahol lemaradás van, ahol a naptárhoz és nem a gabona éréséhez próbálnak igazodni, ahol érvényesült a klerikális reakció és a kulákpropaganda hatása, a leggyorsabban helyre kell hozni a lemaradást. Dolgozó parasztságunknak és egész dolgozó népünknek jövő évi kenyeréről van szó, hát gyorsítsák az aratást azokon a helyeken is, ahol ezideig nem ment olyan ütemben a munka, mint ahogy azt a gabona érése és dolgozó népünk érdeke megkívánja. Az ország északi megyéi és a dunántúli megyék is kövessék a bácskiskun megyei példát, a dolgozó kis- és középparasztok és a szerződött aratómunkások ezeken a helyeken is kapcsoljanak rá, kövessék Kókai Lajosék, Rózsa Mihályék példáját, hogy az idei jó termést minél előbb betakaríthassuk szemveszteség nélkül. Kókai Lajos Tiszaugi négyholdas kisparaszt tarlóján egymást érik a dús búzakévék. Kókaiék 16 mázsás búzatermésre számítanak egyholdas parcellájukon Jól dolgoznak a népnevelők: Rábapatonán eredményesen halad r J&W r m r • rr 0 r Elegi a szállítási szerződéskötés Leszáll a nap, a soproni műúton reflektort gyújtanak az autók. Szellő fodrozza a Rába vizét. A híd alatt felgyúrt nadrágban mosakodnak az aratók. Máskor a fáradt patonai népet ágyban találja az este, de most talpon van mindenki. Rábapatona kisközség dolgozó parasztsága él az alkalommal, szállítási szerződést köt a szövetkezettel fölösleges gabonájára. Boglári Dezső, a szövetkezet elnöke itt ül az asztalnál az Írnok mellett. Másodszor tölt olajat a lámpába — annyi az írnivaló. Eddig — meséli büszkén —, 200 dolgozó paraszt szerződött gabonafeleslegének átadására. De itt is vár másik kétszáz. Nézzük csak a könyveket: szombatig 16 vagon gabonát ajánlott fel a falu népe az országnak szerződéses szállításra. A várható termés 130 vagon ... Az írnok néhány percig számol: •— Július 8-ig elérjük, hogy a község gabonafeleslegének túlnyomó részére szerződést kötünk! — Csak győzze tintával, szaktárs! — mondja tréfásan Kovács Gábor, 7 holdas dolgozó paraszt, s mivel rajta a sor, nyomban felirat 20 mázsát. Nem is húszat, huszonnégyet — javítja ki — ez négy mázsával több búza az ország kenyeréhez és huszonnégy forinttal több jutalom — nekem! A következő, Király Antal újgazda 8 mázsát irat, Barta Antalné és Mező Antalné 10—10 mázsa rozsot és búzát... Annyi biztos, hogy Rábapatonán ha volt is, kudarcot vallott a reakció. Itt ugyan a kisgyerekek se hiszik el, hogy nem érdemes szállítási szerződést kötni. Jól dolgoztak a Párt és a tömegszervezetek népneveim. Végigjárták a házakat, s kellő időben megmagyarázták a falu népének, hogy a szállítási szerződés a dolgozó parasztságot segíti, számára biztosít több jövedelmet. Mindjárt a helyszínen ki is számították, ha valaki 10 mázsa rozsra szállítási szerződést köt, 11 mázsa árát fizeti ki a szövetkezet, mert pont egy mázsa rozs ára, 60 forint a tíz mázsa,, után járó jutalom. Ezenkívül nagy előnye a szerződőnek, hogy biztosítja magának, a hatforintos jutalmat. Nem nagy baj, ha kicsit késik is a cséplés a közben a szerződés! Patonán tavaly is késett valamit a cséplés az esős időjárás miatt, így akik akarták, se tudták határidőre beszállítani gabonafeleslegüket, s emiatt saját hibájukon kívül elestek a négyforintos felártól. Az idén azonban a termelőnek nincsen ilyen gondja aki szerződést köt, október 1-ig beadhatja gabonáját — megkapja mázsánként a 6 forintot! — De azért nem leszünk lusták — mosolyognak a szerződő asszonyok, akik hallják a beszélgetést. A cséplőgéptől egyenesen a raktárba visszük a terményt. Nem mindenütt van azonban így. Mihályiban eddig mindössze 4 dolgozó paraszt kötött szállítási szerződést, a többi alig tud róla. Itt még meg sem kezdték a népnevelő munkát, csak dobszó útján értesítették a dolgozó parasztokat. Mezőberényben, Békéscsabán hasonlóképpen, csak néhány mázsára kötöttek szerződést. Főhiba itt is a népnevelő munka hiánya! A hajdúnánási szövetkezeti ügyvezető egyszerűen fiókjába zárta a szerződés előnyeit ismertető útmutatót — nem csoda, hogy tizen se tették be lábukat a szövetkezetbe szerződést kötni. Ezek a szövetkezetek és a többiek, ahol hasonló hibák vannak — tanulhatnak Rábapatona példájából! 3 jta pereg a búsa, kárt okosol magadnak a less arsságnak ! SIESS AZ ARATÁSSAL!