Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

1952 január 6. Termelőszövetkezeteink az állattennyésztésben a munkát úgy szervezzék meg, hogy minden állatfajtánál és minden telepen, tehát szarvasmarhatenyészetben, sertéstenyészetben, hízlalásbál, juhtenyésztésben, baromfitenyésztésben, létesítsenek külön brigádokat. A szavasmarhatenyésztő brigádokba fejönöket kell beállítani és minden fejőnőhöz tíz tehenet kell beosztani. Biztosítani kell minden három fejőnő mellé egy tehenészt, aki az istálló rendbentartásáról, a trágya kezeléséről gondoskodik és takarmányozásban segít. Nagyobb termelőszövetkezetben, ahol sok borjú van, szervezzenek külön borjúnevelő brigádot is. Az eddiginél sokkal nagyobb számban vonjanak be nőket az álattenyésztés munkáiba. Különösen fordítsanak nagy gondot arra, hogy a fejest, borjúnevelést, baromfitenyésztést nők végezzék. Az állattenyésztés fejlesztése megköveteli azt is, hogy termelőszövetkezeteink fokozott mértékben ügyeljenek az állategészségügyi szabályok betartására. Az istállókat, fiaztatókat, hizlaldákat tartsák rendben, meszeljék ki, fertőtlenítő eszközökkel szereljék fel. Készítsenek istállórendet, melyben írják elő az állatok gondozásával kapcsolatos munkák idejét és rendjét. Vezessük be az állattenyésztésben is a többtermelési jutalmat A termelőszövetkezetek vezessék be az állattenyésztésben is a tervet túlteljesítő brigádok és tagok jutalmazását és így tegyék még inkább érdekeltté őket az eredmények fokozásában. Jutalmat azonban csak akkor lehet kiadni az állattenyésztésben dolgozók számára is, ha a termelőszövetkezet az állami kötelező beadást maradéktalanul teljesítette. A jutalmazások a következők legyenek: 4) A szarvasmarhatenyésztő-brigádjan annak a fejőnőnek, aki a gondozására bízott teheneknél a megszabott tejhozamtervét túlteljesíti, a terven felül termelt tej tizenöt százalékát adják ki természetben. A terven felül termelt tej további tíz százalékát az ugyanazon tehéncsoporttal dolgozó tehenészek, takarmányozok, pásztorok számára adják ki, munkaegységeik arányában. b) A borjú- és növendékmarhanevelőknek, ha a rájuk bízott állatokat teljes számban felnevelik, éi egész év folyamán nincs veszteségük, az egy évben elért munkaegységek számának tíz százalékát kell adni. c) Sertéstenyésztésben a sertéstenyésztőnek a részére kiadott kocáktól a meghatározott terven felül két hónapos korig felnevelt malacok közül természetben adják ki minden ötödik malacot. d) Juhtenyésztésben, a gyapjúnyírási terv túlteljesítése esetén, a terven felül nyírt gyapjú tíz százalékának megfelelő pénzértéket adjanak a juhásznak. A báránynevelési terv teljesítése után a juhász kapja meg természetben a terven felül felnevelt bárányok közül minden negyediket e) Baromfitenyésztésben a baromfitenyésztő-brigád vezetőjének és tagjainak, munkaegységeik arányában, a baromfitojáshozam tervének túlteljesítése esetén ki kell adni a terven felül termelt tojás tizenöt százalékát, továbbá a terven felüli mértékben tenyésztett növendékbaromfi egynegyedét. f) A méhészetben a terv túlteljesítéséért, ha a viaszhozamra és a méhcsaládok számára megszabott tervet is teljesítették, ki kell adni természetben a méhész számára a terven felül termelt méz tizenöt százalékát. g) A szarvasmarha- és sertéshízlaló brigádok tagjainak a hizlalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a terven felüli minden száz kilogrammnyi súlytöbbletből eredő pénzbevétel egynegyed részét ki kell fizetni, munkaegységeik arányában. si munkafegyelem me l szorgalmasan és becsületesen dolgozó tagok érdekében felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy hozzanak rendszabályokat a hanyagokkal, lustákkal és naplopókkal, valamint az önkényesen eltávozóakkal szemben és tegyenek további intézkedéseket a munkafegyelem megszilárdításáért. A termelőszövetkezetek közgyűlésén hozzanak határozatot a kötelező munkaegységek számának évi 120-ra történő felemelésére. A kisgyermekes anyák részére évi 80 munkaegységet kell előírni. Szigorúan ügyeljenek arra, hogy a jövedelemből a tagok és a dolgozó családtagok végzett munkájuk után a teljesített munkaegységek alapján részesedjenek. A szétosztásra kerülő terményt kizárólag a végzett munka arányában osszák szét. Előleget is ennek alapján kell folyósítani, ügyelve arra, hogy ennek mennyisége nte haladja Az alapszabály betartása . A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai helyezzenek nagy súlyt az alapszabály következetes betartására. Gondoskodjanak arról, hogy a tagok földjeiket, álataikat az alapszabály szerint bevigyék a közös gazdálkodásba, fordítsanak gondot az állam iránti kötelezettségek időben és maradék nélküli teljesítésére és növeljék a szövetkezeti és üzemi alapot, amely a tagok jólétének is alapja. Szembe kell szállni mindazokkal, akik a tagok jogait megsértik és azokkal is, akik az alapszabályban előírt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Az I-es és II-es típusú termelőszövetkezeti csoportok is gazdálkodjanak alapszabályszerűen, létesítsenek közös szövetkezeti vagyont és földjeiket táblásan műveljék. A szövetkezeti demokrácia megvalósítása érdekében termelőszövetkezeteink minden hónapban legalább egyszer tartsanak közgyűlést. A jövőben kölcsönt csak a tagság kétharmad részének közgyűlésen való határozata alapján lehet kérni. Szervezzék meg a közös szövetkezeti vagyon társadalmi ellenőrzését. A vezetés megjavítása érdekében válasszanak elnökhelyettest, aki az elnök távollétében önállóan is ellátja a termelőszövetkezet vezetését. Termelőszövetkezeteink vonják be a vezetésbe a gazdálkodáshoz értő volt középparasztokat, nőket, fiatalokat. A vezetők sajátítsák el mielőbb a nagyüzemi gazdálkodás vezetésének tudományát, növeljék szaktudásukat, vegyenek részt szaktanfolyamokon, iskolákon. Az iskolán lévő tagok ré szilárdítása érdekében meg a várható munkaegységenkénti részesedés 50—60 százalékát. Gondoskodjanak tsz-eink arról, hogy a brigád- és munkacsapatvezetők a teljesített munkaegységeket pontosan nyilvántartsák, szervezzék meg, hogy minden tag megtanulja a munkaegységgel való számolást. Gondoskodjanak arról, hogy a tagok rendszeresen járjanak munkába. Azoktól, akik figyelmeztetés ellenére sem jelennek meg a munkahelyen, a közgyűlés, a csoportértekezlet határozata alapján, mulasztott naponként 12 munkaegységet vonjon le. Termelőszövetkezeteink tegyenek meg mindent a munkafegyelem megszilárdításáért. A nők munkába való bevonásának megkönnyítésére termelőszövetkezeteink és gépállomásaink szervezzenek napközi otthonokat, és a szövetkezeti demokrácia szére egész évben teljesített munkaegységeik egy hónapra eső részének — a tagság határozatától függően — 50—70 százalékát írják jóvá. Termelőszövetkezeteink gazdaságuk fejlesztése és erősítése mellett ne hanyagolják el az egyéni dolgozó parasztokkal való jó kapcsolatok ápolását. Ismertessék meg velük eredményeiket, segítsék őket abban, hogy a számukra egyedüli helyes útra, a térmelőszövetkezeti gazdálkodás útjára térjenek. Könyörtelen harcot az ellenség ellen . Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy dolgozó népünk ádáz ellenségei, a kulákok, nem jó szemmel nézik a szövetkezetek erősödését, fejlődését és mindent elkövetnek, hogy azt meggátolják. Alattomosan végzik romboló munkájukat. Be akarnak furakodni a termelőszövetkezetbe, hogy belül folytassák kártevő tevékenységüket. Termelőszövetkezeteink vegyék fel ellenük a harcot, söpörjék ki őket a szövetkezetekből és éberen ügyeljenek, hogy egyetlenegy se furakodhasson be közülük soraikba. A termelőszövetkezeteket harcukban erősíti az a tudat, hogy mellettük áll a munkások és parasztok állama, segíti és vezeti őket a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozó nép bölcs tanítója, Rákosi Mátyás. Mindig ott áll mellettük állandó támogatásával a hatalmas Szovjetunió és annak vezére, a magyar nép legnagyobb barátja és segítője, a nagy Sztálin. Kétéves állattenyésztési tervünk sikere érdekében nemcsak a takarmányfélék vetésterületét kell növelni, hanem azt is el kell érni, hogy az eddiginél bővebben termő, nagyobb tápértéket adó takarmánynövényeket termesszünk. A nagy terméshozamot biztosító takarmánynövények között igen előkelő helyet foglal el a Rózsaszínű BÉTA takarmányrépa, amely 1951-ben — az egyetlen magyar téka nm árny répái® jta — megkapta az áilfiaoíilag törzskönyvezett minősítést. Az új fajtát a sopronhorpácsii kísérleti gazdaságban, dr. Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas növénynemesítő és Varga András tudományos kutató nemesítették ki.• A Rózsaszínű BÉTA- takarmány,répátminden más fajtától könnyen meg lehet különböztetni. Vastag karógyökere magasan kinő a földből, így igen környen szedhető. Húsa fehér, ropogós, héja rózsaszínű, ami a gyökér hegye felé lassan elhalványodik. A répa feje nagy, a levele haragoszöld és rendkívül dús. Az új répafajtártak nagy előnye, hogy fiatal-kori fejlődésében, szárazságilerrásában s a betegségekkel szembeni ellenállóképességben felülmúlja a többi fajtákat. Ezenfelül könnyen eltartható, nem rothad, mint az Eteken - dóki és más répafajták. A Rózsaszínű BÉTA gyökértermésben messze felülmúlja az összes többi fajtákat és száraz anyagtermésben is az első helyen élt. Levéltermése is nagyobb az összes többi takarmányrépafajtáknál, ezért soázásra kiválóan alkalmas. Állami gazdaságaink egy részében az elmúlt ősszel a Rózsaszínű BÉTA takarmányrépát levetestől együtt silózták be. A soporonhorpácsi kísérleti gazdaságban a tíz év óta tartó kísértetekből kitűnt, hogy az új takarmányrépa az eddig termet takarmányrépák termésátlagához viszonyítva negyvenöt százalékkal több gyökértermést, 69 százalékkal több levéltermést és 37 százalékkal magasabb szárazanyagtermést biztosít. Ez annyit jelent, hogy ha az eddig termesztett fajták gyökértermését kát, holdanként átlagban 200 mázsának vesszük, akkor a Rózsaszínű BÉTA takarmányrépából ugyanannyi munkával, ugyanazon a talajon 290 mázsa gyökér terem. Ennél azonban jóval magasabb termést lehet elérni a Rózsaszínű BÉTA takarmányrépával. A sopronhonpácsi kísérteti gazdaságban 1951-ben átlagban 652 mázsás kát, holdanként termést értünk el. Ugyanakkor a Bábolnai fehérrépafajta 404, az Eszterházi vörös 414, a Mauthner Arany-hengerfajta pedig 405 mázsás termést adott. Ha az egész országban takarmai Hrépa vetésienletünket Rózsaszínű BÉTA-valvetjük be, évenként mintegy 100 ezer vagonnal terem több takarmányrépánk és 50 ezer vagonnal lesz több répalevelünk. A fajta nagy értékét azonban csak úgy hasznosíthatjuk, ha a kevert és leromlott takarmányrépáink magját kicseréljük Rózsaszínű BÉTA takarmányrépa magja, amellyel nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is kimagasló terméseredményeket értek el. Az 1951-es év takarmányrépa magtermése biztosítja, hogy,a tavaszi vetéshez termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és dolgozó parasztságunk tejes mértékben fedezhesse vetőmagszükségletét a világ egyik legbővebben termő takarmányrépájából, a Rózsaszínű BÉTA-ból. Bánaki Sándor tudományo* kutató, Sopronhorpács. Kinemesítették az új magyar takarmányrépafajtát Évi százezer vagon terméstöbblet! Levélzettel együtt 80—90 cm-re is megnő a Rózsaszínű BETA-répa Szabad Fél Állami gazdaságainkban, gépállomásokon és az erdőgazdaságokban országszerte befejeződtek az üzemi értekezletek, amelyeken a dolgozók az újonnan megalakuló Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei küldötteit megválasztották. A megválasztott megyei küldöttek december 30-án minden megyeszékhelyen országos küldöttválasztó értekezletet tartottak. Négyszáz országos küldöttet választottak meg ezeken az értekezleteken. Az országos küldöttek január második felében ülnek össze Budapesten és megalakítják az ipari munkásokéhoz hasonló új szakszervezetet, a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetét. Szolnokon, a küldöttválasztó értekezleten Halász József, a DÉFOSZ központ kultúrnevelési osztályának vezetője tartott beszédet. Egyre több helyen felmerült az a kívánság — mondotta Halász elvtárs —, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak is legyen szakszervezetük. A megalakuló szakszervezet legfontosabb feladata, hogy a termelést minél jobban előmozdítsa s kialakítsa az egészséges munkajegyeimet. Az értekezleten sokan felszólaltak. „A legfontosabb fegyelmezési eszköz — ismételjük —, annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fegyelem megsértése, igazolatlan kimaradás, selejtgyártás szégyen és gyalázat." — idézte Szűcs Lajos Rákosi elvtárs szavait. Szűcs Lajosról, a pusztabánrévei állami gazdaságban mindenki tudja, hogy nem bírja elnézni a fegyelmezetlenségét, a rendetlen munkát. De nemcsak szót emel ezért, hanem sajátmaga is jó példával jár elől a munkában. A nyáron önként jelentkezett az aratási és cséplési munkára, pedig neki, mint takarmányosnak, ez nem lett volna kötelező. Az aratást elvégezték a gazdaságban idejében. A cséplés azonban elhúzódott. Elhatározták, hogy megpróbálkoznak a Bredjuk-féle cséplési módszerrel. Ez nem ment könnyen. Többen akadtak, akik idegenkedtek az újtól. Szűcs Lajos volt az, aki meggyőzte a kétkedőket. Az eredmény az lett, hogy felényi idő alatt végeztek a csépléssel. A megyei értekezleten Szűcs Lajost a jelölő bizottság az elsők között javasolta országos küldöttnek. Nagy taps fogadta Tukarcs Mária jelölését is. Tukarcs Mária a surjánpusztai állami gazdaság dolgozója. Nemrégiben kapta meg a „Gyapotszedés mestere” megtisztelő címet. Amellett, hogy saját maga is kiváló munkát végez, állandóan tanítja a brigád többi tagjait. Nagyrészben ennek köszönhető, hogy a brigád állandóan 120—130 százalékos teljesítményt ért el. Szűcs Lajoson és Tukarcs Márián kívül a többi megválasztott országos küldött is kiváló munkás. Ez biztosíték arra, hogy az újonnan megalakuló mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók szakszervezete nagy lépésekkel viszi előbbre mezőgazdaságunk szocialista átépítésének ügyét! Január második felében alakul meg a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezete A Termelőszövetkezeti Tanács első ülése A termelőszövetkezetek és gépállomások II. országos tanácskozása után a parlamentben tartotta meg alakuló ülését a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen a Tanácsnak mind a 71 tagja részt vett. Dobi István miniszterelnök, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, hangsúlyozta: azon kell fáradozni, hogy mielőbb megszilárduljon a szövetkezetekben a munkafegyelem és ugyanakkor arra kell törekedni, hogy mielőbb bevezessük és széles körben alkalmazzuk a füves vetésforgós rendszert, a keresztsoros vetést, meg a többi korszerű tudományos eljárást, amellyel lényegesen emelni tudjuk a terméshozamot. Matolcsi János, a Tanács titkára, az új szervezet feladatait ismertette és bejelentette, hogy a Tanács munkájába a legjobb mezőgazdasági szakembereket is bevonják. Takács Gyula 800 négyszögölnyi gyapotföldjén 340 ing anyaga termett meg Dolgozó parasztságunk egyre jobban megbarátkozik új ipari növényünk, a gyapot termesztésével. Kis, 4—600 négyszögöles hely, ahol eddig a káposzta, répa csak 300—400 forintot hozott a házhoz, gyapottermesztéssel most ezreket jövedelmez. Különösen akkor, ha megadjuk a gyapotnak azt a munkát, amit a bő termés megkíván. Áramunk megbecsüli a gyapottermelő parasztok munkáját Nagy jutalommal, a „Munkaérdemred" különböző fokozataival tüntette ki azokat az egyénileg dolgozó parasztokat, akiknek a gyapottermése meghaladja a holdanként tízmázsás átlagot. Bajusz János, földeáki dolgozó paraszt a Munkaérdemrend III. fokozatát kapta. 407 négyszögölön 436 kiló gyapotot termesztett, ami kát. holdanként 17 mázsa 14 kilós termésnek felel meg. A jó eredményt szorgalmas munkával érte el gyapotját hétszer kapálta meg! Takács Gyula tápiószelei dolgozó paraszt Munkaérdemérmet kapott, mert 800 négyszögölön 543 kilós átlagtermést ért el. Takács Gyula kacsolási, tetejezési módszerét átadta a környékbeli dolgozó parasztoknak is. Azokkal is megszerettette a gyapotot, s a vele való foglalkozást. Minél több gyapotot termelünk, annál több és olcsóbb ruhaanyagot vehetünk! Takács Gyula 543 tanuló gyapotjától 410 méter lepedővásznat, vagy 154 méter férfiruhaszövetet, vagy 1024 méter inganyagot — ebből 340 férfiinget — lehet készíteni. A hulladékgyapotból ezenkívül cellulózot, filmet, a gyapotmagból stearinit, s más vegyianyagokat lehet gyártani. Takács Gyula 800 négyszögöljén így száz meg ■száz ember ruhája, ingje és iparunk sokféle nyersanyaga „termettmeg!” Érdemes tehát gyapotszerződést kötni az egyéni dolgozó parasztoknak is. A gondos munkáit sokszorosan meghálálja a bő gyapottermés! Új gyümölcsösök a szabolcsi tszcs-kben Szabolcs-Szatmár megyében az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek egyre nagyobb területeken telepítenek gyümölcsösöket és akácosokat, hogy hasznosítsák a Nyírség homokos területeit. Az állami gazdaságok közül a balkinyi, a termelőszövetkezetek közül a komorói Szocializmusért termelőszövetkezet jár az élen többszázholdas telepítéssel.